Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-09 / 107. szám

Szálló Iván szobrai ^msi napiő Szabó Iván művészete első alkalommal kerül a szegedi közönség elé. Bár nevét és munkásságát, művelődéspolitikai és nevelő tevékenységét széles körben ismerik, igy Szegeden is, ahol Hódmezővásárhely közelsége állandó szakmai kapcsoltot biztosított vele és a keze alatt formálódó ifjú tehetségekkel. Mégis: a személyes találkozás szobraival sok meglepetést és tanulságot szolgáltathat azoknak is, akik közelebről, s azoknak is, akik csak hírből ismerik munkáit. Más szempontból is jelentősnek tartom ezt a bemutatkozást A képzőművészet legősibb, és a formafejlődés szempontjából talán legizgalmasabb ága, a szobrászat, századunkban kevesebb megértést, kevesebb érdeklődést kap, mint a nagyobb viharok között fejlődő, a színek vonzásával rendelkező festészet vagy a modern technika bravúrjait felhasználó grafika. Nem véletlenül igyekeznek új meg új technikával, néha a lényeget megkerülő játékos ötletekkel felhívni magukra a figyelmet a szobrászok is, belesimulni az építészeti elképzelésbe, vagy önálló létüket olykor bizarr képzettársításokkal igazolni. Szobrászaink legjava azonban bölcs makacssággal tart ki a legrégibb és legegyszerűbb technikák mellett. S valljuk be, ők adják ma is a legtöbbet, s közülük az első sorokban küzd a magyar szobrászat nemzeti karakteréért és európai rangjáért Szabó Iván. Élete korunk igazi embereinek sorsát példázza. Ez az élet szoros ölelésben tartja művészi munkáját. Lelkessége. emberi eszményei, friss szelleme, egészséges életszemlélete. és kapcsolata minden rendű és rangú emberrel — sokszor önvizsgálatra készteti a nála fiatalabbakat is. Ilyenkor arra gondol az ember, hogy vajon saját élete, munkája ad-e ilyen láthatatlan, megbecsülésből és szeretetből font koszorút fejére, olyat, amelyet Szabó Iván soha nem várt, s tán egy tréfás mondattal el is hárítana magától. Életrajzi adatai egybevágnak hazánk kulturális életének krónika jávaL Mindig ott találjuk, ahol a legforróbb a légkör, ahol a fejlődés mozzanatai jelölik ki az emberi, művészi cselekvés módját. A forradalmi mozgalmakban. a szocializmus előkészítői között, később a népi kollégium munkás és parasztfiataljainak sorsát egyengetve a művészet-politika szervezeteiben vitázva, harcolva, a főiskolás fiatalok társaságában. Súlyos farönkök, nehezen formálható kövek között műtermében az anyaggal, a gondolattal viaskodva. S amilyen vigyázó szeretettel, de tudatos céllal végzi munkáját a szocialista társadalom formálásában, az ifjúság nevelésében, ugyanúgy közeledik a halott fából, az ólomból, kőből kiszabadítani kívánt valósághoz Is. A legkülönbözőbb műfajokban — a köztéri szobroktól, emlékművektől kezdve a klsbronzokon, kőszobrokon keresztül a fa-sztélékig, érmekig, kerámiákig, rajzokig — következetesen művészi világnézet, formai elképzelés irányítja. Röviden talán úgy foglalhatnám össze: egyszerűség és emberség. Ez a két szó az alkotómunka kibontakozásának korszakos küzdelmét foglalja össze. Az egyszerűség, a modern szobrászat elveinek alkalmazását, fokozását, a mintázó technika fölényes birtoklását jelenti, az emberség a szilárd világnézetet. Ez a mindenki gondját értő, sok ember sorsáért aggódó magatartás tölti meg különös varázszsal alkotásait, mélyről fakadó elpusztíthatatlan hit az emberben, a közösség erejében, a társadalom fejlődésében. Megállásra, elgondolkodásra késztető gondolatiság, s nem utolsó sorban a nézőben sokáig továbbrezgő líra, az egyszerű dolgok igazságának felismerése, alkotó munkája részesévé, szellemi társszerzőjévé ez tesz bennünket. D. FEHÉR ZSUZSA Megnyílt a III. Dél-alföldi Tárlat Vasárnap délben a hódmezővásárhelyi .Tornyal János Múzeumban megnyílt a III. Dél-alföldi Tárlat. Á megnyitó ünnepség részvevőit dr. Dömötör János múzeumigazgató, országgyűlési képviselő köszöntötte, majd Mocsár Gábor, a Magyar írók Szövetsége Dél-magyarországi csoportjának titkára mondott megnyitó beszédet. Ezután Szentes város tanácsa nevében dr. Bajomi Sándor vb elnökhelyettes átadta Szalay Ferenc Munkácsy-díjas festőművésznek a Koszta Emlékplakettet és a vele járó munkajutalmat A megnyitó ünnepségen megjelent Vári Ernő a hódmezővásárhelyi pártbizottság titkára, Hantos Mihály a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Sajti Imre a hódmezővásárhelyi városi tanács vb elnöke is. A kiállítást egy hónap múlt a a szegedi képtárban is bemutatják. Kubai krónika Senki sem csodálkozhat ra érdekes, hogy ha zavar is azon, hogy a fiatal kubai a megformálás művészi szintfilmgyártást az ország életének leglényegesebb, legfontosabb kérdései érdeklik, s hogy másodrangú, mellékes jének egyenetlensége, az amit mond, nekünk sokkal fontosabb, mint az, hogyan mondja. A fogalmazás döccenői dolgokhoz nincs kedvük. Az másodrangúvá válnak közölt sem csodálható, hogy ezek a fiatal filmművészek ezekről a lényeges kérdesekről mindent el akarnak mondani, amit csak tudnak, nem törődve azzal, hogy a mondanivalónak ez a hatalmas mennyisége széttöri a hagyományos formákat és szerkezeteket. Bármennyire is természetes és magától értetődő ez a felfokozottság, világos, hogy csak részben erény. Mindenféle művészetnek törekednie kell ugyanis bizonyos megszerkesztettségre, megkomponáltságra, formásságra, az anyag elrendezésének gazdaságosságára; a művészet végül is nem árvíz, amely mindent elsodor és magával visz. A Kubai krónikának az a legfőbb baja, hogy mindent eí akar mondani tárgyáról, arról, hogyan jut egyre jobban érvényre Kuba életében a kommunisták programja, a szocialista gondolat és akció. Ezzel sokat markol. Szinte minden társadalmi osztályt, réteget, és csoportot, mindenéletanyag izgalmasságához képest Mást ne mondjunk, mi például úgy tudtuk, a szocialista eszme Kubában a forradalom győzelme után viszonylag későn hatott. A filmből kiderül, hogy ez a fejlődés jóval korábban, szinte közvetlenül a győzelem után megkezdődött. A film rendezője, a fiatal Ugo Ulive arra törekedett, hogy ne „szepen megformált", hanem hiteles anyagot adjon. Ez, úgy érezzük, végeredményben sikerült ö. Vendégjáráson az ÉDOSZ népiegyiitíes A közelmúltban a Szegedi Nemzeti Színházban szocialista brigádok részére bemutatott új műsorával indult vendégszereplő körútra Csongrád megye városaiba, falvaiba az ÉDOSZ „Szeged" népi együttes. Egy hete a ruzsaiak meghívásának tettek eleget, amikor a helyi művelődési otthonban adtak műsort az együttes táncosai, énekes -hangszeres-táncos szólistái, a két zenekar, legutóbb — szombaton és vasárnap — pedig az apátfalvi és kiszombori közönség tapsolt az ÉDOSZ-osok színvonalas produkciójának. Kiszomboron akkora sikerük volt, hogy a közeljövőre ismét meghívást kaptak. A megyei vendégszereplések sorozata Mindszenten folytatódik. Szegeden megkezdődött a békehónap Gyűlés és hangverseny ..Május hónapja — a béke hónapja A természet és a történelem sajátos összecsengése: május a természet újjászületése és május a történelem legsötétebb erőin aratott győzelem szimbóluma. Május 9-én idén is megkezdődik országszerte a békemozgalom immár hagyományos rendezvénysorozata" — hangoztatta ünnepi beszédében Diós József, a Hazafias Népfront szegedi I. kerületi bizottságának titkára tegnap este a Juhász Gyula Művelődési Otthonban, a fasizmus felett aratott győzelem évfordulója alkalmából rendezett békehangversenyen. Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő, a Hazafigának elnökhelyettese külön üdvözölte a hangverseny külföldi vendégeit, a szakszervezetek budapesti kongresszusán részt vett delegációk Szegeden tartózkodó tagjait: Jose Prietot, Diabaté Mamadyt, Lamara Fodit, Diallo Mamadont, Matsushita Jirót és Szano Torit, akik közül néhányan felszólaltak a program első részében rendezett ünnepi gyűlésen. Jose Prieto, a kubai általános szakszervezet szervezési osztályának munkatársa, Matsushita Jiro. a Japán Szakszervezetek Főtanácsának tagja, az Újságírók Szakszervezetének főtitkára és Diallo Mamadon, az üssz-afrikai Szakszervezetek Szövetségének képviselője, a Guineai Szakszeras Népfront városi bizottsá- vezetek Szövetségének titkára egyaránt hangsúly ózta: a fasizmus ma is fenyegető veszélye elleni összefogás szükségességét, a népek szolidaritásának jelentőségét más nemzetek szabadságküzdelmei iránt. A gyűlést színvonalas műsor követte, ahol a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai. dr. Erdei Péterné, Mvcsai Pálné, Szalay Miklósné, Stanics Béla. Markó Leó, B. Simkó Teréz, a Szegedi Nemzeti Színház kamarakórusa és művészei, Szabadíts Judit, Szabados Margit, Szalay Miklós, a KISZ Balázs Béla színpadának tagjai. Nóvák Zoltán, Berg Katalin, valamint a Tömörkény Gimnázium dr. Mihailen György vezette kórusa működött közre. jének operai feldolgozásánál. Találunk rá példát — ha nagyobb méretekben is — a haZenei naptár Mészáros Emma koncertje A tanárképző főiskola hangverseny-sorozatában Mészáros Emma zongorázott s igényes műsorával fejlődését újból igazolta. Már Bach játékában az elmélyült, lényeget kereső előadói stílust dicsérhetjük. A barokk mestert Mozart amoll szonátájának I. és II. tételében még jól felismerhettük. A hangvétel sötétebb színezete csak a záró tételben hangolódott át a mozarti rokokóba és ezt az előadás derűs fénye és technikai csiszoltsága biztosan közvetítette a hallgatóságnak. A Beethoven E-dúr szonátú top. 109.) három té- vei, alapjaiban tonális hangGyermekopera Móra Ferenc meséjéből Nagy mesterek zenélés! talános iskolája a főiskola formájához kisgyerekeknek dísztermében rendezett szomalkotó módon közelíteni alig- bat délutáni koncertjén oraha találhatott volna szeren- tórium-formában mutatta be csésebb utat Szőnyi Erzsébet a művet, dr. Bárányi AlbertMóra Ferenc bűbájos mesé- né vezényletével. Természetesen jelentékeny segítséggel: a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárainak 9 tagú vonósaenezai zeneirodalomban: Ránki karával, s a didergő király György Pomádé királya ha- szerepében Sinkó Györggyel, sonló módon szól a legifjabb a Szegedi Nemzeti Színház zenerajongókhoz: énekelve, kitűnő basszistájávaL A rimuzsikálva, a mese köntösében megismerni, befogadni a ker nem is maradt el, s egyaránt jutott elismerés főszehagyományaiban hatalmas replőknek, a zongorán kísérő operamúfaj 6—14 éves gene- Bozóki Andrásnénak és a rációnak — ez adja speciális legifjabb operaénekesekértékét Szőnyi Erzsébet gyermekoperájának, A didergő királynak. Szereplői — egyetnek", Balázs Ivánnak, Balázsfi Katalinnak, B alazsfi Istvánnak, Balla Mártának, len kivétellel — valamennyi- Bánki Beának, Madarász Kláen gyerekek: kórusban, szólistaként, duettekben szerepelnek, sőt zenekari anyaga rának, Otoltics Zsuzsának, Vajda Juliannának, Szendrei Évának — az iskola tanulóiteikre szabott. Muzsikája mértékletesen él a modern kor disszonáns szerkesztésételének mondanivalója a IX. szimfónia humánumát sejtető záró variációkban érkezik a költői csúcsra. A hangverseny közreműködője Gábor Éva már korábban megcsillantotta értékes szopránjának gazdag színskáláját. Ezúttal a barokk mester, Hándel és Alessandro Scarlatti áriáiban tűnt ki jó szövegmondásával, stílusbiztonságával és a hangulatok finom rajzával. Remek kamarazenét nyújtott Hándel „Süsse Stille" kezdetű áriájában, amelyet Monoki Lajos concertáló hegedű- és Érsek Éva főiskolai hallgató gordonkaszólama egészítette ki kerek hangzással. Gábor Éva műsorának Péterné Frank Klára megértő segítőtársa volt, hibátlan zeneiséggel. A műsort Avasi Béla ismertette szellemesen, magas színvonalon. Szatmári Géza is majdhogynem az ő mére- nak. A szólamok precíz, gondos betanításáért dicséret illeti Sinkó Györgynét, és Vincze Istvánt A műsor első részében az iskola Bartók és. Mozart kórusa adott hangversenyt Sinkó Györgyné és Erdős János zású, szellemes fordulatok kaf, gázdágon osztogatott népdalinvenciókkal, mozgalmasan. A Szegedi Tanárképző Fő- vezetésével, iskola I. számú gyakorló áln. l Mihály András szerzői estje A Korunk kamarazenéje sorozatban a B-bérlet ötödik előadása Mihály András szerzői estje volt Mihály András alkotóművészete a magyar népzene, Bartók, Kodály és a schönbergi expresszív-dodekafon művön volt lemérhető, melyben két teljesen ellentétes, s ugyanakkor egymást harmonikusan kiegészítő zenei ív feszül egymásnak: a férfias erő, s az egyszerűségében fennséges lá©- líra, melyet szinte összekovácsol és megiskola hagyományaira épült koronáz a virtuóz codetta. de sajátos ízzel és invencióval alkot mindig a lényeges teljes kiaknázására, az emberi érzés és gondolatvilág legmélyének kifejezésére törekszik, s ennek veti alá föAz est kétségtelenül leginkább várt és legjobban sikerült műsorszáma, a bartóki hagyományokat követő II. Vonósnégyes, nem kis mértékben a Tátrai vonósPresszöasztalok mellett, korán nyitó cukrászdákban adtak első randevút hetid reggel a már felnőttnek számító szegedi középiskolások — néhány órával a ballagási ünnepély előtt. A radnótisták egy csoportja a szomszédos Hungária-eukraszdából már negyed 10kor az. iskola udvarára sietett, ahol bensőséges házi fé 1 e°áUáspon tót" veisorakoztat « népségen először maguk kö, . . .. . zött búcsúztak az alsóbb osza filmben. Az abrazoiasnak Tarisznya, pogácsa... Ballagó diákok ez az extenzitasa, mindenre kiterjedő volta megakadályozza, ho©_ a film a választott tárgy emberi mélységeibe hatoljon. Számunkra azonban, akik Kuba életét csak távolról szemlélhetjük, furcsa módon ezért érdekes a film. A bentályosok a végzősöktől, és viszont Horváth László negyedikes és Jung József harmadik osztályos diák személyében a két KISZ-titkár is elköszönt egymástól, s amikor a leendő negyedikesek kis tarisztnyával, pogácsával, korty borral és ötfilléresekkel kedveskedtek a „nagyoknak", az egyenruhás lányok szemében itt-ott ne levő dokumentatív anyag. könny csillant. Dr. Bánfalvi náziumi és egy autószerelő szakközépiskola közel 300 tanulójának kívánt sok sikert a küszöbönálló érettségire — Szegeden sehol sem ballagtak ennyien. A házi ünnepség után megnyílt az iskola kapuja szülők, rokonok, barátok, ismerősök számára is, s az udvar pillanatok alatt megbolydult méhkassá változott — miközben bent az épületben a Gaudeamus igitur és más diáknóták, népdalok dallamára bandukoltak termekről termekre a meghatódott diákok. A Tisza-parti gimnáziumban három osztály 85 tanulóját búcsúztatta dr. Török László igazgató: „Minden dicséretet megérdemeltek, és információ ugyanis annyi-1 József igazgató a hat gim- mert egyéni elgondolásaitokat, vágyaitokat igyekeztetek összeegyeztetni a társadalom és a népgazdaság igényeivel, s ezzel a felnőtti érettség első szép tanúbizonyságát adtátok már a vizsgák előtt". A diákok többségének zsebében ugyanis már ott volt az üzemi, vállalati szerződés, amely lehetővé teszi, hogy hamarosan sokoldalúan művelt, szakmailag kitűnően képzett kereső dolgozók legyenek. Közel 60 diák a gimnázium padjaiból egyenesen a termelő munkába, ipari tanulónak tart, s annak a húsz-egynéhány negyedik osztályosnak is zömmel van már vállalati szerződése, akik továbbtanulásra jelentkeztek, ók már felnőtté válásból is érettségiztek.! lenyes mesterségbeli tudását négyes remek előadásának is. A műsor első számaként volt köszönhető. hallott Ciacona éppen az előbb említettek reprezentáns hordozója: kemény, feszítő erejű részek váltakoznak filozofikus telítettségű és nemes líraisággal átitatott zenei mondanivalóval. Ugyanez tűnik ki a Radnóti Miklós és József Attila verseire írott dalciklusokból is. A zeneszerzői stílus je©'ei legjobban talán az 1962-ben Kodály 80. születésnapjára komponált Mouvement gordonkára és zongorára című Az esten a legtöbb feladatot Szűcs Lóránt vállalta magára, aki különösen a Mouvement és a dalciklusok kíséretében jeleskedett Ezúttal is gyönyörködhettünk Sándor Judit kivételes dalénekesi képességében. A Kis Szvit-et és a Mouvement-ot bemutató Mező László a hangszer fölényes ismeretével és a Mouvement remek tolmácsolásával nyújtott élményt. Csala Benedek Szegedi sikerek Salgótarjánban Vasárnap fejeződött be Salgótarjánban az amatőr dzsessz- és tánczcnekarok harmadik országos fesztiválja. ahol hátom kategóriában mintegy 50 együttes versengett a különböző fokozatok elnveréséért. A beat kategóriában kiosztott 7 aranyérem közül kettőt a szegediek nyertek: a Kristály- és a Móra Ferenc Művelődési Otthon zenekara. A dzsesszegyüttesek versenyében ezüstfokozatot kapott, a szegedi Dixieland és a Hulintrió. A zsűri különdíjait az ugyancsak szegedi Molnár Gyula (klarinét) és dr. Hulin István (zongora) szerezte meg, a legjobban előadott szovjet, valamint kötelező szám (Blueberry Hill) díját a Kristály-zenekar. Kedd, 1967. május 9. OEL-MAGYAROASZA6 S