Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

Szegeden járt az UNICA elnöke Kedden érkezett Magyar- nyilag nem vehetjük fel a országra egyhetes látogatásra versenyt a nyugatiakkal, a stuttgarti Wilhelm Mar- mert — véleménye szerint — ntantt, az Amatőrfilm Világ- a filmek alapkövetelménye a szövetség elnöke, s péntek technikai tökéletesség, sahol este Szegedre is ellátogatott, ez hiányzik, ott nincs értéa megyei amatőrfilmklub kelési szempontja. Érdekesösszejövetelére. Bár turista- ségként még hozzáfűzte, náként jött, utazása némiképp lünk csak színes filmeket összefügg Magyarország kü- készítenek, az előhívást sem szöbön álló felvételével az maguk az amatőrök, hanem UNICA tagjai közé, s ebből üzemek végzik. Véleményéa szempontból nem volt vei persze nem mindenben dektelen a fővárosi és sze- értünk egyet, legalábbis ami gedi amatőrfilmesekkel tör- a filmek technikai és tartaltén t találkozása. Mindenek- mi követelményeit illeti, fonelőtt a mozgalom helyi vi- tosségi sorrendben inkább az szonvaira volt kíváncsi, s utóbbira szavazunk. Láttuk néhány versenyfilmet is el- ugyanis például az 1964-es hozott az UNICA archivu- amszterdami fesztivál díjmából, bemutatásukkal érde- nyertes alkotását, az Ezerkettedlk éjszakát, ami csodálatos koloritu, színpompás tobzódás volt, Seherezade és az egykori szultán történet'ének rövid adaptációja, teli A Juhász Gyula Művelő- akrobatikus elemekkel, pandési Otthonban rendezett ve- tomim és mozgáskultúrával titcs utan a jelenlevők esz- „,.,.„„.. . .. ... , mecserét folytattak Wilhelm " gyönyörű ám üres latváHerniannal, aki elmondta: nyossag. Nálunk talan nem az UNICA 1932-ben alakult, nyert volna fesztivélt. Les jelenleg 30 állam körűibe- het, hogy szerencsére? Dicsérni jöttem öreg falu Kübekháza. szá- a csapot megnyitják. És területi utat gyalult le, mos gazdaportának patinás könnyebben öntözhessék mintegy 60 ezer forint értérangja van, széles útját két- majd a virágokat, amit ez- kü társadalmi munkát végoldalt füves sáv kíséri. Gon- után ültetnek. zett. Az állattenyésztési briclozott gyepszőnyeget. virá- — A főút mellett Idén ki- gádvezető, Hajnal József gokat képzelnék a házak elé, cseréljük a téglajárdát mint- szorgalmát oklevéllel és be egyelőre inkább a gyom- egy 2 kilométeren. Már be- tárgyjutalommal honorálta a növény honos. izéltem az emberekkel, hogy megyei tanács végrehajtó biaztán az árkokat is tegyék zottsága. rendbe és ültessenek virágot kes összevetési lehetőség kínálkozott a kétségtelenül modern eszközökkel, technikai apparátussal kivitelezett nyugati kisfilmek és a hazai amatőrtermés között. m a házak elé — mondta Zsóiér András tanácselnök. Legtöbben dicsérik Puskás Andrást, aki mások helyett is lapátolt, csakhogy a vizA legjobb társadalmi mun- vezetékcsövek árkai elkéE lül 5 millió amatőr tagja közvetlenül, de legalább 30 millió filmesért érzi magát felelősnek. Nagyon szeretné, ha a Szovjetunió, Csehszlovákia. Lengyelország, NDK és Jugoszlávia mellett újabb szocialista ország, Magyarország felvételére is sor kerülne, annál inkább, mivel nálunk rendkívüli nagy lelkesedést tapasztalt a filmezésben, ami tulajdonképpen a mozgalom lényege. Azt is őszintén elmondta: pillanatN. I. Négy ismeretlen Madách-levél Furcsa, hogy ezt írom. mikor dicsérni jöttem Kübekházára. A szegedi járásban elsők községfejlesztő társa- _ dalmi munkában, tavaly 338 kásokróí ~<Tdek"lődtem. Olya- szüljenek. A tsz kertészetéezer forint értékű íaluszépí- nokró1, akik otthonukként ben találkoztam az idős, fetést végeztek a kübekiek. weretik gzépítik az egész hér hajú, piros arcú ember(Egy-egy lakos 229 forintot fa]ut akikben izzik valami rel. Vidám, munkaszerető, erő munkát végzett.) Mih- nyugtalan jóság, s tettvágy erőteljes gazda, tizennégy denképpen virágot kéne hát szülőfalujuk iránt. Elsőként éve tsz-tag, de — mintmegtúzni a falu „mellényére", de a közügyekben fáradhatatlan jegyezte — 500 munlcaegy— sajnos — a porták előtt (jelenleg beteg) Novodonszki ségnél kevesebbje sohasem nincs virág. Istvánt említik, majd a más- volt. A falu előrehaladását Talan az öreg falu sajatja fel évtizede tanácstag Szűcs 12 évi tanácstagsággal szol— akár az öreg emberé —, Antalt, meg Hegyes Pált, a gálta. Honnan buzog ez a hogy értékéit valahol belül kübekházi „tulincsot", aki kiapadhatatlan közszolgálat? rejti? A több százezret érő mestere a villanyszerelésnek, — Mindig szerettem a szétarsadalnú munka Kübekhá- a járdaépítésnek, a vízháló- pet, a házamban épp úgy, zan egyelőre lathatatlan, a zainak egyaránt Idén vál- mint a faluban. Sajnos, sok törpe vízmű vezetékhalóza- iaita, hogy választókerületé- hanyag ember megtűri a 'ának arkait ásták ki estöl- ben megépíti a téglajárdát, gyomot kapuja előtt, régen töttek be nagy igyekezettel tsak anyagot adjanak. A tisztább és virágosabb volt a falu lakói. Hogy a porté- .„omszédos választókeriile- a mi utcánk — mondta Puskon friss ivóvíz fakadjon, ha tek. ahol Dongó Pál, Ritter kás bácsi. . Jakab ós Huszár József a Zsótér András tanácselnök tanácstag, segítenek o „la- nem szólt semmit, hiszen érpálynak" gúnyolt (mivel még tette a szót: mozgalmat kell járdája sincs) rész sártalaní- indítani Kübekházán a virátasában. gos faluért. A társadalmi A Sarló és Kalapács Tsz munka több éves sikere hadd magáénak érezte a falufej- hozza meg a maga virágait lesztés ügyét, gépeivel 59 a kübekházi utcákon is. Eddig ismeretlen Madáchlevelekre bukkant egy ifjú tanárjelölt: Kerényl Ferenc 24 éves budapesti bölcsészfl reformkor építésze A Műszaki és Természel tudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád megyei szervezete, az 1. kerületi tanács végrehajtó bizottsága és a Magyar Építőművészek Szövetségének s/egcili csoportja pénteken emlékünnepséget rendezett Hlid Józsefnek, a klasszicista építészet kiváló alkotója halálának 100. évfordulója alkalmából. Borvendég Bela Vbl-dijas építész, a Szegedi Tervező Vállalat főmérnöke méltatta a nagy művész érdemeit, majd az egykori Hungária-ház emléktáblát helyeztek el. falán ren — egykor állott európai hírű palotasor megalkotása kizárólag az ő nevéhez fűződik. Legnagyobb szabású épületeit egyházi megbízásból tervezte: az egri, az esztergomi f őszékesegyházat és részben a budapesti Bazilikát. Tucatjával építette a A XIX. század elején a gazdasági, politikai élet felélénkülését kiterjedt építési tevékenység kísérte hazánkban. Az építkezések új építészeti stílust honosítottak meg. Ez az új stílus, a klasszicizmus szembefordulást jelentett a barokk szertelen pompájával. A kor vezető építészei Euró- szebbnél szebb __ palotákat, pa-szerte az antik építészet nyugalmát, kiegyensúlyozott egyszerűségét tekintették példaképnek. A stílusfordulónak hazánkban különös jelentőséget biztosított az a körülmény, hogy az erösödó nemzeti öntudat éppen a klasszicista építészetben találta meg egyik sajátos eszmei szócsövét. így vált a magyar klasszicista építészet s reformkor látható hátterévé, monumentális kifejező eszközévé. A reformkor számottevő építészei közül is kiemelkedik Hild József, aki 1789. december 8-án született Pesten. Apja ugyancsak építőmester. és így nagyon ls valószínű, hogy a szakma szereletén túlmenően a legelemibb építészeti ishrereteit ís a szülői házból hozta magával. Később néhány évig feltehetően Bécsben tabérházakat is. főként Pesten. Nagv veszteségünk, hogy közülük jó néhányat a második világháború semmisített meg, nem kevés azoknak a száma sem, amelyeket valódi értékük fel nem ismerése juttatott a bontó csákány alá. Fennmaradt ismertebb alkotásai közül Szegeden éppen a napokban fejeződött be az úgynevezett „régi Hungáriaszálló" épületének helyreállítása, amelynek eredeti tervei szintén Hild irodájából kerültek ki, és amely régi formájában megfiatalítva a Magyar Tudományos Akadémia szegedi székházaként Dél-Magyarország tudományos életének központja lesz. Száz esztendeje, hogy Hild József eltávozott az élők sorából. Életművére bosszú időn át méltatlanul nult: anyagi körülményei borult a feledés fátyla. Az hallgató. Felfedezését fgy mondta el az MTI tudósítójának: — Maczon Frigyesné Balogh Anna. aki Madách Imre sógorának a dédunokája, budapesti lakásában sok könyvet. Irományt, papírhnlmazt őriz családi hagyatékként. Lányától hallottam ezt, akivel tavaly nyáron Csesztvén ismerkedtem meg. Az egyik félreeső polcon, háborítatlan papírkötegek között találtam rá Madách Imre saját kezűleg írt négy olyan levelére, amelyről mind a mai napig mit sem tudtak az irodalomtörténészek, a filológusok. Három levél teljes terjedelmű, egy pedig töredékes, hiányzik az első két oldala. Madách Károlynak, öccsének írta mindegyiket Madách Imre. Időben a legkorábbit 1848. január 6-án keltezte Csesztvéről Budára. Elmondta még a IV. évfolyamos egyetemista: a levelek nem szerepelnek abban a legteljesebb gyűjteményben sem, amelyet Staud Géza állított össze Madách levelezéséről. Tudományos feldolgozás után — egyetemi tanárának, Waldapfcl Józsefnek a biztatására — Kerényi Ferenc (valószínűleg még a nyáron) az Irodalomtörténeti Közlemények folyóiratában fogja publikálni felfedezését. Bizonyos — mondták a tudósok —, hogy ezáltal újabb értékes tápot kap a Madách-kutatás, a költő kultusza. (MTI) kilométer hosszú bel- és külB. ü. I nek. Új sörgyár, jobb ellátás Varga Pál, a Magyar Országos Söripari Vállalat vezérigazgatója a kőbányai sörgyár központjában pénteken tájékoztatta a sajtó képviselőit a sörgyártás továbbfejlesztésével, a gyorsan növekvő igények jobb kielégítésével kapcsolatos időszerű kérdésekről. A sörfogyasztás gvors iramú növekedése világjelenség. Hazánkban is emelkedett a sörfogyasztás: 1965-ben 44,2, a múlt évben pedig 46.5 liter jutott átlagosan egy-egy főre. Sörtermelésünk gyors növekedésére jellemző, hogy míg 1950-ben csupán 777 000 hektolitert készítettek a gyárak, 1905-ben 4 440 000 hektoliter volt az évi termelés. 1967-ben a vállulat tovább növeli a sörtermelés kapacitását. tovább növelik a leginkább keresett i>alackozatt sör termelését. Már az első negyedévben megkezdték n pécsi sörgyár rekonstrukcióját. A harmadik ötéves terv végéig 150 000 hektoliterrel növelik kapacitásút. Az idei nyári íőtdénybed számíthatunk az ellátás lényeges javulására: gyáraink kereken 250 000 hektoliterrel több sört adnak, mint a múl* év hasonló időszakában. A vezérigazgató végül be. jelentette, hogy Miskole közelében a Hernád folyó rrilJ I lett, új sörgyárat létesíteGizike - szatyor és társai Látogatás a tápéi háziipari szövetkezetben sárga, zöld, kék, tűzpiros színű zizegő rafia, a tápéi háziipari szövetkezet egyik legfontosabb nyersanyaga. A termékek — a színes, horgolt rafia bevásárlószatyrok, fonott gyékény kosárkák, fali„Mindig törjük a fejünket..." Tizenkétmilliót várunk..." a Mint valami óriás, mese- otthon tervezgetek. Mindig lelépni a kocsikon s a tárolóbeli parókák, úgy függtek a mást csinálnék, két egyforma helyiségekben, verandán a színes rafia-kö- munkát nem is szívesen ké- — A termékeknek java rétegek, s benn a feldolgozó te- szítek. Most például egy fali- sze exportra indul. Hogy remben is embernyi magas- szőnyeget tervezek. merre? Az összes nyugati orságú halmokban virított a szagot felsorolhatnám. Tavaly 6 millió 317 ezer forintért exportáltunk árut, most többet szeretnénk. Mindenben sokat változtunk. Az elmúlt évben még a regi kc— nem is kevés. Török- szflményeinkből jöttek össze I _ . né a „divattervezőnk", ő ké- a milliók, most már a 12 miiszőnyegek, a még forgalomba szítí a mintadarabokat is — lióban csak hármai hozott a nem került táskák — szöge- ezt már a szövetkezet müsza- régi áru. Igyekszünk az igéken s az asztalokon tomyo- ki vezetője, Ördögh Antal nyekkel haladni. Ha egy cikk sultak. mondja, a szövetkezet iroda- nem megy már, rögtön tuházában, az egyben múzeu- dunk újat adni — és sokat mul szolgáló elnöki szobá- sejtető pillantással tesz elém ban. egy fényképalbumot. Aztán mindjárt magyaráz- — Ez persze „hadititok", za is a kiakasztott tablókról Ordögh Antal egyébként a másik nyersanyag, a gyé- arról híres, hogy féltekenyen Barátságos, temperamentu- kín>* előkészítését, őrzi „ipari titkaikat". Még az mos asszonyka, Török Jó- Majd a „prototípusokat" asszonyoknak sem engedi, zsefné irányítja a behordott mutatja, a gyékényfonású hogy egy-egy új szatyorral kötegek sorsát, amiből ba- modern székkárpitot, egy sétafikáljanak. Meglátja egy vonta 10 mázsát is feldolgoz- gyékény kalapot, a színes szakmabeli, és oda az új donnák. De ő irányítja a többi horgolt párnahuzatokat, a ság. Ahogy nézem az albumunkafolvamatót ls, a bcdol- különböző mintájú cs színű mot, igazat adok neki: mingozo asszonyok munkáját, ő szatyrokat, a Napgugárt, a dent megérne a konkurentanítja be az újakat, ő ke- régi Gizikét — Törökné kis- cianak. veri azokat a színeket, ami- lányáról nevezték el —, s a vei átfestik, lakkozzák az el- majdani, 1968-as favoritot, l/pvc í1í k&ll készült táskákat. Lelkesen amiről nekem is csak annyit »* 5' ' mesél az immár híressé lett szabad elárulni, hogy szöglenépmüvészeti termékek szü- tesített, formatartó és nagyon letéséről. szép lesz. A táskák készítési a gazdaságos— Mindig törjük a feiün- technológiája is fejlődött, ságra" ket valamin, mindig próbálgatunk újfajta megoldást. Én, mikor itt estefele végzek, azonban rákényszerítették, hogy hamarosan állást vállaljon. Néhány év múltán — úgy látszik — helyzete valamelyest megszilárdult és ekkor Itáliába utazott, ahol több évig tanulmányozta az építészet örökbecsű emlékeit. Pestre visszatérvén irodája hamarosan felvirágzott. Bámulatos energiával dolgozott. Haláláig — csupán Pesten — több mint 900 épületei tervezett, illetve kivitelezett. Így a Duna-partnn — a mai Roosewelt téépítészeti stílus, amely mellett olyan hűségesen kitartott, már építészettörténet. Műveiben megfogalmazott építészeti állásfoglalása azonban ma is eleven tanúsággal szolgál. Hild nagysága nem csupán művészi kvalitásaiban rejlik, hanem sokkal inkább abban, hogy mint gyakorlatiasan gondolkodó szakember, és mint elhivatott művész szolgálni, nevelni és kifejezni tudta azt a kort. azt a társadalmat, amelyben dolgozott és amelv végsősoron benne is munkált. Kerekaszlai-konferencia a véradásról A textilművekben 16 Vö- megnyitó szavai után dr. röskereszt-alapszervezet mű- Tóth Andrásné textilmérnök, már egész kicsire összecsomagolhatok, „gyürtelenítettek" lesznek. — Tavaly 8 millió 600 ezer forintnyi volt a forgalmunk, az idén 12 milliót várunk. — Miért kel! várni annyit az új cikkek forgalmazásával? — Nekünk a gazdaságosságot is figyelni kell. Nincs ér ködik, s az aktivisták mun kájának eredményeként négy év óta rendszeres térítésmentes véradáson vesznek részt a dolgozók. Tavaly 250-en adtak vért, s a jövő hónapban sorra kerülő az üzem Vöröskereszt-szervezetének titkára beszélt a véradó mozgalom jelentőségéről. Az elnöklő dr. Gál György egyetemi adjunktus, a szegedi véradó állomás vezetőjének kérdései elapvéradó napon legalább eny- ján dr. Benkő Sándor egye' nyi résztvevőre számítanak temi tanár, belgyógyász, dr. Gyorsíró-iskolába felvétel érettségizetteknek június 19-én délután 4—8 óráig, nem érettségizett dolgozóknak ugyanakkor iráspróba (Tanácsköztársaság útja 14.) az üzemben. A szegedi véradó állomáson többeket nyilvántartanak, akiket bármikor be lehet hívni a klinikákra, kórházakba, ba gyors segítségre van szükség. Mindezekről, s a további teendőkről volt szó tegnap az üzemben rendezett kerekasztal-konferencián, amelyet a helybeli és a városi Vöröskereszt szervezett. Dr. Kecskeméti Flóra föorvosnő Kulka Frigyes egyetemi docens, sebész, dr. Virág István egyetemi adjunktus, gyermekgyógyász és dr. Hetijei Pál egyetemi adjuktus, nőgyógyász tájékoztatta a konferencia résztvevőit az életmentő és gyógyító vér alkalmazásának módozatairól, Ugyancsak ők adták meg a válaszokat a jelenlevők kérdéseire, hozzászólásaira. Pedig — vakarja meg a fejét telme korán leállítani a jól az asszonyok Tóni bácsija — futó áruk készítését. Az újat 1951. augusztus 25-én, mikor meg is kell tanítani, és kevés alakultunk, azt mondták: árut nem érdemes piacra ju(nem lesz szerencsénk: éppen tatrii. mert nem kifizetődő, péntek volt. — S míg én az annál is inkább, mivel nú irodafalat beborító oklevele- nem értékesíthetünk. Remeiket pásztázom, ő tovább ma- jük, a mechanizmus rajtunk gyaróz. — Most már 1100 be- is segít. dolgozónk van, de sokkal — Az új elgondolásokat, többet tudnánk foglalkoztat- igyekezetet méltányolják? ni, annyi a megrendelés. — Természetesen. Van termékpályúzatunk, amelyen A

termékinvn m'ndig a legjobbakat díjazlcffmc/sck. iuyu zuk. Dc az öteleteket is horésze export' noraljuk. — Ahogy látom, asszonyainknál nincs is ezzel baj. Aztán átmegyünk a rak- — kö.Yzön be Nagy Pál, a tárba. Emeletnyi magasság- szövetkezet elnöke, s a gazban gyékény szőnyegek; cso- da büszkeségével teszi hozzámagolva, útra készen a fo- — Megéri nekik i.s a munka, nott székkárpitok, a fagvvé- otthon dolgozhatnak, dő „gyékényhacurák", a kis- Nekem meg eszembe Jut az moinár, a nagymolnár szaty- az epizód, amikor Pesten rok, és lám a mesebeli hét- először kerültek kezembe az mérföldes csizmák is itt van-, egyik üzletben a divatos nak, amiket egyébként egész- szatyrok, amelyeken címke j ségvcdelmi okokból készite- hirdette a feladót: a tépéi | nek henteseknek, kenyér- háziipari szövetkezetet. szállítóknak, legyen mibe be,lakab Ágnes Szombat, 1967. Június 11 D£L-MA<SYARQRSZAG 5