Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
Mind többre vállalkoznak Nyomdászbrigádok a jubileumi versenyben A nyomdászkongresszus — közelebbről: a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének XXXVIII. kongresszusa — ma kezdi meg tanácskozásait Budapesten- A tanácskozáson természetesen ott lesznek a Szegedi Nyomda küldöttei is. Szép eredményekről, kezr deménvezésekről adhatnak szamot. Nemcsak azért, mert a rekonstrukció befejeztével a Szegedi Nyomda lehetőségei bővültek, hanem azért j.«, mert a modern gépek mellett dolgozó szedők, könyvkötők és más szakmabeliek mind többre vállalkoznak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított jubileumi verseny minden eddiginél nagyobb aktivitást váltott ki a szép könyvek, napilapok, kiadványok műhelyében. A felajánlásokból összegyűlt egy könyvrevaló, szépen be is kötötték őket. Igaz, géppel írt sorok vannak csak benne, mégis — a szó nemes értelmében — szép ez a könyvük is. Ott sorakoznak lapjain az egyéni felajánlásokból összetevődő brigádvállalások; a minőség javítására, a takarékosságra, egymás és főként a fiatal szakmunkások segítésére tett Ígéretek. A dobozüzem meg a könyvkötészet már többször elnyerte a szocialista üzemrész címet, ugyanezért a címért most eséllyel versenyeznek velük együtt a hódmezővásárhelyi és szentesi részleg nyomdászai is. Több mint kétszázan vesznek részt a brigádmozgalomban, s tizennyolc szocialista, tiz szocialista címért küzdő brigádot alkotnak. A Zója, a Magyar—Udmurt, az Anna Frank munkacsapatok már bronzplakett birtokosok, most az ezüst fokozatot is szeretnék kiérdemelni. Rajtuk kívül ts szép számmal vannak aktív, kitűnő kollektívák: a — stílszerűen — Bolyai Jánosról elnevezett matematikai szedőbrigád precizen végzi nehéz munkáját. Egyebek közt három könyv minőségi szedését és tördelését vállalták, ezekkel vesznek részt a szép könyv versenyen. Könyvek szépségét „patronálja" a kötészet Tyereskova munkacsapata is, emellett a takarékoskodásban is jeleskednek. A könyvkötők a második negyedévben 13 ezer forintot takarítottak meg a vállalatnak. Ebből ezer forint jutalmat kapnak, amit — mint már nem egyszer — közös kirándulásra fordítanak. A Móra Ferenc nevét viselő lapszedő kollektíva a sajtóhibákat szeretné kigyomlálni az újságok hasábjairól. A Rózsa Ferenc brigáddal együttműködve arra törekszenek, hogy a vidéki napilapok nyomdai előállítási vei-senyében tavaly élért harmadik helyezést — a helyezett lap a Dél-Magyarország volt — megtartsák, illetve feljebb kerüljenek a dobogón. 5,A szép könyvért", „Minőséget minden műveletnél" akciókban, egyéb termelési mozgalmakban sokan vesznek részt, s számosan törekszenek „A vállalat legjobb újítója" cím elnyerésére. A nagyobb üzemrészek közti versenyben legutóbb a szedőterem, a kisebbek között pedig a szentesi részleg bizonyult a legjobbnak. Konkrét célt látnak maguk előtt a szegedi nyomdászok, 80 tonnával több könyvet akarnak termelni, mint amit a terv előír, s 160 ezer forintnyi anyagtakarékosságot is vállaltak. A brigádmozgalom fejlesztésével novemberre meg akarják teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a jubileum tiszteletére a vállalat benevezhessen a Szocialista Munka Válialalata címért folyó versenybe. Tizenegy szegedi kiállító Szabadkán Ma nyitják a vajdasági kis pari és kézműipari kiállítást és vásárt (Kiküldött munkatársunktól) Az elmúlt hetek, napok éppen olyan készülődéssel teltek cl Szabadkán, Szeged jugoszláv testvérvárosában, mint a határon innen, a szabadtéri játékok városában. S mára, a vajdasági kisipar és kézműipar kiállításának megnyitására az utolsó simításokat is elvégezték a kiállítási termek dekorációján, s a vásárnak fenntartott utcákon, tereken. Negyven szakma 217 kiállítójának árui sorakoznak példás rendben a kiállításnak fenntartott 7 500 négyzetméternyi területen, melynek egyharmada zárt épületekben, termekben van. Friss Kezdeményezés A vásár és kiállítás rendező bizottságának elnöke, Budai Isván elmondta lapunk munkatársának, hogy a szabadkai kisipari és kézműipari kiállítás friss kezdeményezés. szinte hagyomány nélkül álló vállalkozás. 1946-ban megrendezték ugyan, de húsz évi szünet után láttak hozzá, hogy véglegesítsék. Egy évvel ezelőtt. 1966-ban próbálták meg újra, s most már Szabadka végleg elnyerte a jogot arra, hogy évről évre vállalkozzék a kiállítás megrendezésére. A vajdasági városok ipari konferenciái alkalmasnak ítélték a várast arra, hogy évről évre gazdája legyen a kiállításnak, s egyúttal Szabadka a Vajdaság minden részéből meg is kapta elihez a megfelelő támogatást. Már a gondolat születésének első percétől belekalkulálták a szabadkaiak a Szegeddel való cgyütttműködés lehetőségét is. A két város testvéri kapcsolatának s együttműködésének prog'ramját rögzítő szerződésben is pontba foglalták ezt. amihez kitűnő alapot nyújt a szegedi ipari vásár és kiállítás megrendezése is. Jgy a külföldi meghívásokat elsősorban Szegedre címeztek, ahonnan tizenegy vállalat illetve kisipari termelőszövetkezet jelentette be részvételét. Most még csak mutatóban A szegedi és Csongrád tnegyei kiállítók az iden még csak mutatóban küldik el áruikat Szabadkára, bár a rendezők nagyon szerették volna, ha árusítással kötik egybe jelenlétüket. Ehhez természetesen különböző kereskedelmi megegyezések szükségesek. Üzletkötésekre azonban már az idén is lesz mód: amennyiben jugoszláviai kereskedelmi vállalatoknak megtetszenek a szegedi áruk, export megrendeléseiket közölhetik a magyar kiállítókkal. Hegy mit viszünk Szegedről a kiállításra? Kenderárukat, hangszereket, üveg és porcelán dísztárgyakat, majohkaárut, könyveket, s csónaképítők remekeit, bútorgarnitúrát, elektromos berendezéseket, háziipari termékeket, bőrdíszműveket, táskákat, tejfeldolgozó berendezéseket, nyomdal betűszekrényt, motorkerékpár utánfutót, iskolai szemléltető eszközöket, szerszámokat. A vajdasági kisipar1 és kézműipar listája ennél gazdagabb lesz, csak azért is, mert egyebek között ötven ékszerész, aranyműves vonul fel remekeivel a szakmák seregében. A jugoszláv kiállítók árusítják ls termékeiket a vásáron Szakmai konferenciák A kiállítás és vásár Idején a szakembereknek több konferenciát rendeznek. Ezek tanulságosak lehetnek majd a szegedi kiállítóknak is. Július 2-án a háziiparosok ' és az ékszerészek, aranyművesek, 5—6-án a kereskedelmi szakemberek rendeznek tanácskozást, s ugyanezekre a napokra esnek az üzleti tárgyalások, üzletkötések. Ma, a megnyitó napján nagyszabású műsoros divatbemutatót rendeznek a szabadkai kisstadionban, ahol magyar ruhamodelleket is bemutatnak. Holnap délután ezt a revüt megismétlik. Az ünnepi rendezvények sorában a „Harcosok napja'' megünneplése is szerepel, 3-án ünnepi estet rendeznek Szabadkán ebből az alkalomból. A kiállítás és vásár mindennap reggel 8 órától este 8 óráig látogatható, s július 10-én zárul a kiállítók tiszteletére rendezendő fogadással és az oklevelek, érmek kiosztásával. Ha mondhatjuk így, hogy „zárul" — hiszen hamarosan ezután következik a szegedi folytatás. S milyen kedves figyelmesség, hogy a vásár területén sétálgatva találkozhattunk a szegedi ipari vásárt és kiállítást hirdető plakáttal is az iparkamara épületében. A szegedi vállalatok, kisipari szövetkezetek szabadkai részvételét ugyanis a jugoszláv vállalatok majd itt, nálunk viszonozzák. Sz. S. I. i A televízió sajtótájékoztatója Tegnap a Magyar Sajtó Házában a Magyar Televízió vezetői — Gódor Ferenc elnökhelyettes, Radnai János sportrovatvezető és Gellért Endre művészeti és filmosztályvezető — tájékoztatták az újságírókat a soron levő negyedév tv-programjáról, valamint a tv-előfizetők számának növekedéséről. A tv harmadik negyedévi műsorterve változatos. Az aktuális és politikai műsorok új témakörökkel bővülnek. Üj zenei műsor indul. A tervekben hét tv-játék is szerepel. Ezek a következők: Turgenyev: Reggeli a marsallnál, Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn, Bor Ambrus: Beszélő, Babay József: Postaláda, Heltai Jenő: Jaguár, Illés Endre: A szerelem törékenysége és Csehov: Nyaralók. Kilenc színházi közvetítést sugároznak. Az ismeretterjesztő műsorok sorában új előadássorozatot indítanak. A műsortervben NDK bűnügyi filmsorozat is szerepel. Erre az időre esik a nagy érdeklődéssel várt Táncdalfesztivál is. A döntőt az Intervízió több tagállama közvetíti. Minden elődöntőt megismételnek az adásokat követő vasárnapokon. A tv a sportkedvelőkre is gondol, s elsősorban a bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről ad közvetítést. Több nemzetközi labdarúgó-mérkőzést, atlétikai versenyt is közvetítenek. Három hónap alatt 40 új tv-készüléket vásároltak az országban, így jelenleg 1 millió 87 ezer 760 tv-előfizetőt tartanak nyilván. A Szegedi Postaigazgatóság körzetében 121 ezer 702 a tv-előfizetők száma. Nemzetközi szövetkezeti nap ]VT egyvewöt esztendeje annak, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége ünneppé nyilvánította július első szombatját. Azóta esztendőről esztendőre a világ minden részén — Európában, Ázsiában, Amerikában, Ausztráliában és Afrikában — a szövetkezők milliói ünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. Az öt világrészt átfogó mozgalom nagy ünnepe történelmet idéz. Emlékeztet mindenekelőtt arra a 28 rochdalei szövőmunkásra, akik felkarolták és elindították a szövetkezés ügyét — 123 évvel ezelőtt. Felidézi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, amely lehetővé tette, hogy a lenini tanítások nyomán a világ egy hatodán létrejöjjön a szocialista szövetkezeti mozgalom. Külön öröm számunkra, hogy a fejlődő afroázsiai országokban is erőre kap ez a kisemberek erejét megsokszorozó mozgalom. Saját munkánk gyümölcsét is látjuk, amikor ezekben az országokban a magyar szövetkezők tapasztalatai is segítik a mezőgazdasági és kisipari termelés, az áruforgalom és hitelélet szövetkezeti szektorának kibontakozását, az évszázadokon át kizsákmányolt nép gazdasági és kulturális felemelkedését A magyar szövetkezetek — híven a mozgalom eszméjéhez — teljesítik a nemzetközi szövetkezeti szolidaritásból eredő kötelességeiket; több mint 50 ország 100 szövetkezeti szervezetével tartanak sokoldalú társadalmi és gazdasági kapcsolatot. Kedvező lehetőség nyílt nemzetközi tekintélyünk további növelésére az elmúlt évben, amikor Ismét elfoglaltuk megillető helyünket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében. Hazánkban 4 millió embert köszöntünk a szövetkezők nemzetközi ünnepén. Termelőszövetkezeti parasztot és földmüvesszövetkezeti tagot, szövetkezeti boltost és ktsz-munkást, alapító tagot és fiatalt; akiknek becsületes munkája évről évre szebb, gazdagabb, gyümölcsözőbb. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek első országos kongresszusa megállapította. hogy a parasztság jól választott, amikor követte a párt és a kormány útmutatásait és a szocialista gazdálkodás útjára lépett. Az utóbbi öt évben a tagság közös vagyona megkétszereződött, 34 százalékkal gyarapodott a családok jövedelme, bővült a tsz tagokról való szociális gondoskodás. A fogyasztási szövetkezetek áruforgalma öt év alatt 45 százalékkal növekedett, a felvásárló kereskedelem 1966-ban 63 szazalékkal több árut juttatott el a városi fogyasztókhoz, mint öt évvel azelőtt Jelentősen fejlődött a takarékszövetkezeti mozgalom, a szakszövetkezetek gazdasága, fokozódott a szövetkezetek részvétele a társadalmi és kulturális életben. A kisipari szövetkezetek termelése a második ötéves tervben 43 százalékkal nőtt, az elmúlt évben további 13 százalékos növekedést értek el a termelő tevékenységben. Jelentősen fejlődött a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatás és a szövetkezeti építőipar. Az ünnepi számvetés feladatokról is szól. Azokról a legfontosabb tennivalókról, amelyeket egyértelműen meghatározott tavaly az OKISZ, az idén pedig a SZÖVOSZ és a termelőszövetkezetek országos kongresszusa. B. D. Csak a bólyákon belül! Ahol a révőrség rocsója megjelenik a Tiszán, ott puszta léte is tiszteletet parancsol a fürdőzők, kajakosok, párevezősök és motorcsónakosok körében. Hogy jó órában mondj-uk, a tilos helyen fürdőzés az idén eddig nem követelt áldozatot Csongrád megyében, sem a Tiszán, sem a Maroson. Ez a szegedi révőrség tgajainak is köszönhető, akik állandóan járják a vizet, és figyelmeztetik a szabálytalankodókat vagy a bólyáknál beljebb merészkedőket. Előfordul, hogy a hajózó útból emelnek ki virtuskodó fürdőzőket Mentőcsónak? A Tisza szegedi szakaszán a fürdőzésre kijelölt helyeken mindenütt kint lebegnek a vizén a bólyák. Jelzik, hogy meddig lehet a folyóba merészkedni. A Boszorkánysziget előtt befolyó szennyvíz sodrában is akadnak fürdőzők, noha a parton tütó táblák hívják fel a figyelmet a veszélyre. A révőrség járőreinek esetenkénti bírságolása bizonyára hatásosabb lenne. Szinte túlzás az I. kerületi tanács tulajdonát képező Szex—0—1040 es a Szex—0—1039-es rendszámot viselő tákolmányokat „mentőcsónakoknak" nevezni. Az egyik már valósággal széthullik, jórésze elkorhadt A másiknak nincs evezője. S ezt a két alkalmatosságot rendszeresítették mentésre a Bertalan-emlékmű fölötti szabad strandon. Vita Ke rá ni ia k iá II í Iái, fzegedi aUindéknlbum A Képcsarnok újdonságai az ünnepi belekre Mint az elmúlt években mindig, a Képcsarnok Vállalat ez idén is több érdekes újdonsággal készül a Szegedi Ünnepi Hetekre. Július 21-én, egy nappal a szabadiéri játékok kezdete előtt nyílik meg a vállalat Kárász utcai boltjában Kiss lloóz Ilona Munkácsy-díjas keramikus művész kiállítása, amelyen szegedi motívumokat feldolgozó és egyenesen erre a kiállításra készült ate kotásokat is bemutalnak. A vallalat másik érdekes újdonsaga a tizenöt rézkarcot tartalmazó szegedi ajándékalbum. A műanyagborítású album rézkarcait, amelyek Szeged jellegzetes épületeit, a város múltjának több emlékét, a Tisza-partot és a szabadtéri játékok színhelyét mutatják be, neves grafikusművészek — többek között Gacs Gábor, Maurer Dóra, Gyúró István, Hertay Mária és Mechánszky József —, a vállalat megbízásából az album céljaira készítettek. Mint B. Varga Sándor, a Képcsarnok Vállalat osztályvezetője tegnapi tájékoztatóján elmondotta, az ajándékalbumok árusítását július 21-én kezdik meg, kizárólag itt. Szegeden, a Kárász utcai boltban. Jövőre más művészek, más témájú alkotásaival, mar színes rézkarcokat tartalmazó újabb szegedi albumot kívánnak kiadni. Tervezik azt is, hogy a szegedi után még az. idén Pécsett és Debrecenben is hasonló módon látnak majd napvilágot rezkarcgy ü j temények. Evenként visszatérő vita, hogy a Sárga üdülőtelepnél, a téli kikötő torkolatánál kijelölt „szabad" strandon kinek a kötelessége kitenni a bólyákat és vízőröket alkalmazni: a szegedi II. kerületi tanácsé, avagy a tápéi községi tanácsé? A szóbanforgó terület közigazgatásilag Tápéhoz tartozik, viszont a községfejlesztési alapot az üdülőtelep tulajdonosai a II. kerületi tanácsnak fizetik. A vitát eldönteni az sem tudta, hogy a kritikus helyen tavaly egy fiatalember vízbe fulladt. Ujabb aldozat kell ahhoz, hogy a révőrség és az illetekes tanácsok egy nyelven tudjanak egymással beszélni?! — A tápéi községi tanács arra hivatkozik — mondja Sinka András alhadnagy, a révőrség parancsnoka —, hogy a szénási rámpánál tart f§nn „szabad" strandof bólyával és vízőrrel. Ellenőrzésünkkor ennek semmi jelét nem tapasztaltuk. A járási tanács erőteljes beavatkozására volt sz.ükség ahhoz, hogy Gyálarétnél is bólyázott vízterületen lehessen fürödni, veszély nélkül. Ugyancsak „szabad'' strandot képeztek ki az igen népszerű Fűzfa csárdánál is, hasonlóképpen a Maroson, u szőregi strandon. Átkelés a pontonhídnál Régi probléma az Is, hogy a tápéi pontonhídnál a vízijárművek átkelésével nagyon vigyázni kell. A Tiszán lefelé jövőknek van elsőbbségük, ezt azonban sokszor megszegik a felfelé igyekvők. s emiatt már történték balesetek. A megoldás az lenne, ha a pontonhíd Tápé felé eső részén is kiképez.nének átkelőhelyet. Ehhez két pontonra van csupán szükség. Akkor meg lehetne határozni, hogy a Tiszán felfelé tartók az egyik, a lefelé jövök pedig a másik átbúvón közlekedjenek. Szerencsére az idén ittas vízijárművezelőkkel nem találkoztak a Tiszán a révőrség tagjai, pedig azóta eléggé sűrűn ellenőriznek, amióta nemrégiben súlyos szerencsetlenség történt a tápéi kompnál. A balesetnél ittas vezetés látszata forog fenn, de ezt majd a vizsgálat tisztázza. A szondáztatás mindenesetre jó a Tiszán is, de úgy. hogy azt ne vehessék zaklatásnak a motorcsónakvezetők. L. F. Szombat, 1967, julius 1. BÉL-MAGYARQRSZA* 5