Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-22 / 197. szám

Szegei! ÍOÜÍGS beiyet foglal el Előreléptünk az idei fesztiválon az nrsza Dr. Vitéz András nyilatkozata a Dél-Magyarországnak Gyorsmérleg a szabadtéri játékokról — Adatok az idegenforgalomról — Papp Gyula nyilatkozata Szeged idegenforgalma korábban sohasem tapasz­talt méreteket öltött. Tavaly a városban csaknem száz­ezer belföldi és 80 ezer kül­földi szállt meg. Hogy ez milyen nagy szám, hasonlí­tásul érdemes megemlíteni, hogy 1958-ban — az ország idegenforgalmában ez volt a fellendülés éve mindössze 37 ezer belföldi és 907 külföldi szállóvendége volt Szeged­nek. Iden a tavalyit is mesz­sze felülmúlja majd a láto­gatottság. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal vezetője, dr. Vi­téz András munkatársunk kérésére nyilatkozatot adott a Dél-Magyarország olvasói­nak Szeged és az ország ide­genforgalma fejlődéséről. A maga nemében egyedülálló — A túrizmus fejlődése — állapította meg — világje­lenség, mind több és több ember kerekedik fel, hogy megismerje hazáját, a szom­szédos országokat, a messzi tájakat, Ahogy Magyaror­szág idegenforgalmát nem lehet kiszakítva nézni a töb­bitől, nem lehet Szegedét sem az országétól. Szeged adottságaival ma már igen előkelő helyet foglal el az ország idegenforgalmában. — A tapasztalatok szerint Szeged idegenforgalmát há­rom alapvető tényező hatá­rozza meg: az ünnepi hetek, a kishatárforgalom és az át­menő- vagy más néven a tranzitforgalom. Az ünnepi hetek rendezvénysorozata kiaknázta-e már a benne rejlő lehetőségeket? Milyen előny származik abból, hogy Szeged októberben belép a Fesztiválvárosok Szövetségé­be? — Ügy hiszem, most már teljesen tisztán áll mindenki előtt, hogy a Szegedi Ünne­pi Hetek, s benne a szabad­téri játékok, országos jelen­tőségű nyári rendezvénysoro­zat, s egyúttal a maga ne­mében egyedülálló. A lan­kadatlan érdeklődés, a láto­gatottság fokozódása is iga­zolja ezt a megállapítást. A szabadtéri játékok ideje egybeesik az idegenforgalmi csúcsidénnyel, a kettőt egy­mástól elválasztani bajos volna. Űj vonások — Feltétlenül érdemes fi­gyelembe venni, hogy évről évre növekszik a hazai for­szültsége jónak mondható, és szerepkörének ellátásá­hoz meg is kapja a szükse­ges segítséget. Igaz, hogy a csúcsidényben a szállodák­ban helyhiány van, dehát ez így van másutt is az or­szágban. Meggondolt, terv­szerű fejlesztéssel lehet és kell ezen változtatni. Tudo­másom szerint a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal jö­vőre kezdi meg egy állandó jellegű motel építéséi Szege­den, s ez is enyhít majd némileg a gondokon. A város adottságai — Van-e létjogosultsága annak a kérdésnek, hogy mit tud nyújtani Szeged az idegenforgalom számára? Vagy inkább így mondhat­Vasárnap este utoljára hangzott fel a téren Verdi örökszép muzsikája, a Don Carlos. Felvonás közti szü­netekben az újságárus ilyen szavakkal járta a széksoro­kat: „A szabadtéri játékok teljes műsorfüzete a leg­szebb emlék Szegedről", s mikor az utolsó akkordokat követően a kitűnő szólisták Vaszy Viktort közrefogva meghajoltak a rivalda előtt, a publikum meleg tapsa már az egész felejthetetlen fesz­tiválszezont búcsúztatta. Is­mét elmúlt egy szegedi sza­badtéri nvár, a játékok fel­újítása óta a kilencedik. Még friss volt az élmény, ha­misítatlanul fesztiváli a han­gulat, mikor hétfő délelőtt a városi tanácsház épületé­ben Papp Gyulát, az m. j. városi tanács vb elnökhe­lyettesét, a Szegedi Ünnepi Hetek intéző bizottságának elnökét kértük előszavas, rö­vid értékelésre, az 1967-es (Liebmann B. felv.i galom is, s azok, akik elő­ször indulnak országot lát­ni, elsősorban a már közis­mert idegenforgalmi vonzá­sú helyeket keresik fel. Sze­gednek híre van. Ha meg­gondoljuk, hogy 1970-re mintegy kétszázezer sze­mélygépkocsival lehet szá­molni, úgy kell felkészülni, hogy mindig vonzó legyen a turisták számára Szeged. Az idegenforgalmi hivatalnak ezért fontos feladata lesz a jövő évtől az is, hogy a megye más idegenforgalmi értékeit is megismertesse a látogatókkal. — Ami a Fesztiválvárosok Szövetségébe való felvételt illeti, ha sikerül, ez feltétle­nül további rangot jelent Szegednek. Ennek révén megnő a tekintélye és hírve­rése is a világban. — Szeged idegenforgal­mának új vonása az óriási tranzitforgalom. A röszkei határátkelőhelyen idén már eddig több mint egymillió határátlépő fordult meg. Va­jon képes-e a város a je­lenlegi körülmények között betölteni új szerepkörét is: a tranzitforgalom bizonyos mérvű lekötését? — Közép-Európában a tu­rizmus főiránya észak-déli, s mivel Szeged az E 5-ös nemzetközi út mellett fek­szik, mint fontos tranzilhe­lyet is számon kell tartani. A külföldiek az első és az utolsó benyomásokat itt szerzik meg az országról, s ez igen fontos, hogy megfe­lelő legyen. A város feíké­Befejeződtek a Szegedi Ünnepi Hetek juk: a szabadtéri játékok, a tranzitforgalom révén Sze­ged idegenforgalma adott, csak más jellegű, mint pél­dául a Balatoné. — Feltétlenül az utóbbi megfogalmazás a helyes. Tiszteletre méltó, hogy a vá­ros illetékesei is tudatában vannak: Szeged elsősorban nem mint pihenőhely, üdü­lési lehetőség jöhet számí­tásba, s ezért nincs is értel­me más idegenforgalmi köz­pontokkal ilyen szempontból összevetni. Akik Szegedre jönnek, azok néhány napot kellemesen akarnak itt töl­teni, s ezt a város nyújtani is képes számukra. — Az idegenforgalmi hi­vatal feladatának tartom, hogy minden illetékes, min­den érdekelt szerv munkáját összehangolja, hiszen az ide­genforgalom komplex té­nyező, a kultúra, a kereske­delem, a vendéglátás, a köz­lekedés és még nagyon sok más határozza meg. Az ide­genforgalom fejlesztését kü­lön külön, egységes és az új körülményekhez alkalmaz­kodó szemléletmód nélkül nem lehet elképzelni sem Szegeden, sem másutt az or­szágban. Fehér Kálmán Fesztiválzáró ünnepi est Méltó befejezése volt a Szegedi Ünnepi Heteknek augusztus 20-án a Tisza Szállóban rendezett feszti­válzáró ünnepi est. A Haza­fias Népfront Szeged váro­si bizottsága — immár több éves hagyomány szerint — vendégül hívta meg a nyári rendezvények szervezőit, hi­vatásos és társadalmi mun­kás aktivistáit családtagja­ikkal együtt. Meghívta az V. Országos őszibarack-, bor- és virágkiállításon részt vett termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok, vállalatok, intézmények képviselőit is a kiállításon elnyert dijak átvételére. Ott voltak az ünnepi esten: Deák Béla és Ozvald Imre, a városi pártvégrehajtó bi­zottság tagjai, a pártbizott­ság osztályvezetői, Katona Sándor országgyűlési képvi­selő, a népfront megyei bi­zottságának titkára, Papp Gyula, a Szeged m. j. váro­si tanács vb-elnökhelyettese, a fesztivál intézőbizottságá­nak elnöke, dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a népfront városi bizottságá­nak elnöke és Hofgesanq Péter a népfront városi bi­zottságának titkára. Az ünnepséget Katona Sándor nyitotta meg, üdvö­zölte az őszibarack-, bor- és virágkiállítás díjnyerteseit, s meghívta őket a jövő évi hasonló kiállításon való részvételre. Az idén a 86 kiállító közül nyolcan Jugo­szláviából, ketten Csehszlo­vákiából, egy résztvevő a Német Demokratikus Köz­társaságból,. negyvenöten Csongrád megyéből — köz­tük tizenhármán Szegedről —, tizennégyen a főváros­ból, tizenhatan pedig az or­szág más részeiből hozták el termékeiket, illetve kiál­lítási anyagukat. A kiállítás bíráló bizottsága által oda­ítélt huszonkét nagydíjat és különdíjat, tizennégy első, tizenegy második és nyolc harmadik dijat, ezeken kí­vül a díszokleveleket és az emléklapokat Regőczi Ist­ván, a Szövetkezetek Csong­rád megyei Értékesítő Köz­pontjának igazgatója. a fesztivál intézőbizottság tag­ja nyújtotta át a nyertesek­nek. A vacsora alatt a Csong­rád megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat nagy érdeklődés mellett mutatta be legújabb alkalmi és ősz­re szánt női ruhamodelljeit. Ezután szórakoztató műsor keretében felléptek: Gregor József, Kovács János Jászai díjas, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Bakacsi Béla. Balassa Tamás, Ben­cze Márta, Németh József és Pécsi Ildikó fővárosi elő­adóművészek. Jó hangulatban, tombola­játékkal fejeződött be a fesztiválzáró ünnepi est. szegedi nyárróL A követke­zőket mondotta: A legsikeresebb nyár — Bár hivatalosan befe­jeződtek az ünnepi hetek rendezvényei, a tapasztala­tok egybegyűjtése, értékelése még ezután zajlik le, és sok munkát igényel. Az első impressziók azonban kedve­zően előzik meg az orszá­gos és helyi kritikák, kö­zönségvélemény elemzését. Megítélésem szerint a Sze­gedi Ünnepi Hetek történe­tében 1967 a legsikeresebb évnek mondható. Vonatkozik ez együttesen a rendezvé­nyek művészi színvonalára, és látogatottságára. A ha­gyományoknak megfelelően összeállított sokszínű, gaz­dag programok, különféle események harmonikusan egészítették ki egymást, egy­séges egészt adtak, igazolták elképzeléseinket. Több mint 800 ezer — A szabadtéri játékok iránt, a vártnál nagyobb ér­deklődés mutatkozott: a ta­valyi 80 ezerrel szemben kö­zel 90 ezren látták az elő­adásokat, s ezzel a kilenc­esztendős összesített látoga­tottsági szám a 800 ezer fö­lé került. Az idei műsort tekintve legtöbb nézőt a Ci­gánybáró négy előadása von­zott. Sorrendben a Hunyadi László, Hamlet, Mojszejev­együttes és a Don Carlos bemutatói következnek. Mű­vészi értékrendben két pro­EluSazlak a külföldi vendégművészek Vasárnap este még taps­sal köszöntöttük őket, teg­nap már Verdi operájának szólistái búcsút vetlek Sze­gedtől. Don Carlos, azaz An­gelo l.o Forese a hátralevő augusztusi napokat otthon