Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-13 / 137. szám

Megszűnik a tervbíráló bizottság Hosszú évekig működött a Szeged m. j. városi tanács vb tervosztálya mellett egy tervbíráló bizottság, mely valamennyi érdekelt szerv és hatóság közreműködésével felülvizsgálta és jóváhagyta a városban készülő tanácsi beruházásokat és felújításokat Az új gazdasági mechanizmusra való áttéréssel kapcsolatban azonban már az idén olyan rendeletek jelentek meg, melyek jelentősen csökkentették a tervbíráló bizottság hatókörét. Ezért a tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, ho© július 15-tel megszünteti működését A tervdokumentációk felülvizsgálatát ezentúl jórészt a tervezőintézetek műszaki tanácsai végzik, melyek a terveket e©eztetik a hatóságokkal, s beszerzik hozzá a szükséges szakvéleményeket A vállalati beruházások és felújítások terveinek jóváha©ása az illetékes vállalat vezetőjének feladata. Az e©éb tanácsi beruházásokat — nagyságuktól függően — a végrehajtó bizottság elnöke, illetve a tervosztály va© a kerületi tanácsok hagyják jóvá. Júliusban nyit az Alabárdos Malomkő-asztaL bolthajtás. alabárd, páncél és ezüst evőeszköz — íme néhány jellegzetesség a július 1-én nyíló Alabárdos Étteremből. Az Oskola utca két öreg házának földszintjén rendezi be a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat Szeged legújabb, s mondhatni legelegánsabb vendéglőjét Az előtérről jobbra a borozóba jut majd a vendég, ahol olyan öt—hatféle kitűnő he©aljai, balatonvidéki és alföldi bort „haraphat", melyet a tett színhelyén eresztenek ki a hordóból. A falakat nyers tégla borítja, a berendezés e©szerú, mégis barátságos, otthonos. A másik oldalon lesz a hall, ahol malomkövön sorakoznak az étvágygerjesztő italok, aperitifek. Itt található a ruhatár is. Ezután következik a nyolcvan személyes étterem. Falait fehérre meszelik, padlója gömbfa. berendezése stílbútor, a lámpatestek kovácsolt vasból valók. Ebben a vendéglőben herendi porcelán edénnyel és ezüst evőeszközzel terítenek, az ételek elkészítését a vendég szemű láttára, azt asztalhoz tolt kiskocsin fejezik be. A borkóstoló csak nappal, az étterem csak este lesz nyitva, kivétel persze a vasárnap. Az étterem mellett tágas, jól felszerelt konyhát rendeznek be, amire már csak azért is szükség van, mivel sokféle ételkülönlegességet készítenek majd. Az Alabárdos Étterem helyiségeinek hőmérsékletét és tiszta levegőjét légkondicionáló berendezés biztosítja. Pályaudvarok a NEB-vizsgálat tükrében A vasúti és a közúti személyszállítás helyzetét immár egy hónapja vizsgálják a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai és a felkért szakemberek. Az átfogó — egész országra kiterjedő — ellenőrzés céljáról már beszámoltunk olvasóinknak. Ez alkalommal csak a pályaudvarokról, azon belül is a MÁV újszegedi állomásáról és az AKÖV Szeged Marx téri autóbusz pályaudvaráról lesz szó, arról, ho© mit tapasztaltak e két helyen a népi ellenőrök. „Szárnyaszegett" vasútállomás Amíg vasúti híd ívelt át a Tisza felett, az újszegedi állomásnak nem volt különösebb jelentősége, elővárosi kisállomás szerepét töltötte be. A háborús pusztítás eredményeképpen azonban végállomás lett belőle, két vasútvonal végső pontja, s akár egy harmadik — a temesvári fővonal — végállomása is lehetne. Azonban az újszegedi pu. körülményeiben megmaradt annak, ami volt, s í© szárnyaszegetten áll a megnövekedett személyszállítás rendelkezésére. De lássuk közelebbről ezt a pályaudvart! Fedett peronja nincs, nyitott is csak úgy, hogy a kis befogadóképességű váróterem előtt elkerítettek két méter széles, tizenkét méter hosszú területet. Burkolata kavics, a világítás elfogadható. Az állomáson kapus nincsen, ezért az utazó közönség akadálytalanul járhat a sínek között is. Egy személypénztár van az állomáson, amely kevés, a nappali csúcsforgalom idején szükség lenne e© kisegítő pénztárra. Pogy©ászmegőrzési lehetőség nincsen, legfeljebb a forgalmi irodában. A váróterem kicsi, az utasoknak körülbelül 10 százaléka fér csak el benne. Ez a kis vasútállomás viszont igen nagy forgalmat bonyolít le: naponta mintegy né©ezer utas keresi fel. Az állomás kulturáltsága messze elmarad a követelmények mögött. Sürgősen szükség lenne normális mellékhelyiségekre. mert a jelenlegiek nem felelnek meg sem az igényeknek, sem az egészségű©! előírásoknak. Fiatal traktorista sikere A KISZ Központi Bizottsága. a MEDOSZ és a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium június 9—11 között a Vas megyei Körmenden rendezte meg az I. országos ifjúsági szántóversenyt, melyen a 48 résztvevő között két Csongrád megyei fiatal is indult. A versenyzők éjszakai és nappali szántóversenyen, valamint ügyességi vetélkedőn vettek részt. A naRpali szántóversenyen Brusznyicki István, a szentesi gépjavító állomás traktoristája hatodik helyezést ért el. A helyezettek értékes jutalomtárgyakat, valamennyi résztvevő oklevelet kapott Túlzsúfolt vonatok Újszegeden nem állítanak össze szerelvényeket, az állomáson tartalék kocsik nincsenek, mert szúk a hely és a pu. úgynevezett „fejállomás". A szerelvényeket Mezőhegyesen és Makón rendezik. A vonatokon kevés a jegyvizsgáló, tíz kocsin mindössze ketten vannak. Kevés az első osztályú kocsi, kevesebb, mint ahányan arra jegyet váltanak, illetve bérlettel rendelkeznek. A szerelvények általában túlzsúfoltak, a kocsik állapota rossz, elavult. A kocsik között nincs biztosítva rendes átjárás, mert hiányoznak a védő korlátok, s az áthidaló lemezek a különböző típusú kocsik miatt nem „passzolnak", 15 —20 centiméteres a szintkülönbség. Lezárják ugyan a kocsik végén levő ajtókat, de az utasok a zsúfoltság miatt kinyitják azokat és az áthidaló lemezeken kénytelenek utazni. Ez igen veszélyes, könnyen komoly balesetek forrása lehet. Több és korszerűbb személykocsira lenne szükség. A vonatok sebessége nem nagyobb a szegedi tanyavilágban futó kisvasúiénál. A NEB valószínűleg megteszi javaslatait a MÁV illetékesnek. Csupán annyit, hogy sokkal több fi©elmet érdemelne a pályaudvarrá és végállomássá előlépett, de a hajdani állapotában megmaradt újszegedi vasútállomás, rajta keresztül pedig az a nagyszámú utazóközönség, amely itt száll fel va© le a vonatokról. Szűkös a Marx téri pályaudvar Az AKÖV Szeged Marx téri pályaudvarát nemrégiben építették fel közel 6 millió forintért. Az autóbusz-állomás váróterme, a gépkocsi beállok száma a jelenlegi forgalom mellett máris szűkösnek bizonyul. A peronos rész legfeljebb a nvári jó időben felel meg a célnak, esős. hűvös időben kellemetlen az ottani várakozás. Az autóbusz állomáson három pénztár működik, amely kevés, különösen hónap elején, amikor a bérieteket is váltják. A negyedik pénztárt a posta hírlapárusításra vette igénybe, holott a peronon direkt erre a célra építettek e© helyiséget. Azt a helyiséget csomagtá roló címén tartják fenn, bár a csomagkezelés a posta gépkocsijaiból történik. Abban a teremben mindössze egy kétkerekű kézikocsi „dölyfösködik", míg a pénztáraknál a közönség dühöng a sorbaállás miatt. Furcsa kontraszt ez! Több busz és taxi Az idei első né© hónapban közel 30 ezer utas maradt le a buszokról. Az ellenőrzés során azt nem tudták megállapítani, ho© általában mikor és milyen útvonalakon milyen mérvű az utasok lemaradása. A buszok állapota általában elfogadható, s igen jól bevált az egyszemélyes és a perselyes kiszolgálás, a bérletesek pedig minden esetben előnyben részesülnek. Az autóbuszok „márkája" kizárólag Ikarus, de az öszszetétel nem a legszerencsésebb, mert sok távolságira épített buszt kell a helyi járatokba beállítani. A vizsgálati je©-zőkönyvekben táblázatot is találni ilyen fejléccel: van — kellene. Különösebb hibák nincsenek, de a kellene rovat alatt legalább tíz darab autóbuszt jelöltek meg, a taxiknál ugyanennyit. Érdekes a taxi-helyzet: 1964-ben 41 darab személykocsi volt, most csak 30 darab van, amelyből 3 darab a külső telephelyeken „üzemel", hármat állandóan bérelt túrára küldenek, kettő pedig a javítóban gyógyul. Marad tehát 22 taxi a nagyváros lakóinak és vendégeinek szolgálatára. Ez bizony kevés, különösen az esős időkben, szombaton és vasárnap, az ünnepi játékok idejéről nem is szólva. A taxiról lemaradt utasokat nem lehet me©igasztalni. Sürgősen szükség lenne legalább tíz darab új kocsira. Remélhetően az AKÖV vezetői, s fellettes szervei fi©elembe veszik majd a NEB vizsgálat tapasztalatait, s felhasználják javaslataikat az autóbusz-közlekedés programjának és fejlesztésének döntései során. Gazdagh István Érdem és jutalmazás Manapság egyre több sző esik az anyagi ösztönzés szerepéről. Mindenütt keresik azokat az utakat-módokat, amelyek hatékonyabbá tehetik az ösztönzésnek ezt a formáját. Az „aki többet ad, többet ls kapjon" elv ©akorlattá fogalmazódik a hétköznapok során. Ha valaki a közös asztal megterítéséhez nagyobb mértékben járul hozzá, méltányos is, hogy nagyobb mértékben részesedjék a javakból. Ezt szolgálják az új prémiumtervezetek, változtatások, amelyeket a vállalatok gazdasági vezetői a párt- és a szakszervezettel egyetértésben mostanában kimunkálnak. Már az elmúlt évben is számottevően na© összegek kerültek kifizetésre prémium címén egy-egy vállalatnál. Tények bizonyítják, hogy a feladatok „forintosított" kitűzése sikert hozott, s előnyösen befolyásolja a vállalat gazdálkodását. Ezt a szellemet tükrözi a Rostkikészítő Vállalat nemrég elkészült s elfogadott prémiumszabályzata is. Arra épít, ami eddig bevált a ©akorlatban, rugalmasan alkalmazza a kötelező érvényű előírásokat. Hangsúlyossá tesz olyan elveket, mint például a prémium mértékének gondos, differenciált megállapítása és az értékelés, illetve kifizetés mielőbbi lebonyolítása. A pontokba szedett, lajstromozott előírásokban nyomon követhető az a törekvés, hogy világos és egyértelmű rendszert alkossanak; olyat, amelyet a vállalat gyáraiban az általános elvek és a helyi adottságok figyelembevételével célravezetően lehet majd alkalmazni. Az új prémiumrendszer azért ösztönzőbb, mert főként a feladatok fontosságától, a tevékenység színvonalától teszi függővé a jutalmazás mértékét. Akik két kezük munkájával, kezdeményezéseikkel, ötleteikkel, a belső tartalékok feltárásával segítik elő a vállalati nyereség növelését, a főbb mutatók túlteljesítését, megkapják az érdemükhöz mért magasabb összeget S e tekintetben — mivel lényegében nincs felső határ, csak a minimumot határozza meg a szabályzat — igen na©ok a lehetőségek. Természetes, ho© a legjobb szabályzat ls holt betű marad, ha az illetékesek nem ismertetik meg kellőképp a legilletékesebbekkel, magukkal a munkásokkal. A következőkben nyilván ez történik a 27 ©árat összefogó nagyvállalatnál, amely — mint számos törekvéséből kitűnik — a mechanizmus jó szeleit már most az előkészítés évében vitorláiba igyekszik fogni. De nemcsak náluk, más üzemekben, gyárakban is hasonló hasznos és ígéretes törekvéseknek lehetünk tanúi. Aho©an a munkaidő 480 percét is maximálisan kell kihasználni a termelésben, u©anigy van ez a prémiumöszszeg forintjaival; meg kell tervezni, szervezni helyes elosztásukat. A termelékenység növelése, a jobb anyaggazdálkodás, a minőség javítása, a gazdaságos műszaki fejlesztés, s mindezeken kívül még hány és hány terület kínálkozik az üzemekben, ahol a szaktudás és akarat latbavetése eredményt teremthet, jutalmazandó érdemet mutathat fel. Itt vannak például az év folyamán felmerülő új feladatok, köztük az igényeiket követő exportbővítés is; megfelelő cél- és prémiumkitűzésekkel ezeken a fontos területeken jól lehet kamatoztatni a vállalkozókedvet. Az anyagi ősztönzés képletét világosan és pontosan határozta meg pártunk IX. kongresszusa. Ezekben a hónapokban már nyomon követhető az a munkálkodás ls, aho©an az e©es vállalatok saját terveiket, adottságaikat és lehetőségeiket behelyettesítik ebbe a képletbe. Nem könnyű munka ez, de ahol mérnöki precizitással és egyben emberséges figyelemmel végzik el, ott jó végeredményt, nagyobb előrehaladást és — ami igen fontos — munkakedvet, elégedettséget terem. SIMÁI MIHÁLY Óvoda - ké! és fél évlő! Tanácskozás a tsz-sk területi szövetségeinek működéséről Több fontos téma szerepelt annak a tanácskozásnak napirendjén, amelyet a megyei, megyei jogú városi, fővárosi óvodai előadók és továbbképzési felelősök részvételével tartottak hétfőn a Művelődésügyi Minisztériumban. Földesi Klára, a Minisztérium óvodai osztályának vezetője vitaindítójában ismertette a múlt év őszén életbe lépett új óvodai rendtartás eddigi tapasztalatait. Elmondták a tanácskozáson, ho© 1969 szeptember elsejétől az óvodai felvétel alsó korhatára — a jelenlegi három év helyett — két és fél év lesz. Lehetőség lesz tehát arra, hogy a dolgozó anyák — a gyermekgondozási segély harminc hónapon át történő igénybevétele után nyomban kérjék gyermekük óvodai felvételét. Továbbra is érvényben marad a rendtartásban meghatározott felvételi rend, amely szerint az óvodai felvételek szeptember elsejétől hetedikéig tartanak. Felvételi előtt orvosi A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának székházában hétfőn a megyei tanácsok elnökhelyettesei és a meghívott szakemberek megtárgyalták a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, együttműködési és érdekképviseleti szervei: a területi szövetségek szervezésével kapcsolatos időszerű tennivalókat. Dr. Nagy Sándor főtitkár tartott tájékoztató előadást a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek működési irányelveiről és programjáról. Közölte: a megyei előkészítő bizottságok országszerte megkezdték munkájukat. A főtitkári beszámoló kitért arra, hogy a szövetkezeti gazdaságokban igen na© érdeklődés előzi meg a területi szövetségek létrehozását, és hogy sokoldalú konkrét segítséget várnak a szövetségektől. Az új gazdaságirányítási rendszer viszonyai között ugyanis, amikor a népgazdasági igények kielégítéséhez a termelőszövetke1 zetek anyagi érdekeltségük révén kapcsolódnak, a gazdasági döntéseknek tudományosan is megalapozottabb baknak kell lenniök, mint korábban. A szövetkezeti gazdaságoknak széleskörű ismeretre van szükségük, állandóan tájékozódniuk kell a felvásárlási árakról, a belső piac és a külkereskedelem igényeiről. A népgazdasági szükségletek és a termelőszövetkezetek törekvéseinek összehangolása, a helyes döntések elősegítése elsősorban a területi szövetségek feladata lesz. Ugyancsak tevékenyen közreműködnek majd az élenjáró termelőszövetkezeti gazdaságok tapasztalatainak általánosításában, valamint a tudományos eredmények gyors elterjesztésében. A beszámoló után a megyei elnökhelyettesek összegezték a termelőszövetkezeti szövetségek szervezése során eddig szerzett tapasz+alataikat, s kiegészítő javaslatokat tettek az egyes szövetségek szervezeti és működési irányelveinek összehangolására. vizsgálat Most jelent meg az Egészségügyi Minisztérium utasítása az egyetemre, főiskolára, felsőfokú technikumokra felvételizők idei előzetes orvosi vizsgálatáról. A hazai és külföldi felsőoktatási intézményekbe jelentkezők kötelesek alkalmassági orvosi vizsgálaton megjelenni. A Budapesti Orvostudományi Egyetem általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karának nappali tagozatára jelentkezők vizsgálatát az egyetem Egészségvizsgáló Intézetének orvosa végzi. A Testnevelési Főiskolára jelentkezők a TF orvostudományi tanszéke, a többi felsőoktatási intézménybe jelentkezők az Iparitanuló Egészsé©édelmi Intézet kijelölt orvosa elé kerülnek. A vidéki tanulók alkalmassági orvosi vizsgálata a területileg illetékes egészségügyi osztályok feladata. Az orvosi vizsgálatok a napokban kezdődnek. Az új miniszteri rendelkezés szakáganként felsorolja a kizáró okokat. így, a többi között az élelmezési, ipari pályáknál ilyen kizáró ok az asztma, az epilepszia súlyosabb formája, a kéz ekcémája, a különböző szív- és reumás bántalmak. Jövendő nevelők és pedagógusok esetében kizáró ok mindennemű szívbaj, intézeti kezelést igénylő tbc-eredetú betegség, nagyothallás, beszédhiba, epilepszia és a színtévesztés, ha választott szaktárgyában színes anyagokkal foglalkozik az illető. Fogorvosjelölteknél . kizáró ok, a fixált, helyrehozhatatlan lúdtalp, a veleszületett vagy rosszul ©ógyult csípőízületi ficam. Az ülőmunkát igénylő adminisztratív és tudományos elméleti pályáknál nem kizáró ok az egyik felső végtag, illetve az egyik láb hiánya. Vita a Munka tervezetéről Az új Munka Törvénykönyv tervezetét széles korú vitára bocsátották. A szegedi és a Csongrád megyei üzemek dolgozói és szakszervezeti vezetői is részletesen megvitatják a tervezetet. Ma, kedden délután 3 órakor a Szegedi Konzervgyárban és a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyárában, szerdán délelőtt 9 órakor a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál, mig délután 3 órakor a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban vitatják meg a törvénytervezetet Csütörtökön a Csongrád megyei pártbizottság kezdeményezésére a megyei tanács székházának nagytermében rendeznek vitát a Munka Törvénykönyv tervezetéről. fl Duna-bizottság 25. ülésszaka A Duna-bizottság június 1. és 12. között tartotta 25. ülésszakát Budapesten. Az ülésszak, amelynek elnöke V. Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. a Duna-bizottság elnöke volt, megtárgyalta a hajózási, a műszaki, a hidrometeorológiai, a statisztikai kérdéseket és a szervezet pénzügyi problémáit. Az ülésszak megállapította, hogy a Duna-bizottság teljesítette munkatervét és egyúttal elfogadta az újabb munkatervet és a költségvetést az 1967 végéig terjedő időszakra. Kedd, 1967. június 13. 9ÉL-MAGYARORSZÁG 3 «