Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-02 / 128. szám

á Jag uár Üj íümek Egy kis gúny. egy kis ér­zelmesség. egy kis cinizmus: ez Heltai. És ez a Jaguár, egyik legjobb regénye is Meg persze könnyedség, bra­pot, a Krajcáros Igazságot, amelyből élnek, mert ráfi­zet, az újság nem üzlet: hi­ányzik belőle a szenzáció. A sóhajtozó szerelmes ifjak er­vúr. elegancia. És sok ötíet, re hirtelen cselekedni kezde­sok szellem. Fordulatok, vá- nek és ennek nyomár meg is ratlan csattanók. A század- születik a szenzáció, fellen­vég nagyvárasa: kabarék, diil a lap, dől a pénz — per­kávéházak, bohémek. Vagyis sze csak Általán® bácsihoz újságírók, színészek — de inkább csak színésznők — pincérek, zeneszerzők és fel- lan addig se. A zavartalan találók. Valami a régmúlt derűre egy sötét bűntény vet időkből, valami a századfor­dulóból. Ez Heltai, és lehet, — és mindenki boldog. De csak egy pillanatig, vagy ta­árnyékot. S már itt is a kri­mi, frakkos, elegáns, válasz­hogy nem is több. Modernebb tékos modorú, álarcos beto­izgalmakhoz szokott közön- rőivel, vagyis az eddigiek ségünknek talán egy ódivatú. Persze kedvesek, szenvesek a Jaguár alakjai, kissé modorában, tehát nem félel­mesen, nem vérrel és ve le­rokon- lcedéssel. rettegéssel, hanem könnyedén, elegánsan. Sze­ügy ahogyan Heltai megírta cessziós krimit látunk. Végül és ahogyan most ebben az természetesen minden megol­dj magyar filmben D ö m ö 1- clódik, minden kiderül. Fö­k y Ján® megkísérelte őket lénves, szellemes csattanóval megeleveníteni. Miért ne len- zára1 a történet, nének még ma is érdekesek Mindez nem kellemetlen, ezek az örökké pénzzavarban Csak egy kicsit jelentéktelen, szenvedő és örökké szerelmes csak éppen semmiféle hatást újságírók: Mák Pista. az nem kelt. Akármilyen fino­alanyi költö, Csontos, a titkos rnan mulattat is, egy kettőre drámaíró. Comtesse a divat- elfelejtjük. A furcsa alakok­Pedagógusok kitüntetése A pedagógus nap alkalmá­ból különböző felsőoktatási intézmények — egyetemek, főiskolák, tanító- és óvónő­képző intézetek — oktatóit tüntették ki csütörtökön dél­után a Művelődésügyi Mi­nisztériumban. ötvenen kap­ták meg „Az oktatásügy ki­váló dolgozója" miniszteri kitüntetést, többen miniszteri dicséretben részesültek, szá­mos dolgozó kapott „Kiváló dolgozó" kitüntető jelvényt. A kitüntetéseket dr. Po­linszky Károly művelődés­ügyi miniszterhelyettes nyi­totta át. kiállítása Ősszel Budapesten lesz a a TIT Szegeden, a Horváth IV. Nemzetközi Politechni- Mihály utcai képtárban. A kai Szeminárium és ezzel tegnap délelőtti megnyitó párhuzamosan kiállítás nyí- ünnepségre jugoszláviai lik az iskolai tananyag kor- vendégek is érkeztek: Ber­szerű elsajátítását segítő kes László, a szabadkai pe­szemléltető eszközökből, tan- dagógiai intézet vezetője, szerekből. Ennek egyik előz- Koprulov Károly, biológiai menyeként rendeztek tan- tanács®a, Drágin Jova és szerkiállítást Csongrád me- Iván Gyula iskolaigazgatók, gyei és Szeged óvodáinak, Döme Mihály, a megyei ta­általán®-, közép- és szak- nács vb művelődésügyi osz­középiskoláinak nevelői-ta- tályának vezetője méltatta a nulói készítette eszközökből kiállítás jelentőségét, ami a a megyei és városi tanács tan­művelődésügyi osztályai, a " Pedagógus Szakszervezet és Hasznos tapasztalatcsere volt Befejezte munkáját az olajbányászati vándorgyűlés rovat szelíd vezetője és a ti­tokzatos. hallgatag Jaguár, ka1, a különös kávéházakkal, kültelki színházakkal, az akiről azt mesélik, volt már operettekkel, a régi híradók­katonatiszt, rikkancs, erőmű- kai. a katonazenekarokkal \ ész. japán tolmács és pár- és az öreg utcákkal együtt, bajhős is. s a többiek, Ve- Legtovábban talán a kitű­gyes Benő. a szentimentális nő színészek játéka él ben­uzsoras. Altalános bácsi, a szigorú laptulajdonos, Ta­vaszmezei Panni, a könnyű­nünk. Mensáros László titokzatos Jaguárja, Major Tamás hang®kodó Általán® vérű primadonna és a szép bácsija, Bodrogi Gyula Ella, Általán® bácsi lánya, akibe mindenki szerelmes. Amikor pedig megtudjuk, hogy veszély fenyegeti eze­szelíd Comtesse, P a t h ó István ábránd® Mák Pis­tája, Garas Dezső elpusz­títhatatlan optimizmusú ket a kedves fiúkat, még Csontosa, T ö r ö c s i k Mari jobban a szívünkbe zárjuk Panni ja és Bárdi György­öket Általános bácsi ugyanis meg akarja szüntetni a la­erze mes uzsorasa. ö. l. Senki sem akart meghalni Nemcsak történelemköny­vekből, a múlt nagyon kö­zelről visszhangzó dokumen­tációjából tudjuk, a máso­dik világháború korántsem fejeződött be a győzelem napjával, a Reichstagra kitű­zött vörös zászlóval. Nürn­tatásából. Még akkor is vár­juk ezt, ha távolról sem kér­hetjük számon Zsalakjavi­csusztól egy Új barázdát szánt az eke mélységét. De talán többet a szüntelen lö­völdözésnél, fedezékbe bújt emberek arcjátékánál, sze­berggel, a fasiszta Németor- mélyes párviadalok, futó sze­szág megosztásával. A bun­kerekből kibújt emberek kö­zött ottmaradtak a nácizmus hangos és csendes katonái. Riadtan ugyan, de annál na­gyobb elszántsággal, hittel a már valós, ám részükre el­képzelhetetlen legyőzetés megtorlásában. Feszülten t árva a józanul lehetetlent, örökös rettegésben tartva az relemsóvárgások egészében balladai hangvételénél. Igaz, szinte végig lüktet az olasz maffia-filmekből megkóstolt léthatatlan feszültség, ami elsősorban I. Gricjusz kitűnő operatőri munkájának ered­ménye. de mindez nem kár­pótol, inkább bosszant egy kicsit elszalasztott lehetősé­gért. Ha viszont beérjük eke szarvát már fogni kész annyival, hogy dokumentum­parasztot. a malomban őrölő Molnárt; éberen vigyázó pus­kát kényszerítve az éjszakai alvó mellé, pisztolyt a ván­kos alá. Emberérlelő és em­bervesztő csendes forrada­lom volt ez, míg a világégés­ből ténylegesen megmara­dottak végre megtanultak és mertek nyugodt életet élni. Erre az alig két évtizede írt történelemre tekint visz­sza Vitautasz Zsalakjavi­csusz filmje — egy litván fa­lu 1946-os eseményeinek idé­zésével. Sikollyal, megdöb­benéssel indul, pillanatok alatt exponálva a várható eseményeket: fegyver dör­ren. s a falu ötödik tanács­elnöke is holtan bukik pad­lóra. A folytatás két szálon bomlik tovább: a megölt el­nök fiai b®szút keresnek a kiontott vérért, de eltökél1 harcosai is az új rendnek. Amit akarnak — a szemé­lyes bosszú és a falu belső békéjének megteremtése — tulajdonképpen ugyanazok ellen irányul, mégis e ket­tősség hiába keres közös medret ebben a szovjet film­ben. A szemet szemért jog Izgalmas embervadászatra vezeti a nézőt, gykaran ki­fejezetten krimi-hangulatot árasztva, a hatalomért vívott harc viszont csak árnyéka, félhangra transzponált, kí­sérő motívuma a megtorlás­nak. Pedig nyilvánvalóan ez utóbbi lenne értékesebb. Saj­nos, keveset tudunk meg az emberek viszonylag kis kö­zösségének megannyi prob­lémájáról, a sorsszerűén sür­gető hogyan tovább társa­szerűen képet kapunk egy hatalmi harc közeli valósá­gának epizódjáról — hasz­nosan ültünk a moziban. N. I. Két napig — szerdán és csütörtökön — Szegeden ta­nácskoztak a magyar szén­hidrogén-kutatás szakembe­rei. Tegnap délelőtt és dél­után a két szekció folytat­ta munkáját. A mélyfúrás szakterületével foglalkozó csoport résztvevői előtt hét előadás hangzott el. Do­leschall Sándor a kutatás koncentrációjának gazdasági vizsgálatáról, Győry Gyu­la és Tornyai Géza az al­győi mező fúrástelepítési és kútkiképzési problémáiról, Hollavdy József a gyémánt­fúrások kutatásban betöltött és gázgyűjtő berendezései­nek tervezéséhez szükséges kísérletekről beszélt előadá­sában a délelőtti ülésen. A délutáni programban Gombos Zoltán az algyői mező földgáz-termelésének lehetőségeiről, Peti László a szegedi medence gázfeldolgo­zó üzemeiről és a termékek iránti igényről, míg Pápay József az ideiglenes gázelő­készítő berendezések opti­mális üzemviszonyainak meghatározásáról tartott előadást. Az előadásokat eb­ben a szekcióban is vita kö­vette, majd a kétnap® ván­szerepéről, Götz Tibor és dorgyűlés befejezte munká­Hegyi Ferenc az algyői te- ját. rület néhány fúrástechnikai kérdéseiről tartott beszámo­lót a délelőtti ülésen, majd a résztvevők vitája követke­zett. A délutáni szekcióülésen Mácsik József a fúrási se­besség növelésének újabb A szénhidrogén-kutató szakemberek szegedi ván­dorgyűlése igen hasznosnak bizonyult. Jurátovi® Ala­dár, . a Nagy-alföldi Kőolaj­termelő Vállalat szegedi üze­mének vezetője elmondta, hogy a különböző szakterü­eredményeiről, Hingl József léten dolgozó elméleti és irányított ferdefúrások szerepéről, s Magyar Mik­lós a béléscsősérülések fel­derítésének és javításárak módszereiről tartott előadást. A mélyfúrási szekció mun­kája vitával ért véget. A művelés és termelés­technológiai szekciónál ugyancsak hét előadást hall­gattak meg a részt'-vevő szakemberek. Dr. Gyulai Zoltán a vízkiszorításos mű­velésnél jelentkező inhomo­genitásról, Hornyos János ós öri Viktor az algyői me­ző korszerű réteg- és kút­vizsgálati módszereinek, el­vi és gyakorlati kérdéseiről, Pápa Aladár és Falucskai Lajos az algyői mező olaj­gyakorlati szakemberek szimpózionja jelentős segít­séget nyújt az itteni kuta­tó- és termelőmunka min­dennapi tevékenységéhez, mivel sokoldalúan kicserél­ték tapasztalataikat a két­napos tanácskozás résztve­vői. tervben szereplő politechni kai és egyéb gyakorlati jel­legű oktatás iskolai munká­ját reprezentálja. A szegedi oktatási intéz­mények anyagát Mező Já­nos és Zalavári József taná­rok rendezték, öt közép- és tizennyolc általános iskola egy esztendős munkájának eredményeképpen mintegy 600 különféle tárggyal il­lusztrálja a szegedi közép­iskolákban folyó gyakorlati foglalkozás, a szakközép­isko'ai szakmai képzés, valamint az általános iskolai fizika, kémia, szám­tan, kézimunka oktatás, illetve az alsó tagozatos osztályokban alkalmazott szemléltetési eszközök szín­vonalát. Csongrád megye 106 óvodájának, 200 általá­nos- három közép- és két szakközépiskolájának peda­gógusai, diákjai közel 900 különféle tárgyat mutatnak be, melynek rendezője, Rácz János megyei szakfel­ügyelő elmondta: valameny­nvi iskolai tantárgy anyagát összegyűjtötték, melyek az oktatás szemléltetési céljaira készültek, s melyek alkal­masak a nevelők tovább­képzésének segítésére is. Jú­nius 5-én nagyszabású to­vábbképzési program kez­dődik Szegeden, ahol a ki­állítás anyagának elkészíté­sét, felhasználási módját, le­hetőségeit tanulmányozzák. A kétnapos ankét után a nevelők üzemekbe, gyárak­ba, múzeumba, főiskolára látogatnak, — ki-ki szakjá­nak megfelelően —, hogy az iskolai gyakorlati oktatás számára újabb tapasztalato­kat szerezzenek. Közéletünk hírei A KGST-KÜLDÖTTSÉGEK VEZETŐI FEHÉR LAJOSNÁL Fehér Laj®, az MSZMP Politikai Bizottsága iák tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, csütörtökön a Parlamentben fogadta a KGST mezőgazdasági ál­landó bizottsága budapesti ülésszakán részt vevő kül­döttségek vezetőit HAZAÉRKEZETT NÉPFRONT­KÜLDÖTTSÉGÜNK VARSÓBÓL A Hazafias Népfront kül­döttsége, amely Erdei Fe­renc főtitkár vezetőjével tíz napon át tanulmán »ozta a lengyel testvérmozgalom munkáját, hazaérkezett Bu­dapestre. PÁRMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG AZ NDK-BÓL Dr. Arno Hochmirfh-nak, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága kulturális osztálya vezetőjé­nek vezetésével csütörtökön német pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. A kül­döttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­vezetője fogadta. Egyesült Magyar Szénbányák A Gazdasági Bizottság ha­tározatot hozott, amely elren­deli, hogy a szénbányászati trösztöket és az Aknamélyítő Trösztöt vállalatokká kell át­alakítani. Egyúttal felhatal­mazza a nehézipari minisztert, hogy az így létrejött borso­di, dorogi, közép-dunántúli, mátraaljai, mecseki, nógrádi, oroszlányi, ózdvidéki, tata­bányai és várpalotai szénbá­nyászati vállalatokat egye­sítse. Az új szerv, az Egye­sült Magyar Szénbányák bu­dapesti székhellyel működik majd. Az Egyesült Magyar Szénbányák júluis 1-én kez­di meg öt évre tervezett mű­ködését. A politikai munka sokoldalú segítsége — a Partéiét júniusi számában A politikai életben sincs gazdag történelmi visszapil­nyári pihenő — ezt bizonyít­ja a Pártélet bővített terje­delmű júniusi száma. A párt Központi Bizottsága folyóira­tának hasábjain helyet kap­nak az ideológiai és szerve­zeti élet valamint a gazda­ságirányítás reformjának időszerű kérdései, illetve a szocialista hazafiság és pro­letár nemzetköziség gondo­latai. A IX. kongresszus óta el­telt hónapok tagfelvételi ta­pasztalatait, s az abból le­szűrt feladatokat elemzi írá­sában Tóth Mátyás, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­jr.. Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető helyettese azt fejtegeti, mi előzte meg az európai kom­iantás méri fel a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének nö­vekedését. Egy másik írás arról ad képet, milyen for­mában képezik tovább az SZKP pártaktivistáit. Ide kapcsolódik a magyar párt­oktatási módszerek haté­konyságáról. a szakosodás jelentőségéről készített cikk, valamint a társadalmi és családi ünnepek időszerű szervezeti és ideológiai vo­natkozásairól szóló írás. Több szerző segíti gondola­tival a gazdaságirányítás re­formjának közelgő bevezeté­sét. Ezek között található a munka szerinti elosztás elvé­nek változásait értékelő kon­zultáció, s itt számolnak be nagyüzemi párttitkárok a munista és munkáspártok készülődés politikai és gaz­értekezletét, s mit tükröznek a tanácskozás dokumentu­mai. Csatári Dániel kandidá­tus a magyar és szocialista tapasztalatok figyelembe vé­telével szól a hazafiság és a nemzetköziség szerves egy­másra hatásáról. Figyelemre méltó a Központi Ellenőrző Bizottság közleménye. Ismét, hasznos és konkrét segítséget kapnak tudatfor­máló munkájukhoz a propa­gandisták. A nagy októberi dalrrú érvényű megválaszol- jubileumot szolgáló rovatban tíasági tennivalóiról. A párt­csoportok fontos munkájáról szóló írás mellett — amely a [ ártalapszer vezetek életét segíti — cikket közöl a Párt­élet a szakszervezeti mozga­lom XXI. kongresszusáról, bővebben elemezve az ér­dekvédelmi szervezet új és rnegnövekedett feladatait. A folyóirat tapasztalatcse­rére érdemes cikket közöl az ENSZ által meghirdetett idegenforgalmi év alkalmá­ból. Kenyérgondok Kistele Miért nem segített az új kenyérgyár? Néhány hónappal ezelőtt mert az új kenyérgyár mel- Ezek után felvetődik a helyezték üzembe a kistele- lett be kellett újra állítani a kérdés: vajon ki a felelős a ki kenyérgyárat. Mindenki termelésbe a községben levő kisteleki kenyérgyár rossz azt hitte, hogy elegendő és régi, elavult üzemet is. A tervezéséért, a kenyér elfo­jó minőségű kenyér kerül régi üzem elavult berendezé- gadhatatlan minőségéért? majd ki a kemencékből. Saj- seive! jobb minőségű kenje- Meggj'őződésünk, hogy 8 nos, nem így történt. Már a ret süt. mint a viszonylag kenyérgyárban dolgozók nem. tervezésnél nem számoltak korszerűen felszerelt kenyér- a nagy hőségben becsülettel azzal, hogy Kistelek és kör- gJ'ár. helytállnak és igyekeznek nyéke fogyasztóinak napi 70 A régi sütőüzem működ- szaktudásukkal jó kenyeret —72 mázsa kenyér az igé- tetése viszont akadályozza a tenni a fogyasztók asztalára, nye, ezzel szemben az új község fejlődését. Arra a Az üzem vezetése sem hibás, kenyérgyár legfeljebb 30—32 helyre ugyanis a földműves- mert rossz berendezéssel és mázsa kenyeret tud sütni. szövetkezet egy úgynevezett alapanyaggal jó terméket Még nagyobb a probléma szupermarketet akar építtetni előállítani nem lehet Hát a kenyér minőségével. Ezek elavult üzlethálózata helyett, akkor ki? Nem boncolgatjuk a gondok nagyon összetett A régi sütőüzemet lebonta- tovább a kérdést. Ez az ille­jellegűek. Az üzemvezető nák, de az új nem tudja a tékesek felada(a: várjuk gyors aki néhány napja került az megfelelő kenyérmennyisé- ®s határozott intézkedésüket, üzem élére — elmondotta, get biztosítaná Bálán Miklós hogy az FMK 4 jelzésű ke­mencék hőcirkulációs rend­szerűek, s itt nem mindig lehet bizt®ítani a megfelelő hőt. Különösen a 2 kilo­grammos kenyerek sok eset­ben gj'enge sütetűek. A má­sik ok, hogy a malomipar nem tud egyforma lisztet biztosítani és ezáltal a tech­nológia nem minden esetben érvényesül. Az üzem vezetője egész sor hibát tár fel: nem mű­ködik a tésztaosztó gép, de működtetése nem is előnyös, mert 224 dekagramm he­lyett 240 dekagrammot ada­gol a rossz térfogatmérő. A tészta®ztó gép működés közben szétroncsolja a tészta sikérvázát, s ezzel a kenyér minősége is romlik. Nem jó a sóoldó készülék sem. melj'nek az lenne a rendeltetése a higiénikus sü­tés mellett, hogy a darabos sót feloldja és egyenletesen vigye be a tésztába. A felsoroltakon kívül még sok más bosszantó apró hiba is előfordul, amely megviseli az ott dolgozók idegeit, Kankatút ába illő a dolog. A könyvhét eseményei KITÜNTETÉS. AZ ünne- községében „házról házra" pi könyvhét alkalmából Vi- könyvárusítást rendeznek. téz Józsefet, az algyői föld­mű vessző vetkezet iparcikk­boltjának vezetőjét a falusi könjrvterjesztésben végzett kiváló munkájáért a Kiadói Főigazgatóság elismerő okle­véllel jutalmazta. ÍRÓ-OLVASÓ TÁLÁT.KO ZÓK. Ma este 6 órai kez­dettel a pusztamérgesi mű­velődési otthonban — Mo­csár Gábor és Rigó Béla részvételével — író-olvasó találkozót rendeznek. Szom­baton, június 3-án este 7 órakor Gergely Mihály és Hunyadi István találkozik olvasóival. Mindkét helyen könyvkiállítást és vásárt is rendeznek. A LEGKERESETTEBB KÖNYVEK. A szegedi járás községeiben az idei könj'v­hét legnagyobb sikerű és legkeresettebb újdonsága Borkesi András regén ve. a Pisztrángok és nagy halak. Ezenkívül Heltai verseinek gyűjteménye, Tatav Sán­dor Bujdosásom története és Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című műve tarto­zik a legkapósabb könyvek közé. Igen sokan vásárolják József Attila összes versei­nek a könyvhétre megjelent új. oleső kiadását. JUGOSZLÁV VFNDÉ­GEK. Az ünnepi könyvhét alkalmából szombaton Ma­TTAr,Tta* i gyarországra látogat az új­HAZROL HAZRA. Június vidéki Fórum Könwkiadó 4-én, vasárnap a földműves- küldöttsége. A delegáció egy szövetkezeti boltok — az napot tölt Szegeden, s va­úttörőcsapatok segítségével sárnap tovább utazik Buda­— a szegedi járás minden pestre. Pcntck, 1967. június 2. Otá-MAGY ARQRSZAG •

Next

/
Thumbnails
Contents