tölti Milánóban, s szeptem­berben a bergamoni feszti­vál meghívott vendégeként, kezdi évadját. II. Fülöp, a vidám, fiatal „festőművész"­énekes: Nicola Gjuzelev Szófiába utazik családjához nyári pihenésre. Az ő „bú­csúja'' Magyarországtól rö­vid időre szól, hiszen hama­rosan vendégszereplés várja Budapesten. A Iiovanscsiná­ban lép újra színpadra az Állami Operaházban. Sőt egy közbeiktatott szófiai koncert és rotterdami Verdi: Requiem után újra Buda­pesten lép fel a Don Carlos II. Fülöpjeként, valamint a Borisz Godunov címszerepé­ben. Gvurgyevka Csakarevics, a kiváló képességű mezzo­szoprán énekesnő a szep­tembert bukaresti szereplés­sel tölti, októberben Buda­pestre és Londonba várják. Nicolea Herlea hazautazik, Bukarestben az Enescu fesz­tiválon lép fel, utána világ­körüli útra indul. dukció emelkedett ki: a Hamlet és Don Carlos, de természetesen ide kell szá­mítani a világhírű szovjet vendégeink, Mojszejevék fel­lépését is. A Shakespeare-mű színrevitele a vállalkozás igényességével, monumenta­litásával szerzett rangot a szegedi fesztiválnak, a Don Carlos nemzetközi előadó­gárdájával legnagyobb ope­rasikereink. az Aida és Tu­randot mellé sorakozik. Ugyancsak fontos a Cigány­báró és Hunyadi László vá­rakozást felülmúló közönség­sikere. — A kitűnő művészi tel­jesítményekhez szorosan tar­toznak a korszerű, modern technikai berendezések. Is­mert tény, milyen komoly, alapos rekonstrukció előzte meg az 1967-es szabadtéri szezonkezdést. A beépített öltözőrendszer, új világítási és színpadtechnikai appará­tus. zenekari árok biztosítot­ta lehetőségek elválasztha­tatlanok a produkciók mi­nőségétől. Különösen kedve­ző, hogy vendégművészeink is elismerően nyilatkoztak a szegedi színpadról, így pél­dául Igor Mojszejev világ­járó körútja során éppen nálunk talált legideálisabb táncplatót. Kiegészítő rendezvények — A szabadtéri játékok mellett egész sor kiegészítő rendezvény nyújtott szórako­zási, művelődési lehetőséget a város több mint 350 ezer bel- és külföld) vendégének. Közülük is kiemelkedett a szakszervezeti néptánc­együttesek második országos fesztiválja, a Szegedi Nyá­ri Tárlat, valamint az ipari kiállítás és vásár. Fokozato­san kialakulnak feltételeink, hogy a szakszervezeti tánc­fesztivált a népek barátsá­gának szellemében, a népi demokratikus országok együtteseinek nagyszabású összejövetelévé fejlesszük. Ennek biztató jelei idén is mutatkoztak: három külföldi tánccsoport vendégszerepelt, s a műsorokat közel ötez­ren látták. A nyári tárlat országosan egyedülálló meg­rendezése önmagáért beszél, az ipari kiállítás és vásár színvonalát pedig a jelentős anyagi befektetést igénylő új pavilonok felállítása biz­tosította. Az ipar szegedi seregszemléjére 61 ezer em­ber volt kíváncsi. „Népszerű" számok — Néhány idegenforgalmi adat igazolja még az 1967­es ünnepi hetek népszerűsé­gét. ötvenezerrel több ven­dégünk volt, mint tavaly ilyenkor. Az ország legkü­lönbözőbb vidékeiről 18 kü­lönvonat 11 ezer, 311 bel­földi buszjárat 14 ezer, 77 külföldi busz 4 ezer utassal érkezett a fesztiválvárosba. A röszkei határállomáson 240 ezer külföldi jött be az országba, akik közül mint­egy 60 ezer vendég tartózko­dott viszonylag huzamosabb ideig Szegeden, körülbelül 10 ezerrel több mint az el­múlt év nyarán. Látogatóink zömmel Jugoszláviából és a környező népi demokratikus országokból jöttek, a nyuga­ti országokból hozzávetőlege­sen tízezren. Kiállításainkat 120 ezer, műsoros rendezvé­nyeinket 51 ezer, a sport­eseményeket 73 ezer néző tekintette meg. — összegzésképpen csak annyit; az alaposabb, érté­kelő munkát megelőzően máris megállapítható: az ün­nepi hetek történetében 1967-ben előreléptünk. Máris elkészült az 1968-as nyár teljes programja, a szabad­téri játékoké éppúgy, mint az ünnepi heteké. Elképzelé­sünk szerint a jubileumi esz­tendőben az elmúlt kilenc év legsikeresebb repertoár­darabjaiból válogattunk. N. L Dalosok találkozója Az idei ünnepi hetek utolsó napiának érdekes ze­nei eseményét rendezte meg a budapesti Fővárosi Elekt­romos Művek és a Dél-Ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakszervezeti bi­zottsága a DÉMÁSZ Klau­zál téri kultúrtermében. A dalostalálkozón pódiumra lépő két énekkar — az Elektromos Művek és a DÁV énekkara — dr. Vikár László és Szalay Miklós ve­zényletével — jobbára ki­egyenlített, szép előadás­móddal Hándal, Mendels­sohn, Verdi, Puccini, Schu­bert müveiből nyújtott át csokorra valót a lelkes kö­zönségnek. A szólistákat kü­lön meg kell dicsérni, külö­nösen Jánosi Pétert., aki Don Carlos Fülöp-áriáját megle­pően szép, visszafogott „ka­maraelőadásban" énekelte. De meleg sikert aratott H. Utassy Margit, Oláh And­rásné, G. Szeles Rózsa, On­czay Gvuláné, Kenderest Szabó Mihály és Onczay Gyula is, akik Marik Evzsé-, bet és Erdődi Gábor zongo­rakíséretével nagy mesterek operáinak népszerű részlete­it mutatták be. Csúcsforgalom a múzeumon Vaskos oldalakra növeked­tek a bejegyzések a nyári tárlat vendégkönyvében. La­tin betűk váltakoznak cirill írással, angol, francia, len­gyel, orosz, jugoszláv ne­vek és dicséretek kevered­nek „elemző" magyar nyel­vű hozzászólásokkal. „Látogatásunk kellemes emléket, benyomást hagyott bennünk — különösen a ha­lak". Mellette rögtön illuszt­rálva apró vázlatrajzzal az em 1 í tett érdekesség: kis francia zászló, négy olvas­hatatlan aláírás jelöli négy francia vendég nemzetiségét. A másik oldalon — szabad fordításban —: „A kiállítás nagyon szép volt, sok, ná­lunk is ismert művész ké­pét láthattuk ebben a szép kiállítású helviségben". Alá­írás: D. M. NSZK. Képzőművészetünket és művészeink javát reprezen­táló 210 alkotást 7131 érdek­lődő tekintette meg nyitásá­tól, július 30-tól — nem a tárlat, hanem a fesztivál be­zárásáig — vasárnap estig De nemcsak a nyári tár­lat vonzott ennyi vendéget, hanem csúcsforgalmat, bo­nyolított le a Móra Ferenc Múzeum is. Központi épü­letében július 22-től augusz­tus 20-ig az állandó kiállí­tásokat. és az idegenforgalmi hivatal segítségével újraren­dezett néprajzi kiállítást 15 ezer 312-en, a kupolacsar­nok Szép könyv kiállítását — ez augusztus 6-ig volt nyitva — 3222-en nézték meg. A Várnak 4299 látoga­tója akadt, így az összesí­téskor adódó eredmény a'a­posan megerősíti a szegedi múzeum előkelő helyét az or­szág múzeumainak „látoga­tottsági versenyében". Kedd* 1967. augusztus U. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents