Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Szövetkezeti gazdák és mnnkásoki Ha egy kissé... Efizis liiiiiepe Komócsin Zoltán elvtárs a Felszabadulás Tsz gazdái körében Pár napja még az új búza közbeeső állomása volt a hatalmas vasvázas épület. Innen szállították a gazdák a gabonát az áilami raktárakba. Szombaton reggel azonban már zászló- és virágdíszben pompázott a szegedi Felszabadulás Tsz 1. üzemegységének óriás csarnoképülete. Vendégek érkeztek ide a szegedi gyárakból. valamennyi vállalattól, melyekkel kapcsolata van a közösségnek. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Csongrád megyei országgyűlési képviselő is örömmel tett eleget a meghívásnak. Vele érkezett Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Árvái József, a megyei jogú városi tanács vb elnökhelyettese. Ott voltak a vendégek között a társadalmi és állami szervezetek képviselői is, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke dísztáviratban köszöntötte a gazdákat ünnepi közgyűlésük alkalmából. Eljöttek a szomszédos termelőszövetkezetek küldöttségei is, hogy részesei lehessenek ennek az emlékezetesen szép munkás-paraszt találkozónak, közgyűlésnek. Ünnepi közgyűlés Molnár Vencel, a tsz párttitkára köszöntölte a tagság nevében a vendégeket. Az ünnepi közgyűlésen Szilágyi Ernő. a termelőszövetkezet főmezőgazdásza adott számot az elmúlt fél év munkájáról. Fél év alatt két súlyos természeti csapással, tavasszal árvízzel, később a termelés költségeit. Szavaiból az derült ki, hogy jó pénzügyi fegyelem uralkodik itt. A munkára az előrelátó minden lehetőséggel számolni tudó vállalati rendszerű gazdálkodás jellemző. Valamennyi ágazatban csökkentek a kiadások. A gépcsoport dolgozói pedig aszállyal kellett meg- munkaprogramjukat 54 szákuzdeni a gazdaközösségnek, zalékra teljesítették, miközhelyzeten feltétlenül változtatni kell. Ünnepi beszédében kitért Komócsin Zoltán elvtárs a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok problémáira is: — Két három évvel ezelőtt még jogos és aggasztó volt a kérdés: valóban elnéptelenedne a magyar mezőgazdaság? Ki veszi fel a dolgozni már nem bíró. életük alkonyához ért öregek kezéből kiesett szerszám nyelét? Fiatalságunk már választ adott erre a kérdésre is. Felismerte biztos jövőjét a szövetkezeti mezőgazdaságban. Akik az átszervezés idején a városba „menekültek", mostanában tömegesen térnek vissza szüleik szép foglalkozásához a tsz-ekbe. Bebizonyítják, hogy — mint az élet minden területén — a mezőgazdaságban is képesek helytállni. Később a munkás-paraszt szövetség időszerű kérdéseiről, a. piacok áruval való bőséges ellátásáról, majd pedig az idős, szövetkezeti járadékos és nyugdíjas tagok helyzetéről beszélt Komócsin Zoltán elvtárs. Utalt a parasztságra is kiterjedő társadalombiztosítási és nyugellátási rendszerünkben rejlő erőforrásokra, lehetőségekre. A jövőben nyugalomba vonuló szövetkezeti gazdák már lényegében azonos nyugellátásban részesülnek az ipari munkássággal, azonban sok olyan idős szövetkezeti gazda és gazdaasszony is van. akiknek még nem volt lehetőség nyugdíjuk, járadékaik felemelésére. Ezeknek az idős embereknek a sorsát szívén viseli pártunk és kormányunk. Amint anyagi erőforrásaink ezt lehetővé teszik, rendezik ellátásukat. Végezetül elismerő szavakkal emlékezett meg Komócsin Zoltán elvtárs a szegedi medencében dolgozó olajbányászok munkájáról. A párt és a kormány nagy figyelemmel kíséri a szegedi medencében folyó kutatásokat, s elégedett eredményekkel. az elért Az összefogás kiemelkedő eredményeket szült. Az alkotmány és az új kenyér ünnepéhez méltó volt a főagronómusnak az a bejelentése, hogy 1191 mázsával több búzát termeltek, mint amennyit eredetileg terveztek, jóllehet száz hold vetés teljesen elpusztult a tavaszi áradás idején. A Bezosztájából és a San Postoréból jóval 20 mázsa felett fizettek a közös vetések. 18,2 mázsás búzaátlag-termést takarítottak be az idén. Jó eredményeket hozott a szálastakarmány-termesztés és gazdagnak ígérkezik a 400 holdnyi közös rizs termése is. Az állattenyésztés hozamai ugyancsak felülmúlják a tervezettet. Például a közös szarvasmarha-álloben 900 ezer forintot megtakarítottak a tervezett költségekből. Hasonlóan kedvező számok jelzik a kertészeti és a növénytermesztési üzemágak munkáját is. A féléves számadás alapján hat hónap alatt 562 ezer forintot fordítottak új gépek, munkaeszközök vásárlására. A gépi beruházások összege azonban az esztendő végére megközelíti a 2,5 millió forintot. Végig százezres és milliós számok jelzik a kiadásokat. A felgyorsult iramú fejlődés számai ezek. s a szokatlanul nagy számok jellemzők a termelésből származó bevételekre is. Az első félévi árbevételek például messze felülmúlják a 8 millió forintot. Egymillió 168 ezer foJutalmak, új belépők A lelkes tapssal nyugtá- ezekkel is elősegítsék a mázott beszéd után még soká- jorokban dolgozó szövetkeig folytatta munkáját az ünnepi közgyűlés. Többek között 32 ezer forint jutalmat osztottak ki a legszorgalmasabb szövetkezeti gazdák között. Közel 40 új belépőt iktattak be ez alkalommal a tagság soraiba. Jutalmul tv- és rádiókészülékeket adtak át az üzemegység vezetőinek, hogy zeti gazdák munka utáni pihenését, szórakozását. Időközben elkészült az ünnepi ebéd. A fehér asztaloknál ezernél is több szövetkezeti gazda, vendég csendítette össze poharát az alkotmány napjának tiszteletére, a jobb munkára és a jövő sikerekre. Csépi József Ku'lúr munkások és tanácsi dolgozók kitüntetése Szombaton délelőtt ün- tot, a Szentes városi tanács mánynak 449-re kellett vol- rint terven felüli bevétel jena gyarapodnia a fél év végére, ezzel szemben közel 500 az állomány létszáma. Terven felül 170-nel gyarapodott a közös sertésállomány, mely megközelíti most az 1500-at Ezer kölentkezett az első fél év során. Számok számokat követtek, s mégis szép és ünnepélyes volt ez a közgyűlés. Arról tanúskodtak a nagy számok, hogy a Felszabadu rül jár a juhállomány lét- lás Tsz gazdái, veze'tői megszama is inllohrt a fPi z„ tanultak élni szocialista alkotmányunkban rejlő lehetőségekkel. Ezt a nagyszerű tényt méltatta felszólalásában Komócsin Zoltán elvtárs. amikor a kimagasló politikai, gazdasági sikerekért a párt Központi Bizottsága. a forradalmi munkás-paraszt kormány és Kádár János elvtárs személyes üdvözletét, jókívánságait adta át a tsz gazdáinak. száma is, jóllehet a fél év végéig csupán 710 juh szerepel a tervben. Az állattenyésztés jövedelmezősége még a létszám alakulásánál is kedvezőbb. Például a hízómarhák napi átlagos súlygyarapodása 1,27 kilogramm féléves szinten. Ez az eredmény a legjobb gazdaságok soraiba emeli szarvasmarhahizlalásban is a Felszabadulás Tsz-t. A főagronómus ellemezte Komócsin Zoltán elvtárs beszéde — A Felszabadulás Tsz eredményei sokatmondók, országos hírnevet jelentenek a közösségnek. Ez a szövetkezet a legjobb magyar termelőszövetkezetek közé tartozik, azok közé, melyek határainkon túl is fémjelzik a magyar szocialista mezőgazdaságot — mondotta Komócsin elvtárs. A. nagyüzemi állattenyésztésben és a növénytermesztésben. valamint a zöldségtermesztésben egyaránt példát mutat ez a gazdaság minden közepes ós gyenge termelőszövetkezet számára. Ha a Felszabadulás Tsz eredményeire tekintenek, saját szép iövőjüket láthatják. A vezetők áldozatos, hozzáértő munkája nyomán szárnyat kapott a tagság is. A termelőszövetkezet elnöke (aki a minap a szegedi szóvetkezeti parasztság képviseletében a Szovjetunióba utazott, ezért nem vehetett részt ezen az ünnepi közgyűlésen) ide való, egyszerű dolgos parasztcsalád fia. Jól ismeri a parasztnép minden gondját, azokat is, melyek már elmúltak és a mostaniakat is. Egyszerű oarasztemberekből lett elnökök agronómusok. brigád vezetők fáradhatatlan szorgalma, vezetőkészsége, a tagsággal való közös erőfeszítése hozzájárult annak igazolásához, hogy helyes a szövetkezés útja. Nincs olyan hatalom, mely erről az útról letéríthetné dolgos paraszti népünket — mondotta Komócsin Zoltán elvtárs, s hozzátette: Ma már a gyenge és a közepes tszekből sem „kacsingatnak"' kifelé az emberek, s kiváltképp nem a jó szövetkezetekből. Később a tsz-ekben dolgozó nők életkörülményeiről szólott. — A termelőszövetkezeti gazdálkodás sorsát Magyarországon végső fokon az asszonyok döntötték el. Nemcsak azzal, hogy hozzájárultak a családban a közösbe való belépéshez, hanem azzal is, hogy kezdettől fogva ott vannak a közös földeken. Elvégzik a munka legnagyobb, legnehezebb részét. A szövetkezeti tagság többsége nő. Pártunk és kormányunk nagy tisztelettel adózik a szövetkezetekben dolgozó nőknek. A munkában betöltött szerepükhöz méltóan helyet, kell biztosítani az asszonyok számára a szövetkezeti vezetésben is. Eddig a vezető munkakörök betöltése leginkább a férfiak „dolga" volt. Ezen a népségét rendeztek Szege den, a megyei tanácsházán az augusztus 20-a alkalmával kitüntetett kultúrmunkások és államigazgatási dolgozók tiszteletére. Az ünnepségen részt vett Siklós János, az. MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára, Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára. , Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb. elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd átnyújtotta a kitüntetéseket és a vele járó jutalmakat. A „Szocialista kultúráért" kitüntetést kapta Atlasz Henrik, a szegedi járási tanács vb. művelődésügyi •s osztályának népművelési felügyelője, Dávid Lajosné, a csongrádi Kossuth Lajos általános iskola tanára, Hegyvári Ferencné, a domaszéki Bajai úti általános iskola tanára, Peczárszky Katalin, a szentesi művelődési ház táncoktatója, Rigó Józsefné. az üllési művelődési otthon igazgatója, Sági János. az ásotthalmí községi tanács vb elnöke. Miniszteri dicséretben vészesült Csépé Mihályné ásotthalmi könyvtáros. A Csongrád megyei tanács vb elnöke eredményes munkájuk elismerésekent „Kiváló dolgozó" kitüntetésben részesítette dr. Adányi seR Józsefet, a szegedi járási tanács vb csoportvezetőjét, Avar Tibort, az. Óföldeák községi tanács vb elnökét, Bárány Bélát, a megyei tanács vb. főelőadóját, Boda Andort, a megyei tanács főelőadóját, D. Kovács Józsefet, a szegedi járási tanács előadóját, Kurunczi Mihályt, a Csanádpalota községi vb titkárát, Markovics Gézát, a Csanádpalota községi tanács előadóját, Noszelc Imrét, a Csongrád városi tanács előadóját, Polcz Emilt, a Hódmezővásárhely városi tanács főelőadóját. Tatár Ferencet, a Mindszent községi tanács előadóját. Virág Lajost, a Sövényháza községi tanács előadóját és Zombori Józsefnét, a Csongrád megyei tanács előadóját. Munkás-paraszt találkozó a paprikafeldolgozóban Alkotmányunk 18. születésnapja tiszteletére munkás-paraszt találkozót rendeztek a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál, amelyen résztvett Bódi László, az MSZMP szegedi párt-végrehajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő is. A délutáni órákban érkezett az üzembe a röszkei Aranykalász. a szegedi Űj Elet. és a szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezetek küldöttsége. A vendégek az üzem vezetőinek kíséretében rövid gyári sétát tettek, megtekintették a paprikafeldolgozó vállalat termelő berendezéH

a egy kissé jobban odafigyeltek volna.. . egy ember, kettő, vagy tíz, akkor az a fiatalasszony, akinek töbszázezres sikkasztásáról szívhez szóló riportot lehetett olvasni: legfeljebb tízezreket lop, legfeljebb ötöt, vagy még annyit sem. Ha egy kissé jobban odafigyeltek volna.. . akkor a közelmúltban nem kelett volna pozitív hírként közölniük a lapoknak, hogy kijavították a Hajdú-Super mosógépek órakapcsol óit, amelyek nagyrészt „ab start", eleve hibásak voltak a KERMI-vizsgálta esetek igen nagy százalékában. Ha egy kissé jobban odafigyeltek volna a kozmetikai cikkek töltésénél, nem kellett volna utólag közölni, hogy a krémek jelentós része súlyhiányos, és hogy némelyik tégely 14 százalékkal is könnyebb az ár szerint joggal várható súlynál. Ha egy kissé, de igazán csak egy kicsit jobban odafigyeltek volna Bükön, Vasban: nem használtak volna el „tegnapi" fagylaltot és nincs tömeges fagylaltmérgezés. Ha egy kissé ... De ne folytassuk ezt a sort. Még senki sem készített statisztikát róla, pedig megérné a fáradtságot, hány milliót, százmilliót lehetne megtakarítani, vagy mondjuk hozzátenni nemzeti erőfeszítések eredményeihez, ha csak ezeket a bizonyos kis figyelmetlenségi „mínuszokat" kiiktatnánk életünkből, munkánkból. Képzeljük el most, hogy már így van. Ringassuk magunkat néhány percre ábrándokba. Olyanokba, amilyenek mondjuk a régi időkben utópisták agyában születtek, amikor elképzelték az emberiség érett korszakait, tökéletes társadalmait. Képzeljük el azt a napot, amelyen nálunk... No, hogy is lenne? Például minden tervdokumentáció olyan anyagok felhasználását írja elő, amelyeket gyártanak is és ezért hoszszas várakozás nélkül meg lehet őket szerezni. Nem állnak hosszú sorok a délutáni munkaidő végén az autóbuszmegállóknál — mert az utasáramlás-vizsgálatok eredményeként valóban annyi autóbusz mozog az útvonalakon, amennyi az adott időpontban el tudja látni a forgalmi feladatokat. A lakónegyedek új parkjait, a frissen aszfaltozott utcákat nem túrják fel ötször, hatszor telefonvonal-vezeté®. hőközpont-árokásás és a jó ég tudja, mi miatt, mivel a tervezés csak egy halvány fokozattal nagyobb előrelátása és körültekintése az ilyesmit éppen úgy kiküszöböli, mint mondjuk azt, hogy épületeket nem nyitható ablakokkal építsenek. A könyvekben minden lap pontosan a helyén van — nyomásban egy sem marad üresen — különösen azok a könyvek nem, amelyekbe mindenütt belehelyezték az ellenőrzők, felelősök és irányítók nevét. engeteg üzlethelyiség szabadul fel: megszűnnek az alkalmi áruházak, mivel a selejtes, gyenge minőségű, leértékelt áruk aránya annyira lecsökkent, hogy nem érdemes fenntartani ilyen jellegű boltokat Helyüket elfoglalják az adott területeken legjobban hiányzó szaküzletek, javítóműhelyek, szolgáltatóállomások. A vendéglőkben sehol sem bosszantják a vendéget azzal, hogy zenés árat számítanak az elfogyasztott étel, ital után, mielőtt még a zene megszólal. Ennek eléréséhez két újítás segít: az egyik, hogy a főpincéreket zsebhangerősítővel szerelik fel, amely tolmácsolja nekik a zene kezdetét, másrészt a zenekarok pódiuma előtt egészen olcsó típusvekkereket szerelnek fel, amelyek hibátlanul mutatják a greenwichi időt. ... De most meg ezt a sort ne folytassuk, mert hiszen folytathatnánk az optimista utópizmus képeit egy jó újságoldalon át (amelyen egyetlen sajtóhiba sem lenne...) De vajon utópia-e a kissé több figyelem, a kissé tobb ügyszeretet —. mert igy is nevezheti az ember a közösség, a mások, a mindannyiunk iránti figyelmet —, a pontosság, a rend, a tudatos jószándék, ez a bálijuk be) gyakran „hiánycikk"? Mostanában sokan érzik úgy és mondják is ki, hogy mindezeken a gondokon és problémákon majd segít az új gazdasági mechanizmus, amely a gazdasági ösztönzés „többet adsz, többet kapsz" elvével és gyakorlatával úgy elsöpri a pontatlanságot és a hanyagság rossz szellemeit, mint valami mesebeli jóságos varázsló. Amire az ember nem mondhat mást jó szívvel, minthogy adja a jóságos gazdasági mechanizmus, hogy így legyen, de... magától akkor sem lesz így, figyelem, pontosság, ügyszeretet magától semmiféle mechanizmusban nem terem a bokorban és a szívekben, idegekben, reflexekben. Azt az ösztönző tényezőt erősítik vagy jobban megteremtik az előnyöket a pontos, rendszerető, körültekintő ember számára. De ilyen emberek kellenek. Sőt vannak is és lesznek is: de több kell belőlük, magatartásukból és példaadásukból. em alaptalan azok optimizmusa, akik sokat \'árnak 1968. január 1-től. Dc szeretnénk emlékeztetni őket: ne a naptártól várják a legtöbbet, Hanem önmaguktól — önmagunktól. Csak ez zárja le a pontatlanságok korát és juttat el nem is utópisztikus módon a figyelem, a „kissé több", a ..kissé jobb", aztán a sokkal több és sokkal jobb korszakába. BAKTAI FERENC R N vb főelőadóját Diószegi Jánost, Fábiánsebestyén község tanácsa vb elnökét, Falábú Istvánt, a szegedi járási tanács előadóját Fazekas Józsefnét, a Hódmezővásárhely városi tanács előadóját, Győri Erzsébetet, a Csongrád városi tanács anya könyvvezetőjet, Hévízi Imrét. a Makó városi tanács előadóját dr. Kékesi MargiElőkészületek a Vesztek—1 összeszerelésére Szombaton reggel újabb leendő színhelyén egyébként három vagon érkezett Bu- szombaton is teljes erővel dapestre „A szovjet tudo- folyt a munka. A Voszmány és technika ötven éve" kiállításra szánt anyagokkal. Ezzel a már Budapesten levő kiállítási anyag mennyisége meghaladja az ezer tonnát. A Budapesti Nemzetközi Vásár területen, a kiállítás tok—1 tartóállványa már az előkészített sínpályán nyugszik, és az utolsó szerelési munkálatokat végzik rajta. Ezek befejeztével némi ..kozmetikázás" következik, a szállítás okozta karcolások, horzsolások nyomait tüntetik el róla, majd megkezdődik az űrhajó beemelése. A több mint 40 méter hosszú űrhajót az építőipari gépesítő vállalat emelőbikái fektetik majd rá a tartóállványra, valószínűleg a jövő hot első feleben. (MTI) Vasárnap, 1967. augusztus 2fl, DÍL-A/ÍAGrAROM52A9 3