Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

Európa érdeke A z előrehaladás Európa biztonságának megteremtése irányában három alapvető elv tudomásulvételétől függ. Az első a háború után kialakult európai rea­litások elismerése, a második a közös európai erdekek szolgálata, a harmadik pedig az előrehaladás fokozatos­ságának elve. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezlete ezen az elvi alapon javasolta a konti­nens népeinek és kormányainak a szorosabb együttmű­ködést és az európai biztonsági rendszer létrehozását. A realitások elismerése azt jelenti, hogy Európát érintő minden megoldás csakis a fennálló helyzet tudomásulvé­telével történhet. A háborút követően kialakult új hely­zet, az európai szocialista országok létrejötte és az erő­viszonyok gyökeres megváltozása egyszer s mindenkorra kudarcra ítéli azokat a politikai vagy katonai elképzelé­seket. amelyek a fennálló európai helyzet megváltoztatá­sát célozzák. A jelenlegi Európa a nemzetközi politika nyugtalan övezete, mégpedig azért, mert az Egyesült Államok ve­zető körei — szövetkezve Nyugat-Németország revansista és militarista erőivel — nem akarják tudomásul venni a kialakult realitásokat, sőt azokat a nyugat-európai kor­mányokat is, amelyek józanabbul látják a helyzetet, igye­keznek visszatartani a szocialista országokkal történő konstruktív együttműködéstől. Ilyen körülmények között rendívül nagy jelentősége van annak, hogy a Németor­szág keleti felében létrejött Német Demokratikus Köztár­saság növekvő ereje és konstruktív békepolitikája aka­dályt állít a nyugatnémet imperializmus tervei megvaló­sításának útjába. Éppen ezért az NDK elismerése és szu­verén jogainak védelme vált az európai biztonságért ví­vott harc egyik fő feladatává. Május 14-én volt 12. évfordulója a Varsói Szerződés aláírásának. Tizenkét esztendővel ezelőtt abban lehetett bízni, hogy a Varsói Szerződés létrehozása a józanság irányában befolyásolja majd Bonnt, ráébreszti arra, hogy az NDK erőszakos bekebelezésére irányuló politikája megvalósíthatatlan. E 12 esztenő azonban azt bizonyítot­ta, hogy az NSZK politikájában nem jött létre ilyen ér­telmű fejlődés, és Bonn továbbra is az NDK diplomáciai és politikai elszigetelésére törekszik. Az európai bizton­sághoz vezető reális út tehát ebben a helyzetben minde­nekelőtt az NDK nemzeti szuverenitásának és nemzetközi tekintélyének megerősítése. Európa különleges érdekeinek elismerése annak tu­domásulvételét jelenti, hogy meddő és veszélyes az Eu­rópa megosztására irányuló imperialista politika, és hogy a különböző társadalmi rendszerű országok között kifej­lődik az együttműködés, különösen a gazdasági és a kul­turális élet területén. A különleges európai érdekek mindezentúl azt is jelentik, hogy a kontinens sorsát nem lehet alárendelni az Egyesült Államok politikai elképze­léseinek, gazdasági vagy katonai érdekeinek, és az euró­pai népek sorsközösségének elismerése alapján meg kell teremteni a minden népet egyaránt érdeklő európai biz­tonság rendszerét. A Karlovy Vary-i okmány e tekintet­ben külön hangsúlyozza az európai kormányok tanács­kozását, az európai parlamentek együttműködését és a kapcsolatok felvételét minden olyan politikai és társadal­mi erővel, amely objektíve hajlandó harcolni Európa biz­tonságáért. A felhívás ezért nagy súlyt helyez arra, hogy az európai munkásosztály egyetértésre jusson ebben a kérdésben. „Az európai munkások és dolgozók, a hazafi­ságot a nemzetközi testvéri szolidaritással összeegyeztet­ve, képesek szerepet játszani a békéért és az európai biz­tonságért, kontinensünk demokráciájáért és társadalmi haladásáért vívott harcban" — állapítja meg a többi kö­zött a felhívás. Az európai kommunista és munkáspár­tok a nagy cél megvalósítása érdekében az európai szak­szervezetekhez fordulnak, együttműködésre szólítják fel egész Európa értelmiségét, a tudósokat, írókat, művésze­ket, a különféle egyházakat, a kontinens ifjú nemzedé- | két, és asszonyait, majd pedig azokat a polgári csoporto­kat, amelyek realista módon fogják fel a jelenlegi hely­zetet, tudatában vannak a nukleáris háború veszélyének. Végül a fokozatosság elve azt a reálpolitikai felisme­rést tükrözi, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet egy­csapásra, egyetlen szerződéssel megteremteni az össz­európa biztonsági rendszerét, hanem részmegoldások, részegyezmények szükségesek, elsősorban a leszerelés te­rületén és Európa egyes regionális övezeteiben. Számunk­ra különösen jelentős, hogy a Karlovy Vary-i felhívás hangsúlyozottan kiemeli Közép-Európa, a Balkán, a du­nai térség, a Földközi-tengeri övezet és Észak-Európa fontosságát. A magyar külpolitika a bennünket legköz­vetlenebbül érintő dunai térség biztonságának előmozdí­tása céljából eddig is kezdeményezően lépett fel. Mutat­ják ezt azok a legutóbbi tanácskozások, amelyeket a ma­gyar kormány vezetői folytattak Budapesten az Osztrák köztársaság kancellárjával és külügyminiszterével, va­lamint Péter János magyar külügyminiszter jugoszláviai megbeszélései Joszip Broz Tito elnökkel és Nikezics kül­ügyminiszterrel. És e megbeszélések sorozatába tartoz­nak azok a megbeszélések, amelyeket a magyar vezetők folytattak hazánkban az NDK legmagasabb szintű párt­és kormányküldöttségével, s amelyek a két ország kö­zötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírásával fejeződtek be. N em kétséges, hogy a jelenlegi történelmi pillanat bá­torságot és leleményességet követel Európa népei­től. Ha a kontinens népei túl teszik magukat azon, ami elválasztja őket, akkor hatalmas erőt hozhatnak lét­re, olyan erőt, amely diadalmaskodhat a háború felett PETHÖ TIBOR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK.1 [ s-'á • • . .ímmi/v ' " ','riV HBHBBQBI a magyar szocialista munkáspárt lapja 57. évfolyam, 123. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. május 27. Mai számunkból: A KÖZEL-KELETI VALSÁGRÖL TANÁCSÜLÉS \Z I. KERÜLETBEN A SZATYMAZI „BOSZORKÁNY­KONYHA" ÚJABB ÉRMEK A GYULAI DIÁKNAPOKRÓL Elutazott a Román KP küldöttsége A Román KP küldöttsé­ge, amely Nicolae Ceauses­citnak, az RKP Központi Bizottsága főtitkárának ve­zetésével, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága meghívásá­ra baráti látogatást tett ha­zánkban, befejezte tárgya­lásait az MSZMP KB kül­döttségével. A küldöttség magyarországi látogatásáról a következő közleményt tet­ték közzé: Tanácselnökök értekezlete az ifjúság elhelyezkedéséről és a belvízrendezésről A fővárosi, megyei és me­gyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságának el­nökei pénteken értekezleten vettek részt a Parlamentben. Napirenden szerepelt a csök­kent munkaképességű dolgo­zók helyzetének rendezéséről, valamint az ifjúság elhe­lyezkedési és bérezési prob­lémáiról szóló kormányhatá­rozatok végrehajtásával kap­csolatos tanácsi feladatok megtárgyalása Ezt követően Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság veze­tője a belvízrendezés hely­zetét és időszerű feladatait ismertette. Dr. Dallos Fe­renc, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának ve­zetője a soron következő ta­nácsi feladatokról és egyéb időszerű kérdésekről beszélt Tízezer fiatal szenvedélyes tüntetése A vietnami agresszió ellen tiltakozott a főváros ifjúsága Több mint tízezer fiatal tüntetett pénteken Budapes­ten az Egyesült Államok barbár vietnami agressziója az imperialista zsoldosok ke­gyetlenkedései ellen. Dél­után 3 óra után benépese­dett a Szabadság tér. Diá­kok, ifjúmunkások, értelmi­ségiek érkeztek a főváros legkülönbözőbb kerületeiből, hogy felemeljék szavukat a hős vietnami nép jogainak, szabadságának, függetlensé­gének védelmében. A Szabadság tér 16-os szá­mú házának erkélyéről Pá­ricska Zoltán, a KISZ bu­dapesti bizottságának osz­tályvezetője szólt a fiatalok­hoz. A fiatalok ezután az Egye­sült Államok magyarországi nagykövetségének épülete elé vonultak. Röpcédulak szálltak a magasba ifjúsá­gunk követeléseivel. A táb­lákon, transzparenseken ilyen feliratok voltak olvas­hatók: „Johnson hóhér! Vi­etnam győzni fog! — Legyen vége a terrorbombázások­nak! — Éljen a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe!" Közben itt is, ott is lángok csaptak fel, Johnsont, Uncle Sam-et jelképező bá­bukat égettek a tüntetők. A demonstráció befejező mozzanataként az amerikai nagykövetség épületével szemközti fákra, a parkot övező kerítésre helyezték tábláikat, transzparenseiket a megmozdulás résztvevői, majd fegyelmezett sorokban végigvonultak a Beloiannisz és a Markó utcán és a ke­rület több más útvonalán. Végül a Kossuth Lajos té­ren, az állami zászló talap­zatánál sorakoztak fel a fia­talok. Itt Hoang Ha, a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba­dítás! Front budapesti állan­dó képviseletének tagja mondott köszönetet a de­monstráció résztvevőinek az együttérzés, a segíteniakarás nagyszerű példájáért (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására, 1967. május 24—26 között baráti látogatást tett a Ma­gyár Népköztársaságban a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttsége. A látogatáson a két párt képviselői között megbeszé­lésekre került sor, amelye­ken magyar részről részt vettek: Kádár János, a Központi Bizottság első tit­kára, a küldöttség vezető­je, Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titká­ra, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, Erdélyi Károly, a Központi Bizottság tag­ja, külügyminiszter-helyet­tes, Vincze József, a Magyar Népköztársaság romániai nagykövete. Román részről jelen volt: Nicolae Ceauses­cu, a Központi Bizottság fő­titkára, a küldöttség veze­tője, Ion Gheorghe Maurer, a Központi Bizottság Végre­hajtó Bizottságának és Ál­landó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Alexandru Draghici, a Köz­ponti Bizottság Végrehajtó Bizottságának és Allaodó Elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Maxim Berghianu, a Köz­ponti Bizottság Végrehajtó Bizottságának tagja, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, Fazekas János, a Központi Bizottság Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Dumitru Turcus, a Központi Bizottság póttagja, a Román Szocialista Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. A megbeszéléseken a kül­döttségek tájékoztatták egy­mást a szocialista társada­lom építésének menetéről hazájukban, áttekintették a magyar—román kapcsolatok fejlesztésének további lehe­tőségeit, s kicserélték véle­ményüket a nemzetközi hely­zet és a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének magyaror­szági látogatása, az elvtársi megbeszélések egymás ál­láspontjának jobb megisme­rését, a két párt es a két ország együttműködésének fejlődését, a magyar és a román nép javát, a szocia­lizmus és a béke ügyét szol­gálták. Az RKP Központi Bizott­ságának küldöttsége tegnap megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A kül­döttséget elkísérte Komó­csin Zoltán és dr. Ajtai Miklós. Tegnap az RKP küldött­ségének látogatása alkalmá­ból ebédet adott Dumitru Turcus, a Román Szocialis­ta Köztársaság magyaror­szági nagykövete. Az ebé­den részt vett magyar rész­ről Kádár János, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Fock Jenő, Apró An­tal, Gáspár Sándor, Komó­csin Zoltán, Nemes Dezső, dr. Ajtai Miklós, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti párt­bizottság első titkára, Pé­ter János külügyminiszter, Vass Istvánná, az ország­gyűlés alelnöke és Vincze József; román részről Ni­colae Ceausescu, Ion Ghe­orghe Maurer, Alexandru Draghici, Maxim Berghianu és Fazekas János. A küldöttség pénteken délután utazott el hazánk­ból. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Kádár János, Fock Jei ő. Apró Antal, Komócsin Zol­tán, dr. Ajtai Miklós, Né­meth Károly, Péter János, Erdélyi Károly, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője, Vincze József és Kelemen Lajos, a Fővá­rosi Tanács vb elnökhelyet­tese. Jelen volt Dumitru Turcus nagykövet és a ro­mán nagykövetség tagjai. Pénteken este a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége visszaérkezett Bukarestbe Az allö'di Hetven holdnyi területen «PUI Hódmezővásárhelyen Csongrád megye egyik legnagyobb üzeme, a Finomkerámiai Országos Vál­lalat alföldi porcelángyára. Itt tfi'.cg mosdókagylókat és egyéb fürdőszobai cikkeket készítenek majd, később edénygyár is épül. A nagyszabású építkezéssel egy­időben a gipszmflhel.vben meg­kezdődött a különleges gépi be­rendezések, szállitó szalagok pró­bajáratása. Képeink a születő gyár két létesítményét mutat­ják be. A kétemeletes Irodaház már „üzemel" Elkészült a kazánházhoz vívó olajvezeték Hazaérkezel! Üzbeqisztáebél az MSZBT küldöttsége A Magyar-Szovjet Baráti együtt jött a kulturális na­Tarsasag küldöttsége, amely pókon vendégszerepelt mint­Brutyo Janosnak, az MSZMP egy negyventagú müvészcso­Központi Ellenőrző Bizottsá- port is. ga elnökének vezetésével Tó„„. „„u-n, részt vett az üzbekisztáni „ "EJZSi magyar kulturális napok a tapasztalatairól tíznapos eseménysorozatán, Lunkatáreánal pénteken hazaérkezett. Velük mun*atorsának. - Mély hatást váltott ki belőlünk a földrengésektől sújtott gyönyörű főváros, Taskent, amelynek újjáépí­tésén nagy lendülettel, akaz rással munkálkodnak. A ro­mok helyén máris nagyszerű új paloták egész sora emel­kedik, új városrészek épül­nek. A taskentiek jól emlé­keznek a Kádár János ve­zette magyar küldöttség lá­togatására, jóformán első szavaikban ennek emlékeit idézték. Találkoztunk több v magyar internacionalistával ' is, akik annakidején fegy­verrel védték a szovjet ha­talmat. Láthattuk, hogy az üzbégek ma is kegyelettel őrzik a polgárháborúban el­esett magyar hősök emlékét, gondozzák sírjaikat — Ütünk fontos lépés volt a két nép baráti és kultu­rális kapcsolatainak építésé-j ben.

Next

/
Thumbnails
Contents