Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-09 / 134. szám

Nocturne 1 üifllmek Ki ne gondolna ilyen cím utan Chopin ábrándos zongoradarabjaira, az éjszaka melankolikus szépségére, a szerelem, tavasz, árnyas domboldal, lombos sétányok, lugasok enyhén hatrahajló magányos padjaira. A szó hangulata teli varázzsal, nosztalgiával a természet iránt; vízen villódzó holdfény, keskeny utakra bedőlt kerítés, andalgó párok a folyó partján . . . Bárgyú fintor: háború. Agyúlövéstől zeng az ég alja, szerte felperzselt mezőkön földhányások, hosszú sorokban kígyózó holtfáradt katonák. Szétbombázott falak, városok, vöröskeresztes autó: háborús utószezon. A két élmény egyszerre csapja meg a nézőt, ahogy beül a moziba. Emberek bandukolnak, megrakott szekerek, egy anya gyereket szoptat — aztán fölül gép vijjog, sortűz, szétrebbenés, halál. Kidőlt villanypózna, menekülő rongyosok, allatok. Talán Picasso Guernica-ja feszíti ilyen torz, kegyetlen vonalakkal a kaszáló halált. Még a színhely is azonos Spanyolországban vagyunk, a polgárháborúnak abban a szakaszában, mikor kivonják a nemzetközi brigádokat, s a harc végső felvonásához közeledik. Dolores Ibarruri búcsúszavára elvonulnak a szabadság külföldi önkéntesei — virágeső. köszönet a hősöknek, a válás tragikus percei. Ennyi a filmben a dokumentum. A témát, annyi irodalmi alkotás ihletőjét, Zaan Griva, lett író személyes élményanyagból készült novellájából adaptálta Anton Sztankevics szovjet filmre. Egy lett katona, Zsorzs és a francia ápolónő, Yvette baljóslatú szerelmét. őket követi a néző tovább a második világháború vérzivataros esztendeiben, a pillanatnyi megnyugvás csendes szerelmi nocturne-jében, partizánok vakmerő ellenállásakor, pillanatra békés szoha intim sötétjében, hófödte hegycsúcsok között bátor portyákon. Kattogó vonat reménykedő utasai társaságában, ahol hőseink olyan vonatról ábrándoznak, melynek senki sem állíthatja tilosra a jelzőjét. Olykor Hemingway is kísér, az „Akiért a harang szól" fájdalmas szépsége; tábortűz mellett hideg éjszakán paplan alá kuporgó emberpár riadt-tiszta békessége, a nyugodt völgykatlan felett úszó fekete repülőmadár titokzatos fenyegetése. Mégsem tűnik kölcsönkértnek a spanyol táj, emberek, szabadságharc levegője. A rendező Hosztiszlav Gorjajev tartalommal tölti meg ezt a csodálatos legendát, filmszerű tartalommal. Ügy, hogy képei mindig mondanak valamit, valamit, ami kiegészíti, megrendíti, beárnyalja, megvilágosítja, feltételezi, előrevetíti, vagy éppen a jelen könyörtelenségébe visszarántja a történetet. Elsőfilmes rendező, nagy tehetség. Költői munkát, komoly értéket tett az asztalra. N. I. Dúlia és a szellemek „A torreádorral szembenálló bikát — mondja ebben a filmben egy titokzatos spanyol úr — nem a tőr: az agyrémei ölik meg." Felliniből az agyrémei csináltak világhírű filmrendezőt. Nem köznapi és nem is klinikai értelemben használva ezt a szót persze: az agyrémet — ha ez egyáltalán lehetséges — esztétikai értelemben kell felfognunk. Válságot kell tehát értenünk rajta, bizonyosfajta megrendülést, elbizonytalanodást. A katolikus Fellininél ezt a válságot, mely nemcsak egyszerűen morális, hanem valójában és lényegében társadalmi természetű, világnézetének és az életnek, ha tetszik, a modern életnek az összeütközése, konfliktusa okozta. Abból a kérdésből adódó nyugtalanság ez, hogy a régi eszmény jelent-e valamit — egyszerűen fejezve ki magunkat — a modern élet problémáinak megoldásához. Fellini filmjét ez a válsághangulat szülte. Minden Fellini-film erre az egy témára írt variáció. A Júlia és a szellemekről ö maga mondta. hogy egy asszony önfelszabadítását akarta megmutatni benne. Milyen ez az asszony? Története meglehetősen egyszerű. Tizenöt évi házasság után rájön, hogy a férje megcsalja, s menekülni akar helyzetéből. Nehéz dolga van: vallásos nevelése. előítéletek szövevénye áll útjába. Júlia lassanként bezárkózik egy irreális világba. Képzeletében összefonódik és fantasztikus szürrealista látomásokban jelenik meg a múlt, a jelen, a valóság és a fantázia. De végül elindul azon az úton, hogy rátaláljon önmagára. De ennek ára és feltétele; le kell számolnia előítéleteivel is. Erre a tartalomra, amely a filmben magától értetődőleg gazdagabb és sokrétűbb, mint ebben a vázlatban, Fellini egy barokkosan túldíszített, túlzsúfolt, felfokozott ritmikájú, kavargó filmet épít, amely színeinek erejével, tempójának sodrásával, meghökkentő ötleteivel magával ragadja, elkápráztatja és elámítja a nézőt, mint a mese a gyermeket Júlia szerepét a rendező felesége, Fellini filmjeiből ismert kitűnő színésznő, Giuletta Masina alakítja. Hogy remek színész, azt eddig is tudtuk. Hogy nagy színész, azt most bizonyította be. Jobb. mint híres szerepeiben, az Orszáptií-ban és a Cabiria éjszakáiban. A férjet Mario Pisu jóval halványabban, inkább rutinra építve játszsza. Kitűnő és nagyon szép Sandra Milo, s ha nem is ilyen jó, de talán még szebb a több szerepben is fellépő Sylva Koscina. Fellini látomásait Gianni di Venanzo fényképezte, a film kiemelkedő szerepű zenéjét Nino Rota szerezte. ö. l. Búcsú Ferenczy Bénitől Gyászolók népes serege gyűlt össze csütörtökön délután a Kerepesi temetőben a Kossuth Mauzóleum előtt. Itt állították fel Ferenczy Béni kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész ravatalát, s vettek búcsút a 71 esztendős korában elhunyt kiváló mestertől a barátok, a pályatársak. a tanítványok, a kulturális élet ismert képviselői, vezetői. Részt vett a búcsúztatáson Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Somogyi József Kossuthdíjas szobrászművész, a Képzőművészek Szövetségének elnöke a művésztársadalom nevében, Martsa István szobrászművész az egykori tanítványok képviseletében mondott búcsúszava kat. Táborozások országszerte Elérkezett a táborozások, forint hozzájárulást fizet a országjárások ideje. Tizen- városi tanács. De a fiatalok hat általános iskola szervez nemcsak szórakozásra, pihehosszabb-rövidebb ideig tar- nésre gondolnak, hanem tó országjárást hazánk leg- hasznos munkát is tervezszebb tájain. A Madách és nek. A KISZ városi bizotta Móra iskola Pécsre és ságának szervezéseben 3kökörnyékére, a Gera Sándor zépiskola fiutanulói Hosszúiskola a Bakonyba, a főis- hegyen gyümölcsszedésben kola gyakorló iskolái a Pilis és növényápolási munkában hegységbe, a Dózsa iskola és vesznek részt. 5 középiskola a Rigó utcai nevelőotthon leánytanulói július 2-tól au„vízi-uttörői" Mártélyra, a gusztus 12-ig- kéthetes vnlSágvári gyakorló és a Gedói tásban — Kiskunfélegyhaiskola úttörői Badacsony- zán zöldségszedési, növénytomajra készülnek. A tábo- ápolási munkában. A Szegerozás céljaira szükséges 300 di Konzervgyár is sok fiaezer forintot részben iskolai talt foglalkoztat a nyári időelőadásokból, részben a szü- szakban. Ahol a szülők nem lők hozzájárulásából fizetik, ludnak gyermekük nyaraés erre spóroltak egész év- lásáról gondoskodni, a váben takarékbélyegekkel. rosi tanács segít, mely iden A középiskolások Kőszeg- is 567 ezer forintot biztosit re. a Bükkbe, dunántúli ke- táborok szervezésere. rekpártúrára indulnak: a Négyszáz altalanos iskolás Vasútforgalmi Technikum mehet a balatonkenesei 287 tanulóval készül táboro- n3'ari táborba 2 hetre, az zásra. A középiskolások oda telepített kozponti kon nyári táborozásához 26 ezer ha biztosit minden igényt 1 • • —'i. I ki rel re—ifaenlel Jégverés után A bő csapadékhullás má- írható a jégeső terhére. A jus 18-án, 31-én és június növénytermesztés jégkárait 2-án jégveréssel járt együtt gyakran csak a betakarítás Csongrád megyében: több előtt lehet véglegesen megmint 12 ezer kataszteri hold állapítani, mivel addig a termését tépázta meg, s eb- növény regenerálódhat vagy bői 9,2 ezer holdat a sze- további romlás következhet gedi járásban. A tavalyi 27 be. Természetesen azokat a jégveréses nap nem ért súlyos jégkárokat, amelyek ekkora területet, mint ez a miatt a területet ki kell három. szántani, közvetlenül a jégÉrthető, hogy a károsul- verés után megállapítják. tak figyelme az Állami Biztositó felé fordul, elvárják, hogy a biztosított földjeiket ért kárt a valóságos helyzetnek megfelelően, és mielőbb térítse meg. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a jégverés azonnali bejelentése. A biztosítással rendelkező tsz-gazdák számára kényelmes megoldás, hogy kárukat a termelőszövetkezet irodájában jelenthetik be. Ez egyszerűsíti az eljárást és módot ad arra, hogy a közös és háztáji gazdaság kárait egy időben állapítsák meg. A jégbiztosítás kereteben nem téríthetők meg azok a károk, melyet nem a jég, hanem a szélvihar okoz, például a gabonaszipoly rágása nyomán. A növényvédelmi munka elmulasztása sem A kongresszusi útlevélért Ezernyi ötlet, kezdeményezés fémjelzi a KISZ „Kongresszusi útlevéllel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára" akcióját. A városokból és falvakból érkező hírek tanúsága szerint már ezekben a napokban is ifjúkommunisták százezrei vetélkednek a kongreszusi „útlevélért". Közülük választják ki azt a 300 KISZ-istát, aki az ifjúsági szövetség különvonatával utazhat a Nagy Októberi Szocialista forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire. kielégítő élelmezést Másolfl a helyi napközis nyári tábo® rokban pihenhetnek. Hafi ^ltalános iskolában 600 növendék napi felügyeletét," változatos szórakoztatását biztosítják egész nyáron pe® dagógusok, egyetemi és fái iskolai hallgatók vezetéséi vei. Amikor a várod tanácsi és az iskolák pedagógusai azon fáradoznak, hogy a le-, hetőségekhez képest központilag valamennyi 'gyerek nyári üdülését, szórakoztatását biztosítsák, minden igyekezetük ellenére sem tudnak valamennyi igényt kielégíteni. Helyes lenne, ha a tanulók közvetlenül a szülőktől is megkapnák a nyári pihenés, felüdülés lehetőségét. Tudjuk, a szülők nagy része elfoglaltsága miatt egész évben nem tud annyit foglalkozni gyermekével, mint azok lelki, szellemi fejlődése megkívánná. Szabadságuk ideje alatt azonban együtt szórakozva — még ha csak városban, vagv annak környékén található lehetőségeket kihasználva is — a nyári időszak apróbb ki rándulásai biztosítani tudják azt a kapcsolatot., amit gyermekeik joggal elvárnak tőlük. Milyen kár. hogv a környék kevés kirándulóhelyének — a' nagyon szép zsombói erdőnek, a dorozsmai Széksóstónak — kulturált üdülőhellyé fejlesztése annyit késik. Krasznai László A hitetlen hívő A

helyszín egy körzeti rendelő. A hivő itt áll a betegek között fehér köpenyben, ő az orvos. A betegek most már szívesen beszélgetnek vele, operáltak. utókezelés alatt levők. Egyiknek májvarrása volt, a másiknak csontgipszelése, a harmadiknak plasztikai műtéte, a negyedik tbc-s stb. Kint a folyosón azután fesztelenebbül beszélgetnek. Először csak közömbös dolgokról, azután kis és nagy város szellemi levegőjéről. A vidéki élet szépségeit dicsértük mindketten, mert hiszen vidékiek vagyunk. Megállapítottuk magunkban, hogy ideje lenne elhallgattatni az arisztokratikus stílusú férfiakat, akiknek összes tudományuk csak abból áll, hogy „levidekezzék" a fővároson kívül eső világot Afféle másodosztályú, fapados környezetként tartsák számon, mindamellett, hogy ők is ebben élnek természetesen. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen „levidékezök" azzal akarnak fővárosinak látszani, hogy mindenkiről, mindenről lesainálóan nyilatkoznak. Csak önmagukról nem —ök képviselik az igazi magasságokat mindenben. Fellépésük, viselkedésük ezáltal valóban a parlagi bugris üres arisztokratizmusát viseli magán, még közelebbről; pökhendi, szemtelen locsogáson kívül mást aztán nem is csinálnak. Elhatározzuk, hogy fellépünk az ilyen fajankósággal szemben. S a következő percben az orvos kesernyés arcfintort vég és legyint: „Különben nem érdemes". A munkára kerítjük a témát, miközben átadom én is táppénzes könyvemet, a gyógyításról beszélgetünk régi ismerősök módján, nagyon őszintén. Látom, felindul az orvos és nyomban fejtegeti a gyógyítás izgalmában járó érzéseket. Ö belgyógyász szakvizsgát tett. Kézzel segíti magyarázatát, hogy milyen izgalmas megkeresni a bajt, kutatni és pontosan megállapítani: diagnosztizálni. Ez egyenlő a kutatás, az új keresésének érdekességével és izgalmával. Felfedezni egy jelentkező betegen elmondott kortünetek és rutinvizsgálatok útján a betegséget és azután eldönteni, hogyan mint kezeljük a legcélszerűbben, műtétre utaljuk, vagy várjunk még stb. Bár nem sebész, de azt mondja, hogv- érdekes a műtét is, szerinte nincsen kis műtét vagy nagy műtét. Nem igaz. hogy a vakbél és a sérvműtét csak amolyan ..hasmanikűr", s bezzeg a vese, epe, szív. tüdő... az aztán az igazi! Csak felkészültségben és hozzáértésben van különbség, de a beteg életében minden baj egyforma, belehalhat a lyukas vakbél szövődményébe éppen úgy, mint a vese működésképtelenségébe. Figyelni a műtét utáni állapotot, a beteg ember viselkedését. elkerülni a fertőzéses lázat, a véralvadásból származható embóliát. S a felépülés után az utókezelés befejezésével jó érzéssel elköszönni a gyógyultan távozó embertől. aki visszanyerte fizikai, lelki erejét, egyensúlyát és képes tovább dolgozni. Az öröm persze csak egy villanásnyi, mert a gyógyult helyébe másik betege kei-ül, az orvosban örökös a feszültség, a belső izgalom. Igazán csak az tud megfelelni ezen a pályán, aki szereti az embereket, mint hivő az istent és szakmájában nem pénzkereseti forrást fedez fel csupán, hanem a gyógyítás szenvedélyét érzi, mert hiszen ez a szenvedély emeli foglalkozásból érett hivatássá. Én is kezdtem dicsérni a gyógyításban az emberi humánumot, az élet iránti tisztelet érzését, s azt a küzdelmet, amellyel jár egy-egy emberélet megmentése a haláltól. Kezelőorvos ismerősöm nem méltatta szóra e megjegyzéseimet. Ezért aztán megálltam a dicsérő szavakkal. Ugyan még aztán hozzátettem, hogy nem a lelkiismeretlen, piszkos jellemű orvosokra gondolok (uram bocsá', van ilyen is), hanem az igazi humanistára, az élet megmentésére felesküdtekre. Erre sem válaszolt semmit. Már azt gondoltam, hogy talán félreérti, hogy ezzel a gazsulálással vezetem be a honorárium átadásának aktusát. Pedig egyszerűen azért mondtam ezeket, mert tisztelem az orvost, aki hisz az emberben, másképp nem volna képes gyógyítani. Elköszöntem, miután ügyemet elrendezték. F

él esztendővel később újra összetalálkoztunk. Megörültünk egymásnak, de ő nyomban panaszkodott, hogy elkerült a régi helyéről, mert valami fejesebb orvosnak a retyerutyájét helyezték oda. Az elmondott indok persze az volt. hogy az új helyre azért kell mennie, mert ott nincsen megfelelően képzett, tapasztalt orvos. Csak az a furcsa, hogy nem a rangos orvos fiát vitték el, hiszen csak 67 kilométeres távolságról van szó, hanem őt. Ebből indult a beszélgetés. Most az orvos beszélt és én hallgattam. Szerinte az emberi hitványságnak nincsen határa. Sajnos az emberi indulatok, cselekvések mozgató rugói leggyakrabban önző egyéni érdekek. Valaminek az elérésére irányuló önös érdek, megfelelő köntösbe öltöztetve. Ez lehet anyagi, hatalmi, presztízs, bosszú, protekció. . személyekhez, helyzetekhez illően. Lehet elfogadható elveket gyártani mindenhez, hogy szebben hangozzék és másnak látsszék. Meglepődtem ettől a véleménytől. Jóformán nem is értem rá válaszolni semmit, mert az orvos azt, mondta: eljutott addig, hogy nem hisz már az emberi jellem, ösztön, psziché változásának lehetőségében. Olyan k t,lábon járó állatfaj ez most is. mint. évmilliókkal korábban. Párhuzamokat vont: a nagy hatalmú ember nagy aljasságokat csinál — mint a Hitler vagy most. a Johnson —. a kisember kis piszkosságokat csinál. Megkeserítik a másik életét. megfúrják, intrikálnak, könyökölnek, csak azért, hogy érvényesülhessenek és ehhez megfelelő eszközöket, társakat keresnek, klikkeknek nevezik ezeket a társaságokat — és nem válogatósak a módszerekben, eszközökben, ha egyéni érdekekről van szó. Saját anyjukat is megtagadják és testvéreiket/ is eladják — úgy mint a bibliai Józsefet —, ha ehhez személyes érdek fűződik. Próbáltam csillapítani, hogy ez azért nem igy van. Az emberi humánum! És a tisztaságra törekvés az élet szebbé tételére, békés mivoltára irányuló törekvés... ez semmi? Legyintett. Azt is mondtam, hogy ilyen problémák előfordulhatnak ugyan, de ennek műveletlenségünk az alapja. Ostobaságunk folytán okozunk valóban szenvedést egymásnak, de amilyen mértékben változunk, olyan mértékben szűnik marakodó, farkas természetű elviselhetetlenségünk is. Ingerlékenyen rám szólt, hogy hagyjam ezeket az ostobaságokat és a művelt ember világából hozott példákat. Művelt ember alkotta a gázkamrákat is. Művelt ember ölel meg és szólít drága barátjának és a következő öt percben a másiknak azt mondja rólad: ó, az a marha. Művelt ember ígéri meg, hogy segít ügyedben és amikor az ajtón kiléptél azt is elfelejti, hogy ott jártál. Reménytelen szócsata ez így — gondoltam magamban. Valószínű megsebzett érzései sodorták ebbe a válságos hangulatba. Elhelyezése miatti keserűsége füstölög belőle. Lehet, hogy igazságtalanul jártak el vele szemben. Mégegyszer megpróbáltam és azt mondtam, hogy ha ez igy lenne, ahogyan állítja, akkor a világirodalom az elaljasodott ember életének nyomtatott betűkből összeállított tükre lenne. A klasszikusok és a maiak könyveit — a borzadályok könyveinek gyűjtőfogalma alá kellene helyezni. S az öngyilkosság olyan járvány lenne az emberiségen, mint az influenza. Néhány másodpercig tűnődött és már azt hittem, hogy használtam valamit megjegyzéseimmel. Legalább annyit, hogy ne ilyen elvadultan, kilátástalanul ítélkezzen az emberről. Különben sem akartam mentegetni az ember jellemének, ösztönének valóságos és nehezen elviselhető jegyeit, csak egy válságos hangulatban levő ember túlzásait szerettem volna lesimogatni. Erre azt felelte, hogy ne olvassak egyoldalúan a világirodalomból. A

z órájára pillantott és elnézést kért. Mondja, hogy siet, mert lekési az autóbuszt és van két olyan súlyos betege, akiket meg kell néznie minden körülmények között. Felléphet valami olyan komplikáció, amit aztán már nem lehet helyrehozni. Elköszöntünk egymástól és sietett az autóbuszállomásra. Ott álltam még egy ideig megkövülten, értetlenül. Sehogyan sem tudtam összebékíteni a humánumot alkalmazó, az emberben hivő, cselekvő orvost, a hitetlenséget, az emberiséggel szembeni undort és kiábrándultságot hordozó orvossal. Ez voltaképpen két ember. Az egyik gyógyít, a másik úgv él. hogy nincs mit kezdeni az emberiseggei. Hát voltaképpen hogyan van ez? Egyazon emberen belül létezik kétféle ember? Csak addig jutottam el. hogy könnyebb megformálni a vasat, megépíteni az utat, mint megérteni sokszor az embert. Biztos, hogy minden valóságos igazságtalanság az embertelenség érzését növeli. Ftttiek, 1967. június 9. DÍLMAGYARORSIÁ9 5