Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

fl Hazafias HépVront{ m i küldöttsége 1 Helsinkiben Csütörtökön elutazott Hel­sinkibe a Hazafias Népfront delegációja. Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkárhe­lyettese és Hajduska István, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának tagja a népfront képviseletében részt vesz a Finn Nép De­mokratikus Uniójának kö­zelgő kongresszusán. Hétfőn kezdődik a SZÖVOSZ kongresszusa Szirmai Jenő, a Szövetke­zetek Országos Szövetségé­nek elnöke, csütörtökön a magyar sajtó házában tájé­koztatta az újságírókat a SZÖVOSZ május 15—17 kö­zött Budapesten megrende­zésre kerülő VI. kongresszu­sának előkészületeiről és programjáról. Ismertette a tavasz folyamán országszerte megtartott földművesszövet­kezeti küldöttértekezletek, közgyűlések és választások tapasztalatait Vegyigyár a laboratóriumban Szegedi feltaláló új, porlasztásos technológiája Húskonzervek (Somogyiné felv.) A Szegedi Konzervgyár egyik legízletesebb terméke „különleges vagdallhús" néven kerül a belföldi üzletek­be. A vásárlók hamar megkedvelték a húskonzervet, idén összesen 100 vagon — 550 ezer doboz — vagdalthús készül a konzervgyárban. Hogyan értsük a törvényt? © Az öregségi nyugdíjhoz, ugyanúgy, mint a mun­kaviszonyban álló dolgozók­nál, legalább tíz nyugdíjév szükséges. Nyugdíjévnek számítanak azok a naptári évek, amelyek tartama alatt a nyugdíjbiztosítás fennállott és a tag a közös gazdaságban 150 (a tsz nő­tag.ia 100) tízórás munka­napnak megfelelő munkát végzett Ha a tsz tag ennél keve­sebbet dolgozott a közösben, ilyen esetben nem szerez teljes nyugdíjévet hanem nyugdíjhónapokban veszik számításba munkaidejét A férfi tsz-tag 13 munkanap­pal, a nő tsz-tag pedig 8 munkanappal szerez egy nyugdíjhónapot. Vagyis, ha a férfi szövetkezeti tag a kötelezően előírt 150 mun­kanap helyett csak 130-at teljesített akkor nem egy nyugdíjévet szerzett, hanem csak tíz hónapot Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a termelő­szövetkezeti tag kártalaní­tási segélyben, kórházi ápo­lásban, vagy a termelőszö­vetkezettől betegségi segély­ben részesült szülési sza­badságon volt, továbbá ka­tonai szolgálatot teljesített, vagy az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatá­lya alá eső munkaviszony­ban állt a közgyűlés hozzá­járulásával közép- vagy fel­sőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallga­tója volt, vagy egész napos tanfolyamon (iskolán, edző­táborban stb.) vett részt. S végül a termelőszövetkezet által engedélyezett tanulmá­nyi vagy pedig olyan sza­badságon volt amelyre dí­jazást kapott. — Milyen esetben számít­ják be a nyugdíjévekbe azt az időt, amikor a tsz­tag családtagként dolgo­zott a szövetkezetben? Azok a családtagok, akik e termelőszövetkezetbe be­lépnek, kérhetik a korábbi közös munkában töltött ide­jük beszámítását a nyugdíj­időbe. Erre a beszámításra akkor van lehetőség, ha a családtag a szóbanforgó év­ben az akkor előírt, a nyug­díjév megszerzéséhez szük­séges legkisebb munkaegy­séget a közös gazadságban teljesítette és a nyugdíjjá­rulékot — nyugdíjosztálya szerint — visszamenően megfizeti. Ily módon legfel­jebb öt évet lehet beszá­mítani. Hogyan számítják ki a nyugdíjéveket? Családtagnak az tekinthe­tő, aki a termelőszövetke­zet tagjával a szóbanforgó naptári évek alatt közös háztartásban élt. Az a csa­ládtag. aki 1967. január 1­ét megelőzően lett tsz-tag, az legkésőbb 1967. december 31-ig kérheti a nyugdíjévek beszámítását. 1967. január 1. után tsz-be lépő gazda pedig legkésőbb a felvételét követő egy éven belül kérje. A kérelmet a SZOT tár­sadalombiztosítási főigazga­tóságnak a termelőszövetke­zet székhelye szerint illeté­kes megyei igazgatósághoz, vagy í megyei igazgatóság kirendetségéhez kell írásban előterjeszteni. — Milyen összegű nyug­díjjárulékot fizetnek alsz­tagok? A legkisebb nyugdíjjáru­lék három százalék, ha a gazda közösből származó ha­vi jövedelme az 1800 forin­tot nem haladja meg. Ezen­felül egészen 2300 forintig a jövedelem négy százaléka, 3000 forintig öt százaléka, 4000 forintig a jövedelem hat százaléka. A négyezer forintot meghaladó kereset esetén a jövedelem hét szá­zalékát kell nyugdíjjárulék­ként fizetni. • A járulékot a termelőszö­vetkezet vonja le a része­sedésből. Idén még a régi szabályok szerint fizetik a gazdák a járulékot, az új rendelkezés csak 1968. ja­nuár 1-én lép életbe. — Hogyan rendelkezik a jogszabály a tsz-tagok rok­kantsági nyugdíjáról? Az a termelőszövetkezeti tag jogosult rokkantsági nyugdíjra, aki munkaképes­ségét legalább kétharmad részben elvesztette, a szük­séges nyugdíjéveket megsze­rezte, s rokkantsága egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek száma a munkaviszonyban álló dol­gozók nyugdíjrendszeréhez hasonlóan az életkortól függ. 22 éves kor betöltése előtt a rokkantsági nyug­díjhoz két nyugdíjév szük- I séges. 22—24 éves életkor-' ban négy nyugdíjévet, 25— 29 éves életkorban hat nyug­díjévet, 30—34 éves életkor­ban nyolc nyugdíjévet, 35 éves életkor betöltése után tíz nyugdíjévet kell igazol­ni. A rokkantsági nyugdíj megállapítása előtt az igény­lőt orvosi vizsgálat alapján, rokkantsági foka szerint, úgynevezett rokkantsági cso­portba sorolják. I. csoport­beli rokkant az, aki mun­kaképességét teljesen el­vesztette és mások gondo­zására szorul; II. csoportbe­li rokkantnak az tekinthető, aki munkaképességét telje­sen elvesztette ugyan, de mások gondozására nem szorul, s végül III. csoport­beli rokkant az, aki mun­kaképességét legalább két­harmad részben elvesztette. A rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 33 százaléka, & II. rokkantsági csoportban a havi átlagjö­vedelem 38 százaléka, az I. rokkantsági csoportban a ha­vi átlagjövedelem 43 száza­léka. Ha az igénylő több nyugdíjévet igazol, mint amennyire kora szerint szük­ség van, magasabb nyugdíj illeti meg. A rokkantsági nyugdíj leg­kisebb összege a III. rok­kantsági csoportban havi 400 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 430 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 470 forint. Rokkantsá­gi nyugdíjra a dolgozó at­tól a naptól kezdve jogo­sult, amely naptól a rok­kantság az orvos véleménye szerint fennállott. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Alkalma­zottkémiai Intézetének ad­junktusa, dr. Mészáros La­jos — a világsikert aratott komplex katalitikus labora­tóriuma után — újabb talál­mányt dolgozott ki. Ennek lényege, hogy új rendszerű porlasztási technológiával rendkívül meggyorsítja a vegyfolyamatok lezajlását, másrészt a módszer alkalmas az eddiginél lényegesen ha­tékonyabb szárítási felada­tokra — például az élelmi­szeriparban és más területe­ken. Pillanatok alatt Az alapgondolat az előbbi találmányból következett: a folytatott kísérletekhez katalitikus laboratóriummal ugyanis szükség volt cigarc tafüst finomságú fém­más anyagködökre — mi katalizátorokra. Ezeket sike rült — nem kevesebb mint hatvan féle porlasztó kikí­sérletezésével — olyan töké­letesen előállítania, hogy vé­gülis ebből fejlődött ki az újabb találmány. Az űj módszer azáltal gyorsítja meg a vegyi folya­matokat, hogy a köddé ala­kított anyagok összeporlaszt­va, milliószorosra növelt fe­lületen érintkeznek s így a hagyományos vegyítés ide­jének töredéke alatt egyesül­nek. Gyakorlatilag tehát: ha a módszert például szappan­főzésénél alkalmazzák, akkor nem kell az anyagot órákig kevergetni, mert