Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

Vita az országgyűlésben a Minisztertanács beszámoiája felett (Folytatás az 1. oldalról) tás-statisztikai megfigyelések azt mutatják, hogy igen, a politikai elv érvényesült 1960-ban például az egy családra jutó pénzjövedelem a munkás-alkalmazotti háztartások 38,5 százalékában évi 12 ezer forint felett volt, 1966-ban pedig már a háztartások 66 százalékában. Az egyharmados kisebbségből tehát hat év alatt kétharmados többség lett A paraszti háztartásokban is végbement ugyanez a folyamat 1960-ban még csak 19 százalékban jutott egy családtagra évi 12 ezer forint pénzjövedelem, 1966-ban pedig már a családok 49 százalékában. Mi, kommunisták a jövőben is mindig a munkásosztály, a vele szövetséges parasztság és minden dolgozó, alkotó ember életviszonyait akarjuk javítani, mert ez számunkra ugyanolyan erős belső parancs, mint a hivő katolikus számára a tízparancsolat Ugyanakkor fellépünk azért, hogy a dolgozók közötti jövedelmi eltérések sokkal jobban megközelítsék a képzettségbeli, a szorgalom és lelkiismeretességben eltéréseket. Be kell látnunk, hogy a mi társadalmunk egyik jellegzetes, mindig újra keletkező tendenciája az egyenlősdiség, s ezt nem engedhetjük elburjánzani, mert hamis gyakorlat, amely a szocialista egyenlőség elvét csak eltorzítja, igazságtalanná teszi. Nem lehet ellentétes az igazi munkásérdekkel, ha a jobban dolgozókat jobban megfizetjük, s ha ugyanezt az elvet alkalmazzuk a műszaki, gazdasági vezetőkre, az értelmiségiekre. A beruházások fejlődésünket szolgálják Az életszínvonal további emelkedését csak úgy biztosíthatjuk, ha a jelenleginél is nagyobb figyelmet szentelünk a kedvezőbb, ésszerűbb vásárlás és fogyasztás lehetőségének bővítésére. Az életszínvonal persze mindig elsősorban a jövedelem nagyságától függ, de azért nemcsak ettől. Adott jövedelmet el lehet költeni kedvezőbb és kevésbé kedvező hatásfokkal is. Majdnem minden családban más-más fogyasztási struktúra tekinthető ésszerűnek, gazdaságosnak, ebből következően a szélesebb áruválaszték több család számára teszi kedvezővé a fogyasztást Ha a központi tervezést a piaci mechanizmussal kiegészítjük, sokkal ésszerűbbé, kedvezőbbé tehetjük a tömegek fogyasztását Az állami szervek legutóbbi felmérése szerint a fogyasztási cikkek mintegy kétharmad része megfelelő minőségű. Az áruk és szolgáltatások egyharmadában viszont nincs stabil minőség, gyakori és nagy fokú az ingadozás. Változatlanul problémák vannak a cipők egy részével, bizonyos bútorfajtákkal és joggal elégedetlenek a fogyasztók a szervizek működésével is, tehát helyes, hogy a kormány nagyobb figyelmet fordít a minőségi biztosítékokra, fokozza az állami ellenőrzést. A beruházásokról szólva Nyers Rezső rámutatott: A beruházások fontossága persze nem lehet vita tárgya, hiszen mindenki tudja, hogy ez holnapunkat, gazdasági fejlődésünket szolgálja. Annál nagyobb a vita arról, hogy mennyi beruházásra biztosítsunk lehetőséget és milyen célokra. Beruházási Igényeink lényegesen nagyobbak anyagi lehetőségeinknél. Ha a jelenlegi helyzetet változatlanul hagynánk, bele kellene nyugodni abba, ami ebből következik, a gyakori tervszerűtlenségbe, a kivitelezés lassúságába. Ezekkel a jelenségekkel viszont nem békélhetünk meg, ezért cselekednünk kell. Az egyik oldalról tovább kell növelni a népgazdaság egész építési kapacitását, a másik oldalról pedig a beruházási igényeket — a feltételek szigorításával — a tényleges lehetőségek szintjére kell csökkenteni. Az új gazdálkodási rendszer mindebben nagy segítséget jelent, hiszen alaposabb meggondolásra készteti majd a vállalatokat is, kedvezőtlenné teszi a gazdaságtalan beruházásokat, jobban ösztönöz viszont a gazdaságos beruházásra. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy — hosszabb távon gondolkodva — fejlődési céljainkhoz képest viszonylag szűkös az ország mai felhalmozási alapja, kívánatos ennek bővítése. Az viszont kétségtelen: a beruházások nem bővíthetők, ha nem biztosítjuk a fogyasztásnak a termeléssel arányos növekedését Mi következik ebből? Az, hogy csak egy módon, a gazdaság intenzív fejlesztésével bővülhetnek jobban a beruházások, ha nagyobb lesz a jövedelmezőség, s a nemzeti jövedelemből több .juthat a felhalmozás és a fogyasztás arányos növelésére. Közismert, hogy gazdasági fejlődésünk milyen nagymértékben függ a nemzetközi kereskedelemben és munkamegosztásban játszott szerepünktől. Ha a külkereskedelem csak lassan bővül, akkor gazdasági fejlődésünk szükségképpen lelassul, ha viszont a külkereskedelem erőteljesen növekszik, akkor fejlődésünk feltétlenül meggyorsul. Helytelen lenne, ha féknek tekintenénk mai külkereskedelmünket Motor az ma is, de kissé alacsony hatásfokú. Az évi export értéke hazánkban szüntelenül növekvő tendenciájú és már eléri a nemzeti jövedelem 39 százalékát, de kétségtelen, hogy jelenleg nem képes oly mértékben ösztönözni a gazdasági növekedést, ahogyan szeretnénk, hogy a népgazdaság növekedési üteme is gyors és egyensúlyi helyzete Is szilárd legyen. A megoldás kulcsa termelésünk exportképességének növelése. A magyar népgazdaság fejlődésének feltétele, hogy egyszerre két piacon is kereskedjünk, a szocialista országok piacán és a tőkés piacon. Ez a kettősség szükségszerű ma és az lesz a jövőben is. A szocialista viszonylatú külkereskedelem az egésznek 70 százalékát reprezentálja. Ezt az arányt továbbra is fenn kell tartanunk. A szocialista országok piaca nagy ösztönzője termelésünknek és gazdagodásunknak. Külön kiemelkedő a hatalmas szovjet piac fontossága iparunk fejlődése szempontjából, s az a körülmény, hogy exportunkat mindig előnyös importtal tudjuk ellensúlyozni. Külkereskedelmünk a tőkés országokkal ugyancsak bővül, de nehezebben és lassabban. Ahhoz, hogy a jövőben is növelhessük külkereskedelmünket, feltétlenül növelnünk kell külföldi versenyképességünket a tőkés piacokon, műszakilag is, jó és üzembiztos konstrukciókkal, de gazdaságilag Is, hogy bírjuk az élesedő versenyt a tőkés piacokon. Végeredményben nincs okunk borúlátásra. Az exportra termelő vállalatok szemmel láthatóan napról napra aktívabbak lesznek, erősödik a termelés és a kereskedelem kapcsolata és ez nagyon jó előjel. A Külkereskedelmi és a Pénzügyminisztériumnak erőteljesen ösztönöznie kell az export és importstruktúra javítását. az ésszerű lehetőség határáig alkalmazva az exportszubvenciót és a kereskedelmi vámokat. Dr. Korom Mihály: Minőségileg változik a gazdasági élettel kapcsolatos Jogszabályok szerepe Dr. Korom Mihály igaz- — A gazdasági életre vo- történő irányításának elsődságügyminiszter a köve Ike- natkozó ma még hatályos fogességét. A jog, mint adzőket mondotta: jogszabályaink természete- minisztratív eszköz, másod— Minthogy a kormány sen a mostani gazdaság- lagos szerepet tölt be. A munkájának homlokterében irányítási rendszert és an- két tényező persze szoros most az új gazdasági me- nak módszereit tükrözik, kölcsönhatásban érvényesülchanizmus bevezetésével Ezeknek alapvető megvál- het csupán, egyik a másikat kapcsolatos teendők állanak, toztatása egyes jogterületek kiegészíti. Lesznek azonban ezzel Összefüggésben a jogi átfogó átalakítását is meg- olyan esetek is, amikor a szabályozás néhány kérdésé- kfvánja részben most) kü- közgazdasági eszközök nem rol kívánok beszelni —,.._' ,. ' ... . . elégségesek. Ilyenkor a jogmondotta beszédében, majd Ionosén pedig a későbbi szabályoknak lehetővé kell így folytatta: években. tenniök, hogy az irányító szervek közvetlenül érvé7 rendezés nyesíthessék a központi akarat megvalósítását Ilyenek A továbbiakban többek A gazdálkodó egységek lehetnek például a honvéközött hangsúlyozta dr. Ko- egymással való kapcsolati- érdekei a nemzetközi rom Mihály, hogy a ban, de általában is hang- űeIem erdekel> a nemzetközi munkálatok két irány- súlyozzuk a gazdasági élet kötelezettségek teljesítéséhez ban folynak: egyrészt ki- közgazdasági eszközökkel fűződő államérdekek stb. alakítottuk azokat a jogi koncepciókat, elveket, ameSLeL£bTs érvényest- Szocialista törvényesség szerint tünk a jogszabály-terveze- . . . ,. . _ , . . , , tek kidolgozásában. Más- A párt következetesen tudjuk összekapcsolni és éprészt foglalkozunk azokkal hangsúlyozza és politikajá- venyesitem. a kérdésekkel, amelyeket ban messzemenően érvénye- Egész társadalmi életünkjogi vonatkozásban a későb- siti a dolgozó ember javat, re> rendszerünkre jellemző a biekben meg kell oldani. boldogulását. Nem feledkez- szocialista törvényesség, s Fő figyelmünket most ar- hetünk meg ezután sem ar- ezt kdVetkezelesen érvényera kell összpontosítanunk, ről, hogy a munkát az új sítenünk kell a jövőben is hogy a gazdasági követel- mechanizmus körülményei múKjeii területen, ményekkel összhangban álló között is az ember végzi, aki ,, . ,i jogszabályok elkészítésével a szocialista társadalom és A jovoben az eddiginél ,» is biztosítsuk az új irányi- a vállalati kollektíva egyen- fokozottabb jelentősegét tiltási rendszer 1968. január fogú tagja, akinek a munka lajdonitunk annak, hogyjog1-i bevezetését. Az előkészí- nemcsak megélhetését bizto- szabályaink kozerthetoek, tés érdekében már eddig sítja, de mindinkább életé- szerkezetükben egyszerűek, is több jogszabály látott nek fontos belső tartalmává áttekinthetőek, szövegükben napvilágot Gondoskodunk válik. Pedig világosak és hozzáférJogi A jogi szabályozásnál e téhetőek legyenek. A reform — mondotta boRészvétel a nemzetközi munkamegosztásban A nemzeti önállóság általános politikánknak kardinális alapelve, de tudjuk és valljuk, hogy a nemzeti önállóság mai, korszerű értelmezésébe már nem fér bele a gazdasági elzárkózás, az autarchia növelése, de még az sem, hogy ne bővítsük erőteljesebben a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket. A nemzetközi együttműködés ma már „vastörvénye" a gazdasági életnek. egyetlen ország sem vonhatja ki magát alóla. Kedves elvtársak! Kormányunkra nagy feladatok várnak a következő hónapokban és években. Különösen fontos és a jó munkának szinte feltétele, hogy a kormány építsen az országgyűlésre, mi, képviselők pedig bizalommal legyünk a kormány iránt, támogassuk, hogy a közérdeket jól érvényesíthesse. A kormányexpozét feltétlenül olyannak tekintem, mint ami az együttes bizalmat megérdemli, ezért azt megszavazom és támogatásra ajánlom. arról, hogy a szükséges jogszabályok idejében elké- . szüljenek. E munkában — nyezőket messzemenően fimiként általában is - kö- gyelembe kell venni. A jog fejezesul az igazsagugymirültekintően ügyelünk arra, eszközeivel biztosítani kel! a niszter — í°6i munkálatait hogy egyes új, vágy újjá- Jövőben is a demokratizmus is meghatározó kormányhaalakított jogintézmények fejlesztését, az egyén és a tározatban foglalt feladatok szervesen illeszkedjenek koUektívák fokozott aktivi- megoldása összehangoltan, szocialista jogrendszerünkbe. zAiódásának feltételeit, lehe- megfelelő ütemben halad. tóségeit- A nagyszu- Az előttünk álló feladatok repe lesz a jöv6ben nagyok, de minden feltétékotosáf vagy rrródosítását a d°'gOZÓk ki3zvet,enüI érde" 'ü"k megvan ahhoz, hogy az teszi szüteésessé a tof keltek Iegvenek a gazdasági "j gazdasági mechanizmus mány idejéberiáz illetékes tSÉít ^lí^lo^ ^lését és alkalmasát szervek elé térieszti iavncu. Ilajaban <» abban, hogy a a jog eszközeivel is jolszoJfoteit Ez vonatkozik 'oljan ,és, egyéni gá«uk * összefogott erővel átfogó jogi rendezést igény- keket a leghatékonyabban síkerre vigyük, ló kérdésekre, mint a Munka Törvénykönyv, a termelőszövetkezetekről, a KfltMI FI ^rinrfnr ' földtulajdonról és földhasz- 'AUCUflU JUMUUf , nálatről, a találmányokról szóló törvényjavaslatok, amelyeknek tervezete elkészült, illetve készük Még ebben az évben javaslatot terjesztünk elő a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítására is, ahol a mechanizmus bevezetésével összhangban nem álló, felesleges megkötöttségeket, továbbá egyes A képviselő hozzászólásé- vettek át, s amikor meghírjogintézmények átalakítását ban nagy figyelmet szentelt ták a MÉK képviselőjét helytart juk szem előtt. a Minisztertanács beszámo- színi tárgyalásra, az meg Az új gazdasági mecha- lójának. Hangsúlyozta: a be- sem jelent, nizmussal kapcsolatos jogi számoló hűen tükrözi azt a Ezzel kapcsolatban a képszabályozás nem mennyiségi politikai felelősséget, melyet viselő leszögezte: örömmel kérdés, jelentőségét tehát a forradalmi munkás-paraszt üdvözli a Minisztertanács nem a kiadott jogszabályok kormány hazánk és népünk legutóbbi határozatát a meszamával mérhetjük le. Ter- ügye iránt érez. zőgazdasági termékek felvámeszetesen a konkrét kér- A továbbiakban a képvi- sárlásának új rendjéről, de desek szükséges szabályozá- selő a nemzetköri helyzet hozzátette, hogy ez a kérdés sának elmaradasa, vagy el- jdőszerű eseményeivel fog- megoldásának csak egyik hanyago asa eppen olyan foikozott. majd megyéje né- oldala; a másik oldal: olyan hiba volna mint a tulsza- hány időszerű problémáját ármechanizmus kialakítása balyozás. Az előbbi bizony- terjesztette elő. Helyeselte a szükséges, amely tovább erótalanságot, az utóbbi pedig kormányelnöki beszámoló- siti a termelési kedvet és indokolatlan kötöttségeket ban kifejtett álláspontot, bizalmat, s megfelelő terZ^Z^l £ m6?\ amely szerint a gazdasági mékbőséget eredményei H L mechanizmus előkészítés Befejezésül megyéjének t ösrtóntie magatartáS" alatt álló és bevezetésre ke- még egy problémáját tette Az űT helyzetben a gazda- reformjában biztosítani szóvá. Elmondta, hogy a sági élettel kapcsolatos ioe külkereskedelem és mult esztendőben az etkeszahálvok „orL a belső ellátás szorosabb zési vöröshagymát űgynevefog változik A úfS' összhangját. Ezzel kapcso- zett „rejtett hiba" níatt 30 nizmusban feladatuk az lesr !atban kifejtette: Csongrád százalékkal csökkentett áron hogy határozottan megszab- megyeJ n*gy szerepet látszik vettek át a felvásárló szarják a gazdasági tevékeny- a zoldség- ^ gyümölcsex- vek. Ennek az lett a követség külső kereteit ugyan- portban' valamint az ország kezménye, hogy az idén akkor e határok között e"átásában és ezt a felada- Csongrádban a hagymaterolyan rugalmas formákat tát továbbra is hiánytalanul mő terület mintegy 1800 kaA helyes ármechanizmus tovább erősíti a termelési kedvet teremtsenek, amelyeket a el akarja látni. Az utóbbi tasztrális holddal csökkent. (MTI foto. Pálfal Gábor felvétele) A SZÜNETBEN: Fock Jenő miniszterelnök. Darvas József író, Simon István költő és Sándor Ernő újságíró a tanácskozás szünetében gazdasági munka tölt meg időben azonban olyan zava- Félő, hogy az ilyen helvtetartalommal. ró jelenségek tapasztalhatók len gyakorlat következtében A gazdaságirányítás új a megyében, amelyek meg- még ió termés esetén is rendszerében érvényesülő akadályozzak e helyes tö- problémák lesznek a hagyújszerű központi irányítás rekvések megvalósítását, maellátásban. és a szocialista piac aktív Példaként elmondta, hogy — Teljesen egyetértek a szerepe előtérbe helyezi a április közepén a SZÖVÉRT kormány elnökének azzal a termelő s a felhasználó kö- 90 filléres áron vásárolta fel megállapításával, hogy kölzött az egyenjogúságon az osztályú retket, amely csönös bizalomra van szükalapuló kereskedelmi jelle- 3>60 forintért került forga- ség — mondotta végezietül a gű kapcsolatot. Az ilyen tomba. A szentesi Árpád felszólaló, s hozzátette: alapon kötött szerződések a Termelőszövetkezet legutóbb ugyanilyen fontos a kölcsötermelés és áruforgalom te- 50 katasztrális holdon nyári nős politikai, társadalmi tekintetében tehát nem lesz- káposzta termesztésére kö- >1 ősség is, mindannyiunk nek formálisak, hanem a tött szerződést. A körülbelül részéről, gazdasági élet szervezésének 100 vagonnyi termést azon- A Minisztertanács beszátényleges jogi eszközei. ban még június 17-ig sem mólójával egyetértett. Csütörtök, 1967. július 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3