Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta az NDK új nagykövetét Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta dr. Herbert Plaschket, a Német Demokratikus Köztársaság új magyarországi, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Ezt követően a nagykövet Fock Jenőnél, a Minisztertanács elnökénél tett látogatást. (MTI) Hazaérkezett nőküldöttségiink Hanoiból Pénteken hazaérkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban járt magyar nőküldöttség. Németi Irén, a Magyar Nők Országos Tanácsa végrehajtó bizottságának tagja, a küldöttség vezetője közölte: — Nyolc napot töltöttünk n VDK fővárosában, s kísérőink véleménye szerint is — ez volt a háború eddigi legsúlyosabb időpontja: 29 légiriadót és öt bombatámadást éltünk át Hanoi lakóival együtt. A lakosság, köztük vendéglátóink csodálatra méltó fegyelmét igyekeztünk példaként követni. fl KISZ VII. kom készülnek a resszosára iatalok Megkezdődtek az üzemi, falusi, hivatali, tanintézeti, valamint a járási, városi és kerületi küldöttértekezletek — tájékoztatták a Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusának előkészületeiről a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Az elmúlt hetekben az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken több mint százezer tisztség betöltéséről döntöttek az ifjűkommunisták. A tanácskozásokon sokoldalúan elemezték az elmúlt két és fél esztendő munkáját. Az első tapasztalatok tanúsága szerint a titkárok mintegy negyven, a vezetőségi tagok körülbelül 50—60 százaléka helyett találtak űj, rátermettebb vezető jelölteket. Május 30 után megkezdődnek a megyei küldöttértekezletek. (MTI) llll Uj térképek Űj történelmi fali térképsorozatot készít az iskolák számára a Kartográfiai Vállalat. A térképszerkesztők az utolsó simításokat végzik a második világháború földrajzi és politikai helyzetét bemutató Európa-térképen. Hogyan értsük a törvényt? Üzemi balesetnek minősül a szövetkezeti tag sérülése a közös munka végzése közben. Ennek tekintendő a közös munkával előálltított termények és termékek feldolgozásával, értékesítésével, illetve szállításával foglalkozó tsz tag balesete is. Szintén ide sorolják munkába menet vagy onnan hazatérőben történt sérülést. Milyen ellátást kap a tsz-tag, ha üzemi balesetet szenvedett ség-csökkenés esetén (3. fo- mellett — csak az öregségi, kozat) a havi átlagjövedelem a munkaképtelenségi és az tíz százaléka, de legalább özvegyi járadékhoz szükséhavi 135 forint, 50—66 szá- ges termelőszövetkezeti tagzalékos • munkaképesség-csök- sági időbe számítható be. A kenésnél (4. fokozat) a havi pártoló tagként eltöltött időt Baleseti rokkantsági nyug- átlagjövedelem 25 százaléka, nyugdíjévként figyelembe de legalább havi 270 forint. venni nem lehet. díj akkor is jár, ha nyugdíj évet egyáltalán nem szerzett, összege a III. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 50 százaléka, a II. — Milyen esetben korlátozzák a tsz-nyugdíj folyósítását? A termelőszövetkezetben — A járadékos lemondhate járadékáról, illetőleg átcserélheti-e járadékát nyugdíjra? A járadékról lemondani uzerru volna. — Kik kaphatnak kárta tanítási segélyt és balese< ti járadékot? lapítását. Ilyen esetben azonban azokat az éveket, amelyekre járadékot kapott és ezért nyugdíjjárulékot nem fizetett, figyelmen kívül kell hagyni. Az 1967 előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított járadék átcserélhető nyugdíjra olyan esetekben, amidőn a járadék igénylésekor nyugdíjat csak Az új gazdasági mechanizmusnak megfelelően t Kormányrendelet az állami vállalatokról Az igazságügyminiszter sajtótájékoztatója rokkantsagi csoportban 5o Iizikai munkát végző gazdák százaléka, az I. rokkantsági a megállapított öregségi és nem lehet. Ha azonban a jácsoportban 60 százaléka. rokkantsági nyugdíjat, vala- radékra jogosultság valamiHa a megrokkant termelő- mint az öregségi munkakép- lyen okból megszűnik, példászövetezeti tag nyugdíjévet telenségi járadékot füg- ul a munkaképtelenségi já(nyugdijéveket) szerzett a getlenűl attól, hogy a ter- radékos állapotában javulás rokkantsági nyugdíj mértéke melőszövetkezetben végzett következik be és a volt jáminden nyugdíjév után a ha- munkájuk eredményeként radékos újabb nyugdíjeveket vi átlagjövedelem egy-egy milyen jövedelemre tesznek szerez, kérheti öregségi vagy százalékával emelkedik. szert, — továbbra is korlá- rokkantsági nyugdíj megál A nyugdíjtörvény felsorol- tozás nélkül megkapják. A ja azokat a betegségeket, "em fizikai munkát végző amelyek foglalkozási beteg- tsz tagnak azonban egy évségnek minősülnek. A fog- ben csak 120 munkanap tellalkozási betegségben meg- .iesitményt enged a rendelbetegedett tsz tag ugyanolyan kezés. Ezen felül a nyugdíj elbírálás alá esik, mintha folyósítását év végéig szübalesetet szenvedett neteltetik. Ha a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjas nem tagként dolgozik, hanem munkaviszonyt létesít, a nyug- _ díj folyósítását arra a hó- azért nem lehetett megállaKártalanítási segélyre az a napra szüneteltetik, amelyik pítani, mert a figyelembe tsz tag jogosult, aki üzemi hónapban keresete mégha- vehető nyugdíjevek kozott ladja az 500 forintott. A ke- 2 évnél hosszabb, de 5 evet reset összegére való tekin- meg nem haladó megszakítet nélkül szünetel a nyug- tás volt. díj folyósítása akkor, ha a nyugdíjasnak iparengedélye vagy hasznot hajtó jogositbaleset, vagy foglalkozási betegség következtében keresőképtelenné vált, de rokkantságának mértéke még nem állapítható meg. A kártalanítási segély havi összege a Mint lapunk tegnapi számában jelentettük, a Minisztertanács csütörtöki ülésén — az igazságügyminiszternek, a pénzügyminiszternek és a Minisztertanács titkársága vezetőjének együttes előterjeszése alapján — rendeletben szabályozta az állami vállalatok alapításának, működésének és szervezetének legfontosabb kérdéseit. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában pénteken tartott sajtóértekezleten — amelyen résztvett lapunk képviselője is — dr. Korom Mihály igazságügyminiszter ismertette a kormány rendeletét. Cél: a gazdaságosság, a szükségletek kielégítése — Az előterjesztés kidolgozásánál az új gazdaságirányítási rendszer követelményeiből indultunk ki — mondotta bevezetőben az igazságügy-miniszter. A Központi Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló irányelvei kimondták, hogy az új körülmények között működési feltételeiket, gazdálkodási formákat és központi irányításukat illetően megváltozik a vállalatok helyzete. A tervszerű központi irányítás öszszekapcsolása a szocialista piac mechanizmusával azt követeli, hogy a vállalatok önállóságát, kezdeményezési lehetőségeit, döntési hatáskörüket és ezzel együttjáró felelősségüket jelentősen növeljük. Az új helyzetben a vállalatoknak is új módon kell dolgozniuk. A gazdaságirányítási rendszer megváltoztatása a vállalatok tekintetében is korszerűbb, fejlettebb mechanizmust igényel. Mindezt jogi eszközökkel is biztosítani kell. Ezt szolgálja a most megalkotott és 1968. január 1-én életbe lépő kormányrendelet — A jogszabály fontosabb rendelkezései a következők: — Megváltoztatja azt a jelenlegi helyzetet, amelyben a vállalat tevékenységi körét gyártmánymélységig meghatározzák. Azt írja elő. hogy a tevékenységi kört (profilt) úgy kell megállapítani, hogy az a vállalat rendelkezésére álló termelőerők ésszerű kihasználását lehetővé tegye. — Az alapító szerv kötelessége lesz, hogy a vállalatokat ellássa a szükséges induló vagyonnal, abból a célból, hogy a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges anyagi eszközök rendelkezésükre álljanak. Egyébként a jogszabályok keretei között az adott eszközökkel rendelkeznek és az állam iránti kötelezettségek teljesítése után fennmaradó nyereség részben a vállalatok vagyonát gyarapítja (tartalék és fejlesztés céljára), részben pedig a dolgozók keresetének növelésére és kiegészítésére, valamint szociális és kulturális célokra használható fel. A felső irányítás, kooperáció Minthogy a vállalatok tulajdonosa a szocialista állam, e tulajdonosi pozíciónak megfelelően a jogszabály rendezi a felső irányítás kérdéseit is. Korlátozza a felügyeleti szervnek a vállalat ügyeibe való operatív beavatkozását. Ilyen beavatkozás lehetséges azonban pl. honvédelmi érdekből, vagy államközi szerződéseinkből adódó kötelezettségek teljesítése céljából, illetve a közérdek érvényesítésének egyéb eseteiben: amennyiben ezek gazdasági eszközökkel kellően nem biztosíthatók. A felügyeleti szerv kötelessége, hogy a népgazdaság érdekeit megóvja. Ebből a célból a vállalatokat ellenőrizheti, s ha a népgazdaság érdeke úgy kívánja, vállalatokat összevonhat, átszervezhet, megszüntethet, a nem megfelelően működő vállalatnál elrendelheti a szanálási eljárást — A rendelet szabályozza az új mechanizmus körülményei között szükséges vállalati integráció, illetve kooperáció kérdéseit. Ennek keretében intézkedik a trösztökről, egyesülésekről és a közös vállalatokról. E szervezetek nem középirányító szervek, hanem valóságos gazdálkodó egységekként kell müködniök. — Több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására lehet létrehozni trösztöt, amely összefogja a keretében működő vállalatokat és rendelkezik azok gazdasági tevékenysége tekintetében. A jogszabály a trösztöt teszi felelőssé azért, hogy vállalatai teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Egyébként az az álláspont alakult ki, hogy az azonos tevékenységet ellátó vállalatoknak trösztbe vaio szervezése nem célszerű, hogy ezzel a versenyt ne zárjuk ki. — A vállalatok egymással, de egyéb szocialista gazdálkodó szervezetekkel (szövetkezetekkel is) közös gazdasági érdekeik előmozdítására és tevékenységük összehangolására társasági szerződéssel egyesülést hozhatnak létre. A vállalatok a koordinálandó kérdésekben megegyeznek úgy, hogy e megegyezésnek megfelelő együttes tevékenységből eredő eredményen (nyereség, vagy veszteség) osztoznak, illetve bizonyos kockázatokat együtt vállalnak. Az egyesülési forma nem érinti a benne részt vevő vállalatok önállóságát Egy vállalat több egyesülésnek is tagja lehet. Egyesülés létrehozását — népgazdasági érdekből — az illetékes miniszter is elrendelheti, legfeljebb azonban 5 évi időtartamra. — A közös vállalat szintén a vállalatok társulásán alapszik. Közös célokra meghatározott vagyonnal bíró és önálló jogi személyiségű vállalatot hozhatnak létre. Az ilyen vállalatközi szervezetek számára megfelelően fel lehet használni a kereskedelmi társaságok ismert formáit is (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság stb.), amelyeket a jogszabály elismer. — Az igazgatónak, mint a vállalati vezetés központi személyének jelentősen növekszik. az önállósága, de egyéni felelőssége is. Dönt a terv meghatározásában, gyakorolja a Munka Törvénykönyve által biztosított munkáltatói jogokat, határoz a műszaki fejlesztés, hitelek igénybevétele, szerződések kötése, a gyártmányok és a választék, sajat eszközökből való beruházás, vállalati mérleg és más gazdasági szervekkel való társulás kérdéseiben. — Az igazgató alakítja'kí a feladatoknak legmegfelelőbb szervezeti formákat A dolgozók közösségének képviselete baleseti járadék alapját ké- vanya van. pező havi átlagjövedelem 65 százaléka. Ha a balesetet szenvedett tag munkaképességének bizonyos százalékát — hoszszabb időre, vagy véglegesen — elvesztette, munkaképesség csökkenésének megfelelően baleseti járadéko*— Ha a termelőszövctkezi tagnak tsz-tagsággal szerzett bizonyos számú nyugdíjévé és ezen felül legalább 10 évi szolgálati ideje van, kérheti-e 60 éves korában öregségi nyugdíj megállapítását? Ez idő szerint férfi tsz-tag vagy rokkantsági nyugdíjat részére a 65, nő részére a 60. kap. Baleseti járadékot kap- életévének betöltése előtt hat az, akinek munkaképes- öregségi nyugdijat megállasége legalább 16 százalék- pítani nem lehet. Amennyiban csökkent. A baleseti já- ben 60 éves férfi, illetve 55 radék mértéke: 16—25 szá- éves nő kéri nyugdíjazását, zalékos munkaképesség-csök- akkor, a tsz tagsággal szerkenés esetén (1. fokozat) a havi átlagjövedelem 5 százaléka, de legalább havi 75 forint, 26—35 százalaékos munkaképesség - csökkenésnél (2. fokozat) a havi átlagjövedelem 8 százaléka, de legalább havi 90 forint. 36— 49 százalékos munkaképeszett nyugdíjéveket sem a megállapításkor, sem később nem veszik figyelembe. — Termelőszövetkezeti pártoló tagsággal lehet-e nyugdíjevet szerezni? A pártoló tagként eltöltött idő — az új tsz nyugdíjtörvényben előírt feltételek Á szénhidrogének szerepe az energiaellátásban Csaknem 400 elméleti és gyakorlati szakember jelenlétében pénteken a Technika Házában megkezdődött az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kétnapos ankétja az energiaigények gazdaságos kielégítéséről. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elmondotta: a legutóbbi 30 év alatt az energiafelhasználás világméretekben két és félszeresére nőtt, nálunk pedig megnégyszereződött. Jelenlegi energiafogyasztásunk megközelíti az európai átlag 80 sére nő. Eközben úgy kell átalakítanunk a szénbányászatot, hogy a gazdaságtalan bányák fokozatos kiiktatása ellenére a koncentrált, korszerű technikájú, s így gazdaságos bányák működtetésével a szén össztermelése 1975-ben már ismét elérje a jelenlegi szintet, A széntermelés részesedése az energiaellátásban mégis számottevően csökkeni fog. A szén részaránya a két évvel ezelőtti 65 százalékról 1975-ig 45 százalékra csökken. Míg a szénhidrogének részesedése az energiaellátásban a két százalékát. 1965. és 1975. kö- évvel ezelőtti, körülbelül 28 zött hazánk energiaszükség- százalékról tíz év alatt 50 lete előreláthatólag 1,4-szere- százalékra nő. — A jogszabály foglalkozik a dolgozok közösségét képviselő szakszervezetek jogállásával is. (Ennek részletes szabályozásóra a Munka Törvénykönyvében kerül sor.) így előírja, hogy az igazgató feladatainak ellátásában a dolgozók közösségére támaszkodik. Az igazgató felelős a termelési tanácskozások megtartásáért, köteles a szakszervezetek érdekvédelmi és képviseleti jogát tiszteletben tartani. Az igazgatót és helyetteseit az illetékes szakszervezet véleményének kikérése alapján nevezik ki, illetve mentik fel; az erre vonatkozó intézkedés természetesen ezentúl is az alapító állami szerv hatáskörében marad. — Érdeklődésre tarthatnak még számot a vállalati felügyelő bizottságokra és a szanálási eljárásra vonatkozó rendelkezések. A jogszabály az alapító, illetve felügyeleti szerve bízza felügyelő bizot k szervezését kimoi. hogy jelentősebb vállalatnál rendelhető el ilyenek létesítése. A felügyelő bizottságok feladata, hogy a vállalat gazdasági tevékenységéről átfogó értékelést adjanak és megfejelő javaslatokat tegyenek az irányító állami szervnek. Létszámuk 5—9 fő lehet, vezetője a felügyeleti szerv megbízottja, tagjainak többsége a vállalattól független személyekből áll. A vállalat igazgatója és helyettesei nem lehetnek a bizottság tagjai, 1—2 tagjat. pedig a szakszervezet javaslata alapján kell megbízni. Megbízatásuk 3—5 évre szól és a \'állalat minden dolgozója köteles rendelkezésükre bocsátani a szükséges adatokat. Operatív intézkedési joguk nincs. — Az állami vállalat gaz dálkodásának felülvizsgálatához tartozik az úgynevezett szanálási eljárás. Erre akkor kerülhet sor, ha a vállalat nem működik gazdaságosan. A szanálási eljárás során az erre kijelölt bizottság kidolgozza javaslatait a gazdaságos működés biztosítására, de ha ez gazdasági eszközökkel nem érhető el, javasolhatja a vállalat megszüntetését. — A kormányrendelet végrehajtásához szükséges részletkérdések szabályozására a pénzügy- és az igazságügy-miniszter felhatalmazást kapott. — Ezekben foglalható össze a vállalatokról szóló új kormányrendelet lényege. A jogszabály — mint említettem — 1968. január 1-én lép hatályba, de azért kerül már a közeli napokban kihirdetésre, hogy az érdekeltek időben megismerhessék, tanulmányozhassák és felkészülhessenek alkalmazására. Az állami vállalatokról szóló jogszabály a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetését biztosító intézkedések sorában igen jelentős helyet foglal el — mondotta beszéde befejezéséül az igazságügyminiszter. Szombat, 1967. május 13. QÉL-MAGYARORS/ÁG 3