Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

A Nagy Október tiszteletére Eredményeket érlel a Jubileumi verseny Idestova hatodik hónapra a készáruraktárban lapozzuk a mostani jubile- csak szorgoskodó umi év naptárát. Ez azt is je­lenti, hogy a Nagy Október tiszteletére indított jubileu­mi verseny kalendáriumá­ban is új üthetünk szándékuk, hogy a Nagy Október 50. évfordulóját, november 7-ét a verseny­mozgalom lendítő erejére tá­maszkodva, idei tervük ma­radéktalan teljesítésével kö­ugyan­Hámán Kató brigád — Berta Imré­né, Szatmári Károlyné, Dön­czi Mikló®né, Battancs Ist­vánné és Orbán Károly — meg új lapokat általában 115—125 százalék szöntsék. fel: olyanokat, között teljesít, de nemcsak „ , Jobb minőség eredmények ségileg is. A kész konzervek A Szegedi Ruhagyárban megfelelő rakodása mellett négyhónapos már a jubileu­szinte univerzálisan értik a mi verseny, amelyet annak amelyeken a felajánlások, mennyiségileg győzi a mun­vállalások melletti rubriká- ka dandárját, hanem minő­ban már az jelzései is megtalálhatók. Célratörő brigádok A konzervgyáriak frissek voltak az idén, a legjobb brigádok startja egybe esett az esztendő indulásával. Vállalókedv és akarás jelle­mezte azokat a brigádgyű­léseket, amelyeken az egyes kollektívák feladataikat megjelölték. Ezek a ponto­san körülhatárolt, konkrét célok egyben jól tükrözték a gyári versenymozgalom fejlődését. A versengés vala­mikori hibái, a kampánysze­rűség. a „mammutvállalko­zásök" már feledésbe merül­tek; az éves terv alkotóele­meinek alapos ismerete és hatékony szolgálata vitte si­kerre tavaly is a kongresz­szusi versenyt. Biztos alapo­kon épülhetett tovább az idei mozgalom. A jó szerve­zés és aktív érdeklődés, a tennivalók és a tenniakarás találkozásából jelentős vál­lalások születtek. De a való­raváltásból is jelesre vizs­gáztak a konzervgyáriak, már eddig is szép munkasi­kerrel tisztelegtek a nagy évfordulónak, s ebben, mint már annyiszor, a hármas jelszó kitűnő kollektívái jár­tak az élen. Gazdagodó érdem A gyár legjobbjai állták szavukat, valóban minőségi munka kísérte a mennyiségi felajánlásokat. így például sokféle tevékenység minden fortélyát, s noha már bronz­plakett birtokosok, ügyessé­gük, hozzáértésük és oda­adásuk révén egyre gazda­godik a brigádérdem. S hosszú még a sor. Nem­csak a gyümölcsüzem Vosz­tok és Tyereskova brigád­jai, az Előre és munkacsa patok idején a 4-es munkaterem B-műszakos dolgozói kezde­ményeztek. Minden szalagon és üzemrészben, s a külső telepeken is csatlakoztak a felhíváshoz. Alaposan meg­hányták-vetették tennivalói­kat a munkások, felajánlá­saik a vállalat feladatainak Pasteur sikeres végrehajtásához je­sűrítő lentenek nagy hozzájárulást. üzemrészből, a főzelékkészí­tő Lőwy Sándor és Novem­ber 7 brigádjai emelkednek ki belőle; örvendetes javu­lás részesei a brigádok üzemszerte. A Szocialista Munka Vállalata címért Üj és jó vonás, hogy a brigádok mindinkább igény­lik a teljes tájékoztatást a vállalati feladatokról, a problémákról s természete­sen az eredményekről is. Ilyen szellemben munkál­Hogy sikerrel szolgálják ezt a célt, azt a terv 3,9 száza­lékos eddigi túlteljesítése tanúsítja. A mennyiséghez itt is si­kerrel társítják a minőségi színvonalat. Híven a vállalá­sokhoz, a dolgozók arra tö­rekszenek, hogy időben és kifogástalan minőségben te­gyenek eleget a gvár export­kötelezettségeinek. Rokon törekvés a belkereskedelmi igények maximális kielégí­tése is. Űj cikk a szalago­kon az orkánkabát, ennek gyártására különös gonddal ügyelnek a ruhagyáriak. Az 5-ös. 6-os szalag, a 10/ a-s és a 8-as szalag dolgozói közül Horváth Gézáné, Ra­kodva reális célkitűzés, hogy jorics Jánosné, Bárdi Mária, a gyár a Szocialista Munka Vállalata címért is verse­nyez az idén. A termelé­kenységi mutatók 2.6 száza­Schreck Jánosné és Brányik Gyuláné különösen kitűnt magas teljesítményével. A 10/a szalag munkásai 10 szá­lékos. a tonnatermelés 5,9 zalékkal, a 21-es számú sza­százalékos túlteljesítésére, az anyag- és egyéb költsé­gek 4,5 millió forintos csök­kentésére törekszenek, s a belkereskedelmi tervet 5,4 százalékkal, az export célki­tűzéseket 4.3 százalékkal akarják túlteljesíteni a kon­zervgyáriak. Nagyszerű lag munkásai pedig 9,9 szá­zalékkal haladták meg ter­melékenységi tervüket. A szabászati üzemrészben — amely a nagy évfordulóra a a szocialista címet akarja megszerezni — szintén szép munkasikerek születnek. S. M. A kísérleti név kötelez Amikor Szeged mezőgaz­daságának eredményei, gondjai kerülnek szóba, leginkább a tsz-ekre gon­dolunk, noha a szegedi ha­tár jelentős része a Dél-al­földi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet gazdaságának kebelébe tartozik. Többi te­rülete Ásotthalomtól Szaty­mazig, Kübekházáig és Kis­zomborig terjed Pásztói La­jos, a gazdaság vezetője se­gített abban, hogy — ha csak vázlatosan is — átte­kinthessük az itt sokoldalú munkát. sága az aprómag-termesz- ben kell jelenleg még foly­tésben is a legjobbak közé tatni a tenyésztést. Terv sze­tartozik. A többi között ta- rint csak két. év múltán valv 60 holdon állítottak elő épülhetnek új fiaztatók. S vöröscékla magot, 52 hol- addig közel annyi veszte­don salátamagot, póré hagy- séggel kell számolni a ser­mamagot pedig 51 holdon téstenyésztésben, mint termesztettek. S ezekben a amennyibe az új fiaztatók kerülnek. A sikerek mellett tehát bő­ségesen vannak gondok is. A továbbhaladás gondjai ezek — mondja Pásztói La­jos —. s ezek nélkül talán Kitartó munka Harmincféle növénnyel, öt állattenyésztési ágazat­tal foglalkoznak. Az impo­náló terméseredmények ar­ról vallanak, hogy az álla­mi kísérleti gazdaság név kötelez. Pásztói Lajos sza­vaiból lehetetlen volt nem észrevenni a büszkeséget, amikor elmondta: — Megyei igazgatóságunk­tól egy évvel ezelőtt azt a feladatot kaptuk, hogy ter­veink végrehajtásával 1 mil­lió 700 ezer forint tiszta nye­reséget érjünk el. Mi pedig ehelyett 4 millió 100 ezer fo­rintot „nyertünk". Persze, azért nem vagyunk elége­kulturákban az egy holdra jutó tiszta nyereség maga­san a háromezer forint fö­lé emelkedett. A gazdaság 1966-ban egy-egv hold pa­radicsom után 16 ezer 270 forint tiszta nyereséget élni sem tudnánk végzett könyvelhetett el. • Különös gondot fordítanak az önköltségek alakulására. Talán ez az egyik legfőbb dolog, melyet a tsz-ek is mi­hamarabb elsajátíthatnának tőlünk. Néhány szám az ön­költség „bibliájából": az egy holdnyi virágmagra jutó tiszta nyereség 5 ezer 800, a fűszerpaprikánál pedig 4 ezer 260 forint. A lucerna jövedelmezősége holdanként 2 ezer 450 forintot mutat. Amikor a sokat vitatott bú­zatermesztés par fjac,"rrt 1 na került szóba, így véle­kedtek a vezetők: „Bar az csszes földünket búzával vet­hetnénk be". Tavaly példá­ul a 821 holdnyi búzaveté­sünk minden egyes holdja 2 ezer .360 forint nyereséget hozott. Cscpi József Mi munkál az emberben? S ok jel mutatja, hogy kat, költőket ,,a lélek mér- nem elég ahhoz, hogy való­megfelelő jelentőséget nökeinek" tekintettük és ban vezető legyen. Ismerje tulajdonítunk a cím- úgymond az ő asztaluk a lelki meg a külső tárgyi környe­ben szereplő kérdésnek. A folyamatok vizsgálata. Ez is zeten belül levő mozgatóru­Tudományos Akadémia egy- igaz, csak nem privilégium- gókat, tehát azt, ami azem­millió forintnyi kutatási hi- ként. A vezetéstudománynak berben munkál. Ezáltal elér­tellel támogatja a pszicholó- is tartozéka, mert az emberi hető, hogy a környezetében giai tudományokat Gyakor- önismeret alaposabbá tétele dolgozó személyeket nem lati vezetők számára veze- nemcsak a művészet, hanem „globálisan", nem egyolda­téselméleti stúdiumokban e tudományág feladata is. lúan jó vagy rossz tulajdon­szerepelt a léjektan, elméleti (De ebből az egyoldalú fel- ságaik alapján, s még ke­és gyakorlati vonatkozásban fogásból ered az is — és vésbé felületes benyomások egyaránt Egyetemek, főis- persze más tényezőkből is, után ítéli meg, hanem az kólák tanárképző fakultásán hogy a — társadalmi, szel- egész embert, értékeivel és is figyelemre méltó tan- lemi, erkölcsi, lelki folya- gyengeségeivel. Ez az isme­tárggyá lépett elő. A párt IX. matokat ábrázoló — művé- retanyag óvja meg a szub­kongresszusán elhangzott fő szetek nagyobb szerepet és jektív intézkedésektől is. referátum is fontos társa- jelentőséget kaptak a szelle- Ugyanis a szubjektív intéz­dalmi kérdésként utalt mű- mi életben éveken keresztül, kedéseknek rendkívül nagy velésére, fejlesztésére. mint ami jogosan megillette morális és érzelemrombolö Miért fordítunk most na- volna őket; bár jelentőségük hatása van abban az eset­gyobb figyelmet erre a tu- túlkompenzálása szűnőben ben, ha a tárgyilagossággal, dományágra? A társadalmi van.) A harmadik, hogy tő- igazságérzettel szemben áll. igények hatására. De ez a megnevelő, tömegpropagan- (Sajnos, ez elég gyakori ná­rövid válasz — bármennyire da munkánkból majdcsak ki- lünk, s nagy károkat is igaz is — magyarázatra szo- veszett az érzelmekre hatás, okoz.) A jobb emberismeret rul. Mi nemcsak magyaráz- Az helyes volt, hogy a le- alapján a személyes bánás­zuk a világot, az életet, ha- gális munkásmozgalomban rnód is külön-külön az egyes nem törekszünk a megvál- kialakult demagógiával, ol- személyhez kötődik, s ezál­toztatására is. Nemcsak a cső hatásvadászással leszá- tal egészségesebb, jobb lég­külső anyagi világ változta- moltunk, de az már kevésbé körű környezet formálódik a tása a célunk, hanem az volt hasznos, hogy az objek- vezető körül. Szivesebben egyes ember gondolat- és ér- tív termelési eredmények és maradnak, dolgoznak, alkot­zésvilágának a formálása is. tényezők tárgyilagos közlése nak, mert testhezállónak ér­Ha nem ismerjük jól az ér- mellett kevés hely maradt zik a rájuk szabott tenniva­zelem szerepét, helyét az az érzelmeket érintő és fog- lót és személyre szabottnak objektív valósághoz kötött lalkoztaló stílusra. Sokat vál- a bánásmódot is. Ebben a emberi cselekvésben, nehe- tozott felfogásunk és gya- légkörben természetesen zen tudunk hatni az egyes korlatunk az elmúlt évti- egészséges alkotó tevékeny­ember és a közösség érzelmi zedben. ség, intenzív munka folyik, életére. . mert mindenki jól érzi ma­Sajnos, egy korábbi idő- A ben az emSek e^" |át- ^ /eladatat, ben — az ötvenes évek ele- az e DT, ,egy Ez az a „mikroklíma", amelv­jén - nem fordítottunk,.,. mashoz a dolgokboz ről - nem ok nélkül - beszél­megfelelő figyelmet a gaz- Sort iátS"XT" mostallában. (Bár tíasági építőmunka és a tu- ^Imf éTef a^tömeges ts kesébbet beszélnének datformálás mellett az em­ber érzelmi világának alakí­tására. Ez csak részben ma­gyarázható azzal, hogy a nagy társadalmi átalakulá­sokkal járó pszichikai meg­rázkódtatások idején nem játszhatott központi szerepet "ul a „lelkizés". Mert. nem is el- "jKvesek negatlv sősorban emiatt maradt pe­riférikus terület e tudomány. személyes cselekedetek meg­határozásában, gyakran irá­nyításában. Azzal a különb­séggel, hogy akkor nem ke­rültek annyira a társadalmi tematikájábT^ktTtott' motívumokít6 horóozi'^' elöadá-k mint például most. dettek. Csak mi tudjuk, . mennyit lehet még javíta- K6V 6S VaiTl ni. Ezután legjobb pusztamér- A sertéshízlalás a leghasz­gesi, ásotthalmi, üllési sző- nosabb ágazatok közé tar­lész brigádjaikat hozta szó- tozik: 14,5 forint az egy ki­ba... Hatszáz hold szőlő logramm sertéshúsra fordi­átlagában 40 mázsa volt a tott termelési költség, s ta­tavalyi holdankénti termés. Mennyi kitartó munka van emögött! Mit mutat a búzatermelés? A Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet gazda­valy 3 ezer 290 mázsa ser­téshúst állítottak elő. Ilyen nagy tétel mellett is átla­gosan 5 forint nyereség je­lentkezik kilogrammonként. A baj talán csak az. hogy ami bejön a réven, jórészt elcsorog a vámon. Hideg, levegőtlen szerfás épületek­többet tennének!) Hasznosnak bizonyult a már néhány helyen tapasz­talt gyakorlat: a vezetőképző és továbbképző tanfolyamok pszi­m és sze­, .cse.~ niináriumok rendszere. Igaz, natasai, itt_ott még túlságosan elvon­tan és nem a gyakorlati al­Nagy érzelmi hevület kel- kalmazás szükségleteiből ki­És szinte alig hozzáférhető lett és kell ahhoz a nagy- indulva kezelik. De a Pénz­a gyakorlat számára, sokkal szerű munkaversenyhez, ügyminisztérium rendezése­inkább abból a hamis meg- amely „csodákat" produkált ben például a fővárosi egye­ítélésből eredően — kimond- a magyar munkásosztály ke- temek előadói okosan, gya­va, kimondatlanul —, hogy zével és fejével. Nemcsak a korlati jelleggel segítették e ez valamiféle „reakciós", ha- tudati tényezők hatottak a szaktárca személyzeti veze­mis tudomány, amelyre nin- kedvező anyagi feltételek tőinek munkáját; emberti­csen szükségünk. Ebben is mellett az új városok, gya- pusok. általános' és egyedi tan annyi igazság, hogy a rak. lakótelepek fölépítésé- problémák indítékainak ösz­tókés világ Idealista "világ- ben; pozitív töltetű érzelmi szefüggő rendszerét mutat­nézetében fogant és ma is tényezőknek is megvolt a ták be. S egyben indokolták, azt tápláló lélektanra ne- maguk nagy szerepe. Deák- hogyan kell nyúlni egy-egy künk valóban nincsen szük- kor is az egyedek érzelmi vi- konkrét esethez. Mikor vál: ségünk. Helyette azonban a lágából ötvöződött az alkotó ki egészséges reakciót a ve­rni világnézetünkből sarjadó tömegek érzelmi világának zetői intézkedés és mikor és azt tápláló pszichológia pozitív tartalma, éppen úgy, hat ellenkezőleg, melynek megteremtése — elméleti ki- mint ma. S akkor is volt ne- alapján felgyülemlik az el­fejlesztése és a mindenna- gatív vetülete; öngyilkosság, lenállás érzése, antipátia ke­pos gyakorlati alkalmazása disszidálás, magánybaveszés, letkezik, amely elmehet egé­— nélkül aligha boldogu- n ,unkakerülés, közömbösség, szen a bosszú légkörének ki­lunk. Ennek a rossz felfo- harácsolás, gazemberség stb. alakulásáig. Itt már nem gásnak hármas szálon futó (Mert az érzelmi hatások szívesen dolgoznak, mérge­káras következményét ta- ezekben az egyéni esetekben zett a levegő, pasztaltuk. Az egyik, hogy is munkáltak. Most láthatób- A TIT is segített az el­bá válnak, míg korábban el- múlt egy-két évben. Sajnos, fedettebbek voltak.) elég szűk körben mozogtak Jobb reálérzékünk segített az ismeretterjesztő előada­abban. hogy pontosabban ítél- sok- Indokolt lenne most jük meg céljainkat és lehe- niar 1967—68-tól megalapo­töségeinket. Ez nemcsak a 70ttan. szélesebb körben fog­politikai, gazdasági viszo- lalkozni a lélektan gyaker­nyokra vonatkozik, értendő a lati kérdéseivel. S itt kon­társadalom tudati állapotá- central tan azokra építeni, nak változására is. Most akiknek erre elsősorban már ritkábban keverjük ösz- szükségük van. sze az óhajt, kívánságot lé- i következő években tünk objektív valóságával. J\ sokkal jobban kell Beszélünk a jobb nemzeti tudnunk hogy mi mun­önismeretről, s ugyanígy az kál az egyes emberben. Hi­egyes ember, a személy ön- szen gazdasági intézkedése­ismeretének fontosságáról is. ir.k rendszerint emocionális Ez utóbbiban konkrét, gya- hatást is váltanak kl Nem korlati szerepet kapott és elég a politikai, gazdaságpo­kap minden vezető tisztséget litikai indoklás és magyará­viselő személy is, akire em- zat. Az érzelmi indíttatású tereket, emberek tevékeny- reagálás sem maradhat vá­seget bízták. lasz nélkül. S elérkeztünk ezzel a kér- Az igény megvan, sőt siir­dés egészen gyakorlatias firtő szükségletként jelentke­tárgyköréhez. A vezető a kö- 21 k. Az érdemibb, hatáso­rülötte dolgozó emberek te- rabb kielégítés szempontjá­vékenységéből ne csak a na- ból kell most már eredmé­pi produktivitás gazdasági nyesebben lépegetnünk, eredményét ismerje, mert ez s. J. a gyakorlat számára még most sem eléggé hozzáfér­hető a marxista lélektan, s e tudományág fejlesztésében van sok felesleges absztrak­ció és dilettánskodó okosko­dás is. Ezért aztán szüksé­gességét, sőt nélkülözhetet­lenségét a vezetésben sokan még most sem értik és nem is igénylik. A másik: az író­Könyvhét, 1967 (Somogyiné felv.) írók és olvasók találkozója. Benjá­min László, Juhász Ferenc és Illés Endre, Szeged íróvendegei olvasóik­kal beszélgetnek és miiveiket dedikálják az egyik szegedi könyvárusitó helyen Működik a szegedi medence eiső olajvezetéke A Nagy-alföldi Kőolajtermelő Vállalat szegedi üzeme a múlt év szeptemberében kezdte építeni az Algyő-Tapé közötti gerincvezetéket. A kedvezőtlen időjárás ellenére jol dolgoztak a szerelők; e hónap elejére befejezték a nagyaranyű munkát. A 6.5 colos csővezeték múlt hét vé­gere teljesen elkészült. Befejezték a nyomáspróbát is- a Kerületi Banyaműszaki Felügyelőség szakemberei vasárnap a hivatalos műszaki vizsgálatot is elvégezték. A szegedi medence első olaj gerincvezetéke minden tekintetben kiallta a próbát: így tegnap, kedden hajnal­ban mar olajszállítmányt szivattyúztak Tápéról Algyőre Szerda, 1967. május 3. V ÉL-M AGY ÍRORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents