Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

Köiélgtünk hír#i ÁTADTA MEGBÍZÓLEVELÉT A PAKISZTÁNI NAGYKÖVET Losonczi Pal. a Népköztársaság Elnöki Tanacsának elnöke pénteken fogadta Enver Muradot. a Pakisztáni Iszlám Köztarsasag új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Enver Murád nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédet mondott, amelyre Losonczi Pál válaszolt. Á megbízólevél átadása utan a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent A. Razzak nagykövetségi első titkárt. Az Elnöki Tanács elnöke ezután szívélyesen elbeszélgetett a Pakisztáni Iszlám Köztarsaság nagykövetével. Megbízólevelének átadása után Enver Murád a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hösök emlékművét. FOCK JENŐ FOGADTA A TÖRÖK KÖVETET Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke pénteken bemutatkozó látogatáson fogadta Veysel Versan rendkívüli és méghatalmazott minisztert, a Török Köztársaság magyarországi követét. Bedolgozók a ruhaiparban Pénteken központi vezetőségi ülést tartottak a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetében. Foglalkoztak a szakszervezet szeptemberben összeülő XXIII. kongresszusának előkészítésével, maid megvitatták a néhány hónappal ezelőtt bevezetett bedolgozói rendszer első tapasztalatait. Friedl József, a szakszerrezet titkára többek között elmondotta, hogy a ruhagyárak már 1350 bedolgozót foglalkoztatnak. Megkezdte a bedolgozói hálózat kiépítését a debreceni ruhagyár is. A vidéki gyárak bedolgozói főként a környékbeli községekből verbuválódtak. A férfífehérneműgvár bajai körzetéből például hat. békéscsabai es orosházi telepeiről pedig öt. a Május 1. Ruhagyárhoz tartozó dabasr elosztóból négy különböző helységbe visznek munkát az otthon dolgozók. A szakszervezet vizsgálata megállapította, hogy mind Budapesten, mind vidéken kedvezőek a bedolgozói rendszer első tapasztalatai. Húszpercenként egy közlekedési baleset Az utóbbi hetekben aggasztóan megnőtt a közlekedési balesetek száma A Belügyminisztérium illetékesei ezért reszletes elemzest készítettek á július 9. es 16 között történt balesetekről. hogv megállapítsák a leggyakoribb előidéző okokat. Az. említeti nyolc nap alatt összesen 636 közlekedési baleset fordult elő — vagyis 20 percenként egy — j s ezek közül 22 halállal. í42 életveszélyes és súlyos. 299 pedig könnyebb sérüléssel végződött. A baleseti okok rangsorában első helyen a gépjárművezetők figyelmet- j lensége és gondatlansága szerepel. A statisztikai adatokból azonban az is kitűnik, hogy a gyalogosok is sűrűn megsertik a közlekedési szabályokat. Figyelmeztető adat. hogy a halálos és súlyos közlekedési balesetek áldojtatai között sok a gyermek es áz idős ember. Szomorú a nyári fürdőzés. • vizisportok baleseti statisztikája is.- Juniusban 26»n. július 20-ig pedig 27-en vesztették életüket fürdőzés ée, csónakázás hősben, (MTI) Kitűnő fél i¥ a könnyűiparban A gazdasági reform bevezetését megelőző intézkedések kedvező hatása már ez. év első felében is jelentkezett a könnyűiparban, és ennek is része van eddigi idei termelési eredményeiben. A vállalatok összeségét tekintve féléves programjaikban 3.1 százalékos a túlteljesítés. A könnyűipar egy napra jutó termelési értéke az elmúlt hat hónapban 7.6 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Tíz százalékot meghaladó termelésnövekedést ért el a selyem-, a rövidáru-, a kölszövő-. a papirés a könnyűgépipar. A termelékenység 3.7 százalékkal javult, s a gyapiúipar kivételével a könnyűipar valamennyi ága túlszárnyalta a tavalyi termelékenységi szintjét. 1967 első felében 155 millió négyzetméter pamutszövet került ki a gyárakból. Féléi' alatt a nagyüzemekben csaknem 12 millió par bőrcipő készült, A könnyűipari minisztériumhoz tartozó bútorgyárak termékeinek értéke ebben az időszakban mintegy 600 millió forint volt. (MTI) Biztonsági gyújtó Pavilonról — pavilonra Mit ".:: Azaz. gyufa. Az olcsóbbik fajtából 30 fillér egv dobozzal. Egy dobozban körülbelül 50 .szál „gyújtúfa'' van. Gyufát gyártarii nyereséges vállalkozás, az állam egyetlen fillérrel sem dotálja a gyufagyárakat. Viszont a gyufagyártás állami monopólium, az volt régen is. Aki még nem látta, hogyan készül a gyufa, annak fogalma sincs róla. Pedig roppant egyszerű dolog: apróra hasogatják a fát, a légeit bemártják a masszába és kész. Körülbelül nekem is ennyi jól értesültségém volt a gyufagyártásról. Amióta láttam, megváltozott a véleményért* A szegedi gyufagyár elmúlt százéves. Pálf.v Lipót és fiai alapították 1658-ban. Később Bethlen István eladta a svédeknek. Akkor modernizálták a szegedi gyárat is. Irinyi gyújtófait nagy teljesítményű-gépekkel kezdték termelni. Ma is az 1905-ös konstrukciójú gepek dolgoznak. Ezek a hatvanéves masinák képviselik a jelenlegi világszinvonalat.' De jó gépek, megbízhatóak és pontosak. Valamikor egy nap alatt csak 4—500 ezer doboz gyufát készítettek Szegeden, ma 1. millió 100 ezer a napi kvantum. Mivel egy dobozban ötven szál van. az több mint ötvenmillió szál gyufa egyetlen nap alatt. Van olyan gyufagyári család. melynek het-nvolc tagja dolgozik az üzemben. Állítólag a svédek nem is adtak lakást annak. akinek nem volt legalább öthat gyermeke. Mindenesetre a munkaerőt könnyedén biztosítottak. S olcsón. A fegyelmet a családfő garantálta. A gyárban ma is sok a „Zsurbin -család". Ábrahám Béla főművezető mutogatja a gépeket. Ö is a zsurbinok közül való. 41 esztendeje dolgozik a gyárban. 1926-ban lépett be. — Vannak-e még' negyvenéves szolgálattal a gyárban? — Vannak. Például a feleségem is. meg Ézsiás Istvánné. meg Csizmadia Rozália és mások. Többen mostanában mentek nyugdíjba. En az ilyen emberek, az ilyen családok neveit feljegyezném valamilyen táblára a gyárban. A veterán főművezető mutogatja a gépekel. Olyan tekintettel és olyan hangsúllyal beszél a vele egyidős gépekről, mintha azok is értenék szavát. Figyelem a farönköket, amelyek a Tisza hátán érkeznek, Szegedig. Évek óta hazai nyárfából készül a gyufaszál, meg a doboza is. Egv esztendő alatt 6—9090 köbméter fát használnak fel. A mártogép hosszú heni seres alkotmány. A szálak elrendeződnek a lyukacsos hengeren. Milliméteres a pontosság. Ha nem lenne az. könnyen eltörne a gyenge fapálcika. A „gyumassza" tepsiszerű lemez vályúban van, s a henger fejet haji. Ezzel valójában kész iff a gyufa. A szárítás, a csomagolás. az adagolás ' ugyancsak érdekes művelet, de legszebb mégiscsak a mártás. mivel ott lesz a fapálcából gyufa. Amíg nézem a szép gyufaszálakat. az öngyújtó jut az eszembe. Vajon konkurrenciát jelentenek-e a gyufának? A főművezető mosolyog. . —< Ügy van az ember az öngyújtóval, hogy tesz a zsebbe biztonságképpen egy doboz gyufát is. — Miért írják biztonsági gyújtónak a gyufát? — A szabvány követeli. Onnan kapta a nevét, hogy a gyufaszál csak akkor gyullad meg, ha foszforral érintkezik. ezért biztonságos gyújtó. De nincs is ez a név rajta manapsag. mert reklámokat ragasztunk a dobozra. — Régen meggyulladt a cipő talpán, meg a falon is. — Az a rózsa-szalongyufa volt. Nem gyártjuk vagy harminc éve. Állandó tűzveszélyt jelentett. — Levél gyufa van-e? — Van, de csak külön rendelésre, reklámcélokra. Itt érdekes dolga van a meósnak. ..Játszik" a tűzzel, a gyufával. Gyújtogatja a szálakat, aztán eldobja. Csavargatja a fapálcikát. hogy eltörik-e. és számlálja a szálakat: mennyi van egy dobozban. — Sokszor kevesebb, „csörög" a doboz — mondom. — Az meglehet — válaszolják —, de egy pakli átlagában stimmel, megvan az előirt 46—52 száj. — Sokszor eltörik a szál ós az izzó fadarab ráesik a ruhára. Próbát tesznek velem, megkérnek: gyújtsak meg egy szál gyufát. — Nem úgy kell. kérem — néznek rám csodálkozva: majd megmutatják. — Csak támasztva a szálat, akkor nem törik és nem pottyan a ruhára. — De impregnálni csak jó lenne, mert a parázs leesik. — Készen van az impregnálóberendezésünk. csak az impregnáló anyag hiányzik. A külföldi drága, a hazait j pedig most kísérletezik. Elnézegetném egész nap a gyufagyártást. Nekem új- j dnnság, de a mellettem le- ' vő gépnél Csizmadia Rozáliának nem az. Negyvenhárom éve dolgozik ezen a I helyen. Mellette Hattavér Anna rakosgatja a teli do- 1 bozokat, két éve van a | gyárban. Édesanyja is itt \ dolgozik, s jövő héten jön 1 a kisebbik lánya is. aki most fejezte be a nyolcadik általánost, A kis Annuska azt. mondja. hogy innen akar nyugdíjba menni. * Gazdagh István A szegedi ipari kiállításon az idén első alkalommal jelentek meg jugoszláv szomszédunk — Szabadka iparának — küldöttei. Szereplésük a kiállítás színvonalát és érdekességét növeli, de hozzájárul a kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez is. A 16 jugoszláv üzem máris sikert aratott Szegeden, a szakemberek es látogatók egyarant elismeréssel szólnak a szabadkai termekekről. Puha cipők — összecsukható kerékpár meggyből es a barackból készült szörp világvszínvonalon áll. Alekszandr Malusev igazgató arról is beszélt, hogy a jövőben szeretnének szorosabb kapcsolatot létesíteni a szegedi és Csongrád megyei üdítőital készítő üzemekkel. 7 ezer tonna csokoládé A Pionír Csokoládé- és Cukorkagvár negyven éves tapasztalatokkal rendelkezik az édesiparban. Évente 7 ezer tonna különfele csokoládét és cukorkát gyárt. Búza Ernő, a gyár reklámfőnöke elmondotta, hogy 250 féle termékük ez idő szerint ötvennél is több országban talál vevőre. A szegediek is ismerik a „szomszéd" gyár rizses és rumos csokoládéit, ízletes csomagolt bonbon és negrocukorkáit, amelyekkel a Pionír gyár valóban úttörő munkát végzett Jugoszláviában: ők gyártottak először. nak a rendkívül ízlésesen, dekoratíven dobozolt máj-, sonka- és vagdalthús konzervekből. Újabban — vákuumtechnikával — polietilén tasakokba virslit is csomagolnak. Ezzel a módszerrel a hentesáru a hagyományosnál hosszabb ideig tárolható. Jancsó Károly örömmel mondotta el a kiállításon: bemutatkozásuk eredményes volt, egy szegedi és egy székesfehérvári kereskedelmi vállalattal máris tárgyalnak cikkeik exportálásáról. Vitaminos búzacsíra A Solid cipő, a Zeleznicar ruha. a Pannónia Bőripari Vállalat, is legyjabb, legszebb termékeit mutatta be Szegeden. A divatos fa| zonú cipők, hasított börkaI bátok különösen a nők érj deklődését keltette fel. De I egy másik pavilonban, a Partizán Kerékpárgyar ki- L-l ' I állításán inkább a másik CeCnD/KŰVO/ nemhez, tartozók kérdezősködtek többet: a Partizán legújabb összecsukható kerékpárjáról és a Komar motorral ellátott robogórol. Vákuumcsomagolt virsli Folyékony narancs A Suboticanka elnevezés magyarul szabadkai lánykát jelent. A dallamos nevű italgyár i.s bő választékkal jelentkezett Szegeden. Alkoholos cikkeik — többek között a jól ismert sligovica — mellett különösen üdítő italaikkal arattak sikert. Az ízletes narancs-, citromlé, a A kitűnő minőség mellett a csomagolásra is sokat adnak a Szabadkai „November 29." Húsipari Vállalatnál. Jugoszlávia második legnagyobb húsipari vállalata évente mintegy 900 millió forint értékű különféle konzervet készít — mondotta Jancsó Károly reklámigazgató. Igen jelentős az export is, a legnagyobb felvevő piac az USA, s a Szovjetunióba és Csehszlovákiába is szállítaA szabadkai Fídelinka Malom- és Tesztagyár számos újdonságot hozott Szegedre. így a búzacsírából készült Trivit elnevezésű élelmiszert, amelyben A-, E-vitamin és fehérje is van. Az apró szemcsésre hántolt daraféleség különösen a betegek. illetve gyermekek táplálására alkalmas, a gyár lég- és vízhatlan csomagolásban hozza forgalomba. A háziasszonyok nagy érdeklődéssel szemlélték az Express Poh nevű huspanírozó anyagot, az olasz konyhát idéző szárított paradicsomos-csőtésztát. A Fídelinka gyár — ahol sok magyar gyártmányú gép és berendezés is dolgozik — évente mintegy 300 millió forint értékű árucikkel lép a piacra. II „hidroglobus2" árnyékában Nem hivalkodik falu fölé nőtt fényes gömbbel Bordánvban a ..hidroglobusz". A törpe vízmű szerény kis házikóból osztogatja szét friss vizét faluszerte. Az ember ősidőktől fogt a közös háztartásban élt a vízzel, a bordányi homokon megtelepedett gazdákat azonban a természet megfosztotta az örömétől. Szocialista társadalmunk kárpótolta: pár eve csöveken csörgedezik a víz az udvarokra, lakásokba. Üj szakma falun Bordanyban milliós összegeket költöttek a gazdák a vízműre. A hálózatba eddig 110 házat kapcsoltak be (összesen 320 van). A törpe vízművel egyidőben új szakma telepedett le falun, a vízvezeték-szerelés. Ilyen szakmát eddig nem ismert a falu történelme. Szabó Ferencet eppen munkában találtam, a falu szélén szerelt fel egv tűzcsapot a vízhálózat végére Három éve vízmükezelő Bordanyban ez a magas, erőteljes ember. — A vízművel nem volt eddig baj. Gondunk azért van: sokan igénylik a házi bekötést, de nem jutunk csőhöz. Pár lépés a határ Hangsúlyozom, faluhatárról van szó. Peták Ferenc házától mindössze 40 méterre van a belterületi ..sorompó". No. nem látható ez, mégis ólljt parancsolt mind a vízhálózatnak, mind a házépítésnek. Persze a Peták-család pénzzel váltotta meg a ..határsértést."; szomszédjával. Oláh Ferenccel közösen 16 ezer forintot fizettek. hogv a vízcsövek külterületre lépjenek és házhoz hozzák a friss ivóvizet. A ház asszonya — egyszerű idős néni — örül legjobban ennek: — Évtizedeken át egy ki'övítift a tejtermékek választékát Dr. Solt István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója pénteken a tejipar időszerű feladatairól, tájékoztatta a sajtó képviselőit. Közölte többek között, hogy ez evberi á felvásárolt tejnek már csaknem 90 százalékát vtodern tankkocsik SráUitatták a feldolgozó üzemekbe. Sokat jaVul? a vidék fejés tejtermékellátása. 1965ben még csak 1200. az idei első félévben már 1ROO községben volt helyi, csarnoki ertékesités. Ezeknek a községeknek a száma, ahol sem a tejipar, sem a termelő üzemek nem árusítanak tejet, a két év előtti ezerről 040-re a tejtermék-ellátásból kimaradó községek száma pedig ugyanezen idő alatt 834-ról 34-re csökkent. A választék bővítése, a fogyasztói' igények teljesebb kielégítése érdekében nemrégiben megkezdték az ement hali-jellegit szögletes sajt és a parmezáv-sajt kísérleti gyártását, s egyes boltokban máris kapható a vajas márványsajt. Ugyancsak befejeződött a paradicsommal. uborkával, gombaval és paprikával készített ömlesztett, dobozolt sajt kísérleti gyártása. Hamarosan kapható lesz a kakaóval, csokoládévá!, citrommal és mézzel ízesített vajkrém. A további választékbővítési tervekben szerepelnek az ízesített yoghurt és az ízesített körözöttek, túíófélék újabb változatai. Hamarosan forgalomba kerülnek a korábban csupán exportra gyártott juhsajtok, s megkezdik egy. a hazai ízlésnek megfelelő juhsajt-féle gyártását. Közvéleménykutatási céllal Győrött forgalomba hozzák a műanyagcsomagolású írózselét, és tej-zselét. Tatabanyán a dióval és kakóval ízesített vajat. Még az idén megkezdik a müanyagesomagolasú (nylonzacskós) tej árusítását. lométer távolságról hordtuk a vizet, három éve psdig, mióta vízműi únk van, fél kilométerre volt a legközelebbi közkifolyó. Népes a ház. az öregek és fiatalok családja nyolc emberből áll. Fürdőszobát teryeznek építeni, megtoldják a régi házat két helyiséggel. — Szeretnénk kissé átalakítani megszépíteni az egészet. mert gerendás, régi ház ez — jegyezte meg az édesanya. — Ujat akartunk építeni, amikor megnősültem. A tanács nem engedélyezte, mivel külterület. Kértük, hozzák kijebb 40—50 méterrel a falu táblát, de nem ment. Pedig itt a víz. a villany — magyarázta fia, Peták Ferenc. Mit tegyünk, szigorúak a határok. Hiánycikk a fürdőkád Véletlenül kerültem ifj. Balog János házába. Az udvaron zománcozott fürdőkád állt. — A fürdőszoba megvan, a vizet nyáron vezetjük be. s akkor helyére kerül a fürdőkád — mondta a fiatal házigazda. aki nyolcadik éve kertész a Munkásőr Tsz ben. A faluban 20 lakásban szerelték fel a fürdőszobát. Többen i.s lennének, csakhogy hiánycikk a fürdőkád. A bordánvi vizfakasztás nagy öröméből — akár az életerős fatörzsből a hajtások —. íme. így nőnek ki a tervek es gondok. A falu népe a maga ereiéből sok mindent megold, de abban az ipar segítségét kérik, hogv több fürdőkádat gyártson és több vezetékcsövet juttason a parasztházakba. Balogh (Időn Szombat, 1367. julius 22. DEL-MA6YARORSZÁS 3