Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Szövetkezeti gazdák és mnnkásoki Ha egy kissé... Efizis liiiiiepe Komócsin Zoltán elvtárs a Felszabadulás Tsz gazdái körében Pár napja még az új bú­za közbeeső állomása volt a hatalmas vasvázas épület. Innen szállították a gazdák a gabonát az áilami raktá­rakba. Szombaton reggel azonban már zászló- és vi­rágdíszben pompázott a sze­gedi Felszabadulás Tsz 1. üzemegységének óriás csar­noképülete. Vendégek érkez­tek ide a szegedi gyárak­ból. valamennyi vállalattól, melyekkel kapcsolata van a közösségnek. Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára, Csongrád megyei or­szággyűlési képviselő is örömmel tett eleget a meg­hívásnak. Vele érkezett Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Árvái József, a megyei jogú városi tanács vb elnökhelyettese. Ott vol­tak a vendégek között a társadalmi és állami szerve­zetek képviselői is, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke dísztáviratban köszön­tötte a gazdákat ünnepi köz­gyűlésük alkalmából. Eljöt­tek a szomszédos termelő­szövetkezetek küldöttségei is, hogy részesei lehessenek ennek az emlékezetesen szép munkás-paraszt talál­kozónak, közgyűlésnek. Ünnepi közgyűlés Molnár Vencel, a tsz párt­titkára köszöntölte a tagság nevében a vendégeket. Az ünnepi közgyűlésen Szilágyi Ernő. a termelőszövetkezet főmezőgazdásza adott szá­mot az elmúlt fél év mun­kájáról. Fél év alatt két súlyos természeti csapással, tavasszal árvízzel, később a termelés költségeit. Sza­vaiból az derült ki, hogy jó pénzügyi fegyelem ural­kodik itt. A munkára az előrelátó minden lehetőség­gel számolni tudó vállalati rendszerű gazdálkodás jel­lemző. Valamennyi ágazat­ban csökkentek a kiadások. A gépcsoport dolgozói pedig aszállyal kellett meg- munkaprogramjukat 54 szá­kuzdeni a gazdaközösségnek, zalékra teljesítették, miköz­helyzeten feltétlenül változ­tatni kell. Ünnepi beszédében kitért Komócsin Zoltán elvtárs a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok problémáira is: — Két három évvel ez­előtt még jogos és aggasztó volt a kérdés: valóban el­néptelenedne a magyar me­zőgazdaság? Ki veszi fel a dolgozni már nem bíró. éle­tük alkonyához ért öregek kezéből kiesett szerszám nyelét? Fiatalságunk már választ adott erre a kérdés­re is. Felismerte biztos jö­vőjét a szövetkezeti mező­gazdaságban. Akik az át­szervezés idején a városba „menekültek", mostanában tömegesen térnek vissza szü­leik szép foglalkozásához a tsz-ekbe. Bebizonyítják, hogy — mint az élet minden te­rületén — a mezőgazdaság­ban is képesek helytállni. Később a munkás-paraszt szövetség időszerű kérdései­ről, a. piacok áruval való bőséges ellátásáról, majd pedig az idős, szövetkezeti járadékos és nyugdíjas ta­gok helyzetéről beszélt Ko­mócsin Zoltán elvtárs. Utalt a parasztságra is kiterjedő társadalombiztosítási és nyugellátási rendszerünkben rejlő erőforrásokra, lehető­ségekre. A jövőben nyuga­lomba vonuló szövetkezeti gazdák már lényegében azonos nyugellátásban ré­szesülnek az ipari munkás­sággal, azonban sok olyan idős szövetkezeti gazda és gazdaasszony is van. akik­nek még nem volt lehetőség nyugdíjuk, járadékaik fel­emelésére. Ezeknek az idős embereknek a sorsát szívén viseli pártunk és kormá­nyunk. Amint anyagi erő­forrásaink ezt lehetővé te­szik, rendezik ellátásukat. Végezetül elismerő sza­vakkal emlékezett meg Ko­mócsin Zoltán elvtárs a szegedi medencében dolgozó olajbányászok munkájáról. A párt és a kormány nagy figyelemmel kíséri a szegedi medencében folyó kutatáso­kat, s elégedett eredményekkel. az elért Az összefogás kiemelkedő eredményeket szült. Az al­kotmány és az új kenyér ünnepéhez méltó volt a fő­agronómusnak az a bejelen­tése, hogy 1191 mázsával több búzát termeltek, mint amennyit eredetileg tervez­tek, jóllehet száz hold ve­tés teljesen elpusztult a ta­vaszi áradás idején. A Be­zosztájából és a San Posto­réból jóval 20 mázsa felett fizettek a közös vetések. 18,2 mázsás búzaátlag-termést ta­karítottak be az idén. Jó eredményeket hozott a szá­lastakarmány-termesztés és gazdagnak ígérkezik a 400 holdnyi közös rizs termése is. Az állattenyésztés ho­zamai ugyancsak felülmúl­ják a tervezettet. Például a közös szarvasmarha-állo­ben 900 ezer forintot meg­takarítottak a tervezett költ­ségekből. Hasonlóan ked­vező számok jelzik a ker­tészeti és a növénytermesz­tési üzemágak munkáját is. A féléves számadás alap­ján hat hónap alatt 562 ezer forintot fordítottak új gé­pek, munkaeszközök vásár­lására. A gépi beruházások összege azonban az eszten­dő végére megközelíti a 2,5 millió forintot. Végig százezres és milliós számok jelzik a kiadásokat. A felgyorsult iramú fejlődés számai ezek. s a szokatlanul nagy számok jellemzők a termelésből származó bevé­telekre is. Az első félévi ár­bevételek például messze felülmúlják a 8 millió forin­tot. Egymillió 168 ezer fo­Jutalmak, új belépők A lelkes tapssal nyugtá- ezekkel is elősegítsék a má­zott beszéd után még soká- jorokban dolgozó szövetke­ig folytatta munkáját az ünnepi közgyűlés. Többek között 32 ezer forint jutal­mat osztottak ki a legszor­galmasabb szövetkezeti gaz­dák között. Közel 40 új be­lépőt iktattak be ez alka­lommal a tagság soraiba. Jutalmul tv- és rádiókészü­lékeket adtak át az üzem­egység vezetőinek, hogy zeti gazdák munka utáni pi­henését, szórakozását. Időközben elkészült az ünnepi ebéd. A fehér aszta­loknál ezernél is több szö­vetkezeti gazda, vendég csendítette össze poharát az alkotmány napjának tiszte­letére, a jobb munkára és a jövő sikerekre. Csépi József Ku'lúr munkások és tanácsi dolgozók kitüntetése Szombaton délelőtt ün- tot, a Szentes városi tanács mánynak 449-re kellett vol- rint terven felüli bevétel je­na gyarapodnia a fél év végére, ezzel szemben kö­zel 500 az állomány létszá­ma. Terven felül 170-nel gyarapodott a közös sertés­állomány, mely megközelíti most az 1500-at Ezer kö­lentkezett az első fél év so­rán. Számok számokat követ­tek, s mégis szép és ünnepé­lyes volt ez a közgyűlés. Arról tanúskodtak a nagy számok, hogy a Felszabadu rül jár a juhállomány lét- lás Tsz gazdái, veze'tői meg­szama is inllohrt a fPi z„ tanultak élni szocialista al­kotmányunkban rejlő lehe­tőségekkel. Ezt a nagysze­rű tényt méltatta felszólalá­sában Komócsin Zoltán elv­társ. amikor a kimagasló politikai, gazdasági sikere­kért a párt Központi Bi­zottsága. a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és Ká­dár János elvtárs szemé­lyes üdvözletét, jókívánsá­gait adta át a tsz gazdái­nak. száma is, jóllehet a fél év végéig csupán 710 juh sze­repel a tervben. Az állatte­nyésztés jövedelmezősége még a létszám alakulásánál is kedvezőbb. Például a hí­zómarhák napi átlagos súly­gyarapodása 1,27 kilogramm féléves szinten. Ez az ered­mény a legjobb gazdaságok soraiba emeli szarvasmarha­hizlalásban is a Felszabadu­lás Tsz-t. A főagronómus ellemezte Komócsin Zoltán elvtárs beszéde — A Felszabadulás Tsz eredményei sokatmondók, országos hírnevet jelente­nek a közösségnek. Ez a szövetkezet a legjobb ma­gyar termelőszövetkezetek közé tartozik, azok közé, melyek határainkon túl is fémjelzik a magyar szocia­lista mezőgazdaságot — mondotta Komócsin elvtárs. A. nagyüzemi állattenyész­tésben és a növénytermesz­tésben. valamint a zöldség­termesztésben egyaránt pél­dát mutat ez a gazdaság minden közepes ós gyenge termelőszövetkezet számára. Ha a Felszabadulás Tsz eredményeire tekintenek, sa­ját szép iövőjüket láthatják. A vezetők áldozatos, hoz­záértő munkája nyomán szárnyat kapott a tagság is. A termelőszövetkezet elnöke (aki a minap a szegedi szó­vetkezeti parasztság képvi­seletében a Szovjetunióba utazott, ezért nem vehetett részt ezen az ünnepi köz­gyűlésen) ide való, egyszerű dolgos parasztcsalád fia. Jól ismeri a parasztnép minden gondját, azokat is, melyek már elmúltak és a mosta­niakat is. Egyszerű oaraszt­emberekből lett elnökök ag­ronómusok. brigád vezetők fáradhatatlan szorgalma, ve­zetőkészsége, a tagsággal való közös erőfeszítése hozzájárult annak igazolá­sához, hogy helyes a szö­vetkezés útja. Nincs olyan hatalom, mely erről az út­ról letéríthetné dolgos pa­raszti népünket — mondot­ta Komócsin Zoltán elvtárs, s hozzátette: Ma már a gyenge és a közepes tsz­ekből sem „kacsingatnak"' kifelé az emberek, s kivált­képp nem a jó szövetkeze­tekből. Később a tsz-ekben dol­gozó nők életkörülményeiről szólott. — A termelőszövetkezeti gazdálkodás sorsát Magyar­országon végső fokon az asszonyok döntötték el. Nemcsak azzal, hogy hozzá­járultak a családban a kö­zösbe való belépéshez, ha­nem azzal is, hogy kezdettől fogva ott vannak a közös földeken. Elvégzik a munka legnagyobb, legnehezebb ré­szét. A szövetkezeti tagság többsége nő. Pártunk és kor­mányunk nagy tisztelettel adózik a szövetkezetekben dolgozó nőknek. A munká­ban betöltött szerepükhöz méltóan helyet, kell biztosí­tani az asszonyok számára a szövetkezeti vezetésben is. Eddig a vezető munkakörök betöltése leginkább a fér­fiak „dolga" volt. Ezen a népségét rendeztek Szege den, a megyei tanácsházán az augusztus 20-a alkalmá­val kitüntetett kultúrmunká­sok és államigazgatási dol­gozók tiszteletére. Az ünnep­ségen részt vett Siklós Já­nos, az. MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra, Kovács Imre, a Csong­rád megyei tanács vb elnök­helyettese, ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek megyei titkára, Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára. , Hantos Mihály, a Csong­rád megyei tanács vb. el­nökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd átnyúj­totta a kitüntetéseket és a vele járó jutalmakat. A „Szocialista kultúráért" kitüntetést kapta Atlasz Henrik, a szegedi járási ta­nács vb. művelődésügyi •s osztályának népművelési fel­ügyelője, Dávid Lajosné, a csongrádi Kossuth Lajos ál­talános iskola tanára, Hegy­vári Ferencné, a domaszéki Bajai úti általános iskola tanára, Peczárszky Katalin, a szentesi művelődési ház táncoktatója, Rigó Józsefné. az üllési művelődési otthon igazgatója, Sági János. az ásotthalmí községi tanács vb elnöke. Miniszteri dicséretben vé­szesült Csépé Mihályné ásotthalmi könyvtáros. A Csongrád megyei ta­nács vb elnöke eredményes munkájuk elismerésekent „Kiváló dolgozó" kitüntetés­ben részesítette dr. Adányi seR Józsefet, a szegedi járási ta­nács vb csoportvezetőjét, Avar Tibort, az. Óföldeák községi tanács vb elnökét, Bárány Bélát, a megyei ta­nács vb. főelőadóját, Boda Andort, a megyei tanács főelőadóját, D. Kovács Jó­zsefet, a szegedi járási ta­nács előadóját, Kurunczi Mihályt, a Csanádpalota községi vb titkárát, Marko­vics Gézát, a Csanádpalota községi tanács előadóját, Noszelc Imrét, a Csongrád városi tanács előadóját, Polcz Emilt, a Hódmezővá­sárhely városi tanács főelő­adóját. Tatár Ferencet, a Mindszent községi tanács előadóját. Virág Lajost, a Sövényháza községi tanács előadóját és Zombori Jó­zsefnét, a Csongrád megyei tanács előadóját. Munkás-paraszt találkozó a paprika­feldolgozóban Alkotmányunk 18. szüle­tésnapja tiszteletére mun­kás-paraszt találkozót ren­deztek a Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalatnál, amelyen résztvett Bódi László, az MSZMP szegedi párt-végre­hajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő is. A délutáni órákban érkezett az üzembe a röszkei Arany­kalász. a szegedi Űj Elet. és a szegedi Móra Ferenc Ter­melőszövetkezetek küldöttsé­ge. A vendégek az üzem ve­zetőinek kíséretében rövid gyári sétát tettek, megtekin­tették a paprikafeldolgozó vállalat termelő berendezé­H a egy kissé jobban odafigyeltek volna.. . egy em­ber, kettő, vagy tíz, akkor az a fiatalasszony, aki­nek töbszázezres sikkasztásáról szívhez szóló ripor­tot lehetett olvasni: legfeljebb tízezreket lop, legfeljebb ötöt, vagy még annyit sem. Ha egy kissé jobban odafigyeltek volna.. . akkor a közelmúltban nem kelett volna pozitív hírként közölniük a lapoknak, hogy kijavították a Hajdú-Super mosógépek órakapcsol óit, amelyek nagyrészt „ab start", eleve hibásak voltak a KERMI-vizsgálta esetek igen nagy százaléká­ban. Ha egy kissé jobban odafigyeltek volna a kozmeti­kai cikkek töltésénél, nem kellett volna utólag közölni, hogy a krémek jelentós része súlyhiányos, és hogy néme­lyik tégely 14 százalékkal is könnyebb az ár szerint jog­gal várható súlynál. Ha egy kissé, de igazán csak egy kicsit jobban odafi­gyeltek volna Bükön, Vasban: nem használtak volna el „tegnapi" fagylaltot és nincs tömeges fagylaltmérgezés. Ha egy kissé ... De ne folytassuk ezt a sort. Még senki sem készített statisztikát róla, pedig megérné a fáradtságot, hány mil­liót, százmilliót lehetne megtakarítani, vagy mondjuk hoz­zátenni nemzeti erőfeszítések eredményeihez, ha csak eze­ket a bizonyos kis figyelmetlenségi „mínuszokat" kiik­tatnánk életünkből, munkánkból. Képzeljük el most, hogy már így van. Ringassuk ma­gunkat néhány percre ábrándokba. Olyanokba, amilyenek mondjuk a régi időkben utópisták agyában születtek, ami­kor elképzelték az emberiség érett korszakait, tökéletes társadalmait. Képzeljük el azt a napot, amelyen nálunk... No, hogy is lenne? Például minden tervdokumentáció olyan anyagok fel­használását írja elő, amelyeket gyártanak is és ezért hosz­szas várakozás nélkül meg lehet őket szerezni. Nem állnak hosszú sorok a délutáni munkaidő végén az autóbuszmegállóknál — mert az utasáramlás-vizsgála­tok eredményeként valóban annyi autóbusz mozog az út­vonalakon, amennyi az adott időpontban el tudja látni a forgalmi feladatokat. A lakónegyedek új parkjait, a frissen aszfaltozott ut­cákat nem túrják fel ötször, hatszor telefonvonal-vezeté®. hőközpont-árokásás és a jó ég tudja, mi miatt, mivel a tervezés csak egy halvány fokozattal nagyobb előrelátása és körültekintése az ilyesmit éppen úgy kiküszöböli, mint mondjuk azt, hogy épületeket nem nyitható ablakokkal építsenek. A könyvekben minden lap pontosan a helyén van — nyomásban egy sem marad üresen — különösen azok a könyvek nem, amelyekbe mindenütt belehelyezték az el­lenőrzők, felelősök és irányítók nevét. engeteg üzlethelyiség szabadul fel: megszűnnek az alkalmi áruházak, mivel a selejtes, gyenge minő­ségű, leértékelt áruk aránya annyira lecsökkent, hogy nem érdemes fenntartani ilyen jellegű boltokat Helyüket elfoglalják az adott területeken legjobban hi­ányzó szaküzletek, javítóműhelyek, szolgáltatóállomások. A vendéglőkben sehol sem bosszantják a vendéget az­zal, hogy zenés árat számítanak az elfogyasztott étel, ital után, mielőtt még a zene megszólal. Ennek eléréséhez két újítás segít: az egyik, hogy a főpincéreket zsebhangerő­sítővel szerelik fel, amely tolmácsolja nekik a zene kezde­tét, másrészt a zenekarok pódiuma előtt egészen olcsó tí­pusvekkereket szerelnek fel, amelyek hibátlanul mutatják a greenwichi időt. ... De most meg ezt a sort ne folytassuk, mert hi­szen folytathatnánk az optimista utópizmus képeit egy jó újságoldalon át (amelyen egyetlen sajtóhiba sem len­ne...) De vajon utópia-e a kissé több figyelem, a kissé tobb ügyszeretet —. mert igy is nevezheti az ember a közösség, a mások, a mindannyiunk iránti figyelmet —, a pontosság, a rend, a tudatos jószándék, ez a bálijuk be) gyakran „hiánycikk"? Mostanában sokan érzik úgy és mondják is ki, hogy mindezeken a gondokon és problémákon majd segít az új gazdasági mechanizmus, amely a gazdasági ösztönzés „töb­bet adsz, többet kapsz" elvével és gyakorlatával úgy el­söpri a pontatlanságot és a hanyagság rossz szellemeit, mint valami mesebeli jóságos varázsló. Amire az ember nem mondhat mást jó szívvel, mint­hogy adja a jóságos gazdasági mechanizmus, hogy így legyen, de... magától akkor sem lesz így, figyelem, pon­tosság, ügyszeretet magától semmiféle mechanizmusban nem terem a bokorban és a szívekben, idegekben, ref­lexekben. Azt az ösztönző tényezőt erősítik vagy jobban megteremtik az előnyöket a pontos, rendszerető, körülte­kintő ember számára. De ilyen emberek kellenek. Sőt van­nak is és lesznek is: de több kell belőlük, magatartásuk­ból és példaadásukból. em alaptalan azok optimizmusa, akik sokat \'ár­nak 1968. január 1-től. Dc szeretnénk emlékeztetni őket: ne a naptártól várják a legtöbbet, Hanem önmaguktól — önmagunktól. Csak ez zárja le a pontatlanságok korát és juttat el nem is utópisztikus módon a figyelem, a „kissé több", a ..kissé jobb", aztán a sokkal több és sokkal jobb korsza­kába. BAKTAI FERENC R N vb főelőadóját Diósze­gi Jánost, Fábiánsebestyén község tanácsa vb elnökét, Falábú Istvánt, a szegedi já­rási tanács előadóját Faze­kas Józsefnét, a Hódmező­vásárhely városi tanács elő­adóját, Győri Erzsébetet, a Csongrád városi tanács anya könyvvezetőjet, Hévízi Im­rét. a Makó városi tanács előadóját dr. Kékesi Margi­Előkészületek a Vesztek—1 összeszerelésére Szombaton reggel újabb leendő színhelyén egyébként három vagon érkezett Bu- szombaton is teljes erővel dapestre „A szovjet tudo- folyt a munka. A Vosz­mány és technika ötven éve" kiállításra szánt anyagokkal. Ezzel a már Budapesten le­vő kiállítási anyag mennyi­sége meghaladja az ezer tonnát. A Budapesti Nemzetközi Vásár területen, a kiállítás tok—1 tartóállványa már az előkészített sínpályán nyug­szik, és az utolsó szerelési munkálatokat végzik rajta. Ezek befejeztével némi ..kozmetikázás" következik, a szállítás okozta karcolá­sok, horzsolások nyomait tüntetik el róla, majd meg­kezdődik az űrhajó beeme­lése. A több mint 40 mé­ter hosszú űrhajót az épí­tőipari gépesítő vállalat eme­lőbikái fektetik majd rá a tartóállványra, valószínűleg a jövő hot első feleben. (MTI) Vasárnap, 1967. augusztus 2fl, DÍL-A/ÍAGrAROM52A9 3

Next

/
Thumbnails
Contents