Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

Szélesebb választék az Autéker „pultján" Az Autóker: az ország gépkocsijainak szervezett pótalkatrész-ellátója, kise­lejtezett gépkocsik „bonco­lója". Ha lehet, értékesíti, felújítja a szétesett autók alkatrészeit. Üj gépjárműve­ket ad el állami vállalatok­nak, szövetkezeteknek, in­tézményeknek. Átveszi a használt gépjárműveket, mi­nősíti, majd értékesíti, hasz­náltan vagy felújítva. Nagy­kereskedelmi hálózatából nyolc elosztót irányít, hetet Budapesten, egyet Miskol­con. Megyei fiókjai Békés­csabán, Debrecenben, Győ­rött, Keszthelyen, Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsett, Sze­geden, Szekszárdon, Székes­fehérváron. Szo'nokon, Szombathelyen és Tatabá­nyán működnek. A fővá­rosban három szaküzlete ki­zárótag a magánfogvas-tók rendelkezésére áll. Ezekben Moszkvics-, Skoda-, Vart­burg- és Trabant-alkatrészek vagv fe'szerelési cikkek kap­hatók. Hatos számú elosztó- | állomása a Fiat. a Renault. | a Zasztava. a Simca, a Mer­cedes és más génkocsi al­katrészeinek értékesítésével foglalkozik. Újabb félmilliárd értékű alkatrész Ezekhez a pótalkatrész-el­látás — köztudottan nagy nehézségekbe ütközik. Az egyik ilyen nagy akadály: a rugalmas keresletet az Autóker nem követheti év­közi rendelésekkel — a fennálló rendelkezések mi­att. Mind belföldre — negyvennyolc vállalattal és hét külkereskedelmi válla­lattal áll kapcsolatban —, mind a külföldi szállítóknak — néhány kivételtől elte­kintve — csak egész évre adhatnak fel rendeléseket: tehát egy évre előre „sejte­ni ke'l", hogy mire lesz szükség. Tetézi ezt a gondot, hogv a s7áli'tásnk nem egyen'e­tesen történnek. Mindezen csak megfelelő késztetek biztosításával lehet változ­tatni. Az Autóker már most mindent elkövet, hoav az úi gazdasádránvftási rendszer gvakoriatl alkalmazása ne érje vára4lanul: tó'készül rá Az autóalkatrész-bázist mind mennviséeben. mind válasz­tékában o'van szintre eme­li. how alkalmas legven a növekvő fogyasztói igények kielégítésire. Az idén és jövőre félmilliárd forint ér­tékű alkatrésszel növeli készletét a vállalat. Biztonsági öv Az Autóker szeretne mi­nél szélesebb választékot a „pultra tenni" a jövőben. Erre több intézkedést hoz­tak. Vásárló vevőitől infor­mációkat szerzett be a leg­fontosabb, legkeresettebb al­katrészekről. A vidéki fió­kokban hamarosan autóápo­lási cikkeket is árusítanak. Bevezetik a garázs- és szer­vízberendezések szolgálatát. Az Autóker kezdeményez­te Magyarországon először a külföldön már elterjedt au­tós biztonsági öv használa­tát. Lengyelországból két­ezer biztonsági övet rendelt, először tehát a Warszawa­gépkocslkat látják el a baleset veszélyét csökkentő biztosító övekkel. Néhány hét múlva elkészül az első maevar biztosftó öv minta­példánya. amely univerzális lesz: vagyis mindenféle gép­kocsiban alkalmazható. Információs iroda Kifejezetten a vevők ér­dekében létesítették Buda­pesten, a Népköztársaság útja 14. szám alatt mű­ködő információs irodát. Ez nemcsak tájékoztat, hanem ismerteti az Autóker leg­újabb cikkeit, ugyanakkor biztosítja az úgynevezett expressz szolgáltatást. En­nek lényege: az Autóker telefonrendelésre is vállal szállítást a szervíz vállala­toktól és magánosok meg­rendelésére. A közeljövő­ben mind nagyobb mennyi­ségben szeretnének forga­lomba hozni felújított alkat­részeket és fődarabokat. A magánautósok boltjaiban már kartont vezetnek ar­ról az alkatrészről, amelyet a vevő nem kapott meg. Ha megérkezik — a vevő kí­vánságára — az üzlet értesí­tést küld vásárlóinak, iUetve házhoz szállítja a pótalkat­részt. Békés Attila Félidő a labdarúgásban Feljövőben a Spartacus Szekérrel Bécsbe A háború, úgy látszik, ki­meríthetetlen filmtéma. Ahogy távolodunk tőle az időben, úgy közelednek hoz­zá mélységben a filmek. Az elmúlt húsz év nemhogy szürkítette volna a téma feldolgozását, hanem éppen fordítva: sokoldalúbbá, ár­nyaltabbá tette. A mai fil­mekhez képest a korábbiak a háborúhoz időben közelebb­állók, egysíkúnak, keveset­mondónak tűnnek. Az újabb filmek ugyanis, mint például ez a cseh­szlovák alkotás is, nem a háború külsőségeit, hanem az embert teszik vizsgálat tárevává, s mindenekelőtt ebből következik izgal­muk, felfokozott feszült­ségük, jelentőségük. Pszicho­lógiai folyamatokát mutat­rak be. tehát azt ábrázol­ják. hogyan torzítja el az embert a háború. Ilven film a Szekérrel Bécsbe is. Szinte alig emlé­keztet a hagyománvos hábo­rús filmekre. Nincsenek benne izgalmas csatajelene­tek, tömesösszecsapások, ro­hamok. Két ember drámája ez a film. Egy fiatal meg­szeppent német katonáé, egy gyermekarcú bécsi fiúé és egy csehszlovák asszonyé. Az asszony férjét előző nap megölték a németek, s reg­gel állított be hozzá ez a bé­csi fiú, egy súlyosan sebe­sült idősebb társával, aki később meg is hal, és arra kényszerítette, fogja be lo­vait és vigye őket szekérrel Bécsbe. Magas hegyek ködbe bur­kolt erdőin keresztül visz az út. A két katona Bécsbe akar jutni, az asszonyt szen­vedélyes gvűlölet fűti: fér­jét akarja megbosszulni meg akarja ölni az osztrák fiút. Amikor azonban alkal­ma nvílik erre, lehanyatlik kezéből a fejsze. Ezután következik a pszi­chológilag ugyan jól előké­szített, de a közönség egyré­szének mégis váratlan, meg­döbbentő fordulat: a két ember, a katona és az asz­szony együtt tölti az éjsza­kát. Még alusznak, amikor ráiuk találnak a partizánok. A fiút SS-nek nézik és meg­ölik. Az asszony fájdolmá­val egvedül marad: számára ígv végződik a háború. Karel Kachyna filmje a görög drámák világát idAzi. Tömör, egységes alkotás. Ta valy fődíjat nyert a Karlovy Vary-i filmfesztiválon. Az asszony alakját Iva Janzu­rova, a fiatal katona szere­pét Járomir Hnnzlik formál­ja meg. Mindketten kiváló­Az NB III-as csapataink közül az egyik legjobb tel­jesítményt a Szegedi Spar­tacus nyújtotta. 20 ponttal 24:14 gólaránnyal — azonos pontszámmal, de rosszabb gólaránnyal, Mezőberény mögött — a második helyen álL Jó taktika art. Ö. L. Éjszakai permetezés A szakszerű védekezés készteti éjjeli permetezésre a rúzsai Juhász Gyula Tsz kertészeit. A szakemberek ugyanis megállapították: ha 25 fokos melegben 6 fokos vízzel permetezik az alma­fákat, akkor márványszerű pörzsölést észleltek. Az éj­szakai permetezés mellett szól az is, hogy ezidőtájt mindig szélcsend van a rú­zsai gyümölcsösökben. A csapat 9 új játékossal kezdte a szezont, ami már eleve is sok problémát je­lentett. Nyilvánvaló, hogy Kalmár György edző ilyen körülmények között mind­össze azt a célt tűzte a já­tékosok elé, hogy jó közép­csapattá váljanak. Ehhez mérte a tennivalókat is. A csapat ezért erős alapozás­sal kezdte január közepén a felkészülést, s mivel a sok új játékos miatt nem volt kialakult csapat, elsősorban a védelem erősítését, meg­szervezését tartotta kulcs­feladatnak. A taktika nem volt rossz! Arra törekedett, hogy amíg a végleges csapat, s a csapa­ton belül a játékosok helye és képessége ki nem alakul, lehetőleg ne veszítsenek sok pontot. S annál inkább jó volt ez az elgondolás, mert a szezon elején jó támadó­sor igazában nem is volt. A taktika eredménye: az első öt fordulóban egyetlen mér­kőzést sem veszített el a Spartacus. Az 5—6. forduló után már eljött az ideje annak, hogy az ütőképes csatársor is ki­alakuljon. Ekkor került fel a csatársorba Gerendeli és Varga. Sajnos, a támadósor még most sem teljes, mert például a balszélen nincs megfelelő ember, s egyelőre a gyors Bába tölti be ezt a posztot. De azért már ki­sebb a gond mint régen, mert mindössze egykét he­lyen vitás az összeállítás. A hajrában... A csapatba fektetett mun­ka, a jó közösségi szellem, s a játékosok szorgalmas felkészülése a 8—9. forduló után kezdett kibontakozni. Ahogy a szurkolók mondani szokták: „már kezdtek fut­ballozni." A csapat megta­lálta önbizalmát, s a takti­kai fegyelem betartása, s a jó baráti szellem a győzel­mek forrása lett. S ezenkí­vül sok pontot hozott a csa­patnak, hogy bírták kondíci­óval a hajrát. Ha az utolsó mérkőzésen a szentesi KMTE nem játszik olyan durván, s egy kicsit több szerencséje van a csatároknak, akkor most a tabella élén állhat­na a Spartacus. S amikor a sikerekről be­szélünk, dicsérettel kell szólni a csapat „gazdáiról" a Vas- és Fémipari Ktsz elnökségéről, és Wéber Fe­renc elnökről is. A csapat­nak minden tekintetben biz­tosították a jó felkészülés lehetőségét. Minek örülne az edző? A tavaszi szezon tehát szép eredménnyel zárult. Mi a tennivaló, hogy az őszi forduló is eredményt érlel­jen? Kalmár György edző e kérdésre így válaszolt: — Szilárdítani kell még az egyéni és csapatfegyelmet. Továbbra is a jó csapat­munka fejlesztése, a megfe­lelő játékstílus kialakítása a cél. — Az őszi sorsolás ked­vező: mindössze négyszer megy a csapat ^vidékre. Az első három mérkőzés itthon lesz. Sarkadra, Mezőberíny­be, Orosházára Mezőhegyes­re mi megyünk. — Mivel a helyzet jobban alakult, mint vártuk, meg­kíséreljük megnyerni a baj­nokságot. De természetes, nem minden áron. Ha a csa­patnál nem lesz elbizako­dottság és mindenki komo­lyan veszi a feladatát, akkor talán elérhetővé válik szá­munkra az első helyezés. Mi nagyon örülnén, ha tovább­ra ily szépen szerepelne a SZEAC, az SZVSE feljutna az NB I—B-be, mi pedig az NB II-be — fejezte be nyi­latkozatát Kalmár György edző. Bánfalvi József Szegedi siker Ausztriában Az ausztriai Hardban nemzetközi motorcsónak­versenyt rendeztek. A küz­delmekben Magyarország csapattal képviseltette ma­gát, amelynek tagjai között a szegedi Kertes János a 700-as, DU kategóriában, a budapesti Lukács Loránd pedig az 500-as kategóriá­ban szerepelt. A nehéz, ta­vi pályán számos szeren­csétlenség és bukás történt. Kertes János kitűnően ver­senyzett és a 28 induló kö­zül harmadik helyen vég­zett. Kertest csak a nagy­hírű Zimmerroannék előzték meg. Lukács Loránd hatodik lett. Rajt a vívá-vüágbainokságon Kanada, azaz pontosabban Montreal szerdán este fo­gadta hivatalosan a 31. Ví­vó-világbajnokság 26 orszá­gából összesereglett részt­vevőjét, a 350 versenyzőt és vezetőt. Ekkor került sor a színpompás megnyitó ün­nepségre. A program szerint különböző fegyvernemek képviselői tartottak ezután bemutatót. A Vívó-világbajnokság rajtjára csütörtökön került sor. Mintegy „fél ház" volt kí­váncsi az előcsatározásokra. 80 főnyi mezőny lépett pást­ra a férfi tőrvívásban és magvar részről a két Kamu­tl, Gyarmati és Szabó volt a mezőnvben. Legjobbjaink, az első fordulóban jól sze­repeltek, biztosan vették az akadályt, gvőzték le ellen­feleiket és jutottak tovább. Egy ideig a második for­dulóban is minden jól ment, de ennek „félidejében" vi­szont már csak Gyarmati és Szabó helyzete volt kedve­ző, mert a Kamuti fivérek két-két győzelemmel, illetve két-két vereséggel a kiesés szélére kerültek. További eredményekről nem érkeztek jelentések. (MTI) Hogyan tippeljünk? Várpalota—Egyetértés X Avtahrsz—B-. Spartacus J Kecskemét—Buditok I Pápa-Zalaeg.rszeg 1 Fűzfő—Veszprém 1 x Békéscsaba—PénzPgvflr 2 x Budai snart-cus-i-lzzó 1 Gyula—Martfű 1 Ormosbánya—Kazincbarcika 1 KTE—Klsterenye 1 Cegléd—MAV-DAC 1 Dombóvár—Szolnoki MAV X SZVSE—vzéke-fehérvárl MAV X Pótmérkőzések 1 Feladatok az MTS kongresszusa előtt emberek Kérem én csak tudom, hogy amikor az ember már megállapodott és a fe­hérnépet csupán az utcán át gusztál­ja. kell, szüksége van valamilyen esti szórakozásra is. Megértem, hogy bé­lyeget gyűjt és szalvétát válogat és közben így védekezik a kíváncsisko­dók előtt: — A fiamnak gyűjtöm. Ha nagy lesz, neki adom. — Hát igen! Magyarázatnak nem rossz. Az em­ber gyűjtögető szokását még a korai neolit korból hozta magával. Igaz, akkor még csak magvakat és bogyó­kat gyűjtögetett az ínségesebb na­pokra, ma pedig gyufaszálat, fogpisz­kálót és alig használt sztaniol papírt rak félre féltő gonddal. És a bogaras embereknek már klubja is van. Ügy hívják, hogy „Ki mit gyűjt?" — klub. Már a címében is benne van, hogy kinek-kinek a sa­ját ízlésére van bízva, hogy mit is gyűitsön. Például nagyon értékes lehet egy gyűjtemény számára a mandula és a barackmag, hiszen különféle figurá­kat faragnak belőle. Értékes még a szakadt régi pénz, ha Kossuth Lajos személyesen írta alá. Gyűjteménynek számít már hat öreg vekker a múlt század végéről és két ketyegő zsebóra a kiegyezés idejéből. Minden pénzt megér egy vérbeli gyűjtőnek az afgán sörösüveg címke és egy francia pezs­gőspalack színes felirata. Három Zsi­ráfsör címkéért kaphatunk egy ere­deti örmény, ötcsillagos konyak cím­két Mert, mint mindenütt és minden­nek, a gyűjteménybe való anyagok­nak is megszabott és jól ismert árfo­lyama van. A sokféle gyűjtögető ember sorát a minap egy egészen különleges egyé­niség gyarapította. Vele érdemes bővebben is foglal­kozni! <5 ugyanis a nyeretlen lottószelvé­nyek koronázatlan királya. Pedig kezdetben nagyonis szerencsés, irigy­lésre méltó ember volt. Két négyta­lálatossal, több mint százezer forin­tot nyert. És ekkor gondolt egyet és megala­kította a lottószelveny-tulajdonosok klubját. Első tagnak természetesen magát jegyezte be. Azonnal rendelke­zett. Felvett négy dolgozót, azután vásárolt tízezer darab lottószelvényt a következő játékhétre. A négy be­osztott éjjel és nappal, látástól vaku­lásig, körömszakadtáig töltögette a szelvényeket. Közben a lottó-farmer így sóhaj­tozott görnyedő válluk felett: — Lesz két ötösöm és legalább húsz darab négyesem, az pedig test­vérek között is többmillió forint... És lett nyolc hármasa és harminc kettese, valamint mínusz harminchá­romezer forintja. De emberünk nem adta fel a küzdelmet. Üjra vásárolt tízezer szelvényt, de most takarékos­kodott. Elbocsátotta a négy dolgozót és háztájiban végezte el a szelvények kitöltését. Most már hat hármasa volt és huszonhét kettese. Harmadszor is nekirugaszkodott. Most már azért is! Gyertyavilágnál töltögette ki a szel­vényeket, mert a villanyt kikapcsol­ták a lakásában, hiszen nem fizette ki a számlát. Ugyan miből, amikor már zsíroskenyeret ebédel... Semmije sincs már, azazhogy van neki harmincezer lottószelvénye, amit gondosan őriz, hátha még ráakad kö­zöttük egy öttalálatosra. Ilyen gyűj­teménye senkinek sincs ebben az or­szágban, és úgy hírlik, külföldön sem akad párja ... GALDONYI BÉLA Az MTS Országos Taná­csa 1967. április 7-i ülésén határozatot hozott az MTS II. kongresszusának összehí­vására. A határozat szerint 1967. október 20-ig vala­mennyi sportkörben, sport­klubban és sportegyesület­ben vezetőség- és küldött­választó taggyűlést kell tar­tani; 1967. november 26-ig össze kell hívni az MTS te­rületi konferenciáit, majd 1967. december 12—13-án összeül az MTS II. kongresz­szusa. Az MTS Csongrád me­gyei és Szeged városi taná­csa már hozzálátott a kong­resszust megelőző feladatok meghatározásához. A kongresszus előtt külö­nösen nagy szerep vár majd a közgyűlésekre. Egyrészt a közgyűlésen választják meg a sportegyesületi tagok, il­letve küldöttek a vezető szerveiket, másrészt itt vizs­gálják meg és értékelik az MTS vezető szervei és a közgyűlések határozatai alapján a sportegyesület munkáját. Ha aktív és fe­lelősségteljes munkát végez a közgyűlés, nemcsak a sa­ját fejlődését biztosíthatja, hanem hasznos tanácsaival segítheti a kongresszus ered­ményességét is. A kongresszusok általában mindig egy-egy határkőt je­lentenek valamilyen terüle­ten. Sportéletünkben is így van ez. Az MTS kongresszu­sa sok lényeges kérdésben útmutatást ad, s különösen fontosak lesznek számunkra azok a megállapítások, me­lyek az új gazdasági mecha­nizmus szemszögéből is meg­vizsgálják, meghatározzák sportéletünk további útjait. A tanácskozás vitafórum is lesz, sportéletünk nagy számadása. DÉL-MAGYARORSZJa A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága és a tanács lapja Megjelenik hétfó 'kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lnkös Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztár­sasáé útja 10 Telefon: 13-535. 13-003 Éjszaka) telefon: 13-50S 13-438 Kladla a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó- Kovács Lászld Kiadóhivatal: Szeged. M gvar Tanácsköztár­saság úttá tO. Telefon: 13-500. 13-118 (Beküldött kéziratokat nem őr. zünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja: • Szegedi Nyomda. Szeged. Balcsv Zsilinszky u 28 sz. INDEX 29 053 Teriesztik a Csongrád megyei postahivatalok Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz­• besitőnéL • § OU-MAQ1ARUH*AA<> Péntek, 1967. július 3.

Next

/
Thumbnails
Contents