Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

Közéletünk hírei DAN PÁRTKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Knud Jespersen-nek, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének vezetésével dán pártküldöttség érkezett Budapestre. ELUTAZOTT A FINN KÜLDÖTTSÉG Kedden elutazott hazánkhói az a 360 tagú finn küldöttség. amely Heikki Hosia közoktatásügyi államtitkárra' az élen részt vett a Finn —Magyar Barátsági Hét eseményein. A küldöttséget vivő MALÉV különrepülőgépek visszafelé magukkal hozzák Finnországból a Magyar—Finn Barátsági Hét eseményein részt vett magyar küldöttség tagjait. SZOVJET—MAGYAR AUTÖÍPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kedden külkereskedelmi szakemberekből álló delegáció utazott a SzovjetA testvérváros delegációja Szegeddel ismerkedett Szeged szovjet testvérvárosának párt- és tanácsi delegációja tegnap, kedden délelőtt az MSZMP Csongrád megyei bizottságára látogatott el Perjési Lászlónak, az MSZMP Szeged városi bizottsága első titkárának, Balog Istvánnak, a városi pártbizottság osztályvezetőjének és dr. Csikós Ferencnek, a Szeged m. j. városi tanács titkárának társaságában. A megyei pártbizottságon a vendégeket fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Részt vettek a találkozón dr. Komócsin Mihály és Rózsa István, a megyei pártbizottság titkárai is. A küldöttség tagjait Győri Imre tájékoztatta Csongrád megye társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életéről. A baráti beszélgetés befejezése után A. P. Cserednyicsenko, az odeszszai delegáció vezetője ajándékot nyújtott át a megyei pártbizottság első titkárának. Ezután a Kenderfonó és unióba, hogy a szovjet kül- | Szövőipari Vállalat újszegekereskedelmi szervekkel tár-1 di gyárába látogattak el ' Odessza küldöttei. A gyárgyalásokat folytasson a két ország közötti autóipari együttműködése kiszélesítéséről. (Liebmann Béla felv.) Tudományos eszmecsere a szegedi füvészkertben. Dr. Márta Ferenc egyetemi tanár R. I. Hmeljuk elvtársnővel, az odesszai Pedagógiai Főiskola docensével kára, Palotai Jenőné, a vál- szöntötte a vendégeket, lalati KISZ-bizottság titká- majd megtekintették a ban Beck Tamás igazgató főmérnök, Balassy Sándor, a vállalati pártbizottság titra, Frányó József, az újszegedi gyár vezetője és Pálfi Lászlóné. a szövőgyár pártszervezetének titkára köMinket védenek a közegészségügyi rendszabályok Inferiú dr. Tóth Béla miniszterhelyettessel A sajtő a közelmúltban nősen a nyári időszakokban hírt adott arról, hogy a kór- rendszeresen felbukkanó — házakban higiénikus orvoso- téma: az ételmérgezés. Hókat állítanak be, akiknek gyan lehetne „ritkítani" e szakszerűtlen használata. A elsődleges feladata lesz őr- kellemetlen és oly gyakori termelőszövetkezetekben kodni a kórhazak es más bajt? — sajnos — elég sűrűn okoz mérgezéses megbetegedéseket a növényvédő szerek egészségügyi intézmények tisztaságán, ezekben a különböző közegészségügyi követelmények betartásán. A higiénikusok munkájáról és a főleg nyáron jelentkező egészségügyi problémákról tájékoztatott bennünket dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes. Zsúfoltság "" — Az új egészségügyi Intézmények létesítésével az egészségügyi hálózat erőteljes fejlesztése — mondotta a miniszterhelyettes — tulajdonképpen csak a második ötéves terv időszakában kezdődött meg. Ezekben az években — a szövetkezeti mozgalom térhódítása következtében — rendkívüli mértékben megnőtt a társadalombiztosításba bevontak száma, ami zsúfoltságot okozott a régi, elavult kórházépületekben, ahol gyakran korszerűtlen, rossz, vagy legalábbis gyenge berendezéssel, felszereléssel is folyik a gyógyító munka. — Nagyjából ezek azok az előzmények, amelyek szükségessé tették, hogy központi feladatként foglalkozzunk az egészségügyi intézmények higiéniai követelményeinek biztosításával. Elsősorban a csecsemő- és a gyermekosztályokon volt indokolt a higiénikusok alkalmazása, valamint a szülészeti, a nőgyógyászati osztályokon és a sebészeteken. — Az említett intézkedés célja, hogy az Intézeteken belül is legyen orvosfelelőse a közegésszégügynek és a járványügynek. Ennek az a körülmény ad különös jelentőséget, hogy a gyógyítással és gyógyszerekkel kapcsolatos úgynevezett iatropen fertőzések világszerte elsősorban a kórházakban és a rendelőintézetekben jelentkeztek, főleg az újszülött- és csecsemőosztályokon. A nyár „rossz szelleme" — A kórházak higiénás helvzetének megjavítása céljából fontos feladat a takarítás és a fertőtlenítés rendjének gyökeres megjavítása. — A sajtóban, és a rádióban visszatérő. — és külö— A tömeges nyári megbetegedések — ételmérgezések — oka elsősorban az, hogy az ipari- és kereskedelmi szervek olykor nem veszik figyelembe: nagy melegben egyes élelmiszer-készítmények gyorsan romlanak. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a melegre érzékeny élelmiszerek szálgyakran nem tartják be a tárolás, a felhasználás előírásait. De az is megesik, hogy a mérgező növényvédő szerekkel foglalkozó dolgozókat nem képezik ki megfelelően a védőszerekkel való munkára, a szükséges óvórendszabályokra. S ha például a permetezett gyümölcsöknél nem tartják lítása többnyire hűtés nél- be a legszigorúbban a kékül történik. Sok üzletnek ma sincs megfelelő hűtőkapacitása: ennek ellenére a megengedettnél tovább tárolja, árusítja a kényes élelmiszert. zelési előírásokat, azok könnyen okozhatnak tömeges megbetegedéseket. — Ügyelnünk kel] az egészségügyi, higiéniai rendmintatermet, a cérnázó üzemet, a szövődét, a kikészítő üzemet, valamint az új Covema gépsort. A délutáni órákban a szegedi József Attila Tudományegyetemet keresték fel Sípos Gézának, az MSZMP Szeged városi bizottsága titkárának és Deák Bélának, a városi pártbizottság osztályvezetőjének társaságában. A rektori tanácsteremben a vendégeket dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, dr. Szalay László egyetemi tanár és dr. Serfőző Lajos egyetemi docens fogadta. A küldöttség tagjait dr. Márta Ferenc tájékoztatta az egyetem életéről, a felvételi rendszerről és az ott folyó, oktató, nevelő és kutató munkáról. A rövid megbeszélés után a küldöttség tagjai megtekintették az egyetem újszegedi füvészkertjét, ahol dr. Király László tudományos munkatárs kalauzolta őket. A szovjet vendégek este a szabadtéri játékokon a Mojszejev-együttes műsorát nézték meg. Oki gyorsén ad... Nemegyszer kerekedik vita az üzemekben a jutalmazás, ösztönzés körül. Ma már nem is csupán azt firtatják, ki kapjon, hanem egyéb, talán mellékesnek tűnő körülményeket is megforgatnak, megfontolnak. Például azt, hogy az arra érdemesek mikor kapják meg a kiérdemelt jutalmat, közelebbről: hogyan lehet magával a helyes időzítéssel is ösztönözni. A gyakorlatban többféleképp fogalmazódik a válasz. A Szegedi Ruhagyár például így felelt a mikor ?-ra: Nálunk a legfőbb feladat a minőség javítása, továbbá egyegy exportszállítás határidejének betartása. Ilyen esetekben a feladat jó elvégzése után célszerű nyomban kifizetni az arra kitűzött jutalmakat. A dolgozók már úgyis számítanak rá, nyilván bekalkulálják a családi költségvetésbe is; kapják hát meg korábban, mint ahogyan általában a versenyt üzemi szinten értékelik — jutalmazzák. Másutt, több helyütt is így gondolkoznak és cselekszenek, s nem nehéz egyetérteni velük, könnyű belátni, hogy a mielőbbi kifizetés a kifizetődőbb — annak is, aki adja, meg annak is, aki kapja. S nemcsak az iparban találunk példákat Bizonyára idén is alkalmazzák majd a megye állami gazdaságaiban azt a korábbi, bevált gyakorlatot hogy egy-egy jelentősebb kampány — aratás, betakarítás — után azonnal kifizetik a kombájnmunka, a beszállítás vagy a silózás elvégzésére kitűzött prémiumot Ez a gyakorlat azonban még nem általános. Egye. üzemekben, például a Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalatnál, még mindig mereven ragaszkodnak a nagy ünnepeken történő általános jutalmazáshoz, amikor is egy alkalommal sok személynek adnak kisebbnagyobb összeget Olyanoknak is, akiknél a jutalmat érő többletmunka soronkívüli erőkifejtés, helytállás már hónapokkal előbb történt meg. Magára a tényre talán mái kevesen emlékeznek az üzemben, s így az, „aki többet ad — többet kap" kifejeződése kevésbé szembetűnő, a példa vonzása is kisebb. , Tévedés ne essék, ki vitatná: ünnepeink fényét emeli, ha a méltatást összekapcsolják a termelésben élenjárók jutalmazásával. Leginkább akkor helyénvaló ez, ha a jutalmazott egész esztendőn át átlagon felüli, kiemelkedő tevékenységét honorálják az ünnep alkalmából. Azt azonban nem tarthatjuk helyesnek, hogy egy sürgős, soronkívüli feladat — s ilyenek bőven akadnak a mind több rugalmasságot kívánó termelőmunkában — gyors és jó elvégzésére nem reagálnak azonnal a gazdasági vezetők. Ezek a be nem tervezett, de fontos teendők általában kisebb csoportokra vagy egyesekre hárulnak. Ha a kivételes helytállást, az átlagon felüli odaadást, gyorsaságot, szorgalmat nem ismerik el hasonló gyorsasággal, ha késik a megbecsülés anyagi jele, ez a lelkesedést is csak lohasztja. Persze, hogy „jobb későn, mint soha", s hogy „a pénz mindig jókor jön" — de ha már itt tartunk, azt is kimondhatjuk: „kétszer ad, ki gyorsan ad". Bizonyos, hogy a késve adott jutalmak nem ösztönöznek olyan mértékben az ismételt helytállásra, újabb szükség esetén; kár lenne tehát mereven ragaszkodni a szokotthoz. Hiszen ilyen, alapjában egyszerű s tán mellékesnek tűnő dolgokon is múlhat a közösség egyes csoportjainak, tagjainak a munkakedve, a válialkozószellem, újítókedv lanyhulása vagy fellobbanása. Emberi, pszichikai vonatkozások ezek. Nyilván azon is alapulnak, hogy az úgynevezett siker-élményt időben kell betetőzni az érzékeny emberi lélekben; amely a sikeres munka után nemcsak a pihenés édességét kívánná meg, de szeretné kikerekíteni egy másik kellemes érzéssel is. Azzal tudniillik, hogy ő a megbecsült, elismert, jó munkások közé tartozik a maga helyén. SIMÁI MIHÁLY — Mik okozzák leggyak- szabályokra... Akik ezeket rabban a nyári ételmérgezéseket? Megbetegedéseket? — A fagylalt, a krémes és a disznósajt. A nagy meleggel és a zsúfolt közlekedéssel, a fürdőzéssel, a csónakázással, a mértéktelen napozással, a mosatlan gyümölcs fogyasztásából eredő bélfertőzésekkel nem akarok részletesebben foglalkozni. Felsorolásukkal is csupán mintegy jelezni szeretném: van jónéhány, „idényjellegű" veszély is, amellyel számolni kell. Vigyázzunk a vegyszerekre! — Szeretnék utalni arra is, hogy az utóbbi években megszegik, azok a társadalom érdekeit sértik. Hiszen például a tömeges ételmérgezések nemcsak egyénileg kellemetlenek, hanem — éppen tömegességüknél és gyakori előfordulásuknál fogva — társadalmi szinten is munka- és teljesítménykiesést, súlyos problémát jelentenek. Ezért is helyeseljük azokat a javaslatokat, amelyek a közegészségügyi rendszabályok különböző rendű és rangú megszegőivel szemben, a korábbinál nagyobb szigort követelnek. C. L. A munkavédelemről tárgyalt az SZMT elnöksége Kedden délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Oláh Mihálynak, az SZMT elnökének megnyitó szavai után Juhász Nagy Antal, a káder- és szervezési bizottság vezetője beszámolt az SZMT öt munkabizottságának elmúlt féléves tevékenységéről, majd az elnökség értékelte a Szegeden működő szakszervezeti oktatási központ 1966/1967-es tanévének munkáját és jóváhagyta a következő oktatási év tematikáját és programját. Az idei Csongrád megyei béke hónapról, a szakszervezeteknek a „Vietnamért, a békéért" tavaszi akciójának sikereiről, munkájáról Nagy Lászlóné, az agitációs és kulturális bizottság vezetője tájékoztatta az elnökség tagjait, Ezután Kiss László, a munkavédelmi bizottság vezetője számolt be az új, álalános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály (ÁBEÓ) bevezetésének tapasztalatairól. Megállapította a beszámoló, hogy az új rendszabály célja az üzemi balesetek megelőzése és olyan helyzet kialakítása a gyárakban, hogy a munkavédelem megtartása minden vese tő és minden dolgpső elsőrendű feladata legyen. Népművelési gócok a lanyavílágaan A járási tanács és a járási népfrontbizottság együttes ülése Tegnap a megyeháza ta- lül tavaly és idén 23 pe- részben osztott iskolákba tanácstermében együttes ülést dagógus család kapott ked tartott a járási tanács és a Hazafias Népfront járási bizottsága. Az ülésen résztvezményes lakásépítési kölcsönt. tanulók szakmai gyavett Csápenszki István a korlati ismereteinek gyarajarási partbizottság első tit- pítása sikerrel járt. A járási kára, Hantos Mihály, Csongrád megyei tanács vb mörítsék. A központi elhelyezésű iskolákat villamosítani kell és valóságos népművelési góccá fejleszteni. Az oktatásügy jövőbeni feladata a szegedi járásban most már az oktató-nevelőmunka tartalmi javítása. iskolák túlnyomó többségé..., , r, _, ben mezőgazdasági gyakorelnokhelyettese, Katona San- lati oktatást honosítottak Ezután Kalapos István, a dor országgyűlési képviselő, megj ennek ellenére mégis Hazafias Népfront járási bi„ — "--<> -• ip(,n' kevesan jelentkeznek zottságának titkára beszélt mezőgazdasági szakiskolákba a tanyai iskolákban dolgozó résztvevőit azáltalános iskola elvégzése után. Javítani kell tehát a szakképzéa Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. A tanácsülés Farkas István, a járási ta- .... nács vb elnöke üdvözölte, mezőgazdasági nehéz körülpedagógusok ményeiről. A járási pártbizottság nevében köszöntötte az egyützétő^számoÜ be az "oktatási vezetett (az otthon mara- tes ülést Csápenszki István. majd Ács Zoltán osztályve- sen-t ™ind az újonnan bereform eredményeiről, a felnőttoktatásról és szakképzésről a szegedi járásban. A tanyarendszerű homoki községekben különösen a körzetesítés, vagyis a tanyasi iskoiak felsőtagozatos tanulóinak szakrendszerű oktatása jelentett nehéz feladatot. dottak számára) kötelező kétéves továbbképzésben, a szegedi járási pártbizottság első titkára. Hozzászólámind a felnőtt oktatásban sában hangsúlyozta, hogy — állapította meg a tanács- midőn az oktatásról beszéülés. A hozzászólások lünk, a gazdasági és társasorán dalmi élet által felvetett Ocskó Imre, a kisteleki igényekből kell kiindulni, körzeti földművesszövetkezet Járásunk sokezer szőlő- és elnöke gyümölcsöstelepítés sürgeti, hogy az apák helyébe szakszorgalmazta a peHot év alatl nyolc tanyái dagógusok politikai neveiéiskolát körzetesítettek, 11-et sének íokozasát- Na3V Sán- képzett kertészeket neveldor, a balástyai Móra Fe- jünk a fiatalokból. A fal rene Tsz elnöke a mezőgaz pedig elnéptelenedés miatt megszüntettek. További feladat a diákotthonok fejlesztése, a jelenleg Kisteleken, . Mórahalmon és Balástyán többek kozott a tanyai isműködő diákotthonok összesen 120 tanulónak nyújtanak bentlakást vakba kihelyezett mezőgazdasági szakmunkásképzést dasági technikumokban, tette szóvá. Katona Sándor szaktanfolyamokon kénezzük ki a földműveléssel foglalkolai tanulók szakrendszerű kozó falusi fiatalokat. A tanácsülés mácík témája az 1967. évi felvásárlási oktatásának biztosítását sürgette. Hogyan javítható a tanvai eredmények és lehetőségek Másik gond az ingázó ne- gyermekek tanulmányi szín- ismertetése volt Korom velők letelepítése a falvak- vonala? — erről beszélt István felvásárlási csoportban. Mintegy 220 pedagógus Hantos Mihálv. Hangsúlyoz- vezető számolt be a félévi utazik naponta Szegedről a közeli községekbe. A megyei ta, hogy az oktatási feltéle- felvásárlásról, mely eisősorlek jelentós javulását nem ban a baromfi, a vágómarművelődési osztály szolgála- kisérte a tanítási színvonal ha. a toiás, a tej felvásárti lakas vasarlasaval segitet- hasonló fejlődése. A tanya- lásában hozott szép sikereié letelepedésüket, ezen fe- világ felsőtagozatos tanulóit ket Szerda, 1967, július 36, 0tLMAGtM9RiiAé «*