Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

Tízezer méter ráadás az olajmedencében Jól halad az algyői kőolajfúrási program VILÁG PROLETÁR]Ál. EGYESÜLJETEKI A szegedi kőolajfúrási üzemnek ebben az évben mintegy 66 ezer méternyi fúrási feladata van. A ter­vek szerint augusztus l-ig összesen húsz 2600—3000 mé­teres kutat fúrnak és negy­vennégy 2150 méteres olaj­és gázkutat adnak át a kő­olajtermelő vállalatnak. A tavalyinál hozzávetőleg, tíz­szerte nagyobb feladatot — az úgynevezett algyői prog­ramot — kitűnően hajtja végre a szegedi kőolajfúrási üzem. A kedvezőtlen, esős időjárás, a belvíz okozta ne­hézségek ellenére a munka sikeres állomásához érkezett. A hét elején újabb fúrási pontokon fejezték be a vizs­gálatokat, a harmincadik 2150 méteres kutat is átad­ták már, valamint 15 na­gyobb mélységű objektum fúrását is elvégezték. Mindez azt jelenti, ho© a szegedi üzem tízezer méter­rel. azaz négy kúttal teljesíti túl féléves tervét. A szegedi medence szén­hidrogén kutatásának és bá­nyászatának történetében re­kordnak számító eredményt új technológia alkalmazásá­val érték el. Olyan segéd­anyagokat kísérleteztek ki, amelyek az eddigieknél job­ban megfelelnek a szegedi medence sajátos geológiai kö­vetelményeinek. A sikert az is elősegítette, ho© a fúrá­si terhelést és sebességet szintén megnövelték. Eredetileg 40—50 napba telt e© 2150 méteres kút munkálatainak elvégzése Al­©ő térségében. Ma ugyanezt a feladatot 25—28 nap alatt oldják meg. A na©obb mélységű kutak fúrási ide­jét is sikerült 110-ről 60­70 napra leszállítani. A kitűnő eredményeket ál­landó munkaerőhiánnyal küzdve érte el a szegedi üzem. Tíz vizsgáló berende­zésből időszakonként csak ötöt működtethetnek, három műszak helyett jelenleg is csak kettő dolgozik. Hozzá­vetőleg száz embert tudná­nak azonnal alkalmazni — mondotta Hingl József, a kőolajfúrási üzem vezetője. A munkaerőgondon az sem segített, hogy rendsze­resen, bérelt autóbuszokkal ingyen szállítják a munkáso­kat távoli helységekből a helyszínre. A közeljövőben újabb intézkedéssel próbál­koznak: Hingl József arról is adott tájékoztatást, hogy rövid időn belül emelik a kőolajfúrási üzemhez belé­pő fizikai dolgozók órabérét Két hét múlva aratás 10 500 kombájn, háromezer aratógép cár „bevetésre44 A kereken e©hetes hű­vös, esős időjárás általában kedvezett a kalászosok és — a kukorica kivételével — a kapások fejlődésének. Az őszi árpák és a ma©ar búzafajták egy részét az erős szelek megdöntötték, ez a megdőlés azonban még nem jelent na©obb akadályt a gépi aratás előtt. A kapá­sok közül különösen a cu­korrépára és a burgonyára hatott jótékonyan a június eleji csapadék. A melegigé­nyes növények fejlődését hátráltatta a napfényhiány, különösen a kukoricák fej­lettsége maradt el körülbe­lül két héttel a normáli­sabb esztendők hasonló idő­szakától. A gabonabetakarítás kö­rülbelül két hét múlva kez­dődik. A déli tájakon már szépen sárgulnak az őszi ár­pák, szőkülnek a rozsok. A szemképződés általában ki­elégítő. A nagy nyári mun­kára alaposan fölkészültek a termelőüzemek. A múlt év második felében és az idén 1800 új kombájnt ka­pott a mezőgazdaság, össze­sen 10 500 kombájn vár „bevetésre"-. Ezenkívül mint­egy háromezer aratógép is a termelőüzemek rendelke­zésére áll. A régi típusú kombájnok na©arányú se­lejtezését is számba véve, kereken félmillió holddal nőtt a gabonabetakarító géppark kapacitása. •w Az első magyar óceánjáró Tegnap a bulgáriai Di­mitrov hajó©árban ünnepé­lyesen vízre bocsátották Magyarország első óceán já­róját. A Budapest névre keresztelt ötezer tonnás ha­jó 114 méter hosszú és .szükség esetén 6225 tonnás rakományt is szállíthat. 3250 lóerős motorja az NDK-beli Halbertstadtban készült, be- és kirakodását teljesen gépesítették. Az óránként 24—25 kilométeres sebességgel haladó óceán­járó megállás nélkül 17 napig tartózkodhat a nyílt tengeren: lehetővé vált te­hát, ho© a Budapesttel a ma©ar hajózás kilépjen a Földközi-tengerről a világ óceánjaira. FelldttÉk a Mariner-5-St Az E©esült Államoknak a Kennedy-fokon levő űrha­józási támaszpontjáról szer­dán — magyar idő szerint reggel 7 óra 01 perckor — egy Atlas Agena rakéta se­gítségével a Venus bolygó irányába fellőtték a 245 kilo­gramm súlyú Mariner—5. űrlaboratóriumot. Október 19-én közelíti meg legjob­ban bolygótársunkat, ami­kor annak felszínétől mint­e© 3200 kilométer távol­ságban halad el. Mint ismeretes, a Szov­jetunióban hétfőn lőtték fel hasonló célból a Venus—4. űrszondát. A szovjet űrszon­da súlya közel ötszöröse az amerikaiénak. Fordulóponton az időjárás Kontinensünk közepén, az Adria déli végétől Stockhol­mig széles sávban még min­dig erősen tartja magát a sarkvidéki származású hideg légtömb. A Kárpát-meden­cében kedden újabb évszá­zados júniusi „hidegrekord" született: a Budapesten mért napi középhőmérséklet csu­pán 12,4 fok volt, 7,2 fokkal alacsonyabb a normál­szintnél. Ezen a napon ha­sonlóan alacsony középhő­mérséklet száz év óta nem volt hazánkban. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán közölték, hogy a hideg levegő zöme keletre toló­dott ót. U©anakkor a kon­tinens délnyugati és észak­keleti partvidékeire mele­gebb légtömegek érkeztek. A Meteorológiai Intézet szerint a következő öt-hat napos átmeneti időszakban lassú javulás következik. Majd a hónap utolsó dekád­jában ismét beköszöntenek a 25—30 fokos, igazán nyá­rias melegek. Egyelőre tart a hideg lassú beáramlása, de a továbbiakban számít­hatunk a hideg levegő foko­zatos felmelegedésére. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 139. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. június 15. Komócsin Zoltán nyilatkozata a közel-keleti helyzetről Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán es­te a közel-keleti helyzetről nyilatkozott a Magyar Rá­dió és Televízió munkatár­sának. Nyilatkozatának bevezető részében Komócsin elvtárs a jelenlegi közel-keleti agresz­szió előzményeiről szólt. A konfliktus háttere — E térség problémáinak megítélésénél most és a jö­vőben is fi©elembe kell venni, hogy a második vi­lágháború után a gyarma­ti rendszer széthullott, Ang­lia és más európai imperia­lista hatalmak világszerte — így Közel-Keleten is — elvesztették gyarmataik nagy részét. Az arab orszá­gok függetlenné váltak. Eb­be a helyzetbe az imperia­listák sem törődtek bele. Mindenekelőtt az E©esült Államok és Anglia, de más imperialista hatalmak is megkísérlik visszaszerezni a korábbi pozíciókat, a gazda­sági, politikai és katonai ha­talmat a Közel-Keleten is — mondotta Komócsin elv­társ, majd utalt arra, hogy e számításokban nagy szere­pe van a közel-keleti olaj­kincsnek: a kapitalista vi­lágrendszer jelenlegi olaj­termelésének egyharmadát adják az arab országok. — A neokolonialísta tö­rekvések valóravóltásában na© szerepet szánnak Izra­elnek — folytatta ezután. — Izrael uralkodó osztálya és kormánya az imperialis­ták érdekeit és céljait szol­gálja. Az a szerepük, hogy a közel-keleti térségben az imperialista érdekekkel, és célokkal összhangban aka­dályozzák az arab országok fejlődését. Izrael politikája a viszály állandó forrása a Közel-Keleten. Az izraeli tö­rekvések célja az is, hogy az arab országokat elvonja attól a harctól, amelyet a kivívott nemzeti független­ség és önállóság megszilár­dításáért folytatnak az im­perialisták ellen. A továbbiakban Komócsin elvtárs arról beszélt, ho© a közel-keleti térségben a leghaladóbb társadalmi rendszert az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria terem­tette meg. Ezek az országok nagyszabású társadalmi-gaz ­dasági átalakítást valósítot­tak meg. következetesen an­tiimperialista külpolitikát folytatnak. Nem véletlen, hogy politikájuk az impe­rialisták nemtetszésével ta­lálkozik: emlékezetes Szíria legutóbbi olajvitája a nyu­gati monopoltőkés vállala­tokkal. Ez a vita mintegy közvetlen hátteréül szolgált a legutóbbi konfliktusnak. E konfliktus előkészítésé­nek periódusában az izrae­li kormány nyíltan megfe­nyegette Szíriát, hangoztatta, hogy célja a szíriai rendszer megdöntése. Az izraeli fenyegetéssel szemben Szíriával szolidari­tást vállalt az E©esült Arab Köztársaság és más arab or­szágok. A Szovjetunió és a szocialista országok szin­tén szolidárisnak nyilvánítot­ták magukat Szíriával, az ETK-kal, az arab népekkel. A Szovjetunió, a szocialista országok célja az volt, hogy elejét ve©ék az összeütkö­zésnek, megakadályozzák a , katonai összecsapást — Köztudott ho© ezt a célt nem sikerült elérni. Ezért Izraelt terheli a felelősség, s a mögötte álló imperialistá­kat, elsősorban az Egyesült Államokat és Angliát. Az Egyesült Államok és Anglia biztatására az izraeli kor­mány elhatározta, hogy ka­tonai agressziót indít az arab országok ellen — mutatott rá Komócsin Zoltán, majd részletesen beszélt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Szovjetunió, s a szocialista országok tettek a tűzszüne­tért. Az imperialisták lelepleződtek — A Szovjetunió az arab népek érdekeivel összhang­ban követelte a tűzszünet el­rendelését. A szovjet küldött rögtön hangsúlyozta azt is, hogy csak első lépésnek te­kinti a túzszünetet, s köve­teli az izraeli agresszió megbélyegzését, az izraeli csapatok visszavonását ki ­indulási pontjukra — mon­dotta —, majd hangsúlyoz­ta, hogy a tűzszünet szor­galmazásának ebben a hely­zetben az volt a célja, hogy megakadályozzák a pusztítás továbbfolytatását, elejét ve­gyék a háború kiterjedésé­nek. Az imperialisták külö­nösképpen az amerikai és az angol imperialisták, ismét a függetlenség és a szabadság könyörtelen ellenségeként lepleződtek le a népek előtt. A továbbiakban Komócsin elvtárs azokról az elvi ala­pokról szólt, amelyeken a Szovjetunió és más szocialis­ta országok — köztük ha­zánk — állásfoglalása nyug­szik a közel-keleti kérdés­ben. — Azt tesszük, ami meg­felel népeink, országaink ér­dekeinek, a nemzetközi munkásmozgalom céljainak — mondotta. — Azt vizsgál­juk, hogyan lehet elősegíte­ni a békéért, a nemzeti füg­getlenségért, szabadságért, demokráciáért és szocializ­musért harcoló erők küzdel­(Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból: SZAVAZÁS A BIZTONSÁGI TANACSBAN AZ ARAB CSÚCSÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSE A PARTOKTATAS MEGNÖVEKEDETT FELADATAI A TEJ MINŐSÉGE ÉS ARA Az Országos Oktatási Tanács ülése Az Országos Oktatási Ta­nács — Ilku Pál művelődés­ügyi miniszter elnökletével — szerdán ülést tartott Az ülésen megtár©alták „A kö­zépiskolai hálózat felülvizs­gálata; javaslat a középisko­lák arányaira 1970-ig, ten­denciák 1980-ig" című előter­jesztést. A megtár©alt té­mákkal kapcsolatos állásfog­lalásokat a tanács hamarosan nyilvánosságra hozza. Átadták rendeltetésének az MTA szegedi központját Dr Erdey-Gruz Tibor aka­démikus, a Ma©ar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára tegnap, szerdán délelőtt át­adta rendeltetésének az MTA szegedi központi épületét. Az Oskola utca és a Somo­©i Béla út sarkán álló volt Hungária házban, mely 1861­ben Hild József tervei alap­ján készült, a Szegedi Aka­démiai Bizottságon kívül he­lyet kapott több — eddig a József Attila Tudományegye­tem intézeteiben dolgozó — akadémiai kutatócsoport: az analízis-, a matematikai lo­gika és automataelméleti akadémiai, valamint a lu­mineszcencia és félvezető akadémiai és tanszéki kuta­tócsoport Az Akadémiának ezt az első vidéki központját dr. Budó Ágoston akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizott­ság elnöke vette át, s ün­nepi beszédében a többi kö­zött hangsúlyozta, ho© él­ni kívánnak azokkal az új lehetőségekkel, amelyeket az új székház jelent a kutatá­sok és a tudományos élet további fejlesztésében. Be­széde végén pénzjutalmat adott át a felújítási munká­ban kitűnt dolgozóknak: Zi­lahy János építésvezető mér­nöknek, Hell István műve­zetőnek, Darvas Tamás terv­felbontónak, Tulipán István Takács János és Minyó László művezetőknek, vala­mint Kispéter Mihály bri­gádvezetőnek. Az átadási ünnepségen megjelent Sípos Géza, a vá­rosi pártbizottság titkára, dr. Straub F. Bruno akadé­mikus, az MTA alelnöke, Papp Gyula és Árvái József, a városi tanács vb elnökhe­lyettesei, dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi E©etem rektora, dr. Szalai László, a József Attila Tu­dománye©etem rektorhe­lyettese, továbbá az Akadé­mia több vezető munkatár­sa és a szegedi felsőoktatá­si intézmények számos veze­tője. A több mint hét millió forintos költséggel felújít-itt és korszerűsített intézetben dolgozó kutatók munkáját a nagyértékú műszereken, la­boratóriumi berendezéseken kívül két speciális könyvtár is segíti. Az egyes kutató­csoportok új műszerekkel is gazdagodtak. Itt helyezik üzembe például az NDK-ból vásárolt laser-berendezése­ket — az elsőket Szegeden — és itt kap helyet a szegedi kibernetikusok logikai gépe. Mindezeken felül klubélet kialakítására alkalmas, kon­dicionáló berendezéssel ellá­tott na©terem, faburkolattal felszerelt szobák szolgáljak a kutatók kényelmét Az MTA szegedi központi épülete a különféle tudo­mányágak képviselőinek az eddiginél szorosabb együtt­működésére. sokoldalú tudo­mányos megbeszélések meg­szervezésére is lehetőséget nyújt Képünkön: az Akadémia szegedi központjának épülete t

Next

/
Thumbnails
Contents