Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-06 / 105. szám

fl személyszállítás helyzete Szegeden és Csongrád megyében A Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálja a közeljövőben nagyszabású ellenőrzés, vizsgálat kezdődik: a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálja a személyszállí tás helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit a megyeben és Szeged városában. A helyi vizsgálat része annak az országos felmérésnek, ellenőrzésnek. amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezett A vizsgálat kiterjed a vasúti és a közúti, illetve a vízi és a légi közlekedésre, személyszállításra. Az ellenőrzés elsőrendű célja az, hogy felmérjék a jelenlegi személyszállító eszközök számát kapacitását, annak kihasználtsági fokát, az utazóközönség igényeit hogy e tények és adatok birtokában javaslatokat tudjanak tenni a személyszállítás helyzetének javítására. A vasúti személyszállítás terén megvizsgálják, hogy a menetrendnek megfelelően alkalmazkodnak-e a igényekhez: a bejáró dolgozok munkakezdéséhez, a közúti csatlakozásokhoz és így tovább. A rendelkezésre álló kocsi park állapotát is ellenőrizni fogjók, s megvizsgáljak a vasút általános lehetőségeit a személyszállításban. Kiterjed a vizsgálódás a közlekedéssel összefüggő körülményekre: a várótermek állapotára, tisztaságára, kulturáltságára, a jegypénztárak működésére, az utasellátás területére, háló- és étkezőkocsikkal való ellátottságra, az utazás teljes „komfortjára", minden olyan kórkésre, melynek valamilyen köze van a vasúti személyszállításhoz. Elhárítható-e a csúcsforgalom ? A közúti közlekedés vizsgálata a személyszállítás négy területére terjed ki: a helyközi forgalomra, a helyi forgalomra, a szerződéses járatokra és a különjáratokra. Ezenkívül kü'ön vizsgálják az ipari üzemek és egyéb vállalatok, a mezőgazdasági, valamint a körzelesített iskolák személyszállításának kérdéseit. A helyközi forgalom szállítja az utasok 42 százalékát. Ide sorolják a távolsági járatokat, a rövid távolsági járatokat és az elővárosi járatokat. A távolsági járatok elsősorban olyan nagyobb városok között biztosítanak közúti kapcsolatot, amelyek vasúton nehezen közelíthetők meg. A rövidtávú és az elővárosi járatok a legjobban igénybevett forgalmat jelentik. ez.eken bonyolódik le a munkások és a tanulók szállítása, s a városok és ipari körzetek szívóhatásától függően 30—40 kilométeres távolságon mozognak. A városi helyi forgalom nagytömegű utast szállít, s a nap bizonyos szakaszaiban — csúcsidőszakokban — gyakran jelentkezik a zsúfoltság, lelassulnak a fordulók. nem férnek fel a várakozó utasok. Más kérdés a szerződéses járatok helyzete: általában ipari üzemekbe, építkezésekhez szállítják a dolgozókat gyakran 20—30 —50 kilométeres távolságról. Ezeket az igényeket — a tapasztalatok szerint — csak részben tudják a közlekedési vállalatok kielégíteni, ezért a dolgozók egy részét kedvezőtlen körülmények között — néha nyitott teherautókon — szállítják a munkahelyeikre. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata kiterjed a közúti közlekedés minden területére, s mint a vasútnál, ellenőrizni fogják a menetrendeket, a kocsik kihasználtsági fokát, az autóbuszpályaudvarok és várótermek helyzetét, s azt, hogyan lehetne a csúcsidőszakok zsúfoltságát mérsékelni. A munkások szállításánál alapvető célkitűzése a vizsgálatnak, hogy megállapítsa, egy-egy közlekedési csomópontban, illetve helyi, vagy helyközi járat vonalán elhelyezkedő üzemek, vállalatok azonos időben, vagy lépcsőzetesen kezdik-e a műszakot. Ennek ismeretében lehet majd keresni a közlekedési eszközök időszakos túlterheltségének, valamint a napközi kihasználtságának okait. Mindenki javaslatot tehet Hogy mindenki ellenőrizhet, az természetes is, hiszen a közlekedésben résztvevő utasok egyben „meósai" is az őket szállító vállalatnak. A Népi Ellenőrzési Bizottság a szakemberek nagy számának bevonásával végzi a vizsgálatot május közepétől június közepéig, s a sokoldalú ellenőrzés. vizsgálat, gazdaságossági számítások birtokában teszi meg jelentését, illetve javaslatait az illetékeseknek, A vizsgálat előtt, s a vizsgálat alatt is minden utas, minden állampolgár megteheti bejelentését, előadhatja javaslatát panaszát az ellenőrző szerveknek, amellyel elősegíthetik e nagyszabású ellenőrzés munkáját. A Szegedi Szabadtéri Játékok iránt: Minden korábbi évnél nagyobb érdeklődés (Kiküldött munkatársunk telefon jelentése.) Tegnap, pénteken délelőtt Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója Budapesten, a Magyar Sajtó Házában tájékoztatót tartott az ünnepi hetek idei programjáról és a felkészülés állásáról. A tájékoztatón résztvett Deák Eóia, a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság osztályvezetője, Papp Gyula, a városi tanács vb. elnökhelyettese, a Fesztivál Intézőbizottság elnöke. A Dóm előtti színpadon az idén 16 előadást tartanak. A megnyitón, július 22-én Erkel Hunyadi László című operája kerül színre, és ezt a művet láthatja majd a közönség augusztus 2-án és 5-én is. Rendező Mikó András, vezényel Vaszy Viktor. Július 23, 26 és 29-én Shakespeare Hamlet-je szerepel a műsoron. Rendezi Vámos László. J. Strauss nagyoperettjét, a Cigánybárót augusztus 6-án 12-én, 15-én, és 19-én mutatják be Szinetár Miklós és Félix László rendezésében. Parádés szereposztásban Zászló nkásiri! - Hifinél Bensőséges ünnepség a Béke utcai iskolában Sajtótájékoztató Budapesten Megnyitás: július 22 láthatja a közönség augusztus 13-án, 16-án és 20-án Verdi Don Carlos című operáját Szinetár Miklós rendezésében, Vaszy Viktor vezényletével. II. Fülöpöt Raffaele Arié, a Milanói Scala bolgár származású tagja énekli. Eboli szerepében Djurdjcvka Cakarevic, a belgrádi opera mezoszopránja lép fel. Don Carlost Ion Buzea, a bukaresti opera kiváló tagja viszi színpadra. Ugyancsak a román fővárosból szerződtették Posa márki szerepére Nicolae Herlcát. Július 25-én, 27-én, 28-án és 30-án a 120 tagú világhírű Mojszejev együttes szerepel a Dóm téri színpadon. A hazánkba érkező csoport művészi előkészületei a Lenin-renddel kitüntetett Mojszejev személyes irányításával folynak. Az újságírók kérdéseire a tájékoztatón elmondták, hogy az idei előadások iránt minden korábbi évnél nagyobb az érdeklődés. Bár a jegyek árusítása csak erekben a napokban kezdődik meg, néhány előadásra már minden jegy elkelt. Főképpen nagy az érdeklődés a Hamlet, a Cigánybáró és a Mojszejev együttes előadása iránt. A közönségszervezők jelentései szerint április végéig mintegy 43 ezer jegyet kötöttek le az idei előadásokra. A tájékoztatón Tari János bejelentette, hogy elkészült már a szabadtéri játékok jövő évi előadásainak programja. Ezek szerint 1968-ban Erkel Ferenc Bánk bán-jávai nyitják meg az ünnepi heteket. Utána egy külföldi művészegyüttes lép a Dóm előtti színpadra. Láthatják majd a nézők Verdi Aidá-jának és Kacsóh Pongrác János vitéz-ének felújítását is. Szerepe] majd a műsorban az Állami Népi Együttes is. A tájékoztatón az újságírók kérdéseire Vámos László. a Hamlet rendezője ismertette a nagy tragédia színrevitelére vonatkozó elképzeléseit. Gács György, a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal vezetője pedig a vendégjárás várható alakulásáról és a nagyarányú felkészülésről beszélt. A felszólaló újságírók a többi között javasolták a propagandamunka további erőteljes javítását és eredeti, a szegedi szabadtéri számára írt darabok bemutatását szorgalmazták. A tájékoztató után a vendégek a Magyar Televeizió székházában megtekintették Róna Péter rendező és Fehér György operatör sikerült kisfilmjét a Szegedi Ünnepi Hetekről. ö. L. (Somogyiné felv.) Kulcsár Kázmér munkásőr átadja a zászlót az úttörőcsapat képviselőjének, Mihály Gábornak Sötétkék-fehérbe öltözött piros nyakkendős úttörők, sötétkék egyenruhás munkásőrök katonás rendje fogadta tegnap délután a Béke utcai iskola úttöröavatására és csapatzászló avatójára megjelent vendégeket, akiket Annus Antal, az iskola igazgatója köszöntött. Egy éve patronálja a szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj negyedik százada az iskola úttörőit. Most zászlóval pecsételték meg a baráti kapcsolatot. — „őrizze és óvja a zászlót az úttörőcsapat minden egyes tagja. Legyen jelképetek a tanulásban, munkában, melyet a szocialista hazánk felvirágoztatására folytattok ..." Ilyen szövegű oklevélnek a kíséretében adták át a zászlót a munkásőrök Babinszki László századparancsnok üdvözlő szavai után a pajtásoknak. Az úttörőcsapat nevében Mihály Gábor nyolcadikos tanuló mondott köszönetet. A zászlóra felkerült a társiskolák csapatainak szalagja, a szegedi gumigyár szocialista brigádjának és a szegedi kábelműveknek a szalagja is. A bensőséges hangulatú ünnepségen szerepelt az iskola éneikkara, a munkásőrzenekar, szavalatokkal Kiss Magdi, Szilágyi Mária, Varga Zoli, Nagy Marika, Árva Júlia pajtások is, és Tóth Sándor, aki az ünnepélyes alkalomra írt versét szavalta. Az iskola Kossuth Lajos úttörőcsapatának avatandó pajtásai Bábinszky László után mondták az úttörő fogadalomtétel szövegét, s a munkásőrök 69 volt kisdobosnak kötötték nyakába a piros nyakkendőt. Ezer vagon kohósalak az olajmezőn Az algyői szénhidrogénmedencében tovább tart az olajbányászok küzdelme a sárral. Az országnak ezen a legmélyebb fekvésű területén ugyanis a belvizek és a Tisza lassú apadása ellenére fel-fel törő fakadóvizek még mindig jelentős területeket borítanak. Ilyen körülmények között általában hétnyolc fúróberendezést telepítenek át folyamatosan. Nem könnyű a feladatuk az olajat szállító tartálykocsiknak sem. Mindezt a nehézséget, a hazai kőolajkutatások történetében szinte példátlan arányú útépítkezéssel kívánják megszüntetni. Az érdekelt szegedi olajfúrási-, illetve érdekelt termelő üzemek segítségével két útépítő vállalat is készíti az állandó bitumenes és ideiglenes salakutakat. Ez utóbbiakhoz külön irányvonatokkal szállítják Diósgyőrből a hatalmas tömegű kohósalakot. Már megérkezett a területre az ezredik vagon kohósalak is. Jórészt ennek az anyagnak a felhasználásával, hengerlésével mintegy hatvan kilométeres hosszúságban létesítenek összekötő utat Algyő és Tápé térségében. B Gazdasági Bizottság határozata a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésére A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésével, s határozatot hozott a fejlesztés fő elveiről. A határozat utal arra. hogy az új gazdasági mechanizmus viszonyai között a műszaki alkotó tevékenység nagymérvű kibontakozásával lehet számolni, és ennek megfelelően — várhatóan — jelentősen kiszélesedik az újítási mozgalom is. A gazdasági reform, a vállalatok nagyobb önállósága itt is megköveteli a régi módszerek felülvizsgálását Ezért most elfogadott irányelvek alapján új jogszabályokat dolgoznak ki, amelyeket az év körepén a kormány elé terjesztenek. Jogszabályban rögzítik azt az elvet, hogy a vállalatok kötelesek anyagi elismerésben részesíteni minden újítót, akinek az újítását megvalósítják. Az újítások fogalmát a jövőben a jelenleginél tágabban kell értelmezni. Idesorolják majd azokat a kiemelkedő műszaki eredményeket is, amelyeket a dolgozók munkakörükben érnek el. Újra magyar földön Sőregpusztán véget ért már az esküvő, ifjabb Koncz Sándor lakodalma, ahol nem mindennapi vendégek ülték körül a roskadozó lakodalmi asztalt. Minszkből és Novoszibirszkből jöttek: dr. Benjámin Joszipovics Votjakov, egyetemi tanár, a minszki mikrobiológiai intézet igazgatója és dr. Rudolf Joszipovics Szalganyik, egyetemi tanár, a novoszibirszki örökléstani és sejtkutató intézet igazgatóhelyettese — családjuk kíséretében. Huszonkét éve jártak itt a szovjet csapatokkal és mint fiatal orvosok segítették világra a vőlegényt, s meniették meg az életnek édesanyját, id. Koncz Sándornét. A szovjet orvosok hosszú idő után találták meg a fiút, aki egyébként megemlékezésül az ő nevüket, a Benjámin Rudolf nevet is kapta. Levél és rádióüzenet váltotta egymást, míg végül viszontlátták egymást. A szovjet orvosprofesszorokat mindenütt nagy szeretettel fogadták. Itt Szegeden is, ahová a Hazafias Népfront meghívására tegnap látogattak el. Fogadást adtak tiszteletükre, majd Hofgesang Péternek, a népfront városi bizottsága titkárának és Fülöp Jánosnak, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság városi titkárának társaságában megtekintették a város nevezetességeit. Dr. Tóth Károlynak, az orvostudományi egyetem rektorának meghívására megismerkedtek a mikrobiológiai és biológiai intézettel is. Délután a Béke utcai úttörők kérésére ellátogattak az iskola úttöröavató ünnepségére. A vendégek rendre felkeresik azokat a helyeket, ahol huszonkét évvel ezelőtt jártak. Ili kezdeményezések KISZ vezetőségválasztó értekezlet az építőknél Tegnap délután tartották Szegeden KlSZ-vezetőségválasztó küldöttértekezletüket az ÉM. Csongrád megyei Építőipari Vállalat fiataljai A tanácskozáson megjelentek a vállalat vezetői, Sipos Mihály igazgató és Heim János főmérnök is. Résztvett az értekezleten Harmatos József, a KISZ Csongrád megyei bizottságának munkatársa és Csonka István, a KISZ Szeged városi bizottságának szervező titkára. Horváth Gyula, a vállalat KISZ-bizottságának titkára ismertette a KISZ VI. kongresszusa óta eltelt időszak munkáját. A közel három esztendős tevékenység értékeléséhez elemzően, hasznos javaslatokkal járult hozzá a 12 hozzászóló. Sajátos körülmények között is — tudniillik a KISZisták egyrésze esténként hazautazik a környező falvakba — eredményes, figyelemreméltó munkát végzett az építők ifjúsági szervezete. A fejlődést a taglétszám adatai éppúgy dokumentálják, mint a legújabb akciók — például a „Tervezzünk és cselekedjünk együtt", „Vádoljuk az imperializmust!" — eredményessége, a fokozódó aktivitás. Ez utóbbi nyilvánult meg a társadalmi munkákban, a KISZlakásépítés felett vállalt védnökségben, a versenymozgalomban, de a politikai nevelőmunkában és kulturális tevékenységben is. Különösen eredményes volt az V. főépítésvezetőség KISZ-ístáinak működése. Élénken vitatták a védnökségvállalás további perspektíváit a küldöttek; Veres Péter felszólalása nyomán az a vélemény alakult ki, hogy a fiatalok ilyen vállalkozása jó biztosíték lehet egy-egy nagyob feladat elvégzésére. A küldöttek 27 tagú KISZbizottságot, a városi küldöttértekezletre pedig két delegáltat választottak. A KISZbizottság titkára ismét Horváth Gyula lett. Szombat, 1967. május 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3