Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 Az USA vessen véget a vietnami agressziónak! Az országgyűlés külügyi bizottságának nyilatkozata 57. évfolyam, 124. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. május 28. i Vállaljuk és álljuk a versenyt ry vről évre növekszik a Budapesti Nemzetközi Vá­lj. sár tekintélye és szerepe a magyar ipar, valamint a Kelet—Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. A világméretű tudományos, technikai for­radalom és a békés egymás mellett élés anyagi alapját szolgáló árukapcsolatok bővítése különös jelentőséget köl­csönöz napjainkban az ipar minden ilyen nemzetközi se­regszemléjének. Bár ugyanezen okokból a különböző ki­állítások, vásárok, szakbemutatók száma is növekszik — csupán Európában évente mintegy 250-et szerveznek, s közöttük a verseny fokozódik —, mégis a BNV újból és újból magára vonja a hazai és a nemzetközi műszaki­gazdasági szakemberek érdeklődését. A most lezajlott, s az idén 125 éves jubileumát ün­neplő BNV —, amely a Kossuth Lajos által 1842-ben rendezett magyar iparműkiállítást tekinti ősének —, ha­zai jelentősége abban rejlik, hogy már csak hónapok választanak el az új gazdaságirányítási rendszer beve­zetésétől. A Budapesti Nemzetközi Vásár rangját kül­földön pedig tovább erősíti országunk növekvő tekinté­lye, népgazdaságunk eredményes fejlődése, a harmadik ötéves terv eddigi feladatainak sikeres teljesítése. A vá­sáron kiállított korszerű műszerek, a bonyolult híradás­technikai berendezések, az esztétikailag is elegáns gé­pek, a tetszetős cipő- és konfekcióipari termékek, a gyógyszerek, a vegyianyagok, az űj épületszerkezetek, mind mind példázzák, hogy üzemeink komolyan veszik a piaci kapcsolatok fejlesztését, a reform elveit, s vállal­ják és állják a versenyt a hazai és az igen erős nem­zetközi versenyben, a mintegy negyedmilló négyzetmé­teres alapterületen a páratlanul gyönyörű városligeti környezetben. A vásár a jövőt jelezve szól a mához. Iparunk új ter­mékei — köztük a prototípusok és a nullsorozatok pél­dányai — az eddigieknél merészebb műszaki, kereskede­lempolitikai elképzelésekről és egyben reális üzleti meg­fontolásokról tanúskodnak. A hazai kül- és belkereske­delmi vállalatok mellett a termelő üzemek is erőteljes erupropagandát fejtenek ki, tájékoztatják ügyfeleiket és a nagyközönséget eredményeikről, térteikről, s egyben igénylik is véleményüket a szervezett piackutatás kere­tében. Merjük remélni, hogy népgazdaságunk olyan ki­rakata az idei BNV, amelyben kevés a megalapozatlan ígéret, a „visszaköszönő" termék és egyre több bemu­tatott új fogyasztási cikk és beruházási eszköz 1968-ban és később valóban gyarapítja majd a tényleges áruvá­lasztékot A külföldi érdeklődésre jellemző, hogy 34 ország vesz részt a BNV-n. A hagyományos kiállítók közt szere­pel Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyel­ország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió, valamint Anglia. Franciaország, Ausztria, Belgium, Görögország, Hollandia, Japán, az NSZK, Olasz­ország, Szíria, és az Egyesült Államok. Az NDK és Ausztria egyébként új kiállítási csarnokban mutatja be termékeit. Mint hivatalos kiállítókat először üdvözölhet­jük a vásáron a Koreai Demokratikus Köztársaságot Ka­merunt a Malgas Köztársaságot Az egyéni kiállítók szá­ma 25 százalékkal növekedett, igénybevéve az eddigi sza­bad terület egy részét is. Legjelentősebb kereskedelmi partnereink, a KGST­országok sok újdonsággal, mindenekelőtt gépi berendezé­sekkel, műszerekkel, fogyasztási cikkekkel rendelkeznek. A szocialista országok nemzeti pavilonjaiban bemutatott termékek választéka, évről évre mind kevésbé az általá­nos propagandát, s egyre inkább az üzleti kapcsolatokat a nemzetközi munkamegosztás fejlesztését szolgálja. A nyugati cégek többsége a magyar piac ismeretében álta­lában jól kitapintja műszaki és gyártmányfejlesztésünk fehér foltjait s a nagyközönség számára nem mindig látványos, de kereskedelmi szempontból feltétlenül hasz­nos, speciális berendezéseket alkatrészeket szerelési egységeket mutat be. As ismét megrendezett szakmai napok hasznos ta­pasztalatcserére nyújtottak lehetőséget a tervező és ku­tató intézetek, a különböző intézmények és vállalatok dolgozóinak, konstruktőreinek, technológusainak, fejlesz­tőinek, kereskedőinek, üzletkötőinek. A vásár gazdag ha­zai és nemzetközi anyaga igazolja a helyes fejlesztést és üzletpolitikai elképzeléseket, megerősíti az életrevaló kez­deményezéseket és egyben kiegészíti, vagy éppen korri­gálja azokat Itt, a nemzetek kirakatában az oly sok­szor hangoztatott világszínvonal szinte komplex módon kitapintható. A szakirodalmakban olvasható műszaki pa­ramétereken túl, a szállítókészség és rugalmasság, a kivi­telezés és a forma, a csomagolás és az árupropaganda a vásáron együttesen jelzi a fejlesztő- és gazdasági mun­ka hatékonyságát, színvonalát. A nyitottszemű érdeklő­dők, a hazai látogatók különösen az üzleti és a kereske­delmi munka részleteiben és nagyvonalúságában szerez­hettek az új irányítási rendszerben nélkülözhetetlen ta­pasztalatot, gyakorlatot. Igen gyümölcsöző lehet a szemé­lyes és üzleti kapcsolatok ápolása, fejlesztése, mind a ha­zai, mind a külföldi cégek képviselőivel. A szakmai na­pok haszna tehát jól szervezett és tömeges külföldi ta­nulmányutak eredményeivel mérhető. A BNV szervezése és rendezése, a kiállított termé­kek színvonala méltóképpen reprezentálja orszá­gunk nemes törekvéseit a békés gazdasági kap­csolatok fejlesztésében, elmélyítésében. Érdemes volt hát a hazai ipar és a külföldi kereskedelmi partner legjobb termékeiből gondosan összeválogatott szakanyagokat fi­gyelmesen tanulmányozni, hogy a szerzett tapasztalatok birtokában még gyümölcsözőbben fejlődjenek a magyar ipar bel- és külföldi árukapcsolatai. KOVÁCS JÓZSEF Magyar-szovjet együttműködési tárgyalások A magyar—szovjet gazda­sági es műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság május 22-től 27-ig Budapesten tartotta 5. ülését. A magyar delegációt Apró Antal, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének helyettese, a bizottság ma­gyar tagozatának elnöke, a szovjet delegációt M. A. Le­szecskó, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke vezette. A bizottság munkájában részt vett F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A bizottság ülésén — amelyen Apró Antal elnökölt — a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazda­sági és műszaki- tudományos együttműködés további ki­szélesítésének kérdéseiről tárgyaltak. Megvizsgálták és jóváhagyták az 1966—1970 évekre szóló tudományos és technikai fejlesztési alapvető irányainak összehangolására tartott konzultációk, vala­mint a kölcsönős együttmű­ködésben Magyarországon és a Szovjetunióban megvalósí­tott tudományos — kutató, tervező — és szerkesztő mun­kák hatékonyságának ered­ményeiről készített előter­jesztést. Az ülésen intézked­tek arról, hogy Magyarország és a Szovjetunió egyes ága­zati minisztériumainak a ter­melés szakosításában és ko­operációjában folytatott együttműködését tovább fej­lesszék és elmélyítsék. Meghallgatták a két ország illetékes minisztériumainak beszámolóját a timföld és az alumínium termelésében végzett együttműködésről. A bizottság megállapította; az együttműködés eredménye igazolja annak célszerűségét, kölcsönös előnyét. A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki- tudományos együttműködési kormányközi bizottság 5. ülésszakának jegyzőkönyvét szombaton ír­ták alá a Parlamentben. Szombaton este elutazott M. A. Leszecsko, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhe'.-yéttese. Az országgyűlés külügyi bizottsága szombaton, Ko­mócsin Zoltán elnöklésével ülést tartott a Parlament Gobelin-termében. Az ülé­sen Vass Istvánné és dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnökei ls részt vettek. A bizottság — Erdélyi Károly külügymi ­niszter-helyettes tájékozta­tója után az Amerikai Egye­sült Államok vietnami ag­ressziójának fokozódása kö­vetkeztében előállt helyze­tet, s a hozzászólók vélemé­nyének meghallgatása után nyilatkozatot fogadott el: Az Amerikai Egyesült Ál­lamok, imperialista világ­uralmi törekvéseitől vezet­tetve, a „kommunizmus el­leni szent háború" és a „sa­ját biztonságának védelme­zése" cinikus jelszavával megszállta Dél-Vietnamot és a legmodernebb hadieszkö­zökkel igyekszik vérbe foj­tani a vietnami nép sza­badságharcát. Több eszten­deje folynak az Amerikai Egyesült Államok légierejé­nek bombatámadásai a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság területe ellen. Újabban az amerikai terror­csapatok behatoltak az Észak- és Dél-Vietnam kö­zött húzódó demilitarizált övezetbe. Űjabb bizonysága ez annak, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok sem­mibe veszi a genfi egyez­ményeket. A békés polgá­ri lakosság rendszeres és fo­lyamatos pusztításával, a felperzselt föld taktikájá­nak könyörtelen alkalmazá­sával az Amerikai Egyesült Zászlónyertes szövetkezet A szegedi Móra Ferenc Tsz az 1966. évi országos termelési versenyben kima­gasló eredményeivel az ötö­dik helyet vívta ki magá­nak. Ezzel a 3—5 ezer hol­das tsz-ek kategóriájában elnyerte a Minisztertanács vörös vándorzászlaját, vala­mint a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Gazdaság kitüntető címet tanúsító oklevelet és az ezzel járó 30 ezer forint jutalmat. A gazdák ebből az alkalomból szombaton dél­előtt sok meghívott vendég részvételével ünnepi közgyű­lést tartottak a Vörös Csil­lag filmszínházban. A köz­gyűlés elnökségében foglalt helyet Rózsa István, a Csong­rád megyei pártbizottság tit­kára, Balog István, a Sze­ged városi párt-végrehaj tó bizottság tagja, a pártbizott­ság osztályvezetője, Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Papp Gyula, a Szeged vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese, Patai Szabó Sándorné Csongrád megyei országgyű­lési képviselő. A Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumot Mészáros Ist­ván osztályvezető képvisel­te. Szili Antal, a tsz elnöke köszöntötte a város életé­ben először előforduló ün­nepi esemény alkalmából a szövetkezet vendégeit és gaz­dáit Szólt arról, hogy a tsz kollektívája fáradhatatlan szorgalommal tett eleget kö­telezettségeinek. Bizonyság erre az is, hogy 1964-tól 1966-ig a közösség halmo­zott termelési értéke közel két és félszeresére növeke­dett Különösen az állatte­nyésztésben nagy a fejlődés. Tavaly például 100 hold kö­zös területre számítva már 259 mázsa húst adtak a nép­gazdaságnak. A magas ter­melési nívó hatására a gaz­dák személyes jövedelme 21 ezer 124 forintig növekedett. Ez a jövedelem az orszá­gos és a megyei átlagnál is lényegesen magasabb. Ezután Mészáros István tolmácsolta a minisztérium üdvözletét A Móra Ferenc Tsz eredményeiről szólva hangsúlyozta, hogy ez a kö­zösség mind a termésátlagok növelésében, mind az állat­tenyésztés hozamainak gaz­daságos emelésében messze túlhaladta az országos és a Csongrád megyei szinvona­lat. Gazdálkodására a szigo­rú rend és fegyelem jellem­ző. Ezután átnyújtotta Szili Ünnepi közgyűlés a szegedi Móra Ferenc Tsz-ben Antal tsz-elnöknek a Minisz­tertanács vándorzászlaját és a Kiváló Termelőszövetkeze­ti Gazdaság oklevelet „Ki­váló Termelőszövetkezeti Tag" kitüntetést nyújtott át Domonkos Jenőnek, a tsz főagronómusának és Szigli­geti Istvánné munkacsapat­vezetőnek. Papp Gyula a megyei és a városi pártbizottság, a me­gyei és a megyei jogú váro­si tanács nevében köszön­tötte a gazdákat Az ünnepi közgyűlés után a tsz gazdaközössége a Hun­gáriában rendezett baráti találkozót Államok kormánya sárba ti­porja az emberi jogokat. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok egyre növekvő ará­nyú délkelet-ázsiai agresz­sziójával párhuzamosan bá­torítja, szervezi és támogat­ja az imperialista gyarma­tosító és miltarista törek­véseket a világ más tájain is. így az Egyesült Államok viseli a fő felelősséget a kö­zel-keleten az izraeli kor­mány agressziós kísérletei­ért, a Balkánon a görög ka­tonai puccs következtében előállt helyzetért, s Euró­pában a nyugatnémet mili­tarizmus és revansizmus tá­madásaiért az európai biz­tonság ellen. A vietnami népnek az amerikai agresszorok ellen vívott igazságos küzdelmé­hez nyújtott támogatás se­gíti azt a harcot, amelyet a haladás és a béke erői vi­lágszerte folytatnak az im­perializmus és a nemzetkö­zi reakció támadásaival szemben. A vietnami nép, igazsá­gának tudatában, hősiesen küzd az imperialista betola­kodók ellen. Győzelmébe vetett hitét erősíti az a tu­dat, hogy a számbeli és technikai fölénnyel rendel­kező imperialista agresz­szorok elleni heroikus küz­delmében nap-nap után ta­pasztalja a szocialista or­szágok önzetlen támogatásit, a haladó emberiség egyre növekvő szolidaritását. A szocializmust építő ma­gyar nép, a haladó embe­riséggel együtt, mély aggo­dalommal és felháborodás­sal figyeli, s a leghatározot­tabban elitéli az amerikai imperialisták vietnami véres agresszióját. A magyar nép egységesen áll vietnami testvérei mellett és tovább­ra is megad minden támog­tást ahhoz, hogy a hős vi­etnami nép igazsága minél előbb győzedelmeskedjék. A magyar országgyűlés kül­ügyi bizottsága, kifejezve népünk érzelmeit és akara­tát, a leghatározottabban követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormá­nya vessen véget a vietna­mi agressziójának, feltétel nélkül szüntesse be a bar­bár légitámadásokat és von­ja ki csapatait Vietnamból. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága ismételten kinyil­vánítja népünk álláspont­ját: egyedül a vietnami né­pet illeti meg az a jog, hogy döntsön saját jövőjé­ről. (Somogyiné tetv.) Szili Antal, a tsz elnöke köszönetet mond a vándor­zászlóért és a kitüntető oklevélért Növekednek az amerikai veszteségek Szombaton a VDK-ban országszerte megemlékeztek arról, hogy Haiphong védői május 26-án a századik el­lenséges repülőgépet semmi­sítették meg városuk légite­rében. . Április 20. óta Haiphong az ország legsűrűbben táma­dott városa. Volt olyannap, hogy hetvenöt amerikai re­pülőgép zúdította bombater­hét Kaiphongra, és a felhasz­nált bombák tonnasúlyát te­kintve a támadás túlhaladta a második világháború leg­nagyobb légitámadásainak méretét Előfordult, hogy a haiphongiak egy nap alatt nyolc ellenséges repülőgépet semmisítettek meg. Eddig 1964 amerikai repü­lőgépet lőtt le Észak-Viet­nam légvédelme.

Next

/
Thumbnails
Contents