Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

Magyar áruk Lipcsében Ötvenöt országból 6500 ki­állító mutatja be harminc szakmai csoportban a fo­gyasztási cikkek nagy vá­lasztékát a szeptember 3-tól 10-ig tartó őszi lipcsei vásá­ron — tájékoztatta a ma­gyar sajtó képviselőit Heinz Neue kereskédelmi tanácsos, az NDK nagykövetségének kereskedelempolitikai osztá­lyán kedden megtartott saj­tókonferencián. A magyar külkereskedelem ezúttal is képviselteti magát és több vásárházban láthatók, illetve megrendelhetők lesznek a magyar ipar készítményei, továbbá italáruk és élelmi­szerek. (MTI) Több mint 300 külföldi gép a mezőgazdasági kiállításon A kiállítás pénteken nyitja kapuit A kapunyitásra készülő 66. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás elsősorban a magyar mezőgazdaság nagy sereg­szemléje, de minden eddigi­nél nagyobb iránta a külföl­di érdeklődés is. A legutób­bi kiállításon a szocialista orsz4gok mellett mindössze 14 nyugati cég vett részt. Az ideire már 69 tőkés cég me­zőgazdasági berendezései, eszközei, vegyszerei érkez­tek meg. Különösen a gcpek bemu­tatója lesz nemzetközi jel­legű, hiszen hazai gyáraink fél­ezer gépén kívül több mint 300 külföldi mezőgazdasági berendezést állítanak ki mintegy 10 ezer négyzetmé­teres szabad területen. A külföldiek közül önálló szabadtéri bemutatón szere­pel a bolgár Agromas. A csehszlovák MotoRov a ha­gyományos, jól ismert Ze­a dolgozó nők * városa Biztos, hogy Lódz Közép­Európában nem a legszebb város, de lehet szeretni. A város története alig több mint százéves múltra tekint vissza. Keletkezése a kapi­talizmus születésenek és fej­lődésének klasszikus példá­ja A takács kisiparosoktól­i kezdve a fokozatos gépesíté­sen át gyorsított tempóval futott át a kapitalizmus fej­lődési fokozataim A város lakóit a fokozatosan növek­vő textilgyári munkásság se­rege és az cvről évre keves­bedő gyártulajdonosok ma­réknyi csoportja adta. Változás 1945 óta egyetemi köz­ponttá is vált Lódz városa A második világháború utá­ni időkben az elpusztult Varsó főváros országvezetési jogát Lódz képviselte. Ezek­ben az években innen in­dultak ki az elhatározások a nagy szocialista változások­ra A külső város a harcok idejében nem pusztult el, és az ide menekülő több ezer varsóit szívesen fogadták. Megkezdődött a munkát ke­reső falusiak beáramlása is a gyárakba. Egy jellegzetessége a vá­rosnak azonban megmaradt. Lódz vitathatatlanul a dol­gozó nők városa. Az utolsó húsz év alatt nagyot fejlődött a kohászati és kémiai ipar, de a város fő jellegzetességét a pamut­és kötszövőipar határozza meg. A hagyományok sze­rint a pamutipar megmaradt a nők birodalmának. Több mint ezer különféle üzem­ben a 221 ezer dolgozó kö­zül 111 ezer a nő, és ez több mint 50 százalék. Országosan a női dolgozók aránya 31 százalék. A szövőiparban. Lódzban 60 százalék a nő. A város arculatát többféle módon meghatározza a női munka­erők nagy százaléka. Ha azt mondjuk, hogy dolgozó nő, akkor többfélét érthetünk ezen. Kétségtelen, hogy a nő a férfi segítőtársa. A két nem közötti jogi és köteles­ségbeli egyenlőség életbe lépése óta azonban meg­változott az a régi szokás, hogj' a nő a családi tűzhe­lyet őrzi otthon. Munka vagy otthon ? Az a kifejezés, hogy dol­gozó nó, mindenki számára világos. Az, hogy a nők szakmát tanulnak, teljesen természetes. A nőktől íve­ken azt is megkérdezték. .,lemondanáJ-e a szakmád­ról és visszamennél-e házi­asszonynak?" A kérdőívekre adott fele­letek nagyon érdekesek vol­tak. Volt néhány százaléknyi „igen" válasz, de itt is hoz­zátették, hogy az anyagi ér­dekeltség miatt, lemondanak a háziasszonyságról. Jobbá­ra így válaszoltak az idő­sebb asszonyok, akiknek a szakmában a továbbjutásra már kevesebb lehetőségük volt A válaszokból az is Teresa Zwlerzckowska, len­gyel tcstvérlapunknak, a Cílos Robotniczynek mun­katársa tíz napot tölt ha. zánkban rlportúton a Dél­Magyarország vendégeként, írása Szeged lengyel test­vérvárosának egyik sajátos areulatát mutatja be. kiderült: szívesebben dol­goznának a szakmában, ha nem kellene gyereket is ne­velni és házimunkával is foglalkozni. A férfiak ugyanis az elmaradott, tra­dicionális szokás alapján nem szívesen segítenek a házi munkában. A gyárakban dolgozó asz­szorlyok követelték a szol­gáltatások gyors fejlesztését, hogy az így felszabaduló időt társasági életre, szó­rakozásra használhassák. Kedves anyósok A dolgozó nők számára az anyósok kedvesek, igazi kincset jelentenek. Az a dol­gozó nő, aki a házimunkák elvégzésében és a gyermek­nevelésben az édesanyja vagy az anyósa segítségére támaszkodhat — könnyeb­ben boldogul. Viszont az anyósok, édesanyák nem „nyertesek". Mert mikor már felnevelték a saját gyermeküket és megérde­melt pihenésre számítottak, egy új kötelességet kell el­látniok: az unokák gondozá­sát Az is közrejátszik eb­ben, hogy az édesanyák és az anyósok más szellemben nevelkedtek, és a házimun­kától nem irtóznak. Mi lesz, ha a mai lányok lesznek maid anyák és nagymamák? Nem kell jós­nak lenni, hogy mikor elérik majd a nyugdíjkorhatárt és a saját unokáikat kell majd esetleg nevelni, nem lesz eh­hez se kedvük, se tapaszta­latuk. Ezért a mi városunkban is sokat beszélnek a szolgálta­tások fejlesztéséről, további bölcsődék és óvodák építé­séről, hogy ezzel is meg­könnyítsék a dolgozó nők életét. Lódzban több a nő. mint férfi. (Száz férfire 116 nő jut.) Lódzban a természetes szaporulat csökkenő tenden­ciát mutat. Jelenleg a két­gyermekes család az általá­nos. Az értelmiségieknél az egygyermekes család a gya­kori, mert a házimunka megnövekedésétől való fé­lelem irányítja a családi szaporulatot Nincs nálunk gyermek nélküli család és a gyerek hamarább jelentkezik, mint a frizsider, az autó stb. Házasság új módra Lódzban. a sziléziai ipar legfejlettebb városában, vi­szonylag sok a válás. Ami­óta az asszonyok dolgoznak, azóta önállóak lettek. Az egyenrangú partnerség sok új problémát hoz magával, és forradalmasítja a családi életet, s új értékmérők ke­letkeznek, amelyek összefű­zik a partnereket. Az elvál­jak viszont ismét keresik az új kapcsolatokat és megint összeházasodnak. A dolgozó nő elsősorban nem az anya­gi érdekeltséget keresi a há­zasságban. ö boldog akar lenni; asszony és anya. Befejezésül még annyit a lódzi nőkről: nemcsak dol­goznak, fáradoznak, hanem jól öltözöttek, csinosak, tö­rődnek magukkal. Azok, akik nálunk, a mi váro­sunkban voltak, igazolhat­ják. hogy híresek a szépsé­gükről, és még a fővárosiak­kal is felveszik a versenyt. TERESA ZW1ERZCKOWSKA Csempészáruval üzérkedett - tiéthúnapi szabadságvesztés tor traktorokat mutatják be, köztük a család legújabb tagját, a Z—5511 erőgépet, új­donság a parányi, szinte játékszernek tűnő, de annál hasznosabb, 10 lóerős kis kerti traktor. Az NDK külön pavilonban mutatja be mezőgazdaságá­nak 15 év alatt elért fejlő­dését. Részt vesz a kiállításon a legnagyobb francia vegyi cég, a lyoni Pechiney Progíl, Svájcból az Inter Solo Mo­tor AG. Különböző borá­szati és kertészeti berende­zéseket mutat be. önálló be­mutatón ismerteti palackozó gépsorát, pincegazdasági gé­peit az NSZK-beli Holder és Seitz cég, s önállóan je­lenik meg a kiállításon a belga Ecremeuses Melotte SA. Az NSZK-beli Imag vá­sár- és kiáll ításrendező szol­gálat 55 nyugatnémet céget képvisel, s a Lohmann cég „bérelt'' helyen, ahol évek óta kiállít, bemutatja ar. alumínium baromfiistállót. A pénteki kapunyitásra készülő 66. Országos Mező­gazdasági Kiállítás és Vá­sár egyik legérdekesebb pa­vilonját készítették el az Agroterv Vállalat szakembe­rei. A pavilon és technikai fejlődés legjellemzőbb ten­denciáival, a mezőgazdasági gépesítés és automatizálás legkorszerűbb vívmányaival ismerteti meg a látogatókö­zönséget. „Ruhaolimpiász" Moszkvában Huszonhat ország, 1 ezer 300 cég Nésy magyar vállalat az évszázad legnagyobb ruházati kiállításán Kedden délben a szovjet főváros Szckolnyiki parkjá­ban a kormányférfiak és szakemberek előtt megnyi­totta kapuit a XX. század eddig legnagyobb — 50 000 négyzetméter területet fel­ölelő — ruházati kiállítása. A nagy nemzetközi divatta­lálkozón 26 ország vesz részt, ezerháromszáz cég — gyakorlatilag a divat kiala­kítói, sőt diktálói adtak ta­lálkozót a Szokolnyikiben. A bejegyzettek között olyan nevek szerepelnek, mint a Dior, amely felépítette Pá­rizs üzletházának kisebbített mását. A Chanel a rendező­séghez intézett levelében kö­zölte: bár a cég még soha­sem állított ki Franciaország határain túl, ezúttal kivételt tesz. A Szovjetunió három impozáns pavilonban mutat­ja be mind a 15 köztársasá­gának divatját A szovjet pavilonokban a látogatók fogalmat alkothat­nak arról, miképpen hasz­nálják fel a konfekcióipar­ban az ultrahangot és az elektronikus számológépeket. Az NDK működés közben mutatja be a fehérneműt készítő teljes szalagsorát. Hatást keltő gépparkkal je­lentek meg a japánok, az osztrákok és franciák és a belgák. A moszkvai „ruhaollmpiá­szon" a magyar színeket négy vállalat képviseli: A Hungarotex konfekció- és méteráruval, a Tannimpex cipővel, bőrrel és bőrdísz­művel, a Pannónia '72 féle ipari konfekciógéppel és a Metrimpex textilminőség­vizsgáló gépekkel. Az előre­gyártott elemekből összera­kott magyar pavilonban a nagyközönség nem csupán a legújabb pesti divatot lát­hatja. hanem különféle kel­lemes szolgáltatások is vár­ják, alti óhajtja, annak ki­vasalják a nadrágját Egy d'vattervező csoport bárki­nek egyéniségéhez illő ruhát vázol fel. A kiállításra láto­gató varrónők szabásmintát kapnak. Szerdán megkezdődik a szovjet főváros másik lát­ványos eseménye: a nem- i zetközi divatfesztivál a Luzsnyiki sportstadionban. Ezen 24 ország vesz részt. A kilenc magyar manökent rendkívül erős mezőnyben léptetik fel: a francia, angol, holland és nyugatnémet cso­portban indulnak. (MTI) Polbeaf-örökösök Csempészáruval üzérkedők ügyében hirdetett ítéletet Budapesten a Központi Ke­rületi Bíróság. Patai Imre, 31 éves szegedi fürdőmester, Répás István 28 éves zenta! kőművestől magyarországi útjai alkalmával különféle árucikkeket vásárolt tovább­eladásra. Ausztriából is ho­zatott vele nagyobb meny­nyiségű csempészárut, ami­ért két tételben mintegy 11 ezer forintot adott át neki, kétezer forint megfizetését pedig legközelebbi látogatá­sának idejére vállalta Patai ezenkívül más turistáktól is vásárolt árukat. A bíróság Patai Imrét hét­hónapi, Répás Istvánt hat­hónapi szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül elrendelte a lefoglalt- csempészáruk és 4000 forint elkobzását, s ösz­szesen mintegy 14 000 forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezte az elítélteket Furcsa angyalok bérelték úgy másfél éve a Dómra nyíló Oskola utca egyik pin­céjét. Szárnyaik természete­sen nem voltak, lakóhelyü­ket sem a legstílszerűbben választották meg — dehát a szükség törvényt bont, fel­sőbb régiókban nem akadt számukra hely, beérték az alagsorral. Ösvény, út, irányzat Mégsem ennyi volt mind­össze. amiért furcsának ne­veztük, s nevezték őket ak­koriban. Gitároztak. Vagyis modern, korszerű angyalok voltak, akik nemcsak a Shandows, Rolling Stones és más világhíres együttesek kitaposott útjait próbálták újrajárni, hanem a beat te­kervényes indái közt saját ösvényt is vágtak maguknak. Ez az ösvény, melynek této­va-nekibuzdult hazai kijelö­lői közt ők élenjártak, azóta úttá, az út irányzattá erő­södött. egycsapásra elterjedt a fiatalság körében. Olyany­nyira, hogy a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség felka­rolta, eléggé nem dicsérhető elhatározással ország-világ színe előtt pódiumot adott neki: televízióban rendezte meg első országos fesztivál­ját. A polbeat — vagy tarka névkártyáiról leolvashatóan volk-beat, politikai sanzon stb. — egyszeriben divatos, kedvelt műfajjá vált, s ki­derült: nem haszontalanul. Olyan „környezet" segítő társaságában adott hangot az ifjúság sajátos életszem­léletének, egészséges kriti­kus természetének, ami egy­szerre friss, melódikus és népszerű: a beat-ben. Ének az aszfalton A polbeat hazai pályafutá­sának egyik bábája volt te­hát a szegedi Angyalok ze­nekar. Sokan emlékeznek talán még tavaly novemberi hangversenyükre, melynek címe is meghökkentett: Ének az aszfalton. Hogy mi­ről énekeltek? Mint bekon­ferálták: mindenről, ami ér­RJ||Hpltíu t íc UL!«M* JLÓSAW *«*>»* WKLÓ6 L — N. . .... . . . . I i "'"1 •f F míT EIF MIT (ŰO-TTK CI ^Ö- )». BTWFABF. dekes és soka­kat foglalkoz­tat. A bürok­ráciáról, a2 aszfaltozó mun­kásról, az ame­rikai négerül­dözésről, a vi­etnami hábo­rúról, a cigá­nyokról, a pénzről, az autóvásárlás­ról, a történe­lemről. Min­denről, csak éppen a szere­lemről nem. Azt már so­kan megírták, ők nem foglal­koznak vele. Persze a té­mák jelentős része kicsit naivan jelent­kezett, de őszintén és egészségesen. Az autóvásár- becézett 18 éves szegedi fiú, lásból azt látták, hogy „négy- aki a tévé-fesztiválon egy­kerekű ládával nőknél most csapásra meghódította a fö­már mi visszük a pálmát", városi közönséget annak az aszfaltmunkából: „aszfal- kedvence lett, s a hivatalos tozó szegény, a munkájára értékelés az előkelő máso­mindenki rálép", a történe- dik díjat juttatta Karrierjé­lemből: ,-Nagybot, Nagyvas, nek. Illetve — hogy egészen Nagyágyú és Sokpénz", a pontosak legyünk — Kar­protekcióból: „találtál már rier című számának, mely­nővért, sógort, apóst, anyóst nek előadója és társszerzője mindenhol, s már feljuthatsz volt. Kitűnő szövegét Veress mindenhová" és így tovább. Miklós írta. ami különdíjat Néhány esetben azonban nyert, a rádió és televízió „súlyosabb" szöveghez is fo- ezüstserlegét, lyamodtak. Az egyik fiatal, Az Angyalok zenekara fel­tehetséges szegedi költő, bomlott, de örökségét úgy Veress Miklós versére kom- látszik sikerrel viszi tovább ponáltak zenét, melyben bal- a Dinnyés—Veress-duó. Az­ladát énekeltek az amerikai óta több megrendelést kap­katonáról. aki idegen földön tak: filmszerepre, lemezfel­más érdekekért hal meg; vételekre, a KISZ KB no­John Griffin-ről, az ameri- vember 7-i jubileumi ün­kai íróról, aki orvosi úton népségére. Dinnyés Jocó — barnára festette bőrét, s így mert így is becézik — koráb­utazott délre megtudni, mit ban végiggitározta szinte az jelent a négerkérdés, Jimmy egész Dunantdlt> a kózep­Reedről, a Vietnamból ha- . . , ,, , „ , , . zatért katonáról, aki a gyil- korl kób0r Iantasok mmta~ kolásba úgy belelőtt, hogy tára számaival és gitárjával lelőtte feleségét stb. fel kéredzkedett különböző színpadokra; most tervszerű A i». i program szerint készül. UI ] a K A Dinnyés—Veress mű­, , , , . , ,, , helyből még sok jó számot A darabokat leginkább - . „ . ... . Dinnyés József komponálta. íogunk hallam- Az ^igiek Az a Dylan jól sikerült ana- legalábbis nagyon biztatók! lógiájára Bob Dinnyésnek Nlkolényi István Szerda. 1961, augusztus 23- DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents