Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-27 / 149. szám

Apró Antal Bukarestben Apró Antalnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével vasárnap este magyar delegáció utazott Bukarestbe a magyar— ro­mán gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­si kormánybizottság hete­dik ülésszakára. A Gazdasági Bizottság határozata Legutóbbi ülésén a Gazda­sági Bizottság határozatot hozott a Nehézipari Minisz­térium felügyelete alá tar­tozó trösztökkel kapcsolat tos szervezési kérdésekben. Egy korábbi határozatával már megszüntette a szénbá­nyászati trösztöket és elren­delte Egyesült Magyar Szén­bányák néven a szénbányák egyesülését. Ennek az új szervezetnek az alapokmá­nyát „társasági szerződését" éppen hétfőn írták alá a Nehézipari Minisztérium­ban. A legújabb G. B. határo­zat a nehézipar többi ágaza­taiban működő trösztökre vonatkozik. Eszerint tovább­ra is fennmarad az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Magyar Alumíni­umipari Tröszt és a Magyar Villamos Művek Tröszt. Ez­zel szemben a Gyógyszeripa­ri Tröszt és a Vegyipari Tröszt 1967. december 31-én megszűnik és helyettük há­rom új egyesülés jön létre, egyaránt ötévi időtartamra. A gyógyszeripari vállala­tok illetve intézetek tömörü­lése révén megalakul a Ma­gyar Gyógyszerészipari Egyesülés. Feladatai közé tartozik a gyógyszeripari kutatások összehangolása, a nemzetközi együttműködés iparági feladatainak ellátá­sa, az Iparág fejlesztését elő­segítő közös beruházások ja­vaslatadnak kidolgozása és a vállalatok megbízása alap­ján e beruházások intézése, a belföldi gyógyszerellátás biztosításához szükséges in­tézkedések valamint a kül­kereskedelem eredményessé­gét szolgáló értékesítési és finanszírozási teendők ösz­szehangolása stb. Hazánkba érkezett a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának küldöttsége A Magyar Tudományos Akadémia el­nökségének meghívására hétfőn tíznapos látogatásra Budapestre érkezett a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának kül­döttsége. A küldöttséget M. V. Keldis akadémikus, az Akadémia elnöke vezeti, tagjai N. M. Zsavoronkov akadémikus, N. G. Bászov akadémikus és P. N. Fedosze­jev akadémikus, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája elnökségének tagjai, N. K. Kocsetkov és I. N. fCiszeljov, az Aka­démia hivatalának osztályvezetője. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Erdei Grúz Tibor, az Akadémia főtitkára, Mihályfi Ernő, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Némethy Béla, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője, valamint az Akadémia el­nökségének több tagja és hivatalának ve­zető munkatársai fogadták. Ott volt F. J. Tyitov szovjet nagykövet Vasárnap reggel óta: vizet ad az V. számú kűtcsoport Hetek éta szinte állandóan éjjel-nappal dolgoztak a Szegedi Víz- és Csatornamű öthalom utcai III. számú vízműjénél. Azon iparkod­ták, hogy mielőtt a kánikula — s ennek következménye­ként a megnövekedett fo­gyasztás — bekövetkezik* növeljék a víztermelést. A ^rohammunkának" — ahogy a dolgozók nevezték — az volt az előzménye, ho© a vízmű gépházának készítésével a megyei építő­ipari vállalat különböző okok miatt lemaradt. S ho© közben új ipari fo©asztók is (pap­rikafeldolgozó, konzerv©ár, AKÖV stb.) csatlakoztak a városi vízfo©asztókhoz, azonkívül sok új és régebbi lakásba vezették be a vizet, számítani kellett a meglevő kapacitás elégtelenségére. Jellemző, ho© míg tavaly az év első öt hónapjában 23 ezer köbméter volt Sze­ged napi átlagos vízfo©asz­tása, idén u©anezekben a hónapokban már napi 27 ezer köbmé­ter fölé emelkedett 1966-ban — mint akkor megírtuk — augusztus 18-án volt a napi csúcsfo©asztás: 30 ezer köbméter, az idén ezt a maximumot már má­jus 28-án csaknem ezer köb­méterrel túlhaladtuk. A múlt évi tapasztalatok és az új fo©asztói igények felmérése alapján tervezte ű© a vállalat, hogy 1967 júniusban bekapcsolja az V., VI., VII. számú kútcsopor­tokat is, ami napi 8 ezer köbméterrel növelheti a ka­pacitást. Az építkezésnek május elejére kellett volna elkészülnie, s júniusig az ütemterv szerint elvégezhet­ték volna a gépszerelési munkákat. S mivel az épí­tésben fennakadás állt be, a Víz- és Csatornamű építési osztálya, az üzemeltető rész­leg Börcsök László, a háló­zatkarbantartók Boldis Lász­ló vezetésével, a hegesztők pedig Kárpáti Miklós irá­nyításával vállalták, ho© program szerinti munkáju­kon felül provizórikus meg­oldással biztosítják a magasabb fogyasztási igények kielégítését A munkához időben fog­tak hozzá és ú© szervezték meg, ho© az minél olcsóbb le©en, s ne akadályozza a közben folyó építkezést A múlt hét végén Tombácz Fe­renc igazgató és Szilléri László főmérnök már a hely­színen irányította a befeje­zési műveleteket Sietni kel­lett: szombaton olyan na© volt a városi vízfogyasztás, ho© a lakóépületek máso­dik, harmadik emeletén ész­revehették az alacsony víz­nyomást. De a dolgozók megépítették az ideiglenes vezeték árkait, lefektették a csöveket elvégezték a gép­szerelést és az e©előre sá­tor alá helyezett szivattyú­val vasárnap reggel megindulhatott az V. szá­mú kűtcsoport vizének felhasználása. Igy napi 3 ezer köbméterrel nőtt a vízellátási kapacitás, s az első idei kánikulai va­sárnapon nem volt zavar. Még mindig megfeszített munkát végeznek a Makkos­házi utcában, ahol Antolik András művezető irányítá­sával Ull László és Szűcs Ist­ván hálózatépítő brigádja igen nehéz talajviszonyokkal küzdve dolgozik, ho© napo­kon belül bekapcsolhassák a provizórikus ellátásba a VI. számú kűtcsoport vi­zét is. Fz ismét több ezer köbmé­terrel járul majd hozzá a város vízellátásához. K. J. Tíz éve T íz éve, 1957 június utolsó napjaiban ülésezett Buda­pesten az MSZMP országos értekezlete. Mind az elő­adók, mind a felszólalók elsősorban azokról a tanulságok­ról beszéltek, amelyeket az 1956. őszi ellenforradalmi puccskísérlet szolgáltatott. A Központi Bizottság beszámoló­ja mélyrehatóan elemezte a felszabadulás utáni évtized, különösen az 1949—1953 közötti időszak eseményeit, a szo­cialista építésben elért eredményeket és azokat a súlyos következményekkel járó hibákat, amelyek megzavarták és hátráltatták a fejlődést. A hibákat tetézte — állapította meg a beszámoló —, hogy bár felismerték azokat, a poli­tikai és szervezeti egység hiánya miatt nem kerülhetett sor időben a helyes marxista—leninista álláspont következetes érvényesítésére. Az országos tanácskozáson elhangzott referátum konk­rét tényekkel bizonyította, hogy az ellenforradalom sosem kerekedhetett volna fölül, ha nincs segítségére az árulás, amely belülről támadott a párt egysége és a munkáshata­lom alapjai ellen. A kritikus években csökkentek az erőfeszítések a tö­megek támogatásának megnyerésére. Ezért a pártértekezlet a párt egységének és aktivitásának megőrzését, a tömegek­kel való kapcsolat állandó fenntartását és erősítését jelölte meg legfontosabb feladatként Az országos értekezlet megvitatta az MSZMP szerve­zeti szabályzatáról szóló javaslatokat és jelentős változá­sokat határozott el. Ezek a módosítások elősegítették, hogy a pártéletben akadálytalanul érvényesülhessen a demok­ratikus centralizmus. Az értekezleten elfogadott határozat fi©elmeztette a párt tagságát: első és legfontosabb soron következő teendő a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt állam erősítése, fő elv, hogy hazánkban jog, szabadság és demokrácia jusson osztályrészül a becsületes dolgozó em­bereknek, de ne legyen szabadságuk a nép ellenségeinek. Részletesen ismertette a határozat a szakszervezetek, a KISZ és valamennyi tömegszervezet szerepét, majd meg­jelölte azokat a gazdaságpolitikai tennivalókat, amelyeknek megoldása a népgazdaság konszolidálásához, a szocialista építésben újabb jelentős eredmények eléréséhez vezethet. Egy évtizeddel az országos értekezlet után, visszate­kintve a megtett útra, elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy az ott levont tanulságokhoz pártunk azóta is következete­sen hű maradt. A kommunistáknak eszmei és szervezeti vonatkozás­ban fel kell lépniük mind a jobboldali opportunizmus, a revizionista elvtelenség és engedékenység, mind az álbal­oldali dogmatikus szektásság ellen, állapította meg az ér­tekezlet. Az utóbbi tíz év eseményei igazolták és bizonyí­tották e tétel helyességét. Különösen a nemzetközi élet­ben, a kommunista és munkáspártok nemzetközi egységé­nek és együttműködésének biztosításáért folyó harcban derült ki, hogy a marxizmus—leninizmus eszméitől való mindenféle eltérés — akár jobbra, akár balra — csak az imperializmusnak, a burzsoáziának, a szocializmus ellen­ségeinek kedvez. Az országos pártértekezlet megállapítása, ho© min­den addig elért és várható gazdasági-politikai előbbrejutás csak a széles körű népi összefogás, a szilárd népi egység alapján jöhet létre, mindannyiunk számára ma is és a következő évekre is törvény az előttünk álló új célok el­erésének záloga. V. F. Műegyetemisták építőtábora Szegeden Huszonkétezren a partfürdon Szombaton és vasárnap tízezrek kerestek a hőség el­len menedéket a partfür­dőn, az úszóházakon, a Sár­ga üdülőtelepen, a tiszaszi­geti Fűzfa csárda strandján, az újszegedi sportuszodá­ban, a Tápé alatti, a szőregi és a desszki strandon. A für­dővállalat tájékoztatása sze­rint csak vasárnap több mönt 22 ezren voltak a part­fürdőn. Ennyi embert zökke­nőmentesen kiszolgálni bi­zony nem kis feladata volt a Csongrád me©ei Vendég­látó Vállalatnak. Szombaton még itt-ott apró zökkenők voltak a pavilonoknál, va­sárnap azonban már hét pavilonban vásárolhattak a vendégek sört, üdítő italt, né© mozgóárusnál parfét, fa©laitot. A strandétterem P—8 féle ételt tudott bizto­sítani korlátlan mennyiség­ben a fürdőzőknek. Dicséretes kezdeményezése a vendéglátó vállalatnak, ho© több évi huzavona után elárusításában megje­lent a partfürdőn az üveges tej is, amelynek szintén na© keletje volt A ven­déglátó vállalat vasárnapi partfürdői 60 ezer forintos bevételében szerepel 11 ezer 400 üveg üdítő ital. illetve gyümölcslé. 10 ezer 500 üveg 6Ör. Csapoltan 22 hektoliter sör fo©ott el, kétezer lán­gos, háromezer sütemény és pogácsa. Ezerötszáz adag meleg ételt szolgáltak fel, s A hétvégi kánikula adatai elfo©obt 480 üveg tej, va­lamint e© mázsa kenyér. Kapós volt a parfé és a fa©lalt S ho© mennyire körültekintőek voltak a za­vartalan ellátásban, azt bi­zonyítja, ho© kimaradt ezerhétszáz üveg üdítő, il­letve ©ümölcslé, s több száz sütemény. A tartósan 30—32 fokos nyári vasárnap tehát különösebb zökkenő nélkül volt kellemes a part­fürdőn is. Kielégítő volt a büfék el­látása az úszóházakban is. A kora esti órákig lehetett sört kapni' és üdítő italt, süte­ményt. Viszont a Szőke Ti­sza strandrészlegénél a föld­szinti büfé még nem nyílt meg csak tegnap, hétfőn délután. Problémát okoz u©anitt, ho© a fürdőző vendégek nem tudnak ebé­delni a Szőke Tisza tera­szán, csak az étteremben. Ahhoz viszont, ho© ott ki­szolgálják őket, fel kell öl­tözniük, utána viszont nem térhetnek vissza, csak ha is­mét je©et váltanak. A vendéglátó vállalat sze­rint kicsi a Szőke Tisza konyhájának kapacitása, és a teraszon nem olyanok a körülmények, ho© azok megfeleljenek az első osz­tályú követelményeknek. Másrészt a felszolgálók a teraszon nem bírnák és nem vállalják a napi tízórás lép­csőjárást. A teraszon csak italt és kávét kaphatnak a vendégek. Emiatt sokan je­©eztek be panaszt a fürdő­vállalat vendégkönyvébe. Véleményünk szerint ezt a problémát meg lehetne ol­dani ú© is, ho© az ott fürdőzők visszatérő jeg©e! mehetnének ebédelni. Vidámságban nincs hiány az érkezés utáni első A Budapesti Műszaki E©etem KISZ-bizottsága az idén először nyitott építőtá­bort vidéken. A Csongrád me©ei Építőipari Vállalat­tal közösen Szegeden ren­Cél: a tranzitútvonalak fejlesztése A múlt héten hattagú nemzetközi — ma©ar, cseh­szlovák és jugoszláv — mun­kabizottság járta be gépko­csival Csehszlovákia, Ma­gyarország és Jugoszlávia tranzit-autóútjait, hogy az átmenőforgalom továbbfej­lesztése és az együttes pro­paganda kialakítása érdeké­ben újabb intézkedésekre tehessenek javaslatot. A partnerek megelégedés­sel nyilatkoztak a ma©aror­szági autóutak fejlesztésén elért eredményekről és útvo­nalmenti szolgáltatások (ven­déglátás, camping, benzin­kút stb.) gyors fejlődéséről. A bizottság megállapította: az útvonalmenti jelzőtáblák hálózatát — főként Cseh­szlovákiában és Ma©aror­szágon — tovább kell fej­leszteni. Fejlesztésre szorul az átmenti campingek és éttermek hálózata is. A bizottság a helyszíni szemle után újabb javasla­tot tett az együttműködő há­rom országba járó turisták fogadási feltételeinek és tá­jékoztatási módszereinek még szorosabb és hatéko­nyabb összehangolására. dezte meg az első évet vég­zett építész- és mérnökhall­gatók szakmai gyakorlatát. Az öthetes tábor megnyitó­ját vasárnap délután tartot­ták a tízemeletes munkás­szálló nagytermében. Csak­mag Győr©, az MSZMP Csongrád me©ei bizottsá­gának osztályvezetője és Sípos Mihály, az Építő Vál­lalat igazgatója üdvözölte a tábor csaknem 300 résztve­vőjét. Az e©etemiek nevé­ben dr. Szabó János pro­fesszor, a műszaki tudomá­nyok doktora, a műszaki e©etem rektorhelyettese és Török Imre adjunktus, a KISZ-bizottság titkára szólt a fiatalokhoz. A megnyitón résztvett Molnár Sándor, az építővállalat pártbizottságá­nak titkára és dr. Koncz (Somogyiné felv.) percekben sem János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titká­ra is. A műegyetemi hallgatók az építőtábor keretében több szegedi építkezésen dolgoz­nak: a tarjántelepi, a Káro­lyi, a Fürj utcai, a Bécsi körúti lakóházépítkezésen, a Kábel©»ár, a Patyolat, a tej­üzem ,a kőolajipar és a Rókus—móravárosi főgyűjtő Rókus—móravárosi főgyűjtő­csatorna építkezésein. Mind a mély, mind a magasépítő­ipar különböző munkamű­veleteit megismerik. A lá­nyok számára a lehetősége­ken belül könnyebb mun­kát i©ekeznek biztosítani. Valamennyien a kényelmes, új építőipari munkásszálló­ban laknak. Kedd, 1967. június 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents