Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLEJÁR]Ál, EGYESÜLJETEK! A MA G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT L A J P A 57. évfolyam, 163. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. július 13. Budapesten tanácskoztak a szocialista országok testvérpárjainak és kormányainak vezetői Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak ve­zetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Jo­pzip BrozTito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének el­nöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­ke, Vladimir Popovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetsegi Köziarsaság elnökének főtitkára, Ki­ró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke. Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a.MaevaÉ Szocia'teta Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; Walter Vlbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke; Willi Stoph, a Né­met Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A tanácskozásra az említett országok kommunista- és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izraeli agresszió követ­keztében kialakult közel-keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a leg­újabb közel-keleti eseményekről. Megállapították, hogy az agresszió eredményeként Izrael által elfoglalt területek megszállva tartása az ENSZ alapokmányának és a nem­zetközi jog alapvető elveinek lábbal tiprása és merénylet az arab államok szuverénitása és területi integritása el­len. Izrael uralkodó körei, akik mögött az imperializmus, elsősorban az USA agresszív erői állnak, hódító politiká­jukkal kihívást intéznek a világ békeszerető erői ellen. A tanácskozás résztvevői ismételten leszögezték, hogy a képviselt testvérpártok és szocialista országok határozot­tan támogatják és a jövőben is támogatni fogják a ba­ráti arab államok igazságos harcát az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, mindenekelőtt az iz­raeli csapatoknak az általuk elfoglalt arab területekről való haladéktalan kivonásáért Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekei­nek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mel­lett. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást a ba­ráti arab államoknak országaik által nyújtott politikai tá­mogatásról, valamint a gazdasági segítségről, beleértve azokat az Intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az imperialista agresszió áldozatául esett Egyesült Arab Köz­társaság és más arab országok iparának és mezőgazdasá­gának a fejlesztéséhez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok védelmi képességének erősítését, valamint az ezen országokkal való hosszúlejáratú gazdasági együtt­működést célzó intézkedésekről. Egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben ls összehangolják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításában. A tanácskozás elvtársi légkörben, a teljes egység je­gyében zajlott le. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a közel­keleti helyzet kérdéseiben a jövőben is állandó kapcso­latot tartanak egymással. (MTI) A parlament napirendjén: O A Miniszter­tanács beszámolója G Az ország­gyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai A kormány beszámolójával Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor össze­ült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Je­nő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Bisz­ku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyu­la, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az ország­gyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelen­tette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év áp­rilis 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeleteiről szóló jelentést az Alkotmány rendel­kezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelen­tését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá: az országgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tar­tott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatot terjeszt az országgyűlés elé az európai biztonság kérdéseiről, valamint a közel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét, majd Fock Jenő ismertette a kormány beszámolóját. A szünet után Vass Istvánné el­nökletével folytatta munkáját az or­szággyűlés, s megkezdődött a vita a Minisztertanács beszámolója felett. A vitában felszólalt Rapai Gyula Bara­nya megyei, Reszegi Ferenc Hajdú­Bihar megyei, Báli Ferenc Bács-Kis­kun megyei, dr. Radnai Éva dunaúj­városi, dr. Beresztóczy Miklós buda­pesti, Gódor János Pest megyei, dr, Szokola Károlyné Somogy megyei képviselő. Valamennyien elfogadták a kormány beszámolóját. Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter összefoglaló képet adott a tár­ca sokrétű" munkájáról, értékelte áz elért eredményeket, szólt a belkeres­kedelem feladatairól, várható további fejlődéséről. Megállapította, hogy je­lenleg a fogyasztók igényeit a legfon­tosabb árukból kellően kielégítik, di­csekvés nélkül kijelenthetjük: a la­kosság ellátása, az áruk választéka és korszerűsége — ha nem is zökkenő­mentesen — de mégis évről-évre ja­vul. Bejelentette, hogy az idén az el­múlt évinél négy-hat százalékkal több jut a fogyasztók asztalára húsfélesé­gekből. Pesír István Bács megyei, majd Ga­zsó Sándor Zala megyei, Kiss Pál Bé­kés megyei, Varga Tiborné Nógrád megyei, Kiss Jenő budapesti és Ino­kai János budapesti képviselő szólalt fel. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Minisztertanács beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. Fock Jenő elvtárs beszéde a kormány bel- és külpolitikájáról Föck Jeftő elvtárs, a Mi­nisztertanács elnöke beszé­dében a következőket mon­dotta: Tisztelt országgyűlés! ígéretet tettem arra, hogy az országgyűlés ma kezdő­dő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékeny­ségéről és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormá­nyunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gaz­dasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdé­seknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzeté­ről. Pártunk IX. kongresszu­sára készülődve a kommu­nisták áttekintették s meg­vitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kul­turális fejlődését és gond­jait A megtett út és a je­lenlegi helyzet felelősség­teljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a so­ron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése, a társadalom teljes egyetérté­sével találkozott Bebizo­nyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, aka­ratát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyel­mezett munkával reálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést fejezte ki a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának választási fel­hívása és ezt bizonyítja a március 19-i országgyűlési és tanácstagi választás ered­ménye: több mint 7 millió állampolgár juttatta szava­zatával egyértelműen kife­jezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Haza­fias Népfrontnak, a kor­mánynak a szocializmus tel­jes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és eredménye­sen dolgozik e nagy nem­zeti program megvalósítá­sán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a fWormser Antal felvétele) Fock Jené minisztereinek a kormány expozéját tartja. Mellette Losonczi Pál és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti te­vékenysége, a szocialista demokrácia kiszélesítése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizal­ma jellemzi. Belpolitikai életünk nagy­fokú megélénkülését, a szo­cialista demokrácia fejlődé­sét tükrözték a közelmúlt­ban tartott országos tanács­kozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői részt­vettek. Párttagok, párton­kívüliek, marxisták és más világnézetűek, hívők és nem-hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, is­mertették építő javaslatai­kat. A szakszervezetek XXI. kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a Ter­melőszövetkezetek első or­szágos kongresszusán és a SZÖVOSZ tanácskozásán a falusi lakosság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szö­vetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejez­ték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájával. A felszólalások, a javas­latok, az új gondolatok és a segítő bírálatok a részt­vevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához je­lentős segítséget nyújt. Kö­zös teendőink megoldásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműkö­dését. — Hazánkban békés épí­tőmunka folyik. Népköztár­saságunk állami és társa­dalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázis-a. a do gozó tö­megek bizalmára, öntudatá­ra és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre in­kább áthatják a párt kong­resszusán megtárgyalt gondo­latok. A soron levő teen­dők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s fo­lyik a végrehajtás minden­napos szorgos munkája. Gazdasági építő munkán­kat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Köz­ponti Bizottságának 1904 decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények kö­zött is megfelelő volt nép­gazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mező­gazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emel­kedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobha< figyelembe vettük a szük­ségleteket, s így a készle­tek kisebb mértékben növe­kedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különö­sen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövede­lemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fo­gyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság re­áljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár-, bér­és szociális intézkedések ha­tására jelentős rétegek (Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents