Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

T^T apjainkban a köz­véleményben min­duntalan a/, a kíván­ság visszhangzik, hogy 196B. január 1. után is biztos le­gven a munka, a munka­hely, a munkabér, bőséges az árukínálat, stabil a pénz vásárlóértéke, s szüntelenül javuljanak az életkörülmé­nyek. Általában a stabili­tás, a biztonság a legfőbb óhaj, és ez termeszetes. Legalább ennyire valóság ezzel szemben az is. hogy a nemzetközi méretű osz­tályharc, a világméretű gaz­dasági versengés, a tudo­mány és a technika rop­pant gyors fejlődése ugyan­akkor majdnem mindenben a változás, a mozgás álla­potát mutatja. Például a nemzetközi kereskedelem­ben gyakran változnak az alapvető nyersanyagárak, a hitelajánlási, fizetési fel­tételek. Biztos áruelhelye­zest jelentő piacok szűnnek meg egyik napról a másik­ra és persze születnek új lehetőségek. (Például: ugyanannak a gyógyszernek az ára. amelynek kilójáért S—4 évvel ezelőtt még 4—5 ézer dollárt i.s megfizettek, ma már tizedére zsugorodott össze, mert közben a kon­kurrencia i.s megjelent ha­sonló készítményekkel.) Gyorsan változik a belföl­di. a hazai fogyasztók, vá­sárlók igénye is. A gazdaság eddigi műkö­désének árnyéka — az egy­oldalú központosítás a ter­melés és értékesítés irányi-" fásában —, a piaci állapo­tokban bekövetkező válto­zások hatását, következmé­nyét az érdekeltek elöl jó­reszt eltakarta. A termékek túlnyomó többségénél ha­tóságilag kötött, megmere­vített árak sem jelezték a gyártóknak és a kereske­dőknek, hogy változik a fo­gyasztók véleménye, szük­séglété bizonyos árucikk te­kintetében. A termelők ter­vet teljesítettek, termékei­kért fix árat kaptak. A tervteljesftéséért vagy túlteljesítéséért általában kijárt az anyagi elismerés — prémium, jutalom — füg­getlenül attól, hogy a gyár terméke milyen áron kelt el, hogv egyáltalán elkelt-e. A termékek ériékesílésének gondja másoké, a megfele­lő belkereskedelmi és kül­kereskedelmi vállalatoké volt. Ez utóbbiak i.s tervet teljesiteltek. Nyereségüket az állam bevonta, ha pedig aron alul értékesítették, ak­kor a társadalom kasszájá­ból fedezték a hiányt. — Így a piac értékítélete —, a hazai és külföldi vásár­lók véleménye — nem, vagy csak számos áttételen ke­resztül. megkésve jutott el az érdekeltekhez, s akkor is különösebb anyagi követ­kezmények nélkül. ^ szabályozás új rend­szere a gyár, az üzem valamennyi dolgozó­ját anyagilag érdekeltté te­szi a nyereség növelésében. Ebből törvényszerűen kö­vetkezik, hogy a vállalatok termeiésüket értékesíteni akarják. Mégis az árubőség létrehozása az, hogy az áru­kínálat valamivel megha­ladja a keresletet és össz­hangban legyen a fizetőké­pes kereslettel — ez a re­form legbonyolultabb, leg­összetettebb problémája. Ehhez a tudományos szín­vonalú tervezés mellett és azt kiegészítve, szükség van olyan gyors, rugalmas jel­zőrendszerre, amely a gaz­dasagi élet legkisebb sejt­jéből is rendszeres, meg­bízható információt továb­bít a pillanatnyi helyzetről. Arról például, hogy me­lyek a legdivatosabb, a leg­kapósabb cikkek, mely ter­mékekből van hiány, vagy bőség, mely áruk iránt csökkent a vásárlók érdek­lődése es így tovább. Elmé­leti és gvakorltai vizsgáló­dások azt bizonyítják, hogy ilyen jelzőrendszer szere­pét a kellő mozgási szabad­sággal rendelkező árak tölt­hetik be. A mai kötött, merev ár­rendszert a jövőben a tár­sadalmi munkaráfordításom kat a mainál hívebben tük­röző rugalmas árrendszer váltja fel és lenyegeben há­romféle arral taialkozha­Mozgékony mozgékony árak fejek tünk maid: hatóságilag elő- volt, hogy keresett, cikket, akiknek nélkülözhetetlen, irt (fix) arakkal. „tól-ig" li- vagy bóvlit állítanak elő, vagy akiknek így is meg­mitált, vagy maximált árak- addig nekik nem volt sür- éri. kai es xégül szabad árak- gös. A merev árak konzer- rw-ermészetesen sokszor kai. Ezekből tájékozódnak válták az elmaradottságot. _§_ előfordul majd az majd a termelök, a keres- De ha majd azt tapasztal- iménti esetek fordi­kedők, de a gazdaságpoliti- ják — méghozzá nagyon is tottja is. Például: remek kusok is a végzett munka kézzelfoghatóan —, hogy az műszaki gárda kezében van eredményességéről vagy újért, a korszerűért maga- a gyártásfejlesztés és egv eredménytelenségéről, arról sabb árat is hajlandó fizet- bizonyos idő múlva jelentő­is, hogy az esetleges nega- ni a fogyasztó, a felhaszná- sen csökkentik a termelés tiv jelenségeket hol kell le- ló és ebből a magasabb ár- költségeit. Ha maximált maradó áru, vagy szabad megegye­küzdeni. Az alapvető fo- ból a vállalatnál gyasztási cikkeket ritkán, nyereségrész is gömbölyö­vagy egyáltalán nem érintő dik, akkor nem az elodá­ármozgások mértékéből, zás „objektív" okait fog­gyakoriságából a termelök ják kutatni, hanem a piac és fogyasztók alkalmasint, elárasztásának lehetőségét, mint finom műszerről leol- Ugyanez a magatartás, vashatják a kereslet alaku­lását, mérlegelhetik dönté­változás remélhető az úgy­zéses árú, termékről van szó, akkor a költségek csök­kentésével párhuzamosan mérsékelhetik az eladási árat. Legtöbbször meg is teszik ezt, különösen ha az így megnövekvő keresletet is győzik erővel. (Nagyobb Adői-¥étfl A történet a Rózsa utca sehol sem talál meghanga­18 a. szám alatti házban iásra, ügyének orvoslasara, kezdődött és végződött is, holott a ' bajt önmaga idézte végül a szegedi megyei bí- elő. Nem lehet ráfogni, hogy róságon, mint polgári per. a lakást megvásárolta volna A ház tulajdonosa Baraoyás Mohácsioktól. Csupán hatra­József nyugdíjas. A magas- hagyott bútorokat vette meg földszinti reszt 6 lakja a 4 ezen- forintért, más haszna­családjával, feleségével. Iá- lati tárgyakért is adott meg nyával és két unokájával. Mohácsiéknak 3 ezer forin­Egy udvari szuterén szoba- lot. Hétezer forintja ..úszik" konvhás lakást viszont 1936 léhát, s ki tudja, megterül-e óta bérő lakta. Legutóbb, 17 kára, hiszen a perben is ő éven át Mohácsi Mihály, aki iett a vesztes? azóta már a Bécsi körút 8— Mohácsiéknak viszont iga­Ifi. szám alatt; szövetkezeti zán szépen berendezett a házak egyik új másfélszobás lakásuk a szövetkezeti ház­lakásába költözött. ban. Igaz, Mohácsiné elsírta magát, amikor Boty Mihálv­A rokon albcrlö lyal náluk jártunk. Sajnálja, ',..., , . hogy a rokonfiú így porul Mohács,ek volt szuterén já]. ho|oU mindkettén tud. íakasa csodák csodajara ,ak h törvénytelenseget egyik napról a masikra uj kpvptnpk pl tolróf ümWt" Rolv Mihólv Cl. seiket és cselekedeteiket, nevezett hiánycikkek eseté- forgalom — több nyereseg. választhatnak a számukra ben is. Egyszeriben a kö- Tehát mindenki jól jár.) akót „kapott" Boty Mihály, í elesége és két éves gyer­mekük személyében. Az új lakót Mohácsiék szerezték, méghozzá rokoni alapon. S hogyan vélekedett Boty Boty Mihály még 1965. de- Mihály? Először azt állitot­Ki mit adott el? kedvező, vagy kevésbé ked- vetkezők derülhetnek majd Más: változik a divat, vagy cember 16-án, mint albérlő ta, hogy tulajdonképpen 4 vezö lehetőségek között, ki: 1. Hogy, hogynem még- a fogyasztói szokás, vagyis ellenőrizhetik, hogy mit tet- is van annyi kapacitás, kezd avulni a termék. A vá­lok jól, s mit nem. Termé- amennyi a szükséglettel ará- sárlók elmaradoznak, csök­szetesen a párt, a kormány, nyos mennyiségű termék ken a forgalom, a raktár a szr:.szervezetek a jövő- előállításához kell. (Eddig egészségtelenül megtelik, a ben is figyelemmel kísérik vagy azért nem használták kínálat jelentősen megha­a dolgozó tömegek életszin- ki, mert nem volt érdemes, ladja a keresletet. Nvilván­vonalának alakulását és vagy azért, mert más ke- való: ha a terméket to­nem tűrik meg, hogy egyes vésbé fontos termék előál- vábbra is gyártani akarják, emberek, csoportok, vagy litásával kötötték le.) 2. A a régi ár nem tartható. Az családtag jelentkezett be ezer forintért nem a bútort Mohácsiékhoz, akik nem vásárolta meg Mohácsiéktól, kértek albérleti díjat, Boty, hanem a szoba parkett ázó* akj az újszegedi Haladás Tsz sát amit ezelőtt hat évvel gépkocsivezetője, hol ott csináltattak. Ennek hallatára aludt, hol nem. Tény, hogy Mohácsiné tiltakozott: ottlétét nem nézte jó szem- — Dehogyis adtuk mi el mel a háztulajdonos. Méntha a lakás parkettázását. A előre sejtette volna, hogy visszahagyott holmikért vet* Botyt, mint újdonsült lakót, tük fel a 4 ezer forintot* nagyobb kollektívák érdem- régi áron ugvan valóban rá- alacsonyabb ár mellett a | majd ottfelejtik Mohácsiék. amiről írás is van. telenül. munka nélkül, vagy fizetéses volt a gyártmány, régi vevők is megmaradnak | Valójában így is történt. Boty mindent elkövetetti nyerészkedéssel, iigveske- de az új áron már minden- és új vevők is jelentkeznek, hogy maradhasson a szute­, c. - .itiirereu — Kétszázegynchány iónban. Állítása szerint még déssel tehessenek szert ha- ki megtalálja a számítását, akiknek eddig esetleg nem szonra. A jól végzett mun- 3. (Eddig csakugyan szűk volt kifizetődő, vagy _ nem ka gyümölcsét élvezik majd, volt a kapacitás, de az. ön- futotta a fizetésükből. A akik jól dolgoznak és kárát álló beruházási lehetőségek forgalom színvonala ma­látják, akik hanyagul, fel- révén ezen most már saját vad, de gyakran emelkedik készületlenül „dolgozgat- maguk is gyorsan segíthet- is. Ilyen eset mindenesetre nak". nek a vállalatok. (Meg is már figyelmeztetés a válla­S zámtalan kiállításon, teszik ezt, mert — megfele- latnak: jó lesz gyorsítani új, árubemutatón hány- lő ár mellett — több ter- divatos, vagy korszerűbb szor kiáltottunk már melés — több nyereség.) 4. változat kidolgozását, mert fel: szép, szép, de mikor A régi áron olyan célra is *z árakat nem lehet csök­gvártják, mikor lehet kap- az adott terméket vásárol- kenteni a végtelenségig, ni!? Méltatlankodásunk az ták, amelyre más kevésbé A rugalmas, mozgási le­új termékek bevezetése, for- szűkösen levő cikk is meg- hetöséghez jutott, árak je­galomba kerülése miatti felelt volna. Emiatt vált leznek. dörömbölnek, moz­huzavonának szólt, s nem hiánycikké és nem jutott Kasra késztetik a fejeket és alaptalanul. Amig a gyártó belőle oda sem elegendő, a kezeket. mindezt a fo­vállalatok számára éppen az ahol mással nem pótolhat- íyasztók, tehát végül is va­árak érzéketlensége követ- ták. Magasabb áron már lamennyiünk érdekében. D. J. i • pénzt is felajánlott a háztu­tureimi nap lajdonosnak, aki azt kereken . , . ., , visszautasította. Botvek me­A tulajdonos jogát akar- nekülnpnt k az udvarra pa_ ták elvitatni Mohatesiek es koIt bútor0kt6L Mohács,né Botyek. Az albérlők beje- Mt tanác,olta npki. hogy ad_ lentolapjat a háztulajdonos ja p| „lbArusnek, s a külön_ nem ,s irta ala, tehát ezt a ^zoM megtéríti valahogy, viszonyt nem vette tudoma- „ , les vagy nem. su'. Több halasztással két­az az ő dolguk. keztében majdnem mindegy csak azok vásárolják majd, Hólabda gyanánt A szállítási szerződések új rendszeréről Harags,á vált j óv iszony Elmúlt már fél éve, hogy egyensúlyban van a keres- űj üzemének építkezésével életlie lépett az. a kormány- lettel, ott nincs különösebb kapcsolatban. Az EM Fűtő­rendelet, amely új alapokra hiba. De ott, ahol a keres- berendezések Vállalata ter­helyezte és szabályozta a let a nagyobb, ott a szállító moventillátort készít és szál­vállalatok közötti együtt- van „felül ", a szállító az iftasi szerződést kötött, hogy működést; a szállítási szer- úr, ö diktál. S mit tehet a az idej Pisd negyedévben ki­ződések rendszerét. Az új megrendelő? Kenytelen fe- eiPKiti a ktsz igényeit. Az.nn­rendelkezés sok korábbi kö- jet hajlani es tovább gurí- ban nemrégen értesítés kül­töttséget, merevséget fel- tani a „hólabdát" az ő meg- dbtt a vállalat, hogy csak oldott, s a vállalatokra, rendelöjenek. S ez a guriga- negyedik negyedévben mint szerződő partnerekre zás valahol a lakosságnál szállítani. A ktsz valószínű bízta az ügyletek szabad le- csapódik le, megduzzadva, nem fogadja el ezt a termi­a tud bonyolítását. mint az igazi hólabda. „Kitűnő" példát olvastam nemrégiben: egy Baja mel­letti termelőszövetkezet nust, hiszen a termoventil­látor a fűtést biztosítja, s a negyedik negyedben, az az télen fűtés nélkül nem dol­szerzódést kötött a konzerv- gozhatnak az újonnan fel­gyarral, hogy X hold fol- cpiteU és modern üzemben. A feltétel: árubőség A szabad szerződéskötés kiteljesedése i.s csak meg­felelő árubőség mellett le- , „ ., -„..„„, • -w—r- - — —• hetséges. Az új szabályozás fdTben°'srélliill^^A^k.m- A ^elezetteégei — zervgyár ezzel szemben vállalta, hogy a borsóérés idejére biztosítja a borsó­cséplő gépet. A gyár nem egyik fő célja az, hogy elő­segítse a vállalatok közötti szabad egyezkedést, a ke­reskedelmi módszerek ki­bontakozását az a pontja a rendeletnek, hogy a teljesítés helyét nem a feladóállomásnál, tehát a termelő vállalat székhelyén jelölték meg, hanem a vá­sárlónál, vagyis a rendelte­ismeretesek előttem, de bi zon.vosan ők is szerződtek már partnereikkel termékek szállítására, amit nyugodt lelkiismerettel tehettek, hi Igen helyes " sí"/ íelknsm* , rendeletnek tudt? betartani Ígéretéi, s/pn annHk idpjpn *zo SPm mert a csép ogepek a javi- vo1t kpspdpiemről. Ez eset­to va la atnal voltak es azok ben j, eHndlll útjára a hő­sem küldtek hataridőre. A jabda? javító vállalat azzal hárítot­ta el a felelősséget, hogy a szegedi EMERGÉ nem szál­Ki a kárvallott? tési helyen. Így a termelő „ le lM gumizott az eladó erdeke tovább fut árujával együtt, egészen a felhasználóig. Így nem le­het közömbös számára az sem. hogv milyen állapot­ban érkezik meg terméke a rendelőhöz. A felsőbb szervek most nem kényszerítenek egyet­len vállalatot sem szerződés­kötésre. Az Országos Terv­hivatal rendelkezése sze­rint. csak a kiemelt beru­házások, a honvédelem, az állami tartalékok, az export és az alapvető egészségügyi Az igaz, hogy a dontőbi­alkatreszeket. így gurult el zottsagok szankcióval sújt­a hólabda olvan messzire, jak a Szerzödést megszegő hogy valószínű milliós kara fplet de jobb ] enne a bí­lesz belőle a szövetkezetnek vagyis az ott élő falusi em­bereknek. Ezt az eselet meg lóságokat elkerülni, hiszen ott csak a kárt szenvedő vállalatot elégítik ki. a lan glosszazta a Népszabadság Colat"végén helvetfoglaló is. Nem tudni, hogy mi a kárvallottakat nem. A szál­végeredménv. Egy tételen is múlhat... Persze a példákért nem kell a szomszédba menni, szolgáltatások céljait bizto- ezt i.s csak azért említet­sító termékek, valamint a tem, mert a láncolat vegén litasi szerződések új rend­szere nagy szabadságot biz­tosít, s az új gazdasági mechanizmusban ez a sza­badság tovább szélesedik. Ebben az együttműködésben a vállalatoknak tiszteletben kell tartaniuk kis és nagy partnereiket egyaránt, azt még ma is kötött gazdálko- szegedi üzem foglalt helyet, 's ak' csalc "z darab termo­_l ' . _ 1 .1 _ . i i *1 1 1 _ L* . . . . , , t I 1 I á t /\i4 XTÓ c ó oysl rvc T'í rias alá vont termékekre kö­telező a szerződéskötés. A bár az is meglehet, hogy az EMERGÉ is „tovább mu­kordés persze az lenne, hogy tat", tovább gurítja a lab­ventillátort vásárol és azt is aki ezerszámra rendeli. S végeredményben a kínálat féléves tapaszfalatokat fi- dat. A szegedi téglagyárban oldalát kell erősíteni, olvan gyelembe véve, javult-e a újjáépítés folyik és a mű- árubőséget teremteni, de leg­helvzet a szállítási szerző- szárítóra olyan nagy szük- alábbis olvan egyensúlyi dések teljesítésében? Igen is - nem is ségük lenne, mint az éhes helyzet felé tendálni, ahol a embernek egv falat ken vér- szerződések teljesítése nem » re. de a Szellözőművek válik hólabdává, hanem a Javult is. meg nem is. Gyára a radiátorokat csak Ismetlem. ahol megfelelő októberben tudia szállítani, mennyiségű termek áll a Hasonló példát mondtak rendelőhöz, rendelkezésre és a kinalat el a Vas- es Fémipari Ktsz ..hógolyó" időben es eredeti nagysagtjan jut el a meg­Gazdagh István százegynehány úgynevezett türelmj nap állt Botyék ren­del kezesére, hogy békével költözzenek el. A háztulaj­donos ugyanis törvényes úton szerzett elégtételt jo­gainak. A bírósági döntést Mohácsiék haraggal valtak követően született meg a ke- a háztulajdonostól. Éppen lületi tanácsok lakás- és ezért n«Syon idekívánkozik helyiséggazdálkodási osztá- egy kérdés: a háztulajdonos lyának határozata -Botyék azért nem tűrte-e meg az kilakoltalásával kapcsolat- egyébként jogcím nélkül be­ban. Mint pnkénves lakás- költöző Botyekat, mert ha­fóglalókat lakoilatták ki ragban voltak Mohácsiékkal? őket. Bútoraik még mindig ~ Nem akartunk űj la­ott vannak az udvaron. A kdt — mondotta Baranvás háztulajdonos takarta ie fő- Józj,ef — a szuterénra igényt tiaval, hogy megvédje az 'ártottunk, mint elsőszámú esőtől. jogosultak Nem a fiatal há­, 4 zaspár ellen volt kifogásunk. „ (Jszik** a hétezer A szuterén ben egyen lóra nincs semmi, csak a szobá­forínt ban egyetlen heverő, az elő­térben pedig nvárí konvhát A károsult mindenképpen rendezett be a hóztulajdo­Sotrv Mihály és családja, nos. Most méltatlankodik, hogy „ L.. F. „Csőbehúzzék" a seprűnyelet? A seprűnyelet — hagyományos technológia szerint — gondosan válogatott, görcsmentes fából kell készíteni. S eí bizony nem olcsó. A szegedi seprűgyárban már régóta kí­sérleteznek új módszerekkel. A gazdaságosság növelése ér­dekében a nyél kémiai fehérítése helyett festéssel i.s pró­bálkoztak. Ennél is többet ígér egy újabban kidolgozott módszer: a seprűnyelet festés és fehérítés helyett múanvag­csővel impregnálják, a seprűnyelet tulajdonképpen „csőbe­húzzák". Az első újmódi seprűk már megszülettek a szegedi gyárban. A velük végzett próbák is eredményesen zárultak: a müanvagbevonat rugalmassá, egyszersmind tartóssá te­szi a nyelet, a technológia nem igényel különleges minő­ségű faanyagot. Az új technológia bevezetésével jelentós önköltségeseik­ként és és még jobb termelési eredmény várható 1967 má­sodik félőben. \aaarnap, 1967. iuliua 30. DU-MAGYAAORSZÁfi *

Next

/
Thumbnails
Contents