Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

II lakásépítésekről tárgyalt a II. kerületi tanács A szegedi II. kerületi tabács tegnap délelőtt megtartott ülésén Iglói Ferenc tanácstag elnökletével napirend előtt megtárgyalta Pántya Józsefnek, a végreliajtó bizottság elnökének * lejárt határidejű határosatok végrehajtásáról, valamint a vb és a szakigazgatási szervek munkájáról szóló jelentését. Ezután a tanácsülés elfogadta a vb-elnök napirendi Javaslatait s először is megvitatta az építési és közlekedési állandó bizottság előterjesztését. Ebben tájékoztatták a tanács tagjait a II. kerületben előirányzott állami-, szövetkezeti-, társasés magánlakás építkezések feltételeinek biztosításáról, az építkezésekhez szükséges területek kisajátításának, a legfontosabb közművesítési munkák és az építési anyagok beszerzési lehetőségeinek helyzetéről. Az előterjesztes szerint a József Attila sugárút —Körtöltés—Lugas utca—Csillag tér—Retek utca—Szamos utca és a Tápéi sor által bezárt területen mintegy 6 ezer lakás felépítését vette tervbe a megyei jogű városi tanács. Nagyjából ez azt jelenti. Szeged hosszú évekre szőlő lakásépítési programjának jelentős része a II. kerület igazgatási területén valósul meg. Az építkezések első üteméhez szükséges terület előkészítése már tavaly őszszel megkezdődött, s ez azért is említésre méltó, mert a városban első ízben történik, hogy nagy volumenű építkezést megelőz az alapközművesítés. A több mint 58 millió forintra kalkulált beruházási program alapján készülnek a kiviteli tervek s első szakaszban ezek az úttest, járda, gáz, víz, csatorna, elektromos hálózat, távbeszélő hálózat építését írják elő. A Tarján telep néven ismert beépítendő területen 32 ezer négyzetméter útburkolat, 23 ezer négyzetméter járda és több mint 41 ezer négyzetméter alapterületű park épül és jut a kerületi tanács kezelésébe. Az előterjesztés utalt arra, hogy a végrehajtó bizottság már korábban jóváhagyta az ugyancsak Tarján telepi OTP társasház építkezések ütemtervét. A kerületi tanács építési és közlekedési csoportja szerződést kötött az Építésügyi és Varosfejlesztési Minisztérium Típustervező Intézetével a beruházási program készítésére. A program szállítási határideje 1967. november 15.) ennek alapján a kisajátítási tervek mintegy 600 lakásból álló minta lakótelep épül ezen a területen. A családi lakóház építkezésekhez a kerületi tanács a múlt évben Baktóban kisajátított házhelyeket az OTP útján áruba bocsátotta. A házhelyek mintegy 50 százaléka talált eddig gazdára, így a további kisajátításokat egyelőre felfüggesztették. Késleteti a magánházak építését az építési anyagok beszerzésének korlátozott volta, aminek főként az az oka, hogy a megye belvíz sújtotta területein az építkezésekhez szükséges anyagokat soron kívül a meglevő keretekből kellett kielégíteni. Az előterjesztéshez Solymosi Lajos és Nagy József tanácstagok szóltak hozzá, észrevételeikre Késmárki Kálmánné, a megyei TÜZÉP áruforgalmi osztályának vezetője, Pántya József vb-elnök és Nemes József, a kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője adott választ. Az előterjesztést a tanács elfogadta. Ezután tudomásul vette a tanács a kerület I. félévi kóliségvetési gazdálkodásáról, illetve az I. félévi községfejlesztési alap felhasználásáról szóló jelentést, majd előterjesztésekre, interpellációkra került sor. Közérdekű bejelentést tettek dr. Kerepesi József vb-titkár, Solymosi Lajos, Lőrincz István, Radics Sándor, Ördögh János, Czirok Józsefné, Sztanics Béla, Egri Istvánné, Gábor Ferencné, Hajnal László és Nagy László tanácstagok. Milliókkal több tégla A Tégla- és Cserépipari Tröszt tavaly kezdte meg az iparág gyorsított fejlesztési programját. A gyorsított fejlesztés első üteme szerint hat új téglagyárat építenek, és öt régi üzemben teljes rekonstrukciót végeznek. A ceglédi és a debreceni l-es számú régi üzem korszerűsítését már az első félévben befejezték. Cegléden évi 6, Debrecenben évi 8 millió téglával növelik a termést. A következő hónapokban pedig már megkezdi a munkát az új devecseri, hajdúszoboszlói, köröshegyi, pilisborosjenői, putnoki és teskándi gyár is. Eredményeként az idén ötven, jövőre hetven és 1969-ben további 36 millió téglával bővül az iparág termelése. A gyorsított program második ütemében Balatonszentgyörgy. Keresztespuszta, Kisbér, Kisújszállás és Székesfehérvár kap új téglagyárat. A harmadik ötéves tervben összesen mintegy negyven új gyárat építenek vagy régit korszerűsítenek. Végeredményben 1970 végéig évi 500 millió téglává! bővül az iparág kapacitása. (MTI) Százéves a Magyar Történelmi Társulat A Magyar Történelmi Társulat alapításának századik évfordulója alkalmából kedden a Magyar Tudományos Akadémián ünnepi Napirenden a bedolgozói rendszer szabályozása Több ezer ember otthon vállaihat munkát Igen aktuális és sokakat érdeklő kérdést tárgyalt tegnapi, keddi ülésén a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának Elnöksége. A bedolgozói rendszerről, annak eddigi eredményeiről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Szegeden és a megyében van lehetőség arra, hogy a ktsz-ek mellett a vállalatok is alkalmazzák az otthon dolgozó embereket. Az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok vezetői nagyobb önállósággal irányíthatják — többek között — saját munkaerő-gazdálkodásukat, amelynek keretében lehetőségük nyílik arra is, hogy igénybe vegyenek olyan tartalékokat, amelyek a bedolgozói rendszerben rejlenek. Kétoldalú érdekeltség A bedolgozói rendszer kétoldalú érdekeltséget elégít kl A vállalat különösebb beruházás nélkül megoldhatja némely termékének, vagy a termék egy részének előállítását. Ezzel lényeges népgazdasági haszon is jelentkezik. Ugyanakkor érdekelt a munkavállaló is, aki nem tud a gyárakba bejárni és így odahaza végezheti el a munkát. Szegeden és környékén az elmúlt években nem volt különösebb szükség a bedolgozói rendszerben rejlő lehetőségek kiaknázására, hiszen volt olyan felesleges munkaerő. amely a gyárak telephelyein is szívesen vállalt munkavégzést. Manapság azonban időszerűvé válik a bedolgozás felhasználása. Egy-két szegedi vállalat már kezdeményező volt a múlt évben is. A konzervgyár például jelentős számú falusi asszonyt és leányt foglalkoztatott előkészítő munkákra. Létszám és keresetek Régebben a minisztériumi vállalatok nem foglalkoztattak otthon dolgozó embereket, mert a merev munkaügyi jogszabályok ezt nem tették lehetővé számukra. Másrészt a bedolgozók is hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint a gyáriak, mert őket nem illette meg az a kedvezmény, mint az üzembe bejárókat. Nem részesülhettek nyereségben, fizetett szabadságban, munkaruhát sem kaptak és a keresetük is kevesebb volt. Ezért kisebb volt az érdeklődés is részükről. A szövetkezeti ipar, szabadabb gazdálkodási lehetőségei között, nagyobb eredményeket ért el a bedolgozói rendszer megvalósításában. Jelenleg a szövetkezetekben 790 ember végez bedolgozói munkát, legtöbben, 650-en, a háziipari szövetkezeteknek dolgoznak. A Siketek ktsz-e. az Universál Ktsz, a NÍVÓ Ktsz, a Papírfeldolgozó Ktsz, a Tömegcikk Ktsz és a Bőrdíszmű Ktsz alkalmaz bedolgozókat. A szövetkezetek alapszabályai további lehetőséget biztosítanak, s így az idén újabb 3—400 ember juthat keresethez, munkához a bedolgozás révén. Az állami vállalatok csak ebben az évben léptek valamit előbbre, mivel a bedolgozók hátrányos helyzete lassan megszűnik náluk is. A szentesi Kontakta 100 főt. a Fonalfeldolgozó Vállalat 13 főt, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár 35 főt. a szandálüzem 46 főt, a MÉK Vállalat pedig 200 főt foglalkoztat. Szegeden és Csongrád megyében mintegy 3— 3500 embert foglalkoztatnak a bedolgozói rendszer keretéi között A bedolgozók keresete igen változó, aszerint, hogy ki hány órát dolgozik, illetve mennyi készárut ad le a vállalatnál, vagy a szövetkezetnél. Általában 600— 1000 forint körül vannak a keresetek, de előfordul ennek a két-háromszorosa is. További lehetőségek Több üzem nem szabályozza megfelelően a bedolgozókat megillető juttatásokat. Ez a tény nem csupán szegedi jelenség, hanem országosan is így van. Erre felfigyeltek az illetékes minisztériumi szervek és a SZOT is. Most készül a bedolgozókra vonatkozó egységes rendelkezés, amely tisztázza a legfontosabb dolgokat. Lényeges pontja lesz, hogy munkaviszonynak ismeri el a bedolgozói rendszerben végzett munkát, s így a bedolgozókat is megilleti jó néhány juttatás, mint például a fizetett szabadság, nyereségrészesedés, prémium, társadalombiztosítási szolgáltatások. A szakszervezetek támogatják a bedolgozói rendszer további kiszélesítését, amelynek az útjából lassan elhárulnak a korábbi akadályok. Szegeden és Csongrád megyében több olyan vállalat működik, amely termékeit, vagy annak egy csoportját kiadhatja bedolgozói munkaként, például a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, a konzervgyár, a Paprikafeldolgozó Vállalat, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár és természetesen a kisipari szövetkezetek. Az SZMT Elnöksége felkéri a szakszervezeti szerveket, hogy kezdeményezzék a vállalat gazdasági vezetőinél a termékcsoportok felülvizsgálatát abból a célból, hogy melyek adhatók ki bedolgozásra. közgyűléssel kezdődött a három napos tudományos tanácskozás, mely iránt külföldön is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ember Győző akadémikus, a társulat megbízott elnöke a jubileumi közgyűlést megnyitó beszédében megemlékezett arról a fájdalmas vesztességről, amely a társulatot érte Molnár Erik akadémikusnak, a társulat elnökének elhunytával. Ezután Berend T. Iván főtitkár részletes beszámolót tartott a történelmi társulat elmúlt évi sokrétű tevékenységéről és vázolta a soron következő feladatokat. A beszámoló kitért a feladatokra. Ezek között említette meg, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére a társulat tudományos emlékülést rendez, majd ezt követően a Tanácsköztársaság 50. és felszabadulásunk negyedszázados évfordulójának évében nemzetközi ülésszakot készít elő. Az ünnepi közgyűlésen a társulatban végzett munkájuk elismeréseként átadták a Molnár Erikről elnevezett emlékérmet Pach Zsigmond Pál akadémiai levelező tagnak és a 70 éves Lederer Emma és Szabó István történészeknek. Ezután a tisztújító közgyűlés elnökévé Ember Győző akadémikust, az Országos Levéltár főigazgatóját, titkárrá L. Nagy Zsuzsát választották meg. A közgyűlés után a Kerepesi temetőben megkoszorúzták a társulat volt elnökének, Molnár Eriknek, valamint Horváth Mihálynak és Szilágyi Sándornak, a társulat alapító tagjainak sírját. Vízügyi tapasztalatcsere Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság rendezésében kétnapos vízügyi tanácskozás és tapasztalatcsere kezdődött kedden Gyöngyösön a vízügyi szolgálat, továbbá a termelőszövetkezetek mintegy száz szakemberének részvételével. A tanácskozás előadói hangsúlyozottan mutattak rá az öntözés nagy hasznára a szőlőtermelésben. Gazdasági verseny — emberek közötti verseny A

ugusztus 8-án közlemény jelent meg a lapokban, mely szerint a hónap végéig azok a vállalatok, amelyek hitelt kérnek szocialista gépimportra, előnyben részesülnek. Előnyös hitelekkel bővíteni a gépparkot, sőt pusztán, hogy kap hitelt a vállalat a fejlesztésre, már ma, mindez nem akármilyen lehetőség a jövő évi gazdálkodás szempontjából. A korszerű berendezésekkel folytatott termelés előnyei — a rövidebb idő alatt előállítható nagyobb és jobb minőségű termékmennyiség — kitűnő gazdasági kondíciót ad a gyáraknak, amire jövőre ugyancsak nagy szükség lesz. A vállalatok 1968-ban már valóban munkájuk szerint jutnak majd anyagi eszközökhöz — az általuk termelt és értékesített áru ellenértékeként A piac igényeit joggal ismerő, az igények változását rugalmasabban követni képes gyár könnyebben, s nagyobb eredménnyel tudja majd kamatoztatni befektetéseit. Ahhoz, hogy rugalmasabban követhesse a piac változásait, nos ahhoz kell a jó gazdasági kondíció. A jó kondíciónak számtalan összetevője van: nem lehetnek például a gyárnak felesleges készletei, elfekvő termékei, amelyekben benne fekszik a pénze, hiszen ezt az elfekvő vagyont a folvumatos termelés érdekében pótolnia kell valóságos bankókkal — kölcsönökkel, hitelekkel — azokért meg kamatot kell fizetnie. A nyereségnek nagy részét felemészthetik a kamatok — kevesebb jut a különböző aiapokra, s így a későbbi időszakban még hátrányosabb helyzetbe kerül a gyár. A jó kondícióhoz szükséges a kapacitás jó kihasználása is, hogy a gépek gyorsan megtermeljék vételárukat. Persze kell még a jó gyártmány és a jó termelésfejlesztés is, azonban kivált ennél az utóbbinál ügyelni kell a helyes arányokra: a túlságosan nagy beruházás ugyanolyan károkat okozhat, ugyanúgy gyengítheti egy-egy gyár esélyeit, mint a túlságosan kicsi bővítés. Nem valószínű, hogy már jövőre túlságosan heves verseny alakulna ki gyáraink között a piacon, hiszen ne feledjük, hogy egyelőre még elég sok terméknél nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Azután meg ls kell tanulnia sok mindent a vállalatoknak ahhoz, hogy felismerjék a versenyben rejlő lehetőségeket, ehhez a gyakorlat szolgáltatja majd a legjobb tananyagot; ugyanis a nagyobb önállóságban a gyárak először az eddiginél sokkal nagyobb kockázatot vélnek, és ez óvatosságra készteti őket A nagyobb nyereségre; a nagyobb személyes jövedelemre megnyíló lehetőség azonban elindítja majd természetesen a folyamatot: többet eladni, nagyobb piacot szerezni — és ez a törekvés egyre erőteljesebben jelentkezik máris. S ezzel együtt természetesen az a szándék is, hogy a másik gyár piacát, vevőit megszerezzék. e feledjük azonban, hogy ennek a versenynek a termelőeszközök társadalmi tulajdonviszonyai között végsősoron mindannyiunk gyarapodását, mindannyiunk gazdagodását kell eredményeznie. Egyszerűen azért, mert miközben egy gyár nagyobb nyereségre akar szert tenni — hogy magasabb jövedelemhez jutassa alkalmazottait — a nagyobb nyerségből a közös kaszszába is egyre többet fog befizetni. És ami még ennél is fontosabb, hogy a közös kasszával nem fog meggondolatlanul gazdálkodni, hiszen akkor saját zsebét is soványítaná. — És ha egy v,állalat csődbe jut? — kérdezik sokan, vitatkoznak ezen sokan napjainkban. A válasz ma már kikristályosodott: szocialista tervgazdálkodásban a hagyományos értelemben nem mehet csődbe egyetlen gyár sem. Nem mehet, mert valamennyi üzemképes gyárunkra szüksége van a népgazdaságnak — azért építettük, azért állítottuk okét munkába. Egyetlen munkahelyünk sincs, amely ne lenne képes hasznosan termelni. Csak egyes vállalatok vezetői juthatnak csődbe! A gyár nem. Lehet, hogy majd mást gyártanak, de a berendezésekre, munkásokra szükség lesz továbbra is. Persze kár az a szocialista népgazdaságnak, amikor egy vállalat ekkora belső átalakításra szorul, de ilyenkor még mindig jobb, ha kiderül arról a gyárról, hogy termékeire a piacnak nincs szüksége, mintha csendbe termel a raktáraknak. Ráadásul ilyen helyzet után könnyen kiderülhet, hogy más vezetés alatt a korábban deficites vállalat nagyon is jól boldogul, helye van a gazdasági életben. A gazdasági verseny emberek közötti verseny is tehát. A piacon nemcsak az áruból derül ki. hogy milyen korszerű, vagy hogy mennyire jó vagy rossz. A piac a készítőkről is bizonyítványt állít ki, a jól felkészült alapos, és korszerű ismeretekkel bíró vezetőgárda, a jó felkészültségű szakmunkás- és szakembergárdával semmiképp se maradhat le a versenyben. A Jó gazdasági kondíciónak ez legfőbb záloga: felkészült munkás- és vezetőgárda. örvendetes, hogy gyárak felső vezetőinek — tehát a főmérnöki, igazgatói beosztásban dolgozóknak tíz százaléka ma is tanul valamelyik szervezett oktatási fórumon. Vagy továbbképezi magát, vagy a második diploma kedvéért fogott újból a tanuláshoz. A versenyre — ami tulajdonképpen már meg is kezdődött — készülni kell és most kell készülni: most kell felkészíteniük a vezetőknek és a beosztottaknak a vállalatokat a mérkőzésre. Rendbe tenni a raktárakat, rendezni az adósságokat, felülvizsgálni a gépparkot: mire van szükség, mit nem szabad továbbtartani: felülvizsgálni a gyártmányokat, s most már nemcsak a gyártók, hanem a vásárlók szemével is — s végül felülvizsgálni a képességeket, szakértelmet, hol kell gyarapítani azt, hol elégséges. A

ugusztus 8-án amolyan kis részverseny kezdődött máris, azzal, hogy napvilágot látott a közlemény, mely szerint a vállalatok augusztus 31-ig előnyös hiteleket kérhetnek szocialista országokból tervezett gépvásárlásaikra. Huszonhárom nap alatt kell dönteni. Ott ahol a jövö évi fejlesztés kérdéseivel még nem foglalkoztak, ott 23 nap alatt aligha juthatnak most döntésre, a tanulságokat azonban ott is leszűrhetik: a piaci verseny közepette előkelő helyezésre csak ott számíthatnak, ahol a vezetők és a beosztottak mindig összhangban állnak — „napra készen" — a követelményekkel. Ifj. GERENCSÉR FERENC Szerda, 1967. augusztus 23. D$L-MAGtARQÍtíZAM 3