Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

Reng és haszon Az ember viaskodik a világgal, a természettel, s igyekszik a világ dolgait, produktumait a maga szolgálatába állítani, kényelmére, gyönyörűségére, gyarapodására hasznosítani. Mindennapi dolog, hogy „közben" egy tárgy, virág közelebb kerül az ember szivéhez: vagyis érzelmi Világában nemcsak embertársának, hanem állatoknak, növényeknek, sőt egy-egy tájnak — és a tárgyaknak is helyet biztosít. Ember és tárgy érzelmi kapcsolata közismert tény; hiszen majd mindenki őriz egy órát, bögrét, könyvet, levelet, amelyet különösen szeret. Embert és tárgyat sokféle kapcsolat fűzhet egymáshoz. Elrettentő példaként emlegetik azt a helyzetet, amelyben a tárgy uralkodik az emberen. Ilyenkor a tárgy már semmi egyebet nem jelent a környezetben, csupán valami i homályos érzelmi vonatkozást: használati értéke megszűnt, létezése számunkra csak azzal nyer jogot, hogy ezért vagy A í'lnnnhi l~lr*tr>1s nlnhh hrómóni/ö azért szeretjük. Magyarán szólva egy kacattal — vagy töb- Al JZCgCUl Uíllicpi nctcő UIUDLJ eScmcíiyc VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 172. szám Ara: 89 fillér Vasárnap, 1967. július 23. bel — élünk egy fedél alatt, csupán azért, mert mondjuk gyermekkori emlékeket idéz. Ésszerűtlen és kényelmetlen állapot, bár az vesse ránk az első követ, akinek otthonából teljesen hiányoznának a hasonló kacatok. Az „uralkodó tárgyak" másik csoportjába — napjainkban egyre inkább — azok a bútorok, szerszámok, eszközök tartoznak, melyekről a szomszéd, a munkatárs, s egyáltalán, a társadalom megítélj — legalábbis úgy véljük — társadalmi helyzetünket. A régi rómaiak társadalmi rangját jelezte, hogy menynyi rabszolgájuk volt — még, ha nem használták is ki valamennyit A sok rabszolga: rangot jelentett. A középkor embere így volt a lóval, az arisztokraták kíséretük létszámával, majd később a különböző használati eszközök, berendezési tárgyak vették át a társadalmi rangjelzés szerepét Felesleges Időrablás lenne végigkövetni valamennyi történeti kort ahhoz, hogy rábukkanjunk a máig makacsul élő jelenségre: „nem használom ugyan ezt vagy azt a tárgyat, de azért megszerzésére semmilyen energiaráfordítást sem sajnálok, hadd lássák, hogy nekem ez is van". Ismert tény, hogy világszerte megtalálható az az embertípus, akinek könyvespolcain felvágatlanul sorakoznak a könyvek — csak az a fontos, hogy mások lássák. Drága ruhadarabok mállanak 6zét a világ minden táján úgy, hogy gazdáik soha nem hordták őket, mert a ruha megszerzésének ténye, az anyag minősége, a kelme ára tökéletesen elég volt ahhoz, hogy a szomszéd lássa: erre is jut. Nem kell messzire mennünk, elég, ha gondolatban sorra vesszük ismerőseinket; minden baráti, vagy rokoni körben találunk legalább egy olyan háztartást, ahol értékes, és éppen ezért ritkán, vagy soha nem használt tárgyakat kerülgetnek naponta a háziak. A 800 forintos hajasbaba celofánba csomagolva ül a szekrény tetején, a gyereknek nem szabad játszani vele, mert elrontja. De azért hadd legyen, hiszen telik rá. Minden nap kiglancolt ezüst kávéskészlet pompázik az üvegszekrényben — a kutya sem használja —, dísztárgy. Dísztárgy a pianino, mert zongorázni senki nem tud ugyan a családban, de azért megéri, hogy ápolják és kerülgessék, mert jó, ha van. Hosszan lehetne sorolni a listát, de hadd említsünk egy érdekes külföldi példát Franciaországban statisztikusok felmérték, hogy a tömegesen gyártott háztartási gépek hány óráját szabadítják fel egy átlag francia háziasszonynak. Kiderült, hogy egyet sem. Sőt a mutatós és praktikus kis robotgépeket a legtöbb háztartásban annyit tisztogatják, fényesítik, takarítgatják, hogy végső soron a házimunkával eltöltött idő majdnem annyi, mint gépek nélkül. A tárgy, nevezetesen a mutatás konyhagép mégis kelendő, mert milyen háziasszony az, akinek ilyén vagy amolyan robotmasinája nincsen, illetve annyit használja, hogy az veszít csillogásából, mutatósságából?! Mindez a sok rangjelző tárgy csendesen és észrevétlenül uralkodik a környezetében levő emberen. Azon az emberen, akinek meggyőződése, hogy azzal a ténnyel, hogy birtokol valamit, s ezzel a birtoklással személyisége is nyert, „gazdagodott" — értékesebb lett. Tucholsky, a kitűnő humorista és közíró már a 30-as években hosszú tanulmányban mutatta ki, hogy egy tárgy csak akkor a miénk, ha használjuk is. Ember és tárgy viszonyában ez az elsődleges feltétel: a tárgy valamilyen vonatkozásban legyen hasznos, célszerű. Végezzen helyettünk munkát, vagy szolgálja esztétikai gyönyörűségünket, tegye kényelmesebbé életünket, vagy kíméljen meg valami erőfeszítéstől — mindegy milyen formában, de segítőeszközünk legyen, ne pedig zsarnokunk. Ne azért szerezzük meg és birtokoljuk a játékot, a bútort, a gépet —, hogy értelmetlen kacattá váljanak, hanem fedezzük fel bennük kizárólagos céljukat: a használhatóságot. Mert egyébként a megkímélt hajasbaba éppúgy, mint a kímélt luxuskocsi —, amely nem kíméli az embert; csak lom. NÓTI ILONA Megkezdődtek a szabadtéri játékok Tízezer vendég az első játéknapon Tegnap este ismét megszólaltak a fanfárok a Dóm terén, a felújítás óta kilencedszer adta tudtul hangjuk, hogy megkezdődtek a szegedi szabadtéri játékok. Már a reggeli órákban meglátszott a városon, hogy készül a nagy eseményre: ün• teíá• vB' ttótt'te;Vijí'| §& i. m- '''-Mm !f l taá (tífebmafm felv.) Dr. Biczó György ünnepi megnyitóbeszédét mondja nepi zászlódíszbe öltöztek az utcák, terek, s még a hét végén szokásos forgalomnál is nagyobb volt a sürgés-forgás mindenfele. A parkírozóhelyek csakhamar megteltek, hiszen mintegy 20 különjáratú hazai és külföldi autóbusz is befutott a megszámlálhatatlanul sok személygépkocsi mellett. Már a délelőtti gyorssal igen sok utas érkezett Szegedre, Győrből pedig különvonattal jöttek el a szabadtéri játékokra. Még a Tisza is részt vállalt a szállításból: Jugoszláviából többen a vízi utat választották közlekedési eszközül, összesen közel 10 ezer vendéget fogadott tegnap Szeged az ország minden részéből és külVasárnap is nyitóit ajtó fogadja az új búzát Teljében az aratás, a Ga~ honafelvásárló és Feldolgozó Vá'Ialat telepein nincs szünnap, vasárnap is nyitvatartanak. A szövetkezeti gazdák, mihelyt betakarították az űj termest, gyorsan szállítják a gabonaraktárakba. A Csongrád megyei tsz-ek eddig 2845 vagon búzát, 980 vagon rozsot és árpát adtak el, az állami gazdasagok pedig 635 vagon búzát értékesítettek az állami felvásárlónál. A várt kenyérgabona menynyiség egyharmada tehát a raktárakban van. Ha figyelembe vesszük, hogy a kalászosoknak több mint 50 százalékát levágták, akkor megfelelőnek — sőt a tavalyinál jobbnak — minősíthető a gabonafelvásárlás eddigi 4460 vagonnyi eredménye. A Szeged városi és szegedi járási tsz-ek eddig közel 500 vagon gabonát értékesítettek az állami íelvásarlótclepeken. A termésen megérzik a tavaszi belvízpusztítás, egyes gazdaságok, mint például a baksj Üj Élet Tsz; a szerződött mennyiségnek csupán feiét tudja szállítani, A szegedi Üj Élet és a Felszabadulás Tsz azonban gazdag búzatermést takarított be. A gabonafelvásárló vállalat szakemberei naponta ellenőrzik telepeiket, ellátogatnak a tsz-ek kombájnszérűire. Mindenfelé tapasztalták, hogy most kevesebb gabona halmozódik szabad ég alatt, mint a korábbi években. Ebben — az újonnan épült vasvázas színek mellett — nagy szerepe van annak, hogy a tavalyinál nagyobb mennyiségű natúrgabonát vettek át idén a gazdaságoktól. Eddig közel 2 ezer vagon búzát és 650 vagon árpát közvetlenül a tarlóról szállítottak a gazdák a felvásárló telepekre. Többségében szép búzát hoznak a tsz-ek, előfordul azonban, hogy az esők utáni, vagy nem eléggé érett kalászosok kombánjnolása miatt megengedhetetlenül nyers és szemetes gabona érkezik a telepekre. Sok gondot okoz ez a raktárosoknak. A hódmezővásárhelyi kirendeltségnél 33 vagon gabonát szárítottak meg eddig. A szegedi és járási tsz-ek szintén nagy mennyiségű natúrgabonát kívánnak átadni, a szegedi raktárak mintegy 610 vagonnal fogadnak Kistelekre es Sándorfalvára is szállítanak natúrgabonát a környékbeli gazdaságok. Mindez raktározási gondokat okoz a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Nem készültek el ideiében a makói vasvázas színek. így jelenleg mintegy 600 vagon *új termést kénytelenek szabad ég alatt tárolni. Nem talált megértésre a vállalatnak az az ajánlata, hogy a tsz-ek ideiglenesen adják át bértárolásra a vasvázas sz-'nek, illetve- raktárak egy részét. A felvásárló szakemberek a szövetkezeti gazdák' gondosságától remélik, hogy az elkövetkező időszakban lehetőleg tisztább és megfelelő érettségi állapotban levő gabonát szállítanak a telepekre. földről. Nagyobb számmal jugoszlávok, csehszlovákok, lengyelek, németek, angolok, franciák és svédek jöttek el a játékok premierjére. A röszkei határállomáson csúcsforgalom volt: a határt legalább 18 ezren lépték át. Közülük mintegy tízezren utaztak be az országba, akiknek egy része Szegedet tekintette úticéljának. A beutazók 30—10 százaléka jugoszláv állampolgár volt. Érdemes megemlíteni, hogy Röszkén a közeli napokban várják az idei egymilliomodik határátlépőt. Szeged igen gazdag programmal várta vendégeit, hiszen az Ünnepi Hetek nyitányára az idén egy héttel korábban került sor, az ipari vásár és kiállítás megnyitásával. Munkába állt az éjjel-nappal szolgálatban levő idegenforgalmi hivatal több mint 200 jól képzett idegenvezetője is, és 14 nyelven ismertették meg a vendégekkel a város nevezetességeit. Nagyon kapósak voltak a szegedi képeslapok, különösen a színeshangos cityvox lemez. Sok látogató kereste fel a múzeumot, a várbeli lapidáriumot, s a különböző kiállításokat. A város új vendéglői: az Alabárdos, a Gambrinusz, a borkosloló, a Hungária terasza a délutániesti órákban mutatkoztak be először telt házzal. ' Telt ház volt este a szabadtérin is: hatezer jegyet vásároltak meg elővételben. Az összes előadásra eladható 100 ezer jegy közül tegnapig 75 ezer kelt el, s kilenc előadásnak máris telt háza van. Már a nap folyamán sokan felkeresték a szabadtéri játékok színhelyét, gyönyörködtek a térben, végignézték az idén először teljesen felszabadított pantheont. Ez alkalommal debütált az új helyen felállított büfésor is, ahol a látogatók közül számosan üdültek fel a nagy kánikulában. Felkeltette a figyelmet a 29 méter széles, átépített szabadtéri színpad is, melyhez hasonló másutt nemigen található. A színpad alatti kényelmes öltözősor ugyan csak a művészeknek ad újat, de a technikai felszerelések, a „fényorgona", az erősítők a nézősereg számára teszik élvezetesebbé az előadásokat, teljesebbé a művészi élményt. Már sok helyet elfoglalt a publikum a hatalmas nézőtéren, amikor a premier hagyományaihoz híven a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága nevében Tari János koszorút helyezett el a pantheonban Erkel Ferenc mellszobránál. S mikorra a térre ráborult a sötétség, pontosan fél 8-kor felhangzott a hármas szignál: „Szeged híres város ..." Az ünnepi est közönségének soraiban megjelent a szovjet testvérváros, Odessza öttagú párt- és tanácsi küldöttsége A. P. Cserednyicsenkónak, az Odessza területi pártbizottság osztályvezetőjének vezetésével, a megyei pártbizottság vendégeként Szegeden tartózkodó A. J. Nyikitics, az SZKP irkutszki területi bizottságának- titkára. A jugoszláv testvérváros, Szabadka küldöttei, Gyanity Vlado, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szabadkai községi bizottságának titkára, Bagi Károly, a szabadkai községi szkupstina elnöke, Bárkányi Pál, a Szerb Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szabadka községi bizottságának elnöke. Részt vett a megnyitó előadáson Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Perjést László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, dr. Biczó György, a Szeged m. j. Városi Tanács tében. A nyolc év alatt háromnegyedmillió néző tekintette meg a fesztivált A Dóm téren most a városi tanács beruházásával korszerű, modern színpad létesült, amely tovább növeli majd a Szegedi Szabadtéri Játékok sikerét. Hangoztatta: a szegedi fesztiválnak művészi rendeltetése mellett jelentős feladata, hogy elmélyítse a népek közötti barátság és béke gondolatát, mely, ha valaha aktuális volt, most különösen az. A rövid ünnepi beszédet követően felhangzott a téA premier nézőközönsége (Enyedl Zoltán felv.) Jelenet az operából V. B. elnöke, a megye és a város több párt- és tanácsi vezetője. Jelen volt több külföldi lap tudósítója is, közöttük dr. Fiedrlch Kollmann újságíró, az osztrák béketanács tagja, valamint a színházi élet több jeles hazai és külföldi képviselője, mint például Debebe Eshetu és Klegayehu Negatu etióp színművészek. A zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke megnyitotta a játékokat. Üdvözlő beszédében méltatta a kilencedik alkalommal megrendezett Szegedi Szabadtéri Játékok jelentőségét a város és az ország kulturális éleren Erkel operájának muzsikája, a Hunyadi László nyitánya. Megkezdődött az előadás. A bemutató nagy tetszést aratott, a felvonások után és az' előadás befejeztével a közönség forró ünneplésben részesítette az előadást sikerre vivő művészeket. A téren igazi fesztiválhangulat lett úrrá már a szabadtéri játékok első idei bemutatóján. Ma ismét bemutató következik a játékok műsornaptárán: Shakespeare Hamletja. (A Szegedi Ünnepi Hetek egyéb eseményeiről az 5. oldalon közlünk összeállítástj a bemutató előadás kritikai méltatására visszatérünk.)