Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

Uj filmek Nincs üre.s hely a MA­FILM-stúdiók „órarendjé­ben": a nyár csúcsforgalmat hozott a műtermekig. Első filmjét készíti elö Sándor Pál rendező, aki Bohóc a fa­lon címmel három fiatal nyári vakációjának kaland­jait örökíti meg. A Sodrás­ban és a Zöldár alkotója, Gaál István Keresztelő című forgatókönyvét filmesíti mag. „Szerzői" filmet készít Sóra Sándor; ő az írója, rendezője és operatőre a Feldobott kő című produkciónak. Mai témájú Máriássy Félix Kötelék cimű, készülő film­drámája. Hcmádi Gyula ir­ta Az ötödik parancsolat cí­mű filmet, rendezője Rényi Tamás. II fövenynek nincs hivatala — Kérek négy köbméter fövenyt — szólt be a Fö­KA-telepen a pénztárabla­kon egy asszony. — Fövenyt, jó asszony, nem adhatok, mi azt nem árusítunk, csak marosi ho­mokot — mondta Zomborl Pál telepvezető. — Neeem? Ide küldtek pedig az I. kerületi tanács 117-es szobájából. — Hát akkor jól elküld­ték, mert ott tudhatnák, hogy évekkel ezelőtt csak néhány napig foglalkoztunk a fövennyel, aztán felmond­tuk. Menjen a vízügyi Igaz­gatósághoz, hátha ott kap Rostipari szimpózium Szegeden A Textilipari Műszaki és rostipar termelése, majd Tudományos Egyesület len- részletesen elemezte jelen­kenderipari szakosztályának legi helyzetét és távlatait, es Csongrád megyei csoport- Délután megkezdődtek a jának rendezésében tegnap szakmai előadások, korrefe­délelőtt megkezdődött Sze. rátumok, amelyek holnap is geden a rostipari szimpo- folytatódnak. Pénteken dél­zlum. A Tisza Szálló tükör- előtt a szimpózium résztve­termében kiváló hazai és vői üzemlátogatáson vesz­külfüldi szakemberek gyűl­tek össze: az Ipar számos bolgár, belga, lengyel, olasz és NDK-beli szaktekintélye is részt vesz a háromnapos tanácskozáson. Elöljáróban dr. Tömörkény László Kossuth-díjas főmér­nök vázolta Szegednek a rostiparban betöltött szere­pét, majd dr. Bátyai Jenő, az MTESZ műszaki titkára üdvözölte a megjelenteket Lelír Ferenc könnyűipari miniszterhelyettes mondott ezután megnyitó beszédet. Kifejezte meggyőződését, hogy a szimpózium létrejöt­te, a nagy tapasztalattal ren­delkező szakemberek részvé­tele, a referátumok és hoz­zászólósok sora a rostipar további fejlődéséhez nyújt segítséget Különösen nagy jelentősége van ennek most, az új gazdasági rendszerre való felkészülés időszaká­ban. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy az utóbbi hat évben nagyot fejlődött a nek részt: megtekintik a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi üzemét Nemzetközi kemping A Magyar Camping és Ca­ravaning Club augusztus 7 és 13-a között Szentendrén valamint Leányfalun ren­dezi meg I. nemzetközi kem­pingtalálkozóját. A Szent­endre papszigeti kempingbe 000—800 felnőttet, a leány­falui táborba pedig 400 fia­talt várnak. A külföldi társ­klubok tagjai közül eddig csehszlovákok, franciák, hol­landok, lengyelek, osztrákok és románok jelentették be részvételüket. A táborozók megismerkedhetnek Buda­pest, Szentendre, Visegrád nevezetességeivel, hajókirán­dulásokon vehetnek részt a Duna-kanyarban. rá utalványt — tanácsolta a telepvezető. — Menjek Pontlus Pilá­tusig? Így megjúrkáiíatnl az embert! Üjszegedről a ta­nácshoz, onnan Ide, a város végére, a fövenyt pedig ott eszi a fene a közúti híd mellett, az ingyen strandon — méltatlankodott az asz­szony. Jogos felháborodásá­ban még olyanokat Is mon­dott, amit nem bír el a nyomdafesték. Mindennek fültanúja vol­tam. A FÖKA-telep telefon­ján felhívtam az I. kerüle­ti tanács építési és közle­kedési csoportját, gyanítva, hogy ez a hivatal foglalja magába a 117-es szobát. A sejtés igaznak bizonyult, majd érdeklődtem, hogy hol kaphatnék két kocsi fö­venyt. A Tisza lerakodásá­nak ez a természetes kincse ugyanis udvarok, kertek ki­tűnő töltőanyaga, sőt ter­mőtalajnak is nagyszerű. — Forduljon a FÓKA-te­lephez — így egy kedves női hang a vonal túlsó vé­gén. — Éppen ott vagyok, szemben ül velem a telep­vezető — mondtam. — Hót akkor nem tu­dom ... harapta el zavar­tan a mondat végét az előbb oly magabiztos útba­igazító. A fövenynek tehát nincs hivatala — állapítottam meg. A Tisza árterületéről hordhatja boldog, boldogta­lan, méghozzá Ingyen, pe­dig köbméterenként 4 fo­rintot lehet kérni érte. Zombori Pál úgy tájékozta­tott, hogy évekkel ezelőtt mindenféle hatóság, közte az I. kerületi tanács képvi­seletével kijelölték, hogy az árterület melyik szakaszá­ról hordható a föveny. Postán befizették a pénzt, az I. kerületi tanács épí­tési és közlekedési csoport­ján kapott egy jegyet a vá­sárló, s aztán rakodhatott. Csakhogy ugyanazzal a cet­livel egész évben hordhatta a fövenyt a boldog vásárló, mert azt a helyszínen sen­ki nem vette el, nem ér­vénytelenítette. Arra ugyan­is már nem volt ember, — Hát ezért mondtuk fel ezt a boltot — világosított GYORSPOSTA © GYORSPOSTA GYORSPOSTA © GYORSPOSTA Ház, aládúeolvo Sándor Mátyás, Szeged, Juhász Gyula u. 5/b. szám alatti olvasónk panaszleve­let küldött szerkesztőségünk­nek, melyben egyebek kö­zött ezt írja: „Több évtizede lakom ebben a házban, amelynek gazdája az ingat­lankezelő vállalat A meny­nyezet le akart szakadni, mire kijöttek és aládúcolták. szeit, gépeket, csöveket. A legtöbbet a Dalos utcai la­kók szenvednek emiatt: a makadám utat már teljesen tönkretették a vontatók. Ká­tyúk, gödrök keletkeztek, s ha eső van, a gépek a gya­logjárdára, a házak falára csapják fel a sáros vizet, la­tyakot." Nemes József, a 11. kerü­leti tanács építési és közle­kedési csoportjának vezetője OTP-kölcsönt igényelhet. A protekció nem érvényesül­het, hiszen a lakások elosz­tását a lakásügyi társadal­mi bizottság véleményezi, majd azt ellenőrzi a tanács­tagokból álló lakásügyi ál­landó bizottság. Egy újabb miniszteri rendelet értelmé­ben a vállalatok egyáltalán nem kapnak a szövetkezeti lakásokból, csak a magán igényjogosultak. Ami pedig Annvi már a gerenda, hogy « panasszal kapcsolatban el- a lakáscseréket illeti: azok mondotta, hogy a szállítogé- a soktagu csaladok, melyek bukdácsolunk benne. Az aj­tók, az ablakok, a padozat mindenütt rossz. A tetőt ugyan megcsinálták, de ha esik az eső, zuhany nélkül nem tudunk bemenni a la­kásba. A tetőt javították, de salakkal. pek útvonalát nem tudják másfelé terelni. A II. kerü­leti tanács a kátyúkat, mé­lyedéseket igyekszik folya­matosan kijavíttatni kohó­eddig állami házban levő főbérleti lakásban laktak, de az szűknek bizonyult számukra, elcserélhetik la­kásukat nagyobb szövetkeze­tire. fel a telepvezető. Vigyék, hordják a fövenyt Ingyen, ha abban nem lát fantáziát az I. kerületi tanács. — Én pedig jó pénzt lá­tok a híd melletti magas parton. Becsülöm vagy 30 ezer köbméterre az ott le­vő fövenyt, amit ha elhor­danak ls, jövőre meg sem látszik, mert ismét odarak­ja hordalékát a Tisza. Ne kössünk ketten üzletet? Én szedem a 4 forintot ötven­ezerszer és kilyukasztom a megváltott jegyeket ls. A bevételt aztán kétfelé dob­nánk, s Jövőre újra kezd­hetnénk. — Alig hiszem az újra­kezdést — tartózkodott az Üzlettől a telepvezető —, mert akkorra hűvösre dug­nának mindkettőnket, jólle­het előbb dicséretet kap­nánk a fantáziánkért. — S akinek nincs fantá­ziája ebben a fövenyügyben, az mit érdemel? — Tessek megkérdezni László Ivánt, az I. kerületi tanács építési és közlekedé­si csoportjának vezetőjét — tanácsolta Zomborl Fúl, aki a nagy üzletben nem mert velem társulni. Megkérdeztem. A föveny­re tényleg nincsen emberük. A fövenynek csak nincs hi­vatala. Kár. Sokan fognak még emiatt kilincselni és mérgelődni, akiket még ezek után ls klküldenek a FÓKA-telepre fövenyért. Vagy olyan nehéz lenne ezt a közhasznú, egyszerű ügyet a helyérc tenni? L. F. Meghalt Füst Milán Hosszú szenvedés után, életének 00. évében, meghalt Füst Milán költő, író és esz­téta. Irodalmi munkásságá­nak kezdete egybeesik a Nyugat cimű folyóirat szá­zadelejel indulásával: Füst Milán első versel, amelyek­kel nagy feltűnést keltett, ekkor jelentek meg. Tehet­ségének eredetiségét, sajátos vonásait már ezek az első versek ls magukon hordoz­ták. Munkál a klasszikus hangvétel és a modem élet­énrés különös keveréket; a költő fájdalomba, keserűség­be, magányba menekül a kínzó külvilág elől. A sajá­tos Füst MUán-i magatartás ezekből a jegyekből formá­génye — amelyet jellemző­lódott, kt és erősödött meg a en M fró műftondJára< h(H Tanácsköztársaság leverése egzlendelg lrt( nemzetközi sikert aratott Esztétikáján RP ^pHl nak alapelveit Látomás és után. Magatartasanak alap- indulat a művészetben című jai ezekben az évtizedekben hatalmafl könyvében foglalta sem változtak lényegeden, ö^ze. írói munkásságának utánt kél; háború közti Idő­szakban és a felszabadulás Bízónvos azonban, hogy egy­re erősödött benne a huma­nista eszmények és értékek tisztelete, a rossz, a hazug, a hamis elleni fellépése, lá­zadása. kezdetén néhány drámát is írt — Boldogtalanok, IV. Henrik király — ezeket azonban négy évtizedig nem adták elő. Bemutatójukra most, az elmúlt években ke­Szám szerint nem túlsó- rült sor, s különösen nagy gosan gazdag irodalmi mun- sikert aratott — Gábor Mlto­kássága magas művészi szín- fossal a címszerepben — a vonala miatt jelentős. Ő IV. Henrik király, egyik megteremtője a ma- Az elhunytat a Magyar gyar szabadversnek, s olyan írók Szövetsége saját halott­munkál, mint például A fe- jának tekinti. Temetéséről leségem története cfmű re- később intézkedik. Kalauzok a kocsi meSlett A múltkoriban ismerő­söknél megkérdeztek egy kisfiút: mf szeretnél lenni, öcsi? Villamoskalauz —vág­ta rá. A felnőttek elnézően mosolyogtak: kicsi még. majd később meggondolja. Ml az oka annak, hogy ez a gyermekkorban még von­zó, izgalmas szakma a fel­nőttek körében olyan nép­szerűtlen? Két „szem" tanuló Ami igaz, igaz: nem ép­pen könnyű napi 8—10 órát végigállni nyári hőségben, vagy télen, dideregve. Ügyelni mindenre: a pontos indításra, a rendre, az uta­sok épségére, s mindezt jegyváltás és bérletellenőr­zés közben. A fárasztó mun­ka ellenértéke: nagyon ke­vés szabad idő és aránylag alacsony fizetés. Pállnkó József, a közleke­dési vállalat forgalmi osz­tályvezetője elmondta, hogy Szegeden, a különböző vií­lamosvonalakon összesen 78 kalauz dolgozik. Húsz fel­tétlenül kellene még, de je­lenleg csak két tanulójuk van. Régebben, míg többen jelentkeztek, oktatótanfo­lyamokat indítottak az új kalauzok kiképzésére. Há­rom napig elméletben és 8 —9 napig gyakorlatban sa­játították el a tudnivalókat. Most a két tanuló-kalauz­ahol a téli tüzelőt tárolnánk, ott nem csináltak semmit." Olvasónk panaszával kap­csolatban Endrődi Jenő. a II. kerületi házkezelőség helyettes vezetője elmondot­ta, hogy a Juhász Gyula 5/b. számú ház, mint veszé­lyes épület, lebontásra ke­rül. Felújítására nincs mód. mert drágább lenne, mint utca 4' amennyit a ház ér. Csak a vasok, nagyobb rongálódásokat ja­vítják ki. hogy bizonyos ide­ig még lakhatóvá tegyék. Protekció nélkül „Olvastam a Júliusban osztják szét címmel megje­lent cikket a Dél-Magyaror­szág 1967. június 10-i szá­mában — írja szerkesztősé­günkhöz küldött levelében Rokk Imréné, Szeged, Béke szám alatt lakó ol­- Engem az érdekel­ne, hogy ezeket a lakásokat kik kaphatják, és kell-e hozzá valamilyen protekció, összeköttetés? Jó lenne, ha Negyvennégyen... a lakáselosztásban a bizott­Mellékutca, mint főút Ság nem a vállalatokat és azok létszámát venné tekin­Petőfitelepről, a Dalos ut­cából húsz olvasónk aláírá­sával kaptunk panaszlevelet. A többi között ezt írják: „örvendetes, hogy Szeged környékén egymás után ál­lítják fe a fúrótornyokat, tetbe, hanem a dolgozók igényjogosultságát Mészáros Tibor, a kerületi tanácsok lakás- és helyiség­gazdálkodási osztályának főelőadója elmondotta, hogy egyáltalán nem fedi titok a hogy felszínre hozzák a nép- lakások elosztását. Szövetke­gazdaságilag oly fontos ola- zeti lakást mindenki kap­jat. örömünk azonban hat, aki lakásra igényjogo­ürömmel vegyül, mert a ne- sult, állandó munkahelye héz vontatógépek Petőfite- van. s családjának havi jö­lep határában járnak, szál- vedelme eléri a 3 ezer fo­lítják a fúrótornyok alkatié- rintot, melynek alapján Ismerjük a történetet a hősről, aki semmi hősies­séget, érdemrendre-érde­mest nem talál a tettében: „Hát ottmaradtam azon a magaslaton, hogy is hagy­hattam volna magára a komámat, tehetetlenül, se­besülten". Nem tettem semmi kü­lönöset — mondja. A nagy tettek, nemes cselekedetek jórésze ilyen. Emberi, egy­szerű indítékú. Ez jut eszembe most is, amikor hírét hallom: a Szegedi Textilművekből negyven­négyen mentek el egy te­lefonüzenetre; mentek a klinikára, hogy a vércse­réhez saját vérükből ad­janak nagybeteg társuk­nak. Nem volt szükség kü­lönösebb verbuválásra; előbb a délelőttösök, utá­na a délutáni műszakosok közül jelentkeztek az ál­dozatos barátok. S nem­csak a szövödeiek, a köz­vetlen munkatársak siettek a beteg lakatos, Páling La­jos segítségére, hanem a többiek is. Volt olyan dol­gozó is, aki áttelefonált feleségének a fonodába: „Erről és erről van szó; éppen a te vércsoportod..." És nem hiába telefonált. Negyvennégyen álltak ki a tánsukra törő halál ellen azon a napon. Kiáll­tak arra a bizonyos ma­gaslatra, s természetesnek tartják ezt a gesztust; ho­gyan is hagyhatták volna magára a jóbaratot. A nagy tettek, nemes cselekedetek jórésze ilyen Ilyen nagyon emberi és ilyen egyszerű. S. M. nak ilyen tanfolyamot nem szerveztek, hanem a leg­jobbak kíséretében kiküldik őket egy-egy vonalra. A szabályzati utasításokat sza­bad idejükben tanulják — ki-ki szorgalma szerint Egy hét eltelte után vizsgázniuk kell. Mint az ápolónő? Szalai Istvánná második napja gyakorol a dorozs­mai vonalon, ötszázan vál­tottak jegyet nála, s alapo­san próbára tették ébersé­gét ls. De még az az ügyea utas sem tudta „átrázni", aki húsz fillért akart adni forint helyett. — Miért jelentkezett ka­lauznak? — kérdeztem. — Valamikor ápolónő sze­rettem volna lenni, de kö­rülményeim nem engedték meg, hogy ezt a tervemet valóra váltsam. Szegedre nemrég kerültem, a gondot okozott az elhelyezkedés. Megláttam a hirdetést, hogy kalauzokat vesznek fel, je­lentkeztem és tetszik a do­log. Ebben a szakmában is emberekkel kell bánni, sok megértéssel és türelemmel. Éppen ezért, ha megfelelek, nem keresek más munkát. -- Megfelel-e? — Oktató­ja. Fulai Jánoené ügyesnek, szorgalmasnak tartja. Bi­zonyára sikeresen vizsgá­zik. Artista és fegyőr A vállalatnak van olyan dolgozója, aki 10—20 éve kalauz, de vándormadarak is akadnak közöttük. Kér­désemre. hogy miért állnak odébb közülük olyan sokan és gyakran. Nagy Ilona vá­laszolt. Ő 14 év óta járja a várost és munkájával min­denki elégedett. Mindenhonnan jönnek ide emberek — mondja. A ka­lauzok között van hajdani artista és fegyőr is. Ez még nem lenne baj, de annál In­kább baj az, hogy sokan csak átmeneti megoldásnak tartják ezt a munkát. Nem tetszik nekik, hogy korán kell kelni és éjszaka fe­küdni. Szórakozni szeretné­nek a fiatalok, s erre bizony csak kéthetenként van módjuk. Az utasok idege­sen, érvénytelen vagy sza­bálytalan bérlettel utaznak, bliccelnek — főleg a fiata­lok. nem tartják be a le­és felszállás rendjét, s néha durván védik jogaikat. Bár a kalauzoknak szabályzat írja elő az udvariasságot ét türelmes bánásmódot, oly­kor nem lehet elkerülni a parázs vitákat. Vérmérsék­let kérdése, mit tesz a ka­lauz. „Álljon arrébb!" Németh Pálné mindig nyugodt, a 18 éves Tornán István, aki Idén öltötte fel a kalauzok egyenruháját, néhányszor már összekapott az utasokkal. — Legutóbb töbször fi­gyelmeztettem valakit, ne álljon a középső ajtóhoz, mert nem látom, mindenki leszállt-e már. Rám se he­derített. s kénytelen voltam erélyesebben rászólni. Mon­danom sem kell, panaszt tett, s én alapos fejmosást kaptam. így fest az érem másik ol­dala. Mi utasok sem va­gyunk angyalok. Gvakran csak elvárjuk az udvarias bánásmódot, de magunkra nem tartjuk kötelezőnek ugyanezt. Pedig a kalauzt nemcsak oktatói, munkatár­sai tanítják, hanem az uta­zóközönség is. Halmai Zsuzsa ÉRDEMES MEGTEKINTENI! AZ ÁLLAMI CIPŐIPAR és a BELKERESKEDELEM cipőklállítását Július 20-ig (szombatig) a Tisza Áruházban Az Állami Cipőipar és a Belkereskedelem bemutatja az 1968. évi női-, férfi- és gyermekcipó modelleket. A kiállításra önt ls szeretettel meghívjuk. TISZA ARUHAZ SZEGED, LENIN körút 47. Nyitva reggel 8-tól este 7-ig. X. S. 84694 Csütörtök, 1967. július 37. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents