Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

Mind többre vállalkoznak Nyomdászbrigádok a jubileumi versenyben A nyomdászkongresszus — közelebbről: a Nyomda-, Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének XXXVIII. kongresszusa — ma kezdi meg tanácskozásait Buda­pesten- A tanácskozáson természetesen ott lesznek a Szegedi Nyomda küldöttei is. Szép eredményekről, kezr deménvezésekről adhatnak szamot. Nemcsak azért, mert a rekonstrukció befejeztével a Szegedi Nyomda lehetősé­gei bővültek, hanem azért j.«, mert a modern gépek mellett dolgozó szedők, könyvkötők és más szakma­beliek mind többre vállal­koznak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére indított jubileumi verseny minden eddiginél nagyobb aktivitást váltott ki a szép könyvek, napilapok, kiadványok mű­helyében. A felajánlásokból össze­gyűlt egy könyvrevaló, szé­pen be is kötötték őket. Igaz, géppel írt sorok van­nak csak benne, mégis — a szó nemes értelmében — szép ez a könyvük is. Ott sorakoznak lapjain az egyéni felajánlásokból összetevődő brigádvállalá­sok; a minőség javítására, a ta­karékosságra, egymás és fő­ként a fiatal szakmunkások segítésére tett Ígéretek. A dobozüzem meg a könyvkö­tészet már többször elnyerte a szocialista üzemrész cí­met, ugyanezért a címért most eséllyel versenyeznek velük együtt a hódmezővá­sárhelyi és szentesi részleg nyomdászai is. Több mint kétszázan vesz­nek részt a brigádmozga­lomban, s tizennyolc szocialista, tiz szocialista címért küzdő brigádot alkotnak. A Zója, a Magyar—Udmurt, az Anna Frank munkacsa­patok már bronzplakett birtokosok, most az ezüst fokozatot is szeretnék ki­érdemelni. Rajtuk kívül ts szép számmal vannak aktív, kitűnő kollektívák: a — stílszerűen — Bolyai János­ról elnevezett matematikai szedőbrigád precizen végzi ne­héz munkáját. Egyebek közt három könyv minőségi sze­dését és tördelését vállal­ták, ezekkel vesznek részt a szép könyv versenyen. Könyvek szépségét „patro­nálja" a kötészet Tyeresko­va munkacsapata is, emel­lett a takarékoskodásban is jeleskednek. A könyvkötők a második negyedévben 13 ezer forintot takarítottak meg a vállalatnak. Ebből ezer forint jutalmat kapnak, amit — mint már nem egy­szer — közös kirándulásra fordítanak. A Móra Ferenc nevét viselő lapszedő kollektíva a sajtóhibákat szeretné ki­gyomlálni az újságok hasáb­jairól. A Rózsa Ferenc bri­gáddal együttműködve arra törekszenek, hogy a vidéki napilapok nyomdai előállí­tási vei-senyében tavaly él­ért harmadik helyezést — a helyezett lap a Dél-Magyar­ország volt — megtartsák, illetve feljebb kerüljenek a dobogón. 5,A szép könyvért", „Mi­nőséget minden műveletnél" akciókban, egyéb termelési mozgalmakban sokan vesz­nek részt, s számosan tö­rekszenek „A vállalat leg­jobb újítója" cím elnyeré­sére. A nagyobb üzemrészek közti versenyben legutóbb a szedőterem, a kisebbek kö­zött pedig a szentesi rész­leg bizonyult a legjobbnak. Konkrét célt látnak maguk előtt a szegedi nyomdászok, 80 tonnával több könyvet akarnak termelni, mint amit a terv előír, s 160 ezer forintnyi anyagtakarékos­ságot is vállaltak. A brigád­mozgalom fejlesztésével no­vemberre meg akarják te­remteni a feltételeket ahhoz, hogy a jubileum tiszteleté­re a vállalat benevezhessen a Szocialista Munka Váliala­lata címért folyó verseny­be. Tizenegy szegedi kiállító Szabadkán Ma nyitják a vajdasági kis pari és kézműipari kiállítást és vásárt (Kiküldött munkatársunk­tól) Az elmúlt hetek, napok éppen olyan készülődéssel teltek cl Szabadkán, Szeged jugoszláv testvérvárosában, mint a határon innen, a szabadtéri játékok városá­ban. S mára, a vajdasági kisipar és kézműipar kiál­lításának megnyitására az utolsó simításokat is elvé­gezték a kiállítási termek dekorációján, s a vásárnak fenntartott utcákon, tere­ken. Negyven szakma 217 kiállítójának árui sorakoz­nak példás rendben a kiál­lításnak fenntartott 7 500 négyzetméternyi területen, melynek egyharmada zárt épületekben, termekben van. Friss Kezdeményezés A vásár és kiállítás ren­dező bizottságának elnöke, Budai Isván elmondta la­punk munkatársának, hogy a szabadkai kisipari és kéz­műipari kiállítás friss kez­deményezés. szinte hagyo­mány nélkül álló vállalko­zás. 1946-ban megrendezték ugyan, de húsz évi szünet után láttak hozzá, hogy véglegesítsék. Egy évvel ezelőtt. 1966-ban próbálták meg újra, s most már Sza­badka végleg elnyerte a jo­got arra, hogy évről évre vállalkozzék a kiállítás megrendezésére. A vajdasá­gi városok ipari konferen­ciái alkalmasnak ítélték a várast arra, hogy évről év­re gazdája legyen a kiállí­tásnak, s egyúttal Szabad­ka a Vajdaság minden ré­széből meg is kapta elihez a megfelelő támogatást. Már a gondolat születésé­nek első percétől belekalku­lálták a szabadkaiak a Sze­geddel való cgyütttműködés lehetőségét is. A két város testvéri kapcsolatának s együttműködésének prog­'ramját rögzítő szerződésben is pontba foglalták ezt. amihez kitűnő alapot nyújt a szegedi ipari vásár és ki­állítás megrendezése is. Jgy a külföldi meghívásokat el­sősorban Szegedre címeztek, ahonnan tizenegy vállalat illetve kisipari termelőszö­vetkezet jelentette be rész­vételét. Most még csak mutatóban A szegedi és Csongrád tnegyei kiállítók az iden még csak mutatóban küldik el áruikat Szabadkára, bár a rendezők nagyon szerették volna, ha árusítással kö­tik egybe jelenlétüket. Eh­hez természetesen különbö­ző kereskedelmi megegyezé­sek szükségesek. Üzletköté­sekre azonban már az idén is lesz mód: amennyiben jugoszláviai kereskedelmi vállalatoknak megtetszenek a szegedi áruk, export meg­rendeléseiket közölhetik a magyar kiállítókkal. Hegy mit viszünk Szegedről a ki­állításra? Kenderárukat, hangszereket, üveg és por­celán dísztárgyakat, majoh­kaárut, könyveket, s csó­naképítők remekeit, bútor­garnitúrát, elektromos be­rendezéseket, háziipari ter­mékeket, bőrdíszműveket, táskákat, tejfeldolgozó be­rendezéseket, nyomdal betű­szekrényt, motorkerékpár utánfutót, iskolai szemlélte­tő eszközöket, szerszámokat. A vajdasági kisipar1 és kézműipar listája ennél gazdagabb lesz, csak azért is, mert egyebek között öt­ven ékszerész, aranyműves vonul fel remekeivel a szak­mák seregében. A jugoszláv kiállítók árusítják ls termé­keiket a vásáron Szakmai konferenciák A kiállítás és vásár Ide­jén a szakembereknek több konferenciát rendeznek. Ezek tanulságosak lehetnek majd a szegedi kiállítóknak is. Július 2-án a háziiparo­sok ' és az ékszerészek, aranyművesek, 5—6-án a ke­reskedelmi szakemberek rendeznek tanácskozást, s ugyanezekre a napokra es­nek az üzleti tárgyalások, üzletkötések. Ma, a megnyi­tó napján nagyszabású mű­soros divatbemutatót ren­deznek a szabadkai kissta­dionban, ahol magyar ru­hamodelleket is bemutatnak. Holnap délután ezt a revüt megismétlik. Az ünnepi rendezvények sorában a „Harcosok napja'' megünneplése is szerepel, 3-án ünnepi estet rendez­nek Szabadkán ebből az al­kalomból. A kiállítás és vásár min­dennap reggel 8 órától este 8 óráig látogatható, s júli­us 10-én zárul a kiállítók tiszteletére rendezendő fo­gadással és az oklevelek, érmek kiosztásával. Ha mondhatjuk így, hogy „zárul" — hiszen hamaro­san ezután következik a sze­gedi folytatás. S milyen ked­ves figyelmesség, hogy a vá­sár területén sétálgatva ta­lálkozhattunk a szegedi ipa­ri vásárt és kiállítást hir­dető plakáttal is az iparka­mara épületében. A szegedi vállalatok, kisipari szövetke­zetek szabadkai részvételét ugyanis a jugoszláv vállala­tok majd itt, nálunk viszo­nozzák. Sz. S. I. i A televízió sajtótájékoztatója Tegnap a Magyar Sajtó Házában a Magyar Televí­zió vezetői — Gódor Ferenc elnökhelyettes, Radnai Já­nos sportrovatvezető és Gel­lért Endre művészeti és filmosztályvezető — tájékoz­tatták az újságírókat a so­ron levő negyedév tv-prog­ramjáról, valamint a tv-elő­fizetők számának növekedé­séről. A tv harmadik negyedévi műsorterve változatos. Az aktuális és politikai műso­rok új témakörökkel bővül­nek. Üj zenei műsor indul. A tervekben hét tv-játék is szerepel. Ezek a következők: Turgenyev: Reggeli a mar­sallnál, Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn, Bor Ambrus: Beszélő, Babay Jó­zsef: Postaláda, Heltai Je­nő: Jaguár, Illés Endre: A szerelem törékenysége és Csehov: Nyaralók. Kilenc színházi közvetítést sugá­roznak. Az ismeretterjesztő műsorok sorában új elő­adássorozatot indítanak. A műsortervben NDK bűnügyi filmsorozat is szerepel. Erre az időre esik a nagy érdek­lődéssel várt Táncdalfeszti­vál is. A döntőt az Interví­zió több tagállama közve­títi. Minden elődöntőt meg­ismételnek az adásokat kö­vető vasárnapokon. A tv a sportkedvelőkre is gondol, s elsősorban a bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről ad köz­vetítést. Több nemzetközi labdarúgó-mérkőzést, atléti­kai versenyt is közvetítenek. Három hónap alatt 40 új tv-készüléket vásároltak az országban, így jelenleg 1 millió 87 ezer 760 tv-elő­fizetőt tartanak nyilván. A Szegedi Postaigazgatóság körzetében 121 ezer 702 a tv-előfizetők száma. Nemzetközi szövetkezeti nap ]VT egyvewöt esztendeje annak, hogy a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége ünneppé nyilvání­totta július első szombat­ját. Azóta esztendőről esz­tendőre a világ minden részén — Európában, Ázsiában, Amerikában, Ausztráliában és Afriká­ban — a szövetkezők mil­liói ünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. Az öt világrészt átfogó mozgalom nagy ünnepe történelmet idéz. Emlékeztet minde­nekelőtt arra a 28 roch­dalei szövőmunkásra, akik felkarolták és elindították a szövetkezés ügyét — 123 évvel ezelőtt. Felidézi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, amely lehetővé tette, hogy a lenini tanítások nyomán a világ egy hatodán létre­jöjjön a szocialista szövet­kezeti mozgalom. Külön öröm számunkra, hogy a fejlődő afroázsiai országokban is erőre kap ez a kisemberek erejét megsokszorozó mozgalom. Saját munkánk gyümöl­csét is látjuk, amikor ezekben az országokban a magyar szövetkezők ta­pasztalatai is segítik a me­zőgazdasági és kisipari ter­melés, az áruforgalom és hitelélet szövetkezeti szek­torának kibontakozását, az évszázadokon át kizsák­mányolt nép gazdasági és kulturális felemelkedését A magyar szövetkezetek — híven a mozgalom eszmé­jéhez — teljesítik a nem­zetközi szövetkezeti szoli­daritásból eredő kötelessé­geiket; több mint 50 or­szág 100 szövetkezeti szer­vezetével tartanak sokol­dalú társadalmi és gazda­sági kapcsolatot. Kedvező lehetőség nyílt nemzetközi tekintélyünk további növe­lésére az elmúlt évben, amikor Ismét elfoglaltuk megillető helyünket a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetségében. Hazánkban 4 millió em­bert köszöntünk a szövet­kezők nemzetközi ünne­pén. Termelőszövetkezeti parasztot és földmüvesszö­vetkezeti tagot, szövetke­zeti boltost és ktsz-mun­kást, alapító tagot és fia­talt; akiknek becsületes munkája évről évre szebb, gazdagabb, gyümölcsözőbb. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek első orszá­gos kongresszusa megálla­pította. hogy a parasztság jól választott, amikor kö­vette a párt és a kormány útmutatásait és a szocia­lista gazdálkodás útjára lé­pett. Az utóbbi öt évben a tagság közös vagyona megkétszereződött, 34 szá­zalékkal gyarapodott a családok jövedelme, bővült a tsz tagokról való szociá­lis gondoskodás. A fogyasztási szövetkeze­tek áruforgalma öt év alatt 45 százalékkal növekedett, a felvásárló kereskedelem 1966-ban 63 szazalékkal több árut juttatott el a városi fogyasztókhoz, mint öt évvel azelőtt Jelentősen fejlődött a takarékszövet­kezeti mozgalom, a szak­szövetkezetek gazdasága, fokozódott a szövetkezetek részvétele a társadalmi és kulturális életben. A kis­ipari szövetkezetek terme­lése a második ötéves terv­ben 43 százalékkal nőtt, az elmúlt évben további 13 százalékos növekedést ér­tek el a termelő tevékeny­ségben. Jelentősen fejlő­dött a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatás és a szövetkezeti építőipar. Az ünnepi számvetés fel­adatokról is szól. Azokról a legfontosabb tennivalók­ról, amelyeket egyértelmű­en meghatározott tavaly az OKISZ, az idén pedig a SZÖVOSZ és a termelő­szövetkezetek országos kongresszusa. B. D. Csak a bólyákon belül! Ahol a révőrség rocsója megjelenik a Tiszán, ott puszta léte is tiszteletet pa­rancsol a fürdőzők, kajako­sok, párevezősök és motor­csónakosok körében. Hogy jó órában mondj-uk, a tilos helyen fürdőzés az idén ed­dig nem követelt áldozatot Csongrád megyében, sem a Tiszán, sem a Maroson. Ez a szegedi révőrség tgajainak is köszönhető, akik állandó­an járják a vizet, és figyel­meztetik a szabálytalanko­dókat vagy a bólyáknál bel­jebb merészkedőket. Előfor­dul, hogy a hajózó útból emelnek ki virtuskodó für­dőzőket Mentőcsónak? A Tisza szegedi szakaszán a fürdőzésre kijelölt helye­ken mindenütt kint lebeg­nek a vizén a bólyák. Jel­zik, hogy meddig lehet a folyóba merészkedni. A Bo­szorkánysziget előtt befolyó szennyvíz sodrában is akad­nak fürdőzők, noha a par­ton tütó táblák hívják fel a figyelmet a veszélyre. A révőrség járőreinek eseten­kénti bírságolása bizonyára hatásosabb lenne. Szinte túlzás az I. kerü­leti tanács tulajdonát képe­ző Szex—0—1040 es a Szex—0—1039-es rendszámot viselő tákolmányokat „men­tőcsónakoknak" nevezni. Az egyik már valósággal szét­hullik, jórésze elkorhadt A másiknak nincs evezője. S ezt a két alkalmatosságot rendszeresítették mentésre a Bertalan-emlékmű fölötti szabad strandon. Vita Ke rá ni ia k iá II í Iái, fzegedi aUindéknlbum A Képcsarnok újdonságai az ünnepi belekre Mint az elmúlt években mindig, a Képcsarnok Vál­lalat ez idén is több érde­kes újdonsággal készül a Szegedi Ünnepi Hetekre. Jú­lius 21-én, egy nappal a szabadiéri játékok kezdete előtt nyílik meg a vállalat Kárász utcai boltjában Kiss lloóz Ilona Munkácsy-díjas keramikus művész kiállítása, amelyen szegedi motívumo­kat feldolgozó és egyenesen erre a kiállításra készült ate kotásokat is bemutalnak. A vallalat másik érdekes újdonsaga a tizenöt rézkar­cot tartalmazó szegedi aján­dékalbum. A műanyagborí­tású album rézkarcait, ame­lyek Szeged jellegzetes épü­leteit, a város múltjának több emlékét, a Tisza-par­tot és a szabadtéri játékok színhelyét mutatják be, ne­ves grafikusművészek — többek között Gacs Gábor, Maurer Dóra, Gyúró István, Hertay Mária és Mechán­szky József —, a vállalat megbízásából az album cél­jaira készítettek. Mint B. Varga Sándor, a Képcsarnok Vállalat osztály­vezetője tegnapi tájékoztató­ján elmondotta, az ajándék­albumok árusítását július 21-én kezdik meg, kizárólag itt. Szegeden, a Kárász ut­cai boltban. Jövőre más művészek, más témájú alkotásaival, mar színes rézkarcokat tar­talmazó újabb szegedi albu­mot kívánnak kiadni. Terve­zik azt is, hogy a szegedi után még az. idén Pécsett és Debrecenben is hasonló mó­don látnak majd napvilágot rezkarcgy ü j temények. Evenként visszatérő vita, hogy a Sárga üdülőtelepnél, a téli kikötő torkolatánál kijelölt „szabad" strandon kinek a kötelessége kitenni a bólyákat és vízőröket al­kalmazni: a szegedi II. kerü­leti tanácsé, avagy a tápéi községi tanácsé? A szóban­forgó terület közigazgatási­lag Tápéhoz tartozik, vi­szont a községfejlesztési alapot az üdülőtelep tulaj­donosai a II. kerületi ta­nácsnak fizetik. A vitát el­dönteni az sem tudta, hogy a kritikus helyen tavaly egy fiatalember vízbe fulladt. Ujabb aldozat kell ahhoz, hogy a révőrség és az ille­tekes tanácsok egy nyelven tudjanak egymással beszél­ni?! — A tápéi községi tanács arra hivatkozik — mondja Sinka András alhadnagy, a révőrség parancsnoka —, hogy a szénási rámpánál tart f§nn „szabad" strandof bólyával és vízőrrel. Ellenőrzésünkkor ennek semmi jelét nem tapasztal­tuk. A járási tanács erőtel­jes beavatkozására volt sz.ükség ahhoz, hogy Gyála­rétnél is bólyázott vízterüle­ten lehessen fürödni, veszély nélkül. Ugyancsak „szabad'' strandot képeztek ki az igen népszerű Fűzfa csárdánál is, hasonlóképpen a Maroson, u szőregi strandon. Átkelés a pontonhídnál Régi probléma az Is, hogy a tápéi pontonhídnál a vízi­járművek átkelésével na­gyon vigyázni kell. A Tiszán lefelé jövőknek van elsőbb­ségük, ezt azonban sokszor megszegik a felfelé igyek­vők. s emiatt már tör­ténték balesetek. A meg­oldás az lenne, ha a pontonhíd Tápé felé eső ré­szén is kiképez.nének átke­lőhelyet. Ehhez két ponton­ra van csupán szükség. Ak­kor meg lehetne határozni, hogy a Tiszán felfelé tar­tók az egyik, a lefelé jövök pedig a másik átbúvón köz­lekedjenek. Szerencsére az idén ittas vízijárművezelőkkel nem ta­lálkoztak a Tiszán a révőr­ség tagjai, pedig azóta elég­gé sűrűn ellenőriznek, ami­óta nemrégiben súlyos sze­rencsetlenség történt a tá­péi kompnál. A balesetnél ittas vezetés látszata forog fenn, de ezt majd a vizsgá­lat tisztázza. A szondáztatás mindenesetre jó a Tiszán is, de úgy. hogy azt ne vehes­sék zaklatásnak a motor­csónakvezetők. L. F. Szombat, 1967, julius 1. BÉL-MAGYARQRSZA* 5

Next

/
Thumbnails
Contents