Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

Tito csütörtökön utazik Kairóba 0 Belgrád (MTI) G. A. Nusszemak, uz Egyesült Arab Köztársaság! elnökének meghívására Jo- j szip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök csütörtö­kön, augusztus 10-én az Egyesült Arab Köztársaság­ba utazik. Tito elnök kíséretében lesz Bdvard Kardolj. a ju­goszláv föderáció tanácsá­nak tagja, Vladimír Popo­vics, a jugosoláv föderáció tanácsának tagja, Kiro Gli­gorov, a szövetségi végre­hajtó tanács (kormány) al­elnöke és Miso Pavicsevics külügyminiszter-helyettes. De Gaulle lengyelországi úlja 0 Párizs (MTI) Kedden Párizsban beje­lentették, hogy De Gaulle elnök szeptember 6-a é«12-e között látogatást teáz Len­gyelországba. A francia el­nök eredetileg június 7-re kitűzött utazását a közel­keleti háború miatt halasz­tották el, A Párizsban közzétett program szerint De Gaulle elsősorban az európai biz­tonságról és a német kér­désről tárgyal a lengyel ve­zetőkkel — Cyrankiewicz miniszterelnökkel, Ochab ál­lamelnökkel és Gomulkával, a LEMP Központi Bizottsá­gának első titkárával 'Fél év alatt Tizenegyezer katoaát teltek harcképtelenné a szabadságharcosok 0 Saigon (MTI) 1 a szabadságharcosok. A hét- ről a felszabadítás hfrügy­A dél-vietnami főváros- fői összecsapás mérlege: ösz- nökség kedden adott ki hu­ban közölték annak az arne- szesen tíz amerikai helikop- dljelentést. A VNA által Is­rikui tábornoknak a nevét, tert rongáltak meg, illetve mertetett közlemény beszá­akit a szabadságharcosok lőttek le a partizánok, ebből mol arról, hogy Saigon kör­hétfőn helikopter rohamcsa- öt teljesen elpusztult. Meg- zetében fél év alatt a sza­patával együtt tőrbecsaltak halt három és megsebesült badságharcosok 11 ezer él­és megsemmisítettek, John F. 22 amerikai, köztük a tá- lenséges katonát tettek harc­Freund tábornok, a 199. lé- bornok is, -akit a lábán ért képtelenné — közöttük 8500 gtszállítáeú gyorsbrigád pa- lövés. Az amerikaiak a to- amerikait. Ezen felül a dél­rancsnoka egységével tulaj- vábbiakban bombatámadást vietnami kormánycsapatok donképpen Saigon külváro- intéztek a partizánok tá- soraiból 34 ezer ember de­sában próbált felszámolni maszpontja ellen és hét zertált. Az első félévben a egy partizán támaszpontot, partizánt megöltek. felszabadító hadsereg egysé­amikor helikoptereire meg- A hétfőt győzelem mint- gel Saigon környékén el­semmisítő össztüzet zúdítot- egy felteszi a koronát arra pusztítottak, vagy felgyúl­tak jólálcázott fedezékükből a féléves időszakra, amely- tottak 480 harckocsit és pán­célautót, húsz mozdonyt, le­lőttek, illetve megrongáltak száz repülőgepet,, elsüllyesz­tettek 12 katonai csónakot, felgyújtottak hét lőszer- és üzemanyag raktórat, 70 ka­tonai szállást, megsemmisí­tettek 9 őrállást és felrob­Francsa—nyugateiécnst antifasiszta gyűlés 0 Itonn (TASZSZ) hogv a szövetség továbbra is A francia és nyugatnémet fontos feladatának tekinti a antifasiszta harcosok ulmi neonácizmus «s a milit-ariz­gyülésén felhívás hangzott mus fejlődósének meggátolá­el, hogy küzdjenek közösen sát Nyugat-Németországban, a neonácizmus növekvő ve- A francia antifasiszták szélye ellen. képviselője arról beszólt, A nácizmus üldözöttéinek hogy Franciaországban aggo­Követeége által rendezett dalommal figyelik a nyugat­gyűlésen felszólalt Max Op- német neonácik növekvő ak­penheimer, akt kijelentette tt vitását. Merényletet terveztek Wiiiy Brandt ellen? „Sz elnök vessen véget a háborűiiak!" 0 Washington (MTI) ben és nem hajlandó r*­Washingtoni politikusok gyobb összegeket biztosítani é* újságírók egybehangzó erre a célra, véleménye szerint Johnson Az egyre jobban kiéleződő elnök kormányzata eddigi bizalmi válság másik forra­pályafutásanak legnehezebb í>u a vietnami háború. Ame­korszakaba került, s a kor- rikat hivatalos szervek be­mánynak sürgősen végre ismerése szerint a többéves, kell hajtania eddigi politika- mind nagyobb aranyé in­ja felülvizsgálását, ha azt tcrvenció, a háború folyta­akarja, hogy javítson az tására fordított milliárdok elnök jövő évi választási ellenére, a katonai helyzet, esélyein. Politikai körök- Dél-Vietnamban nem válto­ben ugyanakkor valószínű- zott alapvetően. Egyes jó­nek tartják, hogv Johnson zanabb beállítottságú politi­képes lenne egy átfogó üj kusok ezért most ismét köve­politikai koncepció kidolgo- telik- hpgy «z e,"°Jc s?rg67 sen revidealja elképseleseit ós vessen véget a háború­zására, s a legfontosabb kérdésekben változatlanul nak mereven ragaszkodik ko- Johnson a hírek szerint rábbi álláspontjához. előkészületeket tesz. arra, A kormányzat helyzetét hogy még az év vége előtt súlyosan megingattak az szakértők bevonásával meg­idei négerlázadások, ame- kísérelje politikai irányvo­lyek csaknem az egész or- nalának bizonyos módosítá­szágra kiterjedtek. Liberális sát. Megfigyelők véleménye részről rámutatnak, hogy a szerint azonban a legfonto­bantottak 13 hidat. A geril- | korTnányzat hangzatos jel- sabb kérdésben, a vietnami lahaboru —• állapítja meg a , ... . . .. , , , , ., .. harci jelentés — átterjedt Iszaval el,enere csak lSen háboru folytatasaban az ©1­Saigon ellenséges ellenőrzés i keveset tett a négerek hely- nök nem akar változtatni alatt álló elővárosaira is. I zetének megjavítása érdeké- korábbi álláspontján. 50 éves a szovjethatalom Öten a százezerből Ceausescu fogadta a szovjet nagykövetet 0 Bukarest (Agerprea) Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára kedden délután Et'o­rlában fogadta A. V. Báswv vot, a Szovjetunió bukaresti nagykövetét. Ceausescu és Bászov között elvtársi be­szélgetés folyt le. 0 Bonn (MTI) Nyugatnémet lapok szerint ismeretlen tettesek merény­letet kíséreltek meg Brandt külügyminiszter repülőgépe ellen, amikor az a costan­tai repülőtéren várakozott A Rheinische Post első olda­1 Ion, kiemelt címfeliratban ír­ja: „Merénylet Brandt re­: pülőgépe ellen?". A lapok i feltevésüket arra alapozzák, ! hogy röviden Brandt haza­repülése előtt a gépen mű­i szaki hibát fedeztek fel. A nyugatnémet külügymi­nisztérium szóvivője közölte, hogy a nyugatnémet hatósá­gok figyelmeztetést kaptak, miszerint merénylet készül a Romániában tartózkodó kül­ügyminiszter ellen. Az érte­sülést azonnal továbbították Úomániába, ahol megállapí­tották, hogy a hétfőre virra­dó éjszaka illetéktelen sze­mélyek férkőztek Brandt re­pülőgépéhez. A román kor­mány erre haladéktalanul ví/agálatot indított és egy román repülőgépet bocsátott Willy Brandt rendelkezésére. Feszültség Indonéziában 0 Djakarto (MTI) Az Ampera című indonéz napilap keddi száma azt ál­lítja. hogy a hatalmától meg­fosztott Sukarno elnök hívei Kelet-Jáván partizánháború megindítására készülnek. A lap jelentése összhangban van Sastroamidjojo volt mi­niszterelnök letartóztatásá­val, akit azzal vádoltak, hogy Sukarnót vissza akarja juttatni a hatalomra. A lap szerint a Sukamóhoz húzó Indonéz Nemzeti Párt tag­jai nagyszámban gyülekez­nek a kelet-jávai Malang­ban. Hz Egyesült Államok „fekete" nyara MA&SACHOSStnS 117 RHUDt IV USl II COOMCTltUI 10) 8tWJE*»Y flt ORAWUC |1 MÍRVUND VI s C WUMNliTO* 417 o A különös biblia Ligeti kiskőrösi kovács­mester fia nem követte apja mesterségét, ahogy ez ak­koriban szokás volt. Azt mondta a tanító: olyan jó­fejű, eszes ez a gyerek, hogy vétek lenne nem tovább ta­níttatni. Akkoriban nem ment rosszul a kováosmű­hely, s Ligeti Károly apja elhatározta; tanult embert csinál a fiából. A Ligeti csa­lád történetében ez a gye­ink volt az első, aki érett­ségizett. Alighogy kézbe kapta azonban az érettségi bizo­nyítványt. mozgósította a Monarchia. A fiatalember­nek is be kellett vonulnia. Mint tanult embernek, Járt neki az úgynevezett önkén­tesi jog. El is végezte a tar­talékos tiszti tanfolyamot, annak rendje-módja szerint, Hadapród lett belőle, aztán, amikor menetszázadba ke­rült, már zászlósi vállapot viselt. A zászlós már tiszt, s a Uszt a hudifogságban ls kü­lön elbánásban részesül. De Ligeti Károly, aki íogságba­esés után az omszki hadi­fogolytáborba kerüli, Job­ban érezte magát a legény­ség között, Eesténként ott­hagyja u tiszti barakkot, a átmegy a legénységi barakk­ba. Biblia van a kezében, abból olvas fe! valamit a katonáknak, akik nagy fi­gyelemmel hallgatják. A tábor orosz őrsége persze nem tud sem magyarul, sem németül, amilyen nyel­veken ez a furcsa „biblia­óra" folyik. Így nem tud Iák, hogy a „Biblia" tulajdon­keppen bolsevik könyv, az ájtatoskodók pedig bolsevik szemináriumon vesznek reszt. A hadifoglyok bolsevik szervezkedese szorosan kap­csolódott az orosz munkások szervezkedéséhez. Az össze­kötő „Burzsujka" egy bajos kislány. Becenevét arról kap­Százezer magyar vöröskatona harcolt Szovjet-Oroszországban a forradalom győzel­méért. A neves es ismeretlen harcosok közül ragadtunk ki ötöt, hogy bemutassuk olvasó­közönségünknek. A néger laltossitg Newarkbrn. Detroitban m*» amerikai nafyvarcwokban kirobbant Uza­rté»» Jóllehet a/, utóbbi ívek leevórrsebb felkelétel liftre az4­mit. eaak mellekzöngéje annak a részben lappuniró. részben nyilt p«1|irh»boninak. amely sr Egyesült Államok srlnte mln­rten résaon dühöng, s amely egyik nyitrrfti a mrtalkrg. egyre ijeittöbb formilt ölt, Ar rj.vrsiUt Államot? t»T mil­lió lakosábdl kh. 19 millió nO­atr Egyes Államokban, mint például Oeoralában, Alamabá­b.in én s Mlsslssipni államban ar öassUkoswág 35—30 százalékát 1* meghaladja •» tekétebörűek srámn. Többségük mór ma ls n» egykori gyapotteimd vidéken él. A munkanélküliség éa az ez­zel járó nélkülözések azonban egyre nagyobb számban űzi el a néger esaládukat a déli m«­zórar.duságl területekről. Ezrével vándorolnak s városok felé. ab­ban » reményben, hogy ott munkát éo megélhetést találnak. Az úUcel legtöbb ezotben az északi területeken fekvrt nagy­városuk, Chicago. Detroit, Los Angelas felé Irányul, ahol gr­lán" a néger negyedek lakosaá­gának számat emelik, mén sú­lyosabbá téve az amúgy is ne­hív, helyzetet. Szakkéorsttséff bJJán esak n nagyvárosok muiv kanelkulijclnek szárnál szaporít­ják. A nyomor és a kilátástalan, ság, a megkülönböztetett bá­násmód elkeseredett akciókat' szül és ezek az erőszakosságok a/ utóbbi Időben egyre gynk. robban megismétlődnek. o«ak­bog\ ugyanúgy, mint ahogy Vi­etnamban a politikai és társa­dalmi követeléseket, nem lehet erőszakkal elfojtani éppúgy nem lehet az Kgvesütt Államok, ban a szinesbérü lakosság Jo­gúi követeléseit a nyomomé, gyedekbe és gettókba küldött rendőrök és katonák számának emelésével megoldani. Ellenállás a német nagv koalicíéval szemben 0 Berlin (TASZSZ) A nyugat-németorszagi „rendkívüli törvénykezéssel" összefüRfiéstxa) a Német Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki a „Deutschlandseu­d«r — 904" hullámhosszán. A nyilatkozat szarint a bon­ni „nagy koalíció" kormá­nya a rendkívüli törvényke­zés előkészítése óta n«m Üt­között olyan határozott fü­len ál útsbR. mint most. Az antidemokratikus törvények elleni harcban jelentős ese­mény lesz októberben, ami­kor Nyugat-Németországban a szakszervezeteik kezdemé­nyezésére tiltakozó manifesz­tációt tartanak. ta, hogy szülei gazdag em­berek voltak, de miután megismerkedett Lenin ta­naival, szakított velük. For­radalmi munkájáért a cári rendőrség három évre szám­űzte Szibériába, smost, hogy ideje letett, letelepedett Omszkban, ahol senki nem ismeri. Ki gondolná, hogy a naponta órákig zongorázó, szemmelláthatóan jómódú úrilány az omszki bolsevik szervezel fontos összekötője. Ligeti Károly is Burnsuj­kától kapta a könyveket. S tőle kapta a hírt is: Petrog­radon nemsokára megkezdő­dik a felkelés. Ha megjön a jó hír. Omszkban azonnal kikiáltják a szovjet hatal­mat. A vörüKgárdát előre megszervezték. fegyvereik biztonságos helyen pihennek. Ha a vörösgárda kivonul Omszk utcáira, a bolsevik érzelmű hadifoglyok ls azon­nal fegyvert kapnak. S néhány nappal novem­ber hetedike után fegyve­rekkel megrakott nehéz te­herautók roboglak be a bőr­ös nyeregárugyár kapuján, ahol a hadifoglyokat dolgoz­tatták. Az átvételi elismer­vényt Ligeti Károly írta alá. Ot bízták meg a hadifog­lyok vörösgárdájának meg­szervezésével, A hadifoglyok forradalmi bizottságának há­rem tagja közül is ő lett az egyik. Magyar nyelvű lapot aatak ki, amelynek Forrada­lom volt a címe és Ligeti a főszerkesztője. Dolgozott, agitált S közben feleségül vette Burzsujkát... 19)8 májusának utolsó napjaiban a csehszlovák lé­gió fellázadt és néhány itap alatt elvágta Omszkot a kül­világtól. Az egész környék a fehérek kezére került csak Omszk tartotta magát A kirgiz sztyeppék felől újabb ellenséges erők köze* ledtek; Rinov fehér tábor­nok tiszti ezredei. Ligeti el­búcsúzott feleségétől, hogy egy vörösgárdista egyseg élén Tatarkára menjen, ott akarta megállítani a fehére­ket. Űtküzben azonban a fe­hérek lovassága és gyalog­ság" rajtuk ütött, Ligeti ka­tonáival visszaverte » tárna­dóst, eljutott Tatarkára, amelyet többször is megost­romoltak a fehérek, de mindannyiszor nagy veszte­ségéit utan visszavonultak. Ezalatt azonban a front má­sik szakaszán, Marjanovka­nál áttörtek a légiósok us már közvetlenül Omszk alatt álltak. A városi pártszerve­zet é« a városi szovjet el­határozta a visszavonulást. Egyetlen útjuk volt, a folyó­kon, az Irtiszen, a Tobon és Tabda vizén át Irtlbíg, ahon­nan már vasúttal mehetnek Jekatyerlnburgig. A várost pártbizottság döntését u fe­leség vttte el motorcsóna­kon Tatarkára. Hosszú menetelés után ju­tottak el az Irtls folyóig, mert az országúton nem me­hettek, az Rinov kezén volt. A folyón rajtuk ütöttek a fehérek ellenállásról szó sem lehetett, mert lőszerük elfo­gyott Ligeti ismét hadifog­ságba került Omszkban tar­tottak fogva, amikor megér­kezett a hír: Magyarorszá­gon kikiáltottak a proletár­diktatúrát Ligeti fáradhatatlanul harcolt tovább az újabb fog­ságban is. Az Illegális szer­vezkedés a. kolcsakista ez­redben szolgáló munkásokra, pnrasztokro épült. Május elejére kitört a felkelés. Az ezred katonái agyonlőtték tisztjeiket, a város egy ré­szét elfoglaták. A vörös fo­golytábort azonban nem tud­ták elég gyorsan megközelí­teni. Kol csak parlamentert küldött ellenszegülő katonái­hoz. s sikerült okét fegyver­letételre bírnia, A*t ígérte nekik, hogy büntetlenek ma­vadnak. s a tapasztalatlan, fiatal paraszt-katonák felül­tek RÍ. ígéretnek. Másnap Kolcsak százötven katonát végeztetett kl megtorlásul, Ligetit pedig a városa bör­tönbe szállította. S miivel közeledett a vörösök ellen­támadása, 1979 június 3-án Ligeti Károlyt a városi bör­tön 150 forradalmár foglyá­val együtt a város szélén ki­végeztette. Omszk egyik terén gyönyörű márvány emlékmű alatt nyugszik, kivégzett ma gyár forradalmár társaival együtt. A Város felszabadu­lása után a börtöncellában, ahol raboskodott, falra kar­colt verset találtak, Ligeti Károly irta: „Én Ittmaradok névtelen síromban. De olthatatlan tüzű lelkemet Utánatok küldöm, hogy a harcmezőn Gyújtó fényénél csatát n ven etek. Vörös magvarokkal, harcolok ismét, Segíteni megtiport népemen. A kivívott szabadság árnyékában Az élők adják vissza életem." Pintér István 2 QU-MAGtA/lORSZÁG Szerda, 1967. augusztus 0,

Next

/
Thumbnails
Contents