Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

Tábor a Cuha völgyében E heti postánkat dr. Bánkfalvy Gyula levelével nyitjuk, aki a vasútforgalmi technikum KlSZ-szerveze­tének nyári táboráról számol be. „Július 10-től kétszer kéthetes tábort nyitottak a vasutas KISZ-esek. Az első két hétben a sportolók vesznek részt benne, ók építették fel a tábort, melyet azután átadnak a továbbképző tábor lakóinak. A fel­szerelést Bakonyszentlászlón adták fel, ahonnan a Cu­hán át hidat építve szállították el a tábor helyére. Szebb környezetet keresve se lehetett volna találni. A részt vevő 120 KISZ-fiatal számára ez a tábor örök emlék marad." Tilos telefon Ismét arról kaptunk ér­tesítést, hogy megtagadták a telefon használatát egy sür­gős esetben. Maróti Mihály­né Marostői utca 18. szám alatt lakó olvasónk írja a következőt: „Július 2-án vasárnap az ujszegedi 19-es élelmiszer­árudában akart telefonálni férjem, mivel egyéves kis­fiunk nagyon rosszul lett, s ebben az üzletben van a legközelebbi telefon. Saj­nos kérését megtagadta a pénztáros, Gulyás Irén. Idé­zem: „Nem látja, hogy mi­lyen sokan vannak a bolt­ban, a telefon a raktárban van, s nem állhat maga mellé addig senki!" Férjem nagyon meglepődött ezen, s meg is jegyezte, hogy 6 csak telefonálni akar, nem lopni. Kisfiúnkat másnap kórházba kellett szállítani és azóta is súlyos beteg". Nem először panaszol­ják olvasóink, hogy az üzletekben, közületeknél megtiltják a telefon hasz­nálatát ilyen, s ehhez ha­sonló esetékben is. Jó lenne, ha az illetékesek egyértelmű utasítást ad­nának ki arról, hogy a te­lefont feltétel nélkül ren­delkezésre kell bocsátani. Egyforma vagy különböző? Csűri György, Róna utca 28. szám alatt lakó olva­sónk írta a következő leve­let: „Feleségem megkapta a jegyes tejre szóló utalványt, melyet a hozzánk legköze­lebb levő, Szüléri sugárút 32. szám alatti G2. számú élelmiszerboltban váltunk be. Ennek lassacskán há­rom hónapja, úgyhogy volt időm megfigyelni, hogy pa­naszom okozója nem vélet­lenszerű tévedes. Az üzle­tek a jegyes tejet külön kannában kapják, mivel annak minősége jobb mint a szabad tejé. Ezt azért is állíthatom, mert feleségem csak aludt tejként tudja el­fogyasztani és ezért rend­szeresen megaltatjuk és így látható a két fajta tej víz­tartalma közötti különbség. Az árudában viszont tetszés szerint adiák a tejet, figyel­men kívül hagyta, hogy utalványunk van. Többszöri kérésemre azt válaszolták, hogy a két tej teljesen egy­forma. Mivel a panaszolt eset a három hónap alatt legalább hússzor előfordult, kérem az ügy kivizsgálását. Mivel a terhes nők és a cse­csemők védelme elsőrendű feladat, nem engedhető Az óvó néni meg, hogy az eladók eset­leg ismerőseiknek adják oda a jobb minőségű tejet az igényjogosultak helyett". Pénzért, de jegy nélkül J. G. aláírással hozta posta ezt a levelet: „Nagyon sokat utazgat- I tam a múlt hónapokban a kisvonattal. Legtöbbször re­túrjegyet váltottam, de gyakran előfordult, hogy mivel megállónál szálltam fel, a kalauz adott, jegyet. Amikor adott! Mert volt, amikor azt mondta, hogy „olyan jegyem nincsen, majd kérek a kollégámtól". Azzal a viteldíjat átvette, s nem jelentkezett többé. Más utasokkal is megesett ugyan­ez. Velem egy év alatt két­szer fordult elő. Legutóbb tízforintost adtam a kala­uznak a jegyért, s ó még kért 40 fillért a biztosítás­ra. Azóta sem láttam. Ügy látszik, jó mellékkereset ez egyes kalauzok számára". Hernyóinvázió A Rigó utca 25. és 27. számú házak lakói nevében kaptuk a következő levelet: „Lakóházaink előtt van egy fa. a fán és törzsén annyi hernyó, hogy utálat ránézni és takarítani. Ez a sok hernyó mind lejön és a két ház falára mászik, oly­annyira, hogy a lakók min­den idejüket kénytelenek „hernyózással" tölteni. Kér­jük az illetékeseket, hogy vagy permetezzék le sürgő­sen, vagy vágassák ki a fát! Még az ablakokat sem lehet kinyitni miattuk, nem szól­va arról, hogy felmásznak a padlásra, s tavasszal majd előjőve még a szomszédos kert fáit is tönkreteszik". Válaszolnak az illetékesek Beépítik a teret Lapunk június 30-i szá maban „Egy elfelejtett tér" címmel adtuk közre Kovács Mihály olvasónk levelét, mely a nagyállomás mellett levő terület elhanyagoltsá­gát tette szóvá. A választ Gladics Józseftől, a III. ke­rületi tanács építési és közlekedési osztályának vezető­jétől kaptuk meg rá: Szeged készül az ünnepi hetekre A vendégjárás újdonságai A városban működő kis- zett Ezüsthajó, a Torontál mi technikumban a lengyel és nagy kereskedelmi válla- téri disznótoros csárda. Az bútorok, július 29-től au­latok, a vendéglátóipar, szállítók, az idegenforgalom ünnepi hetek idején gusztus 6-ig a DÁV művelő­hat éjszakai mulatóhelyen dési termében az illatszer, és az ellenőrző szervek teg- szórakozhatnak a vendégek: bizsu es foto-optikai cikkek nap, csütörtökön megbeszé- a Tisza, a Hungária, a Jég- kiállítása. Július 30-án se­lésre jöttek össze Szegeden, kunyhó,' a Búbos bárjában lyem- és szövetbemutató lesz a megyei tanács székházá- és a szintén hajnalig nyitva- a különleges méteráruk bolt­ban, hogy felmérjék, miként tartó Takaréktár utcai ha- jában. Divatbemutatót ren­készültek fel a Szegedi Ün- lászcsárdában és a Sárkány deznek július 30-án a Ká­nepi Hetekre. A hálózatfej- étteremben. A közeli napok- rász utcai modellbolt előtt, lesztési kérdésekről Farsang ban nyitja meg borpincéjét augusztus 5-én a megyei ta­Lászlóiíé, a Szeged m. j. vá- a Somogyi Béla utcában a riács előcsarnokában, au­rosi tanács vb kereskedelmi Csongrád vidéki Pincegazda- gusztus 6-án a Tisza Áru­osztályának vezetője, az áru- gág — mely az ünnepi he- báz előtt. A Tisza Áruház ellátásról dr. Csada László, tekre ezenkívül ismét be- július 23-tól 30-ig cipúkiál­a Csongrád megyei tanács rendezi a közkedvelt Három b'tást és vásárt is tart. vb kereskedelmi osztályának hordós borozót -, valamint Az előzetes adatok szerint csoportvezetoje számolt be. e^ Alfoldi üzemélelmezési megfelel6nek (gérkezik a Idén a bel- és külföldi Vállalat a Deák Ferenc ut- viros ellátása mind az élei­idegenforgalom szolgálata- caban. mezési, mind az egyéb áru­ban mintegy ötezer ágy Mint Ismeretes, Idén nem cikkek tekintetében. A vál­áll rendelkezésre Szege- az árkádok tövében lesz a lalatok den, szabadtéri büfésora, hanem . ... e,r . ... a Dóm mellett, illetve az Wegeszitcnt a szállodákban 645, a kollé- Aradi vértanúk terén A raktárkészleteiket, giumokban 3800, a kemping- vendégek jó kiszolgálását az hosy a vásárlók mindent ben ötszáz, s további ötszáz körül mén vek között Is yl , ,• , „ „j n.uíx/1,1, 10 mosta!at.íanak az üzletek­megtaláljanak az vén."~Mivei a 'Csongrád me- megszervez™. ben, amit keresnek. Igen sok . il , ,. , VrVfr, . varos lakossaganak es az omlékHrsv is forealomh:* SJÖS 3SM látását Sildén a *%£££ SS bStt ké- E2°lgálja' h0gy -torral tóbb, mintegy 700 nyelmes, új munkásszálló- július 22-től augusztus ezer kepes levelezőlap ke­20-ig ismét sok üzlet a rült a boltokba Szegedről, szokásosnál tovább tart 130 féle témával. Megjelenik nyitva, a Szeged elnevezésű szappan . .... és kölni is, bár díszcsomago­a vasari OK lása egyeiőre elmarad. s vasárnap is „Szakigazgatási szervünk 1965-ben a MÁV részére te­rületfelhasználási engedélyt adott ki, mivel ide többszin­tes épület kerül. 1964 óta ez a terület a MÁV tulajdona. Ebből adódóan az építkezés megvalósításáig a MÁV-nak kellett volna kezelnie, illet­ve jó gazda módjára fenn­tartania. A kerületi tanács a pihenőpadokat nem szál­líttatta el. A tanács előtt nem Ismeretes az az ok. amiért a MÁV a beruházást még nem kezdte el, megje­gyezni kívánjuk azonban, hogy a közelmúltban ter­jesztett elő építési engedély kérelmet". Kijavítják az utat Szintén Gladics József válaszolt „Baleset kell egy ját, a szombati napokon is bizonyosnak látszik a ven­dégek elhelyezése. A szállo­dai diszpécserszolgálatba be­vonják a vátárhelyi Béke és rendelkfizé^rc" a szentesi Petőfi szállodát is. _ _ Napi 13—14 ezer vendég , A kereskedelem - amel- következö hetekben az eddi­étkeztetese lehetséges Sze- le«: VeSVa^' ^ gedi Ipari Vasáron és Kial­g ' lításon — a szabadtéri já­ebből hatezeré a kertven- tékok idején is több déglőkben. A vendéglátás újdonsága az Alabárdos ét­terem és borozó, az átalakí­tás befejezése előtt álló Jég- rendez. Július 28-tól augusz- tos legyen, s a vásárlók ne kunyhó, "a Marx térre helye- tus 10-ig lesz a vasútforgal- károsodjanak meg. vásárlással egybekötött ki­állítást Az ellenőrző sziervek ginéi is hathatósabban vigyáznak a fogyasztók ér­dekeire, hogy a várható nagy forga­lomban az ellátás folyama­ps Sfii Az ünnepi hetek idején a S hazai csoport vesz részt Szakszervezetek Csongrád Közülük liat a Vasas köz­Meevei Tanácsa — avuisz- Eonti művészegyüttese, az Megjei íanacsa — augusz £pítök vadrózsa táncegyüt­tes 10-12 kozott - az uj- tese a HVDSZ Bihari Já­nos csoportja, a szegedi szabadtéri színpa­kis javításhoz" címmel K. lent panaszra. ..A cikk írója kifogásolja a Marx tér tengelyében le­vő út rossz minőségét. Az észrevétel helytálló, s a ke­A. olvasónk tollából megje­rületi tanács által biztosított hitelfedezet alapján ezt az útszakaszt még idén átépí­tik." Az óvoda elötereben egy nagy hinta állt. Négyen tudtunk egyszerre ráülni kényelmesen. Ha jók voltunk, az ovó­néni meglökött bennünket és szepen sorban, előbb a lányok, majd a fiúk hintáztak. Itt voltak a fogasok is, amikre ka­bátjainkat akasztottuk. Innen nyílt az ajtó a nagyterembe. Ez foglalkozás alatt mindig csukva volt. Mikor bará­tommal elkéstünk, óvatosan bepillan­tottunk az előtérbe, ha az ajtó be volt téve, tudtuk elkezdődött a foglalkozás. Ha ilyenkor bementünk, a sarokban álltunk sokáig. Később, mikor már nagyocskák let­tünk, inkább a templomtérre mentünk játszani. Délben szépen, mintha óvo­dából jönnénk, hazamentünk. Párszor megcsináltuk, de rájöttek és egész nap a sarokban álltunk. A nagyterem falánál kis székek so­rakoztak. Az egyik oldalon a fiúk. a máslkon a lányok ültek. Itt volt a foglalkozás. Mikor sétálni mentünk, a lányok meg a fiúk szépen sorban föl­álltak a székekről, majd különböző irányból haladva találkozott a két sor és megfogta egymás kezét. Az én pá­rom egy kis duci lány volt. Általában nem szerettem vele sétálni, de mikor fél év múlva súlyos beteg lett. új páromhoz nem szóltam sokáig. Különféle verseket tanultunk, .éne­keltünk, játszottunk. Óvodában is volt vizsga, amire a szülőket is meghívták. Már jókor elkezdtük a szerepeket ta­nulni. A fiúk persze valami katoná­sat. csákóval, fakarddal. Sok csákónak nem is volt teteje. Óvó néni kinevezte nyári csákónak, még veszekedtünk is a lyukas csákókért. Vilma néni engem szemelt ki főve­zérnek. Különböző dolgokat kellett megtanulnom. Vezényszavakat kiabál­ni, kardot kirántani, katonákat sora­koztatni. Rosszul ment a dolog. Az első na­pokban még türelmes volt Vilma né­ni, de azután minden hibánál koppant a fejemen a hegedűvonó. Mert az óvó néni általában hegedűvel járt-kelt közöttünk. Ha kellett, kisérte énekün­ket, ha pedig valaki hibát csinált, a vonóval kapott a fejére. Ezeket a koppantásokat én otthon alaposan fölnagyítottam. Édesanyám bement az óvodába és leváltetott a fővezérségről. Ezután, mint közkatona szerepeltem. Három fiúval próbálkozott Vilma néni. Végül megint fővezér lettem. A koppantások is visszatértek, igaz, rit­kábban. Az udvaron volt a vizsga. Rendben ment minden, katonáim engedelmesen követték parancsaimat. Már végefelé jártunk, amikor kirántottam kar­domat és az ellenség felé mu­tatva, rohamra akartam vezé­nyelni csapatomat. Ekkor meg­láttam szüleimet a nézők között. Elpirultam és egy szót sem tudtam kinyögni. Vilma néni hiába súgta már szinte egész hangosan mondanivalómat, én nem hallottam meg. Azért a tor­tát, ami a fővezérnek járt a sok tanu­lásért. megkaptam. Azóta sok-sok év eltelt. A kis duci, akivel sétáltam . .. már a nevére sem emlékszem. Barátom, akivel el-elkes­tem... meghalt a haborúban. A régi fővezérből középkorú, kopaszodó em­ber lett. Már a gyermekei is középis­kolások. Jópár évvel ezelőtt egyik ismerő­sömtől vettem egy tartócsövet televí­zió antennának. A kapu alatt, ahol le volt fektetve a cső, tanakodtunk, me­lyik végét ki fogja meg, mikor meg­szólít egy magas, fehér hajú asszony. — Jóska, ugye magút Jóskának hív­ják? don idén is megrendezi az Avas, a Zala és a Szeged ta­ország legjobb műkedvelő valy már szerepelt a feszti­együtteseinelc népitánc-fesz- válón. Két csoport, a buda­tiválját Mint dr. Nagy pesti MÁV Törekvés .és Lászlóné, az SZMT munka- Dunai Vasmű táncegyüttese társa a szakszervezetek az idén lép először a sze­szegedi székházában tartott gedi közönség elé. Két kül­tegnapi tájékoztatóján el- földi műkedvelő tánccso­mondotta, az idei találkozón portot, a szabadkai Testvé­riség-Egység együttest és egy román csoportot is meghívtak a fesztiválra. A háromnapos találkozó megnyitó ünnepségére au­gusztus 10-én délután 6 órakor kerül sor a Széche­nyi téren, a városi tanács épülete előtt. Innen a fesz­tivál 400 népviseletbe öltö­zött táncosa énekelve-tán­colva a hídon át az ujsze­gedi szabadtéri színpadhoz vonul és 8 órai kezdettel Magyar táncok címmel be­mutatják műsorukat.. Más­nap, augusztus lt-én Né­pek táncai címmcl szereoel­nek. Ekkor lépnek közön­ség elé a külföldi együtte­miskolcl 6ek is. — Igen, feletem. Közben nagyon bután nézhettem rá, mert gyorsan rámmosolygott és a világosság felé fordulva mondta: — Az óvó néni... Vilma néni... Nem emlékszik? Valami halványan derengeni kez­dett bennem. — A Toldi utcában? — szóltam bi­zonytalanul. — Igen. — És még barátságosabban mosolygott. — Hogy megy sora? Em­lékszik még? És sorolta a régi neve­ket. Bizony én nem emlékeztem. Pár bizonytalan mondat után, zavartan búcsúztam. Eltelt egy jó év. Az SZTK-ban volt dolgom. Megint Vilma néni volt, aki rám köszönt. Szívélyesen, könnyen beszélgetett. Az egész lényéből áradt a kedvesség és a kiapadhatatlan emberszeretet. Jó volt vele társalogni. Frissessége, vi­dámsága életkedvről tanúskodott Megint eltelt két év. Közben sok kellemetlenségem volt. Emberekkel, emberi gyöngeségekkel, magammal. Napolt óta nem beszéltem senkivel, is­merőseimet elkerültem. Aznap a korzó közepén sétáltam a park felé. A könyvkereskedésben akartam valami könyvet venni. A ki­rakat keretében, az üvegen innen, egy barátságos arc mosolygott rám. Majd egy kéz integetett. A száj valami szót formált Bizonytalanul bólintottam. Egy pil­lanat múlva megértettem a néma sza­vakat —Az óvó néni.:, óvó néni.:: A belső szorongás felengedett ben­nem. Barátságosan visszamosolyog­tam. Rossz kedvem eltűnt, könnyűnek éreztem magam. óvó néni, kedves, jó Vilma néni! Köszönöm. Bánki József A pénteki előadás után, fél 11-kor a csoportok a Széchenyi térre vonulnak és szerenáddal köszöntik a város lakóit A fesztivál utolsó napján, szombat dél­előtt 10 órai kezdettel az együttesek szakmai bemuta­tót tartanak. Az előadást — az elmúlt évtől eltérően — idén a nagyközönség is megtekintheti. Este a cso­portok vidéken lépnek fel. A Dunai Vasmű táncegv üt­tese Szentesen, a jugoszláv csoport és az Avas-együt­tes Deszken, a Törekvés és az Építők táncosai Makón vendégszerepelnek. A fesztivál alkalmából augusztus 9-én kiállitás nyílik a csoportok életéről a Hazafias Népfront Vörös­marty utcai székházában. Az áldozatkészség rekordja Véradónap a texlilmiívekbcn Az első véradó reggel fél tőfi (II.) és a Komarov-bn­6-kor Kóbori Kovács Mária gád tagjai is szocialista kiv volt. Sokan, nagyon sokan telességüknek érezték a se­követték; többen, mint va- gitseg-adást; s lelkesedéssel, ialia is a textilművekben; jókedvvel jöttek társaik is, többen, mint eddig bármikor az éjszakai A-müszak ciol­a szegedi üzemek bármelyi- gozói. kében. így született a példa, A vállalat vezetői — köz­a segítőkészség rekordja, az tük Móczán Lajos igazgató eddigi legsikeresebb térítés- —, a szakszervezet — élén mentes véradás a szegedi Farkas Józsefné szb-titkár­véradó állomás történetében, ral — és az egészségügyiek Szép János most adott vért — dr. Kecskeméti Flóra fő­ötvenegyedszer. Még sokakat orvosnő, dr. Tóth Andrásné említhetnénk névszerint, de vöröskeresztes titkár — nem úgy Igazságosabb, ha a leg- elégedtek meg csupán a adakozöbb kollektívákat ne- szervezéssel, meggyőzéssel, vezzük meg: a szocialista és előkészítéssel Az „uzsonna­szocialista címért küzdő bri- szobában" véradás után az gádokat. A Petőfi, a Vörös alkatomhoz nagyon illő aján­Csillag, a Kossuth és a dékot. virágot kaptak az ál­Rákóczi-brigád minden tag- dozatkész dolgozók, ja egy akarattal jelentkezett Háromszázötven szál kel­a rendelőben, s nem hiány- lett belőle, zott senki a Leonov, a Vad- S ez a virág jelkép ls: az rózsa, a Tömörkény és a emberi segítőkészség kedves Radnóti munkacsapatokból szimbóluma, sem. De a Szabadság, a Pe- S. M. rentek, 1967, július 14, 0ÉL-/AAGYARORSZA9 5

Next

/
Thumbnails
Contents