Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-16 / 140. szám

Targoncák a járdán Ret! postánkat a város különböző közlekedési problémáit érintő levelekkel vezetjük be. Valamennyi tanulsággal szolgál. A szegedi kendergyár rekonstrukciója miatt a Rigó utca egy részét hosszú időre lezárták a forgalom elől. Éppen ezért a III. kerületi Néhány észrevétel Bózsó István olvasónk két baleseti veszélyt rejtő hibára hívja fel a figyelmet: „A KRESZ szerint, ha Ezután a közlekedési vállalatoknak tesz javaslatokat: „Az l-es számú villamos tanács az utca páros oldalá- ja az úttesten van és ha felközforgalmú jármú megálló- elég nagy forgalmat bonyonak gyalogjárdáját nem tudta eddig aszfaltozni. A környékben lakók ennek okát nem tudva, sürgetik a felújítási munkák megkez dését Szerkesztőségünknek a Mura utca 11. szám alól írtak levelet, amelyben a és leszállás az úttesten át történik, akkor a fel- és leszállóknak a jármű és a járda között elsőbbségük van. Ezt a gépjárművezetők nem lít le, főleg csúcsidőben. Ügy gondolom, meggyorsítaná a fel- és a leszállást is, ha az első ajtón sem lenne leszállás. Az első ajtón és az utolsó ajtón felszállók tartják be, amit különösen egyaránt az utastér közepe a Moszkvai körút és a Tol- felé haladnának és a középbuhin sugárút kereszteződé- ső ajtón szállnának le. Az többi között ezt olvashatjuk: sénél tapasztalok. Hiába van autóbuszpályaudvar menet„A Rigó utca igénybevétele miatt egészen a Mura utcáig felújításra, korszerűsítésre vár. Ez annál is inkább indokolt, mert az utca végén a kéziszerszámgyár erőgépei, illetve motoros targoncái különösen esős időben kénytelenek a járdán közlekedni." A III. kerületi tanács nagy gondot fordít a Rigó utca környékének rendbehozatalára, Gladics József, IIT. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője arról tájékoztatott, hogy a Rigó utcát teljesen rendbehozzák. Egyelőre nincs mód rá, hogy a Mura utea gyalogjárdáját is korszerűsítsék. Erre majd egy későbbi időben kerül sor. Viszont még ebben az évben aszfalt gyalogjárdát kap a Kátai kőz egészen az új leányszállásig. kint a tábla a hid szegedi és újszegedi hídfőjénél, a gyalogos közlekedés irányítására, fittyet hánynak rá. Ideje volna érvényt szerezni a feliratoknak!" rendtábláját este nem lehet elolvasni, mert nincs lámpa, amely megvilágítaná. Gondolom, nem kerülne sokba felszerelése." Elismerési érdemelnek Ismét a mozilátogató díjasok irányában tanúsltanyugdíjasok nevében kap- nak." tunk egy levelet, ezúttal Scmidt Józsefné, Partizán Szolga Tiborné, Kálmány utca 7. szám alatt lakó olLajos utca 12. szám alatt vasónk írja: lakó olvasónk tollából. Töb- „Az elvesztett villamosbek között ezeket írja: bérletem ügyében adott se„A Fáklya Mozi péntáro- gíiséget köszönöm. A szolsai példásan előzékenyek, s gálatot teljesítő elvtárs igen ezért méltán dicséretet ér- előzékenyen kikereste, s sodemelnek. Ha lehet, ezt te- ron kívül ki is adta." gy k is meg a MOKEP ve- Borda Sándor, a Csongrád zetői, mert igazán csak igy városi tanács vb főelőadója: tudjuk megköszönni és meg- „Május 27-én a kora regkülönböztetni azt a figyel- gen órákban meghívtam a mességet, amit a Fáklya Mo- megyei sütőipari vállalat ziban a pénztárosok a nyug- szegedi központját. Miután a hívott szám nem jelentkei.u„i.. _ u DM „-L, 2ett- a központ megkereste javaslat a brn-neK a másik számot> s tárcsázta. , . .. , , . . Az esetet nem azért írom Szabó lAszlóné tanítónő, szegedi olvasónk javasolja, mintha 1öldrengető dolog hogy a gépjárművezetői vizsgának legyen előfeltétele az lenne, hanem mert jólesett általános iskola VIII. osztályának elvégzése: a postai központos kedvessége, segíteni akarása." „g-n, aki tanyán tanítok, ezt hirdettem is ismerőseim D Gy Tisza Lajos utca 7. között Éppen ennek hatására kezdődött nálunk egy esti Sz&m alatt lakó' olvasónk iskola ahol a felnőttek közül sokan elvégezték az általá- írja le a következő esetet: - ákola VIII. osztályát. Most azonban hallottamtöbbúj ^us^énjömbem sutótulajdonostől, hogy minden további nelkul levizsgázhat Mérey kitérőben a vágóhíd *z is, aki nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, felé menő 523-as számú vilBiztos vagyok benne, nem lenne annyi karambol, ha a lamosra. Amikor a DugóKPM szigorú határozatot hozna hogyg^rmivezetői jo- féri^lóho^értünk, tositványt csak az általános iskola VIII. osztályát elvég- akart áthaladni a kocsi előtt, tett egyén szerezhet. Így nagyobb lenne a közlekedési fe- de nagyon bizonytalan volt. _ ....... C T" 7 - T- y,1 s, e. — % Jf « | p í Kcpi ezentatír Mai magyar keramia Többszörös örömet jelent, kerámikusok alkotásait A otthonos a népi hagyomány hogy az Iparművészeti Mú- következő két terem Gádor korszerű felhasználásában és zeum és a Janus Pannonius István és Gorka Géza, vala- a legújabb fém, üveg beégeMúzeum rendezésében, az mint tanítványaik műveit tésset, beolvasztással megvaegész művészeti ágat átfogó foglalja magában, végül pekiállítás nyílt Siklóson, Mai dig a közvetlenül egyik „ismagyar kerámia címmel. lósított elvont kerámiai kepek területén. Az előbbiről kolához" sem kötődő kerá- alakos, rajzos vázáiban tesz bizonyságot, az utóbbit pete- dig szellemes tábláinak hoszszú sorával igazolja. Ezek az ötletes, elvont formák színességükkel, mozgalmasságukkal végülis minden abÖrömet jelent és egyben mikusok művei kerültek el elismerést érdemelnek a ren- helyezésre a negyedik dezők azért, hogy ezt a ,ie- remben. lentős kiállítást SiUóson mu- Kováca Margit kerámiái ta jak be Azt jelenti, hogy C7 alkalommal is derűjükkel, sok e meleti fejtegetes, szo- szeUemeösé^kkel humánu_ beli es írásbeli óhaj utan, mukkal humorukkal, fölé- sztrahaltsaguk e lenere derűt néha teszünk is valamit a könnyedségű plasztikai kelfe- humanisztikus tartalkulturahs elet decentraliza- formálásukkal bűvölnek el ma£ hordoznak Ezenkívül ciója erdekeben. A helyes bennünket Tavasz című ke- egyeb elvi célkitűzés mellett gya- rómia képér3k pedig moz. korlati tények is szólnak gaimassága, látomásos mese- , _ . . , _ fmebatt, .hogy egy-egy fon- hangulata érdemei külön fi- a.Uv?\ Gondolunk Itt macstosabb kiállítás ne Budapc-s- gvelmrt Végvári Gyula ke- kas' ba,as táljainak üde foltten, hanem valamelyik élénk rámiaképt i a színek mélysé- kira és mindemellett merész területeken is élményt nyújt a forma és a díszítés konstruktív kapesoidegenforgalmú vidéki városban kerüljön megrendezésre. Eger, Tihany Idegenforgalma többszázezres nézőt jeleni egy ott megrendezett ^'"fo.^at'Tisztaság'fő^rétárlatnak. Siklós is ilyen nagy tömegek által látoga summázottsá- W^letaket is *o1£at a ke" ramia uj utjanak Vekonycsovek kompozíci kapcsolásával. Krajcsirovics Margit müveiben a belső feszültségét, gével, rajzi gukkal és nagyvonalúságuk- ra,.Iua -UJ ucjanaic vesonycsokal tűnnek ki. Edényeinek vek kompozicios egymáshoz pedig az egyszerűség, tömörnyei. Németh János Vörös nagy tömeges : arai laioga- kakas-* erőteljes, mélytüzű ^tt',' "zjt'~ r tlnn* tott idegenforgalmi helyek ^ a párhuzamos vonalak ^teljességet, Benkő Hona kozé tartozik. ötletes ritmus-rendjére épíÉs nyilván e szempont sem tett Papp JaB08 a _ ÍT8™1 Í^ Tr J maszkok bizarr stilizációjára Csekovszky Árpád elsősor-] ban. hogy a Mai magyar emlékeztetve ad egyéni ízt keramia című, valóban gaz- műveiaelc Kis Roóz nona ban a nem nagy mérei etí dag, az egesz keramia mű- kedves nép, hangvételű fi- eUenére b monumentális* vészelünk keresztmetszetet guráin ^^ a gőmbformá- végsőkig egyszerűsítő kerá-i adó kiállítást a korhűen es kat juttatja érvényre, szel- miáival nyújt újai Humora* Skltó^r" komoly 'KeSt '""f5^- Edit lovas törökös faliképében el-' ^ js^jatt aMíffiK! vezhetj ük. Gorán* Józ^ meg. A siklósi vár helyreál- mottos 0gyagga, valósított formálnak tisztasaga, egyszeri. "Xkv+Xtó rtsralft^ft meg «lvont felületű, maga rüsége és finom karcolt rafc egyébkent jó példát adhat a k5ré épületet igénl5 dek(v műemléki helyreállitásu vá- rációit, rak, várkastélyok hasznosítására. Egyként megfér itt a Gorka Géza edényei, ősi pyelem is." Vendég „bohémek" Szegeden Most, hogy szerda este ki hány jelenetre „maguk kötudja hányadszor kereked- zött" voltak a színpadon tek szegedi színpadra a múlt egyedül maradt DinierFranszázadi Párizs bohémvilága, cisc-kal és Ciuciu Adrianevalójában újra fel kellett nal érezhetően engedett a fedezni Puccini csodálatos muzsika addigi lendületéből, muzsikáját Az összkép, az s a részletszépségek szorgalopera sokadik előadásáról mas-aprólékos kibontására talán sohasem volt ennyire váltotta a nagyobb zenei meggyőző, hamvas, puritán, gondolatok átfogására tööszinte. Pedig „legfonto- rekvő interpretációt sabb" szerepeit vendégek, a Temesvári Opera művészei alakították, nem a legkedvezőbb előjelek után: a tenorista Dininer Francisc erősen megfázott — nem ő Nem lenne teljes a kép, ha megfeledkeznénk a felszabadultan éneklő-játszó szegediek kitűnő teljesítményéről, a „negyvenfokos láz" temperamentumáami kezdetben nemcsak a rokonszenves fiatal énekest, Hanem hallgatóit is erősen zavarta. A gyönyörű Rodolphe-áriát és kettőst bizony „fel kellett áldozni" a többi három felvonásért, s később kiderült: megérte. Mimi Ciuciu Adriana volt. Az a Murgertől szinpadra álmodott, Puccinitől erős érzelmi tartalmat nyert szegényes-beteg hímzőlány, akit az opera utólagos értekelői szívesen hasonlítottak a bohémek kedves-szerény virágához, a grizetthez. Hangi adottságai szerencsésen találtak harmóniát a szerep kérte igényekkel, puha, áttetsző „üvegházi" szopránja egyszerre tűnt szépnek és hitelesnek. Nekünk kicsit szokatlan volt az érzelmmi telítettség játekban-énekben túlcsorduló szentimentális értelmezése, ami ezúttal nem alkalmilag, sokkal inkább tudatbs felfogásbeli különbözőségnek tűnt a mi operajátszásunk és a temesvári között Lényegében ez jellemezte Kecenovici Ioan vezénylését is. aki a teljes ensemble dirigálásakor készséggel alkalmazkodott a szegedi társulatnál beidegződött mozgalmas-sodró előadásmódhoz, de mikor néteremtő Gyimesi Kálmánról (Marcel), a nagyszerű Kabát-áriát éneklő Gregor Józsefről (Colline), Horváth József (Schaunard) és Szabadíts Judit (Musette) színvonalas szerepléséről. A román vendégművészek ma este a Traviatában búcsúznak a szegedi közönségtől. N. I. Ekkor leszállt a kocsi vezetője és karon fogva átvezette a túloldalra. Javaslom a Közlekedési Vállalat vezetőinek, hogy e dolgozójuk elbírálásakor udvariasságát, figyelmességét vegyék tekintetbe." ' Javss'a'ok az új Munka Törvényfcönyvhöz Nemregiben vitára bocsátották az uj Munka Törvénykönyv tervezetéit. Ebben a munkában hatékonyan részt vettek a szegedi és a Csongrád megyei vállalatok. Intézmények és szervezetek dolgozol. vezetői is. Tegnap, csütörtökön délelőtt a megyei tanács székházának nagytermében szakszervezeti vezetők és vállalati vezetők részvételével tartottak vitát, amelyet az MSZMP Csongrád megyei bizottsága kezdeményezett. A résztvevők előtt dr. Nagy László egyetemi tanár, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott bevezető előadást majd élénk vita alakult ki. Délután 5 ólakor a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei szervezete és a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete rendezésében, az Állam és Jogtudományi Kar klubhelyiségében tartottak nyilvános vitaülést a Munka Törvénykönyv tervezetéről. Ezen az ülésen is dr. Nagy László mondott vitaindító előadást. Mindkét tanácskozáson sok hasznos Javaslat és vélemény hangzott el. za teljes, tökéletgi harmő-í niát alkot Fokozza eart a lia_ I tást a mély színű, gazdag, a praktikum és a kultúra: tu- egyszerűségük mellett má- , uaU ,t m4_ j. Fadk ,„ ristaszállás, étterem éa mú- zaik mélységével, világító árny-aJt "f" ii zeumi kiállítások kaptak he- ablakai pedig a vonalvezetés Pe,n elvont reiuieie* jae lyet a termekben. ritmusának lőmondatos, lé- tékossága is foglalkoztatn, _ ,. , nyeget mondó egyszerűségé- sikeresen. Síaindl Katáid Teljesen egyet kell érteni ve, ^ kifejezésének világos- görög szellemű fején kívüli azzal is, hogy a nagyon la- tógával ragadnak meg ben- egyéb alkotásaiban a fémtogatott termekben keramia nünket Gorka Lívia -szür. applikáció lehetőségeit has kiállítás megrendezesére ke- kés samottos agyagban ér- nálja ki. Simon János az ő 4 rult sor. A keramia az utób- des felületeik jágy matt sírtáblák sima vonalát id<bi időbeniepre nagyobbsze- mázzal mozgalma« felülete- zi fel. Majoros János nagv repet.tolt be kornyezetuntc- ket alak£tott ki karcsú edé_ edényein pedig a dinamikus ben. Ervenyes ez a lakbérén- nyeiben Sim0n Ágoston belső feszültséggel teli, de dezesben mind többször- al- Játs2Ú medré-jének plaszti- mégis zárt egysegü rajzossag kalmazott interieur-keramiá- kája flatal állatok kedves nvújt élményt úgy, hogy ez ra « az epuletieramiara esetien báját nyújtja szá- a rajzosság szoros egység-t egyaránt Itt vfflik a kiállí- munkra. örömmel fedeztük képez az edények sima votás komyezetesztetikai ízlés- fel a kiállftók köz8tt a fiatal nalvezetésével. formalo szerepe Jelentőssé, Fmös György munkáit, aki » !dá!litás eaész nyáron mert olyanok is megtekintik, mu. htactf A waulLas., nV"rv akik egyébként nem rend- Ki f ' a Tf^PIu szeres látogatói a múzeu- Sen t^X relief mXntaá mal rnegfTdu'° ,at/"gat? molcnak és kiállításoknak , ! " re, ?£ megoldás- naká Mutatja a magyar kcmoknaK és kiállításoknál;. ^ hanem elsősorban mű- ránlia művészet fejlődést t, A magyar képzőművészet veinek friss, karakterisztikus erejét, es szolgálja a lakásrAorrAKAI rtt»of!lr«í»ilr tn'íioff cvallomáiral ' . ... , 1.1,1! _ egészéből grafikánk vívott szelleméveL kultúra, a környezetesztéüka ki elsősorban jelentős nem- \ legváltozatosabb, leg- mindezideig jelentőségéhez wmXfő^i-fifii színesebb anyagot a magyar mérten nem eléggé méltáJtulonbozo grafikai biennalé- , „, , , . nvoit üevét kon (Lausanne, Tokió stb.) kerámia doyenje, Gádor Ist- 67 elért sikerek tanúskodnak, Öregbedik azonban kerámia művészetünk nemzetközi rangja is (Párizs, Prága és legutóbb jóleső érzéssel nyugtázhattuk Végvári Gyula fayenzai díját). Azt, hogy az úabb nemzetközi sikerek teljesen indokoltak, a most megrendezett kiállítás is nagyszerűen bizonyítja. A mai magyar kerámia művészet egész keresztmetszetét adja a kiállítás. Ez még akkor is igaz, ha egykét névvel nem találkozunk, akik közül Schrammel Imre mellett Fekete János távolmaradása érint bennünket közelebbről. A kiállítás rendezője Katona Imre, az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője a három nagy — Kovács Margit, Gádor István, Gorka Géza — köré csoportosította az anyagot. Az első teremben Kovács Margitot találjuk és mellette a népi motívumokra építő ván mutatja be. Egyként DÖMÖTÖR JÁNOS Alig fejeződött be az Oskola utjA Naplo-haz Xi tudt^Xeij^^ ca és a Dóm térsar- r kiszemelt leányzó kán az Akadémia r # hálószentélyének abszékházának felújítá- HlGíflGntÖSŰ laka" sa. elkezdődött az iiiwmvinwj Irodalomtörténetünk Oskola utca 18. szá- _ . , úgy tartja számon mú ház, a régi Sze- tott épületnek. A Ebben az intezet- h eb^en az é ü_' gedi Napló házának másik nevezetessége ben délvidéki, tobb- letben szerezte Mjk_ lebontása. a következő: A Ba- nyire szerb szárma- száth Kdlmán A ... . ba-fele ház elsoeme- zasu dúsgazdag ke- No«iztv fiíi cwtr ta h zad d'eVkan'epto't leté"i * kdeT ^ t^'T regé. zad dereKan epuit a noz5 ablak felett sok leanyai tanultak nvénpk iepn _ hazban volt a Baba száz esztendővel ez- az „úri" modort. aiaDVető éíménf család nyomdaja. s előtt _ de mégMik„ Minthogy Szeged C]"1<?nyitt nyomtak egykor a száth ldejében is _ helyőrségi város volt, ; Szegedi Naplót. Itt ott ahol ]egutöbb a az akkori térparancs- , irodalomtörtévolt a szerkesztoseg . ,Haggenmacher sör- nokságnak sokszor netet ^ a tudományt is. A Szegedi Napló ferakat" betűi voltak okozott gondot a sze- ,ne™ ?rte kar azépüleghíresebb szerkesz- kivehetők a követ- renádozó tisztek let lebontásával, mert tője. Mikszáth Kál- kező fe]ira( büszkéi- „randalírozása". f.,h,ozzá fűződő emmán ebben a házban Egyik ifjú huszár- fkek dokumentumai kedett az egesz epu- ^ az „tca felől és fényképei megta*' " l«á>fi*ót pniol min- lalhatók a Móra Ferenc Múzeumban. lakott. Ez tehát az első létrát emelve, min irodalmj nevezetes- kovitz Princz Janka den ablakba négy sége a most lebon- nőnevelő intézete." cserép muskátlit tetl M. F. Irma, te édes uifllm rab sajátosan groteszk, ab szúrd humora is. Mi maradt meg ebben a z amerikai filmben Breffort történet, a cselek- _Monnod musicaljéből? nem önmagában Am£ eredetileg is rossz volt benne: a szentimentális történet az utcalányról, aki anya lesz. Ezt a históriát „realizálta", nagyította fel Billy Wilder, s ezzel le is húzta az egész produkAz Irma, te édes eredeti formájában, tehát a színpadi változatban musical volt. Vagyis olyan darab, amelyben a mény akart hatni, hanem zenével és tánccal kiegészülve kísérelte meg a közönség meghódítását. Ha a sztori nem is vált így mellékessé, mindenesetre csak egyike volt a produkció hatásté- ciót az érzelmes szokványnyezőinek. Azt hiszem, hogy vígjátékok meglehetősen a színdarab, Breffort és alacsony szintjére. Alig válMonnod musicalje, mindenekelőtt emiatt vált világhíressé. Egyedül, önmagában se a történet, se a zene nem indokolná, nem magyarázná a csakugyan nem mindennapi sikert. Színpadon legalábbis biztosan nem. Hát filmen? A rendező, Billy Wilder szerint igen. Megáll ez a sztori önmagában is — gondolta — s ennek megfelelően gátlás nélkül levágta az édes Irma kezét, lábát. Majdnem teljesen elhagyta a zenét, egészen hátra szorította, jelentéktelenné tette, s ráadásul, hogv munkája teljes legven, aprólékosan kidolgozta a történetet, telerakta apró valóságelemekkel, hogy minel hitelesebbnek hasson Nyilván arra is gondolva, hogy amit a néző a zenével vesztett, kapja meg realitásban. Ezenközben persze az eredeti musical teljesen átalakult, s nemcsak a zene veszett el belőle, hanem teljesen eltűnt az eredeti datoztat ezen, hogy a film vége felé mintha rájött volna, hogy ez így nem lesz jó, adni kell • valamit az eredeti mű hangulatából, atmoszférájából, jellegéből is, s ha már zene úgysem lehet benne, mert akkor az egész film felborul, legyen benne legalább egy kis groteszk. bizarr humor. A befejező részek csakugyan ilyenek, s a film elejével és közepével szemben — nem konkrétan persze — hasonlítanak is a színdarabra. A film és a darab műfaja itt azonos. Az érzelmes Hangvétel a kitűnő szereplök játékát is meghatározta. Shirley MacLaine nagyon halovány Irma volt A rendező kudarca azonban igazán a kettős szerepet játszó Jack Lemmon játékán lathato. A kitűnő színész ebben a különös feladatban nem tudott eredetit alkotni, mert a groteszk, bizarr szerepet a rendező szándékainak megfelelten ugy fogta fel. ahogyan nem lehet: „yealista" modon. ö. l. péntek 19vl Június 14. QÍL-MAGYAMQRSZA§ $