Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

Vegyipari dolgozók világkonferenciája Kedden reggel az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi ter­mében megkezdődött a Ve­gyi-, Olaj- és Rokonszakmák Dolgozóinak Nemzetközi Szakszervezeti Szövetsége által rendezett V. világkon­ferencia. A négynapos ta­nácskozáson megjelent Louis Padilla, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség titkára is. A tanácskozást Roger Pascre, a Francia Vegyipa­ri Szakszervezet főtitkára, a nemzetközi szövetség alelnö­ke nyitotta meg. Ezután Gál László, a SZOT titkára üdvözölte a konferencia résztvevőit, majd Forgách Pál, a nem­zetközi szövetségnek a na­pokban megválasztott új fő­titkára mondta el vitaindító beszámolóját. A külföldi szakszervezeti vezetők látogatásai A Csongrád megyében tar­tózkodó külföldi szakszerve­zeti delegáció tagjai teg­nap, kedden délelőtt a Hód­mezővásárhelyi Divat Kö­töttárugyárba látogattak. El­kísérte őket Oláh Mihály, az SZMT elnöke, Juhász Nagy Antal, az SZMT elnökségé­nek tagja, és Nagy Lász­lóné, az SZMT tagja. A gyárban Bártfai Győző tó­mérnök és Albert Istvánné szb-titkár tájékoztatta őket a Divat Kötöttárugyár mun­kájáról, ezután megtekintet ­ték az üzemet, ahol beszél­gettek a dolgozókkal. Délután visszatértek a vendégek Szegedre. és a Dél-alföldi Mezőgazdaság: Kísérleti Intézet öthalmi gazdaságába vezetett az út­juk. Elkísérte őket dr. Ko­rom Mihály, a MEDOSZ me­gyei titkára is. Kószó István kerületvezető és Szabó Já­nos vállalati szb-titkár kala­uzolta a delegáció tagjait a gazdaság épületeibe. ahol megtekintették az állatállo­mányt Meglátogattak egy munkáslakást is, Csillag La­josné borjúgondozónő laká­sát és elbeszélgettek a csa­lád tagjaival. Ezután a szom­szédos Szegedi Halgazdaság­ba látogattak, ahol Papp Lajos párttitkár. Bárkányi György szb-titkár és Becsei Attila agronómus üdvözölte a vendégeket s végigka­lauzolták őket a halgazda­ságban. majd találkoztak a gazdaság dolgozoival. A külföldi szakszervezeti delegáció tagjai ma délelőtt a Magyar Kábelművek szege­di gyárát keresik fel. Idén több min! 45 millió forint a járási tanács költségvetése Ülésezett a járási tanács A szegedi járási tanács tegnap ülést tartott a me­gyei tanács székházában, s megvitatta a tavalyi költ­ségvetés eredményeiről és az idei terveiről előterjesz­tett beszámolót Az ülésen Tóth Szilveszterné ország­gyűlési képviselő, járási ta­nácstag elnökölt. A gazdálkodási munka ta­valy sok tekintetben elma­radt a követelményektől, a gazdálkodási terv kilencti­zed részét teljesítették csu­pán. Különösen a felújítási munkák maradtak el: a ta­nácsok tulajdonában levő épületek, lakások, iskolák, s más intézmények felújítá­sára szánt összegnek csu­pán háromnegyedét költöt­ték el. A községi tanácsok a lemaradást általában tég­lahiánnyal indokolják, de — amint a vitában dr. Ábra­hám Antal, a vb elnökhe­lyettese rámutatott — rossz volt a beruházási, felújítá­si munkák előkészítése is. Dr. Katona Zoltán megyei tanácstag — aki meghívott­ként vett részt az ülésen — javasolta, hogy a felújítási hitelek kezelését a járási ta­nács hatásköréből juttassák vissza a községi tanácsok­hoz, úgy mint azelőtt is volt. Az idei költségvetés az ésszerű takarékosság jegyé­ben készült. A tervet 45 millió 737 ezer forint bevé­tel mellett 40 millió 490 ezer forint kiadással tervezték. A fokozott takarékosság lehe­tőségeiről szólva dr. Ábra­hám Antal hangsúlyozta fel­szólalásában, hogy az olyan takarékosságnak nincs értel­me, mely végre nem hajtott feladatok következtében je­lentkezik. Elmondta, hogy gyakori jelenség még a pa­zarló gazdálkodás is. A központi költségveté­sen kívül a községek 32 millió 500 ezer forint köz­ségfejlesztési alappal gaz­dálkodnak 1961-ben. Ennek kiegészitéseként 1 millió 770 ezer forint értékű társadal­mi munkát is terveztek. A költségvetés vitája után előterjesztések következtek. Dr. Bereczki Jáno6, a járá­si tanács vb titkára beje­lentette. hogy dr. Ozsvár József főorvost, a tanács vb egészségügyi és szociálpoliti­kai csoportjának vezetőjét tisztségéből felmentették és kérésére körzeti orvosnak nevezték ki Domaszékre. A csoport vezetőjéül dr. Vra­tán Györgyöt nevezték ki, aki eddig Üllésen körzeti or­vosként dolgozott. Csápensz­ki Istvánnak, a járási párt­bizottság első titkárának, járási tanácstagnak javasla­tára a tanácsülés jegyző­könyvben örökítette meg dr. Ozsvár József érdemeit. Ezt követően a járási ta­nács végrehajtó bizottsága a tanácsülés előtt letette a választások után törvény­ben előírt hivatali esküt. A továbbiakban javaslatok, in­terpellációk hangzottak el. Nikolényi György. a járás művelődési, dr. Korödi Ist­ván a járás egészségügyi helyzetéről beszélt. Kalapos István, a népfront járási bizottságának titkára a köz­ségek közötti jubileumi munkaverseny megszervezé­séről szólt. Olasz Imre, Kis­kundorozsma járási tanács­tagja felhívta a figyelmet a község közbiztonságának helyzetére. Felszólalására dr. Kovács Lajos alezredes a városi-járási rendőrkapi­tányság vezetője válaszolt Révész Pálné, Kistelek és Kalapács Lajosné, Dóc járá­si tanácstagja választóik né­hány közérdekű észrevételét mondta el. Ezekre az illeté­kes szakigazgatási szervek vezetői válaszoltak. Felszólalt a tanácsülésen Csápenszki István is és ál­talános bel- és külpolitikai tájékoztatást adott a járási tanács tagjainak. Január /-tő/ megváltozik a vállalatok devizagazdálkodásának rendszere A Gazdasági Bizottság határozata A Gazdasági Bizottság a gazdaságirányítás reformjá­val összefüggésben határo­zatot hozott a devizagazdál­kodás új rendszeréről és a devizahatósági jogkörökről. Az 1968. január elsején életbe­lépő új rendszer egyik leg­lényegesebb pontja, hogy az importáló vállalatoknak többé nem szabják meg előre a devizakeretet. Minden olyan külföldi cikk megvásárlására kapnak de­vizát, amelyhez behozatali engedélyük van, feltéve, hogy a deviza árát forintban ki tudják fizetni. Gépek im­portjára és licencek vásárlá­sára ugyancsak kaphatnak a vállalatok külföldi fizetési eszközt, amennyiben ellenértékét fejlesztési alapjukból ki tud­ják egyenlíteni. Ilyen eset­ben azonban bizonyos össze­get a vásárlás forintértékén felül is letétbe kell helyezni a bankban. A költségvetési szervek, intézmények (intézetek, ta­nácsok stb.), s a társadal­mi szervek részére tovább­ra is devizakeretet állapí­tanak meg. A határozat a továbbiak­ban kimondja, hogy az ex­portált áruért járó devizát a Magyar Nemzeti Bankba be KiSZ-vezetoségválasztó értekezletek a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál A KISZ-élet legfontosabb kérdéseit elemző s egyben a feladatokat is meghatáro­zó beszámolót alaposan megvitatták; nyílt, őszinte Szeged legnagyobb tex- A vietnami műszak 62 hangon tárták fel gondjai­tilipari \állalatának KISZ- ezer forintnyi eredményé- kat, törekvéseiket a küldöt­fiataljai tegnap tartották hez nagymértékben hozzájá- tok. vezetőségválasztó küldött- rultak a KISZ-fiatalok de feszült csendben hallgat­ertekezletüket az újszegedi ' ták végig ezután a görög szövögvárban Az értekezle- eg>eb Pockai akciókban .s nagykövetséghez intézendő ten résztvett dr Lökös Zol- tevékenyen vettek es vesz- távirat szövegét, majd az tánné, az MSZMP Szeged nek részt. Épp így csak el- egyetértés jeléül magasba városi bizottságának mun- ismeréssel lehet beszélni a lendültek a kezek: a távi­katársa. Szögi Béla, a KISZ termelésben való helytállá- rat valamennyiük tiltakozá­Csongrád megyei bizottsá- sukról. a különféle védnök- sát fogalmazta meg a görög gának első titkára és dr. ség-vállalásokról. s egyéb katonai rezsim féktelen ter­Földi Gábor, a KISZ Sze- akciókról is. Sok ifjúsági rorja, Glezosznak és társai­ged városi bizottságának brigád nevezett be a KISZ nak fogvatartása ellen. titkára, valamint Balassy VII. kongresszusa tisztele- A vállalat fiataljai ezután Sándor, a vállalati pártbi- tére indított versenybe, s 31 tagú KISZ-bizottságot zottság titkára és Tóth évről-évre növekszik a szo- választottak és 7 küldöttet László, a vállalat vezérigaz- cialista címért küzdő, illet- delegáltak a KISZ városi gatóia is. A beszámolót Pa- ve a címet már elnyert if- küldöttértekezletére. A lotai Jenőné, a vállalati júsági munkacsapatok szá- KISZ-bizottság titkára is­KlSZ-bizottság titkára ma. mét Palotai Jenőné lett. mondta el. Részletesen foglalkozott azokkal az eredményekkel, amelyeket elértek: rendsze­resebb lett a szervezeti élet, Ugyancsak tegnap tartót- Szabó B. Imre, a KlSZ-bi­javult a munkastílus, növe- ták meg vezetőségválasztó zottság titkára elemezte az kedett a taglétszám, fejlő- küldöttgyűlésüket a szegedi eltelt időszak munkáját, dött. a fiatalok politikai ön- vasúti csomópont KISZ-is- eredményeit s a következő tudata. A párt- és gazdasá- tái. Az értekezleten megje- tennivalókat. Élénk és ter­gi vezetők hatékony támo- lent Harmatos József, a mékeny vita követte s egé­gatásával nőtt <iz aktivitas, Kl$Z Csongrád megyei bi- szítette ki beszámolóját A zottsaganak osztályvezető- küldöttek 29 tagu KlSZ-bi­s egeszeben erősödött az if- je dr Harangozó József, a zottságot választottak, mely­jűsági szervezet kommunis- KISZ Szeged városi bizott- nek titkára ismét Szabó B. ta jellege. ságának osztályvezetője. Imre lett A vasúti csomóponton kell szolgáltatni. A vállalat külföldi követelésének fo­rintellenértékéhez hozzájut­hat, még mielőtt a külföldi vásárló kiegyenlítené szám­láját, ha a beink a külföldi cégtől kapott váltót, garan­ciát megvásárolja. A vállalatok a Magyar Nemzeti Banktól kérhetnek devizahitelt amit a kamataival együtt a devizabevételből kell vissza­fizetniük. Üj hitelbiztosítási rendszert dolgoztak ki, amelyben a biztosító szerv — megfelelő jutalék ellené­ben — átvállalhatja a kül­földi vállalatoknak nyújtott hitelek kockázatát. A Gazdasági Bizottság ha­tározata az áruforgalmon kívüli de­vizagazdálkodásról is intézkedik. Az úgyneve­zett közvetlen áru-mellék­költségek fedezetét (szállítá­si, csomagolási, ügynöki díj stb.) kötöttség nélkül bocsát­ja a bank külkereskedelmi tevékenységet végző vállala­tok rendelkezésére. Tekintve, hogy az évek fo­lyamán külföldön változtak az árak. az élelmezési költ­ségek, a külföldi utazásokra új napidíjrendszert dolgoz­nak ki, amely szintén ja­nuár elsején lép életbe. A határozat intézkedik a devizahatósági jogkörökről, eszerint a deviza-főhatósági funkciókat a Pénzügyminisztérium lát­ja el, a külkereskedelmi forgalom központi irányításával szoro­san összefüggő feladatokat a pénzügyminiszter által át­ruházott jogkörben a külke­reskedelmi miniszter végzi. A pénzügyminiszter a devi­zahatósági jogkört a minisz­térium s-zámára fenn nem tartott területeken a Ma­gyar Nemzeti Bank útján gyakorolja. Az MNB általá­nos hatáskörű devizaható­ság, az operatív devizagaz­dálkodás és a devizamonopó­lium központi szerve. A bank utólagosan ellenőrizheti a vállalatok devizagazdálkodását, ennek érdekében előírhatja a devizanyi Iván tartás mód­szereit. A Magyar Nemzeti Bank teszi közzé a valuta­és devizaárfolyamokat. Idegenforgalom —világméretekben N agy a visszhangja a kezdeményezésnek az egész vilá­gon, amióta az ensz 21. közgyűlésén közfelkiáltás­sal fogadták el 12 ország javaslatát arról, hogy 1967­et a nemzetközi idegenforgalom évének kell nyilvánítani. Az ENSZ ezzel az intézkedéssel rangra emelte az idegen­forgalmat. A turzimus, amely a legutóbbi 15—20 évben indult rohamos fejlődésnek, így mérteinek és jelentőségé­nek megfelelő helyet kapott. Évente milliók kerekednek fel, hogy lássanak, szórakozzanak, gyarapítsák ismere­teiket. Mindenkit vonz a távoli tájak — vagy a szomszédos országok szépsége, természeti gazdagsága. De nemcsak egyszerűen erre kíváncsiak az emberek. Minél többet kívánnak megtudni más országok történein'érői, történelmi nevezetességeiről, életkörülményeikből, évszáza­dos vagy legfrissebb szokásaikból. Sokszor elmondták már, akik távolabbról érkeztek hazánkba, hogy nem is gondol­ták volna, milyen nagy eredményeket értünk el, mások meg azt ecsetelték, hogy egészen másféle életről olvastak az ottani sajtóban. A tömeges látogatások fejlődésével vá­lik mind jobban ismertte például a nyugati turisták előtt, hogy Magyarország nem csak a csikósok hazája, s hogv a pusztánál szebbek városaink, falvaink — korszerű életet élünk — s méghozzá nem is rosszul. A baráti országból érkezők viszont arról győződhetnek mag, hogyan épül ná­lunk a szocializmus, közelebbről is megláthatják azokat az embereket, akikhez a közös eszmék szálai fűződnek. Akik látogatják egymást — ismerkednek. Barátokat szereznek, többnyire máskor is visszatérnek. így válik az idegenforaglom a béke és a barátság követévé, ami az egész emberiség előnyére válik, hiszen szerte a világon mind több lehetőseg nyílik az emberek közötti érintkezés­re, elősegítve a nemzetközi feszültség enyhülését. Éppen ezért kezdeményezte az ENSZ, hogy 1967-et az idegenforgalomnak, a népek barátsága szimbólumának szenteljék. Híven fejezi ki ezt az év jelszava „Az idegen­forgalom — út a békéhez". Ezzel is el kívánják érni, hogy a kormányok ismerjék fel az Idegenforgalom jelentőségét, segítsék elő fejlődését azzal, hogv elhárítják az akadályo­kat, enyhítik a politikai és gazdasági okok miatt létre­hozott különböző kötöttségeket. A felhívás — legalábbis az eddigi jelzések szerint — megértésre talált. Az előkészületekből kiveszi részét ha­zánk is. Tavaly több ' rt hárommillió külföldi járt ha­zánkban, közülii1 ' ' 1 kifejezetten magyarországi úti­céllal jött. a ti i 422 334 —• átutazó volt Az úgy­nevezett tranzit-i. ..ok szarna tehát egyre jobban megkö­zelíti a beutazókét, és feltételezhető, hogy tovább növeke­dik majd az idegenforgalom évében, amikor a számítások szerint minden eddiginél többen kerekednek útnak. A je­lenleginél több szálláshelyet kell biztosítani. Ennek szelle­mében kerül átadásra a Budapest toronyszálló, fejeződik be a margitszigeti Nagyszálló rekontsrukciója. Balatonfü­reden és Almádiban tovább folyik a szállodák építése, de szállóbővítésre kerül sor még több vidéki városban is. Űj éttermek, szórakozóhelyek nyílnak a külföldiek által ke­resett üdülőhelyeken, tovább gazdagodik úthálózatunk, nö­vekedik a benzinkutak, autójavítók száma. E lkészült a sport- és kulturális program, amelyben kiemelkedő helyet foglal el a Szegedi Ünnepi Hetek, különösen a szabadtéri játékok. Az év egvik legje­lentősebb eseménye az Idegenforgalmi írók és Újságírók Nemzetközi Szövetségének budapesti kongresszusa lesz, amelyre mintegy 750 külföldi újságíró érkezik. Ugyancsak 3udapesten találkoznak majd a nemzetközi ifjúsági utazási irodák vezetői is. Áprilisban „idegenforgalmi hónap", má­jus 10—17 között pedig „idegenforgalmi hét" kerül meg­rendezésre. Májusban avatják a Kőszeg—Rédics közötti Barátság útját, ame'y mentén május 1-én a felkért kül­földi idegenforgalmi szervek vezetői facsemetéket ültetnek el. A külföldieket és a hazaiakat egyaránt érdekli majd az „Értékek, kincsek Magyarországon" című kiállítás, va­lamint a nemzetközi repülőbélyeg kiállítás. Természetesen ezeken kívül a szokásos fesztiválok, kiállítások és kulturális, sport-rendezvények sem maradnak el. Az idegenforgalmi év sikere nemcsak a felsőbb Irá­nyító szervek jóindulatán, vagy anyagi hozzájárulásán műlik. A megeyi, városi idegenforgalmi hivataloknak, a tanácsi szerveknek minden eddiginél többet kell törődniük a helyi fejlesztéssel, a műemlékek, történelmi nevezetes­ségek és érdekességek karbantartásával, az űj bisztrók, üzletek, helyi elszállásolási lehetőségek teremtésével. Sok­kal több házigazdára lesz szükség, mint az idegenforga­lommal hivatalosan foglalkozók száma. Valahogy el kel­lene érni, hogy képletesen szólva „tízmillió idegenvezető" legyen az országban; valamennyi állampolgár segítse a népek közötti barátság fejlődését, fogadja szívesen a hoz­zánk érkezőt ugyanakkor legyen büszke eredményeinkre, hazánk szépségeire, s mindarra, amit a munkáskéz alkotott a legutóbbi húsz esztendőben. Mindez természetesen nemcsak politikai érdek, s nem egyedül azért szükséges, hogy jól vélekedjenek rólunk a világban. Az idegenforgalom jelentős szerepet tölt be az országok gazdasági életében: serkenti a kereskedelmet sok embernek teremt munkaalkalmat és lehetőséget nyújt egyes elmaradottabb országok, vidékek fejlesztésére. Bizo­nyíték erre. hogy évente körülbelül 150 millió ember uta­zik, s ebből a turizmusból a bevétel 10 milliárd dollárra tehető! A magyarországi idegenforgalom — ha szerény mértékben is — szintén hozzájárul a népgazdaság gyara­pításához. Számunkra se lehet közömbös, hogy ez az arány milyen mértékben és milyen ütemben növekedik. Már csak azért, sem, mert a külföldi turisták által idehagyott deviza százalékos arányában nyílik mód, arra hogy nö­vekedjék az itthonról kiutazó magyarok száma. A nemzetközi idegenforgalmi évnek minden bizonnyal nagy sikere tesz. hozzájárul a nemzetközi kapcsola­tok gvaraoításához, a turizmus fejlődéséhez, és el­éri célját: Az idegenforgalom utat nyit a békéhez is. KAPALYAG IMRE Szerda, 1967. május 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents