Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

II pártszervezetek hatékonyabb propagandamunkájáért A CSONGRÁD MEGYEI PÁRT­BIZOTTSÁG a közelmúltban tár­gyalta a megyében folyó pártpropa­ganda helyzetét, tartalmi és szerve­zeti fejlesztésének feladatait. Mi in­dokolta, hogy a megye e fontos pártfóruma napirendre tűzze és megvitassa a propagandamunka kér­déséit és határozatot hozzon korsze­rűsítésére, továbbfejlesztésére? A válasz kézenfekvő. Mindez pár­tunk nemrégen megtartott IX. kong­resszusának állásfoglalásából, s az ott kitűzött célok megvalósítására irányuló törekvésekből fakad. A IX. kongresszus legfontosabb megállapí­tása az volt, hogy növekedni kell a párt vezetőszerepének, politikai, ide­ológiai befolyásoló tevékenységének, mert a szocializmus teljes felépítésé­ben előttünk álló feladatok egyre bonyolultabbak, összetettebbek lesz­nei, „A következő évek egyik legfonto­sab leiadata, előrehaladásunk gyor­sításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a párt­vezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése" — olvasható a kongresszus határozatában. A párt vezető szerepének érvénye­stilese elsősorban attól függ, hogy a lakosság tömegei mennyire teszik magukévá a párt politikáját és ho­gyan tevékenykednek annak valóra­váltásáért Ha növekszik a néptö­megek odaadása politikánk célkitű­zéséi iránt, ha fokozódó tettvággyal vesznek részt a párt politikájában kifejezésre jutó célok megvalósítá­sában, akkor ez a párt befolyásának erősödését, vezető szerepének érvé­nyesülését jelenti. A propagandamunka ilyen érte­lemben tehát a párt elvi-, jpolitikai irányító munkájának fontos eszköze. Ugyanis, ha a pártpropaganda jól, a tömegek számára érthetően meg tud­ja magyarázni politikai célkitűzése­inket, el tudja fogadtatni azokat és ezzel mozgósítani képes őket a szo­cialista építés időszerű feladatainak megoldására, akkor ezzel tulajdon­képpen a párt politikai befolyásának erősödését, vezető szerepének növe­kedését segíti elő. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RE­FORM szükségességének, fő céljai­nak megmagyarázása, a reform meg­valósítására való mozgósítás is új, nagyobb feladatok elé állítja propa­gandánkat A párt propagandamun­kájának fejlesztését hatékonyságá­nak növelését követelik meg annak a mélyreható eszmei és kulturális küzdelmünknek új, magasabb köve­telményei, amelyet a tömegek szo­cialista szellemű neveléséért az em­berek tudatának, gondolkodásmódjá­nak erkölcsi felfogásának és maga­tartásának szocialista átalakításáért vívunk. Ha nem érünk el sikereket ebben a nagy munkában, akkor a szocialista építés közvetlen gazdasá­gi feladatainak megoldása is lassab­ban halad előre. A propagandamunkával foglalkozó megyei, járási, városi pártbizottsági ülések után most, a következő hetek­ben kerül sor az alapszervezeti párt­taggyűlésekre, amelyen a kommu­nisták a pártszervezetek propagan­damunkájának kérdéseit, s a további feladatokat vitatják meg. Már ebből is kitűnik, hogy a propaganda kor­szerűsítésére, tartalmi és szervezeti továbbfejlesztésére irányuló törekvé­sünk milyen határozottsággal és kö­vetkezetességgel érvényesül. AZ ALAPSZERVEZETI TAGGYŰ­LÉSEK megtartását az is indokolja, hogy a feladatok sikeresebb teljesí­tése érdekében a pártszervezeteknek nemcsak partoktatással, hanem a propagandamunka többi formájával is kell törődniök. Hiszen a politikai­ideológiai könyvek, kiadványok, új­ságok terjesztése, ezek olvasottságá­nak növelése, a népművelő, ismeret­terjesztő tevékenység felhasználása az emberek szocialista nevelésében — mind a pártszervezet propaganda­munkájának része . A taggyűlések tehát azt is szolgál­ják, hogy az alapszervezetek tárják fel a propagandamunka új lehetősé­geit. A jövőben nagyobb szükség lesz olyan taggyűlések és pártnapok tar­tására, amelyen időszerű elméleti kérdésket tárgyalnak meg, s a párt­szervezeteknek jobban figyelemmel kell kísérniök a tömegek körében ható téves és ellenséges nézeteket, eszméket és ellenük bátrabban fel kell venniük a harcot. A szocializmus teljes felépítésének további feladatai, a gazdaságirányí­tási reform, a szocialista demokracia gazdagodása új, magasabb követel­ményeket állítanak a pártszervezetek tömegpolitikai tevékenysége elé. Az új gazdasági mechanizmus bevezeté­se azzal jár, hogy egyre inkább szükségtelenné válik a pártszerveze­tek aprólékos, közvetlen beavatkozá­sa az állami szervek, a gazdasági ve­zetés munkájába. Ugyanakkor a párt­szervezetek irányító munkájának erő­sítésére szükség van, ami elsősorban a dolgozók körében végzett politikai felvilágosító munka fokozását teszi elengedhetetlenné. Politikai életünket, közéletünket a nyíltság, a szabad légkör jellemzi, amelyben a társadalom különböző ré­tegeinek nézetei, észrevételei szaba­don megnyilvánulhatnak, mikor az egész ország fejlődésének, népünk életének, jövőjének kérdéseiről, a tár­sadalom közös feladatairól a lakos­ság nagy tömegei folytatnak nyílt vitát. Erősödik, szilárdabb alapokra helyeződik népünk önálló vélemény­alkotása, ítéletalkotása. Ilyen körülmények között a kom­munistáknak, a pártszervezeteknek jobban fel Kell készülniök arra, hogy a felvetődő bonyolult kérdésekre meggyőző választ adjanak, hogy érv­re érvvel válaszoljanak. Ápolniok kell a dolgozó tömegek körében fo­lyó politikai, közéleti vita demokra­tizmusát és abba hathatósan be kell kaposolódniok. MINDEZ AZT JELENTI, hogy a pártszervezetek propaganda és agitá­ciós tevékenységét jelentős mérték­ben ki kell szélesíteni, erőfeszítéseket kell tenni a tömegek körében végzett propaganda hatékonyságának fokozá­sára. Erre utal a IX. kongresszus határozatának következő megállapítá­sa is: „A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől és a kommunis­táktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megér­tetését". Erre annál inkább szükség van, mert megyénk sok pártszervezetében még nem eléggé értik ezt, nem tart­ják fontosnak az emberek nap mint nap történő politikai meggyőzését. Pedig a IX. pártkongresszus éppen abban jelölte meg a pártalapszerve­zetek legfőbb politikai teendőjét, az alapszervezeti pártmunka továbbfej­lesztésének útját, hogy erősödjön ön­állóságuk, kezdeményezőkészségük, növeljék politikai tevékenységüket és váljanak még inkább politikai harci szervezetté. A pártmunka ope­rativitásának ilyen értelemben nö­vekednie kell. Mindez azt is magá­ban foglalja, hogy a pártszervezetek önállóan reagáljanak a körülöttük történő eseményekre, s a kommu­nisták bátran álljanak ki politikánk védelmében, s határozottan vállalják az ellenséges nézetek elleni eszmei küzdelmet. Az AUGUSZTUSI TAGGYŰLÉ­SEKEN megyénk kommunistái éppen azt vizsgálják meg, hogy mit tettek eddig ennek a fő célnak a megvaló­sításáért és mit kell tenniök ezután. A Központi Bizottság ideológiai irányelveinek megjelenése után meg­élénkült a pártszervezetek politikai munkája, azóta nagyobb figyelmet fordítanak a kommunisták, a párton­kívüleik eszmei nevelésére, erősödött önálló elemző munkájuk is és erőfe­szítéseik eredményeképpen csökkent a politikai képzés, a propaganda­munka lebecsülése. Mindez azonban nem elegendő. A propagandamunka a párttagság ide­ológiai egységéért folytatott küzde­lemnek egyik legfontosabb eszköze. A IX. pártkongresszus méltán hang­súlyozta azt az igazságot, hogy a pár­ton belüli elvi vita nincs ellentétben a pártegységért folytatott munkával. A pártszerű ideológiai vita elősegíti, hogy a párt tagjai még jobban meg­értsék a pért politikáját, határozatait és döntéseit, amely fontos feltétele a párt cselekvésbeli egységének is. Az elmúlt években itt, Csongrád megyé­ben is tapasztaltuk annak a lenini tételnek a helyességét, hogy minden új lépés és következtetés kapcsán őszinte, nyílt eszmecserében kell a párt egységét nap mint nap újra megteremteni. Hogy a pártszervezet propaganda­munkájának hatékonysága növeked­jen, hogy befolyásolja a közvélemény alakulását, ahhoz elengedhetetlen a tömegek hangulatának figyelemmel kisérése, a szocializmustól idegen esz­mei- és politikai hatások befolyásá­nak, terhoditásanak számbavétele. Rende'et a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről Egyszóval a pártszervezet eredmé­nyes ideológiai küzdelmének, propa­gandamunkájának elengedhetetlen feltétele az elmélyültebb, önállóbb elemző munka, amely szerepet kapa most következő augusztusi taggyűlé­seken is. A taggyűlés akkor tudja megfelelően kijelölni a propaganda­munka legfőbb feladatait, ha hozzá­értőén alaposan számba veszi a dol­gozók hangulatát, ha mélyreható elemző munkája eredményeképpen — a helyi viszonyoknak megfelelően — ki tudja jelölni, hogy milyen tév­eszmék és ellenséges nézetek ellen kell az eszmei harc tüzét fordítani. Ehhez természetesen az is szüksé­ges, hogy megfelelően alkalmazzák a propagandamunka különböző formáit, eszközeit és módszereit. A propagan­damunka csak akkor lehet hatékony, ha a tömegeket érintő legfontosabb problémákra irányítja a figyelmet, választ ad az emberek kérdéseire és a tömegek számára érthetően, meg­győzően magyarázza a párt állás­pontját, politikáját. A PÁRTSZERVEZETEK propa­gandamunkájának fontos feladata je­lenleg és a következő hónapokban a gazdasági mechanizmus reformjának megértetése és a reform megvalósítá­sára való mozgósítás. E cél érde­kében szükséges tovább folytatni a meg nem értett, vagy félreértett kér­dések magyarázását. Nagyon fontos a reális szemlélet kialakítása a tö­megek körében, mert még jócskán találkozhatunk kételyekkel, aggoda­lommal, passzív várakozással, de túl­zott, megalapozatlan reményekkel is. A pártszervezetek propaganda­munkája ilyen tekintetben akkor lesz eredményes, ha érvekkel bizonyítani tudja a reform várható kedvező ha­tását, de nem hallgatja el a beveze­tés után is jelentkező nehézségeket és problémákat sem. Másik fontos követelmény még, hogy a pártszer­vezetek propagandamunkájának hat­hatósan segítenie kell az adott vál­lalat, üzem, tsz felkészülését az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Az alapszervezeti propagandamunka tehát akkor teljesíti feladatát, ha jól szolgálja az új gazdasági mechaniz­musra való sikeres áttérést. A taggyűlések akkor járnak kellő eredménnyel, akkor szolgálják jól az alapszervezeti propagandamunka ki­szélesítését, ha nagy figyelmet fordí­tanak a gazdasági mechanizmus pro­pagandájával kapcsolatos sajátos fel­adatokra. Hiszen azt nem kell bizo­nyítani, hogy ilyen tekintetben meny­nyire eltérőek a tsz pártszervezetek és az üzemi pártszervezetek teendői. A SZOCIALISTA ÉPlTES, a gaz­dasági építőmunka soronlevő felada­tainak sikeres megoldása jórészben a pártszervezetek, a kommunisták munkáján, helytállásán múlik. A jö­vőben ezért a propagandamunkának jobban kell szolgálnia a vezetők és az egész párttagság ideológiai-politi­kai képzését. Annál is inkább, mert fel kell számolnunk — ott, ahol je­lentkezett — azt a helytelen gyakor­latot, hogy vezető állásokban levők­nél a szakmai felkészültséget és a politikai, ideológiai képzettséget nem azonos rangon kezelték. A pártszer­vezetekben olyan közvéleményt kell teremtenünk, amely megfelelő helyre állítja a propagandamunka, a propa­gandisták megbecsülését és megte­remti a feltételeket ahhoz, hogy fo­kozódjék a vezető káderek politikai, ideológiai érdeklődése és elősegíti po­litikai képzésük növelését. A PÁRTOKTATÁS tartalmi és szervezeti továbbfejlesztése továbbá azzal jár, hogy a pártonkívüliek po­litikai képzésében nagyobb szerepet vállalnak a tömegszervezetek — ter­mészetesen csak olyan mértékben, amilyen mértékben megvannak ehhez a feltételek. Ebből kiindulva fontos feladat a pártoktatás és a tömegszer­vezeti politikai oktatás koordinálása. Ennek érdekében a pártszervezetek és a tömegszervezetek vezetőségei be­széljék meg a közös feladatokat és minden üzemben, tsz-ben, intézmény­ben és községben dolgozzanak ki a tömegszervezetekkel együtt közös politikai oktatási tervet, amely alap­jául szolgál a pártszervezet és a tö­megszervezetek együttműködésének a propagandamunkában. Az augusztusi taggyűlések csak ab­ban az esetben lehetnek a propagan­damunka előrelendítői. ha kiinduló­pontját jelentik a pártszervezetek ama törekvésének, hogy propaganda­munkájukat tegyék meg szélesebb- j körúbbe es meg hatékonyabbá. A mezőgazdaság tovább­fejlesztésére tett intézkedé­sek sorában rendkívül fontos helyet foglal el a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter legutóbbi rendelete, amely a június 22-i kor­mányrendelet alapján — szabályozza a mezőgazdasá­gi nagyüzemek kiegészítő tevékenységét. Az új intéz­kedés legfőbb célja, hogy széles körű lehetőséget nyis­son a közös gazdaságok tag­jainak — főleg a családta­goknak, nőknek — teljesebb foglalkoztatására, másrészt az egyes gazdaságok adott­ságainak kihasználásra. A rendelet szerint a mező­gazdasági nagyüzemek ki­egészítő termelő és szolgál­tató tevékenységi köre ki­terjed a gépek és eszközök javítására, továbbá növény­védelmi, kertészeti és parko­sítási munkákra, különböző építőanyagok termelésére, talajjavító anyagok előállí­tására, valamint fafeldolgo­zásra, ipari, kézműipari ter­mékek előállítására, építő­ipari munkákra, szállításra, fuvarozásra. Élelmiszeripari tevékenységük körében a mezőgazdasági nagyüzemek — a rendeletben foglalt kivételektől eltekintve — csupán a saját gazdaságuk­ból, valamint a termelőszö­vetkezeti tagok háztáji gaz­daságából, vagy az alkalma­zottak kisegítő gazdaságából származó termékeket és ter­ményeket dolgozhatnak fel. Az élelmiszerfeldolgozó te­vékenységükhöz szükséges segéd- és csomagolóanyago­kat, eszközöket, valamint lisztet korlátozás nélkül be­szerezhetik, A mezőgazdasá­gi nagyüzemek saját üze­mükbe hizlalt, nevelt serté­seket, juhokat üzemi kony­hájukban vagy az általuk fenntartott vendéglátóipari üzemekben (birkacsárda, pe­csenyesütő, halászcsárda, stb.) történő felhasználás vé­gett, illetve állandó árusító­helyükön értékesítés céljára ugyancsak feldolgozhatják. Ugyanez vonatkozik a saját nevelésű baromfifélékre is. Mezőgazdasági gyümölcs- és törkölypálinka-főzést a vo­natkozó rendelkezéseknek megfelelően szabadon végez­hetnek. A mezőgazdasági nagy­üzemek kiegészítő tevékeny­ségéről szóló miniszteri ren­delet 1967. augusztus 3-an életbe lépett. (MTI) Holnaptól: nyári vásár Szombaton a Belkereskedelmi Minisztériumban Salgó Erzsébet a ruházatkereskedelmi főosztály vezetője bejelen­tette, hogy az idén is megrendezik a hagyományos enged­ményes nyári vásárt. A nagy- és kiskereskedelmi vállala­tok tájékoztatása szerint a vásár árualapja körülbelül ötszáz millió forint. A mostani kedvezményes áru ruházati cikkek mennyisége nagyjából azonos az elmúlt évivel, összeté­telében azonban lényegesen változott, sok köztük a divatos cikk. A szezonvégi vásárt augusztus 7—20 között bonyolít­ja le a kereskedelem, 20—40 százalékos kedvezménnyel. (MTI) Nyolc év alatt: Háromszorosan bővült az ország öntözőhálózata A Tiszából — a Keleti főcsatornán át — zsilipezés­sel folyamatosan „gyorsse­gélyt küldenek a már erő­sen apadó Körösöknek, hogy a vidék régóta tikkadó me­zőit felfrissíthessék. A csa­torna felső szakaszán egy hónappal korábban másod­percenként 30 köbméter, most pedig 40 köbméter víz áramlik át. Az alsó szaka­szon, Bakonszegnél, a ko­rábbi másodpercenként 3,6 köbméter kapacitást 9,6 köméterre növelték. Az idei esztendő ismét igazolta az öntözőhálózat gyors fejlesztésére tett in­tézkedéseket, a milliárdos beruházásokat. A tapaszta­latok szerint egy hold me­zőgazdasági terület rendsze­res öntözése átlagosan 90 forintba kerül évente, ami a biztonságos terméstöbblet révén többszörösen megtérni. A fejlesztés ütemére jellem­ző, hogy míg 1960-ban or­szágosan 213 ezer holdra terjedt ki az öntözőhálózat, 1963-ban már 456 ezer. s az idén 715 ezer hold öntözésere volt lehetőség. Ezen belül a korszerű esőztető redszer 1960—1967 között 50 ezer holdról 506 ezer holdra bő­vült. A tényleges kihaszná­lás azonban nem követte eléggé a lehetőségeket: 1960-ban a hálózat kapacitá­sának 65 százalékát használ­ták ki., 1963-ban pedig 74,7 százalékát. (MTI) Válaszol az illetékes ífn&eiifé^ és tdefoti Lapunk július 14-i számá­ban Tilos a telefon címmel közöltük Maróti Mihályné olvasónk levelét arról, hogy az újszegedi 19-es élelmiszer árudában nem engedték meg. hogy férje telefonon orvost hívjon beteg gyerme­kükhöz. A témával kapcsolata ban két választ is kaptunk. Az egyiket dr. Kúti Árpád­tól, az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat igazgatójá­tól. Ebben sző szerint ez áll: „Közöljük, hogy az árudá­ban dolgozó Gulyás Irén nevű pénztáros kartársnő helyetelenül járt el amikor orvosi ügyben megtagadta a telefon használatát. Árudá­inkban kiadott utasítás elő­adja, hogy a telefon haszná­latát orvosi, rendőrségi - és tűzoltói ügyben megtiltani nem lehet. Az érintett dol­gozót ismét figyelmeztettük a korábbi utasítás betartásá­ra." A másik választ a szegedi postaigazgatóság küldte, dr. Hódi István igazgatohelyet tes aláírásával. Ebben a következő olvasható: „A kérdéses bolt dolgozójának közlése szerint a panaszos kisfia az esetet megelőzően mintegy hete mar beteg volt. A betegséggel kapcsolatban korábban is folytattak be­szélgetést a boltból. tehát nem váratlan megbetege­désről és nem segélykérő beszélgetésről volt szó. Ilyen körülmények között a távbeszélő állomás átenge­dését nem tagadták meg. Egy előfizető sem kötelezhe­tő, hogy hasonló, nem se­gélykérő beszélgetésre állo­mását átengedje." Úgy hisszük, mindenki egyetért azzal, hogy nem a posta, hanem az élelmi­szer-kiskereskedelmi vál­lalat válaszát kell elfo­gadnunk ebben az esetben. Helytelen, hogy éppen a posta foglaljon el ilyen aligha humánus álláspon­tot. hololt éppen ott tud­ják a legjobban, hogy mi­ijén kevés nyilvános tele­fonállomás működik Sze­geden. Vas arilap, 1967. augusztus 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents