Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Válaszolnak ! ^ mo*/mum az illetékesek Egy nap alatt 160 ezer Nem szabad összeöritcni Lapunk „Olvasóink írják" utas a villamosokon „Szeretettel köszöntjük vá- villamossal. 1970-ig össze- az utóbbi hetekben. Máskor rosunk vendégeit" — ez a sen hat új kocsival enyhítik naponta 120 ezer körül mo­rovatában augusztus 4-én felírás a szegedi villamosok gondjainkat. Ezek közül zog a napi utasok száma, adtuk közre egyik levélírónk panaszát arról, hogy az üz­letekben gyakran savanyú tejet szolgálnak ki. Az Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója, dr. Kuti Árpád válaszolt ez ügyben: „Július 24 és 31 között több alkalommal savanyú tejet szállított üzleteinkbe a tejüzem, melyet elismert üzemi hibának. Az előző napról megmaradt tejjel kapcsolatban ismételt utasí­tast adtunk ki a boltveze­tőknek, hogy csak akkor hozhatják forgalomba más­nap, ha érzékszervi vizsgá­latra es probaforralásra el­változást nem észlelnek, de azt a friss tejjel összeönteni jzigcruan tilos." Kevés a plakáthely A közelmúltban foglalkoz­tunk lapunkban a szegedi utcai plakátok elhelyezésé­nek különböző kérdéseivel. „Ugyan mire való?" című cikkünkre a Magyar Hirdető főosztályvezetője, Jándi Mi­hály válaszolt: „Szegeden 314 hirdetőbe­rendezésünk van. Májusban 4 ezer, júniusban 11 ezer plakátot kellett rájuk kira­gasztani. A hirdetőberende­zések száma az átlagosan ki­ragasztásra kerülő plakátok számához van szabva, de mint látható, nyáron há­romszorannyi a plakát. Az idejétmúlt, lejárt hirdetése­ket minden esetben lera­gasztjuk, de a falragaszok­kal ezután is előfordul, hogv nem tudjuk leragasztani idejében. Ha a júliusi 11 ezer plakát után augusztus­ban csak fi—7 ezer lesz, ak­kor a többi kintmarad fe­detlen. A szegedi villamos­rasúttal többször tárgyal­tunk. de nem tudtunk meg­egyezni a plakátok kihelye­zéséről, mivel a kért része­sedési díj túl magas. A pla­kátragasztás nívójának eme­lése. és ezáltal a városkép javítása elsőrendű felada­tunk. Mivel a cikk ugyan­ezt a célt szolgálta, egyetér­tünk vele. és megállapításait köszönettel vesszük." ablakain nem csupán a kö- kaptunk meg egyet pár hét- július közepe óta egy na­telező udvariasság formális tel ezelőtt. Így jelenleg 15 punk sem volt a 140 ezer kifejezése, hanem benne van csuklós, köztük 4 saját ké­az az igyekezet is, hogy aki szítésű, és 25 ikerkocsi bo­ilatt, sőt július 22-én, 23-án 29-én és 30-án meghaladta a nvári ünnepségekre ide ér- nvolítja le Szegeden a vá- a 150 ezret. Az idei ma.vi­kezik, lássa: a közlekedés rosi forgalmat. mum augusztus 5-én és 13­dolgozói felkészültek foga- A nyári előkészületeket cn volt, mindkét napon több utasunk volt 160 ezernél. — Azokon a napokon, amikor szabadtéri előadás volt, az l-es fővonalon a szo­kásos 8 szerelvény helyett dására. hónapokkal előbb megkezd­— Valóban, milyen élőké- tük. Ezek között a legfonto­születek előzték meg a nyá- sabb volt az összes szerelvé­ri csúcsforgalmat a Szegedi nvek alapos karbantartása a Közlekedési Vállalatnál? — csúcsforgalom előtt, a kérdés talán éppen ezek- _ A műszaki munkák t^et üzemeltettünk már a ben a napokban a legidő- utan úira festettük a kocsi- uelelo,ti oraktol kezdve. Ki­szerűbb. Peták József igaz- kat> azután pedig a forgal tűnő kapcsolatunk van gató és Palinké József for- mi ' dolgozók felkészítéséhez MAV-val, így mindig előre galmi osztályvezető most foriunk Igaz más időszak- tudtuk, ha kulonvonatok er­már némi megkönnyebbülés- ban is rendszeres oktatáson kezlek valamelyik pályaud­sel valaszol az érdeklődésre, vesznek részt a kocsivezetők, vana' " egyszerre tobb sze­— Nemrég éppen arról kalauzok, ellenőrök, de az tájékoztattuk a sajtót, hogy idegenforgalmi időszak sa­a jelenlegi villamoskocsi- játos tudnivalókat követel, park kibővítésére van szűk- — így alakultak ki a vo­ség az éves átlagforgalmat nalbrigádok. vagyis azok a den* dól«wóia Tz'ivüav'ének figyelembe véve. Tavaly kis kollektívák, amelyeknek ?artotta ^rt hiss^k rn^t több mint 50 millió vtat tagjai mindig ugyanazok az vette igénybe a szegedi vil- egves járatokon. A dolgozók lamosokat s a tapasztalat többsége nő. s dicséretükre dozás Tikerrel járt" waht 8 "T* h<S"apokban m?nnd?*' h°™ • *?k- Igen a közlekedési válla­legtobb az utas pedig ezek- ssor 35-40 fokos hosegben lat iól' igázott, s mind a ben a hónapokban nincse- napi 9—10 oran keresztül nek diákutasaink. helytálltak. Sem közlekedé­relvénnvel fogadluk a ven­dégeket. — A jó felkészülést és a nehéz napok forgalmának le­bonyolítását a vállalat min már elmondhatjuk, hogy ez a lelkesedés és a sok íára­szegedi lakosok, mind pedig itt járt vendégeink elége­— Indokainkat figyelembe- zavar- komolyabb dettspge azt bizonyítja: az véve kaptunk ígéretet felet- baleset nem történt. igyekezet es a jó munka­tes szerveinktől, hogy 1967- —— Pedig az éves átlagnál szervezés megérte. tői évenként két új csuklós jóval több utast szállítottunk Lovak parisióban Érdekességek az országos mezőgazdasági kiállítások történetéből A hazai országos mezőgaz- olcsó, tömeges tengeren túli dassgi kiállítások soha nem áru. A maeyar paraszt tehát nélkülözték propaganda- csak az állattenyésztéstől var­jukban a hangzatos szavakat halta a biztonságosabb jc­és címeket.. így például az vöt. Ezért ez a seregszemle első országosnak nevezhető mar a kormány támogatásá­felvonulás 1857-ben (nincs val született és a Ter-.-és?ál­tévedés, 110 esztendővel ez- latvasár címet viselte. Meg előtl) a következő jelmonda- kell mondani, hogy 1929-ig, lot választotta: „A gépek amíg ez a forma maradt, a korszakát éljük, maholnap gyakran rendezett tenyész. pansioba tehetjük a lovakat állatvásárok sok szolgálatot es ökröket., sőt aratókra sem tettek például a magyar lesz szükség!" tarka-marha, a finomgyaojas Nyilvánvaló, hogy ez a jel- Juh. a hússertés a termőké­mondat egy évszázaddal pe8Cob baromfilajtak elter­megelőzte saját korát. Azc jedeseben. Az országos lo­azonban nem lehet elvitatni, vasarokat akkor meg kulor) hogy az eddig lezajlott ösz- rendeztek, szesen 65 országos mezőgaz- A kiállítás mai területét aasági kiállítás mindegyike 1908-ban bérelte ki a fővá­adott valamit ennek a iold- rostéi a Földművelésügyi nek, ennek a népnek. Minisztérium, és 1912-ben Nagyon érdekes rriár a kezdték meg építését.. Azon­legelsönek, a 110 év előtti ban közbejött a haboru. az 1857-nek csupán a háttere országos mezogazdasagi k'­is. A kiállítást az Országos állítás csupán 1921-ben kol­Mngyar Gazdasági Egyesület töxijtt ide. A felszabadulasig rendezte a mai belváros ak- gyakran került sor az akkor kor még beépítetlen pere- ^og inkább vasaroak, mint mén. \ kiállítók között 26 kiailitásnak nevezhető ren­kincstári uradalmat, 21 nagy­dezvényre. K. J. Egy szabálysértés margójára Különös makacsság háztulajdonos jelöltekkel mindig látogathatták a há­zat, amikor ő i.s odahaza volt. Kulcsot a kezükbe azért nem adott, mert meg­törtónt, hogy a közösen öröklött ingóságot értékesí­tették, viszont az érte kn­kell fillér bírságot sem fizetett polt pénzt ma sem osztották ahhoz, hogy valaki soroza- ki. Élt a fellebbezés jogával, el. Ilyen előzmények után tosan ne fizesse meg a sza- sőt törvényességi óvást ragaszkodott ahhoz, hogy bál.vosan kirótt bírságot, nyújtott be az ügyészségre, máskor ne járhassanak túl miután azt birtokháboritás de ott elutasították, helyben- rajta. Van viszont egy nem miatt hozta meg a III. ke- hagyták a III. kerületi ta- mellőzhető körülmény, az, riileti tanács igazgatási osz- nácsnak ebben az ügyben hogy dr. Bérezi peres vi­táivá. Ez történt dr. Bérezi hozott határozatát. Ekkora szonyban áll volt feleségé­Elemér, Szeged, Pálfi utca makacsság láttán magam is vei. Szerinte volt felesege, 1. szám alatti lakos eselé- kíváncsi voltam a bonyodal- mint negyedik részt ulajdo­ben. Birtokháboritás miatt, mas ügy kezdetére és mai nos szeretne jogalapot sze­amiért a ház két résztulaj- alakulására. Különösen rezni a vagyonjogi problé­donosát — maga is ugyan- azért, mert dr. Bérczivel mák tisztázása ott résztulajdonos — nem kapcsolatban szerkesztősé- csak azért, engedte be a házba, a kul- günkben is panaszt emellek, vábbra is bosszúságot okoz­csot a zárban hagyta, csen- A panasztevő Tóth István, zon getésre sem nyitott ajtót, Szeged. Lumumba utca 25. Előbb háromszáz, másod- szám alatti lakos, dr. Bérezi szorra 500. aztán ezer és volt feleségének a férje, negyedszerre is ezer forint- . , ., , . . , , ra bírságolták. .. A ket bazrésztulajdonos, ozv. Gera Ferencne szegedi. Nagy halom akta tanús- és Rózsavölgyi Antal csong­kodik az ügyről, amely tu- rádi lakos nevében járt el. után, de hogv neki to­Hát így áll ez a bonyolult ügy, amely aktát aktára szül. pedig a megítélése na­gyon i.s egyszerű — a környe­zet és a szereplök alaposabb megismerésével. Most mar csak arra vagyunk kiván­laidonképpen még most sem Azoknak kért védelmet dr. csiak, hogy Bércai elégté­Értesítjük kedves vevőinket, hogy a Lenin krt, 73. sz. előtt ismét üzemeltetjük az ipari vásáron jól bevált borkóstoló pavilonunkat, ahol helvéciai, bajai ÁG-ok borait, frissen sült kolbászt, forró virslit értékesítünk. Szegedi Éleirniszerkisker. V. Közeledik az ősz... NE MULASSZA EL MEGTEKINTENI gyermekruházati bemutatónkat Ma a Hófehérke ruhazatí boltban (Karasz u. 16.). Nyitva: de: 10—13 oraig, du. 15—19 óráig. S. 85 681 ellen hatású Elegánsan akar öliö*köHni ? Keresse fel az ujsuegedi szolgáltatóházban levő részlegünket, ahol gyors hatandó'?] vállaljuk: női felsőruhák készítését C] szeged. Berkert utca 36. (Szolgáltatóház) XS. W dőlt el, mivel dr. Bérezi egy Bérczivel szemben. Az ak- te,t tákat most már nem volt kap-e? i 111 -1111 i i-m— •• elég részletesen ismerni ah­hoz. hogv Tóth István köz­ben.iárásának okát is ki le- | hessen deríteni, mivel arra nincs utalás az ügyiratok­ban. Az a helyes gyakorlat, ha bonyodalmas dologban a helyszínt, a környezetet i.s vizsgáljuk, hogy az embe­ri cselekedetek okára rá­jöjjünk. Kár. hogy ebben az ügyben a III. kerületi ta­nács igazgatási osztálya nem így járt el. mert akkor sok papírmunkától megkí­mélhette volna magát, s a birtok háborító dr. Bérczit is jobban megismerte volna. A három házrésztulajdo­nos egy eltartási. illetve öröklési szerződés folytán került egymással kapcsolat­ba. Dr. Bérezi, mint lakó. 22 éve lakik a házban. s joga van ott lakni akkor i.s, ha társai eladják házrészü­ket. Elmondotta, hogy őt, mint harmadik eltartót, meg a volt háztulajdonos. Papp Ferencné életében ki akar­ták zárni a szerződésből, hogv a másik kettő többel örökölhessen. Ez akkor nem sikerült, és később sem, vi­szont most nem hagynak neki nvug+ot. Távollétében kétszer betörték a kaput, sőt az előszoba ajtót, s ezt követően öt jelentették fel birtokháboritás miatt. A be­tört előszoba ajtaja ma i.s tanúskodik az erőszak nyo­mairól. vagy további bírságot Lódi Ferenc birtokost, 44 középbirtokost Népi hatalmunk a kilenc­es 12 paraszt gazdát talál- évtizedes hagyományra is épít­hattunk. Ez utóbbiak 8 díjat heteit, amikor 1948-ban is­vitlck el. Fő sztár volt a mét megrendezte a kiállítást juh, emellett a ló. a szarvas- Ez a seregszemle a marha, a sertés sőt 65 tyű- földreform tényét é.s gvözel­kot is bemutattak. („A tyű- met dokumentálta és lénye­kaszat új szenvedély ná- gebén nz akkori kisüzemi Kink'' — hangzott az egyik mezőgazdaságot segítette az korabeli észrevétel.) Az ak- 1949-es és 1950-es kiállítás kori sajtó bírálva jegyezte is. A fordulat 1954-ben kö­meg, hogv „hazánk fő ter- vetkezett be: amikor a me­méke. a búza nem volt il- zőgazdasági kiállítás fő célja már a szocialista út megmu­tatása, első eredményeinek lendően képviselve. A következő, az 1865-ös iállítást a mai városligeti nizonyitasa volt es ezt a célt HI .jégpálya területén rendez- szolgálta az 1956-os rendra­MU ték. Innen a növényterme­lést kizárták, csupán állato­kat és gépeket mulattak be, illetve kínáltak eladásra. Nem véletlenül. Az akkori­ban 100 ezer hold számra feltört ugarokon mindenki tudott búzát termelni, vi­szont a hús konjunktúra ki- " Jellemzőjük: h a szn á 1 á sa hoz ter ly észanyag és szakértelem kellett. Kel­vény is. Ezekben az években egyre inkább háttérbe szo­rult a vásár jelleg, egyre in­kább előtérbe kerüli az is­meretterjesztő, oktató célki­tűzés. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése után ren­dezték az 1962-es és 64-es lettek a gépek, amelyek kö­zött. már a gőzeke is megje­lent. Későn, csupán 1881-ben rendezték a következő ki­állítást, ezúttal a Ferenciá­rosban, 14 évvel a kiegyezes után. Tovább azonban nem lehetett halogatni, mert köz­ben megváltozott a világ. Saját nótáját fújta már a magyar földbirtokos osztály, segíteni a kezdeti nehézsé­gekkel küzdő parasztságot az igazi nagyüzemek kiala­kítása útján. Ma már elmondhatjuk, hogy megszilárdultak nagy­üzemeink. Az idei, sorrend­ben a 66. Országos Mező­gazdasági Kiállítás és Vásár — amely méreteiben minden eddigit felülmúl — már ezek­nek a megszilárdult nagyüze­meknek akar segíteni abban, de szörnyű csapások — éhín- ho«v sok csapást átvészelt, seget szülő aszályok és vidé- sok reményt kergetett me­keket kiürítő marhavészek— zögazdaságunk végre iga­ráztak meg a mezögazdasá- Z8n korszerűvé váljon, a got. Európában pedig elmúlt vilá§ élvonalába törhessen, a búza konjunktúra, betört az Földdeáki Béla Dr. Bérezi ugyanis hang­súlyozta. hogy társai, akik sosem laktak a házban, a CSODALATOS yV —. JL ~ ___ | _ mivel, ami sehogyan gyógyvíz Aprosagok ­— A gyógyvizek is minden egves fáhoa ..megvénülnek" — — De hogyan ész- nem is rohan, ha- odarT1egy átkarolja hallom a szakember lelte ezt a nagy ha- nem száguld. És egy kiselőadását. Mert- tásosságot? autó nem 80 kiló sú­hogy ő a gyógyvíz — Úgv, hogy a fe- lyú, mint te... szagáról is megálla- leségemnek a kösz-Csak hetven­pítja, milyen az ösz- vény már annyira nyolc, bocsánat... és hirtelen megráz­za. Mondhatnánk: ..megrázó' jelenet. Nyilván gyönyörköd­ni akar abban, hogy szetétele, sőt azt is összehúzta volt az — Hát akkor le- a napsugarak hogyan tudja, hogy a víz al- ujjait, hogy a jobb gyen 78. Szóval nem játszadoznak az el­kalelemei közül me- kezével fogni sem 78, hanem vagy ezer baj]d lombok kőzött? lyik miféle betegség tudott. Három fürdés kiló. Ha az autó ha- Bátortalanul megkér­csodálatos" Után pedig azzal a ladásánál csak 50 jobb kezével úgy el- km-es átlagsebessé­„ „, , „.. „ _ kapta az utolsó szá- get számítunk és ná­JHogy-hogy meg- hogy azola se láttam. vénülnek — érdek­lődik a strand meleg vizű medencéjében a másik, a laikus ven­dég. — Nem értem; hogyan vénülhet meg egy víz? AZ ÖRÖK „CIPŐTALP" Egyik cipőkellék­kereskedésben auto­dezem: — Miért rázza a fákat? — Mert szeretem a kismadárkákat, és . szeretném, ha — ve­alpon. (A fekezese- lem pgyütt _ még lad 5 km-est, akkor te 200 ezer kilomé­tert lehetsz ezen a ket nem is számí­tom.) Vagyis: még ha évi ezer kilomé­tert gyalogolsz is. — Ügy, hogy foly- pneumatikból készült kétszáz év alatt kop­megérnék az őszt . .. Értetlenül bámulok rá. De máris meg­magyarázza, miköz­ben a bokrok köpött vást folyik, gyérül, gumi cipőtalpakat tatod el ezt a talpat, légpuskával közeledő ritkul benne az ás- árulnak. Mondanunk A~ —*—* ványi anyag. Persze sem kell, hogy az nem Az emberi éleikor két diákforma fiúra meghosszabbításán , . - mutat: nyolcvan ev ilyen cipotalp rend- faradozo tudomány- Ezek halálra alatt vénül meg a kívül tartós. Egy nak sietnie kell. hogy keresik őke! ' Én meg gyógyvíz, mint mi, írónk felesége ily- lépést tarthasson az előttük iárok és el hanem 800 vagy 8000 ként lelkesítette fér- ipar fejlődésével. riogatom a madárkái kat. Ráérek. Nyug­díjas vagyok. És diadalmasan te­szi hozzá: — Már harmadik vasárnap, hogy nem lűttek egyet se! György Tereee év alatt. Mivel pe- jét arra, hogy cipő­dig ez a gyógyvíz a jét ilyen gumilalp­..legfiatalabb'1 min- pal láttassa el: den hazánkbeli ter- — Gondold csak mészetes forró víz meg. édes öregem: között, mert csak húszezer kilométert hér szakállú bácsi csecsemő, én részem- megy ezen az autó! sétálgat a park zöld ről ezt tartom a leg- De nem is megy hatasosabbnak. TÁRSADALMI MUNKA Lódenkabálos, fe­lombozatú fái alatt, hanem rohan. D<= Igen különös dolgot Vásárnap, 1361. augusztus 30. QEL-MAí YARQRSZAG **

Next

/
Thumbnails
Contents