Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

Hazánkba érkezik a japán külügyminiszter Takeo Miki, Japán külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására július 29—31. között hivatalos látogatást tesz hazánkban. Előzetesen a Szovjetunióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába látogat. Űtjára felesége és a japán külügyminisztérium több vezető munkatársa is elkíséri. (MTI) Hegkezdődött a finn—magyar barátsági hét Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével hétfőn este négy különrepülőgépen 360 főnyi magyar küldöttség utazott Helsinkibe. Kedden a kora reggeli órákban megérkezett a Ferihegyi repülőtérre a 360 főnyi finn csoport Helsinkiből. A finn csoport kedden Budapest nevezetességeivel ismerkedett, szerdán pedig részt vesz a finn—magyar barátsági hét ünnepélyes megnyitóján. A Rákóczi téren helyezik el a szegedi Lenin-szobrot Mint már korábban hírt adtunk róla, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján Lenin szobrot avat Szeged. A szobor elkészítésére kiírt pályázatot Kiss István szobrászművész és Dávid Károly építőművész — a Népstadion Kossuth-díjas alkotója — nyerte. A megyei és városi pártós tanácsi vezetőszervek az érdekelt központi tervekkel egyetértésben úgy döntöttek, hogy az új Lenin szobor a Rékóczi térre, a megyei párt- és tanácsház székháza elé kerül, e terület megfelelő építészeti átalakításával. A jelenleg ezen a helyen levő szökőkutat és szobrot Újszegedre, az Odessza lakónegyedbe helyezik át. Lapozgatás a negye „anyakönyvében" Száz év alatt másfélszeresére nőtt Szeged lakossága A lakosság száma összefügg az ipartelepítéssel Demográfiai adatok elemzése mindig érdekes és tanulságos, különösen napjainkban, a szocialista tervgazdálkodás időszakában. A megye demográfiai helyzetéről és alakulásának tendenciájáról tárgyalt tegnap a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az összehasonlító adatok szerint 100 év alatt Szeged lakossága másfélszeresére növekedett, míg a megye lakosságának növekedése alig haladta meg az 50 százalékot. Az Alföldnek az iparosításban való lemaradása elsősorban a városok lakosságának elvándorlását eredményezte. Az utóbbi évek ipari fejlődése viszont elősegíti a városi lakosság növekedését. Szentes és Hódmezővásárhely kismértékű, de állandó fejlődést mutat, míg Makó és Csongrád lakosainak száma csökkenő tendenciájú. Érdekes, hogy a szegedi járás községeinek lakossága állandóan emelkedik, ezzel szemben a makói és a szentesi járás községei lakosságának száma csökken. A számítások szerint a következő években a lakosság várható emelkedése Csongrád megyében 3,6 százalékos lesz. A megye négy városának lakossága előreláthatólag 2,8 százalékkal emelkedik, míg a községek lakóinak száma továbbra is csökken. A számításokat azok az adatok támasztják alá. amelyek egyrészt a harmadik ötéves terv időszakában tervezett munkahelyek fejlesztéseiből, másrészt az algyői szénhidrogén medence kiépítéséből adódnak. Szegedre mintegy 9 ezer, AIgyőre pedig 3 ezer olajipari és építőipari szakmunkás betelepítésével lehet számolni. Csongrád megyében a természetes szaporodás erősen eltérő egyes területeken: Csongrádon és Makón természetes szaporodásból növekedés nincs, mivel a halálozások száma évről évre meghaladja a születések számát. A szegedi járás községeiben a természetes szaporodás kedvező, a makói járásban kedvezőtlen, míg a szentesi járásban változó. Csongrád megyében a természetes szaporodás kedvezőbb alakulását segíti Szegednek az utóbbi három évben jelentkező pozitív adata. A lakosság számának alakulásában érdekesek a korösszetétel adatai is. Ennek vizsgálatára igen nagy szükség van, mert az ebből levonható következtetések adnak megbízható alapot elsősorban a munkaerőforrás várható nagyságára és öszszetételére, csökkenő vagy növekvő tendenciájára. A számítások szerint a 0—14 éves gyermekek száma az 1949. évi 23,8 százalékról 19 százalékra csökken, melynek oka, hogy 1967-től kezdve kerülnek ki ebből a korból a szigorított abortuszrendelkezés időszakában született gyerekek. A 15—39 éves korúak számának alakulásában egyrészt a csökkenés és másrészt emelkedés várható. Ennek oka, hogy 1960-ban még jelentős volt Csongrád megyéből az elvándorlás, mely elsősorban ezt a korcsoportot érintette legjobban. Ugyanakkor az emelkedő tendenciát magyarázza a 0—14 éves korcsoportból kikerülő népmozgalmi csúcsnak a 15—39 éves korcsoportba való átkerülése. Az 55—59 éves korcsoportban az emelkedő tendencia országos és átlagos jelenség. Az 1971-re jelentkező csökkenésnek pedig az az oka, hogy a harmadik ötéves terv végére már jelentkezni fog a második világháborús veszteség hatása, bár ennek csúcsértéke csak 1971 után alakul ki. A 60 éven felüli korcsoport állandó és egyenletes növekedést mutat, ami az átlagos életkor emelkedéssel van összefüggésben. A 60 éven felüliek magas számát öszszevetve a 14 éven aluliak csökkenő számával, a jelenség kedvezőtlen. Ez a megye lakosságónak elöregedését mutatja. Csongrád megye városai, valamint Szeged lakossága számának alakulása mutatja, hogy a termelés mindenkori helyzete befolyásolja a lakosság számának és elhelyezkedésének alakulását. Az utóbbi évek gyorsütemű fejlődése a lakosság számának csökkenését megfordította. A munkaerő felesleg eltűnt, hogy helyet adjon a munkaerő keresletnek. Bányászokból olajmunkások Nagyol)! lefislőségek Szegen a renmalikus betegségek gyógyítására Minden keze/és egy helyen Téli medence is lesz Újszegeden Tegnap délben ünnepélyes keretek között mutatták be Csongrád megye és Szeged város több vezetőjének és a sajtó képviselőinek — akik közt jelen volt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára és Papp Gyula, a szegedi városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese — és a szakembereknek sz újjávarázsolt Szabadság Filmszínházat. A vendégeknek Bán Rozália, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója tartott tájékoztatót, majd megtekintették a berendezéseket. Ezután a jelenlevő vendégeknek levetítették az Ezek a fiatalok című új magyar filmet. A filmszínház sorsát edÉvekkel ezelőtt a mozgás- A mozgásszervi betegség- hető. Erre Szegeden adott a szervi betegségekben szen- ben szenvedők száma növe- lehetőség, mivel a hévíz védőkét a belgyógyászati, a kedőben van — a megbete- gyógyhatású. A lakosság szásebészeti és az orthopédiai gedések előfordulásának sta- mára — különösen azoknak, szakrendeléseken látták el, tisztikájában világviszony- akik olyan munkahelyen csak 1956-tól kezdve kezeli latban a harmadik helyre dolgoznak, ahol a mozgásokét külön óraszámban a lépett elő —, míg 1956-ban szervi megbetegedések gyakszegedi rendelőintézet. A 1763, 1960-ban már 16 ezer ran fordulnak elő — lehetőszakrendelés helye 1962 óta embert kezeltek ilyen beteg- vé kell tenni, hogy ezeket a a gőzfürdő, ahol a kezelést ségekkel. A reuma-szakren- vizeket szabadon használaz Anna gyógyvíz felhasz- delés kezdeti éveiből való hassák. nálásával is kiegészítették. adatok azt is megmutatják, A városi tanács végrehajhogy a szakrendelés óráinak tó bizottságának tegnapi novekedesevel a kezelésre ülése úgy határozott, hogy jelentkezők szama is emel- miután a gőzfürdő épületért VI ff K ti1. , ,. ,, _ ben elhelyezett mosoda a "7" Kimutatható, hogy a reu- patyo!at új üzemházának matikus bantalmakban szen- felépülése után elköltözik, vedő betegek 58 százaléka helyén a r>uma szakrendelés ipari dolgozó, a nok aránya és a fizikoterápiás szolgálta% Cefinet-egew-" tást kell bővíteni. Az átrensek szama a 30—60 év között a leggyakoribb. A teljes dezessel megoldható az is, felmérés szerint Szegeden — hogy a betegek minden a megbetegedést a lakosság szükséges kezelést egy heszámához képest húsz száza- lyen kapjanak meg. A kólóknak véve - 24 ezermoz- sőbbiekben a Székely-sori gasszerv! beteggel kell sza- hév-zkút szekunder vizének A reuma, a tudomány mai hasznosítását szolgáló, télen álláspontja szerint gyógyít- is használható medencét épíható, s méginkább megelőz- tenek Újszegeden, Ma a Szabadság Filmszínház dig is érdeklődéssel kisérő olvasókat már tájékoztattuk az új mozi érdekességeiről: a lépcsős-teknős, jó látási viszonyokat biztosító nézőtérről, a központi szellőzőberendezésről, a modern, rejtett világításról, a „fregoli" ruhatárról, s a könnyebb mozgást biztosító lépcsőrendszerekről. A hat millió forintos költséggel rendbehozott és ma nyíló filmszínházban a szélesvásznú vetítés átalakítása miatt az eredeti, 1100 személyes nézőtér 768-ra csökkent. Az egymillió forintos, sztereóhatású, 70 milliméteres vetítők — a filmtechnikai vállalat ígéretei szerint — november 7-re érkeznek meg. ök azt mondják, más a bánya s más idefenn a nap tüze. Lent ismerős minden, tudják, miként vár rájuk naponta a fejtés, a légkalapács,- a csille. A lift leszalad az aknába, s a műszak szinte észrevétlenül elrepül. A bánya közel van, házaikkal együtt az egész életük köréje épült, s ezer szállal kötődött hozzá. Legtöbbjüknek apjuk, nagyapjuk szerszámai is megvannak, a fényesre kopott éld csákányok és a horpadt davylámpák. De mostanában egyre többen kényszerülnek otthagyni ezt az életelemet, egyre több bányát zárnak be. Az ősi mesterség örökösei szerte az országban új szakmákat próbálnak, így kerülnek az Alföldre is, olajmunkásnak. Maradtak tizennyolcan Az olaj- és szénbányászatban tulajdonképpen csak az elnevezés meg a köszöntés — a jó szerencsét — a közös. Ahogy a folyékony olaj különbözik a kemény széntől, úgy mások a körülmények és az emberek, más a munka is az olajbányászatban. A volt vájárok, segédvájárok, csillések, gépkezelők legtöbbször komoran, bizakodás nélkül érkeznek Szegedre a kőolajfúrási vagy a termelő vállalathoz. Sokan közülük egy-két hét, esetleg hónap múlva csalódottan szedik a sátorfájukat. A kőolajtermelő vállalat szegedi üzemében körülbelül ötven bányász jelentkezésére emlékeznek. A papírok ma azt mutatják, mindöszsze tizennyolcan maradtak a csőszerelőknél vagy a kutaknál. A kőolajfúrási üzemnél hasonló a helyzet. Az okok: a volt bányászok nem találták meg a helyüket, nem volt elég a kereset, vagy néhány fegyelmi ügy vezetett szakításhoz. Kevés olyan idekerült bányásszal találkoztam, aki itt képzelné el jövendő életét. Hogy miért? Erre talán egy itt maradni szándékozó társuk, Demecs Gábor válaszai adnak feleletet. Ide kötődnék! A terepjáró gépkocsi sokáig birkózik a sárral, míg elérkezünk az új szeparátor állomáshoz, a tápéi mező közepére. Vagy tízen, jónéhány collos acélcsöveket kapcsolnak egymáshoz, amelyek majd olajat hoznak a termelő kutakból. Az egyikük. Demecs Gábor 30 év körüli ember, nógrádi. Brigádvezetője, Szabó János így jellemzi: — Rá lehet számítani a nehezebb feladatoknál is. Ritka ez az új emberek között, akik nem szokták meg a nehéz és kényelmetlen munkát. Héttagú brigádomban több bányász is van, de őket össze sem lehet hasonlítani Demeccsel. — Tizenöt évig dolgoztam odalent, s mivel ott fiatalnak számítottam, nemrég elküldtek — mondja, majd szinte fogai között szűrve a szót, így folytatja: — Május 26 óta vagyok az olajtermelő vállalatnál. Vájárként háromezret is megkerestem, most kétezer körül van a fizetésem. A család otthonmaradt. Tíznaponként a dekádszünetekben láthatom őket. Nagyon nehéz ezt megszokni. — És ezután? — Én azért szeretnék Ittmaradni, ide kötődni. Megbecsülöm ezt a munkát, mert fantáziát látok benne. A pénzzel egyelőre elégedett vagyok, a körülményekhez azonban idomulnom kell. Hol a sárhoz, hol a tűző naphoz. Amióta idejöttem, jóformán meg sem tudtam rendesen fürödni. S a szállásunk sem eszményi. A családom több száz kilométerre van tőlem, pedig nélkülük nem ember az ember. Hogy végleg ittmaradjak? — közelemben szeretném tudni a fiamat, a lányomat meg a feleségemet. De ezt az új életet is meg kell szeretnem, s el kell felejtenem a bányát. Igazi pionírmunka Demecs Gábor ennél többet nem mond. Egyik társa folytatja a beszélgetést. — Kilencen lakunk egy szobában — mondja Halmai Lajos. A Vásárhelyi utca 37. szám alatt egy magánházban szállásoltak el bennünket. Két lavór az összes „szociális berendezésünk". Amióta Szegedre kerültem — annak pedig hat hónapja — itt nem is fürödtem meg úsy tetőtől talpig, igazán. Még kezet mosni sincs kedvem ezekben az alkalmatosságokban. Pedig a műszakok után sokszor a boriink színét sem látom a fekete olajtól, meg a ragadós sártól. Az alföldi olajbányászat nagyon fiatal: nehéz és ugyanakkor szép is. A kutató és termelő berendezésekkel együtt nem építhettek komfortos lakásokat és jólberendezett szállásokat: az alföldi olajbányászok ma kétségtelenül igazi pionírmunkát végeznek. Az olajipar és Szeged város egyaránt komoly áldozatokat hoz az olajmunkások szoci-: ális körülményeinek megjavításáért. A szükséges lakások és munkásszállók hamarosan felépülnek. De addig is mindent meg kell tenni az olajbányászok helyzetének jobbrafordításáért. Demecs Gábornak és a hozzá hasonló, ezen a vidéken dolgozni akaró embereknek segíteni kell az új otthon megtalálásában, az idekötődésben. Nem szabad megfeledkezni arról: ők nemcsak új munkát, hanem új életet kezdtek. A szegedi medence olajprogramjának sikeres végrehajtásához a volt szénbányászok erejét, szorgalmát sem nélkülözhetjük. Matkó István Jubileumi gépScocsisorsolás Hat esztendeje, 1961. augusztusában rendezte az Országos Takarékpénztár a gépkocsi nyereménybetétkönyvek első sorsolását. Azóta 24 húzáson 3539 nyereményautó talált1 gazdára. Jelenleg csaknem 95 000 tízezer forintos és több mint 300 000 ötezer forintos gépkocsi nyereménybetét-könyvet tartanak nyilván az OTP fiókjaiban. Ezek közül az április 30-ig váltott és augusztus 1-én még érvényben levő betétkönyvek részt vesznek a 25. betétkönyv húzáson. A „kis jubileumi" sorsolást augusztus 19-én Veszprémben a szabadtéri színpadon rendezik meg, két részletben, délelőtt a budapesti, délután a vidéki betétkönyvekre jutó nyereményautókat sorsolják ki. Az idén novemberben rendeznek gépkocsi nyeréménybetét-könyv sorsolást, amelyre július 31-ig még lehet betétkönyvet váltani. (MTI) Epül az alagútkemence A szegedi l-es számú téglagyárat mintegy 37 és fél millió forintos költséggel újjáépítik. Korszerűsítik a téglaégetés hagyományos technikáját, a régi körkemencék helyett alagút kemencét építenek. Ezzel a nehéz fizikai munkát is kiküszöbölik, ugyanakkor az üzem termelése is jelentősen növekszik. Az építkezést már megkezdték, s előreláthatóan jövőre be is fejezik. A régi kemencék ez év októberéig még dolgoznak, s többmillió téglát adnak a szegedi építkezésekhez. (Somogyiné felv.l _ Szerda, 1967. július 19s m MWMQRSZAG 3