Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

Közéletünk hírei KADAR JÁNOS, LOSONCZI PÁL ÉS KÁLLAI GYULA FOGADTAK HAZÁNK ÜJ PRÁGAI NAGYKÖVETÉT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Kovács Imrét, hazánk új csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Ugyancsak fogadta a nagykövetet Losonczi pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke és Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke. MAGYAR-KOREAI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS Csütörtökön a Kulturális Kapcsolatok Intézetének székházában aláírták a magyar—koreaj kulturális együttműködési egyezmény 1967—1968 évre szóló munkatervét, magyar részről Demeter Sándor, a KKI alelnöke, koreai részről Cson Bjong Csol, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kulturális Kapcsolatok Bizottságának alelnöke írta alá az okmányokat A munkaterv értelmében jelentős mértékben gyarapítják a két ország kulturális együttműködését. Programba vették ösztöndíjas egyetemi hallgatók csere-tanulmányútjait, egyetemi tanárok küldését illetve fogadását, az oktatási területen szerzett tapasztalatok kicserélését kiállítások kölcsönös bemutatását, művészeti alkotószövetségek együttműködését ALAlRTAK AZ IDEI MAGYAR—KÍNAI ARUCSEREFORGALMI MEGÁLLAPODÁST A két ország kereskedelmi delegációi között lefolyt tárgyalások eredményeképpen csütörtökön Budapesten a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1967, évi magyar—kínai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást A megállapodás érteimében Magyarország szerszámgépeket, közúti járműveket és alkatrészeket, műszereket, acél és alumíniumkábelt, acéllemezt és más árukat szállít a Kínai Népköztársaságnak, a Kínai Népköztársaság színesfémeket és érceket, vegyi anyagokat, papírt továbbá húskonzervet, gyapjú- és selyemszövetet és egyéb közfogyasztási cikkeket szállít hazánknak. KGSTtanácskozások A Varsó melletti Jablonai kastélyban megkezdődött a KGST atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottságának ülésszaka. A tanácskozás napirendjén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója megünneplésével kapcsolatos intézkedések, a tudományos-műszaki kutatások tervének koordinálása. a nemzetközi atomenergia ügynökséggel való kapcsolatok felvételének kérdése szerepelnek. * A KGST gépipari állandó bizottságának ülésszaka Brnóban befejezte munkáját. A bizottság határozatot hozott a szakosítás és a kooperáció megjavítására irányuló intézkedések életbeléptetéséről. Új üzem A Péti Nitrogénművek nagy bővítési munkálatai jelentős szakaszhoz érkeztek. Megkezdte működését a gyártelep egyik legfontosabb új létesítménye: a salétromsavgyár. A savgyárban önműködő szabályozó körök biztosítják a zavartalan munkát. Dolgozik az új gépsor A Kenderfoné és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárában üzembe helyezték és műszakilag átvették az olasz Covema-cégtől vásárolt gépsort A hasított-fóliát gyártó berendezés egyedülálló a világon, csak néhány országban található ilyen gép. A hagyományos kender- és lenáruk helyett polipropilénből és polietilénből készítenek igen könnyű, vízálló és nagyszilárdságú termékeket: kötelet zsineget zsákokat, szőnyegeket, szöveteket és egyéb árukat, mintegy harminc féle változatban, 6—8 színben. Tegnap, csütörtökön délelőtt szakmai bemutatót rendeztek az új üzemrészben. A bemutatón résztvett dr. Lehr Ferenc, a könnyűipari miniszter helyettese és Perjési (Somogylné felv.) László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára is. A tervek szerint jövőre újabb két darab Covema-gépsort vásárolnak a jelenlegi mellé, s néhány év múlva a hazai vegyigyárak biztosítják az alapanyagot is, amelyet ma még külföldről kell beszerezni dollárért. Képünkön a gépsor csévéző berendezése. SOK A BOLCSOPÉS. KEVÉS A HELY — JAVULT A JÁRVÁNYÜGYI HELYZET — FOGÁSZATI SZAKRENDELÉS A KÁBELGYÁRBAN AIII. kerületi tanács ülése A szegedi III. kerületi tanács tegnapi ülésén megtárgyalták a kerület egészségügyi helyzetét, valamint jóváhagyták az 1966. évi költségvetés és községfejlesztési alap zárszámadásáról szóló előterjesztést. Vineze Antalnak, a III. kerületi tanács vb-elnökének megnyitó szavai után a tanácsülés Kószó József elnökletével folytatta munkáját. Dr. Vadász Károly, a III. kerületi tanács egészségügyi állandó bizottsága elnökének előterjesztése alapján a kerület egészségügyi helyzetének értékelését tűzte napirendre az ülés. Három tanácsi és öt üzemi bölcsőde működik a III. kerületben. Az itt elhelyezett 420 gyermek ellátása minden tekintetben kielégítő. viszont a férőhelyek számát a szükségletnek megfelelően gyarapítani kellene. Élelmezésügy területén ebben a kerületben 177 objektumot tartanak nyilván és ellenőriznek rendszeresen. A járványügyi helyzet is jónak mondható. A lakosság gyógyító munkáját a III. kerületben 11 körzeti orvos végzi, egy körzethez a 16 éves kortól számítva átlagosan 2500 fő tartozik. Az előterjesztést követő vitában sorrendben felszólaltak Rózsa István, Nyitrai Antal, Kiss Istvánné, Sziládi Sándor, Bors István, Hernádi János, Borka László, Szécsi Imre, Felhő József, ördögh Mátyás, Gyuris István, Teleki Ferenc tanácstagok és dr. Magyar Mihályné körzetorvosi asszisztens. Valamennyien hasznos javaslatot tettek, hogy a jövőben miképpen lehet még szilárdabbá tenni a III. kerületben a közegészségügyet A felszólalásoknak megfelelően született a határozati javaslat is, miszerint fokozottabban kell ellenőrizni a kerületben a városgazdálkodási és talajerőjavító vállalatok n»inkáját. Szükséges az üzemi fogászati szakrendelések óraszámának felemelése, és intézkednek, hogy a kábelgyárban is létesüljön fogászati szakrendelés. Interpelláció és bejelentés ezúttal kevés hangzott el a tanácsülésen. Kószó József javasolta, hogy a fontos tanácsi rendeleteket kapják kézhez a tanácstagok, hogy azok ismeretében munkájuk még eredményesebb legyen. Rózsa István és Bors István hangoztatták, hogy a parkokat és tereket együttes erővel védjék meg a kerület lakói a rongálok, kártevők ellen. Teleki Ferenc azt tette szóvá, hogy a Dorozsmai úti benzinkút meglehetősen zsúfolt. A gépjármüvek elállják a főközlekedési útvonal egy részét, s emiatt már sokszor fordult elő ott baleset A Minisztertanács határozatai fl mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységének kiszélesítése A mezőgazdasági termelőeszközök elért szívonala, a meglevő, illetve megvalósuló termelőkapacitások, továbbá a helyi természeti és gazdasági adottságok jobb kihasználása lehetővé és egyben szükségessé is teszi a mezőgazdasági nagyüzemek (mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, állama gazdaságok) üzemi tevékenységének ésszerű kiszélesítését. Ez segíti a lakosság igényeinek jobb kielégítését, új munkaalkalmakat teremt a falusi dolgozók számára, vagyis kedvező a mezőgazdasági üzemek és egyben az egész népgazdaság szempontjából. A szolgáltató ipar és az építőipar jelenlegi helyzete megkívánja, hogy a termelőszövetkezetek olyan feladatok elvégzésére is berendezkedjenek, amelyek szerves részei a mezőgazdasági termelésnek (például: gépjavítás, takarmánykeverés, részleges feldolgozás, szállítás, építőanyagkészítés, építés stb.), ezzel ugyanis bizonyos mértékben tehermentesíthetik, kisegíthetik az említett iparágakat. Emellett szól az is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a berendezéseket, a felszereléseket — főleg a szállítóeszközöket, gazdasági műhelyeket — év közben nem használják ki egyenletesen, s ugyanakkor a lakosság egy része nincs kellően ellátva úgynevezett szerárukkal, s nem mindenben kielégítőek a különféle építőipari, javítási, kertészeti, növényvédelmi szolgáltatások. A termelőszövetkezetek területén levő bányák, homokbányák, mészégetők, szénégetők stb. üzemeltetése — amennyiben a piac igényli ezeknek a termékét és árban versenyképesek a nagyüzemekkel — nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem a népgazdaság érdeke is. A gyümölcs-, szőlő- vagy zöldségtermelésre specializálódott naevobb mezőgazdasági üzemekben a szerződéssel értékesített termékeken kívül mindig vannak olyan csökkent értékű vagy egyéb gazdaságosan nem értékesíthető termékek, amelyeket helyben lehet a legelőnyösebben feldolgozni. A mezőgazdasági nagyüzemek állami élelmiszeripari vállalattal kötött szerződés alapján is végezhetnek élelmiszer-feldolgozást, a szerződésben az állami vállalat. — feladatkörén belül — a mezőgazdasági nagyüzemet olyan tevékenvséggel is megbízhatja, amelyet az egyébként nem végezhet. Az ilyen tevékenységhez az illetékes szerv által kiadott engedély szükséges. A mezőgazdasági nagyüzemeknek a lövőben nagyobb szerepük lesz a helyi ellátásban: lehetővé teszik számukra, hogy ne csak a piacokon, hanem a városi bolthálózat keretében ts árusíthassanak. Elsősorban a saját termékeiket értékesíthetik, illetve dolgozhatják fel — beleértve a tagok háztáji és az alkalmazottak kisegítő gazdaságában termeit árukat is. Mindezekkel együtt biztosítani kell. hogv a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége nem menjen termelésük rovására. Ezért a kormányrendelet azt is kimondja, hogy saját szükségletet meghaladó élelmiszer-feldolgozó, valamint kizárólag vagy túlnyomóan külső megrendelők részére végzett egyéb kiegészítő tevékenységet a mezőgazdasági nagyüzemek csak külön engedéllyel folytathatnak. Ugyanúgy engedély szükséges állandó árusítóhely létesítéséhez is. Az engedélyt — az illetékes szakigazgatási szervek javaslata alapján — a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága adia meg. A mezőgazdasági nagyüzemek a tevékenységükhöz és működésükhöz szükséges anyagokat és eszközöket — természetesen az áruforgalmat szabályozó rendelkezések megtartásával — a kereskedelmi szervektől és vállalatoktól, vagy akár közvetlenül az ipari vállalatoktól és más mezőgazdasági nagyüzemektől is beszerezhetik, szükség esetén magánszemélyektől is vásárolhatnak. A mezőgazdasági nagyüzemek a gazdasági tevékenységük keretében előállított, valamint a háztáji gazdaságokból, illetőleg az alkalmazottak kisegítő gazdaságából származó termékek értékesítésére szerződést köthetnek a feldolgozó, felvásárló, vagy közvetlenül felhasználó állami és szövetkezeti vállalatokkal és más szervekkel. A mezőgazdasági nagyüzemek a gazdasági tevékenységük körébe tartozó feladatok jobb megoldása céljából — az erre vonatkozó feladatok jogi megoldása céljából — egymással vagy más szocialista szervezetekkel társulhatnak. A kiegészítő tevékenységek körét, feltételeit és az engedélyezési e1 iárás szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az édekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben állapítja meg. II Nehéziiiari, a Könnyűipar, az Eoílésiigyi és Városferesztési Minisztérium hatásköre, feladatai A Nehézipari, a Könnyűipari, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium feladatairól és hatásköréről hozott kormányhatározatok a következő főbb rendelkezéseket tartalmazzák: E tárcák miniszterei — mint ágazatuk vezető; — részt vesznek a kormány gazdaságpolitikájának kidolgozásában, a népgazdasági tervek és a megvalósításukat biztosító eszközök kialakításában. Felelősek ágazatuk megfelelő működéséért, továbbá az ágazatukba tartozó vállalatok és szövetkezetek gazdaságpolitikai irányításáért, a népgazdaság többi ágazatával összehangolt fejlesztéséért. Ellátják a hozzájuk tartozó vállalatok és intézmények felügyeletét, továbbá a hatáskörükbe tartozó államigazgatási és hatósági feladatokat. A miniszterek kidolgozzák ágazatuk fejlesztésének műszaki-gazdasági koncepcióit és programjait, ennek keretében a műszaki színvonal fejlesztését, a szakemberképzést, koordinálják a tudományos kutatást, valamint a nemzetközi együttműködésből adódó ágazati feladatokat. Kialakítják, egyeztetik és összehangolják a hosszú- és középtávú tervvariánsokat. Javaslatokat készítenek az ágazatuk fejlesztésével kapcsolatos állami beruházásokra. Közreműködnek a pénzügyi gazdálkodás szabályozásában, az állami hitelpolitika alakításában, az adóztatási rendszer, az állami preferenciák (szubvenciók, dotációk, elvonások, hitelek stb.), az exportimport engedélyezési szabályzatok, a munkaerő- és bérgazdálkodási rendszerek kidolgozásában. az áruforgalom szabályozásában. Az ágazatuk körébe tartozó termékek vonatkozásában az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével együtt árhatósági jogkört töltenek beszervezik az ágazatuk Irányításához szükséges információs és beszámoltatási rendszert; tájékoztatják a lakosságot ágazatuk fontosabb problémáiról. A nehézipari miniszter ágazati felelőssége kiterjed a bányászat, a villamos energia, az atomenergia, az energiagazdálkodás, a távhőszolgáltatás, az alumíniumipar, a kőolaj- és gázipar, a vegyipar területére — függetlenül a vállalatok szervezeti hovatartozásától/ A könnyűipari miniszter ágazati felelősségébe tartozik: a ruházati ipar (textil, konfekció, bőr, cipő. szőrme); a bútoripar; a papír- és a nyomdaipar fogalmi körébe tartozó tevékenységek; egyes sajátos helyiipari cikkek és szolgáltatások, illetve az e feladatokat fő tevékenységként ellátó minisztériumi és tanácsi vállalatok. valamint kisipari szövetkezetek. A tanácsok végrehajtó bizottságai útján szervezi a magánkisipar állami felügveletét, felügyeletet gyakorol a Kisiparosok Országos Szövetsége (KIOSZ) felett. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik: az építésügyi és a lakásügyi igazgatás, valamint a városfejlesztési tevékenység szakirányítása: az építőiparral és az építőanyagiparral kapcsolatos iparfelügyeleti jogok gyakorlása, a hatósági minőségvédelem irányítása és az ágazatfejlesztési feladatok ellátása; a helyiséggazdálkodással és a kisajátítással kapcsolatos feladatok ellátása. A miniszter — a kormány gazdaságpolitikájának és döntéseinek megfelelően — kialakítja az ország városfejlesztési, illetőleg lakás- és kommunális ellátási politikáját; összeállítja a városfejlesztésre, a lakás- és kommunális ellátás színvonalának emelésére vonatkozó távlati és középtávú tervjavaslatokat, ellenőrzi a kormány városfejlesztési, lakás- és kommunális ellátási politikájának érvényesülését, értékeli hatását, javaslatokat terjeszt e'ő a kormánynak a szükséges intézkedésekre; kialakítja és érvényre juttatja a központi lakáspolitikai célkitűzéseket. A feladatkörök megváltozásával, az operatív feladatok fokozatos megszüntetésével, a hatáskörök decentralizálásával egyidejűleg a minisztériumok szervezetét jelentősen egyszerűsítik, korszerűsítik. Ennek megfelelően az év végéig a Nehézipari Minisztérium létszámát mintegy 40 százalékkal (380 főre), a Könnyűipari Minisztérium létszámát 30 százalékkal (360 főre) csökkentik. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium létszáma 43 százalékkal (480 főre) csökken, ezt kétharmad részben szintén az év végéig, egyharmad részben pedig 1968. április 30-ig valósítják meg. (MTI) Péntek. 196X június 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 4