a szüksé­ges vegyi reakció pillanatok alatt lezajlik, emellett ke­vesebb melléktermék kelet­kezik. Ugyanígy meggyorsít­hatok, s teljesen automati­zálhatok a szappanfőzésénél bonyolultabb eljárások is. Ipari felhasználása A módszer másik alkalma­zási területe az élelmiszer­és más anyagok porlasztásos szárítása előtt is hatalmas távlatok nyílnak. A különle­ges porlasztófejjel, például zárt, forró térbe beporlasz­tott folyékonl élemiszer meg­szárad, amikorra aláhull. Az eljárás ipari méretű felhasz­nálása azt eredményezné, hogy például egy levespor készítő-, vagy más porlasztó üzem helyszükségleteinek, berendezésének költsége, s nem utolsó sorban import­igénye, a hagyományos tech­nológiával működő üzemeké­nek kis hányadára csök­kenne. Lényegében, folyamatosan termelő kis üzemként mű­ködik a feltaláló laborató­riumában, a sokszáz üveg­és fém alkatrészből összeál­lított berendezés is. Az élel­miszer porlasztásra haszná­latos külföldi berendezések hátránya, hogy egyebek kö­zött óriási — 25 ezres — for­dulatszámú alkatrészeket igé­nyelnek, különleges szerke­zeti anyagokkal rendelkez­nek, széles körű a hibafor­rásuk, s költséges az import­alkatrészek cseréje. Az első példányok A két féle — pneumatikus és elektromágneses-porlasz­tási eljárás részletfeladatai ­nak kidolgozásában nagy se­gítséget nyújtott Mészáros adjunktusnak Schöbel György tanársegéd és fele­sége — aki a Gyógyszerkuta­tó Intézet tudományos mun­katársaként szerepel a sze­gedi intézetnek a gyakorlati élettel kapcsolatos tevékeny­ségében. Hatékonyan műkö­dött közre a kísérleteknél Samu Lajos, az üvegtechni­kai műhely vezetője is, aki rendkívüli precizitással, szá­zadmilliméteres pontosságú, üvegfejű, igen nagy teljesít­ményű porlasztókat állított elő a kutató elgondolása szerint. A találmány alapján a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz megkezdte az ilyen por­lasztásos technológiával mű­ködő berendezések első pél­dányainak készítését. Ezek arra alkalmasak, hogy kü­lönféle vegyi gyártási folya­matokat gyorsan kikísérle­tezzenek segítségükkel. Ilyen berendezésekre máris számos hazai kutató intézet igényt tart. A találmánynak, illetve az ennek alapján készülő be­rendezéseknek nagy az ex­port lehetősége is. Dobó Balázs fl gazdasági és pénzügyi ellenőrzés Új rendszere 4 Gasda*Ági Bizottság határozata Az űj mechanizmus beve­zetésével január 1-től meg­változik a gazdasági és pénz­ügyi ellenőrzés rendszere is. Ennek elveiről a Gazdasági Bizottság a közelmúltban ha­tározatot hozott. A határozat kimondja, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a minisztéri­umok, országos hatáskörű szervek, a tanácsok végre­hajtó bizottságai vállalati fel­ügyeleti feladataik ellátásá­ban ellenőrzési jogokkal ren­delkeznek. Ez azonban nem jogosítja fel őket, hogy a kormány által meghatározott jogkörüket túllépve közvetlenül, opera­tív módon beavatkoznak a vállalatok munkájába. A fel­ügyeleti szervek tulajdonosi szemlélettel, a hosszabb távú feladatoknak megfelelően át­fogóan értékelik a vállalat gazdasági tevékenységét. A gazdasági ellenőrzés és értékelés a felügyeleti szerv saját apparátusának a fel­adata, erre a célra azonban egyes esetekben komplexbi­zottságokat, vagy vállalati felügyelő bizottságokat is létrehozhatnak. A komplex­bizottságokat valamely rész­feladat, vagy egyéb különle­ges szakértelmet igénylő fel­adatok megoldására szervez­heti a felügyeleti szerv ve­zetője. Vállalati felügyelő bizott­ságokat csak a nagyválla­latokhoz célszerű kinevezni. A földmű vessző vetkezetek és a kisipari termelőszövet­kezetek területén, sajátossá* gaiknak megfelelően a SZÖ­VOSZ és az OKISZ az aláb­bi elvektől eltérően is sza­bályozhatja a gazdasági el­lenőrzést. A Gazdasági Bizottság ha­tározata kimondja, hogy a vállalatok és a szövet­kezetek pénzügyi revíziója az adóha­tóságok feladata. Ezek ellen­őrzik, hogy a vállalatok be­tartják-e az állammal szem­beni pénzügyi kötelezettsé­geiket, érvényesülnek-e a kü­lönféle pénzügyi kötelezett­ségeket érintő hatósági jog­szabályok. Az állami válla­latokat és a szövetkezeteket szükség szerint az eredeti okmányok és bizonylatok alapján a helyszínen ellenőrizhe­tik, függetlenül attól, hogy a vál­lalat igazgatója mikor hagy­ja jóvá a mérlegbeszámolót. Ha a revízió adóhiányt fedez fel, az illetékes adóhatósá­goknak intézkedniök kell az adó és a bírság behajtásáról. Az adózással kapcsolatos el­marasztaló, intézkedések el­len fellebbezési és panaszle­hetőségeket is biztosítani kell. A határozat ezután az adó­hatóságok pénzügyi revízió­jának szervezetéről intézke­dik. Eszerint a Pénzügymi­nisztérium a központi adó­hivatalból bevételi főigazga­tóságot, továbbá a miniszté­riumi vállalatok első fokú adóhatóságaként Budapesten, Debrecenben, Győrött, Mis­kolcon, Pécsett és Szegeden bevételi igazga­tóságot szervez. Egy héttel a nyitás előtt a Budapesti Nemzetkőzi Vásáron Utolsó szakaszához érkezett a BNV épí­tése. Mind az 57 kiállítási épületet kellő időben birtokukba vehették a kiállítók, a belső átalakítások is befejeződtek, s most már lényegében csak a kiállítási anyag elhelyezése, a pavilonok külső csinosítá­sa van hátra. Az idei BNV-re befejeződik a vásár főterének végső kialakítása. A szökőkút hátterében elkészült a tavaly felépült fél­körív alakú alumínium pavilon ikertest­vére, az előzőével azonos nagyságú. A csarnok előtt felállították a Stadionból is­mert eredményhirdető berendezést. Ez a vásáron új rendeltetést kap: a pontos idő mellett hirdetéseket közöl. A Budapesti Nemzetközi Vásár környe­zetéhez hozzátartozó Városligeti tó feltöl­tését e héten megkezdték. A főigazgatóság és a terü­leti igazgatóságok összlétszá­ma 280 főnél több nem le­het, s ebben az apparátusban a jelenlegi központi adóhiva­tal dolgozóit, továbbá a mi­nisztériumokban felszabadu­ló szakemberek egy részét kell alkalmazni. A tanácsi vállalatok, a kisipari és földművesszövet­kezetek első fokú adóhatósá­gaként a pénzügyi revízió éa egyéb feladatok ellátására a tanácsi apparátuson belül fő­városi, megyei, megyei jogú városi vállalati adóhivatalo­kat kell szervezni. A mezőgazdasági és a ha­lászati termelőszövetkeze­tekkel, továbbá ezek közös vállalko­zásaival összefüggő adóható­sági feladatokat, beleértve a pénzügyi revíziót is — a vám- és pénzügyőrségi szr- ­vek kezelésébe utalt adok kivételével — első fokon a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak pénzügyi osz­tályai végzik. Ez azonban nem járhat a pénzügyi és a mezőgazdasági szakigazgatási szerveknél a szövetkezetek pénzügyeivel foglalkozó ap­parátus létszámának emelke­désével. A költségvetési szervek gazdasági és pénzügyi reví­ziójára a költségvetési gaz­dálkodásban végrehajtandó változtatásokkal összhangban készül majd jogszabály. A Pénzügyminisztérium a minisztériumokat, az orszá­gos hatáskörű szerveket, a fővárosi, a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsok vb­titkárságát és szakigazgatási szerveit összefoglaló adatok alapján — felsőbb szinten — ellenőrzi. Az összefoglaló adatok részleteit, megbízha­tóságát is ellenőrizheti az állami költségvetésből fenn­tartott, vagy azzal pénzügyi kapcsolatban álló (befizetésre kötelezett vagy támogatott) gazdálkodó szervnek Ezek­nek az ellenőrzéseknek a célja, hogy megfelelő ké­pet kapjanak a pénzügyi kö­vetelményekkel járó intézke­dések eredményeiről. Péntek, 1967. május JZ. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents