Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-27 / 149. szám

fl szovjet diplomácia csúcshete VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 T/oszlgtn szovjet miniszterelnök hétfőn, sokatmondó és nagy jelentőségű sajtóértekezlete után elhagyta az Egyesült Államokat. Ezzel olyan diplomáciai hét fejeződött be, amely a szovjet külpolitika rendkívüli erőfeszítésekkel teli történetében is egyedülállónak mondható. A közelmúlt néhány nap alatt a szovjet békediplomácia tevékenységét mindenekelőtt Koszigin egyesült államokbeli és Podgornij egyiptomi látogatása fémjelezte. Mindkét utazás egy közvetlen és rendkívül súlyos válsághelyzet következménye volt. Azé, amelyet az izraeli haderő váratlan támadásával kirobbantott izraeli—arab háború idézett elő a Közel-Keleten. Az események azonban világossá tették, hogy a Szovjetunió békediplomáciája sokkal távolabbra tekint egy mégoly fontos és válságos körzet problémáinál, s a nemzetközi helyzet legsúlyosabb problémáit képes a békés megoldás érdekében akár a válság csúcspontján is a maguk összességében felvetni. A kiindulópont természetszerűen — és a közvetlen szükségletnek megfelelően — a közel-keleti helyzet volt, s ebben a tekintetben Podgornij egyiptomi látogatása a legszorosabban összefügg Koszigin New York-i tartózkodásával. A Podgornij—Nasszer találkozó során négy hivatalos és több magán jellegű megbeszélést tartottak, amelyeknek eredményeiről és irányáról Podgornij a legmagasabb szinten és közvetlenül tájékoztathatta Koszigin miniszterelnököt Ily módon a Koszigin—Johnson találkozókon a szovjet miniszterelnök a távolról sem egysíkú politikát folytató arab világ következetesen imperialistaellenes szárnyának álláspontját és nézeteit tolmácsolhatta. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban mind Koszigin ** beszéde az ENSZ rendkívüli közgyűlésén, mind a Johnson—Koszigin csúcstalálkozók után tartott sajtóértekezlete ismételten világossá tette: a szovjet diplomácia közel-keleti béke és nyugalom érdekében elengedhetetlenül az első lépésnek tartja a nemzetközileg megállapított fegyverszüneti határokon túl előretört és idegen államok területének részeit megszállva tartó izraeli hadsereg egységeinek visszavonását Egy ilyen lépés a megegyezés feltétele. Ehhez tartozik az is, hogy miként azt már az első Koszigin—Johnson találkozó után elhangzott tájékoztató megemlített —, mind a két tárgyalófél Izrael, mint közel-keleti állam létezésének alapjaiból indul ki. Ez a Szovjetunió politikája és magatartása szempontjából — amely, mint ismeretes, diplomáciai kapcsolatot tartott fenn Izraellel a háborúig —, kétségkívül nem jelentett új momentumot. Megemlítésének azonban mégis jelentősége volt. Nemcsak azért, hogy eloszlathasson tévhiteket és rágalmakat, hanem azért is, mert az utóbbi napokban az arab stratégiai elgondolások bizonyos árnyalati módosulásának jelei mutatkozott. Az Al Musszavar című befolyásos kairói hetilap kommentárjában hangsúlyozta: Izrael elpusztításának és felszámolásának tézisei nem tekinthetők a legjobb kiindulási pontnak. Podgornij Kairóba utazása előtt és után egyaránt találkozott Tito jugoszláv államelnökkel. így különleges súlyt kap a Borba kairól kommentátorának az a megjegyzése, hogy az ilyen állásfoglalások egy új arab stratégia formálódásának körvonalait mutathatják. Végső soron tehát a szovjet békediplomácia magas szintű erőfeszítései a legizzóbb, s a legközvetlenebb veszélyeket hordozó kérdésben rendkívül rövid idő alatt felvázolták egy, az agresszió következményeinek felszámolását célzó reális politika körvonalait. Ez önmagában véve is rendkívüli eredmény. A Koszigin—Johnson csúcstalálkozó foglalkozott a nemzetközi helyzet többi égető problémájával is, mindenekelőtt az amerikai imperializmus vietnami agreszsziójával. A szovjet diplomácia erőfeszítéseinek iránya ebben a tekintetben is világos: Koszigin azért harcolt a glassborói találkozókon, hogy megértesse az Egyesült Államok politikai vezetőivel: vietnami agressziója katonai zsákutcába került, és a végső megoldást csak a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetése, a megszálló csapatok visszavonása jelentheti. A megbeszélések során — a jelentések szerint — előrelépés történt a két fél között a tervezett atomsorompó ügyében. A dolog jellegéből fakad, hogy a két glassborói találkozó nem eredményezett látványos megegyezést Ezzel természetesen a felek mindegyike, a nemzetközi helyzet minden józan megfigyelője előre számolt. Hiszen hat év után első ízben találkozott a világ két legnagyobb hatalmának politikai vezetője. Mégpedig olyan hat év után, amelynek lényeges politikai tartalma az Egyesült Államok vietnami agressziójának kiterjesztése volt. A szovjet diplomácia — mint Koszigin hétfői sajtóértekezletéből kitűnik —, ezért figyelmeztette a legmagasabb szinten az Egyesült Államokat, hogy mind a szovjet—amerikai viszony, mind az USA és a kelet-európai szocialista országok viszonyának javulása csak az egész világpolitikára árnyékot vető vietnami amerikai agresszió felszámolása után bontakozhat kl. Ua figyelembe vesszük, hogy a csúcstalákozó a nemzetközi helyzet páratlanul feszült pillanatában jött létre — akkor nemcsak egyszerűen formális „protokollmegjegyzésnek" kell ítélnünk Koszigin ama kijelentését, hogy a megbeszéléseket mindkét fél „hasznosnak" találta. Hiszen éppen Koszigin utalt arra közgyűlési beszédében: a nukleáris kor elsőszámú parancsa, hogy a nagyhatalmak keressék a közös megállapodás felé vezető utat A szovjet diplomácia óriási érdeme, hogy az utóbbi tíz esztendő talán legnehezebb és legválságosabb pillanataiban ezt világossá tudta tenni az egész nemzetközi közvélemény előtt Ennek az eredménye volt a csúcstalálkozó létrejötte, amely eredetileg nem tartozott az ENSZ rendkívüli közgyűlésére utazó Koszigin miniszterelnök programjába. S ennek a következménye az a közlés, hogy a két glassborói találkozó során megkezdődött magas szintű érintkezés külügyminiszteri síkon és a szokásos diplomáciai csatornákon tovább folyik. Mindez magától értetődően azt is jelenti, hogy súlyos és kemény diplomáciai küzdelem korszaka kezdődik. A szó azonban most már félreérthetetlenül a diplomatáké, s ebben döntő része van a szovjet békepolitika most véget ért csúcshetének. 57. évfolyam, 149. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1967. június 27. Alekszej g€osziginAszov/et, , B wm m miniszterelnök scailokonferenciájci az Egyesűit Államokból az ENSZ-patofiában Kubába utazott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn New Yorkból Havannába utazott. A szovjet miniszterelnök havannai látogatására a kubai kormánynyal r.ötött megállapodás nyomán kerül sor. Koszigin hétfőn megérkezett Havannába. A szovjet miniszterelnököt Fid el Castro kubai miniszterelnök fogadta. Közlemény a csúcstalálkozóról Az egy óra húsz perces konferencián a szovjet miniszterelnök ismertette a Johnson elnökkel folytatott tárgyalásairól kiadott közleményt Kifejtette álláspontját az ENSZ rendkívüli közgyűléséről és csaknem harminc kérdésre válaszolt A szovjet részről kiadott közlemény szerint Koszigin szovjet miniszterelnök és Johnson elnök között két találkozó jött létre Glassboro városában, amelyeken számos nemzetközi kérdésről folyt eszmecsere. A felek kifejtették nézeteiket a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. A szovjet fél kijelentette, hogy a fő feladat jelenleg az arab államok ellen agressziót elkövető Izrael csapatainak haladéktalan kivonása a fegyverszüneti vonal mögé. Ez a közel-keleti béke helyreállításának kulcskérdése. Ez a kérdés áll az ENSZ rendkívüli sürgős közgyűlése figyelmének előterében s haladéktalanul pozitívan kell megoldani. A vietnami kérdésről folytatott eszmecserében ismét megnyilvánult, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontja gyökeresen eltér egymástól. A szovjet fél aláhúzta, hogy a vietnami kérdés békés megoldása csak úgy lehetséges, ha abbahagyják a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadásokat és Dél-Vietnamból kivonják az amerikai csapatokat Mindkét fél aláhúzta, hogy fontosnak tartja a mielőbbi megállapodást a nukleáris fegyverek eltiltásáról szóló nemzetközi egyezmény megkötéséről. A tárgyalások során áttekintették a kétoldalú, szovjet-amerikai kapcsolatokat. Egészében véve, a találkozó alkalmat adott a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának arra, hogy a megvitatott kérdésekről • kifejtse véleményét, s ez a két fél megítélése szerint hasznos. Válasz a kérdésekre A sajtókonferencián a kérdésekre válaszolva a szovjet miniszterelnök közölte: a közel-keleti kérdésekkel kapcsolatban nem jött létre megállapodás, mert az Egyesült Államok a csapatok kivonását más tervekkel akarja összekötni. A két ország külügyminisztere azonban kapcsolatban marad egymással. Koszigin pozitívnak minősítette az ENSZközgyűlés első hetét, mert a felszólalók többsége elítélte az agressziót és követelte az agresszor csapatainak kivonását. A szovjet miniszterelnök hangoztatta, ha a közgyűlés halogatja a döntést, ez növeli a háború felújulásának veszélyét. A megfelelő döntésnek minden országra egyaránt kötelezőnek kell lennie, végrehajtásáról a Biztonsági Tanácsnak kell gondoskodnia, a tanácsnak szankciókat kell alkalmaznia azok ellen, akik megszegik az ENSZ határozatát Koszigin hangoztatta: véleménye szerint Johnsonnal a közelkeleti kérdésről folytatott tárgyalásai nem befolyásolják a Szovjetunió viszonyát az arab országokkal. „Mi bízunk az arab országokban, s az arab országok bíznak bennünk" — mondotta. Nézeteltérések A vietnami kérdésben a tárgyalások nem változtattak a mélyreható nézeteltérésen. Megítélésem szerint nem vagyunk közelebb a békés megoldáshoz — jelentette ki Koszigin megállapítva, hogy a vietnami agresszió súlyosan és károsan hat ki a szovjet—amerikai kapcsolatokra. „A szovjet nép nem akar háborút, és meggyőződésem szerint az amerikai nép sem, de a háború folytatódik, az agresszió nem szűnik meg" — mondotta. Koszigin rámutatott, ha az Egyesült Államok abbahagyná a vietnami agressziót, akkor lehetőség nyílnék a gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítésére, a technikai cserére és ez együttműködésre a világpolitikai kérdések megoldásában. Ez egyben az Egyesült Államok úgynevezett „hídépítési" politikájának próbaköve is. A szovjet miniszterelnök ezzel kapcsolatban képtelenségnek minősítette azt az állítást, hogy a két szupernagyhatalom közös megegyezéssel akarná rákényszeríteni döntéseit a világ többi országára. „Ez ellentétes világnézetünkkel, filozófiánkkal, gondolkodásunkkal — mondotta. — Minden országnak részt kell és részt is lehet vennie az ENSZ keretei között a világ kérdéseinek megoldásában. A konfliktusok rendezésére pedig a Biztonsági Tanács a megfelelő szerv." Eló'rehaladás az atomstop ügyében Koszigin közölte, előrehaladás történt a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó egyezményről, az ilyen egyezmény megkötése a Szovjetunió, az USA és minden nép érdeke. A Szovjetunió ugyanakkor minden eszközzel meggátolja, hogy Nyugat-Németország nukleáris fegyverhez jusson. Ami rakétaelhárító rakétafegyverek eltiltásával kapcsolatos amerikai javaslatot illeti, Koszigin kifejtette ez nem szolgálja a béke érdekét, mert a védelmi jellegű fegyverek helyett támadó fegyvereket gyártanak. A Szovjetunió javasolta, hogy a leszerelés kérdését teljes egészében tárgyalják meg. A szovjet miniszterelnök közölte: a tárgyalásokon érintették az európai biztonság problémáját, de nem mentek bele a kérdés részletes tárgyalásába. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió megnemtámadási egyezményt javasolt a NATO és a Varsói Szerződés országai között, sót javasolta, az európai katonai blokkok teljes feloszlatását, de a nyugati hatalmak mindkét javaslatot visszautasították. Koszigin közölte, hogy rövidesen visszatér Moszkvába, de útja során esetleg több más országot is felkeFock Jenő látogatásai Fock Jenó, a Minisztertanács elnöke, aki szombaton Koszigin szovjet miniszterelnökkel és több más szocialista ország kormányfőjével együtt repülőgéppel rövid kiránduláson vett részt a Niagara vízesésnél, vasárnap délelőtt kisebb hajókirándulást tett New York Manhattan félszigete mentén. Az ENSZ rendkívüli közgyűlésén részvevő magyar küidötség vezetője vasárnap délután New York legnevezetesebb múzeumaival ismerkedett, s felkereste a többi között a város legnagyqbb gyűjteményét, a Metropolitan múzeumot is. A New Jersey államban levő Glassboroban vasárnap, középeurópai idő szerint éjjel fél 12 előtt befejeződött Koszigin szovjet miniszterelnök és Johnson amerikai elnök második találkozója. Koszigin és Johnson a találkozó befejeztével rövid nyilatkozatot tett, amelyben kijelentették, hogy a megbeszélések hasznosak voltak. EToszigin és Johnson a csúcstalálkozóról helikopterrel utaztak el: az amerikai elnök visszatért Washingtonba, Koszigin pedig New Yorkba utazott, ahol az ENSZ épületében, magyar idő szerint éjjel egy órakor kezdte meg sajtókonferenciáját (RáOTőtelefoto - MTI KOlfOIfll Képszolgálat) Másodszor találkozott vasárnap Glassboróban Johnson Kosziginnal. A szovjet miniszterelnököt Johnson a kollégium parkjában fogadta