Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

II pártszervezetek hatékonyabb propagandamunkájáért A CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG a közelmúltban tárgyalta a megyében folyó pártpropaganda helyzetét, tartalmi és szervezeti fejlesztésének feladatait. Mi indokolta, hogy a megye e fontos pártfóruma napirendre tűzze és megvitassa a propagandamunka kérdéséit és határozatot hozzon korszerűsítésére, továbbfejlesztésére? A válasz kézenfekvő. Mindez pártunk nemrégen megtartott IX. kongresszusának állásfoglalásából, s az ott kitűzött célok megvalósítására irányuló törekvésekből fakad. A IX. kongresszus legfontosabb megállapítása az volt, hogy növekedni kell a párt vezetőszerepének, politikai, ideológiai befolyásoló tevékenységének, mert a szocializmus teljes felépítésében előttünk álló feladatok egyre bonyolultabbak, összetettebbek lesznei, „A következő évek egyik legfontosab leiadata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése" — olvasható a kongresszus határozatában. A párt vezető szerepének érvényestilese elsősorban attól függ, hogy a lakosság tömegei mennyire teszik magukévá a párt politikáját és hogyan tevékenykednek annak valóraváltásáért Ha növekszik a néptömegek odaadása politikánk célkitűzéséi iránt, ha fokozódó tettvággyal vesznek részt a párt politikájában kifejezésre jutó célok megvalósításában, akkor ez a párt befolyásának erősödését, vezető szerepének érvényesülését jelenti. A propagandamunka ilyen értelemben tehát a párt elvi-, jpolitikai irányító munkájának fontos eszköze. Ugyanis, ha a pártpropaganda jól, a tömegek számára érthetően meg tudja magyarázni politikai célkitűzéseinket, el tudja fogadtatni azokat és ezzel mozgósítani képes őket a szocialista építés időszerű feladatainak megoldására, akkor ezzel tulajdonképpen a párt politikai befolyásának erősödését, vezető szerepének növekedését segíti elő. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI REFORM szükségességének, fő céljainak megmagyarázása, a reform megvalósítására való mozgósítás is új, nagyobb feladatok elé állítja propagandánkat A párt propagandamunkájának fejlesztését hatékonyságának növelését követelik meg annak a mélyreható eszmei és kulturális küzdelmünknek új, magasabb követelményei, amelyet a tömegek szocialista szellemű neveléséért az emberek tudatának, gondolkodásmódjának erkölcsi felfogásának és magatartásának szocialista átalakításáért vívunk. Ha nem érünk el sikereket ebben a nagy munkában, akkor a szocialista építés közvetlen gazdasági feladatainak megoldása is lassabban halad előre. A propagandamunkával foglalkozó megyei, járási, városi pártbizottsági ülések után most, a következő hetekben kerül sor az alapszervezeti párttaggyűlésekre, amelyen a kommunisták a pártszervezetek propagandamunkájának kérdéseit, s a további feladatokat vitatják meg. Már ebből is kitűnik, hogy a propaganda korszerűsítésére, tartalmi és szervezeti továbbfejlesztésére irányuló törekvésünk milyen határozottsággal és következetességgel érvényesül. AZ ALAPSZERVEZETI TAGGYŰLÉSEK megtartását az is indokolja, hogy a feladatok sikeresebb teljesítése érdekében a pártszervezeteknek nemcsak partoktatással, hanem a propagandamunka többi formájával is kell törődniök. Hiszen a politikaiideológiai könyvek, kiadványok, újságok terjesztése, ezek olvasottságának növelése, a népművelő, ismeretterjesztő tevékenység felhasználása az emberek szocialista nevelésében — mind a pártszervezet propagandamunkájának része . A taggyűlések tehát azt is szolgálják, hogy az alapszervezetek tárják fel a propagandamunka új lehetőségeit. A jövőben nagyobb szükség lesz olyan taggyűlések és pártnapok tartására, amelyen időszerű elméleti kérdésket tárgyalnak meg, s a pártszervezeteknek jobban figyelemmel kell kísérniök a tömegek körében ható téves és ellenséges nézeteket, eszméket és ellenük bátrabban fel kell venniük a harcot. A szocializmus teljes felépítésének további feladatai, a gazdaságirányítási reform, a szocialista demokracia gazdagodása új, magasabb követelményeket állítanak a pártszervezetek tömegpolitikai tevékenysége elé. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése azzal jár, hogy egyre inkább szükségtelenné válik a pártszervezetek aprólékos, közvetlen beavatkozása az állami szervek, a gazdasági vezetés munkájába. Ugyanakkor a pártszervezetek irányító munkájának erősítésére szükség van, ami elsősorban a dolgozók körében végzett politikai felvilágosító munka fokozását teszi elengedhetetlenné. Politikai életünket, közéletünket a nyíltság, a szabad légkör jellemzi, amelyben a társadalom különböző rétegeinek nézetei, észrevételei szabadon megnyilvánulhatnak, mikor az egész ország fejlődésének, népünk életének, jövőjének kérdéseiről, a társadalom közös feladatairól a lakosság nagy tömegei folytatnak nyílt vitát. Erősödik, szilárdabb alapokra helyeződik népünk önálló véleményalkotása, ítéletalkotása. Ilyen körülmények között a kommunistáknak, a pártszervezeteknek jobban fel Kell készülniök arra, hogy a felvetődő bonyolult kérdésekre meggyőző választ adjanak, hogy érvre érvvel válaszoljanak. Ápolniok kell a dolgozó tömegek körében folyó politikai, közéleti vita demokratizmusát és abba hathatósan be kell kaposolódniok. MINDEZ AZT JELENTI, hogy a pártszervezetek propaganda és agitációs tevékenységét jelentős mértékben ki kell szélesíteni, erőfeszítéseket kell tenni a tömegek körében végzett propaganda hatékonyságának fokozására. Erre utal a IX. kongresszus határozatának következő megállapítása is: „A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől és a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megértetését". Erre annál inkább szükség van, mert megyénk sok pártszervezetében még nem eléggé értik ezt, nem tartják fontosnak az emberek nap mint nap történő politikai meggyőzését. Pedig a IX. pártkongresszus éppen abban jelölte meg a pártalapszervezetek legfőbb politikai teendőjét, az alapszervezeti pártmunka továbbfejlesztésének útját, hogy erősödjön önállóságuk, kezdeményezőkészségük, növeljék politikai tevékenységüket és váljanak még inkább politikai harci szervezetté. A pártmunka operativitásának ilyen értelemben növekednie kell. Mindez azt is magában foglalja, hogy a pártszervezetek önállóan reagáljanak a körülöttük történő eseményekre, s a kommunisták bátran álljanak ki politikánk védelmében, s határozottan vállalják az ellenséges nézetek elleni eszmei küzdelmet. Az AUGUSZTUSI TAGGYŰLÉSEKEN megyénk kommunistái éppen azt vizsgálják meg, hogy mit tettek eddig ennek a fő célnak a megvalósításáért és mit kell tenniök ezután. A Központi Bizottság ideológiai irányelveinek megjelenése után megélénkült a pártszervezetek politikai munkája, azóta nagyobb figyelmet fordítanak a kommunisták, a pártonkívüleik eszmei nevelésére, erősödött önálló elemző munkájuk is és erőfeszítéseik eredményeképpen csökkent a politikai képzés, a propagandamunka lebecsülése. Mindez azonban nem elegendő. A propagandamunka a párttagság ideológiai egységéért folytatott küzdelemnek egyik legfontosabb eszköze. A IX. pártkongresszus méltán hangsúlyozta azt az igazságot, hogy a párton belüli elvi vita nincs ellentétben a pártegységért folytatott munkával. A pártszerű ideológiai vita elősegíti, hogy a párt tagjai még jobban megértsék a pért politikáját, határozatait és döntéseit, amely fontos feltétele a párt cselekvésbeli egységének is. Az elmúlt években itt, Csongrád megyében is tapasztaltuk annak a lenini tételnek a helyességét, hogy minden új lépés és következtetés kapcsán őszinte, nyílt eszmecserében kell a párt egységét nap mint nap újra megteremteni. Hogy a pártszervezet propagandamunkájának hatékonysága növekedjen, hogy befolyásolja a közvélemény alakulását, ahhoz elengedhetetlen a tömegek hangulatának figyelemmel kisérése, a szocializmustól idegen eszmei- és politikai hatások befolyásának, terhoditásanak számbavétele. Rende'et a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről Egyszóval a pártszervezet eredményes ideológiai küzdelmének, propagandamunkájának elengedhetetlen feltétele az elmélyültebb, önállóbb elemző munka, amely szerepet kapa most következő augusztusi taggyűléseken is. A taggyűlés akkor tudja megfelelően kijelölni a propagandamunka legfőbb feladatait, ha hozzáértőén alaposan számba veszi a dolgozók hangulatát, ha mélyreható elemző munkája eredményeképpen — a helyi viszonyoknak megfelelően — ki tudja jelölni, hogy milyen téveszmék és ellenséges nézetek ellen kell az eszmei harc tüzét fordítani. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy megfelelően alkalmazzák a propagandamunka különböző formáit, eszközeit és módszereit. A propagandamunka csak akkor lehet hatékony, ha a tömegeket érintő legfontosabb problémákra irányítja a figyelmet, választ ad az emberek kérdéseire és a tömegek számára érthetően, meggyőzően magyarázza a párt álláspontját, politikáját. A PÁRTSZERVEZETEK propagandamunkájának fontos feladata jelenleg és a következő hónapokban a gazdasági mechanizmus reformjának megértetése és a reform megvalósítására való mozgósítás. E cél érdekében szükséges tovább folytatni a meg nem értett, vagy félreértett kérdések magyarázását. Nagyon fontos a reális szemlélet kialakítása a tömegek körében, mert még jócskán találkozhatunk kételyekkel, aggodalommal, passzív várakozással, de túlzott, megalapozatlan reményekkel is. A pártszervezetek propagandamunkája ilyen tekintetben akkor lesz eredményes, ha érvekkel bizonyítani tudja a reform várható kedvező hatását, de nem hallgatja el a bevezetés után is jelentkező nehézségeket és problémákat sem. Másik fontos követelmény még, hogy a pártszervezetek propagandamunkájának hathatósan segítenie kell az adott vállalat, üzem, tsz felkészülését az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Az alapszervezeti propagandamunka tehát akkor teljesíti feladatát, ha jól szolgálja az új gazdasági mechanizmusra való sikeres áttérést. A taggyűlések akkor járnak kellő eredménnyel, akkor szolgálják jól az alapszervezeti propagandamunka kiszélesítését, ha nagy figyelmet fordítanak a gazdasági mechanizmus propagandájával kapcsolatos sajátos feladatokra. Hiszen azt nem kell bizonyítani, hogy ilyen tekintetben menynyire eltérőek a tsz pártszervezetek és az üzemi pártszervezetek teendői. A SZOCIALISTA ÉPlTES, a gazdasági építőmunka soronlevő feladatainak sikeres megoldása jórészben a pártszervezetek, a kommunisták munkáján, helytállásán múlik. A jövőben ezért a propagandamunkának jobban kell szolgálnia a vezetők és az egész párttagság ideológiai-politikai képzését. Annál is inkább, mert fel kell számolnunk — ott, ahol jelentkezett — azt a helytelen gyakorlatot, hogy vezető állásokban levőknél a szakmai felkészültséget és a politikai, ideológiai képzettséget nem azonos rangon kezelték. A pártszervezetekben olyan közvéleményt kell teremtenünk, amely megfelelő helyre állítja a propagandamunka, a propagandisták megbecsülését és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy fokozódjék a vezető káderek politikai, ideológiai érdeklődése és elősegíti politikai képzésük növelését. A PÁRTOKTATÁS tartalmi és szervezeti továbbfejlesztése továbbá azzal jár, hogy a pártonkívüliek politikai képzésében nagyobb szerepet vállalnak a tömegszervezetek — természetesen csak olyan mértékben, amilyen mértékben megvannak ehhez a feltételek. Ebből kiindulva fontos feladat a pártoktatás és a tömegszervezeti politikai oktatás koordinálása. Ennek érdekében a pártszervezetek és a tömegszervezetek vezetőségei beszéljék meg a közös feladatokat és minden üzemben, tsz-ben, intézményben és községben dolgozzanak ki a tömegszervezetekkel együtt közös politikai oktatási tervet, amely alapjául szolgál a pártszervezet és a tömegszervezetek együttműködésének a propagandamunkában. Az augusztusi taggyűlések csak abban az esetben lehetnek a propagandamunka előrelendítői. ha kiindulópontját jelentik a pártszervezetek ama törekvésének, hogy propagandamunkájukat tegyék meg szélesebb- j körúbbe es meg hatékonyabbá. A mezőgazdaság továbbfejlesztésére tett intézkedések sorában rendkívül fontos helyet foglal el a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legutóbbi rendelete, amely a június 22-i kormányrendelet alapján — szabályozza a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységét. Az új intézkedés legfőbb célja, hogy széles körű lehetőséget nyisson a közös gazdaságok tagjainak — főleg a családtagoknak, nőknek — teljesebb foglalkoztatására, másrészt az egyes gazdaságok adottságainak kihasználásra. A rendelet szerint a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő termelő és szolgáltató tevékenységi köre kiterjed a gépek és eszközök javítására, továbbá növényvédelmi, kertészeti és parkosítási munkákra, különböző építőanyagok termelésére, talajjavító anyagok előállítására, valamint fafeldolgozásra, ipari, kézműipari termékek előállítására, építőipari munkákra, szállításra, fuvarozásra. Élelmiszeripari tevékenységük körében a mezőgazdasági nagyüzemek — a rendeletben foglalt kivételektől eltekintve — csupán a saját gazdaságukból, valamint a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságából, vagy az alkalmazottak kisegítő gazdaságából származó termékeket és terményeket dolgozhatnak fel. Az élelmiszerfeldolgozó tevékenységükhöz szükséges segéd- és csomagolóanyagokat, eszközöket, valamint lisztet korlátozás nélkül beszerezhetik, A mezőgazdasági nagyüzemek saját üzemükbe hizlalt, nevelt sertéseket, juhokat üzemi konyhájukban vagy az általuk fenntartott vendéglátóipari üzemekben (birkacsárda, pecsenyesütő, halászcsárda, stb.) történő felhasználás végett, illetve állandó árusítóhelyükön értékesítés céljára ugyancsak feldolgozhatják. Ugyanez vonatkozik a saját nevelésű baromfifélékre is. Mezőgazdasági gyümölcs- és törkölypálinka-főzést a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően szabadon végezhetnek. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről szóló miniszteri rendelet 1967. augusztus 3-an életbe lépett. (MTI) Holnaptól: nyári vásár Szombaton a Belkereskedelmi Minisztériumban Salgó Erzsébet a ruházatkereskedelmi főosztály vezetője bejelentette, hogy az idén is megrendezik a hagyományos engedményes nyári vásárt. A nagy- és kiskereskedelmi vállalatok tájékoztatása szerint a vásár árualapja körülbelül ötszáz millió forint. A mostani kedvezményes áru ruházati cikkek mennyisége nagyjából azonos az elmúlt évivel, összetételében azonban lényegesen változott, sok köztük a divatos cikk. A szezonvégi vásárt augusztus 7—20 között bonyolítja le a kereskedelem, 20—40 százalékos kedvezménnyel. (MTI) Nyolc év alatt: Háromszorosan bővült az ország öntözőhálózata A Tiszából — a Keleti főcsatornán át — zsilipezéssel folyamatosan „gyorssegélyt küldenek a már erősen apadó Körösöknek, hogy a vidék régóta tikkadó mezőit felfrissíthessék. A csatorna felső szakaszán egy hónappal korábban másodpercenként 30 köbméter, most pedig 40 köbméter víz áramlik át. Az alsó szakaszon, Bakonszegnél, a korábbi másodpercenként 3,6 köbméter kapacitást 9,6 köméterre növelték. Az idei esztendő ismét igazolta az öntözőhálózat gyors fejlesztésére tett intézkedéseket, a milliárdos beruházásokat. A tapasztalatok szerint egy hold mezőgazdasági terület rendszeres öntözése átlagosan 90 forintba kerül évente, ami a biztonságos terméstöbblet révén többszörösen megtérni. A fejlesztés ütemére jellemző, hogy míg 1960-ban országosan 213 ezer holdra terjedt ki az öntözőhálózat, 1963-ban már 456 ezer. s az idén 715 ezer hold öntözésere volt lehetőség. Ezen belül a korszerű esőztető redszer 1960—1967 között 50 ezer holdról 506 ezer holdra bővült. A tényleges kihasználás azonban nem követte eléggé a lehetőségeket: 1960-ban a hálózat kapacitásának 65 százalékát használták ki., 1963-ban pedig 74,7 százalékát. (MTI) Válaszol az illetékes ífn&eiifé^ és tdefoti Lapunk július 14-i számában Tilos a telefon címmel közöltük Maróti Mihályné olvasónk levelét arról, hogy az újszegedi 19-es élelmiszer árudában nem engedték meg. hogy férje telefonon orvost hívjon beteg gyermekükhöz. A témával kapcsolata ban két választ is kaptunk. Az egyiket dr. Kúti Árpádtól, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat igazgatójától. Ebben sző szerint ez áll: „Közöljük, hogy az árudában dolgozó Gulyás Irén nevű pénztáros kartársnő helyetelenül járt el amikor orvosi ügyben megtagadta a telefon használatát. Árudáinkban kiadott utasítás előadja, hogy a telefon használatát orvosi, rendőrségi - és tűzoltói ügyben megtiltani nem lehet. Az érintett dolgozót ismét figyelmeztettük a korábbi utasítás betartására." A másik választ a szegedi postaigazgatóság küldte, dr. Hódi István igazgatohelyet tes aláírásával. Ebben a következő olvasható: „A kérdéses bolt dolgozójának közlése szerint a panaszos kisfia az esetet megelőzően mintegy hete mar beteg volt. A betegséggel kapcsolatban korábban is folytattak beszélgetést a boltból. tehát nem váratlan megbetegedésről és nem segélykérő beszélgetésről volt szó. Ilyen körülmények között a távbeszélő állomás átengedését nem tagadták meg. Egy előfizető sem kötelezhető, hogy hasonló, nem segélykérő beszélgetésre állomását átengedje." Úgy hisszük, mindenki egyetért azzal, hogy nem a posta, hanem az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat válaszát kell elfogadnunk ebben az esetben. Helytelen, hogy éppen a posta foglaljon el ilyen aligha humánus álláspontot. hololt éppen ott tudják a legjobban, hogy miijén kevés nyilvános telefonállomás működik Szegeden. Vas arilap, 1967. augusztus 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3