Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

Áz első terv A szocializmust építő ország históriájában je­lentős dátum a felsza­badulást követő máso­dik esztendő, 1947, mert húsz évvel ezelőtt ek­kor indult a hároméves népgazdasági terv; az országépítő munka első, a lehetőségekre és szükségletekre alapo­zott, tudományosan ki­dolgozott programja. Mit adott Magyaror­szágnak, minden ma­gyar állampolgárnak a hároméves terv? A gyáripar termelése 1949­ben már 53,4 százalék­kal volt magasabb, mint 1938-ban. A gép­gyártás pedig kétszer annyi teherautót, há­romszor annyi kerék­párt, vagont, hajót, öt­ször annyi traktort, hét­szer annyi motorkerék­párt, nyolcszor annyi mozdonyt és több mint harmincszor annyi szer­számgépet állított elő, mint harmincnyolcban, az utolsó „békeévben". Az eredetileg három évre előirányzott beru­házási tervet két év és öt hónap alatt nemcsak megvalósították, hanem 25,3 százalékkal túl is teljesítették. Közben a falvakban is 120 ezer­nél több új lakóház épült, 16 új növény ne­mesítő telep létesült, és 26 ezer holdon kezdték el az öntözéses gazdál­kodást. Az utolsó terv­esztendőben az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a ke­reskedelemben a szocia­lista szektor részesedé­se elérte a 66 százalé­kot A kommunisták által kezdeményezett terv tehát előkészítette az ország szocialista átala­kulását így a Magyar­ország történelmében először megvalósítót tervszerű gazdálkodás a leghaladóbb társadalmi, gazdasági és politikai célkitűzések irányába lendítette a fejlődést. A hároméves terv iz­zó történelmi levegőjé­ben nemcsak az ország épült újjá, megtörtént egy másik újjáépítés is: a háborúban tönkre­ment, népességében "megritkult ország visz­szanyerte hitét önbizal­mát lendületét A kom­munisták vezetésével magabiztosan átlépett a további fejlődés útjára: szóval, tettel, munkával és a szocializmus teljes felépítése mellett dön­tött L. M. Szabadkai népfront­küldöttség Szegeden A Hazafias Népfront Sze­ged városi elnökségének meghívására tegnap, hét­főn Szegedre látogatott a Jugoszláv Dolgozó Nép Szo­cialista Szövetsége Szabad­ka községi bizottságának küldöttsége. A testvérváros küldöttségének vezetője Bárkányi Pál, a szövetség Szabadka községi bizottsá­gának elnöke; tagjai: Szti­pity Djuro, a községi bi­zottság titkára, dr. Kova­csity Vera, a szabadkai anya- és csecsemővédő köz­pont igazgatója, Süli Endre mérnök, a szabadkai építé­szeti főiskola igazgatója, Brancsity Alekszandar. mér­nök, a községi gazdasági ta­nács elnöke, Tumbasz La­diszlav, a vajdasági tarto­mányi szkupstina egészség­ügyi és népjóléti tanácsá­nak képviselője. A röszkei határállomásra a vendégek elé utazott Ár­vái József, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhe­lyettese, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titká­ra és Tari Jánosné, a nőta­nács Szeged városi titkára, majd megérkezésük után a népfront Vörösmarty utcai székházában csatlakozott hozzájuk Deák Béla, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályveze­tője, Lacsán Mihályné or­(Sortiogytné A szabadkai vendégek fogadásíA röszkei határállomáson felv.) szággyűlési képviselő, a népfront városi bizottságá­nak alelnöke és Kenéz An­talné, a Vöröskereszt városi titkára. A vendégek és ven­déglátók a délelőtti órák­ban ellátogattak a szegedi EMERGÉ gumigyárba, dél­után pedig a népfront he­lyiségében megbeszélésen vettek részt a népfront vá­rosi és kerületi bizottsá­gainak vezető képviselőivel. A szabadkai küldöttség ma várospolitikai kérdések­kel ismerkedik: délelőtt vá­rosnézésen, délután pedig az e tárgykörben rendezett tanácskozáson vesz részt. A program szerint szerdán el­látogatnak a múzeumba, a kiállításokra, a Vidám­parkba, valamint az újsze­gedi gyermekvédő intézet­be, este pedig megtekintik a szabadtéri játékok Hu­nyadi László előadását. Viták a kollektív szerződésekről Szabad döntések — Próbaszerződések — Kollektív ellenőrzés Mint ismeretes, 1968. ja­nuár 1-én életbe lép' az új Munka Törvénykönyve, amely azonban az új me­chanizmus elveinek megfe­lelően a vállalatok munka­ügyi szabályzatainak csupán keretét tartalmazza. A dol­gozók munka- és életkörül­ményeit érintő konkrét in­tézkedésekről mindenütt a helyi adottságoknak megfe­lelő kollektív szerződése­ket készítenek. Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen megha­tározzák a munkaviszony, a bérezés, a különféle jutta­tások, a munkaidő-beosztás szabályait és sok egyebet A kollektív szerződésekben a törvényes keretek között szabadon döntenek például a próbaidőről és a felmon­Folytatódik az igazi nyár Az idei nyarat a most bú­csúzó július sorolta a meleg nyarak közé: az idei június 0,2 fokkal elmaradt a sokévi középhőmérsékleti átlagtól, a július — amely 23,7 fokot produkált 1,7 fokkal túlha­ladta, s ezzel az évszázad legmelegebb júliusainak rangsorában a hetedik hely­re került. A frissiben készült kéthe­tes távprognózis szerint az augusztus ugyancsak az „iga­zi" nyár jegyében indul, ke­vés felhővel és 30 fok kö­rüli maximumokkal. Csak augusztus 6—10 között vár­ható kisebb lehűlés. Telíti répa - több cukor A kedvező Időjárás hatá­sára a szakemberek szerint valószínűleg a tavalyinál ko­rábban kezdődhet a cukor­répa szedése és feldolgozá­sa. A Földművelésügyi Mi­nisztérium véleménye szerint az idén már 50—60 má­zsával több cukorrépa te­rem holdanként, mint öt évvel ezelőtt. A cukorrépa gyárakba jut­Az egy főre jutó cukorfo­gyasztás jelenleg 34,5 kilo­gramm évente, vagyis ötször annyi, mint a harmincas években, s egy év alatt a cukorfo­gyasztás mintegy 3000 va­gonnal növekedett. Ezért a harmadik ötéves tervben — körülbelül más­fél milliárd forint költséggel — tovább bővítik és korsze tatásának meggyorsítására rűsítik a cukorgyárakat. így mintegy ezer átvevőhelyet a hatvani cukorgyár napi létesítettek, az ország 11 cu- teljesítményét 300, a szeren­korgyárában pedig már be- esi és a szolnoki gyárakét fejezéséhez közlekedik a gép- pedig napi 500—500 vagonra javítás. növelik. dási időről, a bérekről, az éjszakai, a nehéz fizikai és a túlóra-pótlékokról, a ré­szesedési alap felosztásáról, a vállalati üdültetésről, az üzemi étkeztetésről, vagy például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyen­lően, vagy a szezonnak megfelelő egyéb beosztás­ban kell-e ledolgozni. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársónak elmondták, a kollektív szerződések elő­készítésébe a dolgozókat széles körben be kell von­ni. A szerződések terveze­tét a műhelyek, részlegek dolgozóival meg kell vitat­ni. A javaslatokat minde­nütt figyelembe kell venni, a vállalat igazgatója vala­mennyi javaslatra rövid időn belül köteles válaszol­ni, mivel a kollektív szer­ződés kereteit a Munka Törvénykönyve adja, ezért a szerződéstervezetek vitá­ja a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának megjelenése után, tehát no­vember elején kezdődhet meg. Addig is azonban meg­felelő tapasztalatokat akar szerezni a Munkaügyi Mi­nisztérium és a SZOT a szer­ződéskötések előkészítéséről. Ezért hat vállalatot kisze­meltek, amelyek szeptem­ber közepéig próba kollek­tív szerződést készítenek. Ezeket a vállalatokat előre megismertetik a várható jogszabályokkal. Próba kol­lektív szerződést készít a Ganz-MÁVAG, a Villamos­hegesztő és műanyaggyár, a Chinoin, a Magyar Gyap­júfonó és Szövőgyár, a Ta­tabányai Szénbányászati Vállalat és a Csemege Élel­miszer-kereskedelmi Válla­lat. A SZOT értesülése sze­rint további vállalatok sa­ját kezdeményezésre is ké­szítenek próbaszerződése­ket. Alapos előkészületek után 1968. január l-ig min­denütt alá kell írni a szer­ződéseket, hogy azok a Munka Törvénykönyvével egy időben életbe léphesse­nek. Az új kollektív szerződé­sek egyébként minden eddi­gitől lényegesen különböz­nek majd. A felszabadulás után az államosításokat kö­vetően létrejött kollektív szerződések, egész sor új vívmányt, például a nők és fiatalok védelmét, a fizetett szabadságot, a munkavi­szonnyal kapcsolatos jogvé­delmet és sok egyebet tar­talmaztak. A mindenre ki­terjedő központi intézkedé­sek miatt azonban a válla­lati kollektív szerződések később formálissá váltak. Ezért 1957. óta nem kötöt­tek vállalatainknál kollek­tív szerződéseket, csupán bérszabályozásokat, amelyek a bérezés formáit, a pre­mizálás és a nyereség el­osztásának rendszerét tar­talmazták. Mivel 1968. ja­nuár l-től a vállalatok ön­állóságot kapnak, s a tör­vényes keretek között ma­guk döntenek fontos kér­désekben, a kollektív szer­ződés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak joguk, hogy a választott szakszer­vezeti tisztségviselők útján például a termelési tanács­kozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kollektív szerződések végrehajtását (MTI) Rangos helyen A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás immár hu­szonegyedszer nyitotta meg és zárta be kapuit Igaz, méreteiben nem hasonlítha­tó össze a BNV-vel, vagy lipcsei vásárral, de mégis megvan a maga sajátos va­rázsa, mint minden vásárnak és kiállításnak. Jól esik az embernek a pavilonok kö­zötti szemlélődés, s esetleg egy pohár hideg sör a vá­sári büfében. Milyen is volt a XXI Sze­gedi Ipari Vásár és Kiállí­tás? Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy az idei volt a legrangosabb, sőt, a szabad­kai 16 kiállítót is figyelem­be véve, első ízben nemzet­közi jellegűvé vált A lá­togató képet kapott Szeged és környéke ipari fejlődésé­ről, Dél-Magyarország ipa­rának helyzetéről. Változa­tossá és rangossá tette a kiállítást, hogy azon meg­jelent több országos nagy­vállalat: az ORION gyár és más gyárak is bemutatták híres termékeiket, összesen több mint száz hazai és 16 külföldi cég mutatta be legújabb lermékeit. Tavaly 12 nap alatt 45 ezer látoga­tó kereste fel a szegedi vá­sárt, az idén pedig 9 nap alatt 61 ezer vendég volt rá kíváncsi. De vegyük sorjába a dol­gokat! A kiállítás helye: egyelőre jobb helyet nem igen lehet­ne találni. A Horváth Mi­hály utca és a Deák Ferenc utca által bezárt városrész a legalkalmasabb a kiállítás megrendezésére. Ebben *az évben bővült a kiállítás hasznos alapterülete, mert több új pavilonnal gyarapo­dott. Külön is dicséretet ér­demel a Fáklya mozi udva­rában felépített állandó jel­legű, 400 négyzetméter alap­területű pavilon, ahol a bű­toripar mutatta be termé­keit. Helyesen cselekedtek a tanácsi ipar képviselői és a kisipari szövetkezetek, hogy egyetlen pavilonban, kiállí­tási területen mutatták be arra érdemes termékeiket. Ugyancsak elismerő szavak illetik a képtár és az építő­ipari technikum vezetőit, hogy a vásár rendelkezésére bocsátották épületeiket. A kiállítás ideje: lehet rajta vitatkozni. Július 15­től 23-ig tartott nyitva. Nem a legszerencsésebb időpont. Talán jobb lenne valamivel, egy-két nappal később kez­deni és tovább nvitvatarta­ni, hogy a szabadtári játé­kokra érkező hazai és kül­földi vendégek is megtekint­hessék. Már csak azért is, hiszen a szabadtéri játékok propaganda anyagában sze­repel a szegedi kiállítás és vásár is, bár erre egyetlen nap állt rendelkezésre. A kiállítás önmaga: sok­kal jobb volt, mint az előző éveké. Helyesnek látszik, a szervezés időszakában részletes tervet kérni a ki­állítóktól, hogy a szakem­berek előzetesen eldöntsék a kiállításra kerülő termékek elhelyezésének legjobb mó­dozatait. Ezzel sokat emel­tek a vásár és kiállítás szín­vonalán. A közönség való­színű sokáig megtartja em­lékezetében a bútoripar Ujabb műszaki cikkek részletre A Belkereskedelmi Minisz­térium iparcikk-kereskedel­mi főosztálya a kibővítette az OTP részletre vásárolha­tó iparcikkek listáját. Augusztus l-től kezdve az árukölcsön-akció keretében megvásárolható valamennyi VT márkájú televíziótípus és az Oriongyár AT 650, AT 651, és AT 751 típusú tele­vízió készüléke. Hitelre vá­sárolható ezentúl valamennyi hazai és import magnetofon, villanytűzhely, kétlapos víl­lanyfőző sütővel, háztartási grillsütő és elektromos par­rolható továbbá 5 literes, NDK gyártmányú villany­boyler, 1000 forint feletti vá­sárlás esetén szabadon vá­lasztott lakásvilágítási cik­kek, a 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpár minden változata, 350 köb­centiméteres Jawa motorke­rékpár, motorkerékpár után­futó, minden forgalombale­vő varrógéptípus, 5000 fo­rint érték feletti fényezett bútorok, 2000 forint értéket meghaladó bármely egyéb bútorok, valamint minden új és használt hangszer, a kett-kefélőgép. Az áruköl- hazai és lengyel gyártmányú csön-akció keretében vása- fából készült víkendházak. szépen kiválasztott és bemu­tatott termékeit, a textilipar újdonságait és az ORION ízléses, kitűnő készülékelt­Reméljük, a látogatók meg­jegyzéseire adott válaszok is valóra válnak, hogy a be­mutatott termékeket meg lehet vásárolni az üzletek­ben. A kiállítók igyekezete: érezni lehetett az új gazda­sági mechanizmus szelét is. De nem minden vállalat esetében, őszintén meg kell mondani, hogy a lemaradás­ban éppen a szegedi nagy­vállalatok jártak elől. Olyan vállalatok, amelyek anyagi­akkal is jobban rendelkez­nek mint a kisebbek. Miért nem tudott például a sze­gedi — híres és nagy hagyo­mányokra visszatekintő — élelmiszeripar reprezentatí­vabb megjelenést biztosíta­ni termékeinek? Anyagi ösz­szefogással a szegedi kon­zervgyár, a szalámigyár és a paprikafeldogozó ipar akár külön, egyetlen pavi­lonban is bemutathatta vol­na érdeklődésre számot tar­tó termékeit. Nem mentheti őket az sem, hogy könnyen vevőt találnak minden ter­mékükre. Ugyanez elmond­ható a szegedi és a megyei ruházati iparra és a Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalatra is. Bizonyos mérté­kig vitatható a vásár-jelleg. Kik árusítsanak és milyen mennyiségben? Az eladás, a vásár-jelleg kerüljön-e elő­térbe, vagy a 'kiállítási? Nem vitás, hogy némely vállalatnak árusítani kell, ilyen többek között a Hód­mezővásárhelyi Majolika­gyár, amely ajándéktárgya­kat kínál a látogatóknak és egy sor más vállalat is. A propaganda: a kiállítás rendezői sokat tettek azért, hogy megfelelőképpen pro­pagálják a szegedi ipari vá­sárt. Több volt a plakát és a röplap, mint tavaly. De mégis kevés volt a híradás. Elsősorban Dél-Magyaror­szág városaira és falvaira gondolok, Bajától Békécsa­báig és Makótól Kecskemé­tig. Talán segítséget jelente­ne — legalábbis 100—150 kilométeres körzetre érvé­nyes — utazási kedvezmény a vásár látogatoi számára. A mechanizmus tartozik: a kiállító vállalatok nem­igen rendelkeztek. tárgyaló szobákkal, ahol fogadták volna kereskedelmi partne­reiket Némely kiállító erre nem is sokat adott. Csak az ORION és a jugoszláv kiál­lítók' jelentenek kivételt. Bár volt egy megjegyzés, amely megragadta a figyelmemet. A tanácsi ipar képviselői kérelmezték, hogy a vásár kapuzárása után is nvitva tarthassák pavilonjukat, hogy termékeiknek porpagandát biztosítsanak.Ez persze nem lehetséges egy vásár hivata­los bezárása után. Más utat kell keresniük, hogy termé­keiket bemutathassák vásár­lóiknak. Tovább menve: érdemes lenne a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás rangját tovább emelni. Bővíteni a hasznos térséget, újabb pavilonok­kal. Érdemes lenne megfon­tolni Apró Antal elvtárs megjegyzését, hogy mutas­sák be a szegedi ipari ki­állításon a legújabb mező­gazdasági gépeket is. Ha a jelenlegi területen erre nincs mód, keresni kellene a lehetőséget egy közeli he­lyen. "Végezetül csak annyit, T hogy az idei Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás be­töltötte feladatát. Megmutat­ta, hogy szűkebb pátriánk iparvállalatai milyen szintet képviselnek. S ez a szint, akár a termékeké, akár a kiállításé, megállja a helyét a legkényesebb bírálók előtt is. Bízunk benne, hogy a Szegedi Ipari Vásár és Ki­állítás egyre rangosabb helyre kerül, s Szegedet méltán megilleti a hely a vásárvárosok sorában is. GAZDAGH ISTVÁN Kedd, 1967. augusztus L DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents