Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

Aranyérmek Lipcséből A lipcsei nemzetközi kiállítás magyar pavilonjának nagy sikere volt mind a nagyközönség, mind pedig a szakmai bírálóbizottság körében. A pavilont eddig több mint félmillió látogató kereste fel. A nemzetközi zsűri öt aranyéremmel jutalmazta a magyar állami konzervipar és a Terimpex árult. Aranyérmet nyert a gyermektápszer, a készételek közül pedig négyfajta húskonzerv. Elismerő oklevelet kapott a lecsókészítményünk és egy alkoholtartalmú gyümölcsszörp, valamint a gyümölcsfagylalt alapanyaga. Kőbányák az Mföldön Befejezés elolt az árpa aratása Befejezés előtt az őszi árpa aratása, jól halad a takarmány-betakarítás. Az elmúlt hét száraz, meleg időjárása kedvezett a betakarítási munkáknak, s a termelőüzemek mindenütt teljes létszámban mozgósították az aratógépes, kombájnos brigádjaikat, hogy mielőbb fedél alá kerüljön a termés. A termelőüzemek többségében befejezték a lucerna második kaszálását és betakarítását, kazlakba került a vöröshere első termése is. Országosan végeztek a rétek és a javított legelők kaszálásával. Falu a nyolcadik századbál A bodrogközi Karos községben a Tobolyka-paíak partján megnyitott homokbányában nyolcadik századból származó település nyomaira bukkantak. A homokréteg alól olyan leleteket hozott felszínre az ásatás, amiből arra következtettek, hogy a tatárjárás során elpusztult falu alatt már a VIII. században lakott település volt Az eltűnt falu felkutatására folynak az ásatások. A maradványok feltárása körülbelül három hetet vesz igénybe. Befejeződtek a soproni ünnepi hetek Az ünnepi hetek gazdag programja az elmúlt 12 napban mintegy hetvenezer hazai és több ezer külföldi, főképpen osztrák látogatót vonzott a városba. A látogatottságot tekintve az idei ünnepi hetek kiemelkedő eseményei közé tartozott a Bánk bán előadása, Simándy József Kossuth-díjas kiváló művésszel a címszerepben. A baksi főagronómus súlyos gondként említette a bekötő utak hiányát. Tíztizenkét millió forint kellene nekik utakra. S ha még volna is pénz, ki tudja, mikorra vállalnák a munkát? A kő — mire ideér a Mátrából — rendkívül megdrágul. Még a balástyai Móra Ferenc Tsz elnökétől is hallottam: öt kilométer út építésére jelentették be az igényt. Megkapják-e? Arra kicsi a remény. De hát egyáltalán szükséges-e a vagonok, gépkocsik ezreiben, a folyami uszályok soraiban követ szállítani az Alföldre, amikor van itt éppen elég kő, csak fel kéne tárni. A balástyai elnök ezt megerősítette: a forráskút— balástyai összekötő utat annak idején a helyszínen vágott homoki mészkőből alapozták. Kiállta a második világháború kegyetlen próbáját, s most sem rosszabb, mint a többi vele egyidós makadám. Erősebb a téglánál Megtudtam, hogy a Móra Ferenc Tsz-nek tulajdonképpen máris van egy szépen jövedelmező kőfejtése. A kövesbrigád 900 forintot kap egy kubikméter (kb. 6,5 köbméter) kő kivágásáért, a tsz pedig 1300 forintért adja el családi házak építéséhez. Kell minden mennyiségben. Kifogástalan alapot, kőlábazatot lehet belőle készíteni. Erősebb, mint a tégla, s viszonylag olcsóbb ls. A kistelek—majsal műút közelében levő bánya képe fellelkesített, de egyben el is szomorított. A mindössze pár száz négyszögöles gödör mellett hosszú, széles kazlakban álltak a kivágott tömbök, egyik-másik három mázsánál is nehezebb. Az emberek szerint annyi kő van itt, hogy talán tíz évig sem fogy el. Azt pedig senki nem tudja, hogy ezenkívül még hány ilyen kőmező van a Móra Ferenc Tsz birtokán. Horváth József idősebb ember itt a kővágó mester, vagy inkább brigádvezető. Régi szakember az alföldi kőbányászásban. ö tapasztalatból tudja, hogy ez a kő ami itt van, még a hegyi mészkőnél is keményebb. Amikor megtudta, hogy tulajdonképpen nemcsak róluk akarok írni, hanem arról, hogy meg kellene már szervezni az alföldi kő gépi erővel való kitermelését — mert nagy szükség van erre — elkomorodott: — Nem jó lesz az! Ezt a követ csak így, ahogy mi csináljuk, kézzel lehet kivágni. Pontosabban: neki van már egy találmánya. Kőfúró gép! Le is rajzolta a nedves mésziszapra. Nem más ez mint egy nagy nehéz vasráma, melynek a közepén vastag fúrÓ6zár halad át. A szár tetején pedig 80 kilós vasúti kocsikerék fekszik. Ezt a kereket kell hajtani kézzel. Használni azonban még nem lehet ezt a szerkezetet, mert nem találtak eddig olyan kemény fúrót, amelyik ki ne csorbulna ebben a kőben. A kereset meg a gép Közben hallottam Gyuricza Mihály meg Vastag József dörmögését: — A gép nem hiányzik nekünk. Megszaporodik a kő és akkor vége a jó keresetnek. A tsz-elnök nem hallotta a pusmogást, tovább lelkesedett: tolólapot szerelnek majd az Sz 100-asra, azzal túrják le a löszt a kő tetejéről. Már ezzel is gyorsul a termelés. Ha egy kompresszort, légkalapácsot is szereznének, tán még szép skatulya alakúra is ki lehetne vágni a követ, mert így a lehetetlen, alakú, ólomnehéz darabokkal irgalmatlanul megszenved a kőműves is, aki épít. Ez a kőügy napokon át nyugtalanított. Dr. Koch Sándor professzornak, a József Attila Tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Kétszázféle iparág a fogyasztási szövetkezetekben Az általános fogyasztási már 70 millió forint értékű és értékesítő szövetkezetek kútgyűrű. áteresz-csatorna, a kereskedelmi és szolgálta- kerítésoszlop, cement- és tási munkájukkal párhuza- mozaiklap került ki. mosan kereken 200 féle ipa- A vidéki húsellátás javíri tevékenységet folytatnak, tása érdekében a szövetkeOrszágosan 3200 üzemmel zetek saját sertéshízlaldáikrendelkeznek, amelyekben ból látják el a húsáru üzeaz évi termelési érték eléri meiket Tavaly a szövetkea 750 millió forintot. Leg- zeti hizlaldákból 21 000 hízó nagyobb termelési „felfutás" került vágásra, az idén petepasztalható a mezőgazda- dig több mint 30 000-re szásági termékeket feldolgozó mítanak. A fogyasztási szöuzemei kiüzemekben: aszalókban, mekben és szeszfőzdékben. , A szövetkezeti betonára egészítő bútorfélékét keszifczemekból a múlt évben tenek. Súlyos károkat okozott a vasárnapi vihar A nagyerejű vasárnapi vi- harminc körzetben szünetelt harok az ország több vidé- az áramszolgáltatás. Serekén okoztak károkat, köz- gélyesen és Tác közelében lekedési és áramzavarokat. egész viUanyqszlopsort forFejér megye felett két hul- gácsoltak szét, illetve gyújtómban söpört végig az erős t.ottak föl a villámcsapások, széllel, mennydörgéssel, vil- Jégverésről főként Marton'ámlással, helyenként pedig vásár, Tác, Székesfehérvár, jégesővel érkező vihar. Az Bicske és Lepsény környéítéletidő zavarokat okozott kérö1 adtak jelentést az áramszolgáltatásban, le- Komárom megye egyik szaggatta a vezetékeket, községére — Vértesszőlősre tönkretette a transzformáto- — valóságos vízáradat zárokat és a nagyfeszültségű dult a hegyekből. A víz szigetelőket Az esti órákban nagymennyiségű iszapot sohatvan községben, a megye- dort a községen végigvezető székhelyen pedig mintegy M—l-es útra, s az egy 400 méteres szakaszon járhatatlanná vált. A megye több községéből tetemes károkat okozó villámcsapásokról adtak jelentést Az ország északkeleti vidékén — Szabolcs-Szatmár megyében — ugyancsak több gazdasági épületeit ért villámcsapás. Az M—5-ös útvonalon — Lajosmiz.se határában — emberéletet követelt a vihar. Hervai Gyula, 25 éves kecskeméti fiatalember, motorkerékpárjával „beleszaladt" az úttestbe csapódott villámba A légnyomás következtében a motorkerékpár vezetője és pótutasa a földre zuhant. Hervai Gyula a helyszínen belehalt sérüléseibe, pótutasát, Mihály Józsefet életveszélyes állapotban szállították kórházba. (MTI) hűtőházakban, vetkezetek faipari savanyító üze- tóbbnyire kisbatorokat, Intézete vezetőjének javaslatára kerestem fel dr. Mihálcz Istvánnét, az egyetemi Földtani Intézet kutatóját. Férje, a néhány évvel ezelőtt elhunyt dr. Mihálcz István professzor a legnagyobb ismerője volt az alföldi mészkő-képződményeknek. Azt már Mihálcznétól tudtam meg, hogy férjével még 1944-ben közös dolgozatban írták le az alföldi mésziszaptelepek, mészkőképződmények keletkezését. E tudományos munka nagy gazdasági jelentőségére azonban eddig még senki sem figyelt fel. Gazdag készlet Arra, hogy mégis mennyi homoki mészkővel számolhatunk az Alföldön, tömören így válaszolt: nagyon sokkal. Hiszen majd minden laposban megtalálható a mészkő, ahol valamikor kisebb-nagyobb tómeder feküdt. Átlagosan ötezer éves tölgy-, mogyorókorbeli képződményekről van szó. Azután bemutatott dr. Molnár Béla adjunktusnak, aki szintén kiváló ismerője a témának. Molnár adjunktus szerint a Duna—Tisza közén a Tiszához közeli homokvonulatban mintegy 900 négyzetkilométerre tehető az a terület, melyen nagyon gyakoriak a mészkőtelepek. Neki is az a véleménye, mindenképpen érdemes volna a homoki mészkő gépesített kitermelését megszervezni. Molnár adjunktus nem maradt meg a tsz-ek útügyi problémáinál. Kiterjesztette gondolatait a kőolaj-kutatások útgondjaira is. Példával szolgált arra, hogy az egyik tökéletesen előkészített fúrást azért kellett abbahagyni, mert a hely, út hiányában megközelíthetetlenné vált. Külön technológia A homoki mészkőből való útépítés sajátos technológiáját hamarosan kí kellene dolgozni — javasolta Molnár adjunktus. — Bizonyos mértékig fagyérzékeny anyagról van szó, tehát szükséges a homoki mészkőből épített utak bazaltzúzalékkal, bitumennel való felső burkolása. íme a tudomány és a gyakorlat egyaránt bizonyít. Már csak az a kérdés, mikor nyúlnak a vállalatok, az építtetők ezért az anyagért, mely haszontalan geológiai képződményből értékes ásványi kincs rangjára emelkedhet. Csépi József Mindnyájan fogyasztók vagyunk Pár hónapja országosan nagy port vert fel a „kiváló" címkével, celofánablakos dobozban forgalomba hozott rizs minősége. A kereskedelem már jelentős mennyiséget eladott az áruból, mikor a népi ellenőrzés, a KERMI vizsgálatai és a Népszabadságban megjelent cikkek hatására a helytelenül minősített rizst kivonták a forgalomból. Igen, de addig sok tízezer fogyasztó károsodott, az előállító üzem pedig illetéktelen haszonhoz jutott Szegeden az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat által 1966. december 1. és 1967. május 1. között forgalomba hozott több mint 40 vagon rizs kiilönbözö minősítési osztályokba sorolását a nagykereskedelmi vállalat kérésére is 12 alkalommal ellenőrizte az itteni minőségvizsgáló intézet. Megállapították, hogy mintegy 10 vagon áru minősítése nem felel meg a szabványoknak. Ennek alapján 522 mázsa rizst visszadatak a szállítónak, 258 mázsát, pedig leáraztak. De 220 mázsa ekkorra már elkelt a megengedettnél magasabb aron. A „kiváló" jelzésű dobozos rizsből 292 mázsa került forgalomba, ebből is több mint 100 mázsát megvásároltak a fogyasztók, 191 mázsát pedig visszautaltak a kibocsátó iparnak. Még a legutóbbi hetekben tartott ellenőrzéseken is megállapították, hogy a város sok boltjában árusítanak a szabván;,-nak nem megfelelően osztályozott rizst. Ezért a városi tanács kereskedelmi osztálya írásban hívta fel az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállaiat figyelmét a szükséges intézkedések megtételére. / Hasonló példákat lehetne sorolni más élelmiszerek felületes vagy szándékosan rossz minősítésével kapcsolatban. Lapunkban is többször szóvá tettük már, hogy a húsárrendezések óta egyes kolbász- és szalámi-fajták zslrszalonna alapanyagának mennyisége hirtelen megnőtt, mert a zsíráru fele annyiba kerül, mint a hús. Irtunk arról is, hogy a tejnél és a tejtermékeknél előírt kötelező zsírtartalom az ellenőrzések alkalmával csak elvétve éri el az előírásban foglalt mennyiségi arányt. Nyár közepén vagyunk s jelenleg különösen érdekes a zöldségfélék és gyümölcsök minősítése, osztályozása, s ezzel kapcsolatban a fogyasztói árak megállapítása. A szabvány például az őszibaracknál 10 féle osztályozást ír elő. Ebben a skálában a gyümölcs épsége, színe, tisztasága, frissessége mellett lényeges a mérete: 34 milliméter átmérőtől 81 milliméterig 10—12 forint kilogrammonkénti árdifferencia is lehet. Június 27-én az egyik boltban 20 forint kilogrammonkénti áron hoztak forgalomba olyan őszibarackot, amelyet csak 13,20 forintért lehetett volna árusítani. Másutt 17 forintért kínálták a 9 forintért eladható gyümölcsöt Ebben az esetben azt is megállapították, hogy a MÉK szabályosan árazta a számlát, a „felminősítés" a boltban történt. Ugyancsak több elárusítóhelyen ellenőrizték az újburgonya árát is, s megállapították, hogy átlag 60 fillérrel magasabb áron adták el a boltok kilogrammonként, mint ahogy a szabvány szerint lehetett volna. A konkrét tapasztalatokat azért szükséges megemlíteni, mert a fogyasztóknak is tudniuk kell, hogy érdekeik megvédésére kormányrendelet van érvényben — a szabványokról —, s ennek végrehajtását a különböző szervek rendszeresen ellenőrzik. Az ellenőrzések és ezek eredménye alapján hozott intézkedések ugyanakkor mind a kereskedelem, mind a gyártó ipar, illetve a termelők érdekeit is szolgálják. A kereskedelem bővülése, nagyobb önállósága azzal jár együtt, hogy mindinkább érvényesülnie kell a korrekt üzleti mentalitásnak. A fogyasztó nyilván csak ott fog vásárolni, ahol az eladó iránt abszolút bizalma van. A kereskedelem annak az üzemnek vagy termelőnek lesz állandó megrendelője, amelyik féltőén ügyel áruja minőségére, védi márkáját. Tehát a termelőnek, a kereskedőnek csak az a cél lebeghet a szeme előtt: a vásárló a meghatározott fogyasztói árért a meghatározott és megfelelő áruhoz jusson hozzá. Ott ahol ez az elv nem érvényesül — akár felületességből, akár öncélúságból — a fogyasztó megkárosítása, becsapása, megélhetésének nehezítése következik be. Ez pedig már az össztársadalmi érdekkel is ellenkezik, s büntetendő cselekmény. A tanács kereskedelmi osztálya, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a népi ellenőrzés, a társadalmi aktivisták fokozottan figyelemmel kísérik a szabványok betartását, de szükség van arra is, hogy minden vásárló külön-külön is ellenőr legyen. Ez mindannyiunk érdeke. KONDOROSI JÁNOS GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GÁZTÜZHELYCSERE Boldog Ilona Szeged, Hajnóczy utca 1/b. szám alatti lakosú olvasónk arra kér választ szerkesztőségünktől levelében, hogy miként cseréltethetné ki lakásában az ingatlankezelő vállalat tulajdonát képező gáztűzhelyet. A gázművek szakértője szerint a tűzhely már használhatatlan és megjavítani sem lehet. Körösi Ferenc, az L kerületi házkezelőség vezetője érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy amennyiben Boldog Ilona nem akar várni, míg a kiutalásoknál sorra kerül, vásároljon új gáztűzhelyt Ha ezt előre köza lakásba, tönkreteszik a bútort és a szőnyeget. A kánikulai melegben lehetetlen az ablakokat becsukni". A panasszal kapcsolatban helyen kiégtek a póznán elhelyezett biztosítékok, amelyről a lakástulajdonosok nem tehetnek. Nálam is ez történt: a póznán levő biztosíBökönyi Jánosné, az Ingat- tékot kivágta a villámcsalankezelő Vállalat panaszügyi előadója elmondotta, hogy telepük végén valóban ott van a mészraktár, mely ezért, a hibámon a Londoni körút felé esik. munkáért 16 forintot A raktárt jelentős beruházással építették, máshová helyezni már lehetetlen, tekintve, hogy a raktárhoz közel építették a mészoltó aknákat is. Ami a mészraktár szomszédságát illeti, azon tényleg nem lehet változtani, azon viszont igen, hogy az sí kirendeltségének vezetője pas, s ezt jelentettem a DAV-nak. Két dolgozó kijött a hibát elhárítani, és kívüli kellett fizetni. Miért? Amikor a DÁV gépkocsivezetőjétől megkérdeztem, hogy milyen címen szedik be tőlem a 16 forintot, vállat vont és azt mondta, hogy erre rendelet van, ha nem hiszem, forduljak illetékes helyre". Varga János, a DÁV vároli a házkezelőséggel, akkor ugyancsak szomszédos laka- személyesen vizsgálta meg a vételárat beszámítják a lakbérbe. MÉSZRAKTAR A SZOMSZÉDBAN A Londoni körút 24. számú házból Cserven Béláné tosműhelyben kevésbé zajongjanak, a vashordókat ne dobálják, hasonlóképp a szeméttartályokat sem. A VIHAR PÉNZBE KERÜL Zombori István hattyastea fordult panaszárai szerkesztőségünkhöz. A többi között lepi nyugdíjas olvasónk írja: „Lakásunk a ház első következő szövegű levelet vihar alkalmával ez okozta emeleten van, s az ablakok- küldte szerkesztőségünknek: a zárlatot. A hiba kijavítáHR.^ IFLAN V-.-I-RÍM OEIV A T TKV A— . . ' ™ Zombori István olvasónk panaszát A vizsgálat eredménye: az utcai csatlakozóvezeték feszes a ház és az oszlop között. A belső csatlakozóvezeték viszont, amelyet még 1935-ben szereltek fel. e!é\"ült. elöregedett, a szigetelés lekopott róla. A hoz igen közel esik az IKV „Az utóbbi vihar itt Hattyasmészraktára. Szállításkor telepen is sok kárt okozott „ ne, mészporfellegek szallnak be a villanyhálózatban. Számos reállításárét a 16 forintot sakor a DÁV szerelői jógosan kérték a biztosíték hely. Kedd, 1967. július 18, DU MAGYARORSZÁG 3