Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

Új állásfoglalás a járművek kanyarodásáról A BM, a KPM és a Legfelsőbb Bíróság közös döntése Alapvető a közúti köz­lekedésben, hogy a jármű­vek vezetői, hajtói haladá­«i irányuk megváltoztatását Időben, jól láthatóan és fél­reérthetetlenül jelezzék, inert máskülönben könnyen okozhatnak balesetet a mögöttük és a szembejövő járművekkel. A KRESZ 52. f). 2. bekezdés értelmében menetirány-változásnak mi­nősül és kötelező irányt kell Jelezni akkor ha,: „Az egye­nes haladási iránytól, Ille­tőleg az úttest felezővonalá­val párhuzamosan történő haladás Irányától.,elté­rünk. Ez a meghatározás nem tartalmaz konkrét uta­sítást olyan gyakorlati eset­re, amikor a főútvonal út­kereszteződésben kanyaro­dik és eredeti egyenes vo­nalvezetése mellékútvonal­ban folytatódik. Felvetődött a kérdés: mi­kor kell ilyen útkeresztező­désben irányjelzést alkal­mazni? Különböző fórumo­kon egymással ellentétes ál­lásfoglalások hangzottak el, míg most a BM, a KPM és a Legfelsőbb Bíróság köte­lező érvényű álláspontot dolgozott ki, hogy minden vitának elejét vegyék s vi­lágosan meghatározzák a helyes közlekedést a kriti­kus pontoknál. Eszerint, ha útkereszteződésben kanyaro­dik a főútvonal és ezt a ka­nyarodó vonalvezetést kise­gítő táblán a KRESZ 21. §. 6. bekezdés értelmében jelzik, akkor a főútvonalon a továbbhaladást nem kell jelezni. Hogyha a kisegítő táblával jelzett párhuzamos iránytól eltérünk, az Irány­jelzés kötelező, sőt akkor is, ha a táblával jelzett vonal­vezetéstől úgy térünk el, hogy mértanilag egyenes irányban haladunk továbte A közlekedés biztonsága érdekében az új állásfogla­lást érdemes alkalmazni né­hány szegedi példára. A Dorozsmai úti elágazásnál az E—5-ös számú útvonal vonalvezetését követve egyik felől sem kell irányjelzést adni. Kötelező viszont az irányjelzés, ha Szeged fe­löl Kiskundorozsma irá­nyába kívánunk továbbha­ladni, függetlenül attól, hogy mértanilag egyenes Irányban haladunk. Az Izabella-hídnál Szeged felől Budapest irányába ha­ladva és így a főútvonal vo­nalvezetését követve iránv­jelzést nem szabad adni. Kőtelező az irányjelzés bal­ra, ha a konzervgyárhoz vagv jobbra, ha egyenesen a rókusi pályaudvarhoz tar­tunk. Ezért tehát tilos Bu­dapest felé haladva a balra kanyarodást jelezni, mert megtévesztő. Az trányjelzésre vonatko­zó szabályok, amelyeket az előbbiekben ismertettünk, nem vonatkoznak olyan he­lyekre, ahol mellékútvona­lak kereszteződnek hasonló módon. Az ilyen helyeken — mivel nem főútvonalról van szó és az út kanyarodó vonalvezetése nincs jelezve — az egyenes haladási iránytól való eltérést fel­tétlenül jelezni kell. Nem lehet tehát ebből a szem­pontból döntő; hogy az út­testek milyen minőségű burkolatúak, sem az, hogy egyik út a másiknak eset­leg alá van rendelve. Az irányjelzés szabályainak ilyen értelmű módosítása egyáltalán nem befolyásolja és nem változtatja meg az áthaladási elsőbbségre vo­natkozó szabályokat Szegedi győzelmek A Kender nyerte a rangadót tenie az eredményen. Tovább­ra is nyílt maradt a küzdelem. . „ .... .... _ . A 26. percben kiegyenlítési al­,,S,z,e*í,L ÍPítak~Vá,cl , Jon6 kalom nyílt a makói lányok "i11 Cineged, kisstadion. elüt de Beke hétmeteieset Ber­300 néző Vezette: Hnide Sz. zsenyl remekül védte. Ez mint­ha letörte volna a vendégcsapa­sán. Répási. Firityánszky, Sza- t t a 28 pel.Cben Joó. maid ay Nagypál Csere: Tóth Gyu- V^ Ponicsán volt ered­la, Ribizsar, Kovács. Domonkos. ményes A makóiak harmadik vendégcsapat _A„a R; NB TI-ES KÉZTT.ABDA­EREDMÉNYEK Az első két gólt a dobta, majd lassan feljött a ha­zai együttes és a 12. percben ,„„„ .„ . . kiegyenlített. Továbbra is szo­tacus 3:1 (11,-4, 7, 12). NB l-es törnl mérkőzés. Rókusi tornacsarnok. Szegedi Kerder: Bartek, Nagy­Szegedi Kender—Szegedi Spar­gólja Beke révén az utolsó pil­lanatban esett. A szegediek nem tudták át­makót védőfalat, ez az györgy. Molnár, Ábrahám. Mik- elhdznl lós. MUtó. Csere: Pálfyné Za- A féljdd után a vendégcsapat ros maradt az eredmény, majd k hé küzdeiemn'ek. A Kfk a 20^V percben két Zgóllaí »»iet. a védö * szegedi pusának köszönheti csapat. rac. Szegedi Spartacus: Tóth I.. wZaJmÜrnt*m"alá"rocóYns Szegedi Tanárképző—Bp. Test­m/.it> TT TI'. D.IIV nwciiureu, luaju Vériség 14:4 (4:2). Budapest. A Tóth II. Eszes Juhász, Patik. vezetésre tejt szert Nagy'küz- M(K„,ra Orskó Csere: Lénárd Beloval. detem kezdödött ekkor a gyöze- blíkózbf" lejátszott mérközé­yasarnap megKezaoateK a ]emért Rfblz?ár. ma1d Nagvnál ^^^liven" aránvban^ís küzdelmek a röp abda sportág- eredményes dobásaival az Épi- "eeérdemellen győztek NB llesA nő csapkaatu~vlvoU «* tudta fordítani az migeé^rE Ire-KÍSTEifT 31:1. nagy küzdelmet a köztesen hagyta (15:2)K Kispest, 200_néző. _ Ve­bajnoki pontokért. Az első Játsz­Országos bajnokok Vasárnap Debrecenben eldöntésre az országos 29 km-ea gyalogló bajnokság amelyen az SZVSE csapata Antal, Nóvák. Pándi összeállításban 5:12:140 mn-es Idővel országos bajnoksá­got nvert. A 161 felkészített együttesből egyébként az egyéni versenyben Antin harmadik lett 1:30:10.4 mp-es. Nóvák pedig he­tedik lett 1:43:27.2 mp-es Idővel. Az eredmény nagy meglepetés, mert a szegedlek az esélyes ta­tabányaiakat győzték le. Dr. M. T. Sikeres rajt Megkezdődött a teke NB I és NB II őszi idénye. A - - - A— A" szeget'' csapat szétesően ZE"F1 ^^^oflF'ü&S szegedi csapatok' sikeresen ma első felében a Spartacus játszott. Kiütközött az edzéshi- ~ F„U,dÍ Kővárt Csere-' kezdték az idényt Csak szerezte meg a vezetést, de a i„„v,Ai -Ludányl. Hollós. Kóvan. csere. Kezuies. az lueiiyi. szerezte meg a vezetést de a ánybóJ adódó összlátékhJány. Borbély*' Kender 8:7 után fe'jött rá bíz- Győzelmük azonban megérde- Borbély' SZVSE játszott idehaza és tosan nyert. A második Játék- melt. Góldobók a szegedi csa- rontosmírkö^ráen^rkUzde- fölényesen nyert. A többiek ^ ™SrESfiX idegenben két-két pontot Nnfrypál e). a pályára. A 10 percben szereztek. ami szintén saép már 6:0 volt az eredmény az reszben a Soartacus nagy vággyal küzdött rá megnyerte a Fltíta'ánszky (5). játszmát. A harmadikban a Ken- Kasper (3)' der rutinos Játékosai ismét ma- Szegedi ' Tanárkénző-Makól Későbbiem' en'/ teljesítmény, gukhoz ragadták a vezetést és VSE 5-1 (2-lt rusze^ed kis=ta- E10re Javara. tvesooD sem en j­győztek. A negyedik, egyben dlon. Vez"tie fámok Sz Ta- %^eredmCvel tó^ NB 1 n6i: RÓZsa FerenC utolsó Játszma nagv küzdelmet „árképző: Berzsenyi - Nóvák. Rf1 a félidőt eredménnyel zár Építők—SZAK 6:2. 2254:2204. hozott. Szép labdamenetek k-V Nacsa Ponicsán Kutas Joó . , í . - ,„ ,„ , . T .... vették egymást a fej-fej mellet- Ludányl Csere-Csopnentő Be/ ,Után "í?," «, .lőlfj Budapest. NB I férfi: SZVSE tl küzdelemben. 12:12 állás után rénvl ^Ma^óT vscf^botdj - ^^Itáta törekedd s emel- -Ozdi Kohász 8:0,2513:2269. - Fnyedl Er4er- rEnlrÖJ tett 'míg arra is te:fettS erefl Szeged. Üjpesti Dózsa-Sz. >njernie a mérkó- Boros, .Beke I.. Fodor Kiss. hn*v lMahh ,g e6U lőjön -s ».„ „„„, , . Csere: Vízhányó. Szokolal, Gaj­A Szeged! Kender rvttnlánnk da valamint Miklós kitűnő tátéká- Az Hső gől a 6. perében esett. „._„ vnlT _ __ ,„-„ - • kéj 5ai»t JS* ^TíL^ ntoti MAV-Sz. Postás 6:2* azonban sikerült megny zéist. nak köszönheti el?énfe°énekÚlabb RÓlt 1SJ"n Épftők 6:2, 2627:2510. Buda­A küzdelem m'ndvgig sno.rt- pest. NB II férfi: Kecske­szerű volt. s az Előre még Uven Küzdenitudásből mindkét csapat vén. dP „ár nujariáttsl később SiT5??®" "J? látékával dicséretet érdemel .Tók- Abra- A .u- íött ROrézeru jateaavai. dicséretet érdemet. Jók- Ábra­hám. Miklós illetve: Ocskó. Fodor egven'ftett. A második 2486:2291. Kecskemét. Z. Da­fJnowSaTSeW " T* "Tf ít PürédWoT lud^nv?'ra" K^rí núvia-SZAK 6:2, 2546:2473. A vninoKsag állása az oszt eiso rfUt sor. N-msa lapos lövéseke- ,,, ohát (61 Isaszeel (4) Hol- „ . forduló után: Nők, n. csoport Bp. Snarlacus 15 12 3 41:14 27 hálóba. rült A mám-uk félidőt 1,-mét sze­gedi támadások vezették be. de a tanárképzős 1eé---nVból hl­15 11) 5 34:25 25 Jnyzn't a megszokott energl­14 10 4 33:13 21 k,,., játék. Távoli dobásrtkat 15 9 6 31:37 24 rendre védte a m->kól kenus. 15 7 8 28:29 22 f,y 5. peroben azonban .Toó leb­14 7 7 30:25 21 d41a a talált, de egy (4). Ohát (81. Tsaszefil (4). Hol­lós és Borbély. Budapest 10. Sz. Kmder 11. Ulasellátó 12. Almásfüzitő 13. Bn. Petőfi 14. MVSC 15. Szegedi Spart. 15 4 11 17:39 19 nerccel később a mzkói Beke lí. V. Dinamó M S-0-R=0-K=B=A=H A mai. szerdai szegedi A kongresszus három albi­U — 15 11:4515 Etelkának sikerűit 3:2-re szépl- labdarúgó-műsor. Nem- zottságban (az édesvízi és zetközi mérkőzések: SZEAC tengeri halfogó. valamint a A . , , . .. „| —Szabadkai válogatott, SZE- dobó) folytatja munkáját VlSSZCIVCaO IS Sikerült AC-stadion, fél 5. Előtte Sze- * rtdUUYU^U dIKCIUll ged—Szabadka városok kö- Csehszlovákiában megkez­A megyék közötti Béke Kupa (Cs) 159. 2. Sátt (Cs, 145. súly: zotti ifjúsági találkozó Ba- dődött az 1967/68-as labda­bajai győztes első fordulóla i. Deli (B) íi.M. 3. Szegi (Cs) ratsagos mérkőzés: SZVSE rugo-ideny. • Az uj nemzet­után Itthon találkoztak egymás- 9.43, gerely: 1. Szekeres (B) 33.78. SZEAC II., Vasutas-stadi- közi szabályoknak megfele­sal Csongrád és Bács megyék 2. Veres (Cs) 33.70. - _ hainoki mérkőzéseken válogatott atléta csapatai a má- Vasárnap területi minősítő íel 5- ^ loen a, .r„f sodik fordulóban. Együttesünk a versenyre került sor. melyen az * cserejátékosokat IS lenen férfiak jó szereplésével bizto- alsóbb osztályúak vetélkedésé- Kedden Dunaújvárosban szerepeltetni. (Hazankban san gyözött 23064:18218 arányban, ben több 1ó eredmény született. j _ tonácskozúsait csak a iövő ért bainoksáS­Kiemelkedtek Tégla, Tóthné és A szegediek érdekesebb teljesít- megkezdte tanácskozásait csak a jovo evi Dajno^as­Huszár eredményei. ménvei. húszmillió horgász nemzet- ban vezetik be a cserelehe­Részie-ek. Férfiak 200 m- l Férfiak: ?ooo m serdülő gya- közi szervezete, a CIPS. A tőséget.) Újdonság még, Krajsúczkt (Cs) 22.9,' 800 m: si- tagországok zászlaival díszí- hogy Csehszlovákiában a ki­nZ^r fcS 4?Tmm:gát1: rn MSr-'SM 'S tett vasmű klubban megje- állított labdarúgókat ezentúl í Nagy (Cs) 58 o 4™00 m- i 12 M' kalapács (6): Trényi F. Jent többek között dr. Di- pénzbüntetéssel bírságolhat­csongrád 3:40.0. magas: i. Kutai fj8: ^í™™^^?^ mény Imre mezőgazdasági ják. ugyanúgy az egyesületet ^zí.ó'mra^^^ánWir^V ím N^^Távot^Vrées Srá és élelmezésügyi miniszter, is. amelyikből a kiállítás KTTWVM kJ: •». süly: szegi gzvsm ri4. Dígen Imre. az Országos történt, lapács: 1. Trényi dr. (Cs) 50.19, ^^IWlíflí M Mrom^úba Vízügyi Főigazgatóság veze­2 Lázár dr. (CS) 48.00 Nők: ^rdülőV^SÓs"'SieSÍSTsSS^ tője. — " 2. Lázár dr. (Cs) 48.09. Nők: 200 m: 1. Marosvárv (Cs) 26.8, 800 m: ). Mikó (E) 2:28.8. 3. Orosz (Cs) 2:29.8. 4x100 m: 2. Csongrád 52.8. magas: 1. Tóthné iskola) 1155. 2. Blczók (SZ. síi elnöke 864. 3. Bódl (SZ. Sí) 829. Monostori Tibor Egri Gyula az Nem madár az, hanem veréb Felsőbbrendű képességekkel a repülés és tájékozódás biztonságával felruházott madár mindenkor a csodálat tár­gya. Nemcsak régen a repülőgépek feltalálása előtti időben, de ma is a repülőtechnika kiteljesedésének idejében. Szerve­zetének a repüléshez alkotott sajátossága, tollazatának ideg és izomellátása, csodálatos gyors reflexei képességeit utol­érhetetlenné teszik. Mindezekkel a veréb is rendelkezik. Kitűnő repülő, élelmes, ügyes és óvatos, tanulékony, okos. Miért lehet mégis hallani ezt a lealacsonyító szólás-mon­dást főleg a városon kívül lakó földműves népesség részé­ről. Az ember csúfolódást sejt mögötte és úgy is értelmez­hető, hogy a veréb nem érdemli meg a madaraknak kijáró elismerést. Nem így áll a dolog. „Nem madár az, hanem veréb" az egyszerű emberek bölcs okoskodása. Tudja, lát­ja, hogy a veréb annyira az ember mellé szegődött, hogy szinte vele, közte, „belőle él", mint a „többi" háziszérnya­sok, a csirkék, a kacsák, pulykák, mert hiszen azok sem madarak, legalább is nem minősítik annak. Azt is lehetne mondani, hogy ember nélkül nincs ve­réb. Annyira követi az ember terjeszkedését, hogy sokan az ember parazitájának tartják. Szokásaiban érdekes állat Kerüli a vad, lakatlan helyeket, erdőket, pusztaságokat. Ha azonban az első viskó felépül valahol, rövid idő múlva meg­jelenik a veréb is. Ezt már régen észrevették, mert nem ír­ta volna 1778-ban a Magyar Természeti ritkaságok művé­ben-a pozsonyi evangelikus tiszteletes, hogy Bocza község arról híres, hogy ott nincs veréb. Ügy gondolom, hogy kis­sé korai lehetett a megállapítása, mert azóta bizonyára már ott is túlsúlyban lehet Mióta követi a veréb az embert? Bizonyára azóta, ami­óta az ember földművelő lett, gabona és olajos magvakat, termesztett és háziállatot tartott. A háziállatok kosztjából jutott a verébnek is. Terjeszkedésében az emberrel együtt eljutott a sarkvidékre, a trópusok felé a hőség szab határt jelenlétének. A veréb az Újvilágban és Ausztráliában isme­retlen volt. Amerikába először 1850 vitték az első 8 pár an­gol verebet, amelynek nyoma veszett. 1854-ben Kanadába, 1860-ban New-Yorkba, a kővetkező években többfelé tele­pítettek verebeket Amerikában. Nem vért gyorsasággal és nagy tömegben szaporodott el. 1875-ben 500 angol négyzet­mérföldön terjedtek el. 1886-ban már 516 000 négyzetmér­földet népesített be. Új-Zélandba 1887-ben vitték be. Itt is rohamosan elszaporodott. A gyors elterjedésre és a hatal­mas méretű elszaporodásra nem számítottak, a betelepített helyeken jelenlétük kezdett kényelmetlen lenni. Tolakodó magatartásuk is csalódást okozott. Már-már kiirtásukra gondoltak, azonban az élelmes madárnak a számát csak gyéríteni lehetett. Igen szapora állat. Évente háromszor is költ, zártabb helyen bő eleség mellett télen is nevel fiókákat. A modern városok ma már verébtömegeket etartani nem tudnak: lo­6 QtL'MAQ IARQMIAG Szerda, 1967. augusztus 23. vaskocsik nincsenek, a szemetet zártan őrzik, háziállatot nem igen tartanak. A simafalú házak cifráság nélküliek, eresznyiladékok, üzletfirmák hiányában fészkelni sem tud­nak. Ezért van az, hogy a városi molnárfecskéket verik ki fészkükből. A veréb ügyes szövőmadár, csak lusta. Ahol azonban van bőven táplálék, de nincs más fészkelési alka­lom, ott szalmából, szénából, tollból fákra rak fészket. Egyetlen eperfán 57 fészket is számláltam. A veréb csőre el­sősorban magevésre alkotott erős, kúpos csőr. Tavasszal jó­részt kártékony rovarokkal, hernyókkal, a szövőlepke her­nyójával is táplálkozik. Ezzel hasznot hajt. Gabonaérés ide­jén azonban a fiatalok már seregekben járnak és károkat okoznak. Különösképpen nagy volt a kár abban az időben, amidőn a búzakeresztek hetekig száradtak a tarlón, ahol azután a verébhadak elvégezték a cséplést. A kombájnara­tás a verébnek ezt a kártételét elhárította, mert aratásnál zsákba gyűlik a búza. Aratás után a begyűjtőhelyeken, a magtárakban jelentkezhetnek károk nemcsak a magfogyasz­tással, de ürülékükkel való szennyezés miatt is. Védekezni ellenük csak sűrű dróthálóval lehet. Hazánkban is tudunk törvényekről, amelyek az elsza­porodott verebek kártételét igyekeztek elhárítani. 1688-ban Erdélyben Radnóton tartott országgyűlésen hoztak törvényt a verébirtásról. Minden falu lakosa évente 50 verébfejet volt köteles beszolgáltatni súlyos büntetés terhe mellett. A büntetésként kiszabott 12 forint pálcázásra volt változtatha­tó. 1691-ben ezt a törvényt megújították Kolozsvárt, miután a verebek „elszenvedhetetlen károkat" okoznak. Valóban el­képzelhető, hogy túlszaporodás esetén ősszel a sokezres tö­megekbe verődött verebek érzékeny károkat okozhatnak. Ázsiában az ilyen „vándorverébseregek" kártételének elhá­rítása nagy gondokat okoz. A veréb nálunk is a káros madarak listáján szerepel és ezért bármilyen időben irtható. A verebet az ember sza­porította el azáltal, hogy gazdálkodásával kedvező helyze­tet teremtett számára, táplálékszerzéséhez tág teret bizosí­tott Az ember a természet rendjet felforgatta, eltűntek a veréb ellenségei, a verebésző karvalyok, a téli kis sólymok. Arra a kérdésre, hogy éjszakázásra táplálkozási területük­ről miért vonulnak a községekbe, városokba, pozitív válasz nem adható. Talán ösztönös a városokból kiszorult veréb­nek az emberi közösségekbe való visszatérése, vagy a kivi­lágított városokban jobban megtalálják biztonságosabb éj­szakai szállásukat. A zajos városokat esti csiripelésükkel még zajosabbá teszik és piszkolásukkal komoly gondot okoz­nak. Már most is, nyár végén, ezres tömegekben lepik el az újdonsült fiatal verebek a korzó fáit (egyelőre a lombosabb hársfákat). Vonulási útiuk a disznóhizlalda felől irányul a város főterére és számuk egyre szaporodik. Ellenük való vé­dekezés nem egyszerű dolog. Énekes madaraink egyre fogynak, mind több a tavaszi „néma liget". A veréb lesz idők múlásával a sorban az utói­só, amelyben az emberek kiélhetik kiirthatatlan ösztönös madárszeretetüket. Az igazság kedvéért meg kell állapíta­ni, hogy az elmondottak a „Házi verébre" (Passer domes­ticus) vonatkoznak, míg kisebb fajrokona a „Mezei veréb" (Passer mon tanús) — ha külön nem is védett madár — fo­kozott hernyó és féregpusztításával kíméletet érdemel. DR. beretzk peter MTS Az olaszországi Interna­tionale vezetői kilenc űj A 14. kongresszuson a labdarúgót, igazoltak. Her­rcsztvevő 18 nemzeti szövet- rera edzőnek most már két ség tagjait és a kongresszus csapatra való játékos górd áia vendégeit, a MOHOSZ el- van, bár két jőkénességfl nöke, Török János köszön- hátvédjétől, Quarneriröl és tötte,' majd dr. Dimény Imre plchtről lemondott az egye­mondott megnyitó beszédet, sülét. 51 4SAKK Bi Havannában nemzetközi ver- zyel sakkszövetség Júl sBcerfllt senyt rendeznek a 25 évvel ez- egyéni villámversenyt rendezett, előtt elhunyt nagy kubai sak- amelyen 35 sakkozo vett részt, kozó. Jósé Raul Capablanca em- A döntő végeredménye: I Fe­lékére he'e Mihály (Szentel). 2. Betegh Az eddig megrendezett négy Sándor (Szentes), 3. Papp Lászlá emlekveiaenyen a világ legjobb- Jegyár), , *• 8a'*"kl Rnd™ jai vettek résrt s a mostani Szentes) s. Gergely ötödik verseny ls nagyszabású- Ruhagyár), 6. Ozsvart Imre nak ígérkezik. A kubai élláté- <BdhaPyff>;„. ,.„..„„ t«„m„, kosok mellett 15 nemzetközi Az ifjúsági versenyt nagymester kapott meghívást, 'mre (Szentes) nyerte meg, má­A magyar sakkozókat Barcza sodik lett Nagv (SZVSE). bar­Ccdeon ' nagymester képviseli. madik HaJdu (Szentes). CsiROrin emlékére Szoesiban rendeznek nemzetközi versenyt s Itt ls a leghíresebb mesterek hódolnak a múlt század egyik "eglobb nagymestere emlékének. Ezen a versenyen a magyar sakkozók közül Lengve! Levente nagymesterünk látszik. * Steln. a moszkvai naeymeo­terverseny győztese egyik esé­lyese az október 19-én kezdődő világbajnoki zőnaközl verseny­nek. Mos-kvában szén lá'szmá­ban győzött az NDK bajnoka el­len • VUSeos: Stein Sötét: l'hlmann 1. p4 eS. 2. dl. <15, 3, HiTí. é5. 4. Hgf3. cxd. 5. exd. VxdS e. FC4, VdG 7. <1—O. HfS. 3. Wh3 Hc6. 9 m>xd4. Hvd4. 19. HXÍ14. Fe". 11. Bel. as. 12. h3, o—o. 13. Fb2, Vc7. 14. Vf3. b5. 15. Fd3. Fb7. IC. Vh3. eC, 17. a4, Ms, 19. »xal Hh5 19. Hve6, rxe, 29. VxeS-n, nn. 21. Fc4, Vfj, 22. Vxf7+, Vxf7, 23. Bxe7. sötét fel­adta! Galamb­takarmány eladó kedvező áron rá nagyobb mennyiségben. „Táncsics" Mg. Tsz. Deszk. "m m, n WM m # i '•'•wű ÜP • m W; f§j '•P< f m m Wf, tW'­Világos: Ke8. Fal, Hhfi (3) Sötét: Kh8. gyalogok: g7. h7 (3) Világos Indul s a harmadik lépésben mattot ad! (W. Ga­lítzky feladványa). A múlt heti feladvány meg­oldása: 1. Bh8! * Alkotmányunk ünnepén a me­DtL-M AGY ARORtT Mű A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei és Szege® városi bizottsága és a tanács lapja Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszt) a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lé kos Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztár­saság út] a 10 Telefon: 13-535. 13-003 Éjszakai telefon: 13-506 13-430 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztár­saság útja 10. Telefon: 13-500. 13-llt (Beküldött kéziratokat nem Or. zünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja: • Szegedt Nyomda. Szeged Balcsy Zsilinszky u 18 sz. INDEX 19 053 Terjeszti a Magyar Poéta. Elófl­zclhető bármely postahivatalnál é« a Posta Központi Hírlap Iro­dánál (Budapest V. József ná­dor tér 1. sz.) Előfizetési dU e egy hónapra 13.— Ft. e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents