Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-06 / 131. szám

Közéletünk hírei A SZOVJET TERVBIZOTTSÁG ELNÖKE BUDAPESTEN Hétfőn néhány más szakember társaságában Budapestre érkezett N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A szovjet vendégek a két ország gazdasági együttműködésének egyes kérdéseiről tárgyalnak hazánkban. DR. KOROM MIHÁLY ROMÁNIÁBAN Ion Dimitriu román igazságügyminiszter meghívására hétfőn délelőtt repülőgépen Bukarestbe érkezett dr. Korom Mihály magyar igazságügyminiszter. Hatnapos romániai látogatása alatt megbeszélést folytat román kollegájával, igazságügyi intézmények munkáját tanulmányozza és ellátogat a román tengerpartra is. LAKÁSÉPÍTÉSI SZEMINÁRIUM BUDAPESTEN Dr. Perényi Imre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, az Európai Gazdasági Bizottság lakásügyi bizottságának genfi ülésén részt vett magyar küldöttség vezetője hétfőn viszszaérkezett Budapestre. Az ülésen többek között megállapodtak, hogy a lakásügyi bizottság a magyar építészeknek a városrendezésben elért figyelemre méltó eredményei elismeréseként 1969-ben Budapesten tartja szemináriumát a magyar főváros rekonstrukciójáról. Lesz propán-bután gáztűzhely A Belkereskedelmi Minisztérium vas-műszaki főigazgatóságának tájékoztatása szerint — a gáz, a palack, valamint a tűzhely-ellátás javulása nyomán — az eddigi korlátozások megszűnnek, s július l-től az ország egész területén szabadon vásárolható propán-bután gáztűzhely. A tűzhely vásárlása azonban még nem jogosít gázhasználatra, ezt, valamint a készülék bekötését és a palackot az illetékes gázszolgáltató vállalattól kell kérni. Budapestnél tetőzött a Duna A Duna áradása hétfőn tetőzött Budapestnél 574 centiméteres vízszinttel. A Budapest fölötti szakaszon — egészen a forrásvidékig — apad a folyó. Szombaton és vasárnap kedvezett az időjárás, nem kaptak lényeges vízutánpótlást a folyók, az apadás folytatódik és előreláthatólag kedden a Rába torkolatánál és a Murán már megszüntetik, a Zalánál pedig tovább mérsékelik az árvízvédelmi készültséget. Emberséggel, vagy szigorral? Nagy Péterné megdöbbent, érdemes kissé elgondolkozni amikor szomszédja, Csányi Mihály újságolta: kizárták a tsz-ből. Csányi ugyanis ott volt a küldöttgyűlésen, amikor megszavazták. De hát nem szólhatott ellene, mivel ö csak úgy odakerült Keserű szívvel Az idős, beteg asszony keserű szívvel sietett a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz irodájába, vitte az orvosi igazolásokat, hogy hatodik éve szívbeteg, négyszer volt kórházban. A tsz-irodán mentegetőztek: nem tudtak súlyos beezen a tévedésen. Hogyan lehet eldönteni egy-egy gazda kizárását, míg a munkából távolmaradás okait nem ismerik alaposan a gazdaságvezetők? A küldöttgyűlés hogyan képviseli a tagok érdekeit ha azt sem tudja, ki szorul a közösség emberségére és kit illet a közösség szigora? A felületes, sablonra történő intézkedés akaratlanul is olyan ítéleteket szül, melyek egyes gazdák emberségét sértik. Dolgos emberek tegségéröl... Midőn egy becsületes gazdát kizárnak a tsz-ből, mintha a család tagadta volna ki. A beteg ember úgy érzi, hogy félrelökték, mert már nyűg a közösség nyakán. A sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz-ben februárban 17 tagot zártak ki a közösségből. Többségük megérdemelte, de néhány embert méltánytalanul ért a sérelem. — Mindenki tudja, ho© évek óta orvosi kezelésre járok, mégis kizártak. A tsz vezetői sohasem érdeklődtek, mi van velem. öt hold földdel léptem a közösbe, csak egy évig bírtam dolgozni. Betegnyugdijat szeretnék kapni — panaszolta Nagy Péterné. ösz, alacsony, megtört asszony, szemre is látni: nem való nehéz munkára. Kocsis Józsefné — barna, szikár asszony —• szomorkás arccal magyarázta: — Mikor bementem a tszirodára a kizárásom miatt, az elnök azt mondta: nem tudott betegségemről... Pedig 1964-ben beadtam e© írást, mely 55 százalékos rokkantságom igazolta. Mozgó munkát nem végezhetek; sokat kell pihennem, ez a legjobb gyógyszer. Fáj a hátgerincem, meg sokféle bajom van. Hat gyereket felneveltem, sokat küszködtem. Még élni akarok ... Jóvátették a sérelmet Szerkesztőségünkbe küldött levélben írta le búját özv. Mucsi Istvánné dóci lakos. nyugdíjaztatás előtt álló öregasszony, hogy kizárták a sándorfalvi tsz-ből. Ok: éveken át nem dolgozott. Kétségtelen, méltánytalanság történt ezekkel a gazdákkal. A tsz igazgatósága belátta, sőt korrigálta tévedését: az április 25-én tartott küldöttgyűlés özv. Mucsi Istvánné. Kocsis Józsefné, Tóth Péterné, Mészáros Józsefné kizárását visszavonta. A sérelmet tehát jóvátették. Tanulságképpen mégis Kereskedni kell! T

essék csak megnézni a Kárász utcai bútorcsarnok kirakatát! Az a vaslábú, műanyaghuzatos garnitúra egy-két napnál sosem bírja tovább: megveszik, elviszik. Pedig nem is olcsó. Mostanában derült ki, hogy nemcsak gyér volt eddig a bútorválaszték Szegeden, de mennyiségileg sem fedezte az igényeket. A kiskereskedelmi bútorboltok forgalma semmit sem csökkent azáltal, hogy a BÚTORÉRT üzletet rendezett be. Ez az ország első, s mindmáig egyetlen úgynevezett demigross boltja. A demigross szó kereskedelmi szakkifejezés. Azt jelenti, hogy a nagykereskedelem olyan üzletet nyit, mely közvetlenül is ellátja a vásárlókat áruval. Ez több mint a mintabolt, nemcsak közvéleménykutatási, piacmegfigyelési funkciót tölt be. Nagy volt az ijedelem, amikor a Kárász utcai demigross üzlet megnyílt. Nem a vásárlók féltek, hanem a kiskereskedelem. Mi lesz velük? A Dél-Magyarországban hirdetés-párbajt is vívtak kezdetben. A Kálvin téri bútorbolt helyi reklámmal igyekezett azután az eddiginél jobban felhívni magára a figyelmet. Helyesen. (Más kérdés, ho© a kivitelezés meglehetősen vásári volt: a reklám tudományát is meg kell előbb-utóbb tanulni!) Vehetünk másik példát is a közelmúltból. Annak is története van, aho©an megjelent a szegedi üzletekben a „szentesi" típusú finomfehér kenyér. Évek óta szükség lett volna erre a választékbővítésre, de sosem sikerült keresztülvinni. Most azután eszébe jutott a kereskedelem illetékes vezetőinek, ho© ha másképp nem megy, hozatnak Szentesről „szentesit". De ment másképp: a szegedi sütőipar ezek után nyomban lehetőséget teremtett gyártására. Lett kapacitás, hely, minden. Akadnak, akik idegenkednek a kereskedelmi verseny gondolatától, holmi kapitalista ízt vélnek felfedezni benne. Tévednek. A szocialista kereskedelemben a verseny nem a profitért van, hanem a lakosság jobb kiszolgálásáért. Ez perdöntő különbség! Szerencsésen túljutottunk itt Szegeden is azon az avítt állásponton, ho© csupán az egysíkú áruelosztás a kereskedelmi hálózat dolga. Kereskedni kell! Ezt az egészséges, új szellemet a gazdaságirányítási rendszer reformja előlegezte meg. A szocialista építés kezdetén nyilvánvalóan csupán az állami kereskedelem képviselte a társadalom minden rétegének érdekeit, ma viszont bátran sorolhatjuk a szocialista szektor fogalmába a termelőszövetkezeteket, a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket, a kisipari szövetkezeteket is. A város közepén, a Széchenyi téren működik az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet nagy forgalmú zöldségüzlete, közelében a már említett bútorcsarnok. Kereskedelempolitikánk szerint azt a vállalkozást kell előnyben részesíteni Szegeden, mely leginkább képes javítani a város ellátását. Az elképzelések, tervek nagyjából készen állnak, megvalósulásuk idő és pénz kérdése. Az élelmiszerkiskereskedelem három új szupermarket építését határozta el: a Kossuth Lajos sugárút és Damjanich utca sarkán, a Klapka téren és az Oskola utcában. Másfél hónap múlva az ő kezelésében nyílik meg az állami gazdaságok boltja a Lenin körúton. A mezőhe©esi, a gorzsai és a szarvasi gazdaság termékeit: pecsenye baromfit, zöldséget, gyümölcsöt, bort, húskészítményeket árusítanak majd itt. Hasonló élelmiszercikkeket szándékozik forgalombahozni saját üzletében a termelőszövetkezetek közös vállalkozása is. A jövő év elején nyitja meg üzletét Szegeden a MiAz e©etemi képzés és a De a szűkebb értelembe' nőségi Cipőgyár. Tekintve, hogy általában ez a gyár kéNem vitás, a Rózsa Ferenc Tsz-nek — akár a többieknek — dolgozó, szorgalmas gazdákra van szüksége. Nem olyanokra, akik csupán a háztáji föld és az SZTK előnyeiért ragaszkodnak tagságukhoz, munkaidőben meg messzire elkerülik a gazdaságot. (A betegek és öregek azonban mentesek e követelménytől, kiérdemelték a közösség emberséges bánásmódját.) Helyes tehát rendet teremteni tagok és a tsz viszonyában. Az áprilisi most fogadták el. Férjem bikahizlalással foglalkozik, meg feles kukoricát és takarmánynövényt részelünk — magyarázta Szabó Józsefné. — Már vártuk a kizárást — jegyezte meg Almási Sándor. — Igaz, nem mondtunk fel, de feleségem (ő a tsz-tag a családban) két éve a szegedi gumigyárban dolgozik. — Zsemberi Antal két éve, amióta elhagyta családját, egyáltalán nem dolgozott a tsz-ben. Különböző helyeken vállal kőműves munkát. Néhányszor felszólították, mégsem jött a tsz-be dolgozni — tájékoztatott apósa, Berta Bálint tsz-tag. Szolgáljon tanulságul A sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz küldöttgyűlése helyesen tette, ho© kizárta a közösségből azokat a munkabíró tagokat, akik máshol keresik boldogulásukat. Csupán azt a hibát követték el, hogy — nem dolgozás címén — néhány idős, beteg asszonyt méltánytalanul sújtott döntésével. A járási taküldöttgyűlés helybenhagyta nacs végrehajtó bizottsága a 13 tag februári kizárását. Az érintettek ez ideig nem is tiltakoztak, bizonyára érzik az ítélet jogosságát. Beszélgettem több gazdával, aki úgy tartja: a kizárás csak pont a mondat végén. — Mi már 1963-ban beadtuk „felmondásunkat", s csodálkoztunk, hogy csak termelőszövetkezeti demokráciát óvta, midőn törvénysértőnek minősítette a tsz kizárási határozatait és utasította a tsz vezetőségét, hogy alapos, felelősségteljes kivizsgálás után ismételten mérlegelje a küldöttgyűlés: maradhatnak-e a gazdaközösségben, va© érdemtelenek a tagságra. Balogh Ödön Életszerű paragrafusok gyakorlati élet bizonyos vett aprópénzre váltott ©amérvű ellentmondása tulaj donképpen természetes, emberek gondolkodása, korlati képzés kézje©ei szín Az tén megtalálhatók az egyetein- mi oktatásban. Növekedett tellektuális normái mindig az anyagkovető, anyagfeldolmegkésve követik a zajló gozo szemináriumok száma, élet produkálta változásokat, ahol az elméleti óra anyaA jogászképzésben is mindez gát konkrét esetekben vizsszemléletesen jelentkezik, hi- gálják. A hallgatók nyaranta szer, az eg>etemi oktatásnak hathetes szakmai gyakorlanem célja és nem is lehetne ton vesznek részt, a második kritériuma a praktikummal, év után zömmel tar. ácsi bizonyos esetek specialitásával történő állandó konszerveknél államigazgatási-, a harmadik évfolyam befetaktus. Másfelől viszont az jezését követően polgár- ile©etemi képzés sem lenne letve büntetőjogi gyakorlateljes a hétköznapok figye- ton. Az egyes foglalkoztató lembe vétele nélkül. intézményeknél előre készíBor, itallap, fröccs Mint ismeretes, a boltok- ne mulasszák el. ho© renban árusított palackos borok fajtáját, fogyasztói árát az delés előtt az itallapot kérjék, megtekintsék. elAz üvegen elhelyezett címke jel- aznap árusított bor minősézi. Sokan nem tudják vi- ge, fajtája az itallapon szont, ho© már maga az ugyanis ellenőrizhető. Minüveg formája is a bor mi- dig ©anúra ad okot, ha a nőségére utal. Az olcsóbb vendég nem kapja meg a asztali és pecsenye va© az kért itallapot, úgynevezett kommersz bo- Aki szereti a szódavízzel rokat nálunk leginkább rö- kevert bort, va©is a förcsvid nyakú, kereskedelmi néven füredi palackokban árucsöt, külön kérje a bort és külön a szódavizet A leg sítják. A márka minőséget utóbbi mintavételi és laboeiérő tájjellegű minőségi bo- ratóriumi vizsgálat is kimurokat hosszú nyakú, va©is tatta, ho© a kiszolgált fröcsrajnai palackok illetik meg. Aki palackozott bort étteremben, presszóban fo©aszt, követelje meg, ho© asztalánál bontsák ki. Igen sok bort hordóból — helytelen elnevezéssel folyóborként — árusítanak. Ezekkel a borokkal gyakori csök 90 százaléka nem tartalmazza az előírt bormenynyiséget. Sokan azt tartják, ho© a vendéglátóipar takarékossági meggondolások miatt nem hűti le a bort. Ez tévedés. A bor íze. zamata ugyanis akkor érvényesül leginkább, visszaélés: a legolcsóbb asz- ha pincehőmérsékleten, vagytali borokat már a valamivel is 12—16 fokon tartják. Ecejobb pecsenyeborként, va© tesedő, tört va© egyéb boraz utóbbit minőségi borként betegséget tanúsító bort ne árusítják. A hordós bor ét- fogadjunk eL termi fogyasztói ezért soha F. P. A már harmadik éve be- tett programok szerint instvezetett felsőoktatási reform ruktorok irányítják őket, s is ennek szolgálatában áll: az ország legkülönbözőbb viaz elméleti alapképzés mel- r'ékein eltöltött hetek tanaszlett szükséges gyakorlati is- talatairól írásban számolnak meretanvag közvetítése az be a hallgatók. A reform egyetemi hallgatóknak. Pon- bevezetése óta a negyedévet tosabban olyan elvi alapkép- végzett egyetemisták munzést nyújtani, mely lehetővé kahelyükön féléves jog©ateszi a ©akorlati anyag elsajátítását, értékelő megismerését. Az élet iskoláját mindenekelőtt a joggyakornoki idő jelenti; az egyetem elvégzése után minimálisan két év szükséges a szakvizsga letételéhez. De ennek a munkának jellege már az egyetemi vizsgákon is érvényesül, noha itt nem követelhetik a joggyakorlat olyan naprakész ismeretét, melyet a bíróiügyészi és az ü©véd-jogtanácsosi szakvizsgákon kérnek. A reform azonban ilyen irányban módosította, életszerűbbé tette az egyetemi oktatást. Részben a tanrend némi átalakításával. Üj tankornoki időt töltenek, mely előfeltétele az államvizsga és doktorátus megszerzésének N. I. szíti az állami iparban a divatos női cipőket, boltja különösen nagy választékot ígér. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is feliratkozott a listára: a serdülőkorú lányok és fiúk jogosan panaszolt ©enge ruházati ellátását kívánja boltjával megjavítani. Úgyszintén reményekre jogosít a város vendéglőinek fejlődése. Az ünnepi hetekre megnyílik az Oskola utcában az Alabárdos Étterem. Ősszel kezdik építeni a Royal Szálló új szárnyát. A MÉSZÖV kétszintes vendéglátókombinátot tervez, a Móra Tsz a közeljövőben lát hozzá egy különlegességnek, számító csirkecsárda berendezéséhez. A felsorolást, a példákat lehetne még folytatni, de talán felesleges: a fejlődés kezdeti szakaszában vagyunk. Mind több ipari üzem, nagykereskedelmi vállalat, szövetkezet kap lehetőséget, ha ráébred arra, hogy megéri kiskereskedelmi értékesítéssel is foglalkoznia. H

irtelen változásra természetesen nem számíthatunk. Ma még nem kizárólag az elmondottak jellemzők a kereskedelemre, sőt ellentétes tapasztalatok is felsorakoztathatók arra, hogy milyen nehéz áttörni a régi sablonokat: milyen nehéz áruelosztás helyett kereskedni, eladás helyett kiszolgálni. Éppen ezért a város lakosságának, a vásárlóközönségnek érdemes jóindulatú figyelemmel kísérnie a kibontakozó új szellemet. A gazdaságirányítási rendszer reformja a kereskedelem reneszánszát hozza: elsősorban a vásárlók igénye, a piac szabja majd meg, hogy mit gyártson az ipar, mit termeljen a mezőgazdaság. A fejlődésnek elébemenni, egyengetni az útját, tiszteletreméltó feladat. Ennek felismerése Szeged szocialista kereskedelmének is érdeme. FEHÉR KALMAN Megkezdődött a művészeti szakszervezetek kongresszusa Hétfőn délelőtt — az Élei- Központi Vezetőség — előre ma©ar dráma kerül a szinmezési Ipari Dolgozók Szak- szétküldött — írásos beszá- házak műsorára, szervezetének székházában — rnolójához. Részletesen elemezte a bemegkezdte munkáját a Mű- Az elmúlt években — ál- számoló a Művelódésü©i vészeti Szakszervezetek Szö- lapította meg a jelentés — Minisztérium irányítása alá tár ©a kikerültek "ra órarend- vetségének VI. kongresszu- a művészeti életben erősöd- tartozó központi. ' valamint be, melyek inkább számolnak ! l,ek a szocialista tendenciák, tanácsi intézmények, vallaa társadalmi valóság igényeivel. Hasonlóképpen fontos az ú©nevezett ha©ományos tárgyak programjának átdolgozása, eset'eg új tematika készítése. A polgárjog oktatásában például na©obb fi©elmet szentelnek a szállítási szerződésekre, beruházási jogviszonyokra, a szocialista rendszer legfontosabb va©oni viszonyaira. S rnivel a jogászok tekintélyes része vállalatoknál helyezkedik el. megkülönböztetett érvényt kap a közgazdasági szemléletmegnyitóján részt vett és az Az e©re sokirányúbb ki- latok munkáját. elnökségben foglalt helyet adói tevékenység nyomán Aczél Györ©. az MSZMP 1966-ban több mint ne©ven- "j1®21* azt.a tevekenyT.rx,™r,n fit. üf^iiiiA ura,™ 1/if &e8et ls a beszamolo, amelylyel a művészek és a művéKözponti Bizottságának tit- ötmillió könyv került forgakára, dr. Orbán László, a lomba, a színházlátogatók 'J/TTo 7 művelődésügyi miniszter el- száma meghaladta az ötmil- ^^ so helyettese. liot, szaznegymillioan lato- c„ . Javlul*cl1' Gertler Viktor nyugalma- gatták a filmszínházak elő- ^IgaBak a ^ "TT®" zott Kossuth-díjas filmren- adásait. 1963 és 1966 között ,-h ^LfS, k,°" riező, a Filmművészek és 672 ezerrel növekedett a tv- í?," "J??n£E5?B,1 f°rmakFilmalkalmazottak Szakszer- előfizetők száma (nemrégi- a'dok modositavezetének elnöke nyitotta fcen elérte az egymilliót) kulonfele. ™veszeti meg a tanácskozást Fzután egymilliót), dijazasi es szerzodesi feltemeg a tanacsKozast. Ezután hangversenyen tavaiy 238 telekről, a szociális gondosVass Imre. a Muveszetr b , .... , ^ , . . gonaosSzakszervezetek Szövetségé- ezerreI tobben vettek reszt- kodásrok nek főtitkára tartotta meg mint 1963-ban. örvendetes Ezután megkezdődött a kiegészítő referátumát a jelenség, ho© mind több új vita. Kedd, 1967. június 13. 9ÉL-MAGYARORSZÁG 389