Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

Ünnepi V 0) 0) <D N 0) 67 I (D rt* (D „Minden jé muzsikának jövője van Beszélgetés Willi Boskovskyval Módosított szereposztással A Hunyadi László és a Hamlet bemutatójával, va­lamint a Mojszejev együttes vendégjátékával lényegében lezárult a szegedi fesztivál első szakasza. Még két be­mutató lesz a Dóm téren. Augusztus 6-án. a Cigány­báró, 13-án a Don Carlos premierjét bonyolitják le. A szabadtéri játékok igazgató­sága bejelentete: a két da­rab szegedi előadásában eredetileg kiírt szereposztás némiképp módosult. A ci­gánybáró császárnéját Day­ka Margit betegsége miatt az ugyancsak népszerű F6­nay Márta alakítja. Kúti Zsuzsa balettművésznő a legutóbbi színpadi próbán egy rosszul sikerült ugrás­kor kificamította bokáját, így a Strauss operett szóló­táncos szerepét Szumrák Vera veszi át. A Don Carlos II. Fülöp szerepének alakí­tására eredetileg felkért Raffaele Arié helyett Nico­lai Ghiuselev, a szófiai ope­ra művésze énekli Verdi operájának basszus szóla­mát, s a címszerepben Ion Busea helyett Angelo Lofo­rese, a Római Operaház mű­vésze lép majd a szegedi közönség elé. A kitűnő olasz tenorista megfordult már Budapesten, s sikeres ope­rai estéken vendégszerepelt Bécsben, Lisszabonban, Zü­richben. Buenos Airesben olyan világhírű partnerek­kel, mint Gabriella Tucci és Aldo Proíti. Néhány napja tartózkodik Szegeden Willi Boskovsky, A cigánybáró dirigense. Megnézte a várost, a sza­badtéri színpadot, látta már a Strauss operett egyik pró­báját, s mint a városban először megfordult külföldi vendég, elragadtatással nyi­latkozott első benyomásai­ról. Érdekes, a rendkívül szimpatikus, világhírű bécsi művész 1966-ban két ízben is vezényelt a fővárosi Ká­rolyi-kertben, de a szegedi fesztiválról még nem hal­lott. Viszont beszélgetésünk kezdetekor nyomban biztosí­tott róla, hazatérve ő lesz leglelkesebb bécsi propagan­distánk. Mi azért találkoz­tunk már nevével. A köz­ismert bécsi oktett alapító­ja, a Staatsoper koncert­mestere, a Strauss-darabok avatott kezű interpretátora, s a televíziós közvetítések­ből ismert újévi bécsi mati­nék dirigense. Karmester és hegedűművész, s mikor pá­lyafutásáról kérdezzük, két hivatását maga is elkülöníti: Az első zenei élmények ratikus országok is közvetítik. televíziói kisebb a monumentális, lát­ványos nagyzenekari kon­certeknél. — Bécsi bennszülött va gyok — emlékezik Willi Boskovsky —, ott ismerked­tem az első hangjegyekkel, ott álltam sorba zenekari koncertek előtt egy-egy ol­csó állóhelyért a kakasülő­re, ott jegyeztem el magam az operával és kamaramu­zsikával. Fiatal éveim a he­gedűvirtuózok korában zaj­lottak. A Liszt utáni kor­szak ez, Boriszlav Huber­mann, Fritz Keisler bűvö­letében élt akkor Bécs. He­tente háromszor jártam hangversenyre, s mikor ma­gam is felléptem Brahms, Beethoven hegedűversenyei­vel, olyan neves karmeste­rek dirigáltak, mint Carl Bohm, Bruno Walter, Tos­canini, Furtwangler. Igazi szenvedélyem mégis a ka­maramuzsika maradt, bár ennek közönségigénye jóval Világjáró zenekarral Gazdagabb vendéglátás A szegedi üzlethálózat és vendéglátás évek óta nem­csak a város lakosságát szolgálja, hanem az egész évben érezhető idegenforgalmat is, különösen, a szabad­téri játékok idején. A közelmúltban megnyitott üzletek: a reprezentatív Alabárdos étterem és borkóstoló, a Hun­gária Szálloda és Étterem Vállalat sajátjaként, a Gamb­rinusz, az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat kezelésében, a pincegazdaság borkóstolója a Somogyi utcában, mind vendéglátásunkat gazdagítja. Hozzájuk sorolhatjuk a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat két felújított, nagy összeggel korszerűsített üzletének — a MEGA étterem és a Jégkunyhó presszó és bár — megnyitását is. A felsorolás azonban még mindig nem teljes. Helyet kér benne az Ideiglenes jelleggel működő disznótoros csárda a Dugonics téren, amelyet a csanádpalotai fogyasz­tási szövetkezet üzemeltet, a vendéglátó vállalat Torontál téri disznótoros csárdája, a Gedóban a kiszombori fogyasz­tási szövetkezet kertvendéglője, a hajóállomás előtt és a Vidám parkban a kiskundorozsmai fogyasztási szövetkezet üzlete. A kép így rendkívül érdekes, hiszen azt látjuk: nem szegedi vállalatok is megjelentek, hogy beilleszkedjenek a város kereskedelmi életébe és tevékenységükkel a lakos­ság jobb ellátását szolgálják. Olyan kereskedelempolitika szülötte mindez, amely teret ad a vállalkozó szellemnek, ha az a lakosság jobb ellátását szolgálja. Állandó vagy ideig­lenes jellegű üzlet nyitására azé az elsőbbség, aki áruvá­lasztékban, kulturált kereskedésben többet, jobbat tud nyújtani. Ennek szellemében folynak az újabb tárgyalá­sok arról," hogy akár más megyékből való vállalkozások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nyissanak ven­déglőket, üzleteket a továbbiakban Szegeden. A vásárlót, a vendéget megbecsülni alapvető érdeke a kereskedelemnek, a vendéglátásnak. Az üzlet korszerű jellegét, a kiszolgálás kulturáltságát megtartani minden­kor természetes igény, amely fontos része a szocialista ke­reskedelempolitikának. Mosdatlanul, piszkos ruhában ott­hon sem ül az ember az asztalhoz, hát még vendéglőben vagy étteremben, ahol sokan vannak? A vendéglátás kul­turáltsága tehát kettős: egyiket az üzlet képviseli, a má­sikat a vendég. Jogos a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat házi ren­delkezése, miszerint a Jégkunyhóban — hasonlóképpen más üzleteiben — megköveteli a rendes utcai vagy esti öltözéket. De túlzásba azért mégsem szabad esni! Feltűnő, hogy egyes helyeken a felszolgálók, önérzetüket eldobva, hajbókolnak a külföldiek elótt. a hazai vendéget pedig hosszú várakozásra marasztalják. Ilyen esetről tudunk a híd alatti birkacsárdából vagy az I. osztályú Szőke Tisza etteremből, ahol egy vacsorázó vendég elől 47 perc eltel­tével sem vitték el az üres edényeket. Ezek a jelenségek ellentmondanak kereskedelempoliti­kánknak. s ezért még akkor sem hagyhatjuk szó nélkül, amikor arról adunk számot, hogy milyen új lehetőségek­kel gazdagodott Szeged a közelmúltban magunk s vendé­geink örömére. Lődi Ferenc A második világháború alatt zongoratriót, vonósné­gyest szervezett, s ő volt az első bécsi karmester, aki meghívást kapott akkor a Luzerni Festspielre. Ennek a Toscanini alapította ünnepi játékoknak akkor politikai jelentősége volt, hivatása szerint a háború alatt fa­siszta jelleget öltött bay­reuthi kultuszt ellensúlyozta. — Luzerni felkerésre ala­pítottam bécsi muzsikusok­ból nyolctagú kamarazene­karomat, amellyel később be­jártuk a világot Leginkább Schubert-, Beethoven-müve­ket játszottunk, s oktettünk az ötvenes évek közepén Bu­dapesten ls fellépett. Aztán jómagam beleuntam az ál­landó utazgatásba (együtte­se azóta is folytatja világ­körüli turnéját), s a bécsi filharmonikusokból vonós­négyest szerveztem. A legnagyobb élmény A bécsi filharmonikusok viszonylag keveset utaznak, de Boskovsky, mint karmes­ter, gyakran megfordul a vi­lág koncertdobogóin. Leg­nagyobb élménye? — New York, London, To­kió, Chichago után 1963-ban és 65-ben dirigáltam a Hollywood Bowl 25 ezer né­zőt befogadó szabadtéri szín­padán. Ez a nézőtér persze sohasem telik meg, de büsz­ke vagyok rá, hogy Bruno Walter és Jasha Heifetz 18 ezres publikuma utáp ne­kem volt a legnépesebb „táborom." Van-e jövője az operett­nek? — A probléma régi keletű, de véleményem szerint a válasz hagyományos: min­den jó muzsikának van jö­vője, csak a kor ízlése hó­dol más-más divatnak. Mi­chelangelo azonban Picasso korában is nagy művész ma­radt, s nem kell különöseb­ben magyarázni, hogy Stra­ussnak is lesznek hívei a Mozart-muzsika mellett. Negyven éve dirigálok, né­ha több százszor ugyanazt; a jó zenét nem lehet meg­unni. Willi Boskovsky A cigány­báró szegedi előadásán — régi Strauss-tradícióhoz hí­ven — nemcsak vezényelni, hanem hegedülni is fog. De erről egyelőre hallgassunk, a premier meglepetése lesz... N. I. Ki mit tud? Az Idegenforgalmi Hivatal Szegedi Ünnepi Hetek 1967. című műsorfüzetében az ál­landó rendezvények között ez is olvasható: „A Dóm té­ri zenélőóra naponta 12. 15, 17, játéknapokon 19,30 óra­kor is működik". Nem a füzet kiadója te­het róla, hogy ez a tájékoz­tatás téves. Az óra alatt el­helyezett táblán megintcsak Eddig a hegedűművész más időpontok szerepelnek. pályafutása. És hogyan lett Enyben Asz61ya: ,ezek * te" vesek. A valosag az. hogy karmester? — 1925. január elsején hangzott el először Bécsben az újévi koncert-matiné, amiből sorozat lett. Clemens Kraus ötlete volt, ő is ve­zényelt, s miután 1954-ben meghalt, engem jelöltek utódjának. Akkor már sze­repeltem Johann Strauss unokájával közös koncerten, tegnap, szerdán délután 3 órakor szólalt meg a ked­ves muzsika, indultak kör­pályájukra az óra színes fi­gurái. A zenélőórával kapcsola­tos Ki mit tud? eredményé­ről eddig még nem kaptunk tájékoztatást, a város ven­dégeinek vetélkedője lap­s kinevezésemben döntő le- zártakor még tart. mivel hetett, hogy hegedűsként ve­zettem már zenekart. Tizen­harmadik éve csinálom az újévi koncerteket, örülök, hogy két éve a népi demok­ahelyett. hogy a zenélőbe­rendezést járatnák, a bo­londját járatják az érdeklő­dőkkel. F. K. Számítógépek a rákgyógyászatban Elektronikus számítógépek alkalmazása nagy mérték­ben megkönnyítheti és meg­gyorsíthatja rákos betegek kezelését, hangoztatták a bé­csi nemzetközi atomenergia ügynökség legutóbbi konfe­renciájának résztvévöi. A tapasztalatok szerint a gé­pek kiválóan felhasználha­tók például olyan esetekben, amikor mélyen fekvő rákos szöveteket kell besugározni. A helyes kezelés oly bonyo­lult feladat, amely többna­pos munkát ad az orvosnak, míg a számitógép percek alatt szolgál • a szükséges adatokkal. Ugyancsak ered­ményesen alkalmazzák a gé­peket a daganatos betegek kórtörtenetének és kezelési tervének tárolására. A gépi adatfeldolgozás sok admi­nisztrációs munkától kíméli meg az orvost, egyúttal a minimumra csökkenti a té­Eredményes úfon járt a Tisza-kutató expedíció A szegedi Tisza-kutató ex­pedíció, amely egy évtizede folytatja a folyó növény­és állatvilágának feltárását, visszatért idei útjáról. A tíztagú kutatócsoportot dr. Kolosváry Gábor professzor, a József Attila Tudomány­egyetem Állatrendszertani Intézetének igazgatója ve­zette, s részt vett benne Ste­fania Avram bukaresti tu­dományos kutató is. a ro­mán tudományos akadémia megbízásából. Az idei tanulmányútnak különös jelentőséget adott az a tény, hogy ezzel befe­jeződött a folyó magyaror­szági utolsó szakaszának a feltérképezése. Az expedíció tagjai, Kisar, Gergeli-Ugor­nya és Tiszabecs községek határában több mint ötven kilométeres távolságot jár­tak be. Felderítő útjukon állandóan tapasztalták e hegyvidék hatását a Tisza völgyére. A nappali forrósá­got éjszaka mindig hűvös­ség, erős lehűlés váltotta fel. Egymás után kerültek a gyűjtőcsapdába a Kárpá­tok jellegzetes emlősei, a csalitjáró pockok, az expe­díció omitológusai pedig hegyi madarakat, piroshátú billegetőket ejtettek el. A hüllők között találtak ke­resztes viperát és a sajátsá­gosan kárpáti rovarokat leg­jobban az óriás kaszáspók, tudományos nevén Gyans képviselte. Mindezeken túl sok hegyi csigafélével és különböző mohaállatkákkal gazdagodott a gyűjtemény. A kutatócsoport botanikusai ugyanakkor a kárpáti flóra növényeire találtak. Az egy évtizedes gyűjtő­munka lezárása után most már a tapasztalatok értéke­lő összegezésére, rendszerbe foglalására, a nagy Tisza monográfia megírására ke­rül majd a sor. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Egy éve elintézetlen panasz özv. Garamszegi Lajosné, Szeged, Retek utca 47. szám alatt lakó olvasónk szerkesz­tőségünknek írott panaszle­velében a többi között írja: Egy szoba-konyhás lakásban lakom. Még 1966. februárjá­ban szobám fala a hóolvadás következtében a szomszéd ház tetejétől átázott és a vakolat hullani kezdett. A hibát jelentettem a Kálmány utcai XI. kerületi házkezelö­ségnek. Ki sem jöttek meg­nézni. Azt tanácsolták, hogy a szomszédot szólítsam fel a hiba kijavítására, mert az ő házától van a beázás. Még akkor, de azóta is számos esetben kértem Petrovics' Annát, a szomszéd ház tu­lajdonosát, hogy a hibát ja­víttassa ki. Eddig azonban ez nem történt meg. Mivel állami tulajdonban levő ház­ban lakom, a télen is felke­restem a házkezelőséget, azóta is minden hónapban kértem a segítségüket, de az ígéreten kívül mást nem kaptam." Berta Ernő, a II. ke­rületi házkezelőség mű­szaki technikusa a pa­nasszal kapcsolatban azt válaszolta, hogy tavaly óta átszervezték e ház­kezelőséget, s a korábbi ügyek elintézéséről nincs feljegyzésük. Ezért kéri, hogy Garamszeginé is­mételten nyújtsa be hozzájuk panaszát, hogy azt mielőbb orvosolni tudják. Példás ügyintézés! Kisgyermekek veszélyben védés lehetőségét. A konfe­rencia ajánlotta, hogy az ENSZ-intézmény váljék e területen is a nemzetközi tapasztalatcsere fórumává, szervezzen tanfolyamokat kórházi orvosok számára a | számítógépek alkalmazása- J ról. (MTI) Még márciusban levelet u-tak a Petőfi Sándor sugár­út 46. számú ház lakói a sze­gedi KÖJÁL igazgatójának. A többi között írták, hogy a házban 12 főbérlő lakik, mind dolgozó, legtöbbje csa­ládos, munkaidő után kevés lehetőségük van gyermekei­ket játszótérre vinni. Tíz kisgyermek tartana igényt az udvarra. Ez azonban le­hetetlen, az udvar kövezete annyira egyenetlen, hogy gyermekek esnek, kelnek, a homok helyett ott felejtett törmelékben játszanak. Az udvar közepén áll a WC-k emésztőgödre, amelynek a tetején nyitott a szennyvíz­leöntő. Ez önmagában is veszélyt jelent a gyermekek számára. Az udvar egyéb­ként a patkányok sétatere évek óta. Mindezek miatt kénytelenek lakásrabságra kényszeríteni a gyermekeket, nem merik kiengedni őket az udvarra, nehogy kárt te­gyenek magukban. Ujabb panaszlevelüket a Petőfi Sándor sugárút 46. szám alatti lakók szerkesztő­ségünknek küldték. írják: „Egy héten belül elhordták a régóta ottfelejtett kőtör­meléket és ptkányírtó szert helyeztek el a fáskamrákban. Több a mai napig sem tör­3 hefa átfutása idővel, hónapi garanciával minden típusú villanymotor hegesztő dinamó és transzformátor felújítását vállaljak Gépjavító Állomás, Hódmezővásárhely. M. 66 515 tént, noha a III. kerületi ta­nács közegészségügyi fel­ügyelőjétől azt a választ kaptuk, hogy május középé­ig köteles a KIK az emész­tőcsatornát rendbehozní. Gyermekeink egészségéről, testi épségéről van szó, de a KIK-nél zárt ajtókat dönge­tünk mindaddig, amíg nem fordul elő szerencsétlenség. Pénzbe sem került volna pe­dig kérésünk teljesítése, mi­vel az építkezésben társa­dalmi munkát vállaltunk volna. A szomszéd házban megcsinálták már régen az udvart, noha ott nincs annyi gyerek, mint nálunk." A Petőfi Sándor su­gárút 46. számú ház la­kóinak panaszát Tóth Sándor, a III. kerületi házkezelőség műszaki­vezetője vizsgálta meg. Elmondotta, hogy külö­nösebb veszély nincs a ház udvarán, a nyílt, úgynevezett rácsos ösz­szefolyót hamarosan ki­cserélik. Erre a munká­ra a megrendelést máris megküldte az IKV köz­pontjába. Az udvar tég­laburkolatával nem tud­nak mit kezdeni, azt nem szedik fel, mert akkor esőben felázna a talaj. De. hogy a gyer­mekek jól érezzék ma­gukat az udvarban, s mivel a szülők társa­dalmi munkájukat is felajánlották, az IKV házkezelösége helyesli, hogy építsenek homoko­zót. Ahhoz még anyagot is biztosítanak a ré­szükre. Áramszünet Ar. Áramszolgáltató Válla­lat közli, hogy augusztus 4-én 6-h tói 15 óráig Tápéi sor. Szamos u„ Retclc u. Kereszt u„ Becsei u. Szál­léit sor. Zöldfa u.. vala­mint Göndör sor. Babér u. Dolgos u., Csív u.. Fndrusz u.. Gerle sor. Irinvi J. u. által határolt területen áramszünet lfesz. Csütörtök, 1967. augusztus 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents