Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

A daru tövében Ismét egy csapat szovjet egyetemista jött el — akar­csak tavaly —, hogy részt vegyen a magyar fiatalok Csongrád megyei építőtábo­raiban. Messziről érkeztek, s mégis közelről, hiszen 4 nyár megtette a magáét, 0dessza Sze«ed testvérváro­- i.^niipM. sa. Az öt lany a vásárhelyi a'lami gazdaság nemzetközi táborában dolgozik, a tíz fiú _ __ pedig itt Szegeden, a Tol­földre''mennék.' mások'itthon puhín sugárúti lakóházé?;t- ^ nvaralnak, strandra, uszoda- kezésen. Harsány jo reggelt-tél fo­gad az odesszai épitőbrigád tartóssá vált a kaniku­la. Ez a mi időnk — mond­jak a fiatalok — vége a kötelezettségnek. Sokan kül­ba járnak, s esténként a fák alatt pergő ritmusra tán­colva pihenik ki a hőség néhány „Cg/ele es őrszeme „kínjait". De mást i.s csinálnak. Ke­Szergej Petlicin, a Mecsnyi­kov Tudományegyetem tör­ményen dolgoznak az építő- ,oneti tanszékenek asoirar­taborokban, állami gazdasá- sa- a kis csoport „komiszár­gokban. vagy előkészülnek ía"> hellyel kínál maga mel­a következő év munkás hó- 'ett a felvonó padkáján, s napjaira. Szegeden több tá- „tolmácsom", Eckschmidt bor ütötte fel sátrait Van­nak itt szovjet, lengyel, ju­Zoltán i.s hamarosan előke­lői. Pet.iic'n — aki valóságos goszláv fiatalok, úttörők és óriás, hatolmae csizmákban, egyetemisták. Tőlünk is ki­rajzott sok fiatal. Dolgoznak Odesszában, az NDK-ban, s fck is. s hetyke kis sapkában — hangjára előjönnek a tőbbi­itthon is szép számmal. Építerrf szép dolog de Munkájuk nagy segítség a kemény munka. Szívesen felnőttek munkájához, s ne- csiná!ják-e? Röpködnek a kik kicsit játék, szórakozás gyors mondatok, mindenki is. hiszen új országot váró- egyszerre beszél, de hála Olen.vik Vjacseszlav, az „öreg" és a többiek is mutatjuk most, a Fiata­lok fórumában. Harmadik helyen sokat,, embereket ismernek Zoltánnak, értem. Da még a rengeteg jelentkező közül. — Partfürdő — szólal meg meg közben. Néhányukat be mennyire, hogy szívesen cs- Csak a legjobb eredményt a kórus. De azt, hogy van ~ nálják! Jutalom, hogy éppen c'ért fizikusok, kémikusok, azért különbség a Tisza és ők jöhettek Magyarországra matematikusok és filológu- a Fekete-tenger között, már sok kerültek fel az utazok halkabban mondják, névsorára. A munkát vala- — Szép város Szeged, s mennyien szeretik. Betont nemcsak itt, a munkahelyün­kevernek, salakot, építő- kön, hanem mindenütt na­anyagot hordanak, jelenleg gyon barátságosak az embe­egy négyemeletes épület alj- rek — dicsér bennünket zatát betonozzák^ Ha ezzel Alekszander Zubanov. e'készültek — nem kis do- A két teherautó végre log — jön a tető betonozá- megérkezik. Az óriásdaru sa. tövében megpezsdül az életi Jura Szolomka — a cso- Leonyid Jumennij irányítja port „bambínója'* — bece- a gépkocsikat, ketten pedig neve ellen tiltakozna, de re- k-verik a rögzítővasat, s ménytelenül. Inkább el- már dől is a beton, mondja, hogy a szakmunká- Egyedül maradok Petlicin­sok milyen sokat segítenek nel, de rajta is látom, hogy nekik hasznos tanácsaikkal, csak udvariasságból nem kei Leonyid Jumennij, Mihail fel mellőlem, mert máskor Geraszimov, Sztanyiszlav együtt lapátol a fiúkkal, s Alekszandrov hallgatagab- egymaga beemel egy talics­bak. Ide-oda forognak, s kát a felvonóba. Zoltán még Zoltántól megtudom, hogy visszaszalad egy-egy szóra, „be vannak sózva": nagyon de közben a többiekre san­várják már a két teherautó dít... ixslont, ami most éppen KC- Tömösi Károly negyedéves sík. műegyetemi hallgató, aki Olenyik Vjacseszlav, a nyári gyakorlatát tölti az kiváló fizikushallgató má- építkezésen, éppen a végén sodízben van Szegeden. A toppan oda, hogy elmondja csoport „öregje" — utolsó- a „zárszót", eves — már tavaly sok La- — Két hét telt el csupán, rátot szerzett. Most aztán a de ez a rövid idő is elegen­iöbbiek is hasznát látják óő volt ahhoz, hogy az ennek. Munka után nagyo- odesszai fiúk kivívják má­kat sétálnak, ismerkednek a guknak az elismerést.. Bár­várossal. Az egyetem klub- mit rájuk lehet hízni, s egy­Jában összejönnek régebbi, s szer sem fordult elő, hogy Magasodnak a felvonulás! épület owsíopal Az első évet végzett b»- várt eredmény sem ÍSapesti műegyetemisták Sze- el. geden töltik öthetes terme­lési gyakorlatukat, melyet KISZ-építő tábor formában szerveztek meg. A közel 300 fiatal a Csongrád megyei Építőipari Vállalat különbö­ző munkahelyein dolgozik. Száztízen a tarjántelepi épít­kezéseken, a többiek meg­új barátaikkal, marad — Strandra járnak-e H. E. kérdem. újra kellett volna csinálniuk valamit. Halmai Zsuzsa Tábor a Tisza partján Az ű.iízegedi vezetőképző Ifivezető képzés folyik, va- hat, nap alatt sok mindent tábor sűrűn ültetett fiatal lamint mozgalmi képzést tanulhat. , , nyárfák alatt terül el, me- kapnak itt munkájuk meg­osztva a kabelgyarban, ru- 1 k ^ nyugalmas ke7ri«e e,őrt a főiskolát " Dorozsmai órnvékban tartják sátrait, * ' . fo.sko a ' faházait, a salakos utakat, végzett P^ogusok is. Jol a foglalkozások helyét, s a megszervezett, hasznos tá­zöld ping-pong asztalokat. borozás ez. Az őrsvezetők látja. — Jelenleg az úttörő- és csoportja tíz, az ifivezetőké legalább egyszer, kedd es tőnként filmvetitest is tar hagyárban. a úton épülő tejüzem és a Patyolat építkezésein, vala­mint a szegedi nyomdában. A tarjántelepen most foly­nak az alapozó munkák. Ép­pen árkot ásott Horváth György brigádja, mikor fel­kerestem őket. Előtte daru­pályát építettek a kábel­gyárban. Valamennyien köz­lekedési építőmérnökök. s így erősep érzik a kétfajta munka közti különbséget. Lelkesedésük nem éppen „lobogó", de elvégzik a ki­jelölt munkát. Ezt az is iga­zolja, hogy a brigádok közti versenyben a harmadik he­lyen állnak, vagyis teljesít­ményük eléri azt. a szintet, melyet a vállalat követel­ményként állított eléjük. A Horváth-brigád csator­náitól nem messze lányok keverik a maltert, s a fel­vonulási épületek falai egy­re magasabbra emelkednek. Mikor a munka utáni programjukról beszélnek, sokkal oldottabb a légkör. Mar bejárták Szegedet, mo­torcsónak kiránduláson vet­tek részt, s munka után ..el­özönlik" a strandot. A vál­lalat klubjába gyakran el­látogatnak és sportolnak Is. Végeredményben jól érzik magukat, Vezetőik szeren­csésnek találják a termelési gvakorlat ilyenféle megoldá­sát, s így remélhetőleg a — Megismerik a gyerekek, a KISZ és az úttörőszövet­ség szervezetét, a rajok és őrsök munkájának rendjét, dalokat tanulnak, s amint minden csoportnak (Somogyiné felv.) Labdajatek fog lalkozaa után tunk. Oktatjuk a térkép használatát, a táborverés fo­gásait, amelyet a gyerekek mindjárt a gyakorlatban is bemutatnak. Mindezt Nagy Károly, a tábor vezetője mondta el. A táborozók közül a bor­dányi Horváth Lajos nyilvá­nít véleményt: — Két táborban voltam már. a Balaton mellett, de ez tetszik jobban. Most vé­geztem a nyolcadikat. Ez­után gimnáziumba járok majd. s ifivezető leszek az úttörőknél. Szívesen csiná­lom. mert szerettem úttörő is lenni. Együtt tanul­tunk, együtt kirándultunk meg játszottunk. Jó itt a kaja. Tegnap gulyásleves és túrósbukta volt ebédre, és nem is bírtam megenni, any­nyi volt. Csak az a kár, hogy még nem fürödtünk. Munka és játék, tanulás és szórakozás tölti ki a na­pok programját. Észre sem veszik, úgy halad az idő, s mikor a turnus véget ér. tartalmas nyári emlékekkel térnek haza az úttörőpajtá­sok, ifivezetők. Cs. V. Akar egy gyárat? Közvetít a minisztérium A következő esztendőkben jelentősen fejlődik a könv­nyüipar. A harmadik ötéves terv időszakában azonban a fejlesztés elsősorban nem új üzemek létesítésével történik, hanem a meglevők gépesíté­sével, automatizálásával, il­letve bővítésével. Jóllehet 1968-tói a vállalatok önálló­an döntik el, milyen fej­lesztést eszközölnek: a na­gyobb létesítmények telephe­lyeit az Országos Tervhiva­tal állapítja meg. Természe­tesen ez a tény nem zárja ki, hogv a könnyűipar egyes területein, mint a kötszövő, ruha-, cipó- bőr- és papír­feldolgozóiparnál ne kerül­jön sor kisebb üzemek he­lyi kezdeményezésre történő létesítésére. Ebben nagy se­gítséget nyújthatnak a ta­nácsok is, amelyek új ipar­vállalatok rendelkezésére bo­csáthat a községben, város­ban található üres üzemré­szeket és helyiségeket. Ilyen telephelyek berendezéseiről természetszerűleg az a válla­lat gondoskodik, amely azo­kat használatba veszi. Egész sor ilyen új telep­hely létesült, már részben meglevő, másrészt a taná­csok által épített épületek­ben. A Selyemkötöttárugyár tanácsi tulajdonban levő he­lyiségekbe költöztette 4W> munkavállalót foglalkoztató üzemét Kecskeméten. Csong­rádon is alakult 120 fős tex­tilüzem. Balassagyarmaton a Bu­dapesti Finomkötöttárugyar letesített 400 dolgozót alkal­mazó gyárat és a tervek sze­rint hamarosan bővül aa üzem. Dombóvárott a tanács biztosított épületet a Pécsi Kesztyűgyár egyik, 200 dol­gozót alkalmazó üzemenek. A zalaegerszegi Ruhagyár Sümegre telepítette 150 fős részlegét, s ezzel lehetősé­get nyújtott a munkaerő­felesleg foglalkoztatására. A Könnyűipari Minisztéri­um szívesen vállalkozik köz­vetítő szerepre a tanácsok, illetve az iparvállalatok kö­zött. Ez történt nem egy esetben, amikor megszűnő bányaüzemek épületeinek hasznosításáról volt sző. Az üzemek átalakítását., be­rendezéseit a vállalatok sa­ját forrásaikból fedezték — igaz ezekre központi beruhá­zási keret nem is igényelhe­tő. A minisztérium javasolja a területi szervek és taná­csok vezetőinek, hogy tele­pítési kívánalmaikkal keres­sék fel a közelben levő köny­nyűipari vállalatokat. Zs. L, Valami van a levegőben... — Ideges vagyok, semmi­re se tudok figyelni. — Fáj a fejem. — Valami van a levegő­ben. — Frontátvonulás. Mennyiben és milyen mér­tékben okolhatjuk a kelle­metlenségekért az időjárást? Hippokratész majd 2000 éves szabályai már utaltak arra, hogy az embereken „meglátszik az időjárás". Mégis hosszú idő telt el ad­dig, amig a törvényszerűsé­geket tudományosan is ki­mutatták. Az érzékeny pontot provokálja — Az ember, az élő szer­vezet állandó kapcsolatban van a légkör változásaival, — mondja dr. Kérdő István főorvos, az Országos Reuma­és Fürdőügyi Intezet bio­meteorológiai osztályának vezetője. — A légköri, idő­járási változások ezért ál­landóan befolyásolják szer­vezetünk működését, de az egészséges szervezet alkal­mazkodik a külső hatások­hoz, s az esetleges zavaro­kat kiegyenlíti. Így az egész­séges ember — általában — nem érzi meg az időjárás normális ingadozásait. — Más a helyzet a beteg szervezettel. Itt már, a be­tegségtől függően jelentkez­het bizonyos fajta érzékeny­ség. Ha az időjárás ezt az érzékeny pontot „provokál­ja" súlyos kellemetlenség, baj léphet fel. — Az orvosmeteorológia egyik feladata éppen annak a megállapítása, hogy a kü­lönféle időjárási típusok, változások milyen hatással vannak a szervezetre, mi­lyen betegségek, illetve gyógykezelések esetében kell ezeket nagymértékben figye­lembe venni. Ez a biomete­orológusok munkája nélkül elképzelhelellen. A biomete­orológusoknak kell az idő­járást olyan speciális mó­don elemezniük, hogy az adatokat felhasználhassa a — gyógyászat. Az orvosme­teorológiának pedig az a fel­adata, hogy a kielemzett időjárási viszonyokat és a kóros jelenségeket egybe­vesse. Az időjárás két csoportban Magyarországon oz Orszá­gos Reuma- és Fürdőügyi Intézet biometeorológiai osz­tálya végzi ezt a munkát. Az osztályt 1952-ben hozták létre, de kutatásainak mód­szereire és eredményeire már külföldi szakkörökben is felfigyellek. Ugyanis Eu­rópában nálunk valósult meg először az, hogv ugyan­azon intézetben, tehát közös munkahelyen dolgozik a ku­tatóorvos és a biometeoroló­gus. Csak ilyen szoros, köz­vetlen együttműködéssel vált lehetővé az orvosmeteoroló­giai értékelések új szem­pontok szerinti rendszere­zése. Az ORFI biometeoro­lógiai osztályán együtt dol­gozó szakembereknek sike­rült az időjárási tényezőket két csoportra osztaniok, aszerint, hogy azok a szer­vezet, illetve az alkalmaz­kodási reakciókat szabályo­zó idegrendszer működését milyen irányban befolyásol­ják. Ez tette lehetővé an­nak előre jelzéset, hogy a különböző betegségeknél mi­lyen tünetek és milyen szö­vődmények várhatók, az időjárási változásokkal kap­csolatban. Amikor a műtét nem maradhat el — Az ..orvosi előrejelzés" nem a nagyközönség, ha­nem az egészségügyi szol­gálat számára szükséges. A prognózist tovább adjuk a velünk kapcsolatban álló intézményeknek, ugyanak­kor megtesszük a szükséges intézkedéseket az ORFI be­tegeinél. Néhány példát mondok. Vannak olyan idő­járási helyzetek, amikot gyakrabban lépnek fel kü­lönféle simaizomgörcsök (epe, bél, gyomor) s ilyen­kor, tudva, hogy ..görcsoko­7.Ó időjárás" közeledik, meg­felelő gyógyszerek adagolá­sával megelőzhető a görcs. Hasonlóképpen bizonyos időjárás változások csökken­tik a vérnyomást. Például a műtét idején, amikor a vérveszteség és az altatósze­rek következtében aműgyis csökken a vérnyomás, előre es több vérnyomásemelő szert lehet adni. Vannak olyan időjárási szituációk, amikor nagyobb a vérzési hajlam. A műtét nem min­dig halasztható el, azonban a fokozott vérzési veszély ismeretében nagyobb mér­tékben adnak vérzéscsok­kentőt és szigorúbbá válik a műtét utáni felügyelet. Bizonyos időjárási viszo­nyok között a szívbetegek­nél légzési zavarok lépnek fel; preventív gyógykezelés­sel akár ezt, akár pedig a reumásoknál várható na­g.vobb fájdalmakat i.s kikü­szöbölhetjük. Az orvosmete­orológia feladata tehát az, hogy hárítsa el előre a kri­tikus helyzeteket. segítsen megelőzni azt, hogv a be­tegnél kellemetlenség, rosz­szabbodas vagy súlyosabb baj lepjen fel. Ják Kandiw Vasárnap, 1351. julius 53. i

Next

/
Thumbnails
Contents