Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

Téglagyár hat hét alatt ,.Lármafákkal" a kártevők ellen Mezőgazdasági tanácskozáson sürgette valaki: a közös földeken képzett őrszemek vigyázzák, előrejelezzék a növényi kártevők feltűnését. Hiszen évről évre milliókat falnak fel a különböző kórokozók. Igaz, nem tatárjárás ez még a mezők számára sem, mégis olyasfélére gondoltam: messzeszóló őrtüzek, lármafák kellenének a közös határba, hogy a gyümölcsösök, szőlők és más növényfélék „janicsárjai" ne üthessenek rajtunk. Bár nem életünkre törnek, de egész járás, megye gazdaközösségének vagyonát, jómódját csonkítják a kártevők. És nem is szemérmes tolvajok: tavaly a növényi betegségek, férgek 165 millió 787 ezer forint termésveszteséget okoztak a megyében. Mindezt kellő vigyázattal, szakavatott permetezéssel felére csökkenthették volna — tájékoztatott Huszár György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakmérnöke. (Ebben nincs benne a helytelen szerhasználatból származó kár, vagy terméscsökkenés.) A koncentrált tömegtermelés a közös földeken megnövelte egyes kártevők terjeszkedési- és életlehetőségét, következésképpen a járványveszélyt is. Szükség van tehát „lármafákra" a növényvédelemben. Megfelelő gépekre, berendezésekre, illetve szakemberekre gondolunk. Sajnos ezúttal nem is annyira az ipar adósa a mezőgazdaságnak, sokkal inkább a szövetkezeti gazdák — önmaguknak és az országnak. Tavaly 8 500 növényvédelmi gép. mintegy 7 ezer tonna védőszer állt a mezőgazdaság rendelkezésére az országban, ezzel szemben alig 1 500 szakembert biztosítottak a gazdaságok a gépekhez. Csak minden harmadik termelő üzemre jut egy növényvédő szakember. Az e célra szakképesített dolgozók 35—40 százaléka más munkakörbe pártolt. Nem biztatóbb a Csongrád megyei helyzetkép sem. Az eddig szakmunkás-bizonyítványt szerzett 450 tsz gazda közül csupán 150 dolgozik a növényvédelemben. Miért? Elsősorban azért, mert a tsz-ek többsége nem fizeti jobban ezt a fontos (és esetenként az egészségre káros) munkát, mint a többi foglalatosságot. Pedig a gondos növényvédelem százszorosan visszafizetné a tsz-nek azt az 5—10 százalékos munkaegységpótlást és azt a minimális veszélyeztetettségi pótlékot, mely e munkakörben jár. Megyénk 300 növényvédelmi gépéhez 600 permetezőmester szükséges. 1970-ig ezer növényvédő szakmunkást, mintegy 50 mérnököt kellene kiképezni. Évenként tehát körülbelül 200 gazdát megtanítani a helyes védőszer-használatra, s ugyanakkor visszacsalogatni a már képzett (de máshol dolgozó) szakmunkásokat — ez a jövőbeni feladat De mi a biztosíték erre. hiszen idén is a tervezett 80—100 fő helyett mindössze 35 fő szerez hasonló ismereteket. A hallgatók többségét a szegedi táj termelőszövetkezetei küldték. (Országos gond ez, mert évente 2 500 földműves képzése szükséges, de a legjobb esetben is csak 700—800 fő végzett tanfolyamot.) Különös figyelmet érdemel tehát a probléma. A tsz-ek rezetői tartsák kötelességüknek a növényvédelmi tanfolyamok benépesítését. Olyan javadalmazást, majd fizetést biztosítson a gazdaközösség e szakemberek számára, hogy érdekelve legyenek az új szakma alapos elsajátításában. Az ú.1 gazdaságirányítási rendszer szellemében termelő tszben nincs helye az olyan maradi nézeteknek, amit egyes gazdaságvezetők hangoztatnak. Nevezetesen azt: „nincs szükségünk kisokosokra, nálunk dolgozni kell". Igaz. dolgozni kell, de nem akárhogyan! A gondos földművelés ma, a nagyüzemi mezőgazdaságban nem nélkülözheti a szakértelmet. A növényvédelemben különösen nem! Balogh Ödön Friss kenyeret, friss reggelen! Régi szokás, hogy a friss több. hogy késve érkeznek kenyeret friss reggelen vár- a falusi holtokba, ják a gazdasszonyok. Jogo- A sütőiparnak kevés a szálsan bosszankodnak .ha dél- lító járműve. A kereskedeután érkezik a „mindennapi", lem azért marasztalható el, Nos Forráskúton, Bordány- hogy a tároló helyiségek han. Sövényházán, Tiszaszí- nem felelnek meg a kivánalgeten (s bizonyára még több maknak. Talán a sütödék faluban) már többféle péksüteményt száljó néhányszor a délutáni "Ihatnának a falvaknak az órákban kaptak kenyeret óvatosan rcndelő boltorok „ i.r>i(/»Lr azonban nem bátorítják era noiioK. re. A járási tanács végreTlyenkor mt más történik, a haj,6 bizottsága szorgalmazta fogyasztó szidja a boltost az Q pékeket ^ a kereskedőket., meg a sütödét Am a pekek h a faJusi kenyérellátás sem tehetnek róla, mivel- problémáit minél előbb orhogy nincs „kapacitas". vosolják. Sok bosszúságot szerzett már ez a „kapacitáshiány" az embereknek. A járási tanács végrehajtó bizottsága nemrég értékelte a szegedi járás kenyérellátását Megállapították, hogy a kenyér jobb, mint a korábbi években volt A két-három kilós finom fehér kenyerek kedveltek falun. A községi sütödék többségét rendbetették. Ullésen és Kisteleken nagyteljesítményű sütő üzemet létesítettek. A Csongrád megvei Sütőipari Vállalat ugyanis a termelés koncentrálására és gépesítésére törekszik. A péksütemények szintén kedveltek a falvakban, egyre többet fogvaszt belőle a falusi lakosság. Járásunkban a kisteleki, üllési, mórahalmi és röszkei sütödében készítenek kifli féléket. Mind a kenyérnél, mind a kiflinél az a legbosszanBékeyyülés Újszentivánon A Béke-világtanács felhívásónak eleget téve a Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága és az újszentiváni községi hazafias népfrontbizottság külföldi békeharcosok részvételével békenagygyűlést rendez június 3-án 6 órai kezdettel a községi sportpályán, A nagygyűlésre delegáció érkezik Csehszlovákiából, továbbá szovjet vietnami és görög békeharcosok jelentették be részvételüket. A község termelőszövetkezetének ez alkalommal adják át a „Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság" címet tanúsító minisztertanácsi oklevelet. A kiváló címet a múlt évi kiemelkedő termelési eredményeikkel nyerték el. Az újszentiváni gazdák közössége ezen a napon hivatalosan is felveszi a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz nevet. Ezzel egyidőben a csehszlovákiai Striba községben levő testvérszövetkezet pedig a Csehszlovák —Magyar Barátság nevet kapja. A tiszántúli községek dolgozóinak szombati nagy béketalálkozójára a KISZ-isták és úttörők külön műsorokkal készülnek. A találkozó az esti órákban pompás tűzijátékkal, majd pedig tábortűzzel ér véget. Az algyői Napsugár Tsz földjén, ahol hetekkel ezelőtt még a Tisza bozontos gyermeke, a szeder bontogatta levélcsokrait, mc„ a lapú iparkodott helyet foglalni a mindenféle gyomok seregében, most reggeltol léghiány hiányra halmozó- sén serénykednek. Az már dott, s a kudarcok sorozatán elektromos masina lesz. kellett átvergődni a közös- Évente akár 2 ezer mázsa ségnek. Érthető tehát, hogy dróthuzalt is megfonhatnak akik egyszer már megégették rajta. De hát honnan vesza keauket, azok óvatosak, nek ennyi huzalt? TitokzaTörök Istvánt azonban nem tosan mosolygott az elnök, s olyan embernek ismerték csak annyit mondott: rábukestig egy Zetor berreg sza- meg. mint elődjei voltak. Az kantunk a forrására, aki kepora egykedvűséggel. Föld- elnök maga is drukkolt. De res, az talál magának, re hasalt lapos téglaprést most már nyugodt, mert. a faluban mindenki tudja: jó a tégla, sikerült a vállalkozás. Naponta jönnek a megrendelések. 3-tól 20 ezerig jelentik be az igénveket a téglára. A vásárlók türelmetlenek, állkerget. A vén, talán százéves gép szögletes torkából barnán fénylő agyagtészta szalad elő. Egy izmos parasztasszony csuklós rámára feszített dróthuzalokkal szeli, szabdalja a szalagot. A fia — pelyhedző állú fiatal legény — pedig kapkodja, szálítókocsira rakja a frissen formázott nyerstéglát Közelebb menvén láttam, hogy az egész „gyár" mindössze három emberből áll. Pontosabban egy család meg a traktoros. A család feje, Simon Dezső Kaszaperről ide települt parasztember vállalta fel a munkát. Tulajdonképpen ő itt egyszemélyben az igazgató, a főmérnök. a gyártásvezető, félig-meddig a főkönyvelő ls. Persze ideje nagy része aáért mégiscsak azzal telik el, hogy megfeszült inakkal nyomja a gépbe a sárga, szénporral összegyúrt agyagmasszát, hogy a másik oldalon téglává alakítva elhordhassák a szárítók alá. Mindennap dolgozhatnak nak a házépítéssel, a TÜZÉP , f-^16^ a bzetések pedig nem kdhat téglát, mert. Mondták, egyelőre orantnes van> cs forint. Ds A terv félmilliót írt elő, ba "övekszik a gyakorlatuk, most a próbagyártás évében teljesítménybérré ternek át. ennyit akartak. Azonban most már nem titok, hogy tulajdonképpen két terv van, az egyik a félmillió, a másikban pedig 800 ezer tégla szerepel. Simon Dez&őék a 800 ezret is vállalták. Mitöbb. további tervek is vanEz még csak amolyan tanulópénz. Érezhettem a beszélgetésből: ezeket az embereket talán nem is anynyira az öt forintok boldogítják most. hanem az, hogy végre van munkahely, ahol nyugodtan, és mindennap nak már képzeletben. Jövő- dolgozhatnak. Aztután azt is re még egy gépet állítanak m€gtudtam, hogy nemcsak a be, s talán ért 2 millió tégláig is felmehetnek idővel. Jönnek a vevők Azután egy másik „gyárat" is mutatott az elnök, s entéglagyártás, meg a hálóüzem a legfrissebb újdonság ebben az energikus közösségben. A Tisza partján, a strand közelében termelőszövetkezeti vendéglő birkacsárda épül. Az olajosok fanek legalább annyira örült, híjában pedig zöldség- és u !Sutat derítésnek gyümölcsszaküzlet készül. Alvaló dróthálót gyártanak egy . .,. . . , féltetejű kocsiszínből kiala- gyon, mióta intenzív olajkftott műhelyben. Kurrens kutatás folyik a környéken, cikk ez is. szépen keres raj- érthetően nőtt az élelmiszerta a termelőszövetkezet. Az fogyasztás. A növekvő igéállami ipar ugyanis evek ota , feleannyit sem készít, mint nyeK' a penz szaga egy olyanok, amennyi kellene. A háló- csit megtáltosította a szöSzegeden, üzemben kézzel hajtják még vetkezeti gazdákat. Élni az igazi a7 emberek a kis masinákat, akarnak a lehetőséggel, nagyárakban Tartóoszlopaikat de . is halad a mun_ ponta hozakodnak elő agaznTatatt Sf" - öriáshengerekre csava- dik újabb, s jobbnál jobb Családi gyártmány A szárítók sem mint mondjuk vagy Szőregen Rúzsai gviimölcspavilon Siófokon A rúzsai Juhász Gyula Tsz idén jogot nyert arra, hogy a Balaton partján is elismerést szerezzen a „szegedi homok" gyümölcsének, az őszibaracknak. Pavilont vásárollak Siófokon, a Balatoni Intéző Bizottság terve alapján azonban mintegy 100 ezer forint költséggel új. korszerű gyümölcselárusító pavilont is építenek. A Juhász Gyula Tsz számára nagy nyereség a balatoni piac, hiszen az ország négy tsz-e kapott csupán árusítási jogot itt. A rúzsai homokon kiváló őszibarack, alma terem, ezenkívül körtét, meggyet árusítanak a pavilonokban. Hogy a zöldség- és gyümölcsellátást biztosíthassák, a ruzsaiak az üllési Árpád Tsz-t kérték fel, társuljon velük, hiszen sok kajszibarackkal és nyári almával segíthetnék ki. A balatoni pavilon forgalmától mintegy 2 millió forint bevételt vár a Juhász Gyula Tsz vezetősége. Gond a téli árusítás a pavilonban. Nagyon keresett cikk a téli alma, elsősorban ezzel szeretnének kedveskedni a Juhász Gyula Tsz vezetői Siófok téli vendégeinek. Tervezik, hogy jó homoki bort is mérnek a téli hónapokban. öriáshengerekre csavatrtőkré"pedígTjobb híján'ta- «>dik a kész háló. S mint a ötletekkel. A sok sikertelen valyi, határban felejtett téglánál itt is egymás kezé- év után így bontakozik ki be adják a kilincset a vevők, a Napsugár Tsz-ben is a paA műhely sarkában már raszti leleményesség, újabb hálófonó gép szereié- Csépi József avas kukoricaszár került. Szóval nem igazi gyár ez, de arról meggyőződhet bárki, hogy a gyártmány az valódi: igazi tégla. Simon Dezső elkísért a már „kisült" kazalhoz. Kis darabon megbontotta a tapasztást, s a köpeny mögül még meleg téglákat húzott elő. összependítette őket: acélos csengésüket élvezte, mint a szép muzsikát — Higgye el — mondta — nem jobb ettől a szegedi tégla sem. Am később megmagyarázta az elnök, Török István, hogy a jó minőség összefügg a szénnel is. Huszonnyolc forintos szénnel égetnek jóllehet más termelőszövetkezetekben már olyan szénnel is gyártanak téglát, amelyikrek 6 forintot fizetnek mázsájáért. Török István különben most már nyugodt és bizakodó. Következésképp ebből az is kiderül, hogy eddig izgatott volt Viharos igazgatósági ülések zajlottak mostanában, mindenki azt kérdezte: elnök elvtárs, kl vállalja a tagság előtt a felelősséget ha nem sikerül? Ha nem lesz jó a tégla? Algyőn már sok mindent csináltak az emberek, de téglát még soha. Ha belebukunk? Ki fizet? Jó a tégla Az aggódás nem volt alap nélkül való. Volt idő, amikor a Napsugár Tsz-ben vezetők jöttek, vezetők mentek, egyike-másika szépen még is tollasodott miközben a tagság hoppon maradt MérHIREK — Kiszélesítik a szeged— — 57 hold mezővédő erdőröszkei 5-ös számú főközle- sáv telepítését tervezik a kedési útvonalat. Az épitke- következő évben az üllési zés tervei máris elkészültek. , , , , „ ... . A Hódmezővásárhelyi Köz- Arpád es Kossuth gaz* űti Igazgatóság rendelkezé- aai- A Jarasl tanács végresére bocsátották a szükséges hajtó bizottsága a telepítésagyagbányákat, melyekből hez szükséges engedélyt már több ezer köbméter föld ki- megadta, s hozzájárult a tetermelésével az úttestet rület gzántóföldi művelésból mintegy 140 centiméterrel ,, , . ... . szélesítik. Az üt mentén vald kivonásához. Az ottónagy kapacitású belvízelve- mösi Magyar László Tsz pezető csatornát is létesítenek, dig 17 holdas legelővédő erdősáv telepítését készíti — Kútfúró segédüzem nlost elő. fenntartására kapott engedélyt a kübekházi Sarló Ka- _ Fogászati szakrendelőlapács Tsz A kútfúró brigád , bövül az egészségügyi ei_ 300 méternél nem melyebb B artézi kutakat készíthet, s a látás Zákányszéken. Az új már meglevő régi kutak ja- szakrendelő és fogorvosi lavítását is vállalja. A kübek- kás építését eredetileg 1970házi kútfúrók munkája re tervezték, azonban most iránt már a szomszédos me- _ mive, a Csongrád megyei gyékben is komoly erdeklo- A .... , ,„,,. , . . , . dés tapasztalható. Építőipari Vállalat jelenleg is építkezik a községben — — Űj egészségügyi kombi- előrehozták ezt a munkát is. nát épül Szatymazon. A kor- A rendelőt 19(38 végén adják szerű orvosi rendelő mellett át a községnek, crvoslakás, gyógyszertár és gyógyszerészlakás is szerepel — önálló építőbrigád alaaz építkezés programjában, kult Balástyán, a Móra FeA részletes terveket mostké- renc Termelőszövetkezetben, szítik. Hasonló egészségügyi Az építéstechnikus irányítákombinat tervezess kezdődött meg Rúzsa község számára is. Politechnika a szabadban A sövényházi általános iskola úttörői rendszeresen müveinek egy 780 négy-. szögöles kertet gyakorlati foglalkozásokon. Gyümölcsfákat ápolnak, málnát, zöldségféléket termesztenek és a terményeket az iskola napköziotthona (Somogyiné felv.) hasznosítja, a konyhán szívesen főznek a friss kerti terményekből. Képünkön az V. osztályos tanulókat látjuk munka közben. Róta Béla igazgatóhelyettes irányításával. sával dolgozó 8 tagú szakmunkásbrigád segítségével jelentős összegű megtakarításra számít a közösség épületberuházási tervei teljesítésében. — Burgony ápolási kísérletet végez idén az üllési Arpád Tsz, 10 holdon próbálják ki a karbamidos levéltrágyázás hatását. Az üllési homokon a fűszerpaprika mellett a burgonyatermesztésre is nagy kedvet kaptak a szövetkezeti gazdák. — Ifjúsági szántóverseny A 26 éven aluli traktorosok részvételével június 9., 10., 11-én a Vas megyei Körmenden rendezik meg az első országos ifjúsági szántóversenyt. Az állami és szövetkezeti gazdaságok, valamint a gépjavító állomások 60 legkiválóbb traktorosa vesz részt a versenyben.