Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

Csőgyártó üzem Pusztamérgesen A vaslemezből készült kályhacsöveket rövid idő alatt „megeszik" a gáz égéstermékei. Az aumínium ebből a szempontból eresebb, jobban ellenáll a földgáz vagy városi gáz füstjének. Ezért újabban alumínium-égéstermék elvezető csöveket alkalmaznak a gázkályhákhoz, boylerekhez, konvektorokhoz. Az országosan is megnőtt kereslettől indíttatva az Első Szegedi Járási Ktsz márciusban Pusztamérgesen hozzálátott egy alumínium csőgyártó üzemrész kialakításához. A ktsz saját erőből, 300 ezer forintos beruházással komplett üzemet létesített régi üzemházában. A szükséges gépek egy részét a Szegedi Tömegcikk Ktsz-től vették át. másik részét saját szakembereik készítették el. A munka jól sikerült és július 1-én a próbagyártás is megkezdődött, összesen 5 ezer csövet készítettek el és küldtek el a Budapesti Építőipari Anyagellátó és Készletező Válllalatnak. Az új, 200 négyzetméteres üzemben jelenleg 14-en dolgoznak, nanonta 500 egyenes- és könyökcső szakaszt gyártanak A próba után, tegnap, megtörtént a műszaki átadás is. Az év hátralevő hónapjaiban mintegy 2 millió forint értékű terméket készítenek. Szabadságon a gyár Jól dolgozni csak megbízható szerszámmal lehet A régi mesterek igazsága talán még jobban áll a mai bonyolult gépekre és gyárakra. A hosszú hónapok szakadatlan munkája után ilyenkor nyáron hosszabbrövidebb időre leállnak a villanymotorok, pihennek a termelő berendezések. A gyárak főszereplői ilyenkor a lakatosok és a TMK-sok lesznek. Cloőgyár: Új ventillátorok — egeszségesebb üzem A szegedi cipőgyárban összesen két hétre álltak le a szalagok. Hagyomány: majd 700 dolgozó — a segédmunkástól az igazgatóig — egyszerre megy szabadságra. Kivéve természetesen a 40 főnyi karbantartó különítményt, amelynek július 17-től 29-ig egy évre való javítani valót kell elvégezni. Az egyik legfontosabb munkával — az új szellőző szerelésével — jól állnak. Az óránként 6 ezer köbméter levegőt cserélő ventillátorok helyett már beszerelték a dupla teljesítményű új berendezéseket. A cserére azért volt szükség, mert a cipőgyártásnál olyan nitro, illetve benzol anyagokat használnak, amelyek az egészségre fokozottan ártalmasak. Az elmúlt év tapasztalatai bizonyították: ezek a káros anyagok alaposan szennyezték a műhelyek levegőjét. Az új, most beszerelt elszívók sokat javítanak a helyzeten, segítségükkel gyors légcserét biztosítanak majd. A TMK-sok más helyen is új berendezést szerelnek: a 13-as, 14-es aljakészltő üzemrészben a továbbító munkaszalagot újjal cserélik fel. A régi helyett mintegy 250 ezer forintos költséggel a gyári műhelyben korszerűbbet, jobbat készítettek. Az új szalaggal már a cipők szárítását is megoldották. Valamennyi munkateremben dolgoznak a festők és a tisztítóbrigádok is. Mire véget ér a gyár szabadsága, a cipőgyári dolgozók tiszta műhelyekbe, megbízható, kijavított gépekhez térhetnek vissza. EMERGÉ Gumigyár: Felújították a présgépeket A szegedi gumigyárban — felépítése óta először — nagyobb arányú karbantartást végeztek el az elmúlt hetekPavilonról — pavilonra Negyvenezer látogató az ipari kiállításon Az idei Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás színvonalasabb a múlt évinél. ízlésesebben, összehangoltabban rendezték a pavilonokat, s ami fő — igen gazdag a bemutatásra kerülő áruválaszték. Az országos nagyvállalatok és a kisebb tanácsi, szövetkezeti kiállítók egyaránt alaposan felkészültek, legújabb termékeiket hozták Szegedre. Színes asztali szettek A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a hagyományos, kenderből, jutából és pamutból gyártott szövetek és zsinegek mellett a legkorszerűbb szintetikus termékeiket is bemutatja. Igy például a nemrég üzembehelyezett olasz Covema gépsor legfrisebb készítményeit. Zsinegeket, különféle viscosa divatanyagokat, színes asztali szetteket. A háziasszonyok által gyakran keresett asztali szettekből a kiállítás alatt árusít is a vállalat. Természetesen nem hiányoznak a vitrinekből a BNV-n díjat nyert gyártmányok: a laminált cipővászon, valamint a polipropilén és a polietilén anyagok 6em. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a kemping-ponyva s a jóminőségű sisal futószőnyeg. ben. Az OGV 14 tagú budapesti szerelőbrigádja és a szegedi gyár lakatosai, TMK-sai a legfontosabb gumiipari alapgépeket javították meg. A szegediek közül Varga Lajos és brigádja kiemelkedő munkát végzett Az úgynevezett VEB-kalendert először látták „belülről", de ennek ellenére a bonyolult gépet kifogástalanul, rövid idő alatt kijavították. Három nap helyett — éjszaka is dolgozva — egy nap alatt fejezték be a szerelését A gumigyárban is fokozottabban ügyelnek a munkavédelemre. Az első karbantartási időszakban a tömlő és lemezüzemi nagycsarnokban 99 ventillátort vettek szemügyre és javítottak ki a TMK-sok. Sőt az üzem két legmelegebb présgépéhez, ahol 40—50 Celsius-fokot is mutat a hőmérő, nagy teljesítményű légbefúvót szereltek. A gumigyár „nem ment szabadságra", a munkákat alaposan előkészítették, átszervezték a gyártásfolyamatot. Így a karbantartási időszakban sem szünetelt a termelés. Szalámigyár, vágóh'd: Új félautomata gépsor A szegedi szalámigyárban még javában dolgoznak a műszakok, az előkészületek azonban már itt is megkezj dődtek. Július végén a vágóhídon 10 napra, a szalámigyárban három hétre áll le a termelés, két év után. Az érdekesebb munka a szalámigyárban kezdődik: több millió forint értékű félautomata szaiámitöltő gépsort szerelnek fel. Az új, hat egységből álló korszerű berendezést a szegedi szalámigyár tapasztalatait is felhasználva készítette el egy NSZK-beli gyár. A félautomata higiéniai szempontból is az egyik legkorszerűbb gép lesz a magyar húsiparban: emberi kéz érintése nélkül felvágja és tölti a húst; az anyagtovábbítás sínpályarendszeren történik. A karbantartóknak ezenkívül bőven akad még tennivalójuk. A szalámigyár többi gépét is rendbe hozzák majd a három hét alatt, a vágóhídon pedig a sertéskopasztó és bőrtisztító gép várja „a gyógyító" lakatosokat. M. I. (Somogyiné (elv.) Kötél és asztal! terftő-készlet műanyagból. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pavilonja előtt mindig akad csodálója a korszerű szintetikus termékeknek A KGSTpalotdig... Gyuláról Szegedre nem olyan-nagy az út; a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz már sokkal messzebbre is elküldte készítményeit. Kivitelük nemcsak jelentős, hanem fontos is; legjelesebb munkáik a most épülő moszkvai KGST-palotában kapnak majd helyet. A tavalyi rendelés értelmében 30 millió forint értékű irodabútort szállítanak a szovjet fővárosba. „Nagyon tetszett a Direktor fotel..." — írta a vendégkönyvbe az egyik látogató arról a gördíthető, magasítható elegáns fotelről, amelyet a KGST-palota majdani berendezéséből tárgyalóasztalok, székek társaságában mutattak be itt, Szegeden. A bejegyzések közt tallózva kitűnik, hogy mások tetszését is megnyerte. Érthető is: a korszerű, mutatós, fémvázas irodabútorok a hazai szövetkezeti ipar remekei. Egyébről is szól a krónika: egy külföldi üzletember ötezer úgynevezett halász széket akar vásárolni a szövetkezettől. Az irodai berendezéseken kívül ugyanis ezeket a külföldön különösen népszerű ülőalkalmatosságokat is elhozták Szegedre a gyulaiak. A szarvasiak bemutatója Tegnap délután az ÉpítőIpari Technikumban a szakemberek és a sajtó számára bemutatót rendezett a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz. Székely László elnök vezette körül az érdeklődőket a szövetkezet kiállítási területén. Különösen sok az új termék, vasalók, az irodai és asztali lámpák éppúgy újdonságai a szövetkezetnek, mint a kisalakú, de az eddigieknél jobb forrasztópákák, gázszelepek, hajólámpák, politechnikai játékok. A hagyományos termékek — hősugárzók, hordozható cserépkályhák, csirkekeltető berendezések — után bizonyára ezek is megnyerik majd a vásárlók tetszését. A gáztüzelésű kemencék biztonsági vezérlő berendezését üzemelés közben mutatta be Pribelszki György elektroműszerész. A Gáztechnikai Kutatóintézetnek ez a kitűnő konstrukciója zavar esetén megoldja az automatikus kikapcsolást, majd a zavar megszűntével az automatikus újragyújtást ls. A vásár látogatóinak száma már megközelítette a negyvenezret Számos üzemi vezető és kereskedelmi szakember is megfordult a pavilonok között. Az érdeklődésre jellemző, hogy már tíz olyan országos vállalat is jelentkezett a vásárirodán, amely még eddig nem vett részt a szegedi kiállításon ; most bejelentették igényüket a jövő évi részvételre. II; formák a lenpl—migyar esYünmüköáésben A magyar és a lengyel gazdasági körök az ipari együttműködés új útjait keresik. Ipari kooperációk, gyártásszakosítások és a munkamegosztás más mód„.ait kutatják, hogy előmozdítsák a leggazdaságosabb ermelést és vele együtt a kölcsönös áruszállítások fokozását. Már eddig is töbo kooperáció kezdődött, elsősorban a kohászatban és a gépgyártásban, de a népgazdaság több más ágában is tapasztalhatók ilyen mindkét ország számára kedvező kezdeményezések. A már korábban megkötött magyar —lengyel timföld alumíniumegyezmény, a gépiparban kibontakozó kooperáció eredményes munkamegosztást alakítottak ki. Az új együttműködési formák a kereskedelemben is érvényesülnek. A szélesedő választékcsere hozzájárul mindkét ország lakosságának jobb ellátásához. Ez évben részben az államközi kereskedelmi szerződések, részben pedig a belkereskedelmi szervek közötti kölcsönös megegyezés alapján több mint 12 millió rubel értékű magyar és lengyel közszükség'ett cikk cserél gazdát. (MTI) Érthető aggályok Az új gazdaságirányítási rendszer belépését megelőző várakozásban sok féle vélemény, hangulati elem található most már, miután egyre közelebb kerül bevezetésének ideje. Az egészséges hangulatba belevegyül bizonyos aggályoskodó érzésekből táplálkozó, kétkedő vélemény is. A Parlament utóbbi ülésszakán a kormány elnöke néhány kérdést tisztázott azok közül, amelyek a közvéleményt foglalkoztatják. Természetes, hogy e tisztázott kérdésekre is vissza-vissza térnek hírközlő szerveink, mert egyszeri hallásra nehéz is megérteni az új fogalmakat. (Igaz az is, hogy most majd a gazdaságban szerepet játszó új fogalmak elmondásának hatása, eredményessége, a közérthetőségtől és az egyszerűségtől függ. Más szóval: a tömeges méretű ismertetésben a színvonalat az egyszerűség, a közérthetőség jelenti. Csak ezen az úton lehet az új irányítási rendszer misztifikáltságát is megszüntetni. Az alapfogalmakat a megvalósító munkásoknak, parasztoknak körében, az egyszerűen gondolkozó dolgozó emberek között tisztázni, őket e nagy elképzelés végrehajtásához megnyerni csak egyszerű, közérthető stílussal lehet. Csak így értik pontosan, miről van szó. A közgazdasági elméleti tudományt tehát szükségtelen megmagyarázni tömegagitációnkban és tömegpropagandánkban.) Az az aggály, hogy jól szervezett gazdaságunkat kitesszük az áru- és pénzviszonyok szabad játékának — indokolatlan. Ez elveink és intézkedéseink alaposabb Ismeretének hiányából fakad. Az áruk nagy része kötött, tehát államilag szabályozott keretek között kerül termelői, illetve fogyasztói forgalomba. S az áru kisebb hányada az, amely áru és pénzviszonyok alapján formálja önárát. A leglényegesebb népélelmezési cikkek például — kenyér, liszt, cukor, zsír stb. — szabályozott, fix árakon kerülnek forgalomba továbbra is. Nem történik meg tehát az, hogy egyik helyen a lisztet 4 forint 60-ért adják, a másik helyen 3 forintért, és egy harmadik helyen 6 forintért. Azért hoztuk ezt a példát, mert ez áll legközelebb a lakossághoz, s nem a fix szénárak vagy dohányárak stb. Az is igaz viszont, hogy a korábbi évektől eltérően nagyobb lesz itt is a rugalmas gazdálkodás lehetősége, s nagyobb szerep jut a kereslet-kínálat törvényének is. De ez nem érvényesülhet szabadon, automatikusan. Államilag behatárolt körben mozog a kereslet-kínálat. Nem a szocialista tervgazdálkodás „felszámolása" kezdődik tehát 1968. január l-től. Továbbra is a tervgazdálkodás elvei érvényesülnek, de az irányításban más, hasznosabb metodusok kapnak helyet. Tervutasítás helyett gazdasági tényezők és ösztönzők befolyásolják a termelést. Ezek a gazdasági tényezők és ösztönzők azonban a tervgazdálkodás tökéletesebb formáinak érvényesüléséhez vezetnek, s nem a tervgazdálkodás ellen hatnak, mint ahogyan azt az aggályoskodók itt-ott elmondják. Arról sincs szó, hogy a bérviszonyok teljesen szabad játéka határozza meg a munkaerő mozgását. Az biztos, hogy sokkal nagyobb lehetőséget nyújt a bérrendszer a munkaerő mozgásra, mint a korábbi években, de ez sem úgy történik, hogy tervgazdálkodásunkat megbénítja például a munkaerő elhelyezkedése és mozgása szempontjából. Ha valaki azt gondolja, hogy egy-egy iparágban vagy azonos típusú üzemek között olyan nagyfokú béraránytalanság alakul ki, hogy az veszélyezteti a gazdaságilag hasznos termelést — az téved,. mert ez nem történik meg. Mégegyszer hangsűlyözzuk: lesznek bérkülönbségek, de „behatároltan" és nem önkényesen, termelési konjunktúrára vagy pangásra építve. Nagyobb bérkülönbségek lesznek a jelenleginél, de ez összefüggésben áll a végzett munka társadalmi értékével, ettől nem lehet független. Viszont egészen természetes, hogy lesznek kiválóak, nagy értéket teremtők és ez magasabb bérösszegben kerül honorálásra, és lesznek rosszul dolgozók, akiknél alacsonyabb bérösszegben fejeződik ki rossz, gyenge munkájuk. Vagyis a jó és rossz munka közötti különbség jobban kifejeződik a bérezésben is, mint eddig. Azért szólunk erről, mert vannak olyan szélsőséges elképzelések a jövőre vonatkozólag, amelyekkel szemben már most indokolt fellépni. Aránytalanul magas jövedelmekről és a létminimumot alig biztosító bérek kialakulásáról nem lehet szó. A jövedelmi szintek mértéke nálunk, szocialista viszonyaink között „egyeseknél" sem érhetik el a csillagászati magasságokat. Ez erkölcstelen lenne, nehezen egyeztethető össze szocialista morális felfogásunkkal. Az állam továbbra is figyelemmel kíséri 'és befolyásolja a kifizetett bérek nagyságát. Ennek egyik oka. hogy a jövedelem-aránytalanságok megakadályozását szilárdan kézben tartsa. A másik ok: a bérekkel — a vásárlóerővel — arányban kell állnia az árufedezetnek. Nem lehet kint a forgalomban több pénz, mint amennyinek megvan az árufedezete. S ezt csak az állam képes biztosítani, amely az egész gazdaság irányítását végzi. Ilyen (és még egyéb) indokok alapján mondotta a kormány elnöke a hivatkozott parlamenti ülés zárszavában, hogy nálunk az új gazdaságirányítás nem okoz pénzfelhígulást, vagyis inflációt Ezt azért érdemes ismételten hangsúlyoznunk, mert a téves nézetek között az is elhangzott: mi lesz akkor, ha kialakul olyan pénzforgalom, amely híjával lesz stabil árufedezetnek? Kormányunk eltökélt szándéka, hogy ilyesmi nálunk nem következik be. Hasonló módon jelentkeznek a beruházások Is Ez nem is annyira a néptömegek körében okozott és okoz illúziókat, sokkal inkább az alsó- és középvezetők körében. A legfontosabb és legjelentősebb beruházásokat továbbra is az állam tartja kézben és centrális szervek határozzák meg a népgazdaság számára, a népgazdasági ágak aránvos fejlesztése szempontjából, külső és belső piaci igényekre stb. tekintettel a fontosabb beruházásokat. Ez már önmagában is biztosíték arra. hogy a lokális és az országos érdekeknek nem lesz olyan súlyos összeütközése, hogy a kü'ső vagy a belső piacon derüljön ki az például, hogy lavórból annyit gyártottunk, ami fedezné 50 évre előre az egész világ lavorszükségletét, azért mert a 19 megyéből 16-ban lavorgyárat építettek. Ilyen vicceket nem engedhetünk meg magunknak beruházási politikánkban. Ugyanakkor a gazdaságosabb, okosabb. hasznot hajtébb termetes szempontjából a beruházások mozgékonyságát elősegíti az űj gazdaságirányítási rendszer. Ezekből a példákból az tűnik ki. hogy egész népünket — közöttük- gazdasági funkcionáriusainkat is — rendszeresen segítenünk kell abban, hogy erősödjön reálérzékük és a valóság talaján ítéljék meg a valóságos dolgokat. D. L. Péutck, 1967. július 21 OU-MAGIAHOKíZAG 3 L