Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-11 / 109. szám

Odesszai komszomolisták Szegeden A József Attila Tudo­mányegyetem KISZ-bizott­ságának meghívására szom­batig Szegeden tartózkodik az odesszai Mecsnyikov Egyetem Komszomol-bizott­ságának négytagú delegáció­ja. A Szergej Bojcsenko Komszomol-titkár vezette küldöttség ezúttal viszonozza az egyetemista fiatalok ta­valyi odesszai látogatását. Tegnap a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi bi­zottságának vezetői baráti beszélgetést folytattak a szovjet diákvezetőkkel. Az odesszai fiatalok ismerked­tek Szeged nevezetességeivel is és több üzembe ellátogat­tak. A következőkben kerül sor a két egyetemi ifjúsági szervezet közötti kapcsolat elmélyítésére; barátsági szerződés megkötésére. Kom­szomol—KISZ csereakciót is szerveznek. Zászlók, oklevelek KlSZ-szer vezetek, ifjúsági brigádok jutalmazása A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusának tiszteletére indított munka­versenyben kiemelkedő mun­kát végeztek a Csongrád me­gyei, szegedi fiatalok. Tegnap délután a Szegedi Ifjúsági Házban került sor a jutal­mak átadására. Harmatos József, a megyei KISZ-bi­zottság osztályvezetője kö­szöntötte a megjelenteket, akik között ott volt Csak­mag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Bíró Lajos, a megyei pártbizottság munka­társa, a KISZ Központi Bi­zottságának tagja, Szögi Bé­la, a megyei KISZ-bizottság első titkára és dr. Koncz Já­nos. a megyei KISZ-bizottság titkára. Szögi Béla ismertette azo­kat a munkasikereket, ame­lyeknek kivívásában nagy részt vállaltak magukra a KISZ-szervezetek és KISZ­isták; ezt követően pedig át­nyújtotta a jutalmakat. Ki­tüntető oklevelet és ajándék­képpen egy-egy sátrat is ka­pott hét üzemi ifjúsági szer­vezet: a Csongrád megyei Húsipari Vállalat KISZ-szer- I vezete, a Szegedi Vasúti Cso- j mópont KISZ-szervezete, a Szegedi Ruhagyár KISZ-bi­zottsága, a Szegedi Konzerv­gyár KISZ-szervezete, a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat KISZ-bizottsága, a Csongrád megyei Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat KISZ-szervezete és a Hód­mezővásárhelyi Majolikagyár KISZ-szervezete. A húsipari vállalat Czirok Szilveszter ifjúsági brigádja és a Csong­rád megyei Gépjavító Előre munkacsapata zászlót és ok­levelet kapott A kiválóak — kiváló ifjú mérnök, ifjú technikus, ifjú közgazdász — mozgalmában is számos KISZ-ista vett részt szép sikerrel. Az or­szágos elbírálás alapján di­csérő oklevelet és tárgyju­talmat kaptak: Gajdács Jó­zsef, Kokavecz László, Pá­linkás Gyula és Szekeres Zol­tán (textilművek); Krachtusz Rezsőné. Csonka Istvánné és Rácz Miklós (ruhagyár); Nagy Rébék Mária és Ma­gyar Katalin (Divat Kötött­árugyár). Gyárnézőben a külföldi szakszervezeti vezetők Hogyan értsük a törvényt? A termelőszövetkezeti _ nyugdíjtörvény sok problémája tisztázatlan a szövetkezeti gazdák előtt. A parasztság nagy érdeklődése késztette szerkesztőségünket arra, hogy — kérdés — fele­let formájában — szakvéle­ményt közöljön a rendelke­zés néhány pontjával kap­csolatban. — A tsz-íagok öregségi nyugdiját átlagjövedel­müknek megfelelően álla­pítják meg. Hogyan szá­mítják ki az átlagjövedel­met? Az öregségi nyugdíj össze­V p teek megállapításánál fi­gyelembe vehető havj átlag­jövedelem 900 forinttól 5000 •forintig terjedhet. Az öreg szövetkezeti gazdákat az elő­ző naptári évben elért sze­mélyi jövedelmük alapján a 21 nyugdíj osztály valamelyi­kébe sorolják. A 851 forinton aluli jöve­delemnél a tsz-tag az első nyugdíjosztályba tartozik, a 951—1050 forintig terjedő jö­vedelemnél már a második nyugdíjosztályba kerül, s havi jövedelemként az előb­binél 900, az utóbbinál 1000 forintot vesznek figyelembe. A 12. nyugdíjosztályba ke­rülnek például azok a gaz­dák, akiknek közösből szár­mazó jövedelmük 2101—2300 forint között volt. Hogyan számítják a sze­mélyi jövedelmet? Minde­nekelőtt a közös munka után járó részesedést, vagy a csa­ládi, illetve egyéni műve­lésbe fogott területen végzett munkanfcpokra jutó részese­dóst veszik figyelembe. De beszámítják az igazolt kór­házi ápolás, szaktanfolyam, katonai szolgálat idejét, s mindazt, amit a közösség ér­dekében végez a tsz-tag. Nos, mindebből úgy kap­ják meg az átlagjövedelmet, hogy a végösszeget elosztják a naptári évben termelőszö­vetkezeti nyugdíjbiztosítás­ban töltött hónapok számá­val. — Hogyan történik a tsz-tag nyugdijoszíáiyba sorolása, ha a megelőző év­ben egyetlen napon sem dolgozott? Azt a termelőszövetkezeti tagot, aki a besorolást meg­előző naptári évben saját hi­bájából nem dolgozott egyet­len napon sem, az 1. nyug­díjosztályba kell besorolni Viszont aki hibáján kívül, vagyis a tsz-nyufdijtörvény­ben felsorolt valamely ok­ból nem dolgozott, abba a nyugdijosztályba kerül, amelybe a vele azonos vagy basonló munkakört betöltők többsége illetékes. A besorolásokat a terme­lőszövetkezetek végzik. (Az ezzel kapcsolatos közlemény a „Mezőgazdasági Értesítő'' 1967. évi 7. szamában jelent t me&4 Kérdések és fele/etek a tsz-nyugdíjról — Miképpen állapítják meg, hogy a családi műve­lésből származó jövedelem mennyit tesz ki? Elsősorban a családi mű­velésre vállalt földterületen a gazda személyes teljesít­ményét határozzák meg munkanapokban. Kiszámít­ják a vállalt földterület mű­velésének munkanap-szük­ségletét. Majd megvizsgál­ják, hogy a család tagjai a terület megmunkálásában milyen mértékben vettek részt. A munkanapok számát ennek arányában megosztják a családtagok között. Tegyük fel, hogy a művelést ketten vállalták, de a munka há­romnegyedét nem a nyugdíj­jogosult tsz-tag, hanem fele­sége végezte, akkor az ösz­szes munkaszükségletnek csupán egynegyede illeti a gazdát Végül a teljesített munka­napok számát megszorozzák azzal a részesedéssel, ame­lyet a termelőszövetkezet az előző évben a gazda egynapi munkájáért átlagosan fize­tett. A családi művelés mun­kanapjaira figyelembe veen­dő részesedés tehát a ter­melőszövetkezetben fizetett egynapi átlagos munkadíj. — Hány cvi jövedelem­átlag alapján állapítják meg a nyugdíjat? A nyugdíjat az utolsó év havj átlagjövedelme (a nyugdíj megállapítását meg­előző hónap utolsó napjáig), valamint a közvetlenül meg­előző négy naptári év kere­sete alapján állapítják meg. Ha például valaki a nyugdíj megállapítását megelőzően mindössze két hónapot dol­gozott abban az esztendőben és akkor a III. nyugdijosz­tályba tartozott, ebben az esetben erre a két hónapra az 1100 forintos átlagkere­setet veszik figyelembe. Te­gyük fel, hogy az illető a nyugdíjazás előtti két esz­tendőben az V. nyugdijosz­tályba tartozott, az ezt meg­előző két esztendőben pedig a Vll-be. Ebben az esetben 24 hónapra 1500 forintos, a másik 24 hónapra pedig 1300 forintos átlagkeresetet szá­mítanak. összesen tehát fi­gyelembe vesznek neki 24x xl500-j-24xl300+2xll00 fo­rintot, amelynek végössze­gét elosztják ötvennel, vagy­is az összes hónapok szá­mával. Az így kiszámított havi átlagjövedelem — eb­ben az esetben 1380 forint — lesz a nyugdíj megállapí­tásának alapja. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, az 1967. évet megelőző eszten­dőre a figyelembe vehető havi átlagos jövedelem egy­formán 900 forint. Kedvező a rendelkezés azoknak, akik már nem tölt­hetnek négy-öt évet munká­ban és 1967—70 évben kérik nyugdíjazásukat Ez a sza­bály kimondja: annak a tsz-tagnak, aki egy, két vagy esetleg három év múlva megy nyugdíjba, annak az egy, két, illetve három nap­tári év alatti nyugdíjoszály szerinti átlagjövedelem alap­ján kell a nyugdíját megál­lapítani. Ez annyiban elő­nyösebb, mert ha az utolsó négy, illetve öt évet vennék figyelembe, akkor az 1967. elöttre visszanyúló időket nem a tényleges jövedelem szerint, hanem csak havi 900 forintos átlaggal lehetne szá­mításba venni. flz országos pályaválasztási tanács ülése A Munkaügyi Minisztériumban szerdán ülést tartott az országos pályaválasztási tanács. Jenovai Jenő, a minisz­térium osztályvezetője, a tanács titkára elmondta, hogy a harmadik ötéves tervben 250 ezerrel több fiatal fejezi be tanulmányait, mint az előző ötéves tervben. Nagyrészük szakképzetlen, így elhelyezésük gondot jelent. Az utóbbi időben számos intézkedés történt a fiatalok foglalkoztatási és továbbtanulási lehetőségeinek növelésére. Az ülés részvevői a pályaválasztási tájékoztatás további kiterjedésére és a fiatalok munkára nevelésének fejlesz­tésére számos újabb intézkedéseket javasoltak. (Somogyiné felv.) A külföldi vendégek a Magyar Kábelművek szegedi gyárának műhelyében A Csongrád megyében tartózkodó külföldi szakszer­vezeti delegáció tagjai tegnap, szerdán délelőtt a szegedi kábelgyárat tekintették meg, majd városnézésen vettek részt, A küldöttség két tagja — Matsushita Jiró, a Japán Üjságírók Szakszervezetének főtitkára, a Japán Szakszer­vezetek Főtanácsának (SOHYO) tagja és Szano Tori, a Japán Postások Szakszervezetének főtitkára felkereste a Sajtóházat, ahol a Dél-Magyarország és a Csongrád me­gyei Hírlap vezetői munkatársaival beszélgettek az őket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A magyar szakszerveze­tek XXI. kongresszusának megyénkben járt külföldi ven­dégeit késő délután az SZMT székházában ünnepélyesen búcsúztatták, majd a delegáció az esti órákban visszauta­zott Budapestre. A kábelgyár vezetői sze­retettel köszöntötték vendé­geiket, akiket nagyon meg­lepett, hogy azokban az épü­letekben, ahol most a leg­modernebb kábeleket gyárt­ják, nem is olyan régen még huszárlaktanya volt. A tanácsteremben rövid tájé­koztatót tartott Halasz Ár­pád, a gyár vezetője, majd üzemlátogatás következett A Guineai Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára, Lámara Fodi különösen nagy érdek­lődéssel figyelte a gyár sa­ját TMK-műhelyének mun­káját. — Miért készítenek itt új gépeket? — érdeklődött. — Azért, mert nem lehet minden kábelgyártó gépet kapni, s így kénytelenek va­gyunk magunk tervezni né­hány speciális masinát — válaszolta Kakuszi Géza fő­mérnök. A delegáció minden tagját a részletkérdések is érde­kelték. A kubai munkások képviselője, Jósé Prieto a megmunkáló gépek hűtőfo­lyadékának összetételéről, a guineai vendégek a vastag alumínium huzal nyújtásá­nak technológiájáról kérdez­tek. Sokáig időztek Grósz Péterné rézhuzalnyújtó gépe mellette és beszélgettek ve­le munkájáról, életkörülmé­nyeiről. A gyár dolgozói minde­nütt kedvesen, barátságosan integettek a delegáció tag­jainak. akik látható nagy örömmel fogadták a munká­sok rokonszenvét. Ahol az „igazi" kábelek, vezetékek készülnek, hosszan elidőztek a vendégek. A japán szakszervezeti ve­zetők érdeklődtek a kerese­tek és a szociális ellátottság iránt. Azt ajánlották a gyár vezetői, hogy tekintsék meg az orvosi rendelőt, az öltö­zőket és fürdőket, valamint a konyhát, éttermet és • klubhelyiséget Nem szükse­ges külön is bizonygatni, hogy elégedetten szemlél­ték a kábelgyár szociális lé­tesítményeit. A könyvtárban még japán szakfolyóiratot is találtak, amelynek nagyon örültek és megjegyezték, hogy gyümölcsöző együtt­működést lehetne megvaló­sítani a híradástechnikai ipar területén a két ország között. A véleményeiket, benyo­másaikat elmondták a gyár­látogatás után. Jósé Prieto: — Tiszta és jó teljesítőképességű üzem, ahol a jövő körvonalai ia látszanak. Diallo Mamadon: — Mély benyomást tett ránk a sze­gedi kábelgyár szervezettsé­ge, és a kiváló termékek. Mi olyan ország lakói va­gyunk, amely még elmara­dott az ipari fejlődésben, ezért is nagy figyelemmel kísérjük a magyar nép elő­rehaladását. A közeli évek­ben szeretnénk Guineában hasonló kábelgyárat építe­ni, s elmondjuk majd oda­haza az itt tapasztalatakat. A látogatás végén kis ajándékokkal kedveskedtek a vendéglátóknak a japán delegáció tagjai és a kubai szakszervezeti vezető. A gyáriak egy-egy csokor vi­rággal búcsúztak rokonszen­ves vendégeiktől. G. I. Befejeződött az orvostudományi tanácskozás Nyilatkozat az ülésszak jelentőségéről Tegnap befejeződött Sze­geden a II. Magyar Bioíla­vonoid Symposium kétnapos előadás-sorozata. A szerda délelőtti ülésen hangzott el W. D. Ollis professzor, a sheffieldi Szerves Kémiai In­tézet igazgatójának előadása, valamint kilenc magyar ku­tató négy referátuma. A tu­dományos tanácskozás vé­geztével arra kértük dr. Obdí Ferenc egyetemi ta­nárt, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Élettani In­tézetének vezetőjét, foglalja össze és röviden értékelje a symposium munkáját. — A növényekben levő festékanyagok, flavonoidok kutatása világszerte két irányban folyik: kémiai és biológiai. A szegedi ülésen elhangzott dolgozatok is így oszlottak meg. Hazánkban a kémiai laboratórium-kuta­tásban születtek szép ered­mények a flavonoidok ana­lizálása — növényekből tör­ténő kivonása — és szinte­tizálása — űj vegyületek előállítása terén. Több elő­adás szólt arról, hogy az eddig ismert vegyületekből, azok hatásából milyen újab­bakat lehet létrehozni. Az angol kémikus: Ollis pro­fesszor; Bognár Rezső és Kállay Ferenc magyar tudó­sok, valamint munkatársaik foglalkoztak a növényekből kivont flavonoid anyagok kémiai, részben biológiai ha­tásával, s az erről kialakult vita igen hasznos volt. A magyar kémikusok és orvos­biológusok kutatásai ugyanis eléggé ismertek ezen a terü­leten — kiváltképpen a Sze­geden dolgozott Szent-Györ­gyi Albert, Rusznyák István professzorok jóvoltából —. a hazai gyógyszeripar azonban eléggé elmaradt a flavonoid­gyógyszerek előállításában. Csupán a rutin nevű gyógy­szert gyártjuk, melyet éppen Rusznyák István nevezett el P-vitaminnak. Ollis profesz­szor intézete nemrégiben izo­lált egy flavomoidot, melyet gyógyszerként quercetin né­ven gyártanak. Ezt a vegyü­letet bizonyos kínai fajta fá­ból: páfránynövényböl von­ták ki, ami nálunk is megta­lálható — például a szarvasi arborétumban, de a sze­gedi botanikuskertben, sőt az Arany János és a Berzsenyi utcák járdái mentén is. Sze­geden tehát tényleg csak ki kell nyújtózni érte! A francia tudósok, J. L. Parrot és J. M. Gazave arról az érdekes élettani és bioké­miai kísérletekről számoltak be, melyek során felfedezték: a skorbuttal szemben nem­csak Szent-Györgyi Albert C­vitaminja hasznos gyógyszer, hanem kiegészítő, támogató hatása van egy flavonoidnak is, amit ők C/2-nek neveztek el. Előadások hangzottak el az izomműködést, a hajszálerek állapotát befolyásoló, a vér­zékenységet megelőző flavo­noidokról is. Az egyik ma­gyar orvos arról számolt be, hogy a rutin gyógyszerrel tüdőbetegek tüdővérzését tudta egyharmadára csök­kenteni. Tavasszal és télen azért is több a tüdővérzés, mert a táplálékban kevesebb mennyiségű flavonoid van. Előadások szóltak még a ví­rusokat bénító flavonoidok­ról, melyeknek különös je­lentőségét az adja, hogy ke­vés vírusellenes hatóanya­gunk van. A vírusos beteg­ségek ellen (járványos máj­gyulladás, kanyaró, himlő, stb.) ugyanis ma megelőző oltásokkal védekeznek, de a beteg szervezet esetében az oltás kevés. Ezért fontos ku­tatási terület a jövőben: mi­lyen gyógyító szerepük van a flavonoidoknak vírusos be­tegségek fellépésekor. n. l Csütörtök, 1967. május 11, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents