Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

Megkezdték a gyermek­gondozási segély kifizetését A dolgozók május havi fizetésével együtt — a fizikai dolgozó nők számára szom­baton — országszerte meg­kezdődött a gyermekgondo­zási segélyek folyósítása. A segély a húsz hetes szülési szabadság befejezését követő naptól jár, így a mostani ki­fizetéskor május hónapra, vagy annak egy részére azok kapnak segélyt, akik szülési szabadságukat már a múlt év decemberében, vagy ja­nuár első napjaiban meg­kezdték. Már az első kifizetési na­pon több százan vették fel a pénzt (MTI) Több e hízó marha, kevesebb a serlés A szarvasmarha felvásár­lás öthónapos mérlege ked­vező. A Csongrád megyei gazdák 8 ezer 400 darab hí­zómarhát adtak el május végéig az Állatforgalmi Vál­lalatnak. A felvásárlási ered­mény 693 darabbal jobb. mint a múlt év hasonló idő­szakában. Idén 21 ezer darab hízómarhát vesz meg előre láthatólag a vállalat — tájé­koztatott Lobkovitz Sándor igazgató és dr. Hajdú Ist­ván felvásárlás-szervezési osztályvezető. A felvásárlási ár tavalyi emelése serkentőleg hatott a szarvasmarha-tenyésztésre és hizlalásra, nemcsak számbeli növekedést eredményezett, de az átlagsúly gyarapodásban is mintegy 41 kilós javulás jelentkezett. Különösen a tsz-ekben hozta meg a szarvasmarha tenyésztési kedvet, egy év alatt a me­gyében 400-zal gyarapodott a közös állomány. A szegedi járásban a legjobb állatte­nyésztő tsz-ek idén többet ér­tékesítenek a felvásárlónál, mint tavaly. A tiszaszigeti Búzakalász Tsz 294 darabra (közel 100-zal több a tava­lyinál). a tápéi Tiszatáj Tsz 253 darabra, a röszkei Kos­suth Tsz 243 darabra szer­ződött. A felsorolt gazdasá­gok együttesen eddig 340 hízómarhát szállítottak a fel­vásárlónak. A háztáji gazdaságokban azonban mintha megfogyat­kozott volna a tehénállo­mány. Az Allatforgalmi Vál­lalat kedvezményes áron (3 ezer forint engedménnyel) 7 hónapos üszőket ad el a gaz­dáknak, csakhogy a csappa­nó szarvasmarha-állományt szaporítsák. Sajnos, a sertéstenyésztési buzgalom alábbhagyott a megyében, idén a tsz-ekből és a háztáji gazdaságokból 36 ezer 530 darab sertést vá­sárolt fel május végéig az Állatforgalmi Vállalat. A csökkenés megdöbbentő: 25 ezer 400 darabbal kevesebb, mint a múlt év azonos idő­szakának eredménye. Figyel­meztető ez, hogy megfelelő árpolitikával és kedvezmé­nyes beruházási hitellel kell gazdaságossá tenni a sertés­tenyésztést Felavatták a tízemeletes munkásszállót Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak jó okuk volt rá, hogy az építők napját egy héttel később, tegnap ünne­peljék meg Szegeden. Ez al­kalommal adták át ugyanis a vállalat új tízemeletes munkásszállóját. Az átadási ünnepségre eljött Reszegi Ferenc, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Csak­mag György, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, Ko­vács Imre, a Csongrád me­gyei tanács vb elnökhelyette­se, Árvái József, a Szeged m. j. városi tanács vb el­nökhelyettese és Kiss István, az építőszakszervezet me­gyebizottságának titkára is. Bartyik Lajos, a vállalat szb titkára köszöntötte a megjelenteket. Az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium beruházási vállalatának osztályvezetője, Komjáthy Oszákár rövid beszéd kísére­tében adta át az új létesít­ményt. Sípos Mihály, az épí­tőipari vállalat igazgatója a dolgozók nevében átvette az új munkásszállót. Elmondot­ta, hogy a vállalat nagy számban foglalkoztat vidéki dolgozókat; az ő elhelyezé­süknek, az ideiglenes szállá­sok megszüntetésének igénye hozta létre ezt a közel 27 millió forintos épitőotthont Szegeden. Ezt követően a vállalat igazgatója jutalma­kat adott át azoknak a mű­szaki és fizikai dolgozóknak, akik kiemelkedő munkát vé­geztek az új szálló építésé­ben. Összeült a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) a zöld asztal mellett, a Biz­júságunk nagy része már a tonsági Tanácsban, az Égye­szocializmusban született és sült Nemzetek Szervezetében ebben a társadalomban cl — Mi felnőttek, pedagó­tárgyalnak majd. Céljainkat, feladatainkat a kelet-európai gusok és szülők — mondotta szocialista országok tegnapi — akkor neveljük jól a fia- moszkvai nyilatkozata fog­talokat, ha nemcsak álmo- ialja össze. A közös moszk­dozni és szárnyalni engedjük vai elhatározás mögé keli őket, de kritizálni is. Mivel felsorakoznia egységesen önök nevelik gyermekeinket, minden magyar embernek, az önök kötelessége, hogy Ez bizonyára így lesz, mert íejlesszék, bátorítsák a fiata- a magyar nép érti, hogy lok kritikai érzékét. Önöknek nem engedhetünk az agresz­sem árt egy kis bátorítás, szóróknak, nem engedhetjük, hogy segítsék az úttörőket, hogy háborúba szítsák a fiatalok kereső, kí- világot, sérletező kedvét! Az új és a sodorják a A távol-keleti, a közei­régi harcában — még ha az keleti események az imperia­újnak vannak is torz kinő- lista agressziók arra intenek, vései —, mindig az új győz, hogy még az eddiginél is ke­és a győzedelmes új alapjai- ményebben kell harcolnunk ban soha sem lehet más. azért, hogy ma világ népei csak a forradalmi marxizmus szembeszálljanak a békebon­és a szocializmus. Szirmai István ezután tokkal, és a nemzetek a né­a pek békés egymás mellett nemzetközi helyzettel foglal- élését valósággá tegyük Eb­kozott és egyebek közt a kö- ben a feszült nemze'közi vetkezőket mondotta: helyzetben még világosab­— Miközben itt mi békés ban kirajzolódik, hogy ne­viszonyok között ülésezünk, künk magyaroknak hol a he­háború dúl a világ két térsé- ivünk, hogyan teljesíthetjük gében. És ha nem akarjuk, jól kötelességünket a nemzet, már pedig nem akarjuk, hogy a nemzetközi munkásosztály, a ma még lokális jellegű a békére vágvó népek javá­háborű világháborúvá széle- ra. Azok mellett van a he­sedjék, segítenünk kell azo- ivünk, akik védik nemzeti kat a népeket, amelyek igaz- függetlenségüket, védik a né­ságos harcot vívnak támadó- pek önrendelkezési jogát, a ik ellen. békét, azok mellett, akik Elemezte a közel-keleti há- meg akarják menteni az em­ború előzményeit, okait és beriséget. a világot az atom­élesen elítélte Izraelnek az háborútól, arab államok elleni agresz- Felszólalása befejező részé­szióját, az Egyesült Államok ben Szirmai István az okta­és Anglia imperialista kö- tási reform végrehajtásának reinek mesterkedéseit. néhány eddigi tapasztalatá­(Somogyiné felv.) Délután 5 órakor a válla­lat munkásai és családtag­jai első ízben gyűltek össze A meghívottak és vállalat az UJ ebédlőteremben, hogy vezetői ezután végigjárták és az epit? ,un"epet, k0.SZ0"tS^­megtekintették a mutatós Pr: Ff Ra.rolynp az al: épület-komplexumot. Szeged kalo.mboz , lUJ? költeményt; városképének ez az új szín- Hlyes Gyula Cserepező crmu foltja egyben hazánk legna- verset szavalta el, majd Si­gyobb. s legkorszerűbb mun- pos Mihály mondott ünnepi kásszállója is. A tízemeletes épületet Maár Márton és Tóth Miklós tervei alapján az ÉM Csongrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat munkásai emelték. 855 dol­beszédet. Méltatta az építők régi harcait, szólt a Csong­rád megyei építőmunkások eddig elért eredményeiről s a rájuk váró feladatokról. Ismertette, hogy idén az el­ső öt hónapban 14 millió fo gozónak nyújt otthont egy- rinttal termeltek többet, mint egy szinten 27 szoba és egy klubhelyiség található. A szobák háromágyasak, kor­szerűek; központi fűtés, kö­zös fürdő és éléskamra teszi teljessé a komfortot. A két gyorslift — tíz és hat sze­mélyesek — szintén hozzá­tartozik a magasház kényel­méhez, a szórakozáshoz pe­dig a minden szinten megta­lálható társalgók, illetve tévé­helyiségek. Az új szállóból s a az előző év azonos időszaká­ban, s 128 lakással tetézték meg a tervet. Az építők nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy jó eredménnyel zárják az évet, hiszen idén s a következő esztendőkben Szegeden különösen sok épí­tenivaló vár az iparágra. Csakmag György, a megyei pártbizottság nevében kö­szöntötte a vállalat munká­. . sait. Kifejezte a pártbizott­r^1 ság elismerését s az építés. 50 ®zemelyt befogadó - ezen belül a lakásépítés otthonbol egyarant közvet- fontosságát kiemelve továb­lenül lehet átjárni a szintén bi jó munkát kívánt az épí­uj epulettömbbe, amelynek t6k napja és a szállóavatás földszintjén a 3 ezer adagra aikalmából. Reszegi Ferenc, „hitelesített" üzemi konyha található, emeletén pedig a 450 személyes, csupa-üveg, reprezentatív ebédlőterem. Ugyanitt vannak a könyv­tár- és egyéb kulturális cé­lokat szolgáló helyiségek is. a szakszervezet elnökségé­nek üdvözletét és jókívánsá­gait tolmácsolta. Ezután Sípos Mihály ki­tüntetéseket s jutalmakat adott át az élenjáró dolgo­Az új épületekre kívül-b® zóknak. Juhdsz Mátyás bri­lül a színek és formák, a modern építészeti megoldá­sok és a korszerű berende­zés harmóniája jellemző. Á kereskedelem gondoskodik az aratókról Az állami és szövetkezeti kereskedelem gondosan fel­készült a nagy nyári betakarítási munkákkal kapcsolatos iparcikk forgalomra. A szakemberek szerint az idei gabo­natermés nyolcvan-nyolcvanöt százalékát gépek takarítják be, de ha az aratást megelőző hetekben nagyobb zivatarok lesznek, tizenöt-húsz százaléknál nagyobb területen kell majd „bevetni" a kézi-kaszás brigádokat. Éppen azért a nagy- és kiskereskedelem a várható igényeket túlhaladó mértékben tartalékolt aratási kéziszerszámokat és hasonló iparcikkeket. A SZÖVOSZ és a belkereskedelem illetékes szervei közös rendelkezést adtak ki, hogy szükség esetén kilenc nagykereskedelmi vállalat és kilenc lerakat munkaszüneti napokon is szállítson szerszámokat, iparcikkeket a mező­gazdaságnak. Hasonlóképpen a kiskereskedelmi boltok is mindenütt „zöld utat" nyitnak az aratási cikkek vásárló­inak. Az eseteleges nagyobb számban dolgozó kisegítő ara­tók részére ugyancsak elegendő szerszámot, felszereléseket, akár telefon vagy távirati megkeresésre is haladéktalanul a/ üzemek rendelkezésére bocsájtják a kereskedelmi szer­vek. gádvezető, Molnár Sándor, a vállalati pártbizottság titká­ra és Takács János műveze­tő az Építőipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapták, 214 építő munkás pedig a Kiváló Dolgozó cím jelvé­nyét, illetve oklevelét vehet­te át. A legjobb munkacsa­patok — 19 brigád — a szo­cialista címet tanúsító jel­vényt, illetve oklevelet kap­ták, közel százan pedig a törzsgárda jelvényt vették át. A jó munka jutalmaként több mint 200 ezer forintot osztottak szét ez alkalommal a dolgozók között. Ugyancsak az építők sze­gedi ünnepe alkalmából a megyei jogú városi tanács­nál Árvái József vb elnök­helyettes nyújtotta át az Építőipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést Koszó Józsefnek, a Szegedi Ingat­lankezelő Vállalat igazgató­jának és Prágai Jánosnak, Szegedi Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetőjének. Hunyadi László, a városi ta­nács építési és közlekedési osztályának csoportvezetője Budapesten vette át ugyan­ezt a miniszteri kitüntetést. —, hogy a harc rövidesen A kongresszus vasárnap megszűnik a csatatereken, és folytatja munkáját. (MTI) ÉLETBEN MARADT — és emberré lett A muzeum lépcsőjéről a gyeimet kínált az SS, ha lat után kiderült, hogy 11­Mora park szökőkútját és megtagadja népét. De ne- dicei. Hazavitték Csehszlo­met mondott, és meghalt a vákiába. Otthon tanították, Újszegedet fényképezte. Má­sutt is, a várost járva, gyak- többiekkel. A fasizmus egyik kijárta a bányász szakiskolát ran fotózott. A kéDeket em- C7nrnun rámloltotiűnt K/n,,.:., ran fotózott. A képeket em lékként viszi haza innen, a Tisza partjáról. A haza számára Csehszlo­vákia, közelebbről és pon­tosabban Lidice. Ez a kis fa­lu múltja, jelene, jövője. Könnye és mosolya. Kínja és öröme. S kérésemre ve­lem szemben ül Hanf Vac­lav. Erős férfiember, most szörnyű rémtetteként meg- - bányász lett, mint elpusz­ölte valamennyi lidicei fé"- tított édesapja. Hazatér/e fit és benzinnel, lángszóró- tudta csak meg, hogy mi vai, bombával porig rombol- történt családi fészkével, a ta Lidicét. Még a fákat, a kis falujával, füvet is felperzselte. A fasiszták által elpusztí­— Én életben maradtam tott Lidice helyén ma rózsa­és nemcsak felnőttem, de kert virít. A világ minden emberré is lettem, a szó tájáról küldték a rózsatöve­igaz értelmében, - mondja a jóérzésű emberek^ Meg ' ott áll a barbarságot bemu­lépett életének 34. évébe. Hanf Vaclav. Hányatott tató kiáltó múzeum a rém­En pár évvel többnek vei- mostoha gyermekéveiben tett bizonyítéka. — Felépült az új Lidice a ni, lodzi, majd ausztriai régi mellett, szép családi mében iszonyat és döbbenet, Sy^rmek-internalótáborát. A otthonokkal, összkomforttal amí0r,o£gy--dátUTtALÍ?é" gázkamrát elkerülte. Aztán nagy virágoskertekkel, sok 2U.nk: I.94?' 9. Akkof kiadták fasiszta családhoz. fával. Én is kaptam'házat „nevelni", s „átnevelni". Né- az ánamtól, hazámtól, met nevet kapott: Hans Joachim Strauss. De akkor T Magyarorszagon járt-e ő és két lánytestvére, Maria is, nyiladozó értelmében mar? — kérdeztem, és Anna. Az öreg óra, ami- rémlett az a lidicei éjszaka. — Nem, most vagyok itt Riadt és bánatosszemű any- először. Nagyon meghatott a ja, s a rámeredő géppisztoly, szegeden rendezett lidicei tem. A Zapotocki tárnában megjárta a fasiszták pózna­szénbányász. Akar az ed®­apja volt. Szürkéskék sze­nyolc éves múlt. Apja a mélyben a szénért verejtéke­zett. Otthon aludt a család, édesanyja, a bányász-feleség. nek csörgésére apja ébredt, éjfél után három órát muta­tott. Ezt sem lehet felejteni. És „,.,.. . Micsoda éjszaka! Sötét, végigélt ágyúdörejt, repülő- ernlekunnepseg' s megtisz­kegyetlen. Puskatus döng a támadást, a fasiszta „átne- telve érzem magam, hogy vplri C7l"1Álr" T<-\r-/4 no ont IrxX Q AcnVlcrzInHolr delegációval szegény bányászotthon ajta- velő szülők" zord és szikrá- a csehszlovák nyi. ,®zej;etet nélküli „peda- eljöhettem e szép városba, gogiajat". s találkozhattam a szegedi­Élete Salzburgban váltó- emberekkel. vá- • rost felszabadító szovjet csapatok, a nemzetközi gyer­mekinternáló-táborban. S ő. ~ Igen- Korán nősültem, aki sohasem volt Hans Joa- három gyermekem van: Ja­ehim Strauss, a jó katonabá- roslava. Vaclav és Miroslav. csíktól, akiknek sapkáján Szippant a cigarettából, jan. — Kinyitni! Kinyitni! — ordítják a hitlerista katonák. Sírnak a gyerekek, any- ~~ mert"7tt "érték a jukhoz bújnának. De csattan zou' mert m erteK a a parancs: — Öltözni! Indulás! * Az anya nézi és szólítja gyermekeit, akik csak azt tudják, hogy rájuk tört a rossz, a gonosz, csukaszür­ke SS ruhában, csizmásan és vörös csillag volt, kapott ke- majd elmondja, gyermekei­Családja van-e? állig fegyveresen. És mennek, mert muszáj Az iskolaudvarba terelik őket. Ott vannak a kis bá­nyeret, kristálycukrot és si- nek is többször mesél arról, mogatást, — erre is emlék- h°gy neki milyen gyermek­szik. Meg arra, hogy egy kora volt, hogyan pusztult nyászfalu gyerekei, anyjuk- katona bácsinak, aki babus- el a másik Lidice. kai. Aztán irány a négy ki­lométerre levő Kladno. Itt már a gyerekeket elválaszt­gatta, könnyes lett a szeme. _ Qk a gyerekek, ha ta­mert saját gyermekeire gon- Mn nem' én, az apjuk mon­ják anyjuktól^ Azután hiá- dolt- akiket a Volga partján dom e, sem hinnék> h j i i „. . á: . ölt moö n fací7mnc < ba sírják bele az éjszakába: mama! mama! — 1942. június 9-e után — szólal meg halkan Hanf Vac­lav — soha többé nem lát­óit meg a fasizmus. annyl kegyetlenség, megpeó­• báltatás és kín létezhetett.. De hová is való ő, Hanf Az 6 gyermekkoruk más, Vaclav? Hol éljen? Mi le- egészen más... tam anyámat, apámat. Mer- gyen vele? Ki viseli gond- Lidice emlékeztet, élő lei­^ indítsa az életbe? kiismeret. Arra is tanít Ezek a nagy kérdések me- hogy a gonoszság nem lehet rültek fel akkor. Megoldó- úrrá a jón, az embersége­re, hol a sírjuk, nem tudom. S mire a gyerekeket Klad­noba húreolták, az SS a Ho­rák-udvarba terelte az ösz­szes lidicei férfit. Jozef dott és rendeződött ez is, sen. Stemberka plébánosnak ke- 1945 decemberére. A vizsgá­Morvay Sándor Vasárnap, 1967. június 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents