Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

Erkölcsi szörnyűség VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 1 Gunnad Myrdalt, a világszerte megbecsült svéd közgazdászt, hazája volt külügyminiszterét mindig úgy ismerték, mint az amerikai politika, kultúra és életforma egyik hívét. Életének nagy részét az Egyesült Államokban töltötte, a nemzetközi szervezetekben, amelyeknek ma is tekintélyes vezető személyisége, legtöbbször az amerikai álláspont híveként hallatta szavát. S néhány napja, amikor a stockholmi Vietnam-konferencia záróbeszédét hallgatták a közel hetven országból összegyűlt küldöttek, Myrdal professzor beszéde bevezető részében újra Amerika Iránti ronkonszenvéről, az Egyesült Államok jövője iránti reményről beszélt. Ám hamarosan Amerika felelősségéről, majd Amerika bűnéről szólt; mert beszéde a legélesebb vádiratok egyike volt a vietnami agresszióban bűnös amerikai kormányzat ellen. Azt mondotta, hogy erkölcsi hanyatlás, az erőszak szellemének növekedése, a színes börű polgárok jogainak további eltiprása, a még Kennedy által meghirdetett „szegénység elleni küzdelem" teljes megszűnése: ezzel kell fizetnie az Egyesült Államoknak a vietnami bűnért. Myrdal professzor egy mondata így szólt: „Ez a háború olyan erkölcsi szörnyűség, aminőhöz fogható kevés volt a történelembenV' Milliók látják esténként a világ televízióhíreinek Illusztrációjaként a képernyőkön az amerikalak által elkö•MMMMMMM^BIIMIlIlli^^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57" évfolyam, 168. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1987. július 19. Bumedien és flref elutazott Moszkvából Jól halad a gabonabetakarítás vetett szörnyűségeket. Vietnamban egy nép védekezik a támadó ellen; félmilliónyi amerikai, a legmodernebb fegyverzettel ellátva tiporja a kis ország földjét. Havonta 50 000 tonna bombát, rakétát és lőszert használnak el — pontosan ugyanannyit, mint amennyit a szövetségesek a második világháború döntő hónapjaiban vetettek be és kereken háromszor annyit, mint amennyit Koreában használt fel az amerikai haderő. Stockholmban az öt világrész országaiból összegyűlt 452 küldött úgy döntött, hogy július huszadikát a vietnami amerikai agresszió elleni tiltakozás világnapjává nyilvánítják. Ezen a napon a stockholmi határozat értelmében egyszerre hangzanak majd fel a tüntetők haragos szavai Párizsban és Varsóban, a londoni Trafalgar téren és az amszterdami kikötőben: ugyanezen a napon követeli a vietnami bűntettek azonnali megszüntetését a világ. Stockholmban azért választották július 20-át, mert 1954-ben ezen a napon írták alá a genfi egyezményt, amely véget vetett az akkor már esztendők óta dúló vietnami harcoknak. A világ, amely az évfordulón tüntet majd, nem feledte, hogy a tárgyalóteremben annak idején elhangzott az amerikai kormány nyilatkozata arról, hogy a nemzetközi béke és biztonság komoly veszélyeztetését jelenti a vietnami agresszió minden felújítása. A nyilatkozattevő kormány néhány évvel később nemcsak megtámadta a vietnami népet, hanem lépésről lépésre terjeszti ki a bűnös agressziót. „Az amerikai eszkaláció Vietnamban ma már nem egyéb, mint népirtás!" — ezt üzeni Stockholm, s a július huszadikán tüntető milliók ezt visszhangozzák szerte a világon. A nemzetközi jog elfogadott normáin túl az emberi lelkiismeret szólal meg a Vietnamért tüntető világnapon, követelve a bombázások megszűntetését, az amerikaiak távozását Vietnam földjéről és Vietnam népének jogát arra, hogy ügyeit maga rendezze. A három stockholmi pont alá nevek kerülnek majd: ezer és százezer, millió és tízmillió. A tüntetés, a vietnami világnap egyúttal új, az egész világra kiterjedő aláírásgyűjtési akció kezdete is — név szerint és személyesen követeli majd Vietnam népének jogát az élethez és a szabadsághoz mindenki, aki ragaszkodik az emberi jövendő, a béke gondolatához. G. M. Közlemény a látogatásról Az arab és a szovjet vezetők a moszkvai repülőtéren Huari Bumedien algériai Csangla indiai külügymiés Abdel Kahman Aref iraki niszter ma kétnapos látogaállamfő, akik kétnapos ba- tásra Kairóba érkezik, ráti látogatast tettek a Bumedien algériai és Aref szovjet fővárosban, kedden iraki elnök kedden este mahazautaztak Moszkvából. gvar idő szerint 20.40 órakor Az iraki és algériai államfőt Moszkvából jövet Kairóba egyiptomi, szíriai és szudáni érkezett. A két államfőt a kollegáik megbízták, hogy repülőtéren Nasszer elnök Tito jugoszláv elnökkel is fogadta. találkozzanak. Jelentések szerint az arab vezetők felveszik a kapcsolatot több baráti ország vezetőjével, hogy tájékoztassák őket a közel-keleti helyzetről és az arab álláspontról. A vnukovói repülőtéren Moszkvában közleményt adtak ki, amely szerint július 17-én és 18-án a Kremlben Leonyid Brezsnyév és Alekszej Koszigin megbeszéléseket folytatott Huari Bumediennel és Abdel Rahman Arefíel, akik Bumedien és Aref búcsúztar- baráti látogatáson Moszkvátására megjelent Leonyid ban tartózkodtak. Brezsnyev, Alekszej Koszi- A Szovjetunió, Algéria és gin, Jurii Andropov és több irak vezetőinek megbeszémás hivatalos személyiség. iései során megnyilvánult Kairóban közölték, hogy „a felek egyetértése abban, Izrael sorozatosan megszegi a tűzsziioeiet Az ENSZ-közgyűlés munkája a maratoni közel-keleti vita után csütörtökig szünetel. Hétfőn este El-Koni, az EAK delegátusa U Thant ENSZ-főtitkárhoz jegyzéket juttatott el és ebben újabb agresszáés lépéssel vádolja Izraelt, mivel kilenc partraszállító naszádja érkezett a Szuezá-csatorna keleti partjára. Az EAK jegyzéke hangoztatja, hogy az egyiptomi kormány kénytelen lesz tüzet nyitni ezekre a naszádokra ha elhagyják kikötőhelyüket. Országszerte kapós a marosi homok Annyi homokot, mint az idén, korábban nem bányásztatott még a Marosról a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat szegedi kirendeltsége. A Felső Tisza-parti FOKA-telepen 90 ezer köbméter marosi homok vár elszállításra. A part mentén valóságos hegyek tornyosulnak, amelyekbe nagyot harapnak a markoló kanalak, s rakodják a 10-es AKÖV tehergépkocsijait. A billenős 8 tonnás Skodák nemcsak a szegedi és a környékbeli nagy építkezésekhez szállítják a vakoláshoz nélkülözhetetlen kincsét a Marosnak, hanem távolabbra, Kistelekre, Hódmezővásárhelyre, Makóra és Szentesre is. A teherpályaudvaron ls naponta 8—10 vagon homokot indítanak útnak az ország más részeibe. Zombori Pál telepvezető elmondotta, hogy a homokbánya-gépek most másutt dolgoznak. Egyik kotrójuk a tiszalöki vízlépcsőnél a zsilipkamrákat szabadítja meg a lerakódott iszaptól, a másik a Körösök, a Kurca és más mellékfolyók szabályozásánál dolgozik. A nagyteljesítményű elevátor pedig, amely a homokot a FOKA-telepre rakta, most a Dunán rakodik és csak a jövő tavasszal hozzák vissza. Addigra kopnak el csak ugyanis a Tisza-parti homokhegyek, — „megeszik" őket a lakóházi és más építkezések. Képünk a gépesített rakodás egy mozzanatát ábrázolja. hogy az izraeli agresszió következményeinek felszámolása a közel-keleti béke helyreállításának legfontosabb feltétele" — mondja a közlemény. Algéria és Irak vezetői nagy elismeréssel értékelték a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az Izrael és a mögötte álló imperialista erők által kirobbantott közel-keleti válsággal kapcsolatos álláspontját. A Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a támogatása fontos szerepet játszik abban, hogy ellensúlyozhassák Izraelnek az imperialista körök által támogatott agresszív terveit. Eszmecsere folyt az izraeli agresszió okozta következmények felszámolásának módozatairól és egészében a közel-keleti helyzetről. Űjból leszögezték, hogy a felek változatlanul fejleszteni és erősíteni szándékoznak a Szovjetunió és az arab országok közötti baráti kapcsolatokat. A baráti, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélések során Huari Bumedien és Abdel Rahman Aref tájékoztatta a szovjet vezetőket az arab államfők július 16án Kairóban befejeződött tanácskozásának eredményeiről. Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin tájékoztatta Bumedient és Arefet a szocialista országok kommunista pártjai és kormányai vezetőinek július 11 —12-én Budapesten megtartott tanácskozásáról. Az elmúlt egy hét alatt az állami gazdaságok aratóbrigádjai kimagasló teljesítményekkel járultak hozzá a többnyire bőséges termés jó betakarításához. A kalászosok 34 százalékát takarították be 'eddig. A hagyományos gabonabetakarítási versenyben a kombájnosok közül továbbra is Srakta Sándor, a Kaposvári Állami Gazdaság országoshírű kombájnosa vezet 102 vagonos teljesítményével. A második helyezett Ciff Endre, aki a Mezőtúri Állami Gazdaság tábláiról 73 vagon gabonát adott át a stállítóbrigádoknak. A harmadik ugyancsak mezőtúri kombájnos: Pálinkás Imre, teljesítménye 70,4 vagon. A betakarítás gyors ütemére jellemző, hogy egy néttel ezelőtt még csak tíz Kombájnos jutott túl a 30 ragonos szinten, s mostanáig 30 kombájnos haladta túl az 50 vagonos teljesítményt. Dr. Korom MiSiály igazságügyminiszter látogatása Szegeden Tegnap, kedden reggel Szegedre látogatott dr. Korom Mihály elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyminiszter. Felkereste a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottságát, ahol Győri Imre elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a pártbizottság első titkára fogadta. A délelőtt folyamán az igazságügyminiszter Győri Imrével együtt a Csongrád megyei Bíróságra látogatott, ahol részt vettek a megyei bíróság munkaértekezletén. A délutáni órákban felkeresték a nagyfai büntetésvégrehajtási intézmény parancsnokságát, megtekintették a gazdaság munkáját. Az igazságügyminiszter megyei látogatása befejezése után az esti órákban viszszautazott Budapestre. Növekszik a költségvetési szervek Gromiko levele a Biztonsági Tanács elnökéhez Gromiko szovjet külügyminiszter július 17-én levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levélben megállapítja, hogy Izrael folytatja az arab államok elleni agresszióját és ezért a közel-keleti helyzet szélesebb katonai konfliktus kirobbanásához vezethet. A szovjet külügyminiszter levelében hangsúlyozza: az izraeli haderőknek haladéktalanul vissza kell vonulniok a megszállt arab területekről, nehogy az ellenségeskedesek felújuljanak. pénzügyi önállósága (Somoeyiné felv.) A pénzügyminiszter legújabb utasítása kimondja, hogy ha a költségvetési szervek jobban gazdálkodnak, s így az év végén megmarad pénzüknek egy része, ezt az összeget a következő évre átvihetik és felhasználhatják. Eddig a maradék pénzt a bankfiókok elvonták, s mivel a különböző intézményeknek nem volt érdekük a takarékosság, az év vége felé maradékpénzükért az egyébként nélkülözhető árucikkeket is megvásárolták. Az előző évről áthozott pénzt az év közben felmerülő, előre nem látott feladatok ,ónálló teljesítésére tartalékként használhatják majd fel az intézmények. Bérekre és egyéb személyi jellegű kiadásokra nem lehet felhasználni e tartalékot, kivéve a jutalmazásra fordítható előző évi bérmegtakarítást. Ha van ilyen bérmegtakarítása az intézménynek, abból jutalmazhatja azokat a dolgozókat, akik leginkább hozzájárultak a pénztakarékossághoz, s céljutalmat is ki lehet tűzni további takarékosságra. A maradék pénzt, vagy annak egy részét nem viheti át a következő évre például az az intézmény, amely bizonyos feladatainak elmulasztásával, gazdasági érdekeket sértő intézkedések útján „takarékoskodott". A miniszteri utasítás kiadásakor azonnal hatályba lépett, első izben az 1967-es költségvetési év lezárása után kell alkalmazni. 4