Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
Kádár János beszéde bel- és külpolitikai kérdésekről (Folytatás az 1. oldalról.) latikus intézmények, választásokra készültek és polgári baloldali előretörtéssel lehetett számolni, ami természetesen még mindig rendkívül messze volt mindenféle kommunizmustól, vagy proletárdiktatúrától. Ez mégis olyan i esztö perspektíva volt a görög burzsoázia, a reakció, s a NATO hangadói számára, hogy már ezzel szemben is szükségesnek tartottak katonai puccsot szervezni, rendkívüli állapotot és a legkegyetlenebb terrort bevezetni. Az imperialisták tudják, hogy a jelen történelmi viszonyok között a világháború pusztulásukat jelenti, de békében sem tudnak élni. s úgy látszik, tudatosan irányt vettek úgynevezett helyi háborúk ki robbantásáig. Ezek közül kettőről szeretnék szólni, a vietnami és a közelkeleti háborúról. Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy a magyar ifjúság egöntudatosabb képviselői a kongresszuson helyesen, pon tosan. a párt állásfoglalásóval. a szocialista országok, a viiág minden haladó emberének véleményével összhangban minősítették az amerikai agresszorok vietnami háborúját, s megfelelő módon szóltak arról a segítségről. amelyet a saját lehetőségeik szerint a magyar fiatalok is nyújtottak a harcoló vietnami népnek, és arról is, hogy ezt a támogatást és segítséget folytatni fogják. Az Egyesült Államok DélVietnamban klasszikus gyarmatosító háborút folytat; területet akar befolyása alatt tartani cs az ott található legreakciósabb erőkkel szövetkeztek. hogy a legkönyörtclenebb eszközökkel eltiporják Dél-Vietnam népét, semmivel sem enyhébb, s minden nemzetközi jogot sértő agressziót folytatnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság, egy szuverén ország ellen, bombázzák városait és a legkülönbözőbb természetű háborús cselekményeket követik el az ország és népe ellen. tunk és harcolunk a faji megkülönböztetés és atrocitás ellen bármikor és bárhol találkozunk azzal, legyen az az amerikai négerekkel szembeni diszkrimináció, vagy bármilyen más. Ez a kérdés egyik oldala. A másik oldala az, hogy az elmúlt évtizedekben a világ különböző országaiból nagy számban vándoroltak ki Tzraelbe zsidó emberek, így Magyarországról is, és izraeli állampolgárok lettek. A rokoni, érzelmi kapcsolatok zavarhatják a tisztánlátást. Meg lehet érteni, hogy egy ember politikai állásfoglalását megzavarja, ha az agressziót elkövető országban testvére, vagy rokona él. Az állásfoglalásnak azonban a külpolitikában is elvi alapon kell nyugodnia. Mi az igazság mellett vagyunk! A vietnami nép a világreakció fő erejével harcol A hós vietnami nép immár két és fél esztendeje nyílt háborúban, hősiesen és eredményesen áll szemben és harcol a világreakeió fő erejével, az amerikai agreszszorokkal. Mindnyájan hallottuk tegnap vietnami testvéreink, a vietnami fiatalok képviselőit. A háború eddigi menete és története bizonyítja, hogy vietnami elvtársaink szavára biztonsággal építhetünk, a vietnami nép á testvéri szocialista országok támogatását élvezve tovább fogja folytatni hős harcát és meg fogja hiúsítani az amerikai imperialisták minden tervét. A nyugatiak időszakonként szónokolnak arról, hogy ők nem akarják folytatni a vietnami háborút; így, vagy amúgy hajlandók lennének a háborút befejezni. Ezeket a szólamokat a valóság tényei leleplezték már. Biztosak lehetünk abban, hogy az amerikai agresszor akkor fog meghátrálni, amikor a vietnami nép és a haladó emberiség egyesített ereje erre kényszeríteni fogja. Nekünk internacionalista köte'ességünk, hogy minden tőlünk telhető segítséget megadva hozzájáruljunk a vietnami háború befejezéséhez Ennek feltétele, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a bombázást és mindenféle agressziót a VDK ellen és a vietnami elvtársak követeléseinek megfelelően vonja ki csapatait Dél-Vietnamból. Ez a vietnami háború befejezésének módja £z így lesz. erről mj szilárdan meg vagyunk győződve. Ennek tudatában élünk és vesszük ki részünket ebből a valóban világjelentőségű harcból. Ha nem elvi alapon foglalnánk állást, akkor komoly zavarok keletkezhetnének. A magyar állampolgárok közül viszonylagosan soknak él gyermeke, testvére. vagy más rokona az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban is. Hová jutnánk a politikában, ha azért, mert néhányszor tízezer magyar állampolgárnak rokona él az Egyesült Államokban, nem ítélnénk el következetesen az Egyesült Államok uralkodó köreinek imperialista politikáját és vietnami agresszióját. Hová jutnánk, ha nem szállnánk szilárdan szembe a Nyugat-Németországban újjászülető neofasizmussal, militarizmussal és az uralkodó revansista politikával azért, mert ott magyar állampolgárok rokonai élnek ? És hová jutnánk, ha ml Izrael kétségtelenül jogtalan háborús lépéseit nem ítélnénk el. mint miperialista agressziót azért, mert néhány ezer embernek apja, gyermeke vagy testvére él Izraelben ? Mi azt valljuk, hogy az Egyesült Államok népén^t jövője akkor lesz jó, ha az Egyesült Államok abbahagyja a' vietnami háborút és minden agresziót. (Nagy taps.) Nyugat-Németország népének akkor lesz jó, ha feladják a revansizmust, felszámolják az agresszív militarizmust és megkeresik a testvéri egység útját a_ Német Demokratikus Köztársaságban élő német néppel, a béke és a barátság útját Európa többi népével. (Taps.) És az Izraelben élő népnek, dolgozóknak akkor lesz jó, ha szembeszállnak saját kormányuk imperialista agressziójával, és megkeresik a béke, a barátság és az együttélés útját az ott élő arab népekkel. (Nagy taps.) Mi tehát az imperialista politika és nem a zsidó mép, nem Izrael állam ellen vagyunk. Mi az igazság mellett vagyunk. és azok mellett, akiknek oldalán az igazság ma e kérdésben van: az arab népek mellett. Szolidárisak vagyunk velük, és tőlünk telhető módon támogatjuk harcukat, hogy az agresszió következményeit felszámolják. felépítését senki sem fenyegeti a szocialista világon belülről, azt csak az imperialista agresszor fenyegeti, és nekünk az ellen kell harcolnunk. (Nagy taps.) A szocialista országok viszonya jelenleg nem zavartalan. a világ kommunista mozgalmán belül nincs teljes egység. De mi kommunisták vagyunk, és ezzel a helyzettel is szembe tudunk nézni. Számunkra van egy parancs, az, hogy ilyen viszonyok közt is szorosabban kell tömörítenünk azokat az erőket, amelyek tömörülni óhajtanak az imperializmus ellen. (Hoszszan tartó, ütemessé váló, nagy taps.) Résztvettünk a Karlovy Vary-i értekezleten, ahol öszszegyűltek Európa kommunista és munkáspártjai, hogy Európa népeinek legégetőbb kérdésében, a béke és biztonság ügyében konzultáljanak. Ilyen összejöveteleken' már régóta nem született és nem is születhetik olyan határozat, amely valamely párt önállóságát, vagy valamely szocialista ország szuverenitását sértené. Tanácskozásról ián szó, ahol a jelenlevők megvitatnak valamit, megállapodásra jutnak, azt deklarálják. vagy nem deklarálják. Hogy abból mi válik valósággá és melyik párt hogyan tesz annak eleget, az a pártok saját ügye. Bizonyos azonban, hogy nem nélkülözhetjük a marxista elemzést, a közös tanácskozást. Az erőket tömöríteni kell oly módon, ahogy Karlovy Varyban történt, hogy a közös kérdésről, a közös feladatról beszéltünk anélkül, hogy bárkit is kiátkoztunk volna azok közül, akik nem jöttek el. Ellenkezőleg; mindenkit felhívtunk, hogy vegye ki részét a harcból. A nyilatkozatban nincs olyasmi, amivel egy kommunista párt ne érthetne egyet. Ugyanezt tettük Moszkvában. Szükségesnek tartottuk, hogy az izraeli agresszió kérdésében állást foglaljunk. Aki egyetértett, aláírta, aki nem, az nem írta alá. Szükséges, hogy a világ ismerje a kommunista állásfoglalást egy adott kérdésben. Mi így látjuk a követendő utat is. Hívei vagyunk a széles körű és nagy tanácskozásoknak. Több regionális, és még szélesebb körű tanácskozást kell tartanunk, és arra kell irányt vennünk, hogy aki egyetért, az találkozzék és konzultáljon. A magyar nép közös műveként A proletár internacionalizmust valljuk és követjük A közel-keleti viszály magva régi Legutóbb a Közel-Keleten tört ki háború. Ez a háború azzal kezdődött, hogy Izrael állam katonai egységei június 5-én hajnalban támadást indítottak az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen. Ez kétségtelen és vitathatatlan agreszszió. Az izraeli csapatok arab országok területét foglalták el, tartják megszállva és különböző kegyetlenségeket követnek el az áltr.luk megszállva tartott területeken, elűzik az arabokat saját hazájuk területéről, saját földjükről. Az izraeli agresszióval kapcsolatban pártunk, kormányunk állást foglalt idehaza és nemzetközi fórumokon, Moszkvában és az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Állásfoglalásunk világos. közvéleményünk azzal egyetért. Az izraeli agreszszió ellen vagyunk és a megtámadott arab országok oldalán állunk. Szilárdan vallott álláspontunk. hogy az agresszió következményeit fel kell számolni és az agresszornak nem származhat háborús bűneiből semmi előnye. Sarkalatos kérdés, hogy a támadó és idegen területeket megszállva tartó izraeli csapatokat vissza kell vonni a június 5-i támadást megelőző kiindulási állásokba, a fegyverszüneti i onalak mögé. Csak ezekután lehet szó a térségben valóban létező kérdések igazságos és normális megoldásáról. A viszály magva régi. nem újkeletű dologról van szó. Az összeütközések évtizedek óta folynak ebben a térségben. Néhány évtizeddel ezelőtt ez a közel-keleti térség teljes egészében az imperialisták gyarmati birtoka volt. Az imperialisták rátették kezüket a világnak e térségére, amely nagyon gazdag egy természeti kincsben, az olajban és katonai-politikai szempontból rendkívül fontos. Az arab népek szabadságharcának erdményeként azonban ez a terület jelentós mértékben és jelentős részben kicsúszott kezükből. Az imperialisták nem adták fel a térségért a harcot, a június 5-i izraeli agresszió mögött is ók állnak. Mi elvi alapon hívei vagyunk minden nép nemzeti szabadságának és valljuk, hogy minden nemzetnek, népnek joga van az állam alkotáshoz. Ebből az elvből kiindulva az annak idején ismert módon létrejött Izrael állammal, annak létét elismerve, diplomáciai kapcsolatot létesítettünk és tartottunk fenn, annak ellenére. hogy Tzrael szabályos imperialista, kapitalista állam. ahol meg vannak az osztályellentétek, meg van a termelőeszközöket birtokában tartó burzsoázia, meg vannak a munkások, parasztok, akiket a burzsoázia kizsákmányol, és olyan kapitalista kormány van hatalmon, amely az imperializmus fő erőivel haladva, imperialista törekvéseket támogat. Hozzátartozik a kérdéshez az is, hogv a világon szétszórtan élő, magukat zsidónak valló emberek a zsidó nép hazájaként tekintenek Izraelre. Jól emlékezünk arra. hogy a Hitler-fasizmus miféle barbárságokat követett el. Középkori nézeteket hirdettek. faji megkülönböztetést alkalmaztak és nagyszámú zsidó származású embert meggyilkoltak. A mi álláspontunk, a kommunisták álláspontja e kérdésben sohasem volt bizonytalan, vagy vitatható Mi mindenkor, mindenféle fajelméletet elutasítottunk és mindén erőnkkel, fenntartás nélkül harcoltunk a második világháború időszakában is a faji megkülönböztetés, a zsidóüldözés és a Hitler-fasiszta barbárság ellen. HarcolMi kommunisták nem szervezünk semmiféle pucscsot, semmiféle helyi háborút nem robbantunk ki,' nem gyújtogatunk. A mi t ilágnézetünk a harc más útját diktálja nekünk. Az imperialisták világnézetébe hatalmi törekvésébe, imperialista koncepciójába illik bele a puccsok szervezése és helyi háborúk kirobbantása. A közelmúltban néhány ilyesmi sikerült nekik. De mi, kommunisták óvnánk őket attól, hogy hamis következtetésre jussanak és azt higgyék, hogv ez így megy majd az idők végeztéig. Ez nem fog így menni. mert a szocialista világ és a harmadik világ népei s a haladó emberek megfelelő módon fognak harcolni, hogy ez a kurzus befejeződjék. Elvtársak! A történelem más úton jár. ötven éve annak, hogy a világ egy nagy országa, az akkori Oroszország kiszakadt a cárizmus, az imperializmus bilincseibői. Azóta a szocializmus világrendszerré vált és ma három földrészen vannak szocialista országok. A szocialista országokon túl is vannak országok, nem utolsó sorban arab országok — Algéria. Egyiptom és Szíria —, amelyek a társadalmi haladás és a szocializmus saját értelmezésük szerinti útján haladnak előre. Nem véletlenül és nem utolsósorban ezért is következett be az imperialista agresszió az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria ellen. A gyarmati rendszer romokban hever. Igaz, hogy a gyarmati sorból felszabadult és politikai függetlenséget nyert országok a társadalmi fejlődés különböző fokain, a gazdasági feilődésnek éppen a gyarmatosítók bűne miatt alacsony szintjén állnak, nincs fejlett iparuk, nincs fejlett közlekedésük, belső erőik sem eléggé szervezettek. és sok nehézséggel küzdenek. Az imperialisták ezt igyekeznek a maguk előnyére kiaknázni, gazdasági fojtogatást és zsarolást, katonai beszivárgást, vesztegetést, korruptálást alkalmazni, puccsokat szervezni. De ez történelmileg nem változtat azon a tényen, hogy a gyarmati rendszer összeomlott és ma már csak maradványai vannak. A történelem azt bizonyítja, hogy a szocialista országból sohasem lesz többé még egyszer kapitalista ország, és a gyarmati rendszert az imperialisták nem tudják még egyszer visszaállítani. Ml azt valljuk, hogy a mi világnézetünk győzelméhez, a szocialista rendszer világméretű győzelméhez nincs szükségünk háborúra. A szocialista társadalmi rend enélkül is felül fog kerekedni a kapitalizmuson a Föld minden országában a társadalmi erők harcának eredményeként és a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megfelelően. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság külpolitikája a szocialista országok és a harmadik világ .országainak egységét, összefogását szolgálja. A szocialista országok egységének és tömörülésének hívei vagyunk. Mostanában egyes szocialista országoknál felbukkannak a nemzeti elkülönülés elemei. Ennek szélsőséges példáját látjuk a pekingi vezetők nacionalista, nagyhatalmi magatartásában és politikájában. Mi a szocialista országok kapcsolataiban a nemzeti korlátoltság, a nemzeti elkülönülés ellen, a proletár internacionalizmus, valamennyi szocialista ország testvéri egysége és együttműködése mellett vagyunk. (Nagy taps.) A proletár internacionalizmust valljuk és követjük a nemzetközi kommunista mozgalomban, az ott jelentkező feladatok megoldásában, ezért a tanácskozások, a konzultáció hívei vagyunk, annak a hívei, hogy vonjuk össze, egyesítsük a kommunizmus erejét, a közös ellenség, az imperializmus ellen. (Nagy taps.) Ebben a kérdésben manapság vita van. Emlegetik, hogy a „nagy" ne nyomja el a „kicsit", a „kicsi" ne nyomja el a „nagyot". Mi azt tartjuk, hogy a szocialista országok szuverenitását, nemzeti függetlenségét, békés épitő munkáját, a szocialista, kommunista társadalom mielőbbi teljes A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kitart eivei és barátai mellett, a Szovjetunió mellett, a szocialista országok mellett, s azok mellett, akikkel szolidaritást vállaltunk. Mi elvi politikát folytatunk, de ez megfelel, a magyar nép jól felfogott érdekeinek. Szeretném megértetni az itt képviselt korosztállyal, hogy bár a jövendőhöz nagyon fontos a romantika, meg sok egyéb, ami a fiataloknak kell, de a legeslegfontosabb, hogy a magyar ifjúság elvek szerint éljen, s legalapvetőbb elvünk szocialista hazafiasságunk és proletár internacionalizmusunk. (Nagy taps.) Belpolitikánkkal kapcsolatban szeretném hangsúlyozni. hogy törekvéseink, társadalmi céljaink tömör megfogalmazása a szocialista társadalom teljes felepí. tése. Ez a társadalom a magyar nép számára épül, 6 csak a magyar nép műveként jöhpt létre. Ebben a harcban, munkában megvan a szerepe és feladata a pártnak, és az ifjúsági szövetségnek: többek között az, hogy hirdessük a szocialista társadalom felépítése érdekében szükséges tennivalókat, lelkesítsük és mozgósítsuk a tömegeket a feladatok megoldására, szervezzük, vezessük a tömegeket, de a nagy mű csak a nép munkájával valósulhat meg. A politika nyelvén ez azt jelenti, hogy pártunk politikája a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetségre. az. értelmiséggel való szoros együttműködésre, a nép valamennyi haladó erejének tömörítésére épül. Más nyelven: a hazafias népfront-eszmére, a kommunisták és a pártonkívüliek szövetségére. A gazdasági mechanizmus reformjának célja A szocializmust építő Magyarország a magyar nép közös műveként jött létr.e és az a nép országa. Még igazabb, hogy az ifjúságé lesz a jövendő szocialista Magyarország. És az szép ország lesz. Ott igazság lesz olyan dolgokban is, amikben ma még nincs. A gazdasági munkában most az ötéves tervet kell megvalósítanunk, s a gazdasági mechanizmus reformjával kell foglalkoznunk. Ez utóbbival kapcsolatban a legokosabb, amit ajánlhatok, hogy ne célnak tekintsék, hanem eszköznek. A gazdasági mechanizmus reformjának megvan a maga meghatározott világos célja: ez, hogy hatékonyabbá és jobbá tegyük a gazdasági tevékenységünket. Amit az ötéves tervben a termelési eszközök fejlesztése, az életszínvonal-emelés, a kulturális ellátás területén elhatároztunk, azt most már a gazdasági mechanizmus reformja segítségével kell megvalósítanunk. És ha a reformot jól vezetjük be. te jól hajtjuk végre, akkor még lendületesebb, még gyorsabb fejlődés következik a gazdasági munkában is. Felvetődött itt az a probléma, hogy mit csináljon a KISZ a reformmal kapcsolatban, mi a feladata. Én a KISZ-nek azt ajánlom, hogy amint nem szükséges a KISZ bizottságainak külön és önálló külpolitikát, külön és önálló belpolitikát kidolgozniuk, ugyanúgy nem szükséges kidolgozniok külön ifjúsági gazdasági mechanizmus reformot sem. (Nagy derültség, taps.) A reform alapelveit tudományosan kidolgozták, politikailag ellenőrizték és korrigálták, most a kormány rendelkezéseiben és jogszabályaiban konkretizálja, teljessé teszi és bevezeti, vAz ifjúság a maga lendületével, szocialista meggyőződésével, helyeslésével és kritikájával elevenen és bátran kapcsolódjék bele és végezze el azt, amit az ifiúsági szövetség és az ifjúság elvégezhet. Milyen az ifjúság? Az ifjúságnak természetesen vannak anyagi, művelődési problémái. Ezekkel foglalkoznak az illetékesek, de tény. hogy tíz esztendő alatt a dolgozók reáljövedelme több mint ötven százalékkal növekedett. Ennek megfelelően az ifjúság — a mai korosztály is — ennyivel. jobban él, mint a tíz esztendő előtti fiatalság. A művelődésben is nagy eredmények vannak. Tíz évvel ezelőtt az iparitanuló-iskolákban 88 ezer fiatal volt, most 183 ezren tanulnak A középiskola nappali tagozatán akkor 126 ezer volt, most 230 ezer a hallgatók száma; az egyetemen pedig 24 ezer helyett most 52 ezren vannak. Erre még az ellenségeink sem mondhatják, hogy nem komoly eredmény. örülök annak, ami már megvan a középiskolai, főiskolai egyetemi diákok számára ós szeretném, ha 2 DÍL MAGYARORSZÁG Vasárnap, ,1067. julius