Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

Fehér Lajos látogatása Négy dömper, egy markoló Vázlat az épülő Tarján telepről Fehér Lajos, az MSZMP Fulitikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese csütörtökön és pénteken látogatást tett Veszprém megyében. A ven­déget Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Veszprém megyei párt­bizottság első titkára fogad­ta. Az első napon Fehér La­jos a megyei pártbizottság székházában a megye párt­ás tanácsszerveinek vezetői­vel tanácskozott. A délutáni órákban a Minisztertanács elnökhelyettese Dégen Imré­nek, az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetőjének tár­saságában a devecseri járás­ba látogatott, ahol a helyi vezetőkkel a karsztvíz-hasz­nosítás és a vízrendezés le­hetőségeit tárgyalták meg. A bakonyi bauxitbányák üze­mében szó esett többek kö­zött a karsztvíznek a vízsze­gény területeken való fel­használásáról. Fehér Lajos megtekintette a Marcal sza­bályozásának munkálatait is. Pénteken a Miniszterta­nács elnökhelyettese a me­gye pártbizottsági .és taná­csi vezetőinek társaságában Balatonfőkajárra látogatott, ahol megtekintette a helyi termelőszövetkezet gazdasá­gát. A vendég ezután Pápá­ra látogatott, ahol a járási párt- és tanácsi szervek ve­zetőivel beszélgetett és meg­látogatta a pápai húsipari vállalatot. (MTI) Sétálni voltam tegnap a Tarjántelepen. Nem véletle­nül vitt éppen arra utam: érdekelt, hogy miként áll az a lakótelep-építés, mely a harmadik ötéves tervben a legtöbb lakást adja majd Szegednek. Tudom, már az ősszel megkezdte hozzá a felvonulást a Csongrád me­gyei Építőipari Vállalat, dolgoztak télen, tavasszal is. Vajon mit csinálnak most, a jó időben, június köze­pén? Legszívesebben iderajzol­nám azt a térképvázlatot, amit összehevenyésztem a helyszínről, de hát az kö­rülményes lenne. Megpróbá­lom szavakkal elmondani. Formailag minden rendben sárga földet, amit a talaj el­egyengetésével halmoztak fel. Más semmit nem láttam. Az idén tíz lakóház, pon­tosan 492 lakás építkezését kell megkezdenie az építő­vállalatnak ezen a területen. Majdnem azt írtam, hogy a szerződés szerint, de azt még nem kötötték meg. Szerződés csak az alapköz­mű és a záportározó meg­építésére született eddig. Formailag tehát semmi ok nincs az aggodalomra: az építők még nem mulasztot­ták el egyetlen kötelezett­ségük teljesítését sem. S reméljük, ezután sem te­szik. Habár: valahogy még­is olyan kevésnek tűnik az a markoló, s az a négy döm­per egy ilyen nagyszabású építkezésen. A körtöltés magasán áll­va láttam jobb kéz felől (az esett a József Attila sugár­út irányába) több nagy ha- , . lom fekete földet. Azt emel- SZC/Y6ZéSSCl gette egy markológép, s ön­tötte bele az odaálló döm­perekbe. Négybe. A dömpe­rek átkacskaringóztak a széltében-hosszában kidön­tögetett fatörzsek között, balról elhaladtak a készülő lakók. Késés egyelőre nincs, az elgondolások szerint kö­rülbelül augusztusra indul­na az építkezés, de előbb az alapközműveknek (belső utaknak, a terület csator­názásának, víz-, villany-, gázvezetékeinek) el kell ké­szülniük. Augusztusig még másfél hónap van hátra, s egyelőre se záportározó, se alapközmű. Ez az, ami ag­godalommal tölti el a szem­lélőt. A terület március óta ren­delkezésére áll az építőknek. Kérték is, hogy a téglablok­kok számára a helyszínen alakíthassanak ki rakterule­tet. A téglagyárat ugyanis — mely a blokkok alap­anyagát szolgáló B 29-es idomú téglái készíti — most újítja fel ugyancsak a megyei épitővállalat, s az A tsz gondjai a taggyűBésen fenir Isfiriiltals int t\ ezzel gyártási, raktá­USOK KOrUIZeKinW rozási nehézségeket csak kö­rültekintő szervezéssel le­het kiküszöbölni. Ki is je­lölték a raktározási helyet, de hát az is üres még egye­lőre. Tavaly nyár végén szüle­tett meg a döntés arról, hogy gyorsított iramban elő kell készíteni és meg kell kezdeni a tarjáni lakóne­gyed építését. Fokozatosan záportározó tó pocsolyája, hatezer otthonnak adnak itt jobbrol a felvonulási epu­let mellett — mely előtt A jelenlegi erő elég sok betongyűrű hevert — s azután a Szilléri soron kiöntötték rakományukat. Láttam még azután három magányosan álldogáló öreg diófát, amelyek eddig meg­menekedtek a pusztulástól, valamint egy nagy domb helyet. Először a már meg- /(PVPS levő középblokkgyártó üzem termékeiből építkeznek, az­után majd — a negyedik ötéves terv elejétől — a fel­épülő házgyár elemeiből. Egyelőre idén az első ütem első szakaszához kell hoz­zákezdeni, hogy ebbe a kö­zel ötszáz lakásba 1968­ban már beköltözhessenek a A nógrádi szén A nógrádi szénről több mint két évszázaddal ezelőtt Bél Mátyás országleírásában (1753) tesz említést először. Azt írja. hogy a Salgó mel­letti gödrökben a fekete kő állandóan füstölög. Később, 1766-ban Matusek Vencel, budapesti kádár mester báró Péterfy erdeiben fát vásá­rolt és a favágóktól érte­sült, hogy a hegy állandóan füstölög. A hagyomány őt tartja a felfedezőnek. Ez­után még nyolcvankét év telt el addig, míg megkezd­ték a szén kiaknázását. Egy osztrák bányavállalkozó lé­tesítette az első bányát a szabadságharc évében a Salgótarjánnal szomszédos Inászón. Generációknak adott ke­nyeret a nógrádi szén és az arra épült ipar. Nyomorúsá­gos kenyér volt A kizsák­mányolás mérve talán sehol az országban nem volt ak­kora, mint ezen a bányavi­déken. Nem véletlen, hogy a munkások szervezkedése, el­lenállása egyre erősödött. A dicső munkásmozgalmi, tör­ténelmi hagyományok ma is élnek a nógrádi bányavidé­ken. A legnagyobb n agy üzemi gomba termesz ­téssel foglalkoznak. Kistere­nyén traktor-alkatrészeket tonna elérése. A csaknem kilencven termelés százalé­kát a korszerű frontfejtések készítenek, és megkezdték adják. A koncentráltság már más mezőgazdasági gépal­katrészek gyártását is. Fü­részüzemük bérmunkát vé­gez. Megkezdték a csomago­ló ládák készítését is. A sa­ját próbálkozásokon kívül épületeket adtak át más állami, illetve szövetkezeti csaknem elérte a maximu­mot. A műszaki fejlesztés hozta meg Kányásnak a hí­rét, tekintélyét. Itt is volt 500 forint® tonnánkénti ön­költség még tíz évvel ezelőtt. Ma 269 forintért termelik azt a szenet, amiért a minő­ipari üzemek létesítésére, sége folytán 330—340 forin­Múködik már a János-aknai tot kapnak. Nagy részük női fehérneműgyártó részleg van abban, hogy a Nagybá­és nemsokára Kazáron kö­tőüzem kezdi meg a munkát. Nem búcsúznak a széntől tonyi Bányaüzem a tavalyi 125 százalék® költségszint­ről már az elmúlt negyedév­ben 111 százalékra javult. Műszaki fejlesztés, a kor­szerű módszerek alkalmazá­sa, a takarékosság a kányá­siak sikerének titka. Az el­múlt negyedévben például már a termelés hatvan szá­zalékát érték el rárobban­tással, illetve gépekkel. Sok verejtéktől mentették meg ezzel a bányászokat és ter­melékenyebbé tették a mun­A visszafejlesztés azonban nem jelenti azt, hogy Nóg­rád végérvényesen búcsúzik a bányászkodástól. Szó sincs erről. Az északi, nagy­részt kifogyóban levő és si­lányabb minőséget adó tele­pek mellett igen gazdag kát. szénmezők terülnek el a dé­li részen. Jelenleg is ered­ményes kutatások folynak, A Nagybátony környéki bá­nyászkodást fejlesztik. A háromezerötszáz-három ­ezerhatszáz kalóriás szénből ték a széngyaluval, folytat­Mindig az új... Kányáson mindig folyik valamilyen kísérlet. Kezd­gond Aknák, tárnák hosszú sora fogyott ki azóta. Napjaink­ban, amikor egyre inkább előtérbe kerülnek, mint energiahordozók a szénhid­rogének, a szén jelentősége csökken. A nógrádi bányász­kodást különösen érinti ez a nem is csak országos, ha­nem világjelenség. Egyes évről évre többet kér a nép­gazdaság. Itt is van ugyan még bőven tennivaló. Ta­valy még huszonöt százalé­kos dotációra szorultak a nagybátonyi bányák, a kong­resszusi készülődés idején offenzívát kezdtek a gazda­ságosságért. A műszakiak, közgazdá­szok számításokat vé­geztek, részletes „haditervet" dolgoztak ki. Megszületett a ták a maróhengerrel. Mind­kettőt meghonosították, al­kalmazzák. Rövidesen meg­kezdik a kísérletet a hidrau­likus acéltámokkal. Jövőre önjáró bizt®ító szerkezetet szerelnek be és akkor már az egyik százméteres fron­ton szinte megduplázzák a teljesítményt. Néhány példa csak arra, hogy Nógrádban a jövőben is bányászkodnak, csak más bányaüzemek visszafejlesztik. A bányák visszafejlesztése folytán fel­szabaduló munkaerő foglal­koztatása m®t a megye leg­nagyobb gondja. A megoldáshoz nemcsak központi intézkedést vár­nak, hanem a helyi tarta­lékok feltárásával, a bá­nyáknál felszabaduló épüle­tek hasznosításával is igye­keznek segítséget adni. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél az idén több mel­léküzem kezdte meg a ter­melést. Rákóczi-akna elha­gyott vágataiban például ttmíwt mindenki által merésznek módszerekkel, mint eddig. vélt felajánlás: ennek az öt­éves tervnek a végére gaz­daságossá teszik a szénter­melést Nagybátony legnagyobb aknája Kányás. Ez a bánya jelkép is a jövőre. Az első csille szenet 1951 -ben adta, azóta pedig már vagy más­fél millió tonnát Jelenlegi szánvagyona meghaladja a 13 millió tonnát, viszont a hozzá kapcsolódó területen újabb 18 millió tonnáról be­szélnek a geológusok. Na­ponta 1330 tonnás tervvel dolgozik, a távlat napi 2400 Sokkal korszerűbben, gazda­ságosabban. Bodó János Bárhogy forgatjuk: a je­lenlegi erő elégtelennek lát­szik a tarjáni lakónegyed építésének ütemes elindítá­sához. Igaz, míg csütörtö­kön csupán két dömper, pénteken már négy dolgo­zott a tereprendezésen, s ha nap mint nap megkétszere­zik a gépi erőt, másfél hó­nap alatt csodát lehet mű­velni. De nem tréfáról van szó, hanem arról, hogy még most nem késő: ha az épí­tők megfelelően csoporto­sítják munkájukat, s kihasz­nálják az adottságokat, el­háríthatják a leselkedő ve­szedelmet. S mivel ennek a lakótelepnek a felépítése nem egyedül az ő ügyük, üljenek össze és kérjenek segítséget a többi illetékes szervtől is, s a közös erő­feszítéssel minden bizony­nyal eredményre jutnak. Fehér Kálmán Jó termelőszövetkezet a forráskúti Haladás. Bizony­ságul talán ez is elég: ta­valy egy-egy ledolgozott munkanapra 94 forintot fi­zetett tagjainak. Forráskú­ton is van már jó néhány magánautó, televízió, s sza­porodnak a szép családi há­zak is. Ez a felgyorsult fej­lődés vajon miként tükröző­dik az emberek gondolkodá­sában, munkához való viszo­nyában? Miért? Miért? Erről vitatkoztak egy tel­jes . estén át a pártszervezet kommunistái. A beszámoló sokáig időzött akörül is, hogy hány gyermek jár még hittanórára, s hogy még min­dig kevés a faluban a tár­sadalmi esküvők és névadó ünnepségek száma. A statisz­tikával talán ki is merült volna a téma, ha a tsz fő­agronómusa, Ábrahám Vince nem fordítja át a szót a tsz belső helyzetére. Tucatnyi problémáról ej­tett szól. Elmondta: koráb­ban polgárjogot nyert, hogy olyan munkákért is fizetett a közös, amit el sem végez­tek. Hat-hat és fél forint óra­bérrel fizetik például a ker­tészet dolgozóit, s óránként 50 fillér prémiumot is szá­mítanak. S legutóbb, ami­kor megmondták a kerté­szeknek, hogy az ebédidőre nem fizethetnek órabért, mert ez évente több száz­ezer forint olyan költséget jelent, amely mögött semmi­féle termelés nincs, egyszerre 40 tsz-tag hagyta ott a munkát, s hazament. Többen is szóba hozták a taggyűlésen, hogy az idén a traktorosok gyengébben dol­goznak, mint tavaly. Sok a géptörés, majd mindennap kiesik egy-két traktor a ter­melésből. Növekedett az üzemanyag-fogyasztás is. Va­jon miért? A múlt év végén C jó szakember kilépett a gépcsoportból, helyükbe fia­tal, kezdő szakmunkásokat kellett állítani. Pedig a gé­pekről leszálló traktorosok­nak 12 hónap átlagában is több volt a keresetük 3 ezer forintnál. Az elnök ideges... Mások azt elemezték, hogy valami beteg® pénzéhség szállta meg itt az emberek egy részét. Elmondták a tag­gyűlésen. hogy az elnök, lát­va a gyűrűző gondokat, na­gyon ideges, szinte már be­teg mostanában. Olykor le­szidja azokat, akik miatt nem készül el a munka a megbeszélt időre, de az ilyen ügyeknek sem ez volna az elintézési módja. Milyen segítséget nyújt e gondok elhárításához a párt­szervezet? A taggyűlésen az derült ki, hogy gyakran egyik-másik párttag is beáll a követelődzők, a minden­áron szerezni akarók tábo­rába. Az emberek egy része szocialista tudatuk fejleszté­sében még nem jutott odáig, hogy a tsz mindenekelőtt az övék is. Akik sértődöttsé­gükben hazamentek a kerté­szetből, nem gondoltak arra, hogy a gyárakban sem fizet­nek az el nem végzett mun­káért. Mindezek világosan tükrözik: nagy felvilágosító munka vár itt a kommunis­tákra. Ami még nem világos A tsz közössége árkiegészí­tés címén évente több mil­lió forintot kap az államtól. Ez a pénz is közrejátszik egyes emberek magas jöve­delmében, jóllehet, az állam segítsége mindenekelőtt a még gazdaságosabb termelés megalapozását hivatott szol­gálni. Ez azonban már.mesz­•sze kívül esik a szerzésbe fe­ledkezett emberek szemhatá­rán. Az új gazdasági irányí­tás rendszerében — amint a taggyűlés is megállapította — tovább nő a pártszervezetek politikai és gazdaságszervező tevékenysége. Csak még az nem világ® egészen, hogyan akarják mindezt Forráskúton a kommunisták aprópénzre váltani? A taggyűlés jelentő­sége: olyan dolgok is fel­színre jutottak, melyekről eddig nem volt szokás be­szélni. Csépi József Vonalon, iia'ón, repiőn utazik a szegedi paprika Naponként 85 mázsa levespor A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat a hazai szük­ségletek kielégítésén túl eb­ben a hónapban is a hí­res fűszernövény őrleményé­nek mázsáit exportálja. Vo­naton, hajón, sőt repülőgé­pen is utazik a szegedi pap­rika. Most mintegy húsz or­Szerdán — a kisebb malom­mal együtt — a nagy ma­lom újra őrölni kezdett. A gyári alapanyagnak, a csöves paprikának a termel­tetésére idén is szerződést kötött a vállalat a termelő­szövetkezetekkel. Szerződé­s®en 8 ezer 52 holdon ter­szágba küldenek paprikát melnek paprikát a közös gaz­— adott tájékoztatót Engi János, a gyár főmérnöke. Az európai országokon kí­vül az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába és Ja­pánba is nagyobb tételben daságok, köztük a legtöbbet a szegedi Üj Élet Tsz és a röszkei Kossuth Tsz. A pap­rika kiültetése a szegedi körzetben már mindenütt a befejezéshez közeledik. Az szállítanak. Érdekesség, hogy ültetés nehéz munkájában Japán a Tokióban 1964-ben rendezett olimpia után lett megrendelő; az olimpia ide­jén ismerték meg ugyanis a magyar fűszernövény ízét, zamatát. A paprikafeldolgozóban a folyamatos és zavartalan munka részeként a nagy őr­lőmalom karbantartását, ja­vítását most fejezték be. Előkészületek a szófiai VIT-re A bolgár kormány külön határozatban intézkedik a Szófiában jövő nyáron sorrakerülő 9. világifjúsági találko­zó előkészületeiről. Nagy könnyűatlétikai kombinát épül a városban. Ezenkívül két fedett sportuszodát építenek, tenisz és egyéb sportpályákat, s a vendégek elhelyezésére hétezer személyes fesztiválvárost, amit a VIT után lakó­teleppé alakítanak át. Több szálloda, étterem építését fe­jezik be a találkozó kezdetére , jó segítséget nyújtottak a palán tázógépek. A paprikafeldolgozóban — mint ismeret® — levesporo­kat is gyártanak. Jelenleg hús-, gulyás-, zöldség- és gombaleves-sűrítményt állí­tanak elő, naponként 80—85 mázsát. A lev®porokat ha­zánkon kívül több külföldi országban is szívesen fo­gyasztják. A következő hó­napban kezdik meg a leves ­ízesítő és a marhahúsleves­kocka készítését. A lev®­kocka csomagoló automatán, amelyet Olaszországból vá­sároltak, percenként 120 kocka „szalad át", s ez pon­tosan 120 liter leveshez ele­gendő. A levesíz®ítőt és a marhahúsleves-sűrítményt más most is gyárthatnák, de ennek akadálya, hogy nem kapták meg a csomagoló­anyagot jr Uj szerviz Átszervezése után gyors ütemben fejlődik a Szegedi Gépjárműjavító Ktsz. Ebben az évben mintegy 6 és fél millió forint értékű javítási munkát végeznek, emellett tovább korszerűsítik beren­dezéseiket, új szolgáltatáso­kat vezetnek be. Az Állami Biztosítóval nemrég megál­lapodtak, hogy Csongrád me­gye területén vállalják a Casco és szavatossági javí­tásokat is. Ehhez a szövet­kezet új karosszéria, kárpi­tos és fényező műhelyeket is kialakított, ahol a múlt hó­nap közepén már megkezd­ték a munkát. Motorkerékpár részlegük is új műhelybe költözött; a szerszámkészletet korszerű kisgépekkel egészítették ki. Eddig csak Pannónia motor­kerékpárok garanciális javí­tását vállalták, — az új mű­hely segítségével — július elejétől már valamennyi kül­földi gyártmányú motorke­rékpár, így például Jawa, Simpson, MZ, Tatran, Ju­nak motorokat is javíthat­nak. A ktsz vezetői arról adtak tájékoztatást, hogy közel 2 millió forint® költséggel új szervizt is építenek a Cser­zy Mihály utcai központi te­lepen. A tervek elkészültek, s az építkezés előkészületei­hez is hozzáláttak. Az új szervizt a legkorszerűbb gé­pekkel — négy hidraulikus emelő berendezéssel, optikai kerékdőlés és fényszóró-el­lenőrző műszerrel, valamint egy AURAS olajzó-zsirzó automatával ellátják. Szombat, 1967. június 17. » %

Next

/
Thumbnails
Contents