Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-07 / 132. szám

Színházi napok Balatonfüreden Darvas Józsefnek, a Ma­gyar írók Szövetsege elnöké­nek megnyitójával kezdődnek június 8-án, csütörtökön — a Veszprém megyei tanács, a veszprémi Petőfi Színház, a Magyar Színházművészeti Szövetség és az írószövetség rendezésében — a Füredi Színházi Napok. Az ünnepi rendezvény-sorozaton — jú­nius 25-ig — tíz mai niagyar drámát mutatnak be, s júni­us 10-én és U-én kétnapos vitát rendeznek Magyar drá­ma — magyar színház cím­mel, Kazimir Károly cs Ke­resztury Dezső vezetésével. Szerepel a programban H. Barta Lajos Kiáltás-a a Ka­tona József Színház előadá­sában, Bágyoni Attila Hogy látva lássanak ... című drá­ma ja a szolnokiak, Örkény István Tóthek című tragédiá­ja a Thália Színház előadásá­ban Thurzó Gábor Az orosz­lán torka és Karinthy Fe­renc Dunakanyar című egy­felvonásosait a budapesti Irodalmi Színpad és a Ma­dách Kamaraszínház mutat­ja be. Görgey Gábor Rokokó háborúját a kaposvári, Gyár­fás Miklós Johanna éjszaká­já-t a miskolci színház elő­adásában láthatja a közön­ség. Schwajda György Bohóc című darabja, a drámapályá­zat egyik díjnyertes műve. a veszprémiek előadásában ős­bemutatóként szerepel a programban. A Füredi Szín­házi Napok-on fellép a Sze­gedi Nemzeti Színház együt­tese is: június 17-én Salamon Pál Méz a kés hegyén című drámáját mutatja be. Az ese­ménysorozatot június 25-én — Németh László Szörnye­tegével — a Katona József Színház előadása zárja. Megjelent az új Tisza táj Gazdag versanyaggal je­lent meg a Tiszatáj júniusi száma. Lódi Ferenc, Gutái Magda, Serfőző Simon, Hor­gas Béla, Kassai Kelemen •A János, Becsey Tóth György, Gábor Zoltán, Vajnai László mellett induló költőkkel is ismerkedhetünk — Halmos Ferenc, Petri Ferenc, Acs Jenő, Sípos Áron, Bisztray Ádám, Szentmihályi Szabó Péter verseivel. A Forrásban Kövessi Erzsébet elbeszélését Ls olvashatjuk A Hazai Tü­kör Tóth Béla és Vágvölgyi András folytatás® munkáit tartalmazza. A Művészetben Buday György kiállításáról, Bihari Sándor Bíró előtt cí­mű képéről kapunk színvo­nalas elemzést, s az egyete­mi színpad Tűvétevők-jéről kritikát Az Ero, az Orfeo szegedi bemutatói is ebben a számban kaptak értékelést. A kritika rovat több új könyvről ad recenziót rlavaq BUDAPEST felvesz essergalyos, marós, Tillanybegeszté szakmunkásokat. Téríté­ses vasOtljegyet és szál­lást biztosítunk. Jelent­kezés: levélben. Bi'áa­pesi. vin. Vaida Péter u. 10. Munkaerégazdál­kodás. 32o8'MH Áramszünet Ki Áramszolgáltató Válla­lat közli, hogy 1967. Június l?-én Hattyasielepen. Jú­nius 13-án Majdani sor. Horgost út. Vadkerti tér. Sít Mihálytsleki sor. Bal­lagitó sor. Távol u., Araszt u . Pásztor u.. Szécsi u . Alsónyomás sor által. Jú­nius 14-én Ballegito sor, Hattyas sor. Csonka u., Szabadság tér. Világos u. által, valamint -június 12­tdl 17-l.g Rózsa u.. Makkcs­erdö sor. Tündér u.. ösz u.. Párizsi krt.. Brüsszeli krt.. Csuka u. által hatá­rolt területen 6—15 óráig áramszünet lesz. Henry Moore szobrai Budapesten Herbert Read, angol mű- zetükben vannak ábrázolva, vészettörténész írja a klálli- fák és bokrok között a táj­tás katalógusának előszavá­ban: „... a rémület esztétiká­jának Henry Moore a leg­avatottabb kifejezője ko­runkban, ebben az összefüg­gésben az ő művészetét a „magasztos" és nem pedig a „szép" kategóriajaban kell vizsgálni." Deltát miből is áll a ré­mület esztétikája és nút je­lent a magasztossag fogal­ma Henry Moorenak a Mű­csarnokban kiállított szob­rain, rajzaiban, vászon pa­neljein? Az angol művész már az első világháború alatt kato­nai szolgálatot teljesített, majd a második világhábo­rúban mint „hadi művész" megbízásra készítette híres Óvóhely című rajzsorozatát. A rémület és kiszolgáltatott­ság, az elesettség és a rette­net nyilván személy® élmé­nyei, jól lehet az is igaz, hogy aligha dolgozik ko­runkban olyan művész, aki­nek ne lennének hasonló ta­pasztalatai. Munkásságára hatással volt a monumentális mexi­kói művészet és a Párizsban élt román művész, Brancusi, akiről ő maga mondja: állásfoglalása a forma öncélúsága mellett nagyon segített engem..." S hogy művészete mégsem öncélú hanem nagyon is embercélú, azt minden szobra ékesen bizonyítja. Ügy tartalmazza, egyben őrzi Moore művésze­te az emberi értéket, ahogy a külső forma burka védi, takarja a belső zárt, tömör formát, ahogy anya karolja gyermekét, testével óva, mint Fekvő anya és gyer­mek című szobrán. Megszelídítette és humani­zálta a természetet, a termé­szet erre maga szolgáltatta a bizonyítékot: miután meg­munkálta Két ülő alak-já­nak a Király és királynénak szobrát, talált két olyan kö­vet, amelyek a két figura fejét a megszólalásig utánoz­zák. Természeti alkotás és emberi szellem, ready made és művészet így hat át ter­mékenyítően egymásba. A kiállításnak van egy fényképekkel illusztrált szö­veg® része is, amelyet Phi­lip James valogatott a mű­vész nyilatkozataiból. A szob­rok ls természet® környe­ban, annak szerves része­kent. Áttört formáik a teret bontják, három dimenziós kiterjedésük itt válik igazar érzékelhetővé. A Király és királyné egy skóciai domb tetején tragikusan és fensé­gesen, a monumentális Fek­vő alak a párizsi UNESCO palota előtt vízszinteséve) hangsúlyozva és ellenpon­tozva az épület fölfelé törő tömegét, a Függőleges motí­vum No. 8 egy romos tégla­fal előtt, amelynek tetejét befutotta a repkény és el­lepte a moha. Nem várom másoktól, hogy éppen ugyanazt a szim­bolizmust találják formáim­ban ..." — mondja egy he­lyen Henry Moore. Aki élet­érzésben. humánumban, anyag fonna és térismeret­ben ilyen mélyre tud hatol­ni mint ő, az bízhat abban, hogy nemcsak szimbólumait, de művészetének lényegét is maradék nélkül megérti és magáévá teszi a közönség. Kulka Eszter A Bolygó hollandi jugoszláv vendégekkel Szokatlan színházi napon, hétfő este lépett közönség elé a szegedi operatársulat Bolygó hollandi előadásán három jugoszláv művész: Marinovszki Dimitrije, Né­meth Rudolf és Vladan Cve­jic. Az újvidéki opera éne­kesei Vaszy Viktor, Alpar Mária, Vadas Kiss László jugoszláviai vendégszerep­lését viszonozták. A Wagner-mű stabil re­pertoárdarabja a szegedi színháznak, felújítása nem jelentett különösebb problé­mát: az együttes tudja, is­meri a partitúra támasztot­ta igényeket, s következe­tesen igyekszik megvalósíta­ni a Wagner-éra speciális légkörét. Ahol még mindig kritikus pillanatok adódnak — elsősorban a korusok második és harmadik felvo­násbeli szerepénél — ott se­gít Vaszy Viktor értelmi egységeket összefogó rend ­kívül szuggraztív dirigálá­(Somogylné felvétele) Rövid eszmecsere a Bolygó hollandi hét(<5 estt előadásának egyik szünetében. Balról jobbra: Marinovszki Dimitrije (Hollan­di), Németh Rudolf (Dalandi, Vladan Cvejie (Erik) és Vasry Viktor, az előadás karmestere „Rassz" vonatra szálltak Tiltott határátlépés, illetve annak kísérlete miatt vonta felelősségre a Csongrád me­gyei bíróság Battancs László 23 év® és Béni Miklós 24 éves, Budapest, XV. kerület, Rákóczi utca 28., illetve VIII. kerület, Szigony utca 31, va­lamint Gál Bálint 23 év® és Németh Ernő 24 éves, Hód­mezővásárhely, Garai utca 19, illetve Gergely utca 1. szám alatti lakosokat Né­gyen elhatároztak, hogy Ju­goszláviába szöknek, majd onnan Olaszországba disszi­dálnak. Az úton Német el­vált tőlük, s röviddel utána a határőrség lefülelte. Három társa, Battancs, Béni és Gál az éj sza Ica leple alatt elkö­töttek egy halászladikot, s azon átkeltek a Tiszán Ju­goszláviába. Horgos—Szabad­ka—Belgrád volt az útvona­luk. Személyvonatra szóló je­gyet váltottak, s gyorsvo­nattal utaztak volna Zág­rábba. Útközben a kalauz át­adta őket a jugoszláv ható­ságoknak, s mindannyiukat 30 napi el2árásssal sújtották, majd visszaadták őket a ma­gyar hatóságoknak. Battancs Lászlót I ér 2 hónapi, Bénit, Gált és Né­methet pedig 1—1 évi sza­badságvesztésre ítélték jog­erősen. Németh a büntetését börtönben, tarsai szigorított büntetésvégrehajtási munka­helyen kötelesek szabadság­vesztésüket letölteni. Vendégművészeink beil­l®zkedése a szegedi en­semble-ba vegyesen sikerült Vitathatatlanul más játék­modort, felfogást követnek, ami nem baj, ®ak éppen súrlódási felületet hagy a produkció egészében. Né­meth Rudolf Daland-ja ma­gával hozott valamit a Wal­halla hőseinek patetikus mozdulatlanságából, ami több mint hűs-vér emberek egyszerű érzésskálája, ám természetszerűleg nem jut­hat el az apoteózis és apo­kalipszis olyan gigantikus dilemmájáig, ahová Mari­novszki Dimitrije Hollandi­ja eljut. Pedig Daland alig különbözhet tetovált • testű, borissza hajóslegényeitől, mint amilyenek a „szegedi tengerészek" voltak, nem több, nem kev®ebb holmi joviális nyárspolgárnál. Ér­dekes viszont, énekestelj®! bi ménye lényegesen meggyő­zőbb, kiegyensúlyozottabb volt a Hollandi szólamat olykor pontatlanul követő társánál. Vladan Cjevicet korábbi kitűnő Don Carlos után fokozott érdeklód® várta, s bár feny® szárnya­lású tenorja mintha most fáradtabban csengett votóa — különösen pianóra váltá­sai hatottak szürkén —, ál­talában helyesen találta meg az opera levegőjébe Webe tői átmaradt ariózus vona­lat, a múlt századi nemet romantika férfias líráját A jugoszláv vendégművé­szek partnerei a kitűnően diszponált Alpár Mária, ki­sebb szerepekben Vargha Róbert és Ivánka Irén vol­tak. N. I. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Zöldborsó „feketén" Roncséit Imre, Szeged, Bárka utca 1. szám alatti la­kos szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében szóvá tette, hogy a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat 99­es számú boltjában drágán adták a zöldborsót. Mi.nt ír­ja „május 25-én bementem az üzletbe, s megkérdeztem, mennyibe kerül egy kiló zöldborsó. Az elárusító azt mondta, 11 forint. Amikor fizetni akartam, a másik el­árusító már 14 forintot kért. Ezt ki is fizettem, de haza­felé menet több üzletbe be­mentem, s láttam, hogy min­denütt 11 forintba kerül a borsó kilója. Visszamentem a boltba, ahol megdöbbenve láttam, a 14 forintos árjegy­zékkel ellátott láda borsonak már több mint a fele elkelt. Szóltam az üzletvezetőnek, miért mérik 14 forintért, mi­kor a megszabott napi ára 11 forint. Azt válaszolta, ná­luk is ennyi a borsó és kicse­rélte az árjegyzéket 11 fo­rintosra. Reklamálásomra vissza akarták adni az árkü­lönbözetet, de nem fogadtam el. viszont valamennyi vá­sárló nevében kérem, vizs­gálják ki az ügyet, ne enged­jék, hogy megkárosítsák a vásárlókat." Zúg ci fenyves Az erdészház mindig a me­sék hangulatát idézi. A gát­sori erdők ráadásul, százados „titkokat" őriznék. Már a neve is: Kártyás erdész­ház ... Öreg fák susogják, ősz tanyalakók őrzik a nagy­apáktól hallott históriát, hogy Rózsa Sándor itt kár­tyázott, itt tanácskozott sze­génylegényeivel a mocsaras, nádas környéken, ahol ve­szejtő ösvények védték a be­tyárokat Valahol, kilométe­rekre innen áll a terbély® Rózsa-fa, ahol a betyár és lova szépen lóvá tette a pandúrokat. — •• Most tudom igazán,­mjt jelent a villany.— mo­solygott az asszony. B Olvasónk panaszára Kúti Árpád, a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat igazgatója válaszolt. Elmondta, hogy a hasonló visszaélések elkerülése végett rendszere­sen ellenőrzik a boltokat, s a társadalmi aktivistákkal együtt próbavásárlásokat is végeznek. Az ügyet kivizsgál­tatva megfelelő szigorral járnak el a visszaélés elkövetői ellen.. Kártérítést fíiettetnek velük Zsiga Sándor, Hámán Kató utca 12. szám alatti olvasónk a lakóbizottság és a környék lakóinak nevében írt levelet szerk®ztőségünknek. Szóvá tette, hogy a Hámán Kató utca 12. szám alatti házban a városgazdálkodási vállalat dolgozói a KUKA-tartályt rövid idő alatt teljesen tönk­retették, úgyhogy meg sem lehet javítani. A háztulajdo­nos igényelt új szemétgyűj­tőt, de a vállalat csak 1967. harmadik negyedévére iga­zolta vissza: „Hónapok óta az udvaron gyűlik a -szemét négy lakó háztartásából. Elő­re félünk, ml lesz, ha jobban felmelegszik az idő, s a sze­mét ott lesz lakásaink előtt." — írja Zsiga Sándor. A panaszát tolmácsoltuk dr. Kádas Tibornak a város­gazdálkodási vállalat munkavezetőjének. Ígéretet tett, sür­gősen kivizsgáltatja az ügyet és mielőbb gondoskodik a szemét elhordatásáról. Több esetben fegyelmi úton jártak el a közvagyont rongáló lelkiismeretlen dolgozókkal szem­ben, sőt kártérítést is fizettettek velük. Persze a mai dolgok hét­köznapiak. Takács Ferenc erdész háza fiatal, kedves tégiaepület. Fel®ége rózsa­tövekkel ültette körül, az erdő meg susogó fenyőkkel, rezgő nyárfással és illatos akácossal övezte. — Télen sokan azt hiszik, vihar van ..., pedig csak a fa lehelete ez — így ne­vezi az erdő zúgását a fia­tal erdészasszony. Takácsné kilenc éve pedagógus Gátso­ron, Ásotthalom tanyasi is­kolájában. Amikor a tájról, a kisiskolásokról, a parasz­tokról beszél — sok meleg­ség fűti át hangját. Csupán egyszer lázadt fel sorsa ellen: amikor villanyt kapot.t a tanyaközpont, s az erdészház kimaradt be­lőle. — Tele-víziót, mosógépet szeretnénk venni. Hallani, látni valamit a -világból a tévében — panaszolta kese­rűen két évvel ezelőtt A kisvasút három kilométer, a buszállomás öt kilométer tá­volságban, ritkán mehettek be Ásotthalomra. Takácsné vágya (melyről riportban is szóltunk koráb­ban) teljesült, a községi ta­nács és az erdőgazdaság el­hozta a villanyt a Kártyás erdészházba. A szobában Sigma tévé, egy éve vásárolták. Az elő­szobában mosógép, a kony­hában hűtőszekrény, rezsó, i kávéfőző. Kinn kutyaugatás, gyerek­hang. Megjött az erdész és kisfia a vadászatról. Ta­kács Ferenc megnézte a cse­meteerdót, a tízéves feny­ves és nyárfás tisztítását, s kisfiával és Bindzsuri vizs­lával tarka varjúra va­dásztak. De hát nem talal­tak tarka varjút — Sok a róka is az egyik fiatal erdőben, dézsmálja a tanyák baromfiudvarát Va­lamelyik nap felhajtjuk és megtizedeljük — újságolta a barna, fiatal erdész. Kerüle­te öt erdőholdból tevődik össze. Reggél 5-kor kel, majd motorra „nyergel" és megszemléli a faápolasokat, tisztításokat és az erdő nyu­galmát. Őzek. és fácánok laknak birodalmában, ezek­re is gondja van Csendes, zavartalan az élet — Nyáron zaj® az erdész­ház. Rokonok, ismerősök, vadásztársak jönnek ide egy kis csendért nyugalomért — újságolta Takácsné. Ősztől tavaszig a hó és sár elre­k®zti a világtól. Nehéz in­nen kijutni az országútra. De mióta vilany van, nagy a téli-nyári „vendégjárás": színházak, sportmérkőzések, filmesek „lépnek be" tóton­ként az erdészházba, mi­kor a tévét bekapcsolják. A világ mögött élő erdészcsa­lád ilyenkor a nagyvilág rengetegében kalandozik. Kint zúg a fenyves, mint­ha vihar volna. Pedig csak a fák lehelete ez ... Balogh Ödön Szegedi gyerekkórus lengyelországi útja A szczecini városi fiúkórus lengyelországi vendégszerep­lésre hívta meg a Szegedi Tanárképző Főiskola I. sz. Gyakorló Általános Iskolájá­nak Bartók gyermekkórusát. Az 50 tagú kórus június 14— 24-ig tartózkodik Lengyelor­szágban, hangversenyt ad Krakkóban, Szczecinben s a Keleti-tengeri Kórusfesztivál keretében egy híres tenger ­parti üdülőhelyen, Miedzv­zdroje-ben ls. A kórus Era.ős János karnagy vezetésével gazdag műsorral készül a külföldi szereplésre. Műso­ruk középpontjában Bartók és Kodály kórusművei áll­nak, de énekelnek rene­szánszkori motettákat, mad­rigálokat s vidám úttörődé ­lokat is. Elutazásuk előtt Szegeden június 9-én, pénte­ken este 7 órakor mutatják be műsorukat a Zeneművé­szeti Szakiskolában, a hang­versenyen közreműködik Bo­dás Péter zongoraművész és Gregor József operaénekes. Zongorán kísér Bozóki And­rásné és Szőnye Katalin. A SZEGEDI IDEGENFORGALMI HIVATAL küiou bejáratú fürdőszobás fizeíoreiidéglátó szobákat keres, csak szombat, vasárnapi igénybevételre. Címeket július l-ig kérjük hivatalunknál leadni. xS 134 632 Szerda, 1967. június X Ml-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents