Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

Nyitóelőadás: Tartalom és módszer Három nap múlva, szombat este ismét megszólalnak It fanfarok és jelzik az idei szabadtéri játékok kezdetét A nyitódarab előkészületei a ma esti utolsó főpróbával befejeződnek: Erkel Ferenc operája a Hunyadi László Mikó András rendezésében kerül a közönség elé. Hunyadi László (Szőnyi Fercnc) Szilágyi Erzsébet (Déry Gabriella) és Hunyadi Mátyás (Ivánka Irén) Mária, Gara nádor lánya (Agay Karola) és V. Itószló (Szabó Miklós) A szakszervezeti kulturá­lis munka legemlékezete­sebb, legheroikusabb for­májával egy vaságy és egy pattogó kályha közti pódi­umon az építők munkásszál­lásán találkoztam. A Sze­gedi Nemzeti Színház mű­vészbrigádja segítette itt egyfajta esztétikummal a malterosládák s az emele-. tek súlyától elnehezült em­bereket. Egyedülálló kezdeményezés Az elmúlt két évtizedben hazánkban tömegméretű, a dolgozók minden rétegére kiterjedő kulturális mozga­lom bontakozott ki. Eredmé­nyeit nemcsak papírok, brossúrák, akták lapjai őr­zik, hanem Szegeden pél­dául az előbb említett or­szágosan is egyedülálló kez­deményezés, a munkásszál­lásokat rendszeresen felke­reső művészbrigádok tevé­kenysége, igaz, egyedülva­ióságán a kecskemétiek — szerencsére — már csorbát ejtettek. Sokan ismerik a szegedi műkedvelő művész­együttes, az ÉDOSZ színvo­nalas munkáját is és nem ismeretlen a továbbtanuló felnőttek részére segítségül adott korrepetálás sem, amelyet. szintén a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsa szervezett. ' A szakszervezetek nem­rég lezajlott XXI. kongresz­szusa egyebek közt megál­lapította, hogy a szakszer­vezeti kulturális munka cél­kitűzései — a szocialista gondolkodás kialakítása, az emberek szocialista szelle­mű nevelése, a kulturális munka eszmei hatékonysá­gának növelése, az irodal­mi-művészeti közízlés ki­alakítása — továbbra is vál­tozatlanok. Az elmúlt évek­ben sikerült e célok szol­gálatában álló munka haté­konyságát növelni: szerepet kapott a szocialista brigá­dok versenyében, a közok­tatásban a dolgozók iskolá­ja révén, ahol több száz­ezren kaptak általános, kö­zép- vagy felsőfokú végzett­séget. Az elmúlt években megszilárdult a szakszerve­zeti könyvtárak olvasótábo­ra, tömeget mo'zgatóan in­dították az ismeretterjesz­tésben népszerűvé vált kü­lönféle vetélkedőket és sta­bilizálódott a műkedvelő művészeti mozgalom is. A társadalmi szervezetekkel Az elkövetkező évek fel­adata tehát: mindennek el­mélyítése, szélesebb körű terjesztése. Változtatni kell a „továbbító" eszközökön, gazdagítani, színesíteni kell őket, közelebb kell őket vinni az emberekhez. Még többet tehetünk, mondjuk, a szocialista nevelő munka erősítésében, egyebek között munkásszállásokon, ahol a szabad idő, s ezzel kapcso­latban például televízió, kulturáltabb felhasználása jelentős feladata lehet a szakszervezeti aktivistáknak. Az eddig nagyon elhanya­golt területeken lesz a leg­több tennivaló: a peremke­rületek, az új városok, fal­vak, a bejáró dolgozók ha­tékbnyabb kulturális gon­dozása is fontos feladattá kell, hogy váljék. Mindehhez természetsze­rűleg szükséges egy széle­sebb körű — és nem csu­pán névleges — összefogás például a falusi tanácsok­kal, s a különböző társa­dalmi szervezetekkel: a népfronttal, a Vöröskereszt­tel, ifjúsági és egyéb klu­bokkal. De még ezzel együtt is szükséges a szakszervezet saját erőinek szervezettebb csatasorba állítása, az anya­gi és személyi feltételek biz­tosítása. Fokozottabban kell fellépni a burzsoá eszmék ellen, az egyre veszélyesebb méreteket öltő kispolgári ideológia és szemlélet el­len. Több támogatást! Az operatív anyagi segí­tésnek is jobban meg kell látszania a kulturális, a népművelési célokat lehető­vé tevő helységeken: üze­mekben, városokban, fal­vakban. s a rendezvények zavartalan lebonyolításához mindenféle anyagi eszközt nyújtó segítségadáson. A tartalom és módszer egysé­ge tud csak sikeres munkát biztosítani. Ehhez pedig a különféle szervek, vállala­tok nagyobb anyagi és er­kölcsi támogatása szüksé­ges. Nem szabad elfelejteni, hogy az általános művelt­ség a szocialista közízlés és ideológia kialakítása a töb­bi népművelési munkával együtt a szakszervezett munka szerves része. Hiszen az emberekkel a kenyeret adó munkahelyen a szak­szervezet van a legjobb ösz­szeköttetésben. Jakab Ágnes Fél év mint egymillió külföldi Az idegenforgalom vezető szervei összegezték az első félév eredményeit. Eszerint 1967 első hat hónapjában 1051 573 külföldi járt hazánkban, részben tranzitutas­ként. A múlt év hasonló időszakában 703 628 külföldi vendégünk volt. Az idén legtöbben Jugoszláviából, Cseh­szlovákiából, Lengyelországból, a Szovjetunióból érkeztele, s szép számban keresték fel a magyar fővárost és ha­zánk legszebb tájait osztrák, NSZK-beli turisták is. 342 616 személy érkezett gépjárművel. A meglehetősen esős időjárás miatt júniusban kissé megcsappant a vendégjárás. Szinte egész Európában, még az idegenforgalomra jobban berendezkedett országokban is érezhető volt ez. A legújabb statisztikai adatok azt tükrözik, hogy most újabb és újabb vendégseregek érkez­nek. Csomogylné felvételei) Látványos balettkép EZEK A FIATALOK Témákat fedeznekfel itt Iparművész növendékek szegedi nyári gyakorlaton Ebéd utáni nyugalom és nusok közé. Az ötvös- :e is. — Egyik tehetséges kis csoport lány fogad az szakos Kiss Éva tömött növendékünk, Heinhoicz Pé­újszegedi Ady Kollégium dossziéi szorgos dorozsmai ter pályamunkája, amelyet egyik hálótermében. Az látogatásokról ' árulkodnak, raost a prágai nemzetközi Iparművészeti Főiskola nö- Szabó Vera meleg színű há- egyetemi pályázatra készí­vendékei töltik itt — július zai, füzesei későbbi textil- tett, és ahol negyedik lett. 10-től 29-ig — kötelező nyá- minták igéretét is rejtik. A _ Ezen a kiállításon mi­rl gyakorlatukat Persze, ez grafikus, ötvös, textilszakos iyen tematikai, s anyagbeli a gyakorlat — mint a lá- lányok — Sturm Orsolya, változás lesz a főiskolások nyok mesélik —, nem is Bárdos Annamária, Gyene bemutatkozásában? olyan kellemetlen. Délelőtt Ida, Németh Andrea, Ke- _ Kevesebb lesz ipari munka, délután pihenés, az- vács Sára. Aranka Judit, formatervünk, és a rajzok, az szabadfoglalkozás. Ez Bereczki Ildikó, Magyarcsák tervek helyett több lesz á sokszor megcserélődik, mert Mária. Kallós Éva, Jankó- j^j. a]kot,ás Magát a k<­a ..gyakorlat", mint művé- vics Zsuzsa és a többiek, jutást is nagyvonalúbbra, szeti tevékenység nem kor- vagy akar a szomszéd szo- áttekinthetőbbre szeretnénk látozható kicentizett termi- oaból a fiuk — felfedezték csinálni maguknak a Haladás Tsz _ s mindezt mikor fazekasait. Tápét, vagy mint láthatiuk? Eva a dorozsmai József At- -Vasárnap 12 órától tila Tsz-t, a Füvészkert cso- kezdődően. RLÓ1O4-/%Í> NXMNTVTNNILL-^I, F I. FF Uj film Vajon mire bólint, csóvál­ja fejet, méltatlankodik és csodálkozik ez a cím? Va­jon mit akar Abody Béla— Banovich Tamás ötlete, és vajon mennyit valósít meg belőle a film? Meredeznek a kérdőjelek, holott a válasz roppant egyszerű, kézzel fogható, evidens: bemutatni a fiatalságot. Csakhogy ott a bökkenő, hogy ez nem olyan egyszerű. A fogalom, kiváltképp. ami mögötte van: mai fiatalság — rend­kívül összetett, bonyolult. Alkalmi színek freskóra­löttyintése hamis képet ad. s ha egy film teljesség-igény­re nem is vállalkozhat, jel­lemzőre minden esetre igen. Banovich Tamás filmje azonban óvatosan kikerüli a céltáblává válás lehetőségét, szúrós tekinteteket, össze­vont szemöldökök, kénysze­rű grimaszok kritikáját, s szorgalmasan igyekszik ele­ve laza talajt bocsátani a számonkérés rendelkezésére. Nem cselekményt, filmtörté­netet, nem életszagú riporto­kat, vagy dokumentum-mo­zaikokat rendez — talán eh­hez áll legközelebb —, ha­nem zenét. A fiatalság be­fogadott és bálványozott, mélyre szívott és magában tartott beat-zenéjét, ami kü­lönben tökéletesen elég és alkalmas arra, hogy vele és általa cantus firmust kom­ponáljon. mozgasson ki az ifjúság sajátos érzelmi-han­gulati komlexusából. Hogy valljon a fiatalokról. De ez nem sikerült. Csak elröppenő kitárulkázások, a futó kamasz-szerelem közhe­lyei maradtak, probléma-lel­tárában kétnapos porréteg, amit egyetlen fuvallatra le­fújnak a bútorról. Utcai zsargonnal: tavaszi lepkesó­haj. Ami viszont megmaradt, Szörényiék, Zordnék és az Omega együttes élvezetes já­téka. Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta stílusos beat-éneke, amivel nem fukarkodik a rendező. Szerencsére. így aztán néhány jó szám a filmkockáról kerül slágeral­bumba, zenés presszóba, ut­cán járók fütty-merengésé­be, könnyűzenei műsorokba, kölcsönkérő gitáregyüttesek repertoárjába — egy-kettő még külföldre is, bár az egé­szen „beavatottak" jópárat már ismernek belőlük. Mindez persze elegendő egy kérészéitűnek született, hamvában arra rendeltetett filmnek, hogy néhány év múlva érdekes legyen majd levetíteni filmmúzeumban Yves Montand, Tommy Ste­el, Bobby Solo és más ne­ves énekesek slágerei mel­lett. N. I. dálatos ornamentikát rejtő vízinövényeit, és persze a Tiszát, göcsörtös testű fűz­fáival. — 108 hallgatónk van itt, főleg I—II. évesek. A felső­sök külföldi gyakorlaton vannak — tájékoztat a mű­vésztelep vezetője; Kimle Ede, az Iparművészeti Főis­kola építész tanszékének do­cense. Tizenöt vendégünk is van mór a Német Demok­ratikus Köztársaságból, és 15 főiskolás ma érkezik a Szovjetunióból. Aztán átballagunk a Tö­mörkény Gimnáziumba, ahol á végzős iparművész növendékek kiálh'tása ké­szül. Mindenütt félig kibon­tott csomagok, tarka textili­ák, ruhák kerülnek elő, ke­rámiák, modern vonalú szé­kek, asztalok. — Ez a modern vonalú kék szék a salgótarjáni ci­gánytelep házaiból való — mondja Kimle Ede, aki en­nek a kiállításnak rendező­J. A. Apró bosszúságok A szóda Szódásüvegekkel meg­rakott lovaskocsi halad a Lenin körúton. A ba­kon, a kocsis mellett, 12—13 éves gyerek ül, éppen szopja az egyik teli szódásüveget. Az­tán visszateszi a többi közé, kérdez valamit a kocsistól, s azután neki is kiemel egy másik te­le üveget. A boltban az eladó pohárba csapol az áru­sításra szánt szódavíz­ből. Csak egy félpohár­ral iszik, aztán az üve­get visszateszi a ládába. Otthon pedig a házi­asszony szidja a szóda­gyárat, hogy mennyire becsapják. Minden üvegből hiányzik egy­két deci víz! Rádió a strandon A partfürdőn bömböl a rádióból sugárzott ze­ne. Azután a pontos időjelzés, hírek követ­keznek: „Az ENSZ-ből jelenti tudósítónk.. Kikapcsolják. „Felhív­juk kedves vendégeink figyelmét, hogy a Ti­szában fürödni tilos." Bekapcsolják: éppen Koszigin és Johnson megbeszélésről szól a hír. Félmondatnál újra kikapcsolják. „Budai Melindát várják a kapu­nál". S ezt elismétli há­romszor a bemondó. A hírek már a közlekedési baleseteknél tartanak, amikor ismét megszólal a rádió. Következik Brahms Magyar táncok, s az első akkordok hir­telen átcsapnak egy luxemburgi tinidzser jajgatásba. S a követ­kező hírekig ez megy egyfolytában. Telefondíj Az IBUSZ-nál a Balt Orient expresszvonatra kér jegyet a turista. Ezen kötélező a hely­biztosítós. A helyjegy­ért való telefonköltség­re befizettetik a 15 fo­rintot. Két nap múlva lehet a jegyekért je­lentkezni. Akkor „Saj­nos: helyjegyet már nem tudtunk szerezni." „Dehát így a vasúti . jegy semmit sem ér." „Dehogynem, majd a Nyugatiban indulás előtt tessék megpróbálni." „Ez bizonytalan s i én kifizettem a 15 forin­tot." „Nem tehetünk semmit, mi telefonál­tunk." Üj Jelzés A női és férfi mos­dók különféle jelzése sokszor szórakoztat: ci­linderkalap és reükül, pipa és cigaretta, séta­bot és tűsarkú cipő, lettárba se lehetne ven­ni valamennyit. A Kossuth Lajos su­gárút és a Párizsi kör­út kereszteződésénél a nyilvános WC jelzése hónapok óta az ajtókat éjjel-nappal lezáró ökörlánc. Üjdonság. K. J. Újraértékelik az ország ásványi nyersanyagkészleteit Az 1967. január 1-i álla- közül. így a mérleg az eddl­poloknak megfelelően elké- gieknél jóval reálisabb lett, szült az ország ásványi aminek következtében azon­i)yersanyag-mérlege, amelyet ban bizonyos ásványi nyers­most is a Központi Földtani anyagokban némileg szegé­Hivatal keretében működő nyebbek lettünk, — bár ter­országos ásványvagyon bd- mé.szelesen csak papíron, zotlság állított össze. Lignitben például ez a lát­A régebbi össezeállítások- szolagos elszegényedés meg­bán a korábbi mennyiségi közelíti az egymilliárd ton­szemléletnek megfelelően ál- nát. landóan szerepeltek olyan Tavaly ls növekedtek a iTekT^f^n bauxit,részletet mutató ada­és léteznek, de adottságaik- tok. Az elmúlt évi kutatások nál fogva kitermelésük min- 6,5 millió tonnával növelték denkénpen gazdaságtalan. Az ismert bauxitvagyonunkat, idei mérleg elkészítésénél ami azt jelenti, hogy ku­viszont végigvizsgálták az tatóink tavaly négyszer any­összes tételeket és az ilyen, nyi bauxitot találtak, mint tulaidonkénpen csak látszat- amennyivei készleteinket a értéket törölték az aktívák kitermelés csökkentette. Csütörtök, 1967. július 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents